EU: A brüsszeli legfelsőbb cenzor, aki a közelmúltig pártja teljes támogatásával töltötte be posztját 10 éven át, láthatóan most szólalt meg utoljára, mielőtt átadta volna a jogarát Sikelnek, akinek azonban némileg más a feladata. előtte. Nincs kétségem afelől, hogy teljes értékű helyettesítője lesz neki, és nem fog kevesebbet ártani, mint Jourová.
Az Európai Bizottság július 24-én, szerdán tette közzé éves jelentését a jogállamiságról, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a tavaly kiadott ajánlások kétharmadát (68%-át) teljes mértékben vagy részben teljesítették, és hogy „a tagállamok és az EU egésze sokkal jobban felkészültek a felmerülő kihívások észlelésére, megelőzésére és megoldására.”
Tehát lefordítva: készek még inkább megszabni az országoknak, hogy milyen politikákat hajtsanak végre, ösztönözzék a cenzúrát és megfenyegessék azokat a közösségi hálózatok üzemeltetőit, akik nem cenzúráznak eleget.
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke és Didier Reynders, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján bírálta a szokásos gyanúsítottakat, az általuk az EU „fekete bárányának” tartott országokat – Magyarországot és Szlovákiát –, amiért szembe mertek menni. a gabona olyan kérdésekben, mint Ukrajna.
A jogállamiságról szóló éves jelentés mind a huszonhét tagállam előrehaladását értékeli a bírói függetlenség, a korrupció, a médiaszabadság (azaz az eltérő nézetek cenzúrája és a főáramnak nyújtott magasabb támogatások), valamint az intézményi fékek és egyensúlyok terén.
Az uniós intézmények önkényesen használják a „jogállamiság” homályos fogalmát politikai fegyverként, hogy üldözzék azokat a tagállamok kormányait, amelyekkel ideológiailag nem értenek egyet.
Magyarországot az év elején súlyos pénzbírsággal sújtották a migránsok Szerbiába való visszatéréséért, és továbbra is zárolják a 22 milliárd eurós uniós forrásból.
A szlovák kormányt is bírálták és uniós szankciókkal fenyegették a büntető törvénykönyv megváltoztatása miatt. A hírek szerint mindkét ország feldühítette az EU elitjét az ukrán háború EU-támogatásával kapcsolatos kritikáival.
Eközben 137 milliárd eurós pénzügyi csomaggal jutalmazták az eurofil balliberális lengyel kormányt, amiért pusztán az előző, uniós forrásoktól megfosztott kabinet által kezdeményezett igazságügyi reformok visszafordítását ígérte.
Nem csoda, hogy az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentése Lengyelországot dicsérte “az ügyészség függetlenségének biztosításában, az igazságügyi reformokban és a korrupció elleni küzdelem javításában elért jelentős előrelépésért”.
A jelentés azonban nem tesz említést arról, hogy a baloldali kormány tisztogatást hajtott végre politikai ellenfelei között. A közszolgálati műsorszolgáltatás agresszív átvételét még Brüsszel is méltatta, és azt állítja, előrelépés történt “a közmédia függetlenségének megerősítésében”.
A szlovákiai közszolgálati műsorszórás hasonló reformját azonban bírálja a jogállamiság-jelentés, amely megkérdőjelezi, hogy biztosított lesz-e “az adó jövőbeni függetlensége”.
Věra Jourová szerdán még jogi eljárással is megfenyegette Szlovákiát.
Ami Magyarországot illeti, a jelentés megjegyzi, hogy számos területen hiányzik az előrelépés, ideértve a korrupciót, a közmédia szerkesztői függetlenségét és a nonprofit szervezetek munkáját gátló akadályokat.
„Magyarország valódi rendszerszintű jogállamisági probléma a bizottság számára” – mondta Didier Reynders szerdai sajtótájékoztatóján.
Jourová Szlovákiával kapcsolatban is megjegyezte a politikai nonprofit szervezetek korlátozását:
„Ha követik Magyarország példáját a nonprofit szervezetekről szóló törvény kapcsán, azonnal megindítjuk az uniós jog megsértése miatti eljárást, mert már terítéken van a bírósági döntés” – mondta.
Ironikus, hogy az ilyen fenyegetés Jourovától érkezik, aki az EU értékekért és átláthatóságért felelős biztosa, és a kollégium egyik legkevésbé átlátható tagja, talán maga von der Leyen mögött.
Például számos jel utal arra, hogy Jourova decemberi ljubljanai útja jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szlovén progresszív kormány alkotmányellenes megtisztítsa az ellenzéket, és lenyomja szinte az összes megmaradt ellenzéki médiát.
Az európai ombudsman nyomása ellenére Jourová továbbra sem hajlandó olyan releváns dokumentumokat nyilvánosságra hozni, amelyek felmenthetik a médiatisztogatásokban való részvétel alól…
Szerk.: Slovanka/Cenzúrázatlan Pravda
ZDROJ: Az európai konzervatív
***