Izrael felszólította állampolgárait, hogy azonnal hagyják el Törökországot, mivel súlyos incidensek zajlanak az izraeli diplomáciai képviseletek ellen szerte a világon.

Jordániában és Törökországban dühös muszlimok ostromolják izraeli nagykövetségeket és konzulátusokat.

Súlyos incidensek zajlanak a jordániai Ammánban, ahol a tüntetők megrohamozták az izraeli nagykövetség épületét, hogy kifejezzék haragjukat a palesztin gázai város kórházában történt több száz ember halálát okozó támadás után.

A tüntetők megkerülték a biztonsági erők útlezárását, és a nagykövetség épülete felé indultak. A biztonsági erők könnygázt használtak feloszlatásukra.

Irán, Irak és Libanon, valamint más arab és muszlim országok gyásznappá nyilvánítják a holnapot.

A palesztinok Ciszjordániában is felkelnek, ahol vezetőváltást és M. Abbász leváltását követelik.

Videót nézni

Izrael Nemzetbiztonsági Tanácsa: Hagyja el Törökországot!

Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács közleményt adott ki, amelyben felszólította az összes izraelit, hogy haladéktalanul hagyja el Törökországot, és a lehető legmagasabb szintre emelte az utazási figyelmeztetéseket.

A Tel-Avivból érkező bejelentést kedden késő este hozták nyilvánosságra, miközben Recep Erdogan felszólította a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon be a ” példátlan brutalitás” megállítása érdekében, ahogy a Gázai övezet elleni izraeli támadásokat ismertette.

A Nemzetbiztonsági Tanács utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra és Marokkóra, arra hivatkozva, hogy az izraeli utazók célpontjai lesznek.

A Nemzetbiztonsági Tanács azt mondta, hogy 4-re emeli a Törökországgal szembeni riasztást, és felszólítja az országban tartózkodó összes izraelit, hogy mielőbb távozzon.

Marokkó esetében a fenyegetettségi szintet 2-re emelik, és az izraeli turistákat fokozott óvatosságra kérik.

Palesztin tüntetések Ramallahban és más ciszjordániai városokban

Heves összecsapások robbantak ki a Palesztin Hatóságnak otthont adó Ramallahban, amikor a palesztin rendőrség könnygázt és kábítógránátokat vetett be, hogy feloszlassa a Mahmúd Abbász elnök elleni jelszavakat skandáló dühös tüntetőket.

A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva szerint ma este összecsapások törtek ki a tüntetők és a palesztin biztonsági erők között a megszállt Ciszjordánia más városaiban.

Elönt a harag a palesztin területeken, miután az ostromlott enklávéban az izraeli légicsapások 11. napján egy gázai kórházat bombáztak.

A Gázai övezet hatóságai, ahol a Hamász 2007 óta van hatalmon, azt mondták, több száz ember vesztette életét az Al Ahli Kórház ágyúzása során, és legalább 500-an haltak meg.

Abbas nem megy el a szerdai találkozóra Bidennel, Abdullah-val és Sisivel

Mahmúd Abbász palesztin vezető kivonul a szerdára tervezett négyszemközti találkozóról a jordániai Ammánban, amelyen részt vesz Joe Biden amerikai elnök, egyiptomi kollégája, Abdel Fattah al-Sisi és II. Abdullah jordán király.

Amint azt az Associated Press, majd a többi nagy nemzetközi hírügynökség egy magas rangú palesztin tisztségviselőre hivatkozva közölte, a palesztin vezető lemondta részvételét a jordániai négyoldalú találkozón, tiltakozásul a gázai kórházat ért halálos izraeli támadás ellen.

Az amerikai elnök látogatásának első célja, hogy kifejezze az Egyesült Államok támogatását Izraelnek, amely megtorolja a Hamászt.

Biden ugyanakkor közel-keleti jelenlétével nyomást kíván gyakorolni az érintett felekre, hogy a megtorlásnak a lehető legkisebb polgári áldozata legyen.

A gázai kórházban történt mészárlás utáni új fejlemények – amiért a palesztinok Izraelt okolják – és Abbász kivonulása a négyszögből azonban süket fülekre találni látszik Biden diplomáciai próbálkozása a válság megoldására.

RT Erdogan: „Példátlan brutalitás” – Izrael politikája embertelen

A nőkkel, gyerekekkel és ártatlan civilekkel teli kórház elleni sztrájk Izrael politikájának legújabb példája, amely teljesen nélkülözi a legalapvetőbb emberi értékeket – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök a több száz halálos áldozatot követelő gázai kórházi ágyúzással kapcsolatban.

Arra kérem az emberiséget, tegyen lépéseket ennek a példátlan brutalitásnak a megállítására – tette hozzá a török elnök.

A Hamász vezetője: A kórházi mészárlás új fordulópont – Izrael teljes mértékben felelős

A Hamász vezetője, Ismail Haniyeh ma este kijelentette, hogy „a ‘baptista” kórházban történt mészárlás egy új fordulópont és egy árvíz, amely hozzáadódik az al-Aksza árvízhez.

Haniya teljes mértékben felelősnek nevezte Izraelt a több száz ártatlan áldozatért.

A szervezet vezetője televíziós üzenetében azt is elmondta, hogy az Izraelnek korlátlan tudósítást nyújtó amerikaiakat viselik a baptista kórházban történt mészárlásért.

„Az ellenség nem tiszteli az értékeket, a törvényeket, a szokásokat vagy a jogszabályokat. Az ellenség tévedésben van, ha azt hiszi, hogy ezek a mészárlások fedni fogják hangos vereségét, vagy megadásra késztetik népünket. Az ellenállás folytatódik, és nem áll meg, amíg a hódító el nem hagyja földünket.” fogalmazott üzenetében Haniya is.

A Hamász egykori vezetője, Khaled Meshaal tiltakozásra szólított fel az izraeli nagykövetségek előtt szerte a világon egy gázai kórház elleni izraeli támadást követően, amelyben több száz palesztin meghalt – áll a Hamász ma esti közleményében.

Netanjahu: Nem mi tettük, a gázai terroristák lecsaptak a kórházra

Az Iszlám Dzsihád Mozgalmat hibáztatja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy gázai kórház ellen elkövetett robbantásért, amelyben több száz ember, a jelentések szerint 200-300 halt meg.

„Az IDF működési rendszereinek elemzése azt mutatja, hogy terroristák rakétazáportot lőttek ki Gázában, amely a gázai Al Ahli Kórház közelében haladt el a találat idején.

„A kezünkben lévő több forrásból származó információk azt mutatják, hogy az Iszlám Dzsihád Mozgalom a felelős a gázai kórházat elérő sikertelen rakétakilövésért.” írta Netanjahu a Platform X-en (korábban Twitter).

Aztán újabb bejegyzést írt:

„Az egész világnak tudnia kell: barbár terroristák a gázai kórházat támadták meg, nem az IDF-et. Akik brutálisan meggyilkolták a gyermekeinket, azok a saját gyermekeiket is meggyilkolják.”

Egyiptom, Törökország, Irán, Katar, Jordánia és Kanada elítélik a bombázást

Az egyiptomi külügyminisztérium közleménye szerint Egyiptom határozottan elítéli egy gázai kórház izraeli fegyveres erői által végrehajtott bombázását, amely több száz palesztin életét követelte. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi közösségnek sürgősen be kell avatkoznia az ilyen bűncselekmények megállítása érdekében.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök „borzalmasnak és teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a gázai kórház bombázásátA kanadai miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elítélte a támadást „elfogadhatatlan, hogy egy kórházat eltaláljanak”.

Az Arab Liga vezetője a mai napon egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy azonnal avatkozzon be a gázai tragédia megállítása érdekében, miután egy kórházat bombáztak, amely több száz palesztin életét követelte. Ahmed Abul Yait elítélte a halálos támadást, „háborús bűnnek” nevezve, és figyelmeztette, hogy az elkövetőket bíróság elé állítják.

Az iráni külügyminisztérium elítélte a gázai kórházat ért izraeli csapást, amelyben több száz „fegyvertelen és védtelen ember” halt meg és sebesült meg.

A „veszélyes eszkalációért”A katari külügyminisztérium

Jordániában a külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben elítélte egy gázai kórház bombázását, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a palesztin népet, és tegyen összehangolt erőfeszítéseket a háború befejezésére.

A gázai övezetben fenyegető izraeli szárazföldi invázió és a katasztrofális humanitárius válság miatt, amellyel a palesztin népnek szembe kell néznie, az izraeli-gázai konfliktus egy döntő ponton eszkalálódik. Lehetséges, hogy Izrael a nemzetközi közösség fokozódó nyomása ellenére sem hagyja abba katonai akcióit, és az Izrael és Palesztina közötti csatatér most a diplomáciára és a közvéleményre is kiterjed, ami tovább bonyolítja a helyzetet – mondták elemzők, és a közvetítői erőfeszítések felgyorsítását kérik. megakadályozzák a helyzet súlyosbodását.

A háború 10 napig folytatódott, miután a Hamász október 7-én meglepetésszerűen támadta meg Izraelt. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász támadása több mint 1300 embert ölt meg, és 3200 embert megsebesített. Gázában az egészségügyi minisztérium hétfőn közölte, hogy az izraeli légicsapásokban legalább 2750 ember halt meg, és legalább 9700-an megsebesültek a sajtóértesülések szerint.

A Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője szerint Kína sürgős humanitárius segítséget nyújt az ENSZ Közel-Keleti Palesztinai Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynökségének, illetve a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a gázai élelmezés, orvosi ellátás és lakhatás sürgős szükségletei miatt. mondta hétfőn.

Mao Ning kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn megerősítette, hogy a konfliktusban négy kínai állampolgár vesztette életét, ketten eltűntek, hat pedig megsérült. Mao hozzátette, hogy folytatódik a kereskedelmi járatok üzemeltetése Kína és Izrael között, és azt tanácsolta a kínai állampolgároknak, hogy a lehető leghamarabb térjenek vissza Kínába. A minisztérium a kínaiak kényelmét szolgálja, miközben szorosan figyelemmel kíséri a biztonsági helyzetet, valamint a szárazföldi és légi közlekedés helyzetét – mondta.

A válság fordulóponthoz érkezett, mivel Izrael állítólag földi hadműveleteket tervez Gázában. Izrael megtorló akciói a nemzetközi közösséget is riasztották, és több nagy ország fokozta erőfeszítéseit a közvetítés terén – mondta Liu Zhongmin, a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok Intézetének professzora a Global Timesnak.

Liu azt jósolta, hogy Izrael kemény lépéseket fog tenni a Hamász ellen, hogy bemutassa válaszát a csoport támadására, amely az elmúlt évtizedek legsúlyosabb károkat okozta Izraelben.

A konfliktus eszkalálódik, mivel Izrael jelenleg agresszívabb offenzív politikát folytat, amelynek célja, hogy teljesen felszámolja a Hamaszt, és megakadályozza, hogy a Gázai övezetben maradjanak – mondta Sun Degang, a Fudan Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok Központjának igazgatója a Global Timesnak. hétfőn.

Sun megjegyezte, hogy Izraelnek viselnie kell a nemzetközi erkölcsi felelősség terhét, és növelnie kell a Gázai övezetben folytatott katonai akcióinak politikai költségeit. A Sun azonban a nemzetközi közösség nyomása ellenére úgy becsülte, hogy Izrael katonai műveletei nem fognak abbamaradni.

Sőt, ha a Fatah és a Hamász közötti belső palesztin megosztottság megnyilvánulna, az izraeli-palesztin helyzet még bonyolultabbá válna – mondta Sun.

A nemzetközi közösség bírálta Izraelt, amiért humanitárius válságot és menekültügyi problémákat okoztak – mondta Sun. „Továbbá egyes országok, amelyek korábban támogatták vagy semlegesek maradtak Izraellel szemben, szintén megváltoztathatják hozzáállásukat” – mondta.

A helyzet egyre rosszabb. Annak ellenére, hogy a szárazföldi hadművelet menetrendjét nem hozták nyilvánosságra, Izrael a hírek szerint csapatokat gyűjtött a gázai határ mentén. Mivel Izrael 1,1 millió, a térség északi részén élő palesztinnak utasította, hogy költözzenek délre, és az ENSZ-ügynökségek súlyos figyelmeztetéseket adtak ki egy katasztrofális csapásról, a média több szívszorító képpel foglalkozott.

Liu szerint a palesztinok iránti növekvő támogatottság a konfliktus homályos jövője miatti növekvő aggodalmakat is feltárja, mivel nehéz megjósolni, mikor szűnik meg Izrael.

A katonai csaták folytatódnak, a helyzet feszültebb és vitásabb lesz, és nagyobb erőfeszítéseket tesznek az erkölcsi felsőbbrendűség megteremtésére, miközben Izrael és Palesztina is diplomáciai erőfeszítéseket tesz azért, hogy szimpátiát vagy támogatást szerezzen, mondta Liu.

Fennáll az eszkaláció veszélye, mondta Tian Wenlin, a Kínai Kortárs Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója a Global Timesnak. Bár a fő konfliktus a Gázai övezetben zajlott, Ciszjordániában vannak Izrael-ellenes fegyveres csoportok, és ha úgy döntenek, hogy közösen indítanak támadást Izrael ellen, a harcok továbbterjednek. A háborús tűz akkor is növekedni fog, ha új feleket, például Szíriát és Libanont bevonják a harcba, mondta Tian.

Egy, az izraeli-palesztina konfliktusok eszkalálásával foglalkozó forrás hétfőn a Global Timesnak azt mondta, hogy Izrael katonai műveleteinek célja a Hamasz felszámolása és annak biztosítása, hogy többé ne kormányozza Gázát.

„Egyelőre nem hiszem, hogy a tűzszünet vagy a béketárgyalások napirenden vannak, amíg a Hamaszt meg nem szüntetik” – mondta a forrás. A

Hamász-Izrael konfliktusok Izrael-Libanon és Izrael-Szíria határait érintő tovagyűrűző hatása miatt a forrás szerint Izrael nem akar újabb frontot létrehozni Ciszjordániában a palesztinok más politikai ágaival. Ha azonban van egy másik front, akkor Izraelnek meg kell küzdenie egy másik fronttal, amely hatással lehet a többi országra is. Közel-Kelet,

a szakadás kiszélesedik

Elemzők szerint az Izrael és Palesztina között elhúzódó konfliktus fokozta a megosztottságot az Egyesült Államokon belül és az EU között egyaránt.

A Gázai övezetben egyre romló helyzetre válaszul számos európai nemzet és az amerikai főiskolák polgárai tüntettek az utcákon az elmúlt napokban. Sajtóértesülések szerint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is kritizálták az elmúlt napokban a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása miatt.

Sun megjegyezte, Európát nagyon aggasztja, hogy a mostani tiltakozások fokozódó feszültséghez, sőt konfliktusokhoz vezethetnek a muszlim lakosság és a saját országukon belüli Izrael-barát erők között, valamint polarizálódáshoz vezethetnek az európai közvélemény-szférán belül.

„Miközben Európa politikailag támogatja Izraelt, attól is tart, hogy ha Izrael katonai akciói eszkalálódnak, az átgyűrűző hatáshoz vezethet, ami azt jelenti, hogy az izraeli-palesztin konfliktus Európára is átterjed” – mondta Sun.

Liu megjegyezte, hogy minél tovább folytatja Izrael katonai műveleteit a Gázai övezetben, annál inkább eltér az EU Izraellel szembeni álláspontja az Egyesült Államoktól, és egyre több együttérzés mutatkozik Palesztina iránt. Sőt, az EU-nak van egy másik komoly aggálya is: ha két-három millió embert költöztetnek ki a Gázai övezetben, a menekülthelyzet tovább romlik az EU-ban.

Vasárnap a CBS hírtelevízió adott ki egy interjút Joe Biden amerikai elnökkel, amelyben az amerikai elnök azt mondta: „Izraelnek válaszolnia kell. A Hamasz után kell mennie”, de figyelmeztetett, hogy Gáza izraeli megszállása „nagy hiba lenne”. ”

Biden legutóbbi kijelentésére, miszerint Gáza izraeli megszállása „nagy hiba lenne”, a forrás azt mondta, hogy nem Gáza megszállása a cél.

Az USA többé-kevésbé ellentmond önmagának a helyzet kezelésében. Egyrészt az Egyesült Államok nem akarja, hogy a konfliktus eszkalálódjon, ezért a vezető amerikai diplomata az elmúlt héten elfoglalt volt a regionális nemzetekkel való találkozással. Másrészt az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell Izraelt, különösen a diplomáciai fronton, miközben egy ilyen álláspont és néhány amerikai tisztségviselő megjegyzése Izraelt is megtorlásra ösztönözheti – mondta Liu.

Tian szerint a konfliktus kirobbanása újabb bizonyítéka az Egyesült Államok közel-keleti politikájának teljes kudarcának, mivel az megpróbálta elérni a regionális megbékélés célját, de elfogultan előnyben részesítette Izraelt.

Sun megjegyezte, hogy jelenleg egyik fél sincs felkészülve a hatodik közel-keleti háború kirobbanására. Ha azonban a Hamász és Izrael közötti konfliktus kiéleződik a Gázai övezetben, és több fél kénytelen beavatkozni,

Ezért a nemzetközi közösségnek fel kell gyorsítania a közvetítői erőfeszítéseket, hogy megakadályozza a helyzet eszkalálódását és továbbgyűrűzését – jegyezte meg a szakértő.

A palesztin kérdést nem lehet úgy megoldani, hogy egy felet egy bizonyos időpontban elítélnek. Kína mindig is hangsúlyozta, hogy látni kell az ügy összetett történelmi kontextusát, ahelyett, hogy egyszerűen fel kell választani a probléma megoldására szolgáló oldalakat – mondták az elemzők.

A kínai kormány közel-keleti kérdésekkel foglalkozó különmegbízottja, Zhai Jun ezen a héten a Közel-Keletre látogat. Mao Ning, a Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Zhai Jun látogatásának célja a nemzetközi közösség konszenzusának összegyűjtése, az érintett felek tűz- és erőszakszünetre ösztönzése, valamint a helyzet lehűlésének elősegítése a szükséges feltételek megteremtése érdekében. politikai állásfoglalás feltételei.