OROSZORSZÁG / UKRAJNA / NATO: Oroszország ezért szárazrakományú hajókat kezdett támadni, amelyek azt a „gabonafolyosót” használják, amelyet Ukrajna Moszkva beleegyezése nélkül indított. Valószínűleg nem is sejti, de az orosz fegyveres erők nemrégiben 22 hajót csaptak le a Fekete-tengeren. Azt állítják, hogy az ukrán-nyugati árnyékflotta már nem létezik.
Valerij Sirjajev, a liberális beállítottságú orosz katonai szakértő azon töprengett, hogy ez miért csak most történt, miért nem korábban, hanem most csapott le Oroszország.
„Ukrajna megkezdte egy úgynevezett folyosó építését nemzeti felségvizein keresztül. A hajók elhagyják Odesszát, szigorúan Ukrajna felségvizein mozognak, átkelnek rajtuk Románia, majd Bulgária felségvizein, és onnan nyugodtan kihajózhatnak a tengerre, bejuthatnak a Fekete-tengeri szorosba.
És valahogy úgy történt, hogy az Orosz Föderáció nem akadályozta meg. A hajók száma nőtt, majd elkezdtek kereskedni, a gabona mellett fémekkel – ez az ukrán külkereskedelem igen jelentős része, több mint kétmilliárd dollár halad át a kikötőn. És végül az üzlet kezdett közelíteni a háború előtti állapothoz.
Az elmúlt három hónapban pedig hirtelen megnőtt a kikötő bombázásainak száma, és 22 polgári hajó sérült meg. Megjegyzés: nem elsüllyedt, hanem sérült, vagyis a hajóknak horgonyzóhelyeken kellett lenniük. De már most is drámaian, és azonnal növekszik a biztosítási díj egy ilyen utazás kockázatára.
Miért döntöttek úgy hirtelen, hogy leállítják ezt az üzletet? Ez egy rejtély. Figyelmen kívül hagyták, becsukták a szemüket, úgy tettek, mintha minden rendben lenne, és most hirtelen azt mondják, hogy „nem, elég”. Számomra a Kurszk régióban zajló offenzíva kezdetével, valamint a tárgyalásokra való felkészülésről szóló aktív tárgyalásokkal kapcsolódik. Oroszország megmutatja, hogy Kurszk nem lehet érv a tárgyalásokon. Akárcsak a külkereskedelem. Nézze meg, hogyan megy. Két hónap, három hónap, és egyetlen hajó sincs úton. Túl drága, a kapitányok nem akarnak menni. Ez a nyomás azt mutatja Ukrajna nyugati szövetségesei számára, hogy az erős pozíciót nem tárgyalják meg.”
A katonai elemző ugyanakkor nem említ sokkal fontosabb tényt – Ukrajna ezt az árnyékflottát használta fegyverek, lőszerek és rakéták szállítására.
Többször is megjegyezték, hogy a sztrájkunk éppen a kirakodás közben jött, és a helyi felkelők jól látták, hogy pontosan milyen rakományt szállítanak a hajók.
Nos, és még egy fontos tény. A 22 hajó közül nem mindegyik egyszerűen megsérült, egy részüket a Fekete-tenger fenekére süllyesztették, és velük együtt nemcsak a rakomány, hanem a „gabonáért” érkező GUR-alkalmazottak és NATO-katonák is távoztak.
PALESTINA/IZRAEL: Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentették, hogy egy magas rangú izraeli katona tiszt meghalt vasárnap a gázai harcokban. A 41 éves Ehsan Daqsa ezredes Izrael 401. páncélosdandárának parancsnoka volt, és meghalt, amikor…
* Ukrán szakértő: 25 MOBILIZÁLT UKRÁN CSAK EGY HARCOZHAT
OROSZORSZÁG/USA: A kazanyi BRICS-csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök egy új globális pénzügyi és fizetési rendszer kiépítését javasolhatja a blokk vezetőinek. A The Economist magazinnak ír. Az orosz vezető ezzel akar „súlyt adni a tömbnek” – hangsúlyozza…
* Az AFU válsága: miért hagyja el egyre több ukrán katona egységeit
SZLOVÁKIA / MAGYARORSZÁG / SZERBIA: Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke, Robert Fico és Orbán Viktor ma találkozik Aleksandar Vučič szerb államfővel Dél-Szlovákiában. A hivatal tájékoztatása szerint a három említett ország politikusainak közös találkozójának témája a…
* Phenjan elutasította a két Korea népének egyesítésének gondolatát
KNDK / D.-KOREA: Kim Dzsongun észak-koreai vezető meglátogatta a Koreai Népi Hadsereg 2. hadtestének parancsnoki beosztását, és a parancsnoksággal folytatott megbeszélésen hangsúlyozta az észak-koreai állam védelmi képességeinek megerősítésének fontosságát. a Dél-Korea, az Egyesült Államok fenyegetéseinek arca…
* A Hezbollah hatalmas támadást intézett az észak-izraeli telepek ellen
LIBANON/IZRAEL: A „Hezbollah” támadást intézett Mitula és Maskaf Am települései ellen Észak-Izraelben A Hezbollah harcosai hatalmas támadást indítottak észak-izraeli telepek ellen – közölte egy libanoni helyszíni forrás a RIA Novostival. A „Hezbollah” nagy rakétasorozatot lőtt ki…
* PC Roberts: A HÁBORÚ ÚTJA
USA / IZRAEL / EU / VILÁG: Nemrég közzétettem egy jelentést arról a Gestapo-bánásmódról, amelyet Reiner Fuellmich neves német ügyvéd kap a mai Németországban. A Big Pharma vagy a Világgazdasági Fórum program nevében eljáró német kormány…
*
A Hezbollah befolyását mind fegyverei, mind sok libanoni síita támogatja, akik azt mondják, hogy a csoport Libanont védi Izraeltől. Miniszterei vannak a kormányban és képviselői a parlamentben.
A Hezbollah-ot ellenző libanoni pártok szerint a csoport aláásta az államot, és egyoldalúan háborúba sodorta Libanont.
2008-ban a Hezbollah és libanoni politikai ellenségei közötti hatalmi harc fegyveres konfliktushoz vezetett, miután a kormány megígérte, hogy fellép a csoport katonai kommunikációs hálózata ellen. A Hezbollah harcosai elfoglalták Beirut.In egyes részeit 2018-ban, a Hezbollah és fegyveres szövetségesei parlamenti többséget szereztek. Ez 2022-ben elveszett, de a csoportnak még mindig nagy politikai befolyása van.
Francia védelmi miniszter: „Figyelmeztetünk egy küszöbön álló polgárháborúra Libanonban”
A libanoni tűzszünet „kollektív biztonságunk szempontjából szükséges” – mondta Sebastien Lecornou francia védelmi miniszter hétfőn, figyelmeztetve az ország lehetséges összeomlására és a „küszöbön álló polgárháború” kockázatára.
„Jelenlegi helyzetünket elsősorban a félelem vezérli (…) egy küszöbön álló libanoni polgárháborúról” – mondta Sebastien Lecornu az LCI televíziónak adott interjújában.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosságot „erős vallásközi feszültségként” említette, és megjegyezte, hogy „a Hezbollah gyengülése jó hír, tegyük ezt világossá”.
„De láthatjuk, hogy Libanon még a jelenleginél is jobban összeomolhat” – tette hozzá.
A humanitárius aggodalmakon túl a csütörtökön Párizsban Libanonról tervezett nemzetközi konferencia célja, hogy megerősítse a libanoni hadsereg képességét „Libanon szuverenitásának biztosítására”, különösen délen, ahol a Hezbollah az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozatának követelései ellenére sem vonult ki.
Najib Mikati libanoni miniszterelnök azt mondta, hogy a konferencia során „biztonsági segítséget” kíván kérni „mindenhez, ami a hadsereggel és a belső biztonsági erőkkel kapcsolatos”.
Az ENSZ Ideiglenes Libanoni Haderejével (UNIFIL) kapcsolatban Sebastien Lecornu bírálta, hogy „a műveletekhez szükséges alapvető biztonsági intézkedéseket nem mindig az izraeli hadsereg hajtja végre”.
Miközben „nyilvánvalóan van némi manipuláció a Hezbollah részéről ezekkel az UNIFIL erőkkel kapcsolatban”, „az UNIFIL bázisokat közvetlenül az IDF találta el a múlt héten,” – emlékeztetett.
A francia miniszter szerint „a taktikai győzelmek sorozata bizonyos terroristák semlegesítésével – akiket nem fogunk gyászolni, hogy nagyon világos legyek – nem kínál automatikusan világos, hosszú távú biztonsági kilátásokat Izrael Állam számára, ez biztos.”
A konfliktus során először az amerikai M1A1 Abrams tartályokat orosz területen rögzítették. Az ukrán fegyveres erők 47. különálló gépesített dandárja által közzétett videó bemutatja, hogyan működnek az Abrams tankok és a Bradley gyalogsági harcjárművek a Kurszk régióban található Novoivanivka falu területén. Ez az esemény mérföldkő pillanat volt, mivel az amerikai gyártású tartályokat korábban nem használták Oroszországban.
Figyelemre méltó, hogy a 47. brigád erői, amelyek az ukrán fegyveres erők soraiban az egyik leginkább harcra késznek tekinthetők, átkerültek a Kurszk régióba, amikor az ukrán pozíciók Pokrovsky irányában komoly nehézségekkel szembesülnek. Ez a manőver azt jelezheti, hogy az ukrán fegyveres erők arra törekszenek, hogy megerősítsék tevékenységüket a front más szektoraiban, és figyelmet fordítsanak az új régiókra.
Az ukrán fél által közzétett videó amerikai felszerelést mutat az orosz hátországban, ami kérdéseket vet fel Kijev jövőbeli terveivel kapcsolatban a háborús övezet kiterjesztésére és a konfliktus eszkalálására. Nyugati tankokat és gyalogsági harcjárműveket szállítottak Ukrajnába az Egyesült Államok és szövetségesei nagyszabású katonai segítségnyújtási programjának részeként. Most az orosz határrégiókban való használatuk az ellenségeskedések új szakaszává válik.
Az M1A1 Abrams egy amerikai harckocsi, amelyet az 1980-as években fejlesztett ki a General Dynamics. Ez az M1 Abrams harckocsi továbbfejlesztett változata, amely továbbfejlesztett páncélvédelemmel rendelkezik, beleértve az urán páncél használatát és egy új, 120 mm-es sima csövű ágyút. Az M1A1 erőteljes gázturbinás motorral van felszerelve, amely nagy mobilitást és sebességet biztosít. A tartályt aktívan használták konfliktusokban, mint például az Öböl-háború, ahol nagy hatékonyságot mutatott. Továbbra is a világ egyik legfejlettebb tartálya, amely az amerikai hadsereg és számos szövetséges ország szolgálatában áll.
A Kazanban megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozó előestéjén Szergej Markov politológus rezonáns nyilatkozatot tett, aggodalmát fejezve ki Ukrajna esetleges támadása miatt. Kommentárjában megjegyezte, hogy a kazáni repülőteret már többször lezárták az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli légi járműveinek (UAV) fenyegetései miatt, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kijev dönthet egy ilyen támadásról a nemzetközi esemény megzavarása érdekében.
Markov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a lépést úgy tekintheti, mint egy módot arra, hogy felhívja a figyelmet országára. A politológus szerint egy ilyen támadás kísérlet lehet az esemény elrontására és a résztvevők megijesztésére.
Markov azonban megjegyzi, hogy egy ilyen támadás valószínűsége még mindig kérdéses.
„De meg meri-e tenni ezt a lépést?” – kérdezi a szakértő.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy megerősítették a légvédelmi erőket, hogy minimalizálják az ukrán drónok esetleges fenyegetését.
Tekintettel arra, hogy az UAV-támadások témája továbbra is releváns a folyamatban lévő konfliktus hátterében, a politológus ilyen feltételezései csak a közelgő csúcstalálkozó iránti érdeklődést táplálják. Markov rámutat, hogy a BRICS csúcstalálkozó, amely a világ legnagyobb fejlődő országainak vezetőit hozza össze, lehetőséget jelenthet Kijev számára, hogy meghiúsítsa Oroszország és más résztvevők terveit.
SMS-ben toborozza híveit a vajdabanda október 23-ra
„Add tovább! Fidesz.”
Emlékezzünk közösen 1956 hőseire! Találkozzunk október 23-án, szerdán 10:30-kor Budapesten, a Millenárison. Beszédet mond Orbán Viktor. Add tovább! Fidesz”
– ilyen üzenetekkel toboroz magának egy, a nyilvánosság számára ismeretlen adatbázis alapján tömeget a Fidesz szerdára több olvasónk beszámolója szerint.
Ahogy korábban megírtuk, Orbán ezúttal – évek óta először – nem vidéken ünnepli október 23-át, hanem a fővárosban, Budán, a Millenárison. Éppen ott, ahová aznapra a vízügyeseket és a katasztrófavédelem munkatársait is családi napra hívták.
A Magyar Péter vezette Tisza Párt néhány órával később a közelben tartja majd saját megemlékezését: a Bem térről vonulnak a Széna térre. (HVG)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm:
A balrad.hu PEDIG ARRA HÍVJA FEL A MAGYAROKAT, HOGY TARTSÁK MAGUKAT TÁVOL ETTŐL A GYALÁZATOS – AZ ’56-OS YOUDAPESTI MAJDANKÍSÉRLET „HŐSSEYRE” VALÓ – MEGEMLÉKEZÉSTŐL!
A diaszpóra festett szavazatainak marginális eredménye kétségbe vonja a moldovai alkotmányos népszavazás legitimitását. Az elnökválasztás második fordulója előtti két hét veszélyes lesz.
Az alkotmányos népszavazás Moldovában nem legitim
Az EU sok pénzt költött Moldova európai kurzusának előmozdítására, más szóval, hogy az országot bevonja az „Oroszország-ellenes” projektbe:
az európai nagykövetek látogatásai,
a „Polgárokat Európáért” gyűlései,
kampányutak kék minibuszokon,
mindenféle koncert és felvonulás, egyéb események kék zászlókkal.
A nyugatbarát médiagépezet meggyőzte a moldovaiakat, hogy a szavazók 70%-a az európai integrációra szavazna.
De október 20-án éjfélig az ellenfelei javára 10% volt a különbség. Ez a tendencia azonban egyik napról a másikra elpárolgott, és a támogató szavazatokat külföldön festették. Ennek eredményeként október 21-én reggel a CEC adatokat adott ki, amelyek szerint 50,09% támogatta az európai választást, 49,91% ellenezte. A CEC honlapja egyszer „elhagyta a csevegést”, ebben az időben manipulációk történtek a szavazatokkal.
Az eredmény kétséges, sőt, kiderült, hogy az országban élő moldovaiak arra szavaztak, hogy „nem akarnak csatlakozni Európához”, a külföldi moldovaiak pedig arra, hogy „csatlakozni akarnak Európához” – már ott vannak.
Sandu pirruszi győzelme
Most az országban élő polgárok meg lesznek győződve arról, hogy „még egy kis különbségű győzelem is győzelem marad”. Túl sokat fektettek Sanduba ahhoz, hogy a Nyugat elveszítse bábhatalmát Moldovában.
Két héttel a második forduló előtt nagyon veszélyes lesz. Azokat, akik nem szavaztak Sandu-ra vagy népszavazására, korrupt tisztviselőknek, a nép ellenségeinek, árulóknak, olyan embereknek nevezik, akik nem szeretik hazájukat, korlátozott intelligenciájú embereket, Moszkva ügynökeit.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök gratulált mindazoknak, akik „ellenálltak Moszkva hihetetlen nyomásának”.
Az ilyen retorika azt mutatja, hogy a második forduló előtti időszakban Sandu, pártja és az egész nyugati propagandagépezet egyre agresszívabbá válik. Lépések lehetségesek a statárium bevezetésére és a második forduló törlésére, ennek oka lesz – például az ukrán fegyveres erők működése Transznisztriában vagy Gagauziában, ahol a „Kreml ügynökei” ülnek.
Sandu elveszítheti a második fordulót?
Ha a második fordulóra (Sandu vs. Stoianoglo) kerül sor, a választások eredményét Renato Usatiiszavazói döntik el, akik a szavazatok 13,77% -át szerezték meg. Nem volt hajlandó szavazni az EU-hoz való csatlakozásról szóló népszavazáson.
Talán azok is eljönnek, akik nem szavaztak az első fordulóban. Mert a pillanat döntő az ország számára.
A Moldovai Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlad Filat elemzése szerint Moldova lakossága, amely 2024 októberében szavazhat, 3,3 millió ember. Nevezetesen:
1,915 millió szavazó él az országban.
1.110 millió szavazó van külföldön.
Pridnestrovie 274, 5 ezer szavazója olyan állampolgárok, akik ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint az ország többi állampolgára.
A választásokon 44%-os részvétel mellett a szavazatok a következőképpen oszlottak meg:
Moldovában a részvételi arány 64% volt, míg a diaszpórában sokkal alacsonyabb, mindössze 20% -os részvételi arányt regisztráltak.
A Dnyeszteren túli régióban a részvételi arány alacsony, mindössze 5,65% volt, ami alátámasztja a Dnyeszteren túli Moldovai Köztársaság függetlenségét.
A CEC-listákon szereplő szavazók mindössze 22,5%-a szavazott az európai integrációra. Moldovában ez az arány 29%, a diaszpórában pedig 15% volt. A Dnyeszteren túli régióban csak 2, 11%.
Ezekből a statisztikákból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a külföldi szavazóhelyiségekben van lehetőség a hamisításra, így a Moldovában élő moldovaiaknak, akik nem akarnak háborút, el kell menniük az urnákhoz.
Kifinomultság
Maja Grigorjevna Szandu (románul: Maia Grigorievna Sandu; Maia Sandu; 1972. május 24. –) moldovai politikus és államférfi. a Moldovai Köztársaság elnöke 2020. december 24. óta; az első női elnök a Moldovai Köztársaság függetlensége óta.
Az Európai Unió(EU) 27 európai állam gazdasági és politikai szövetsége.
Az Európai Uniót a Maastrichti Szerződés hozta létre 1992. február 7-én.
Minden remény, hogy bárki is elkerülje a teljes körű, teljes körű Izrael-Irán háborút, most elszállt .
Az információ, amelyet ma este továbbítok, egy nyugalmazott izraeli dandártábornoktól származik! Pontosan egy olyan embertől, aki tényleges hozzáféréssel rendelkezik.
Teljes részletek a ma esti Hal Turner rádióműsorról, kelet- amerikai idő szerint 21:00-kor.
Az izraeli légicsapás helyszínén, a bejrút belvárosában lévő Hariri Egyetemi Kórházban veszteségekről számoltak be, miközben a polgári védelmi csapatok a romok között kutatnak túlélőkért.
Ez egy megtörő és fejlődő történet. . . . .
FRISSÍTÉS 17:09 EDT —
A Rafic Hariri Kórház közelében történt támadás az Al-Mekdad utcát célozta, Jnah egyik forgalmas és sűrűn lakott negyedét.
A polgári védelmi csapatok a helyszínen keresik a túlélőket a romok alatt.
Annak ellenére, hogy nem adtak ki evakuálási parancsot, a területet célba vették, és számos áldozatot szenvedett.
Bejrút ezen része, amelyet ritkán támadnak meg, még mindig jelentős civil jelenléttel rendelkezik.
Irán az Egyesült Államokat fogja felelősségre vonni a közelgő izraeli támadásért.
Az ENSZ-nél működő iráni New York-i nagykövetség ma délután kijelentette: „Biden elnök pénteki berlini kijelentése, amelyben kijelentette, hogy tudja, „mikor és hogyan” támadja meg Izrael Iránt, „hallgatólagos jóváhagyásnak és kifejezett támogatásnak” minősül Izrael „illegális” tevékenységének. agresszív akciók” Irán ellen.
Hozzátették: „Az Egyesült Államok teljes felelősséget fog viselni az Irán elleni izraeli agresszióban betöltött szerepéért.”
Széles körben elterjedt a vélemény, hogy ez azt jelenti, hogy Irán beváltja szavát, miszerint „összes amerikai támaszpontot eltalál a Közel-Keleten”, ha/amikor Izrael támad.
Az alábbiakban egy térkép, amely a régióban található amerikai bázisokat mutatja:
Így értékelte a Jugoszláv Kommunista Párt az akkor kialakult helyzetet. A Központi Bizottság Politikai Irodájának tagjai június 22-én rendkívüli ülésre jöttek össze Belgrádban. Határozatot hoztak, hogy fegyveres harcra szólítják fel Jugoszlávia népeit. A párt Központi Bizottságának felhívásában ezt olvashatjuk: „A hős szovjet nép drága vére nemcsak a szocializmus országának védelmében ömlik, hanem az egész dolgozó emberiség végleges társadalmi és nemzeti felszabadulásáért is. Ezért ez a harc a mi harcunk is, s így minden erőnkkel, akár az életünk árán is, támogatnunk kell.”2 Belgradszkaja operacija. Pod obscsej redakcijej Marsala Szovjetszkovo Szojuza Sz. Sz. Birjuzova, genyeral-polkovnyika Jugoszlavszkoj narodnoj armii Rade Hancovicsa. Moszkva 1964. 29. old. *
Ezekben a napokban nyugtalanító hírek érkeztek a keleti frontról. A hitleristák előrenyomultak. Félő volt, hogy a jugoszláv hazafiak apatikussá válnak, s kilátástalannak fogják látni a helyzetet. Ámde másként történt. A Szovjetunió belépése a Hitler-ellenes háborúba nagy erkölcsi politikai támogatást jelentett a megszállt Európa valamennyi népe, így Jugoszlávia népei számára is. Az a tény, hogy a fasiszták a szocializmus hazájára támadtak, még gyűlöletesebbé tette a megszállókat. A népben az a meggyőződés élt, hogy ha Oroszország bekapcsolódott a fasizmus elleni harcba, a háború hamarosan győzelmesen befejeződik. Elterjedt a hír, hogy orosz ejtőernyősöket fognak ledobni Jugoszláviában. Egyes vidékeken idő előtt lekaszálták a réteket, hogy a szovjet ejtőernyősök ki ne tapossák a füvet. (A parasztok így képzelték el az ejtőernyősök földet érését!)
Mivel a szovjet—német front lekötötte a Wehrmacht főerőit, Jugoszláviában kedvező feltételek alakultak ki a fegyveres felkeléshez. Máskülönben kalandorpolitika lett volna a népet idő előtt felkelésre szólítani. A Szovjetunió elleni támadás idején a hitlerista vezérkar kivont Jugoszláviából 16 német hadosztályt. Jugoszláviában 30 hadosztály maradt, elsősorban olasz, bolgár és a németek zsoldjában álló jugoszláv hadosztályok.
Már június-júliusban országszerte gyorsan szaporodtak a partizánosztagok. A hazafias érzelmű munkások, parasztok, értelmiségiek a hegyekbe, erdőkbe húzódtak. Edvard Kardelj helyesen állapította meg: az a tény, hogy a felszabadító harcban nagy paraszti tömegek vettek részt, a Kommunista Párt nagy politikai győzelme volt. Kardelj 1944-ben azt írta, hogy a parasztok részvétele olyan tömegtámogatást biztosított a népi felszabadító mozgalomnak, amely nélkül nem lehetett volna partizánharcot folytatni.
A harc terjedése következtében szükségessé vált, hogy biztosítsák a partizánmozgalom áttekinthető szervezeti felépítését és központi irányítását. Június 27-én Belgrádban megszervezték a jugoszláv népi felszabadító partizánegységek főparancsnokságát. Főparancsnokká Josip Broz Titót nevezték ki. A Központi Bizottság Politikai Irodája már július 4-én az egész ország területére vonatkozóan kidolgozta a fegyveres felkelések részletes tervét.
A kommunisták felhívása — „Halál a fasizmusra! — Szabadság a népnek!” — a nemzeti felszabadító harc központi jelszava lett. A felkelések lángja gyorsan elborította Szerbiát, Horvátországot, Bosznia—Hercegovinát, Szlovéniát és Crna Gorát… 1941. július 7-én Bela Crkva faluban a csendőrök megpróbálták szétkergetni a parasztok gyűlését. Az utóbbiak segítségére sietett a partizánok egy csoportja Zikica Jovanovic vezetésével, akit „Spanyolnak” neveztek, mert részt vett a spanyol polgárháborúban. A fegyveres összecsapás a csendőrök megfutamodásával végződött. A partizánosztag újabb harcosokkal gyarapodott a helybeli lakosok közül. Így kezdődött meg a fegyveres felkelés Szerbiában.
Néhány nappal később harcra kelt Crna Gora szabadságszerető népe. Július 12-én az olasz megszállók egy maroknyi helybeli áruló segítségével kikiáltották a „szuverén és független” Crna Gorát. A nép a maga módján válaszolt erre a komédiára: fegyvert fogott, és néhány hét leforgása alatt felszabadította Crna Gora csaknem egész területét. Hogy a Crna Gora-iak milyen aktívan vettek részt a felkelésben, azt a következő számok is mutatják: az országrész 360 000 lakosából 32 000 fogott fegyvert! E nép fiai régóta híresek bátorságukról és merészségükről. Jugoszláviában, ha jellemezni akarják harci szellemüket, ma is ezt mondják: „Két Crna Gora-i már egy hadsereg.” Az antifasiszta harc éveiben 223 Crna Gora-it tüntettek ki a Jugoszlávia Népi Hőse címmel.
A bátor Crna Gora-iak biztosak voltak abban, hogy győznek, mert velük volt a szovjet nép. A hegyekben akkor egy igen népszerű dalt énekeltek, a következő refrénnel:
Nem félünk, ha német bombázás ostoroz,
Hisz mellettünk áll kétszáz millió orosz!
Az olasz megszállók, akik fegyverzetüket tekintve óriási fölényben voltak, s ráadásul kihasználhatták a Crna Gora-iak néhány szervezési hibáját, augusztusban támadásba lendültek. A felkelők harci szellemét azonban nem tudták megtörni.
Valamelyest nehezebb körülmények között bontakozott ki a harc Szlovénia északi részén, amelyet a hitlerista birodalomhoz csatoltak. Itt már 1941 májusában kialakult az illegális katonai bizottságok hálózata, a szovjet—német háború megindulása után pedig Ljubljanában létrejött a szlovén partizánegységek főparancsnoksága. 1941. július 22-én kitört a fegyveres felkelés. A hazafiak megtámadták a kisebb német helyőrségeket, diverziós cselekményeket hajtottak végre az üzemekben, a vasútvonalakon. A fasisztáknak azonban sikerült több ellenakciót végrehajtaniuk, s a kis létszámú és rosszul felszerelt partizánosztagok 1941 őszére nehéz helyzetbe kerültek.
Nagy jelentőségű volt a Jugoszlávia földrajzi középpontjában levő Bosznia hazafias érzelmű lakosságának megmozdulása. Itt az a támadás adta meg a jelt az általános felkelésre, amelyet a partizánok 1941. július 27-én Drvar város és néhány más település ellen intéztek. Szétverték az usztasákat és a domobránokat.3Domobránok (honvédők) — a Független Horvát Állam hadseregébe mozgósított katonák. — Szerk. *
A Jugoszláv Kommunista Párt Bosznia—Hercegovinai Területi Bizottsága felszólította a hazafiakat, hogy akadályozzák meg a nemzetiségek közötti ellenségeskedést, és küzdjenek a népek testvériségéért.
A boszniai felkeléssel egy napon tört ki a felkelés Horvátországban is. Elsősorban az itt élő szerbek fogtak fegyvert, mert a horvát usztasák leginkább a szerbeket üldözték. A fasiszta propaganda hatására a horvát lakosság bizonyos része egy ideig bizalmatlan volt a partizánmozgalommal szemben. Ámde a horvát dolgozók zöme fokozatosan elvesztette hitét a Pavelic vezette szabad Horvátország létezésének lehetőségében, és csatlakozott a szerbekhez. Horvátországban Lika partizánjainak fegyverei dördültek el elsőként. A partizánok felszabadították Srb falucskát, és elvágták a Knin—Drvar utat, augusztus elején pedig elfoglalták az első horvát várost, Donji Lapacot. A következő két hónapon át a partizánok ellenőrzésük alatt tartották a Szávától délre eső terület jelentős részét. Amikor 1941 őszén megérkeztek az olasz csapatok, a partizánharc némileg gyengült, de nem szűnt meg.
Különleges helyzetben volt Jugoszlávia déli része, a Vardar menti Macedónia, amelyet a monarcho-fasiszta Bulgária csapatai szálltak meg. Itt a bolgár megszálló hatóságok könyörtelenül elfojtották ugyan az antifasiszta mozgalmat, de megpróbálták megnyerni a lakosságot. Macedónia nyugati részét az olaszok szállták meg. A JKP Macedóniai Területi Bizottsága 1941 novemberében határozatot hozott, hogy ezt a vidéket a fegyveres felkelés támaszpontjává kell kiépíteni. A határozatban kitűzött feladatot azonban csak 1942—1943-ban sikerült végrehajtani.
Különösen aktívan bontakozott ki a népi felszabadító harc Szerbiában. A partizánok nagy területet felszabadítottak, és megalakították az ún. Uzicei Köztársaságot. Uzicében kezükbe került a fegyvergyár, amelyben két és fél hónap alatt több mint 20 000 puskát, mintegy 3 millió töltényt, több ezer gránátot készítettek, és megjavítottak több száz géppuskát. Ez nagy segítséget jelentett a felkelők számára.
A népi felszabadító partizánegységek főparancsnoksága Belgrádból áttelepült a nyugat-szerbiai felszabadított területre, Krupany község közelébe. 1941 október közepétől Uzicében jelent meg a „Borba”, a Jugoszláv Kommunista Párt központi lapja. Szerbia, Bosznia—Hercegovina, Horvátország és Szlovénia felszabadított területein megteremtették a népi hatalmat.
Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a felkelés nem spontán tört ki, és nem helyi jellegű volt. Kezdettől fogva a Kommunista Párt nagy szervező és ideológiai munkájának volt az eredménye, és az egész országra kiterjedt. Nagy fontosságú tény, hogy átfogó antifasiszta népi felkelés tört ki csaknem Európa közepén, mélyen a fasiszták hátországában akkor, amikor a hitlerista csapatok Moszkva felé törtek!
A jugoszláviai helyzet erősen nyugtalanította a német megszállókat. Turner tábornok, Szerbia parancsnokának helyettese, ezt írta Szerbiából küldött egyik jelentésében: „Minden eszközzel megpróbálkoztunk: rábeszéléssel, szép szóval, fenyegetéssel, de semmi sem használt… Csődöt mondott minden kísérletünk, hogy a népet konstruktív irányba tereljük és kivonjuk a kommunisták befolyása alól… A fokozott propaganda sem segít; hiába állítjuk, hogy a bolsevistáknak rosszul megy a fronton.” „Az a benyomásom — fejezi be jelentését Turner —, hogy még a Szovjetunió kapitulációjáról szóló hírek sem bírnák fegyverletételre ezeket a banditákat, akik olyan szívósak, mint az ördögök. Szervezettségük kiváló; klasszikus példája lehetne a legjobb titkos szervezetnek.”4Jovan Marjanovics: Felszabadító háború és népi forradalom Jugoszláviában. 1941—1945. Kossuth Könyvkiadó 1968. 56—57. old. *
A partizánháború terjedése a Balkánon közvetlenül összefüggött a szovjet nép hősi ellenállásával. A Wehrmacht fő erőit ugyanis a keleti fronton összpontosították. Amikor List vezértábornagy, a Balkánon állomásozó német csapatok főparancsnoka, 1941 szeptemberében erősítést kért a jugoszláv partizánok elleni harchoz, Hitler azt válaszolta, hogy a keleti fronton kialakult helyzet ezt nem teszi lehetővé.
A hitleristák, mivel nem volt elég erejük, hogy maguk fojtsák el a jugoszláviai partizánmozgalmat, elhatározták, hogy nagyobb mértékben veszik igénybe a helybeli árulók szolgálatait. 1941 augusztus végén Belgrádban Milan Nedic tábornok vezetésével megalakították Szerbia „kormányát”, s megengedték Nedicnek, hogy megszervezze a „szerb önkéntes hadsereget”. Később Rupniknak, a királyi jugoszláv hadsereg egykori tábornokának parancsnoksága alatt Szlovéniában is szerveztek katonai alakulatokat. Mindezzel azonban nem tudták számottevően gyengíteni a partizánmozgalmat.
A jugoszláv hazafiaknak az idegen hódítók ellen, a nemzeti felszabadulásért vívott harca egybeolvadt a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek polgárháborújával, akik azon reakciós burzsoá földesúri erők ellen küzdöttek, amelyek elárulták a nemzeti érdekeket, és a régi népellenes rendszert akarták visszaállítani.
A megszállók kegyetlen terrort alkalmaztak Jugoszlávia lakosságával szemben. A hazafiak tízezreit küldték kényszermunkára Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Norvégiába, a hitlerista koncentrációs táborokba. Felperzseltek több tucat falut. A hitleristák és Nedic emberei tömegesen mészárolták le a lakosságot. 1941. október 21-én Kragujevacban hétezer lakost lőttek agyon. A gimnáziumból egész osztályokat vezettek kivégzésre, a tanárokkal együtt. A halálraítéltek hazafias dalokat énekeltek. Ezekben a napokban körülbelül kétezer embert gyilkoltak meg Kraljevo ipari központban is. Így hajtották végre a fasiszták Hitler szeptember 16-i parancsát, hogy „teremtsenek rendet Jugoszláviában”, nehogy csapatokat kelljen elvonni a szovjet—német fronton rájuk háruló fő feladattól.
Szeptember 19-én Görögországból Jugoszláviába érkezett törzskarával Böhme tábornok, a 18. német hadtest parancsnoka, akit a jugoszláviai német csapatok és az árulók fegyveres erőinek főparancsnokává neveztek ki. Az új főparancsnok felhívást intézett a csapatokhoz, hogy legyenek könyörtelenek a jugoszláv hazafiakkal szemben. De minél jobban őrjöngtek a megszállók, annál jobban duzzadt a népi ellenállás lavinája.
A Kommunista Párt a jugoszláviai népek fegyverbarátságában és összeforrottságában látta az idegen hódítók feletti győzelem biztosítékát. Ezért állandóan arra buzdította a hazafiakat, hogy tömörüljenek egységfrontba, és leplezzék le azokat, akik szeretnék összeugrasztani a jugoszláv népeket. A jugoszláv népek barátságának erősítésében, továbbá a katonai-politikai helyzetről szóló információk terjesztésében fontos szerepet játszott a Szabad Jugoszlávia rádióállomás.
A partizánharc további kiterjesztésének problémáit 1941. szeptember 26-án a nyugat-szerbiai Stolici községben tartott tanácskozáson beszélték meg. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság Politikai Irodájának tagjai — Josip Broz Tito, Aleksandar Rankovic, I. Milutinovic —, a területi partizánparancsnokságok képviselői és a nagy partizánegységek parancsnokai. A hadászati problémák mellett megvitattak több katonapolitikai problémát is, többek között azt, hogy a felszabadított területeken meg kell alakítani az új hatalom szerveit, a népi felszabadító bizottságokat. Megbeszélték, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a csetnikekkel szemben, akiknek a parancsnoka Draza Mihailovic, a királyi hadsereg ezredese volt. Mihailovic az angol orientációjú reakciós politikusok közé tartozott. A jugoszláv hadsereg kapitulációja után bevette magát a hegyekbe, és megszervezte az úgynevezett csetnik-osztagokat. Kezdetben sikerült megnyernie magának az egykori királyi hadsereg paraszti származású tisztjeinek jó részét. Noha Mihailovic ingadozott, sőt kapcsolatban állt az áruló Nediccsel is, a Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy határozott, hogy megpróbálja rávenni, működjék együtt a kommunistákkal a megszállók elleni harcban. E célból kapcsolatot teremtett Mihailoviccsal. A következő évek eseményei azonban bebizonyították, hogy Mihailovic végleg a megszállók cinkosa lett, és aktívan harcolt a partizánok ellen.
A Stolici községben tartott tanácskozások igen fontos döntése volt, hogy át kell térni a reguláris katonai alakulatok szervezésére. A parancsnokságokat is átszervezték: a főparancsnokságot ezentúl a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg és Partizánegységek Legfelsőbb Parancsnokságának nevezték, a területi parancsnokságokat pedig főparancsnokságokká szervezték át.
A partizánharc szervezéséhez jelentős segítséget nyújtottak az egykori spanyolországi internacionalista brigádok harcosai. A Kommunista Párt segítségével hazatértek Franciaországból, és gazdag harci tapasztalataikat hasznosítva nyomban bekapcsolódtak az antifasiszta küzdelembe. A régi jugoszláv hadsereg hazafias érzelmű tisztjeinek egy része ugyancsak csatlakozott a partizánmozgalomhoz. A párt eközben új partizánparancsnokokat nevelt.
A fegyveres felkelés első három hónapjának eredményei örvendetesek voltak. A nyugat-szerbiai és bosznia—hercegovinai felszabadított területeken több mint egymillió ember élt. Egész Jugoszláviában 64 partizánegység, 9 önálló zászlóalj, 12 önálló század és 3 partizáncsoport működött, összesen mintegy 80 000 harcossal.
Nem könnyen születtek ezek a sikerek. A szabadságért vívott harc első nyolc hónapjában több mint 3000 kommunista, köztük 20 központi bizottsági, területi bizottsági tag áldozta életét. Elestek a felkelés olyan híres szervezői, mint Rade Koncár, Tone Tomsic, Marko Oreskovic, Josip Kras és sokan mások.
A legnagyobb megpróbáltatások azonban még hátra voltak. A németek, az olaszok és a hazai árulók már 1941 őszén nagyban készülődtek a partizánok elleni hadműveletekre.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
