Az iráni vezetés stratégiai célpontokat vázolt fel izraeli területen, amelyeket az izraeli erők esetleges katonai akciójára válaszul fognak megtámadni. Ezt Abbász Araghchi iráni külügyminiszter jelentette ki az Iran Press TV csatornának adott interjújában. A külügyminiszter szerint bármilyen Irán elleni támadás a „vörös vonal” átlépésének minősül, és Teherán határozottan válaszolni fog a nukleáris létesítményei elleni támadásokra.
Araghchi hangsúlyozta, hogy az iráni fegyveres erők készen állnak arra, hogy azonnali választ adjanak Izrael bármilyen katonai akciójára.
„Azonosítottuk az összes célpontot a megszállt területeken, és hasonló csapásokat fogunk végrehajtani ellenük egy Irán elleni támadás esetén,” – mondta.
A lépés válasz volt a két ország közötti növekvő feszültségre, amelyet az iráni nukleáris létesítmények elleni csapással kapcsolatos fenyegetések kísértek.
Az iráni miniszter bírálta az Egyesült Államokat is, azzal érvelve, hogy támogatása nélkül Izrael nem lenne képes katonai műveleteket végrehajtani olyan régiókban, mint a Gázai övezet és Libanon.
„Washington kulcsszerepet játszik a konfliktusban azáltal, hogy segítséget nyújt Izraelnek” – tette hozzá Araghchi, megjegyezve, hogy ha a háború a régióban újra fellángol, az Egyesült Államok elkerülhetetlenül belesodródik, amit Teherán nem akar.
A dróntámadás radar- és műholdképei, amiért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök magánotthon hajtottak végre, azt mutatják, hogy a drónt Libanonban indították – egy olyan területről, amelyet a megszálló izraeli védelmi erők ellenőriznek.
Ez egy hamis zászló volt, célja, hogy okot adjon Izraelnek arra, hogy az iráni vezetők ellen menjen?
Szinte attól a pillanattól kezdve, hogy a drón Netanjahu otthonába csapódott, híre kezdett ömleni Izraelből, hogy annak ellenére, hogy a drón a libanoni „Hezballah”-ból érkezett, valahogy „valóban Irán” volt a felelős.
Annak ellenére, hogy Izrael meggyilkolta a Hezballah vezetésének nagy részét, így természetes választ a Hezballah számára, hogy az izraeli vezetőket vegye célba, Irán kapja a felelősséget. A közösségi média összefog az Izrael-barát fiókokkal, azt mondják, hogy Izrael most már az iráni vezetők ellen is felléphet. Néhány példa:
Az iráni iszlám rezsim megpróbálta meggyilkolni Benjamin Netanjahut a saját otthonában a Hezbollah által indított iráni drónnal. Izraelnek minden legitim oka megvan arra, hogy meggyilkolja Ali Khameneit, Irán legfelsőbb vezetőjét. Nincs elég erős vagy mély bunker ahhoz, hogy megmentse.
⚠️A Netanjahu és cezáreai rezidenciája elleni sikertelen támadás után, amely casus beli támadásokat generál bármilyen kormányzati intézmény és/vagy politikai tisztviselők otthona ellen #Lebanon és #Iran-ben , a Hezbollah még mindig nem vállalja a hivatalos felelősséget a támadásukért.
Érdemes megjegyezni, hogy a 2023. 7-i támadásokban októberben számos izraelit megöltek, állítólag a Hamász a Gázai övezetből, Izrael nyolc órán keresztül STAND DOWN parancsot adott határőreinek és hadseregének. Izrael csak a támadások után szólt a határőrségnek és a hadseregnek, hogy válaszoljanak.
Akkoriban széles körben elterjedt elmélet volt, hogy Izrael tudta, hogy támadás jön, de HAGYJA, HOGY SZÁNDÉKOSAN TÖRTÉNJEN; hogy okot adjon nekik arra, hogy Gázát eltapossák a létezésből… amit többnyire meg is tettek.
Most úgy tűnik, a Netanjahu rezidenciája elleni dróntámadást, hogy fel indokként Irán üldözésére. Ugyanaz a stratégia, mint Gázában?
Tegnap kiszivárgott a hír a COVERT INTEL-en keresztül ( itt ), hogy Netanjahu visszahívta az izraeli hadsereget az irodájába azzal a paranccsal, hogy hozza vissza az összes katonai lehetőséget, amelyről korábban tájékoztatták az iráni ballisztikus rakétatámadásra való reagáláshoz. Az Intel arról számolt be, hogy Netanjahu már nem fogja használni a korábban választott opciót, hanem ehelyett „all-in” megy az iráni kormánytisztviselők elleni „lefejezési csapással” és az iráni nukleáris program elleni teljes támadással. Az Intel fél nappal korábban értesítette a weboldal előfizetőit; az egyik előnye, hogy előfizetője ennek a helynek.
Ma reggel, vasárnap Abbász Araghchi iráni külügyminiszter figyelmeztetést adott ki Izraelnek, kijelentve, hogy Teherán pontosan megjelölte Izrael összes katonai célpontját az országban, és válaszolni fog bármilyen iráni földön elkövetett támadásra.
Ahogy ez a történet ~11:17 EDT — Netanjahu találkozik az izraeli kabinettel a Kiryában, az amerikai Pentagon izraeli változatában, ahol a hadsereg főhadiszállása van. Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy ma este támadási parancsot adnak Irán ellen.
Attól függően, hogy milyen típusú támadást el, az IDF-nek gyakorlási időre lehet szüksége csapatai számára, ténylegesen csapást mérnek. Így, még ha a parancsot ma este adják is ki, még mindig eltarthat néhány napig, amíg végrehajtják – de még senki sem rendelkezik ezzel az információval.
Hszi sürgeti a stratégiai rakétacsapatokat, hogy fokozzák az elrettentést és a harci képességeket
Írta: XinhuaKözzétéve: 2024. okt. 19. 15:04
Hszi Csin-ping kínai elnök, aki egyben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és a Központi Katonai Bizottság elnöke is, 2024. október 17-én tudomást szerez egy dandár történetéről. Hszi csütörtökön ellenőrizte a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rakétaerőinek egyik dandárját. (Fotó: Xinhua)
Hszi Csin-ping kínai elnök sürgette az ország stratégiai rakétacsapatait, hogy erősítsék meg elrettentő és harci képességeiket, és határozottan teljesítsék a párt és a nép által rájuk bízott feladatokat.
Hszi, aki egyben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és a Központi Katonai Bizottság elnöke is, csütörtökön a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rakétahaderejének egyik dandárját ellenőrizve tette a megjegyzéseket.
Hszi csütörtök reggel meglátogatta a dandárt, amely egy több mint 50 éves múltra visszatekintő stratégiai rakétacsapat. A 2012-es 18. CPC Nemzeti Kongresszus óta a dandár megerősítette kiképzését valós harci körülmények között, és számos fontos feladatot hajtott végre.
Hszi ezután elment a dandár gyakorlóterére, ahol megismerkedett a dandár újonnan bevezetett fegyverzetének és felszerelésének taktikai és technikai teljesítményével, és megvizsgálta a fegyverek kezelésére vonatkozó kiképzést.
Arra biztatta a dandár tisztjeit és katonáit, hogy jól irányítsák magukat, a lehető legjobban használják a kezükben lévő fegyvereket, és éljenek a párt és a nép bizalmával.
Később Hszi tájékoztatást kapott a brigád munkájáról, és beszédet tartott. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy fenntartsák a párt abszolút vezető szerepét a fegyveres erők felett, és erősítsék a pártépítést az elsődleges szinten.
Hszi erőfeszítéseket követelt a csapatok kiképzésének fokozására és a harci felkészültség általános javítására, valamint a harci képességek javítására a nemzeti stratégiai biztonság és az alapvető érdekek hatékony védelme érdekében.
Azt is hangsúlyozta, hogy új felszerelésekkel, új készségekkel és új harci módszerekkel kell megerősíteni a célzott képzést, javítani kell a támogatást és szisztematikusan növelni kell a harci képességeket.
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és a Központi Katonai Bizottság elnöke egy dandár tisztjeivel és katonáival beszélget, miközben megvizsgálja a fegyverek kezelésére vonatkozó kiképzést 2024. október 17-én. Hszi csütörtökön ellenőrizte a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rakétaerőinek egyik dandárját. (Fotó: Xinhua)
„A szocializmust gyűjtöm” – Egy igazán retró tájházban jártunk
A kertben Csepel Panni robogó, kézzel hajtós Áfor benzinkút és Csepel D-344 között szaladgálnak a csirkék, kacsák, libák. A háttérzenét az ólban örökké éhes mangalicák visítozása adja. A vályogból vetett házban Lenint ábrázoló faliszőnyeg, Böbe baba, Karl Marx-kép, Ágnes pelenkabetét, Rico tampon, hímzett faliáldás, Orion tévé, 4,50-be kerülő 25 (!) szálas Symphonia cigarettacsomag, egymásra hajtogatott lapos vécépapír (300 lap csak két forint ötven fillérért, no de aki próbálta a nem kifejezetten jó nedvszívó képességű, ám annál dörzsölősebb holmit, tudja, mit áldozott be a termék az olcsóság oltárán). Nem, sajnos nem sikerült időgépet feltalálnom, ami visszaröpített a szocializmusba. Csak ellátogattam Zalaegerszegre Tóth Péterhez, akinek immár harminc éve a szenvedélye a relikviagyűjtés, amit mostanra egy tájház minősítésű épületben és udvarban tár az érdeklődők elé –nyílt napot pedig mikor is máskor tartana, mint minden május 1-jén. Fiala Borcsa írása.
Emlékmentő
A zalaegerszegi Tóth Péter hivatása szerint nagyon is a jelenben él: tűz-, munka- és környezetvédelemmel foglalkozik, a hobbija azonban visszarepíti őt ötven–nyolcvan évvel ezelőttre, a szocializmusba.
Gyűjteményének legelső darabja egy 1966-os gyártmányú Pannónia T5 motorkerékpár volt, ahogy meséli, ezzel járt udvarolni és horgászni is, a járgány pedig a mai napig a garázsában áll. A Pannóniával aztán el is kapta a gépszíj, megvette a következő, majd a rákövetkező motort… amiket szép lassan követtek más régi emlékek is.
Amikor meghallotta, hogy zárnak be a környékbeli gyárak, a szíve összefacsarodott a sok kidobásra ítélt relikvia sorsa miatt, úgyhogy elment, és felvásárolta azokat a holmikat, amik máskülönben az enyészeté lettek volna. Ott volt például a Zalaegerszegi Ruhagyár: Közép-Európa legnagyobb ruhagyára egykor több ezer embernek adott munkát, a ZA-KÓ márkanevű ruhák pedig külföldön is igen kelendők voltak, amíg 2003-ban csődbe nem ment a cég. „Bementem a gyárba, amikor már felszámolás alatt volt, és jeleztem, hogy szeretném felvásárolni a relikviákat.
Mindenki nézett rám, mint egy hülyére, hogy mi a francnak kell nekem az a sok értéktelen vacak.
Mindenki a varró- és szabászgépeket vitte, de én rájuk sem hederítettem. Lementem a pincébe, és összeszedtem a szabásmintákat, fényképeket, a gyár első vándorzászlóját, de Rákosi címerét is.”
Fabulon-recept
Tóth Péter szerint kétfajta ember van: az egyik imádja a régiséget, a másik viszont mindent kidobna. Ő az előbbiekhez tartozik, a gyűjteménye, amit egyidőben sokan értetlenkedve szemléltek, ma már igen jelentős értéket képvisel, múzeumok fordulnak hozzá, hogy kölcsönadjon tárgyakat egy-egy időszaki kiállításra, de Amerikából is kereste meg magángyűjtő egy relikviáért.
Péter gyűjtőszenvedélyét a véletlen is segíti. Egyik nap egy olasz ember hívta fel, aki idehaza gyárat nyitott, ahová Pétert ajánlották be munkavédelmisnek. Az ellenőrzés során a raktárban talált rá az egerszegi Caola gyár számos régi holmijára. A Fabulont is gyártó cég 1993-ban került magántulajdonba, majd a kilencvenes évek végén lehúzta a rolót. „Az összes termékük vegyi receptje el van nálam téve” – nyugtat meg.
De a szintén bezárt Zalahús Rt. összes kolbász- és szalámireceptjét is nála kell keresni. „Itt már nem volt megállás” – mondja Péter, aki kitartóan gyűjt mindent, ami a szocialista időket idézi meg.
Azt vallja: mindent össze kell szedni, ha az ő érdeklődési körébe nem passzol is bele, egy gyűjtőtársa attól még örülhet neki, cserealapnak minden hasznos lehet.
Férfiak álmai
„A fő irányvonal nálam a motorok, azon belül is a szocialista ipar termékei, a magyar, lengyel, orosz, cseh gépjárművek” – mondja, miközben végigkalauzol a gépparkon: van itt egy Csepel Panni, a házi járműszépségversenyek örökös bajnoka – szerintem abszolút megérdemelten –, kézzel hajtható Áfor benzinkút, gulyáságyú, Dutra D4KA traktor, orosz–magyar koprodukcióban készült, még mindig működő HR-2 traktor, amiből összesen ötven darabot gyártottak az országban 1986–1987 környékén, és szintén limitált szériás IH 3588-as traktor. „A férfiak zabálják az ilyesmit” – teszi hozzá, amikor látja rajtam, hogy nem tudom kellőképpen értékelni a gépeket.
Egy öreg Wartburgnál azért a régi emlékek elkezdenek betörni a tudatomba, ilyesmiben még én is utaztam. A jármű felett vörös csillagos élüzem tábla díszeleg. „Az élüzem 1949 és 1989 között »a felsőbb irányító szervek által meghatározott célkitűzések megvalósítása terén kimagasló termelési, gazdasági eredményt elért« vállalatok kitüntető címe volt Magyarországon” – magyarázza Tóth Péter.
Tájház születik
A gyűjtőszenvedélyt jó, ha a korszakkal kapcsolatos széles körű tudás is kiegészíti, különben könnyen átverik az embert, állítja. Ő a munkája során sokat jár-kel a megyében, ha valamit lát, azt elkéri vagy megveszi. De most már széles körben ismert az érdeklődése, naponta hívják telefonon lomtalanításon előkerüt kincsek hírével. Ahogy el lehet képzelni, egy idő után szüksége lett volna nagyobb helyre, ahol a kitartó szorgalommal összegyűjtött holmikat elraktározhatja. „Motorból is annyi lett már, mint a sár”, ismeri be. A sors a kezére játszott: a szomszédban élő bácsi elhunyt, ő pedig azonnal lecsapott a telekre. „Igazából a házat először nem is vettem figyelembe, csak azt számolgattam, hogy a kertben hány garázs férne el…”
Aztán amikor átvették a birtokot, kiderült, hogy a ház korábbi tulajdonosa a második világháború során a hadifogságban megtanult vályogot vetni, úgyhogy amikor hazatért, a két kezével, egymaga építette az otthonát.
„Más felújította volna a házat, én az ellenkezőjét csináltam: visszaalakítottam az ötvenes évek stílusára. Iszonyú mennyiségű munka és pénz, hiszen ez a korszak már rég letűnt, az autentikus alkatrészek, mint például a villanykapcsolók, már mind megsemmisültek, vagy elszórták őket.”
Az épületből a kedvenc tárgya a Béke feliratú Salgó tűzhely, avagy sparhelt. „Ezzel nagy szerencsém volt, ugyanis sütőként hirdették, én is teljesen véletlenül akadtam rá egy online piacon. Soha nem volt begyújtva, az idős bácsi, akié volt, palántákat nevelt rajta.”
A családdal ők is néha megszállnak a tájházban, olyankor a sparhelten főznek forralt bort, sütnek hozzá krumplit, és diavetítőn néznek filmeket, mielőtt nyugovóra térnének a szalmazsákokkal megrakott ágyban. Péter állítja, azokon messze jobban esik az alvás, mint az otthoni szivacsos, kárpitos ágyon.
Éljen május 1.!
Tóth Péter legkedvesebb járműve a Csepel D-344 katonai teherautó, a lakásban található tárgyak közül pedig a sparhelt és a Szaratov hűtőszekrény. Azt állítja magáról, hogy rettenetesen kitartó, ha valamit akar, akkor annak addig jár utána, amíg meg nem kaparintja. „A Csepel 250 motorkerékpárra tíz évig alkudoztam. Addig jártam a nyakára, hogy a végén már azt mondta az ezelőtti tulajdonos: vigyem, és ígérjem meg, hogy soha többé nem hívom.”
Amire most nagyon fáj a foga, az a négyméteres Lenin-szobor, ami a Zalaegerszegi Ruhagyárral szemben állt. A szobor Marton László műve, azé a szobrászé, aki a Budapesten és Tapolcán is látható Kiskirálylányt alkotta.
Sokan keresik meg, hogy szeretnének nála elmerülni a szocializmus hangulatában, így végül azt találta ki, hogy (a bejelentkezés lehetőségén felül) évente egyszer nyílt napot tart, amikor szabadon lehet a relikviák között garázdálkodni. Ez a nap pedig mikor máskor is lehetne, mint május elsején, egy igazi szocialista majális keretében!
A városból egy régi kék csuklós Ikarus busszal lehet eljutni a tájházba, ahol az ünnepi alkalom okán kiviszik a kertbe mind az ötven járművet, lángost sütnek, egy régi katonai teherautóban pedig sört csapolnak. Első alkalommal nyolcvanan jöttek el, másodjára már egy háromszázas tömeg jelent meg, úgyhogy Péter már most nagy erőkkel készül a 2025-ös szocialista majálisra. (wmn.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Sokan keresik meg, hogy szeretnének nála elmerülni a szocializmus hangulatában…”
-A mi véleményünk szerint pedig EGYRE TÖBBEN LESZNEK!
AZ OKOKAT PEDIG ALIGHA KELL ELMAGYARÁZNI!
De azért EGYET mi mégis megemlítünk: „AKKOR” VOLT EGY SAJÁT ORSZÁGUNK! Amit úgy hívtak: MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG!
Ezt az egykoron volt Magyar Népköztársaságot pedig KÖZTUDOTTAN IMIGYEN EMLEGETTÉK Keleten és Nyugaton egyaránt: „a keleti blokk legvidámabb barakkja!”
-ÉS HÁT KI NEM SZERETNE EGY OLYAN ÉLHETŐ ORSZÁGBAN ÉLNI MAGYAR ÁTLAGEMBERKÉNT?
CNN— Az Egyesült Államok szigorúan titkos amerikai hírszerzési információk kiszivárogtatását vizsgálja Izrael Irán elleni megtorlási terveiről, három, az ügyet ismerő személy szerint. Az egyik ismerős megerősítette a dokumentumok hitelességét.
A szivárgás „mélyen aggasztó,” mondta egy amerikai tisztviselő a CNN-nek.
Az október 15-én és 16-án kelt dokumentumok pénteken kezdtek el keringeni az interneten, miután a „Middle East Spectator” nevű fiók közzétette őket a Telegramon.
Szigorúan titkosként vannak megjelölve, és jelzéseik azt jelzik, hogy csak az Egyesült Államok és az „Öt Szem” szövetségesei – Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság – láthatják őket.
Leírják, hogy Izrael előkészületeket tesz egy Irán elleni támadásra. Az egyik dokumentum, amely azt állítja, hogy a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség állította össze, azt mondja, hogy a tervek szerint Izrael lőszereket szállít.
Egy másik dokumentum szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökségtől származik, és az izraeli légierő levegő-föld rakétákkal kapcsolatos gyakorlatait vázolja fel, amelyekről szintén úgy vélik, hogy Irán elleni csapást készítenek elő. A CNN nem idéz közvetlenül a dokumentumokból, és nem is mutatja be azokat.
Egy amerikai tisztviselő elmondta, hogy a vizsgálat azt vizsgálja, hogy ki fért hozzá az állítólagos Pentagon dokumentumhoz. Bármilyen ilyen kiszivárogtatás automatikusan kiváltaná az FBI vizsgálatát a Pentagon és az amerikai hírszerző ügynökségek mellett. Az FBI nem kívánta kommentálni a történteket.
A kiszivárogtatás az amerikai-izraeli kapcsolatok rendkívül érzékeny pillanatában történt, és minden bizonnyal feldühíti az izraelieket, akik arra készülnek, hogy csapást mérjenek Iránra, válaszul Irán október 1-jei rakétatámadására. Az egyik dokumentum olyasmit is sugall, amit Izrael mindig is elutasított nyilvánosan megerősíteni: hogy az országnak nukleáris fegyverei vannak. A dokumentum szerint az Egyesült Államok nem látott arra utaló jeleket, hogy Izrael nukleáris fegyvert tervezne bevetni Irán ellen.
„Ha igaz, hogy kiszivárogtak az október 1-jei iráni támadásra válaszul tervezett izraeli taktikai tervek, akkor ez súlyos jogsértés,” – mondta Mick Mulroy, a Közel-Kelet korábbi védelmi miniszterhelyettese és nyugalmazott CIA-tiszt.
Mulroy hozzátette, hogy „az Egyesült Államok és Izrael közötti jövőbeli koordináció is megkérdőjelezhető. A bizalom kulcsfontosságú eleme a kapcsolatnak, és attól függően, hogy ez hogyan szivárgott ki, ez a bizalom erodálódhat.”
A Nemzetbiztonsági Tanács a CNN-t a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalához és a Pentagonhoz irányította kommentálásra. A Pentagon és a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség nem kívánta kommentálni a hírt. A CNN megkereste a Nemzetbiztonsági Ügynökséget, hogy kommentálja a történteket.
Egy másik amerikai tisztviselő azt mondta, hogy „ez a két dokumentum rossz, de nem szörnyű. Az aggodalom az, hogy vannak-e még.”
Nem világos, hogy a dokumentumok hogyan váltak nyilvánossá, sem az, hogy feltörték-e vagy szándékosan kiszivárogtak-e. Az Egyesült Államok már most is magas készültségben van az iráni hackerkampányokkal kapcsolatban – az amerikai hírszerző ügynökségek augusztusban közölték, hogy Irán feltörte Donald Trump kampányához tartozó dokumentumokat.
Az Axios először szombaton számolt be a kiszivárgott dokumentumokról.
A videó megmutathatja, miért húzódik ilyen sokáig az ukrajnai konfliktus.
Az orosz erők egy majdnem lerombolt épületben találták magukat, ahol feltartóztatták az ellenük irányuló ukrán ellentámadást, mindössze könnyűfegyverekkel és páncéltörő tűzzel kellett elbánniuk az ukránokkal.
Erős tűz, de teljes nyugalom az orosz erők részéről, miközben az ukránok rohamoznak a terület visszafoglalására tett kísérleteikben.
Tűz alá kerülnek, és páncélozott járművet küldenek katonákkal, amely RPG-7-et kap, de megsemmisül.
Egyetlen katonai egység sem adja át a kezükben lévő területet, és az ukrán oldalon bekövetkező bármilyen veszteség erős erőket és elég sok időt igényel.
⚡️🇷🇺Kiváló pov felvétel egy orosz rohamosztagról, amely egy nemrég elfoglalt pozíciót tart és visszaveri az AFU támadását.
Katonáink védekező akciói során az ellenség úgy döntött, hogy visszafoglalja a korábban elvesztett vonalakat, és merész „rohamtámadást” kísérel meg végrehajtani… pic.twitter.com/AhNasu8Wz1
(idézet: Apró Antal – A szocializmus építésének útján – 1975)
Fél évszázaddal ezelőtt, 1922. december 30-án a fiatal Szovjet-Oroszországban az első országos szovjetkongresszuson a köztársaságok meghatalmazott küldöttei elhatározták az egységes, soknemzetiségű szövetségi állam létrehozását. Ezzel létrejött az emberiség haladásának új irányt mutató, új történelmi időszámítás kezdetét jelentő Szovjetunió. E történelmi reményt az oroszországi és a velük együtt harcoló hasonló sorsú más népek, nemzetiségek munkásainak, szegényparasztjainak hosszú küzdelme készítette elő. A szövetségi szovjet állam létrejötte és fél évszázados útja a gyakorlatban megvalósult internacionalizmus, a lenini bolsevik politika világtörténelmi diadala, amely elválaszthatatlanul összeforrt Lenin zseniális államszervező tevékenységével.
Az eltelt öt évtized az egész emberiség számára bebizonyította, hogy ez a december 30-i lépés valóban történelmi elhatározás volt. A szovjet államszövetség létrejöttét – amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, s a szovjethatalomért vívott ötéves kemény küzdelem előzött meg – világviszonylatban egyedülálló társadalmi-gazdasági változások követték.
Ötven év alig egy emberöltő. A népek életében pedig egészen rövid időnek számít. A Szovjetunió felemelkedését, a világtörténelemben példátlan ütemű gazdasági és társadalmi fejlődést az egész haladó világ mély rokonszenve és nem szűnő érdeklődése kíséri. Az új szovjet állam rövid idő alatt olyan korszakos változásokat mondhatott magáénak, amelyek végérvényesen megalapozták nemzetközi tekintélyét. A szovjet állam léte és gyors iramú fejlődése lehetővé tette, hogy a nemzetközi munkásosztály forradalmi ügye, a szocializmus eszméje és gyakorlata egy hatalmas országban valósággá váljon, új államformában is testet öltsön, szilárd gazdasági alapokon álljon és így követhető, világos példát nyújtson a nemzetközi munkásosztály forradalmi harcához.
1922-ben még a tőkés világ hatalmas gazdasági és katonai túlereje állt szemben a szovjet állammal. A szovjet munkásosztály, a szovjet nép hősi erőfeszítései mellett mindenkor számíthatott a nemzetközi proletárszolidaritás erejére, a világ dolgozóinak békeakaratára és testvéri támogatására. Mindez együtt hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal szovjet állam győztesen kerüljön ki a polgárháborúból.
Történelmi tény, hogy a szovjet munkásállam születésétől kezdve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért szállt síkra. Azt vallotta, hogy az államok közötti békés kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése minden ország, minden kormány jól felfogott érdeke. A világtörténelem első munkásállamának létét igen rövid idő alatt kénytelenek voltak elismerni a burzsoá államok kormányai. Néhány év leforgása alatt csaknem általánossá lett a szovjet állam nemzetközi elismerése. Az európai államok többsége és a tőkés világ valamennyi nagyhatalma – az akkori Egyesült Államok kivételével – 1925-ig felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.
A szovjet állam külpolitikájának ötven évvel ezelőtt is a béke volt az alapja. Szovjet-Oroszország népei az intervenciósok elleni küzdelemben is a békét védelmezték.
Az imperializmus szándékairól, terveiről Winston Churchill, volt angol miniszterelnök emlékiratainak egyik fejezetében azt írta, hogy a szövetségesek mint támadók sorakoztak fel Oroszország földjén. Blokád alá helyezték a kikötőket, és elsüllyesztették Oroszország csatahajóit. Komolyan tervezték és kívánták a rendszer bukását.
A fiatal szovjet állam a polgárháborúban az intervenciósok elleni küzdelemben aratott győzelmét követően az ország gazdasági életének helyreállításával, gyors ütemű fejlesztésével, a kulturális forradalomban elért sikerével alapozta meg jövőjét, nagy nemzetközi népszerűségét. A Szovjetunió eredményei, külpolitikája, világossá tette minden nép számára, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a háborúk megszüntetése reális cél az emberiség számára és érdemes érte harcolni.
Sajnos az események az 1920-as években átmenetileg másképp alakultak. A közép-európai proletárforradalmakat, közöttük a magyar Tanácsköztársaságot erre az időre már vérbe fojtotta az ellenforradalom. A Szovjetunió mint szocialista állam egyedül maradt. Európa a fasizmus örvénye felé sodródott. 1922 októberében Olaszországban uralomra jutott a fasizmus. Nőtt az egész világ népeit fenyegető új veszedelem. A nemzetközi életben a gyűlölködés, a bizalmatlanság és a háborús készülődés vált uralkodóvá. Ezzel szemben a fiatal szovjet állam területén lendületesen haladt előre az új utakon elindult szocialista gazdaság- és államépítés.
Lenin a szovjet népet arra tanította, hogy a munkások és parasztok hatalmának megszilárdítása után a gazdaságépítés válik az új társadalom fő feladatává. Sokszor hangsúlyozta, hogy a lehetőségek ésszerű figyelembevétele, a szocialista gazdálkodás tervszerűsége, a megalapozott tervezés a sikerek legfőbb záloga. Az elmúlt fél évszázad igazolta a lenini gazdaságpolitika, a szocialista tervgazdálkodás helyességét.
A Szovjetunió megalakulása – a teljes egyenjogúság és önkéntesség alapján – lehetővé tette a különböző szovjet köztársaságok anyagi erőforrásainak egyesítését és azok ésszerű felhasználását.
A szovjet hazában új városok, ipari központok, hatalmas erőművek, bányák épültek, mezőgazdasági szövetkezetek alakultak, a különböző nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok kultúrája, művelődése – az építőmunkával együtt – viharos fejlődésnek indult.
Az írástudatlanság felszámolásától a nemzeti értelmiség megteremtéséig hosszú út vezetett a nemzetek, népek, népcsoportok gazdasági és erkölcsi felvirágzásáig. Ez a történelmi folyamat egyidejűleg erősítette a nemzeti öntudatot és az internacionalizmus eszméjét.
H. Barbusse, a nagy francia író, a fiatal szovjet állam gazdasági fellendülésének hős korszakát „a legnagyobb álmok korszakának” nevezte. A szovjet emberek valóban a történelem legmerészebb terveibe és vállalkozásaiba fogtak, és álmuk hamarosan valósággá lett. A szovjet állammal együttérző barátok örömére, ellenségeinek legnagyobb csodálkozására, a szovjet tervgazdálkodás olyan alapot teremtett a további merész munkához, amely mindmáig foglalkoztatja a világ közvéleményét.
A régi Oroszország egyes területeken közepesen fejlett, más területeken nagyon elmaradott agrárország volt. Az ipar koncentráltsága ugyanakkor fontos feltételét képezte a munkásosztály forradalmi szervezettségének.
Ebben az időben az ipari termelés lényegesen alacsonyabb volt, mint például Angliában, Franciaországban, Németországban, nem is beszélve az Egyesült Államokról. A nehézségeket csak fokozta, hogy az imperialista háború, az intervenció messze visszavetette Oroszország népgazdaságát. A mezőgazdasági termelés majdnem a felére csökkent. 1920-ban az oroszországi nagyipar csak az egyhetedét termelte az 1913. évinek.
Az 1928-ban megindult első ötéves tervtől napjainkig hosszú lenne felsorolni a szovjet gazdaság fejlődésének nagy állomásait, hiszen olyan, már történelmi fogalmak elemzésére kellene vállalkoznunk, mint az iparosítás, a kollektivizálás, hatalmas nyersanyaglelőhelyek feltárása, a gépipar létrehozása, tömeges lakásépítkezés, a közszükségleti cikkek termelésének növelése, később pedig a számítástechnikai és az űrhajózási programok.
A fél évszázados történelmi út minden szakasza a bolsevik pártot, Lenint igazolta. Emlékezzünk a lenini mondásra: Csak akkor értékeljük a kommunizmust, ha az gazdaságilag megalapozott.
Az elmúlt évtizedek alatt gyökeresen megváltozott az ipari termelés volumenének aránya a Szovjetunió és az Egyesült Államok között.
Jelenleg a Szovjetunió a világon az első helyet foglalja el a szén, a vasérc, a mangánérc kitermelésében, a kokszgyártásban, az acélcsövek, a Diesel-mozdonyok előállításában, a fakitermelésben, a fűrészáruk, a cement, az előre gyártott vasbeton szerkezetek és elemek, a gyapjúszövet, a cukor és számos fontos ipari termékfajta termelésében, sok fontos gépipari és vegyipari termék előállításában a Szovjetunió Európában az első, a világon a második.
A Szovjetunió ipara ma képes a legbonyolultabb tudományos-műszaki problémák és népgazdasági feladatok megoldására. A szocializmus megteremtette a tudományos-műszaki haladás, valamint a munkatermelékenység rendszeres és gyors növekedésének előfeltételét, a munkatermelékenység növekedése az utóbbi időben már az ipari termelés növekedésének kb. kétharmadát fedezte.
A bolsevik párt és a szovjet állam gigantikus társadalomformáló, gazdaságszervező tevékenységét megismerve, értheti csak meg a világ, miért állhatta ki győzelmesen a Szovjetunió a második világháború kegyetlen próbatételét; miért lett Sztálingrád a német fasizmus „Waterloo”-ja.
Amikor 1941. június 21-én hitszegő módon a Szovjetunióra tört a fasizmus hadigépezete, a hitleri hadvezetőség arra számított, hogy a váratlan csapás olyan nagy kezdeti előnyt biztosít számára, amelyet a szovjet nép nem tud kiheverni. A politikai fejlemények alakulásától pedig azt remélték, hogy felbomlik a szovjet szocialista köztársaságok szövetsége. Sem a náci diplomácia, sem a hitleri hadvezetés nem értette, nem ismerte a szovjet állam igazi erejét, a Szovjetunió népeinek hazaszeretetét, hősiességét.
Az antifasiszta koalíciót kezdeményező és erősítő szovjet külpolitika Lenin szellemét követve vált a második világháború fontos tényezőjévé. A szovjet külpolitika a fasizmus ellen vívott háború tüzében előrevitte a nagyhatalmak és általában a világ minden országának konstruktív együttműködését, társadalmi rendszerüktől függetlenül.
Ami pedig a második világháborúnak a szovjet államszövetség szilárdságára vonatkozó tanulságait illeti, bizonyosra vehetjük, hogy a világ egyetlen nem szocialista államszövetsége sem bírta volna ki a súlyos megpróbáltatásokat.
A Szovjetunió mint szocialista államszövetség, mint szilárd politikai, gazdasági és katonai egység, egyben a lenini nemzetiségi politika testet öltött valósága, fényesen kiállta a kegyetlen és véres próbatételt.
Húszmillió szovjet ember áldozta életét ebben a szörnyűséges háborúban. A megtámadott és veszélyeztetett köztársaságok védelmére az egész szovjet nép fegyvert fogott. Mint ahogyan egyek voltak a szovjet államok szövetségrendszerének megteremtésében és fejlesztésében, az iparosításban, a mezőgazdaság átszervezésében, ugyanúgy egyek voltak a haza védelmében.
A háború után hosszú éveken át, nehéz körülmények között hősiesen dolgozott a szovjet nép azért, hogy felépítsék a lerombolt városokat, üzemeket, iskolákat, gazdaságokat.
A szovjet népek hősi önfeláldozása tette lehetővé azt is, hogy nemcsak kiűzték az országból a betolakodókat, hanem a Szovjetunió döntő szerepet játszott az egész hitleri fasizmus szétverésében, az európai népek egy részének, köztük hazánknak a felszabadításában.
A Szovjetunió győzelme nyomán létrejött népi demokratikus országok, a szocialista világrendszer kialakulása egyben azt is eredményezte, hogy széthullott a tőkésállamok gyűrűje, amely több mint 3 évtizedig bekerítette a Szovjetuniót mint akkor egyetlen szocialista országot.. A Szovjetunió áldozatvállalása, győzelmes harcai lehetővé tették, hogy a szocializmus már a mi generációnk életében világrendszerré váljon.
A Szovjetunió népeinek a szocializmus építésében, a szovjet haza védelmében elért sikereit nem valamiféle csoda vagy történelmi véletlen teremtette meg, hanem az a következetes elvhű politika, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta napjainkig folytat. A szovjet népet munkára és harcra, a váltakozó – sokszor nagyon nehéz – történelmi, gazdasági viszonyok között a párt, Lenin tanításai lelkesítették.
A Szovjetunió Kommunista Pártja hosszas, küzdelmes harcok árán, a társadalom marxista-leninista tudományával fegyverezte fel a pártot. Az internacionalizmus szelleme a pártban, a kommunisták maroknyi csapatának eszméjéből a szovjet emberek millióinak meggyőződésévé, magatartási normájává vált.
Lenin már 1905-ben azt írta, hogy a párt, hogy kiküszöbölje még a gondolatát is annak, hogy valamiféle nemzetiségi jellege van, nem orosznak, hanem oroszországinak nevezte magát. A Szovjetunió Kommunista Pártja valamennyi nemzetiség együttes pártjává vált. A párt – mondotta Brezsnyev elvtárs – a szovjet dolgozók elvtársiasságának és barátságának, az egész szovjet nép megbonthatatlan egységének legragyogóbb megtestesítője.
Most újabb megtisztelő nagy feladatok állnak a szovjet nép előtt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa világosan rámutatott arra, hogy az új győzelmek záloga továbbra is a gazdasági építőmunka marad. Éppen ezért különleges figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány az új technikára, a tudomány széles körű alkalmazására, a tervezés és gazdaságirányítás tökéletesítésére, a természeti erőforrások előrelátó felhasználására.
A kommunizmus végleges győzelme szempontjából – mutatott rá a XXIV. kongresszus – továbbra is nagy fontossága van a munka termelékenysége emelésének. Fokozatosan meg kell szűnniük a lényeges különbségeknek a szellemi és fizikai munka között. A további gazdasági fellendülésnek együtt kell járni a város és a falu közeledésével. Továbbra is fontos politikai feladat a szocialista demokrácia fejlesztése, minél szélesebb dolgozó rétegek bevonása a társadalmi ügyek intézésébe.
Miként a nemzetközi munkásosztálynak, a magyar munkásosztálynak, pártunknak is mélységes meggyőződése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja – amely 1917-ben megszervezte és győzelemre vitte a forradalmat, teljesen új utakon vezette, szervezte a szocializmus felépítését, győzelemmel fejezte be a Nagy Honvédő Háborút és napjainkban kimagasló eredményeket ért el a kommunizmus építésében, amelynek most közel 15 millió tagja van, s amely élvezi a szovjet nép őszinte és határtalan bizalmát, a nemzetközi munkásosztály tiszteletét, világszerte sok százmillió ember rokonszenvét – történelmének következő fél évszázadában is új, nagy győzelmeket ér el a kommunista társadalom építésében.
Mi, a Szovjetunió barátai és szövetségesei, rendkívül nagyra értékeljük azt az áldozatot és felelősséget, amelyet a szovjet emberek vállalnak a béke, a haladás, a szocialista országok és minden, a társadalmi felemelkedésért küzdő nép érdekében. A Szovjetunió népei ezt természetesnek tartják, hiszen mindez az internacionalizmusból, a szovjet hazafiság lényegéből fakad. Azok a szocializmus útján járó népek, akik ma már más körülmények között, az élet több jó oldalát látják és élvezhetik, sohasem feledhetik el, hogy a Szovjetunióban, akár szakemberek, akár neves tudósok, akár egyszerű munkásemberek, kolhozparasztok és katonák között, nagy számban élnek, dolgoznak olyanok, akik a polgárháború megpróbáltatásaitól a második világháború szenvedésein át sok mindent átéltek és vállaltak. Az egyes ember sorsát elemezve, a közéleti, társadalmi és személyes sikereket, gondokat nézve, ez a természetes áldozatvállalás nem is olyan egyszerű dolog.
Aki szüleit vagy gyermekét adta a győzelemért, aki vérével fizetett más nép szabadságáért, aki egyéni sorsának göröngyös útján járva is önzetlen internacionalista, igaz hazafi, hűséges barát maradt, olyan ember, aki személyében élő példája a szovjet jellemként emlegetett magatartásnak. Ez nagy erkölcsi vívmánya a fél évszázados Szovjetuniónak.
Nekünk, barátoknak, ezt számon kell tartanunk, és tisztelnünk kell.
Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! A soknemzetiségű szovjet állam megalakulásának, harcainak történelmi tanulságai, a szocializmus építésének szovjet tapasztalatai mindig a nemzetközi kommunista munkásmozgalom – közöttük a magyar munkásmozgalom – érdeklődésének középpontjában állottak. Most, amikor a Szovjetunió népei a kommunizmus építésén munkálkodnak, nemcsak sajátos nemzeti feladatot oldanak meg, hanem tapasztalataikkal segítik a többi szocialista országot is, mert a szocialista társadalom építésében sok a közös vonás, a közös törvényszerűség.
Mi magyarok most az 50 éves Szovjetunió ünneplése alkalmából is visszagondolunk nemcsak az újabb kori, hanem a régebbi történelmi kapcsolatainkra is. Több mint fél évszázaddal ezelőtt alakultak ki az oroszországi és a magyarországi forradalmi mozgalmak testvéri kapcsolatai. A fiatal szovjet állam védelmében, testvéri kötelezettségüket teljesítve, 50 évvel ezelőtt százezer magyar internacionalista is ott harcolt a polgárháború különböző frontjain, részt vett az intervenciósok elleni küzdelemben.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját elsőként a magyar proletariátus követte. Sajnos, 1919-ben megdöntötték a magyar Tanácsköztársaságot. De a horthysta elnyomatás legnehezebb éveiben is, az oroszországi forradalom sikerei és a szovjet állam építőmunkájának hírei kölcsönöztek új erőt az elnyomatás ellen harcoló és a fasizmus demagógiájával szembeszegülő magyar forradalmároknak.
Ugyanakkor tudjuk, hogy nem maradhatott teljesen nyom és hatás nélkül az a rengeteg rágalom, félrevezető híresztelés sem, amely igyekezett minden erővel befeketíteni az Októberi Forradalmat és a Szovjetunió hétköznapjainak eseményeit.
Az én nemzedékem jól emlékszik arra, hogy a két világháború között, itt Magyarországon, már az is büntetendő cselekménynek számított, ha valaki egyáltalán beszélt a Szovjetunióról.
Felszabadulásunk óta hazánkban örökre letűnt ez a korszak. A tőkés világban most is sok rágalmat szórnak a Szovjetunióra, de korunkban a rágalmak életlen fegyverekké válnak a Szovjetunióval, a szocializmus világával szemben. Az igazságot, a szocializmus nagy sikereit, az 50 éves Szovjetunió érdemeit és eredményeit többé sem letagadni, sem eltitkolni nem lehet.
A magyar társadalom jelenleg a szocializmus teljes felépítésének útján halad előre. Mindazt, amit az elmúlt több mint negyedszázad során saját erőfeszítésünk mellett elértünk, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködésünknek és baráti szövetségünknek köszönhetjük. Ez záloga volt és marad a szocialista Magyarország további fejlődésének. A felszabadulás óta dolgozó népünk politikai és gazdasági céljaink megvalósításában a Szovjetunió népeitől mindig testvéri támogatást és segítséget kapott.
A legutóbbi magyar-szovjet legfelsőbb szintű párt- és kormánytalálkozón – amely nagy jelentőségű állomása volt kapcsolataink továbbfejlődésének – mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonyát a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jellemzi.
Mind szorosabbá válik a testvéri együttműködés közöttünk politikai, gazdasági és ideológiai területen. Töretlenül fejlődik a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, növekszik az áruforgalom. Megállapodtak a felek abban is, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya, az ország törvényhozó testületei továbbra is rendszeres kapcsolatot tartanak egymással.
A pártjaink, államaink közötti testvéri jó viszony alapján széles körű kulturális együttműködésről beszélhetünk. A magyar szocialista kultúra megteremtésében felbecsülhetetlen segítséget jelentett és jelent mindmáig, hogy nemcsak saját haladó nemzeti és szocialista hagyományainkból meríthetünk, hanem a szovjet kultúra eredményeiből is.
Büszkék vagyunk arra, hogy kulturális értékeink, nemzeti kultúránk kincsei egyre fokozódó érdeklődésre tartanak számot a Szovjetunióban.
Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! A világ minden részéről, 116 országból jöttek vendégek Moszkvába, hogy köszöntsék az 50 éves Szovjetuniót. A felszólalók nagy elismeréssel nyilatkoztak a Szovjetunió eredményeiről, nemzetközi érvényű tapasztalatairól, következetes internacionalista politikájáról és arról a történelmi szerepről, amelyet a Szovjetunió fennállása óta betölt.
Az ünneplés napjai, hetei mindig elgondolkoztatnak, számvetésre késztetnek bennünket. Brezsnyev elvtárs beszédében az elért eredmények, a szovjet nép nagy sikerei mellett beszélt a békés építőmunkát zavaró nehézségekről is. Megemlítette azokat a gondokat, amelyeket az amerikai imperializmus okoz esztelen háborújával Vietnámban.
A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa „Felhívás a világ népeihez” címmel kiadott állásfoglalásában is elítéli az amerikai imperializmus bűncselekményeit és a Szovjetunió szolidaritásáról biztosítja a hős vietnami népet, valamint Laosz és Kambodzsa népét. Szilárd meggyőződésünket fejezzük ki – mondja a felhívás -, hogy igaz ügyük győzelemre jut.
A felhívás ugyanakkor a világ népeihez fordul, hogy fogjanak össze azért, hogy elhallgassanak a fegyverek és a nemzetközi kapcsolatokból zárják ki az erőszakot, hogy diadalmaskodhasson a béke. Mindenki vegyen részt a humánus célokért folytatott harcban. Dolgozó népünk magáévá teszi a moszkvai felhívást, azt a nagyszerű békeprogramot, amely a társadalmi haladást, a békés egymás mellett élést szolgálja.
Az ünnepi ülés napjaiban foglalt állást a magyar kormány is a vietnami kérdésben, és követelte a felújított amerikai terrorbombázások azonnali beszüntetését, ugyanakkor további szolidaritásunkról, támogatásunkról biztosította a vietnami népet.
Tudjuk, hogy most, amikor az 50 éves Szovjetuniót ünnepeljük, a világ más térségeiben is háborús feszültségek vannak. De azt is tudjuk, hogy a napjainkban zajló külpolitikai események, a világ sorsát befolyásoló sokirányú tárgyalások, diplomáciai lépések, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági és politikai súlyának növekedése láttán derűlátók lehetünk.
Az enyhülést számos tényező mutatja. A tőkésországokban mind szélesebb körű a törekvés a szocialista országokkal való együttműködésre. Az enyhülést mutatja az előkészületben levő európai biztonsági értekezlet is. Új lehetőségekre gondolunk, amikor látjuk, hogy erősödik a nemzetközi munkásmozgalom egysége és elszigetelődnek a Szovjetuniót és a nemzetközi munkásmozgalmat rágalmazó szakadárok.
A Szovjetunió és a többi szocialista ország fejlődése, az erőviszonyok számunkra kedvező alakulása, a békéért folyó harc nemzetközi erősödése mind-mind a javunkra változtatja az erőviszonyokat. Vagyis minden körülményt mérlegelve, továbbra is feltétlenül bizakodással nézhetünk a jövőbe.
A moszkvai ünnepségen felszólalók az 50 éves Szovjetuniót üdvözlő beszédeikben is a józan derűlátást, a béke erőinek gyarapodását juttatták kifejezésre. Brezsnyev elvtársnak az 50 éves Szovjetunió eredményeit és új céljait méltató beszéde is ezt az optimizmust tükrözte.
A világon mindenütt nagyra értékelik az 50 éves Szovjetunió eredményeit, azt, hogy elsőnek építette fel a szocialista társadalmat.
Azt is tudják mindenütt a világon, hogy a szovjet emberekben megvan a szilárd elhatározás és a szovjet államnak megvan az ereje ahhoz, hogy a kommunizmus további építésében a maguk elé tűzött nagyszerű célokat meg is valósítsák.
A magyar párt- és kormányküldöttség nevében a moszkvai ünnepségen Kádár János elvtárs tolmácsolta üdvözletünket az 50 éves Szovjetuniónak. Kádár elvtárs már számos beszédében állást foglalt a szovjet állam és más szocialista államok, a testvérpártok egymáshoz való viszonyát érintő kérdésekben. Fél évszázada – mondotta – vízválasztó a Szovjetunióhoz való viszony a haladás, a reakció, a szocializmus és kapitalizmus, a béke és a háború között.
Egész dolgozó népünk nevében szívből köszöntötte a testvéri szovjet népet, gratulált sikereikhez, mert a Szovjetunió sikerei elválaszthatatlanok a szocialista közösség sikereitől.
A magyar dolgozó nép, pártunk és kormányunk, a Szovjetunió minden őszinte hívével együtt további sikereket kívánunk felszabadítónknak, barátunknak, szövetségesünknek, a világ első és legnagyobb szocialista államának, az 50 éves Szovjetuniónak.
Népszabadság, 1972. december 30.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A Koreai-félszigeten tapasztalható növekvő feszültséggel szemben Dél-Korea nagyszabású kiképzési gyakorlatokat indított, amelyek célja az esetleges katonai akcióra való felkészülés. A gyakorlatok oka az Észak-Koreával való kapcsolatok romlása és Phenjan rendszeres provokációi voltak, ami a konfliktus esetleges eszkalálódásának veszélyét hordozza magában a régióban.
A gyakorlatok egyik fő témája az volt, hogy szimulálják azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint az észak-koreai csapatok behatolnak a demilitarizált övezetbe (DMZ), egy keskeny, de védett területre, amely a koreai háború 1953-as vége óta elválasztja a két államot. A dél-koreai erők gyakorolják a lehetséges behatolásokra és támadásokra adott válaszokat, felkészítve hadseregüket a gyors és hatékony válaszra.
A KNDK növekvő fenyegetése Észak-Korea fokozott katonai tevékenységével is összefügg, beleértve a ballisztikus rakéták indítását és a nukleáris programok fejlesztését. Phenjan nem rejti véka alá, hogy katonai erejét és szomszédai elleni fenyegetéseit erősíti. Ez komoly aggodalomra ad okot mind Szöulban, mind a nemzetközi közösségben, beleértve Dél-Korea szövetségeseit, az Egyesült Államokat és Japánt.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
