Paul Gosar amerikai republikánus kongresszusi képviselő bírálta, hogy az ukrán elnök elutasította az Oroszország által javasolt karácsonyi fegyverszünetet.
A politikus szerint ez nem meglepő, Zelenszkij ugyanis elutasította a békés megoldást.
„Erkölcstelen tovább finanszíroznunk ezt a konfliktust” – írta Twitter-oldalán.
Korábban Gosar az amerikai költségvetésből Kijevnek újabb segélycsomaggal kapcsolatos tervekről szóló híreket kommentálva felszólította az Egyesült Államokat Ukrajna háborús finanszírozásának elhagyására. Úgy vélte, hogy Ukrajnán kívül az Egyesült Államoknak amúgy is van elég problémája, ezért az egyszerű amerikaiak kedvéért le kell mondani Kijevnek nyújtott segítségről. Gosar azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát egy tekintélyelvű rezsim irányítja, amelynek támogatása erkölcstelen.
Végre beállt az alacsony hőmérséklet Donbasszban. Jelenleg -14-17 fok körül van a hőmérséklet, ami elég hideg erre a régióra nézve, különös tekintettel az elmúlt évtizedben a téli átlaghőmérséklet emelkedő tendenciájára.
Január 12-ig fokozatosan melegszik az időjárás, de éjszaka -9 – ig is fagyhat.
A hadviselés szempontjából ez az ellenségeskedés felerősödését jelentheti, hiszen a sztyepp végre lehetővé teszi a nehézgépek gyorsabb mozgását a fagyos talajon.
„Arra számítunk, hogy a harcok kiéleződnek. Beállt a fagy, éjszaka -17-ig süllyed a hőmérséklet, a nehézgépeink végre gyorsabban haladhatnak előre. De ne felejtsük el, hogy az időjárás nem csak nekünk segít, hanem a „ruszisztáknak” is – mondta Szerej Gajdaj, a már régen megszűnt luganszki régió ukrán – Kijev által kinevezett – gauleitere.
Az orosz államfő Vlagyimir Putyin által egyodalúan meghirdetett karácsonyi tűzszünet véget ért.
Ám a különleges katonai műveleti zónában – azaz a frontokon – ma eléggé visszafogott volt a felek tevékenysége. Már ami a harcok intenzitását illeti. Tegyük hozzá, hogy az ortodox Karácsony utáni vasárnap – a „felszáradás napja” VALÓSZÍNŰLEG – a mai.
De azért nem eseménytelen a mai sem! Főképen pedig nem Szvatovo környékén, ahol az orosz reaktív tüzérség erőteljes sorozatvető csapásokkal sújtotta az ukrán állásokat.
A kijevi rezsim fő propagandistája, Alekszej Aresztovics pedig ma bejelentette az Ukrán Fegyveres Erők eddigi legnehezebb helyzetét Szoledarban.
Elmondása szerint a város félig körbe van zárva.
Az orosz csapatok fő erőfeszítései Szeledar Artyemovszktól való elvágására és a Szoledar – Szlavjanszk út elvágására irányulnak – mondta Zelenszkij szóvivője.
Szoledar – amely nevét Kelet-Európa legnagyobb kősólelőhelyéről kapta – Artyemovszktól mindössze 15 km-re található a DNR északi részén.
Akik pedig még eddig nem tudták, most megtudhatják, hogy miért védik az ukránok oly vadul, és miért szeretné az orosz hadsereg megszerezni Artyemovszk (Bahmut) városát.
Azért, mert mert egy igencsak kiterjedt földalatti várossal rendelkezik, és ezek alkalmasak csapatok és harckocsik befogadására – árulta el az orosz Wagner-csoport alapítója szombaton.
Jevgenyij Prigozsin szerint nemcsak egy nagy csoportot képes ez a föld alatti katakombarendszer 80-100 méteres mélységben tartani, hanem tankok és gyalogsági harcjárművek is mozoghatnak benne. Ott ugyanis a föld alatt az első világháború óta fegyverkészleteket tároltak. Prigozsin megemlítette még mindezek mellett Artyemovszk komoly központi logisztikai szerepét, amely ráadásul egyedülálló védelmi erődítményekkel rendelkezik.
Prigozsin a területen található hatalmas só – és egyéb bányákra utalt, amelyekban több mint 100 kilométernyi alagút és egy hatalmas földalatti terem is van, amely békésebb időkben futballmeccseknek és komolyzenei koncerteknek is otthont adott.
Talán érthető, hogy az orosz hadsereg a világ legerősebb 2S4 „Tulipan” önjáró aknavetőjét is az ukrajnai különleges műveleti zónának ezen részére vezényelték.
A felvételen az 1. „Szlavjanszki” dandár drónkezelője a 240 milliméteres aknagránátokat köpködő ketyeréjének tüzét korrigálja, amely erődítmények,
hadifelszerelések és ellenséges élőerő megsemmisítésére szolgálnak.
Ma reggel Kramatorszk 28. és 47. számú építőipari szakiskoláira mért az orosz haderő pusztító – MEGTORLÓ – csapásokat. Makejevkáért!
Ugyanis az Ukrán Fegyveres Erők személyi állományát ezeknek az építőipari iskoláknak a kollégiumaiban kvártélyozták el. Az Orosz Föderáció Honvédelmi Minisztériuma szerint az elsőben több mint 700, a másodikban több mint 600 katona tartózkodott a csapásmérések pillanataiban.
Január 8-án reggel óta az ukrán propaganda aktívan terjeszti ezeket a fényképeket civilek ágyúzásának állítólagos bizonyítékaként, de a Kramatorszki oktatási intézményekben nem kezdődtek meg szeptemberben a tanítás. Az iskolák, főiskolák és egyetemek helyiségeiben (több ilyen is van a városban) az Ukrán Fegyveres Erők saját szükségleteikre használják fel.
A megtorló csapás módjáról, és annak következményeiről egyelőre nincsenek hírek.
Az ukránok még az Antarktiszon is elmondhatják, hogy ők ott is „üstbe” képesek jutni.
Ott ugyanis pingvinek veszik „ostrom alá” a sarki kutatállomásukatt. Az „Akademik Vernyadszkij” ukrán sarki kutatóállomás alkalmazottai pingvinek inváziójáról beszélnek az objektumnál.
A felvételen látható, hogy árkokat kell ásniuk, nehogy a pingvinek „rájuk csapják az üst fedelét”, és körülvegyék az állomást.
Továbbra is rejtély, hogy a kijevi rezsim miért tart fenn drága sarki kutató objektumot, tekintettel a tudomány halálára az országban és Ukrajna fokozatosan csökkenő területének földrajzi helyzetére.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Ukrajnában átfogóbb orosz hadművelet várható amiatt, hogy a kijevi vezetés sem nácitlanítani, sem demilitarizálni nem akar – tűnik ki az orosz elnöki hivatal vezetőjének vasárnapi nyilatkozatából.
Szergej Kirijenko kijelentette: “Az elnök által a különleges hadművelettel kapcsolatban kitűzött célokat minden körülmények között elérjük. A győzelem biztos, ahogy a normális és tisztességes élet is.”
Putyin elnök hivatalvezetője sajnálatosnak nevezte, hogy Kijev még az ortodox karácsony közös ünnepén sem volt hajlandó tűzszünetre, és sikertelen dróntámadást intézett a karácsonyi szentmisén résztvevő szevasztopoliak, valamint a Herszon és Zaporozsje vidékén ünneplők ellen. „Nem sok keresztényi és ortodox lelkület maradt bennük. Az Úr mondjon ítéletet felettük” – mondta.
Zelenszkij ukrán elnök szombaton megfosztotta ukrán állampolgárságától az ukrán ortodox egyház 13 papját. Rendeletét az ukrajnai Levy Bereg hírportál ismertette. Az ortodox egyházat szolgáló papokat, köztük Tulcsin metropolita püspökét azzal vádolja az ukrán biztonsági szolgálat (SBU), hogy „viszályt szítottak” az ukránok között.+++
Zelenszkij bohóc szerint rezsimjének pontosan azokra a fegyverekre van szüksége az orosz erők elleni harcban, amik most özönlenek Ukrajnába.
A Fehér Ház pénteken jelentette be, hogy 3,75 milliárd dollár értékben szállít fegyvert Ukrajnának. Ez a legutóbbi segélycsomag a legnagyobb, amelyet Kijev eddig kapott. Első ízben szerepelnek a szállítmányban Bradley típusú, páncéltörő rakétákkal felfegyverzett páncélozott járművek.
„Első alkalommal kapunk Bradley páncélozott járműveket, pontosan erre van szükségünk, új lövegekre és töltényekre, közöttük precíziósakra, új rakétákra, új drónokra. Időben érkeznek és erősek” – károgta péntek éjjeli vidós szeánszában az ukrán vezírbohóc. Maj hálálkodott egy sort Biden amerikai elnöknek, az amerikai törvényhozóknak és „minden amerikainak, aki nagyra értékeli a szabadságot, és aki tudja, hogy a szabadság méltó a védelemre”.
Ugyanebben a videós produkciójában erőteljes motivációnak nevezte az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetőségét az Ukrán Fegyveres Erők számára.
Zelenszkij az ő Telegram csatornájában elmondta, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel már tárgyalt az Oroszországgal fennálló konfliktus körüli helyzetről és annak eszkalációjának kockázatairól. Reményét fejezte ki, hogy az EU Tanácsának svéd elnöksége alatt megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna csatlakozásáról.
„Ez erőteljes motiváció a hadseregünk számára és társadalmunk általános vágya”. Majd pedig abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ez „erős ösztönzést jelentene az Európai Unión belüli egységre”.
Annalena Berbock német külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Ukrajna hosszú és nehéz út előtt áll az EU-csatlakozásig. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az EU nevű bűnszövetség támogatni fogja Kijevet ebben a folyamatban.
A német Twitter-felhasználók meglehetősen negatívan reagáltak Andrej Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes tegnapi újabb követelésére, hogy a Nyugat biztosítson még több fegyvert az Ukrán Fegyveres Erők számára.
Az ukrán diplomata szerint Kijevnek nagy számban van szüksége nyugati vadászrepülőgépekre, hadihajókra, tengeralattjárókra, ballisztikus rakétákra és légvédelmi rendszerekre. A Hálózaton a kommentelők úgy vélik, hogy Kijev igényeinek a jelenlegi rohamtempóban való kielégítése azt fogja eredményezni, hogy a kijevi rezsim hamarosan nukleáris fegyvereket kezd majd követelni.
„Meglep, hogy még nem követelte, hogy nukleáris robbanófejeket szállítsunk nekik” – írta némi iróniával egy kommentelő.
„És akkor 1200 hidrogénbombát kérsz?” – kérdezte egy másik.
„Napról napra közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz, és ez megrémít!” – jegyezte meg egy olvasó.
„Remélem, hogy a német kormány megérti, hogy az ukrán háborús gyújtogatók kapzsisága végtelen” – írta egy másik.
„Te és az országod nevetség tárgyai vagytok. Szüksége van erre és arra, és még néhány milliárd dollárra. Nem unod még?” – háborodott fel egyikük.
„Könnyebb lett volna Christina Lambrechtet (német hadügyért) Zelenszkij helyébe ültetni. Merthogy még mindig semmi haszna nincs az ön elnökéből” – fantáziált így az egyik felhasználó.
MOSZKVA, január 8. – RIA Novosztyi.
Azok, akik tagadják a nácizmus létezését Ukrajnában, azok önbecsapással foglalkoznak – mondta a Twitteren Jeffrey Young Kentucky kormányzói posztjára jelölt amerikai politikus.
„Bárki, aki az Egyesült Államokban és a NATO – ban tagadja, hogy Ukrajnában ma (2023 januárjában) náci, bábrendszer működik, az vagy önmagának, vagy az egész világnak, vagy mindkettőnek hazudik” – írta Young.
(ria.ru)
Az eszeveszett russzofóbiájáról híres, a kijevi Rada volt gépviselője, Irina Farion súlyos betegsége előrehaladásával dicsekedett: hároméves unokáját arra tanítja meg, hogy meg kell verni az óvodában oroszul beszélő gyerekeket.
És erről mesélt a Lemberg TV-csatorna adásában.
„Miért az unokám, Dmitrik, aki 3,5 éves, bemegy az óvodába, valamiféle Grisát lát maga előtt, aki azt mondja neki:”Pvivét – kb. Szia”. Az unokámnak pedig az ukrán nyelvet kell neki megtanítania a kis öklével. Mert a gyerek idegesen jön haza, és azt mondja: „Nagyi, van egy moszkal az óvodában.” És a nagymama azt mondja, hogy a moszkvitát el kell pusztítani, Dmitrik pedig elpusztítja a moszkovitát.
A helyes kiejtést beleveri az állkapcsába! – büszkélkedett Farion.
(rusvesna.su)
??
Szóval az oroszok a fasiszták? Na, akkor tekintsd meg ezt a videót, ahol egy ex-parlamenti képviselő beszél az ukrán oktatásról.
Arra nevelik a gyereiket, hogy verjék az orosz anyanyelvű gyerekeket. Kárpátaljára is ez vár. ?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
6-8 millió magyarnak álom a tisztes megélhetés: itt a bizonyíték, ezt nem lehet a szőnyeg alá söpörni
Az hogy egy magyar lakosra átlagosan mekkora nettó jövedelem jut egy hónapban, egyáltalán nem biztos, hogy összhangban van azzal, hogy a szubjektív jóléte mekkora összeget kívánna meg. Sőt! A legfrissebb, hivatalos adatok szerint a legtöbb magyar esetében, azaz sok millió állampolgárnál ez köszönő viszonyban sincs egymással.
A számokból ugyanis az olvasható ki, hogy tartozzon szinte bárki, bármelyik jövedelmi ötödbe Magyarországon, egy főre vetítve nem keres annyit, mint amekkora összegre szerinte a „jó” anyagi körülményekhez szüksége lenne. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy csaknem 8 millió lakos leginkább a szűkös és az átlagos megélhetés között tengődik. A leggazdagabb 2 millió honfitárs viszont már az átlagos megélhetését tudja biztosítani a háztartásában élők számára, viszont a jó megélhetéshez ők is szignifikánsan magasabb összegre vágynának. Ez pedig azt jelenti, hogy a leginkább kívánt anyagi helyzet csak nagyon kevesek számára érhető el személyes preferenciái alapján.
Egy magyar lakosra 2021-ben átlagosan 1 920 243 forintnyi jövedelem jutott egy évben. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 160 020 forint. Nagy viszont az eltérés annak függvényében, hogy ki melyik jövedelmi ötödbe, azaz kvintilisbe tartozik az országban. Az ország legszegényebb ötödének, azaz a legkevésbé tehetős 2 milliónyi embernek be kellett érni havonta 71 053 forinttal.
Ehhez képest a letehetősebb két millió ember átlagosan 305 247 forintból gazdálkodhatott havonta. Azaz ekkora összeg jutott egy főre. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb 2 millió emberre több mint 4-szer annyi pénz jutott, mint a legszegényebb két millió honfitársára. A második jövedelmi ötödbe tartozók nettó 105, a harmadikba 141, míg a negyedikbe lévőkre 176 ezer forint jutott havonta.
Ahogy az adatokból kiolvasható, a legnagyobb, egymás melletti kvintilisek közötti eltérés nem a legszegényebb és a második legszegényebb 2-2 millió ember között, hanem a leggazdagabbak, és az egy szinttel kevésbé tehetős negyedik és ötödik kvintilis között volt. A leggazdagabb 2 millió lakosnak ugyanis 73 százalékkal magasabb volt a jövedelme havonta egy főre számolva, mint az egyel alattuk levő 2 milliónak. Miközben a legszegényebbeknél az egyel kevésbé szegényeknek 49 százalékkal volt magasabb a jövedelmük havonta.
Álomkeresetek és a valóság
Az átlagos jövedelmi statisztikák mellé érdemes megnézni azt is, hogy a különböző jövedelmi ötödökbe tartozó emberek mekkora összeget tartanának elégnek a megélhetéshez vagy éppen a szűkölködéshez. Elöljáróban annyit elárulunk, általában brutálisan nagy különbségek vannak a valós jövedelmi állapotok és a vágyott, jó életszínvonalat biztosító jövedelmek között. Sőt, egészen az 5. jövedelmi kvintilisig kellett várni arra, hogy a valós nettó jövedelem magasabb legyen, mint amit az adott ötödbe lévők elengedőnek tartanak az átlagos megélhetéshez.
Mindez azt is jelenti, hogy mintegy hatmillió magyar esetében az egy főre jutó nettó jövedelem mértéke még az átlagos életszínvonalhoz elengedő szintet sem éri el az első, második és harmadik jövedelmi ötödbe tartozók esetében. De kezdjük a legelején, a legszegényebb, majd két millió magyar számláló 1. jövedelmi ötödben az egy főre jutó nettó jövedelem 71 053 forint volt. Ehhez képest az itt tartózkodók szerint még a nagyon szűkös megélhetéshez is kellene fejenként legalább 79 556 forint, de az átlagos megélhetési jövedelmet már 150 786 forintra lőtték, tehát több mint a duplájára annak, amint a hivatalos statisztikák szerint ténylegesen keresnek.
Ez egyébként egy 4 fős háztartás esetében, két keresővel azt jelentené, hogy a pár közösen 603 144 forintot kellene, hogy hazavigyen, tehát fejenként egy 300-300 ezer forintos nettóval kellene rendelkezniük. Ehhez képest viszont dupla akkora összegre lenne szükség az első jövedelmi kvintilisbe tartozók szerint a nagyon jó életkörülmények biztosításához, egészen pontosan fejenként 299 186 forintra.
A második jövedelmi ötödbe tartozó lakosság szerint az ott egy főre jutó nettó jövedelem, ami 105 947 forint havonta, a szűkös megélhetésre elég. Ez utóbbi összeget ugyanis fejenként 104 186 forintban határozták meg. Tehát a valódi jövedelem épphogy efelett van. Az átlagos körülményekhez viszont egy főre legalább 146 195 forintot lőttek be, ami több mint 40 ezer forinttal több, mint a valós egy főre jutó jövedelem. Érdekes, de a második kvintilisbe tartozó emberek kisebb összeget vélnek a nagyon jó megélhetéshez kapcsolni, ők beérnék fejenként 284 687 forinttal, ami 15 ezer forinttal kevesebb, mint amennyiből a legszegényebb két millió ember szerint már nagyon jól lehet élni.
A harmadik jövedelmi ötödbe tartozó magyarok egy főre jutó, átlagos nettó jövedelme 141 444 forint, ami bár a szűkös megélhetési szinthez elég pénzt (128 280 forint) itt is meghaladja, nem éri el az átlagoshoz kellő 176 221 forintot. Ez jelen állás szerint azt jelenti, hogy közel 6 millió ember nem mondhatni, hogy elégedett lenne az anyagi helyzetével, sőt, leginkább valahol a szűkös és átlagos megélhetés között tengődnek. A harmadik jövedelmi kvintilisbe tartozók egyébként a jó megélhetés fejenként nettó 260 988 forintot tartanának elegendőnek havonta, míg a nagyon jó élethez 340 220 forintot. Érdekesség, de majd picit később látni fogjuk, ekkora jövedelem még azokra a magyarokra sem jut átlagosan, akik az 5. ötödbe vannak, azaz a leggazdagabbnak számítanak idehaza. (Az első és második jövedelmi ötödbe tartozók igényeit a nagyon jó életszínvonalhoz viszont még kielégítené a leggazdagabb majd 2 millió honfitársuk egy főre eső nettó jövedelme.)
A negyedik jövedelmi ötödbe tartozó magyarok átlagos, havi nettó jövedelme egy főre számolva 176 410 forint. Ám még ez az összeg sem elég ahhoz, hogy a számukra átlagosnak tekintett életszínvonaluk meglegyen. Ehhez ugyanis szerintük 193 524 forint kellene. Ez pedig ebben a formában azt jelenti, hogy
nem 6, de majd 8 millió ember relatíve elégedetlen saját, családja anyagi helyzetével, és a legtöbbeknek a szubjektív életminősége a jövedelem szempontjából a szűkös és az átlagos megélhetés közé szorult.
A negyedik jövedelmi ötödbe tartozók szerint egyébként a jó életminőséghez 260 988 forintra lenne szükség, míg a nagyon jóhoz már fejenként 370 441 forintra. Ez egy négy fős családnál, két kereső esetében fejenként már több mint 780 ezer (!) forintnyi nettó jövedelmet kellene, hogy jelentsen. Persze ha valaki egyszemélyes háztartásban él, ráadásul saját ingatlanban, akkor már 400 ezer forinttal is megütni ezt, ha viszont egyedül ennyit keresne, akkor már nem ide, hanem a leggazdagabb, majd 2 millió ember közé kerülne…
Az ötödik jövedelmi ötödbe ugyanis az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem 305 247 forint. Ez pedig magasabb, mint amit az ötödik kvintilisben lévők az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartanak, ami szerintük 250 409 forint. Ez az összeg sem éri el viszont a leggazdagabbak szerint a jó megélhetéshez kellő 349 946 forintot, attól majd 45 ezer forinttal elmarad. A nagyon jó anyagi jólétet biztosító nettó 536 741 forinttól pedig nagyon messze vannak. Az viszont látványos, hogy az amúgy is a legjobban kereső magyarok sokkal fentebb teszik a lécet is, hogy anyagi értelemben mi lenne számukra nagyon jó.
Összegzés
Az adatok elemzéséből az egyik legfontosabb dolog, amit leszűrhetünk, hogy majd 8 millió magyarnak a szubjektív jóléte nincs túl magasan. Anyagi értelemben a legtöbben, saját körülményeik között persze, a szűkös és az átlagos megélhetés között ítélik meg helyzetüket.
A legszegényebb, azaz első jövedelmi ötödbe tartozók szerint a nagyon szűkös megélhetéshez is több egy főre eső nettó jövedelemre lenne szükségük annál, mint amennyi valójában ez az összeg.
Bár a második jövedelmi ötödbe tartozók átlagos megélhetéséhez szükségesnek tartott összeget a harmadik jövedelmi ötödbe tartozók valós egy főre eső nettója épphogy nem éri el (de csak pár ezer forinttal marad el). Azt ki lehet jelenteni, hogy gyakorlatilag már majdnem a második jövedelmi ötödtől kezdve az átlagos anyagi megélhetési szinthez kellő nettót, az egyel magasabb jövedelmi kategóriába tartozók valós nettója már kielégítené. Tehát ha nem is „jól”, de az átlagos megélhetést biztosítaná sok embernek az, hogyha legalább egyel magasabb jövedelmi ötödbe kerülne. Természetesen fontos megjegyezni, hogyha valaki ide kerülne, akkor az adatokat látva megnőnének az anyagi igényei is.
Az adatokból az is látszik, hogy minél többet keres valaki, a nagyon jó élethez kellő összeget, annál nagyobb mértékűre duzzasztaná. Egyik jövedelmi ötödben sem akkor ugyanakkor az eltérés, mint a leggazdagabb kvintilisbe tartozóknál. Aki ugyanis alapból jobban él, az sokkal több lehetőséget is lát maga előtt anyagi értelemben, amiknek az eléréséhez még több pénzre lenne szüksége.
Az egy főre eső nettó jövedelmet mindig érdemes háztartásokra vetítve számolni. Hiába keres tehát valaki 600 ezer forint nettót, ami Magyarországon már elég jónak számít. Ha mondjuk egyedül nevel két gyermeket, akkor az egy főre eső nettó jövedelem máris csupán 200 000 forint. Amivel így a negyedik jövedelmi kvintilisbe kerülnének. Míg ha ezt valaki egyedül keresné meg, akkor egyértelműen az ötödikben lenne, ráadásul nagyon jó életszínvonalon. (Pénzcentrum)A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Egy kb. két évvel ezelőtti, személyes élményemmel szeretmém illusztrálni, hogy úgy ÁLTALÁBAN az ellentétes politikai álláspontot képviselők mennyire egyformán ítélik meg a kialakult állapotokat!
A balszerencsém egy velem egykorú, igazi vajdahitű, jól menő mesteremberrel hozott össze! (Le is húzott gyorsan 30 vagy 40 ezer forinttal! A pontos összegre már nem emlékszem.)
Miután elég gyorsan tisztázódott a közöttünk lévő politikai szakadék, óhatatlanul is fölmerült a VÉLHETŐEN ABBÓL EREDŐ ÓRIÁSI JÖVEDELMI KÜLÖMBSÉG témája is. A mesterember amúgy a vajdahitén túl, egy értelmes ember volt.
A kettőnk „vitája”azzal zárult, hogy Ő VOLT AZ, AKI KIMONDTA: „A KÁDÁR RENDSZERBEN AZ EMBEREK TISZTESSÉGESEN MEG TUDTAK ÉLNI A MUNKAHELYI JÖVEDELMÜKBŐL!”
EBBEN PEDIG ÁLTALA KI NEM MONDVA, DE ELISMERVE BENNE VOLT: EZ MA CSAK KEVESEKNEK ADATIK MEG!
Azt pedig én teszem hozzá – nem ellentételezni akarván az ő SZOCIALIZMUS DÍCSÉRETÉT, MÉG KEVÉSBÉ A DÖBRÖGISTA NER – FELMENTÉSÉT – a fenti cikkben megfogalmazott állítás, miszerint „…6-8 millió magyarnak álom a tisztes megélhetés…” – AZ NEM CSAK DÖBRÖGI ROVÁSÁRA ÍRHATÓ!
EZ A TÉNY RENDSZERBŰN KÖVETKEZMÉNYE! A KAPITALIZMUS BŰNE!
AMIHEZ VISZONT – KÁR TAGADNI – A MI AKTÍV RÉSZVÉTELÜNK SZÜKSÉGELTETIK!
Elkeserítő a vidéki tanárok helyzete, nem azért hagyják ki a sztrájkot, mert elégedettek, hanem azért, mert félnek
Szombaton Budapesten célba ér a Miskolcról elindított tudásmenet. Résztvevői rengeteg tapasztalatot szereztek az oktatás helyzetéről az útjuk alatt.
Rengeteg tapasztalattal gazdagodtak az elmúlt napok során a pedagógusok tudásmenetének résztvevői, akik péntek délutánig mintegy 150 kilométert tettek meg gyalogosan hétfői, miskolci indulásuk óta. A célállomás ezúttal Gödöllő volt, ahol újabb fórumot tartottak a helybeliek bevonásával, köztük tanárokkal, szülőkkel. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke és a tudásmenet egyik kezdeményezője, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, úgy érzi, egyre többen szimpatizálnak az ügyükkel, eddig valamennyi településen szívesen fogadták, nem egyszer meg is vendégelték őket a helyiek. Volt, ahol szendvicsekkel, süteménnyel, csokoládéval várták a megfáradt menetelőket, Aszódon pedig egy nagyobb tömeg is csatlakozott hozzájuk, egészen Gödöllőig kísérve őket.
Ugyanakkor a vidéki településeken dolgozó kollégái beszámolóit elkeserítőnek tartja a PSZ alelnöke, szerinte nyoma sincs annak az elégedettségnek, amit a Belügyminisztérium által szervezett decemberi szakmai egyeztetésen próbáltak lefesteni az oktatás irányítói. Totyik Tamás szerint több vidéki iskolában nem azért maradt el például a sztrájk megszervezése, mert a pedagógusok mindennel elégedettek, hanem azért, mert félnek. Tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat és nem tudnak másik állást szerezni, ahogy attól is, hogy a tankerületi központok más módokon állnak bosszút.
Beszéltek olyan pedagógussal is, aki több fővárosi és vidéki iskolában is tanított az elmúlt években; azt mondta, két teljesen különböző intézményvezetői hozzáállást tapasztalt, a fővárosban sokkal szabadabb az iskolai légkör, míg vidéken az igazgatók szinte mindenben próbálnak megfelelni a tankerületi központok elvárásainak. Találkoztak egy tanárnővel, aki egy olyan falusi kisiskolában tanít, ami a megszűnés szélén táncol: egy osztályba jó, ha 8-10 gyerek jár, többségük halmozottan hátrányos helyzetű. Van olyan osztály, ahol a gyerekek felének nemhogy íróasztala, még saját ágya sincs otthon. Ezek a gyerekek extra figyelmet igényelnének, de az iskolában csak egy pedagógiai asszisztens segíti a tanárok munkáját.
Totyik Tamás azt is szomorúan tapasztalta, sok kollégája egyáltalán nem tudatos munkavállaló,
elolvasás nélkül aláírnak szinte bármit, legyen az munkaszerződés, munkabeosztás vagy bármilyen más dokumentum. Hallottak olyan esetről is, amikor arra kértek egy pedagógust, ne írjon be minden túlórát az adminisztrációs rendszerbe, mert „túl sok” lenne.
A PSZ alelnöke szerint ennek nem lenne szabad eleget tenni, vagy írásban kell kérni az erről szóló utasítást.
A tudásmenet szombaton ér Budapestre, ahol délután fél öttől a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tartanak nagygyűlést, illetve tüntetést. (Népszava)
Tüntetés kezdődött Budapesten – Élő közvetítés a tanárok megmozdulásáról
A Munkácsy Mihály utca és a Podmaniczky utca kereszteződésében, a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tüntetéssel zárul a rendezvénysorozat, erről élő közvetítést ad a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ):
Az egyórásra tevezett megmozdulás háziasszonya Berta Beáta (Tanítanék, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára).
Felszólalók:
– Szűcs Tamás (PDSZ) és Totyik Tamás vagy Gosztonyi Gábor (PSZ)
– Strbka Anna, diák, (EDF) és Rácz Béla, roma közösségszervező, aktivista, szülő
– Felföldi Zsombor, diák (ADOM) és Rábai János, tanár (polgári engedetlenség miatt kirúgott a Karinthy Gimnáziumból)
– Bosák Levente, tanár (Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, polgári engedetlen, még állásban) és Tölgyfa Gergely, tanár (polgári engedetlenség miatt kirúgott a Pécsi Művészeti Gimnáziumból)
– Simkó Edit, tanár (polgári engedetlen, benyújtotta felmondását)
– Pilz Olivér, tanár (Tanítanék, Miskolci Herman Ottó Gimnázium – még állásban) és Törley Katalin, tanár (Tanítanék, polgári engedetlenség miatt kirúgott a Kölcsey Gimnáziumból).
(propeller)
Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdet a PDSZ
Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Közleményükben azt írják, hogy a január 21-i központi középiskolai felvételi utáni hétre időzített akcióval tiszteletben tartják a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felvételire való felkészülésben.
Hozzáteszik, hogy a sztrájkhoz minden intézmény, közösség saját megoldásokkal tud csatlakozni. A január 23-i sztrájkot legkésőbb január 16-án 16 óráig kell bejelenteni. „Ez az akció azzal záródik, hogy január 31-re, az egy évvel ezelőtt lebonyolított figyelmeztető sztrájk évfordulójára meghirdetjük a szolidaritás napját. Csatlakozásra hívjuk a szakszervezeteket, civil szervezeket és az állampolgárokat. A tárgyalások folyamatban vannak. A részleteket hamarosan nyilvánosságra hozzuk” – áll a PDSZ közleményében.
Szombat este tüntetéssel ért véget a hatnapos „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akció. A résztvevők Miskolctól Budapestig, összesen 180 kilométert gyalogoltak, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira. A Kölcsey Gimnázium előtt ezernél is több ember várta őket, ahol pedagógusok és diákok mondtak beszédeket. Azt ígérték, folytatják az akciókat, és január 31-én ismét országos ülősztrájk lesz. Az eseményekről ebben a cikkben írtunk bővebben.
A tanárok, diákok, szülők régóta azért tiltakoznak, mert a kormány nem veszi figyelembe a kilencpontos követelésüket. Az előző évben történt oktatási eseményeket ebben a cikkünkben foglaltuk össze. (telex)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…több vidéki iskolában nem azért maradt el például a sztrájk megszervezése, mert a pedagógusok mindennel elégedettek, hanem azért, mert félnek. Tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat és nem tudnak másik állást szerezni, ahogy attól is, hogy a tankerületi központok más módokon állnak bosszút…”
FÉLNEK! A BOSSZÚTÓL FÉLNEK! (FŐKÉNT) VIDÉKEN!
Nem kérem – NEM TÉVES KÉPZET RÉSZÜNKRŐL – de szárba szökkent és terem a rendszerváltás totális sikerét garantáló, a Vidék – Magyarország ELLEHETETLENÍTÉSE -ELTEHETETLENÍTÉSE CÉLJÁBÓL AZ „EGYKORI ZÖLDBÁRÓK” – az Agrárszövetség nevű szagmai -politikai bűnszövetség – által elvetett, speciálisan magyar narancsfa magja. Aminek a termése ROHADTUL KESERŰ ÉS SAVANYÚ – NEKÜNK! („De a miénk!” – Moldova után szabadon.)
EGY HETES TANÁSZTRÁJKOT HIRDETTEK! HELYES! MINDENKÉPPEN TÁMOGATANDÓ! De véleményünk szerint ez is csak a kezdeti lépések közé tartozik!
IGAZI – ÁTÜTŐ – SIKERRE VISZONT CSAK AKKOR LEHET SZÁMÍTANI, HA A VIDÉKI PEDAGÓGUSOK CSILLAGTÚRÁJA (ha értik a célzást) INDUL MEG NYÍREGYHÁZA ÉS LETENYE, SOPRON ÉS BÉKÉSCSABA, MEG GYŐR IRÁNYÁBÓL!
Amikor a RENDSZER IRÁNTI UNDOR ÉS HARAG LEGYŐZI A FÉLELMET!
Oleg mint aki társai közül a legjobban ismerte a front helyzetét, egyenesen északi irányba vitte a többieket. Úgy gondolta, hogy valahol Gundorovszkaja körül átkelnek a befagyott Felső-Donyecen, és elérik a voronyezs-rosztovi vasútvonalon fekvő Glubokaja állomást.
Egész éjjel mentek. A nehéz gond, hogy mi van hozzátartozóikkal, pajtásaikkal, egy percig sem hagyta el őket. Az egész utat majdnem szótlanul tették meg.
Reggelre Gundorovszkaját megkerülve, baj nélkül jutottak át a Donyecen, és a jól lehengerelt hadi országútra léptek, mely a régi agyagút helyén épült. A Dubovoj tanya felé indultak szállást keresni, hogy felmelegedjenek, és enni kapjanak.
Szélcsend volt. A nap már felkelt, és kissé melegített is. A sztyeppen fehéren csillogtak a kunhalmok és a szakadékok. Az országúton a hó olvadni kezdett, kétoldalt az árkok széle kibújt a jégtakaró alól, itt-ott párák emelkedtek, és érezni lehetett a föld szagát.
Az országúton, de különösen a dombokról messzire látható dűlőutakon, gyalogösvényeken időnként német gyalogos, tüzérségig híradós és hadtáp-csapatrészek szétforgácsolt roncsai jöttek velük szembe, oly ezredekből, amelyek nem kerültek ugyan a nagy sztálingrádi katlanba, de a későbbi harcokban szenvedtek vereséget. A visszavonuló németek már nem hasonlítottak azokhoz, akik öt és fél hónappal ezelőtt ezer és ezer gépkocsin betörtek. Szakadt köpenyben s – hogy valami meleget tartson – rongyokkal átkötött bakancsban jártak, borostásan, s arcuk-kezük olyan piszkos, elvadult, fekete volt, mintha most bújtak volna ki a kéményből.
Egy ízben egy keletről nyugat felé húzódó gyalogúton egy csoport olasz katona szelte át útjukat, nagyrészt fegyvertelenül. Akinek pedig volt fegyvere, az is tusával felfelé, vállára támasztva hordta. Tisztjük könnyű nyári körgallérban volt, fejét sapka módjára gyermeknadrággal bugyolálta körül. Szamáron lovagolt katonái között, nyereg nélkül. Óriási bakancsai épp csak hogy barázdát nem húztak az úton. Olyan mulatságos s egyben jelképes értelmű látvány volt a meleg délvidék megfagyott orrú fia itt az orosz havon, hogy a gyerekek összenéztek, és elnevették magukat.
Békés polgárokkal is sűrűn találkoztak, akiket a háború szakított el tűzhelyüktől. Senki sem törődött a két fiúval és a három lánnyal, amint hátizsákkal a vállukon ballagtak a havas úton.
Mindez persze emelte hangulatukat. Az ifjúság gondtalan könnyelműségével, mely nem mérlegeli a reális veszedelmet, már a front túlsó oldalán látták magukat.
Nyina nemezcsizmában és füles sapkában, amely alól hajfürtjei meleg kabátja gallérjára omlottak, egészen kipirosodott a vándorlástól. Oleg csak őt nézte. Ha szemük találkozott, egymásra mosolyogtak. Szerjozska és Valja hólabdázásba fogtak, és egymást kergetve-hajszolva, társaikat messze maguk mögött hagyták. A nyugodt és hallgatag Olja, aki legidősebb volt köztük, és a ruhája is sötét volt, anyai megértéssel nézte őket.
A Dubovoj tanyán egy napot és éjszakát töltöttek, és úgy suttyomban a frontesemények iránt érdeklődtek. Egy félkezű hadirokkant, aki nyilván a körülzárás után telepedett itt meg, azt ajánlotta, folytassák útjukat északnak, Gyacskino falu felé.
Ebben a faluban és a környező tanyákon több napig meghúzták magukat, az egyre változó német csapatok és a pincékben megbújó helyi lakosok között. A harcvonal közvetlen közelében voltak, szakadatlanul dörögtek feléjük az ágyúk, lángcsóvák világították be az éjszakát. Szovjet repülőgépek bombázták a németek hadtápkörleteit, és nyilvánvaló volt, hogy a front a szovjet csapatok csapásától megrendült, mert a német hadigépezet körös-körül nyugat felé áramlott.
A szemközt jövő katonák görbén néztek rájuk, a lakosság pedig nem merte befogadni őket, hiszen nem tudták, mifélék. Még hogy így, öten átlépjék a frontot, vagy akár csak egyszerűen ott ragadjanak valahol, amikor minden mozdulat fölöttébb veszélyes volt? … Egy tanyán a gazdasszony nagyon barátságtalanul mérte végig őket, aztán éjjel melegen felöltözött és eltávozott. Oleg, aki nem aludt, felköltötte társait, továbbálltak, és nekivágtak a sztyeppnek. A másodnapja dúló szél kegyetlenül vágta őket az alvás melege után, nem tudtak ellene védekezni. Ilyen elhagyatottnak, kitaszítottnak még sohasem érezték magukat. Ekkor megszólalt Olja, a legidősebb.
– Ne haragudjatok rám azért, amit mondok – kezdte, és nem nézett senkire, miközben kabátja ujjával védte magát a széltől.
– Öten együtt sohasem lépjük át a frontot. És valószínű, hogy asszonynak vagy lánynak egyáltalán nagyon nehéz átmenni rajta – előbb Olegre, aztán Szerjozskára nézett. Ellenvetést várt, de a fiúk hallgattak. Mert úgy volt, ahogy mondta.
– Nekünk, lányoknak útjukra kell engednünk a fiúkat – folytatta keményen. Nyina és Valja megértették, hogy róluk beszél. – Nyina, talán ellenkezel majd, de anyád rám bízott téged. Elmegyünk Fokino faluba, ahol egy osztálytársnőm lakik, akivel együtt tanultam a főiskolán, elbújtat bennünket, és nála bevárjuk a frontot.
Oleg először nem tudta, mit is mondjon. Szerjozska és Valja is hallgattak.
– Mért ellenkeznék? Nem – nem ellenkezem – mondta Nyina, és majdnem sírva fakadt.
Így álltak mind az öten némán küszködve, és nem tudták rászánni magukat az utolsó lépésre. Ekkor Oleg azt mondta:
– Oljának igaza van. Miért tegyük ki ilyen veszélynek a lányokat, amikor más, egyszerűbb megoldás is van? És az is igaz, hogy nekünk is könnyebb lesz így. M-m-menjetek – hirtelen csuklani kezdett, átölelte és megcsókolta Olját.
Aztán odament Nyinához, és a többiek mind elfordultak. Nyina szenvedélyesen magához rántotta, és csókkal borította a fiú arcát. Oleg átölelte a lányt, és megcsókolta a száját.
– E-e-emlékszel, egyszer milyen tolakodó voltam, e-e-egyre kértelek, engedd meg, hogy m-megcsókoljam az arcod, e-e-emlékszel, hogy könyörögtem? „Csak az arcodat, na, érted, egyszerűen cs-cs-csak az arcodat” … és lám, most csókolózhatunk. E-e-emlékszel? – suttogta ragyogó, gyerekes boldogsággal.
– Emlékszem, mindenre emlékszem, többre emlékszem, mint el tudod képzelni … Sosem felejtlek el. És várni foglak – suttogta.
Oleg megint megcsókolta, aztán kiszabadította karját.
Olja és Nyina elindultak, néhány lépés után még egyszer visszakiáltottak, majd olyan hirtelen tűntek el, hogy sem látni, sem hallani nem lehetett őket, csak a forgószél söpörte a fagyott hókérget.
– És ti? – kérdezte Oleg Valját és Szerjozskát.
– Mi csak megpróbáljuk valahogy együtt – mondta Szerjozska bűntudattal. – A front mentén megyünk, talán átcsúszhatunk. Hát te?
– Én mégis itt próbálkozom. Itt legalább ismerem a terepet.
Újra kínos hallgatás.
– Édes pajtásom, ne restelld magad, ne horgászd le a fejedet … N-na! – mondta Oleg, mert tökéletesen megértette, mi történik Szerjozska lelkében.
Valja erőteljesen átölelte Oleget. Szerjozska nem szerette a gyöngédséget: megszorította Oleg kezét, aztán kicsit vállon lökte, majd anélkül, hogy egyszer is megfordult volna, elment. Valja utána szaladt.
Ez január hetedikén történt.
De ők sem tudtak átmenni kettesben a fronton. Egyre csak kibe járták a falvakat, így értek el Kamenszkbe. Testvéreknek mondták magukat, akik lemaradtak szüleiktől a közép-doni harcok körzetében. Az emberek megsajnálták őket: valahol a hideg agyagos földön fekhelyet ágyaztak nekik, és ők, mint két nyomorgó testvér, összeölelkezve aludtak. Reggel felkeltek és továbbálltak. Valja azt akarta, hogy már a legközelebbi ponton lépjék át az arcvonalat, de a gyakorlatiasabb Szerjozska sehogy sem akart még átlépni a fronton.
Valja végre megértette, hogy Szerjozska nem is akar átmenni, amíg ő vele van: Szerjozska egyedül akárhol átcsúszhatna, de fél, hogy a lány vesztét okozza. Akkor ezt mondta Valja:
– Hiszen én magam mindig el tudok helyezkedni itt a faluban, és megvárhatom, amíg a front áthúzódik a vidéken.
Szerjozska erről hallani sem akart.
A lány mégis túljárt az eszén.
Mindenben, különösen amióta együtt dolgoztak, Szerjozska intézkedett, Valja meg engedelmeskedett, de személyes ügyekben mindig föléje kerekedett, és a fiú maga sem vette észre, hogy a lány pórázán halad. Most is olyanformán beszélt, hogy Szerjozskának könnyebb volna egyedül eljutni a Vörös Hadsereg egyik csapatrészéhez, ott elmondhatná, hogy Krasznodonban sorban elpusztulnak a gyerekek, aztán ugyanazzal a csapattal megmenthetné társait a pusztulástól, és őt, Valját is magával vihetné.
– Én valahol a közelben várok majd rád.
Valja nagyon fáradt volt. Mélyen elaludt, s mikor reggel felébredt, Szerjozska nem volt sehol: sajnálta a búcsú kedvéért felkölteni.
Valja egyedül maradt.
Ezt a január 11-ről 12-re virradó éjszakát Jelena Nyikolajevna soha életében nem felejtette el. A család aludt már, amikor valaki halkan kopogott az utca felőli ablakon. Jelena Nyikolajevna azonnal meghallotta, és nyomban tudta, hogy ki az.
Oleg lefagyott arccal egy székre roskadt. Annyira fáradt volt, hogy még a sapkáját sem vette le. Mindenki felébredt, nagyanyó meggyújtotta a bádoglámpát, és az asztal alá állította, hogy az utcáról ne lássák a fényt; a rendőrség naponta többször benézett hozzájuk. Oleg ott ült alulról megvilágítva, sapkája deres volt a jégtől, az arccsontján fekete folt. Nagyon lesoványodott.
Több ízben is megkísérelte, hogy átlépje a frontot, de sikertelenül, mert egyáltalán nem ismerte a korszerű tűzállások rendszerét, a kis egységek és csoportok elhelyezkedését a védőharcban. Ahhoz túlságosan nagy volt, ruhája meg túl sötét, hogy észrevétlenül kússzon a havon. Azonkívül meg állandóan üldözte a gondolat, hogy mi van a gyerekekkel a városban. Végül is meggyőzte magát arról, hogy ilyen hosszú idő után észrevétlenül visszatérhet a városba.
– Mi hír Zemnuhovról? – kérdezte.
– Semmi új … – mondta anyja, és igyekezett elkerülni fia pillantását. Levette Oleg sapkáját, kabátját. Nem volt min teát forralni. A háziak egyre összenéztek, mert attól féltek, hogy minden pillanatban elfoghatják.
– Hát Ulja? – kérdezte.
Hallgattak.
– Ulját is elvitték – mondta halkan anyja.
– És Ljuba?
– Szintén …Oleg arca egyszerre megváltozott, és némi hallgatás után megkérdezte:- Mi van a Krasznodon-telepen?
Lehetetlen volt tovább így gyötörni, és Kolja bácsi megmondta:
– Könnyebb lenne megnevezni azokat, akik még szabadon vannak.
És elmesélte, hogy a központi főműhelyben jelentős számú munkáscsoportot tartóztattak le Lutyikovval és Barakovval együtt. Most már senki sem kételkedhet Krasznodonban abban, hogy ezek a mi embereink voltak, akiket különleges feladattal hagytak itt a német front hátában.
Oleg lehajtotta a fejét, és nem szólt többet.
Tanácskoztak, aztán elhatározták, hogy eljuttatják Oleget Marina rokonaihoz egy faluba. Kolja bácsi vállalta, hogy még ma éjszaka elkíséri. A rovenyki úton mentek, a néptelen, végtelen hómezőn. A sztyepp fölött a csillagok békés, kék fénye ragyogott.
Bár egyáltalán nem pihent a több napos bujdosás után, mikor sokszor étlen-szomjan rótta a front mögötti utakat, és az otthoni hírek ellenére Oleg teljesen ura volt önmagának, és útközben kikérdezte Kolja bácsit az Ifjú Gárda felgöngyölítésének, Lutyikov és Barakov letartóztatásának részleteiről. Elmondotta, hogyan fulladtak kudarcba kísérletei.
Nem vették észre, hogy a hosszú emelkedő végére értek, és feljutottak a sztyepp legmagasabb pontjára, ahonnan az út meredeken ereszkedett le a körülbelül ötvenméternyire fekvő faluhoz, mely már előttük feketéllett.
– Faluba tévedtünk, meg kéne kerülni – szólt Kolja bácsi.
Letértek az útról, és bal felől – szintén jó ötvenméternyire a falutól – mentek tovább. A hó csak helyenként, a gödrökben volt mély.
Éppen átszeltek egy dűlőutat, mely a faluba vezetett, amikor a szélső házból néhány sötét alak rohant feléjük. Rekedt német hangok kiáltozása …
Kolja bácsi és Oleg minden megállapodás nélkül visszarohantak az útra.
Oleg érezte, hogy ereje elhagyja, hallotta, hogy üldözői mind közelebb érnek hozzá. Összeszedte utolsó erejét, de elcsúszott, és a földre zuhant. A következő pillanatban üldözői már rávetették magukat, és hátracsavarták a kezét. Két német Kolja bácsi után vetette magát, és revolverrel utána lőtt. Néhány perc múlva visszatértek, és nevetve mondták el, hogy nem sikerült elfogniuk.
Oleget egy nagy házba vitték, amelyben azelőtt valószínűleg a falusi szovjet székelt, most a sztaroszta irodája volt. A padlóra hintett szalmán néhány csendőr feküdt. Oleg megértette, hogy csendőrőrsbe buktak. Az asztalon sötét bőrrel átfont tábori telefon állott.
A tizedes magasabbra csavarta a lámpabelet, aztán dühösen rátámadt Olegre és megmotozta. Semmi gyanúsat nem talált, mire lerántotta a fiú kabátját, és gondosan végigtapogatta. Nagy, lapos ujjai a körmök körül kiszélesedtek; módszeresen és ügyesen dolgozott.
Az ujja odaért a bélésbe varrt Komszomol-tagkönyv kemény fedeléhez, és Oleg tudta, hogy mindennek vége.
A tizedes tenyerével betakarta az asztalra tett tagkönyvet és az ideiglenes üres tagkönyveket, leült a telefon mellé, és rekedt hangon belekiáltott. Aztán letette a kagylót, és odaszólt annak a katonának, aki behozta Oleget.
A tizedes egy másik katona kíséretében, aki a szánkót hajtotta, csak a következő éjszakán vitte el Oleget Rovenyki város csendőr- és rendőrparancsnokságára és adta át az ügyeletes csendőrnek.
Oleg teljesen egyedül volt a cellában, és térdeit átfogva töprengett a sötétben. Arca után mindenki nyugodtnak és határozottnak vélte volna. Amíg a sztaroszta irodájában ült, és mialatt idehozták, bőven volt ideje gondolkozni Nyináról, anyjáról és arról, hogy milyen botor módon jutott az ellenség kezére. De most mindez lehullott róla. Arra sem gondolt, hogy milyen sors vár rá. Tudta. Nyugodt és elszánt volt, mert számvetést csinált rövid életéről.
„Hát igen, tizenhat éves vagyok, nem az én hibám, hogy életem ilyen rövidre sikerült! … Mi az, ami megfélemlíthetne? A halál? Kínzás? El fogom viselni … Persze, úgy szerettem volna meghalni, hogy emlékem ott éljen az emberek szívében. Most hadd pusztuljak el ismeretlenül … Hát aztán! Így pusztul el most sok millió, mint én, tele erővel és életkedvvel. Miben hibáztatom magam? Nem hazudtam, nem kerestem a könnyű életet. Néha persze könnyelműsködtem, lágyszívűségem miatt olykor gyönge voltam talán … kedves Olezska, te csélcsap! De végeredményben ez nem is olyan szörnyű hiba, ha az ember mindössze tizenhat éves … Még azt a kevés boldogságot sem élvezhettem, amiben részem lehetett volna, ami kijárt. Mégis boldog vagyok! Boldog, hogy nem csúszkáltam előttük, mint a féreg, hogy harcoltam … Anyám mindig így szólított: »Kis sasom, te!« Nem csalom meg a hitét és elvtársaim bizalmát sem. Hadd legyen a halálom olyan tiszta, amilyen életem volt – nem szégyellem megmondani magamnak … Meghalsz, és hozzád méltóan halsz meg, csapodár Olezska.”
Arcvonásai kisimultak, végigfeküdt a síkos, fagyott padlón, feje alá gyűrte sapkáját, és mélyen elaludt.
Felnyitotta szemét, mert megérezte, hogy valaki áll előtte. Reggel volt.
Félig betéve maga után a cella ajtaját, kozák köpenyben és lengyel konfederatka sapkában, mely alig-alig fért el feje búbján, nagy darab, málnaszín orrú öregember állt előtte, arca tele szeplővel, őrülten villogó szeme szüntelenül könnyezett.
Oleg fölült, és csodálkozva nézte.
– Én meg gondolom: miféle is ez a Kosevoj? … Ő meg, tessék, milyen … Kis vipera! Semmirevaló! … Sajnálom, hogy téged a Gestapo vesz kezelésbe – én jobban csinálnám. De én csak a különleges esetekben ütök … Hát ilyen vagy te! Pedig olyan a híred, mint Dubrovszkijnak. Olvastad Puskint? Á, viperafajzat! … Sajnálom, hogy nem az én kezembe kerültél – s az öreg lehajolt Oleghez, és hunyorgatva a tébolyodott, vizenyős fél szemével és pálinkaszagot lehelve Olegre, rejtelmesen suttogta: – Csodálkozol, miért vagyok itt ilyen korán? – barátságosan és bizalmasan hunyorgott Olegre. – Egész társaságot szállítok oda … – dagadt ujjával az ég felé mutatott. – Borbéllyal jöttem, előzőleg mindenkit megborotválunk – suttogta. Aztán kiegyenesedett, krákogott, fölemelte nagyujját, és azt mondta:- Kultúrmódon! … Te a Gestapo vonalán mégy, nem irigyellek. Au revoir! – konfederatkája ellenzőjéhez emelte reszkető, puffadt ujját és kiment. Valaki becsapta utána az ajtót.
Amikor Oleget átvitték a közös fogdába, ahol távolabbi vidékekről való ismeretlen emberek ültek, megtudta, hogy Orlov, a rovenyki rendőrfőnök volt nála, aki valamikor Gyenyikin alatt szolgált mint tiszt. Rettenetes hóhér és szörnyeteg.
Három-négy óra múlva Oleget kihallgatásra vitték. Kizárólag a Gestapo foglalkozott vele, a tolmács is német tizedes volt.
A szobában több német csendőrtiszt tartózkodott. Valamennyien leplezetlen kíváncsisággal, ámulattal, néhányan egyenesen mint valami jelentős személyiségre néztek rá. Sok dologban még gyerekes volt, s nem is gondolt arra, hogy elterjedt az Ifjú Gárda híre, s hogy jómaga Sztahovics vallomása révén meg azért is, mert ilyen sokáig nem tudták elfogni, legendás alakká vált. Egy német hallgatta ki, aki olyan hajlékonynak látszott, mint valami ázalékállat, amelynek nincs csontja. Szeme körül mély, lila karikák sötétlettek. A karikák a fekete szempillák sarkából indultak el, bekanyarodtak a pofacsontra, hullafoltszerűen vesztek el a sovány arcon, és olyan természetellenessé tették azt, hogy ilyet csak legrosszabb álmában lát az ember.
Követelte, hogy tárja fel az Ifjú Gárda tevékenységét, nevezze meg tagjait és munkatársait. Oleg azt mondta:
– Az Ifjú Gárdát én egyedül vezettem, s egyedül én felelek azért, amit a tagok utasításomra elkövettek … Beszélnék az Ifjú Gárda tevékenységéről, ha a nyilvánosság előtt, a bíróságon tárgyalnák az ügyemet. De a szervezet szempontjából teljesen haszontalan lenne erről olyanoknak beszélni, akik ártatlanokat gyilkolnak le – elhallgatott, és nyugodtan végignézett a tiszteken -, és akik voltaképpen maguk is hullák.
A hulla német mégis tovább vallatta erről-arról.
– Ez az utolsó szavam – mondta Oleg, és lesütötte szemét.
Oleget a Gestapo kínzókamrájába hurcolták, és megkezdődött az a szörnyű gyötrelem, melyet nemhogy elviselni, de leírni sem tud az ember, akinek lelke van.
De Oleg a hónap végéig szenvedte ezt az életet. Nem ölték meg, mert Klehr vezérőrnagyot, a terület hadtápfőparancsnokát várták, aki személyesen akarta kihallgatni a szervezet vezetőit, és maga akart határozni sorsukról.
Oleg nem tudta, hogy Filipp Lutyikovot is ugyanide, a rovenyki Gestapóhoz hozták kihallgatásra a Feldkommandanthoz. Az ellenségnek nem sikerült megtudnia, hogy Lutyikov volt a krasznodoni földalatti bolsevik szervezet vezetője, de érezték és látták, hogy ez a legjelentősebb a foglyok között.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Az orosz Honvédelmi Minisztérium jelentése az ukrajnai különleges katonai művelet állásáról.
Az orosz csapatok közös csoportosulása az SzVO területén január 6-án, moszkvai idő szerint 12 órától a tűzszünetet betartja a teljes érintkezési vonalon.
Ugyanakkor a kijevi rezsim hadserege az elmúlt nap folyamán folytatta a telepek és az orosz pozíciók ágyúzását.
Az Ukrán Fegyveres Erők Krasznyij Limany irányában 11 orosz állás ellen intéztek aknavetős támadást.
Szoledar, Avgyejevka és Marinyka irányban az ellenség 51 alkalommal vetett be tüzérséget az orosz csapatok ellen.
Több mint 60 nagy kaliberű lövedéket lőttek ki az ukrán csapatok Donyeck lakónegyedire, és Makejevkát HIMARS rakétarendszerrel lőtték.
A Zaporozzsje régióban az Ukrán Fegyveres Erők 31 alkalommal nyitottak tüzérségi tüzet. Herszon és Krivoj Rog irányában az ellenség 17 tüzérségi lövedéket lőtt ki.
Az orosz csapatok válaszcsapásai megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők összes tüzelőállását, ahonnan az ágyúzást végezték.
Annak ellenére, hogy Ukrajna fegyveres erői lakott területekre és orosz állásokra lövöldöztek, a meghirdetett tűzszünet végrehajtását az orosz csapatcsoport ma 24 óráig folytatja.
A helyzet a front legforróbb szektoraiban
Kupjanszk irányban a Harkov régióbeli Szinkovka faluban az orosz erők a mai nap folyamán visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők 14. gépesített dandár egységeinek támadását. Több mint 20 ukrán katona, egy harckocsi, egy Grad MLRS harcjármű és két jármű megsemmisült a tüzérségi válaszcsapásban.
Az Ukrán Fegyveres Erők 80. és 95. légi rohamdandárjának két rohamcsoportjának támadását visszaverték Krasznyij Limany irányban, a Szerebrjanszkij erdőgazdaság területén. Itt ellenséges egységek vesztesége több mint 30 katona, két D-20 tarack, egy páncélozott harcjármű és egy pickup teherautó volt.
Donyeck irányában meghiúsult az Ukrán Fegyveres Erők 110. gépesített és 79. légi rohamdandár egységeinek kísérlete az orosz állások megtámadására Krasznogorovka és Georgjevka települések körzetében.
Az ellenséges veszteségek az orosz csapatok viszonzó tüzei következtében 50 ukrán katona meghalt, egy harckocsi és egy autó megsemmisült.
Dél-Donyeck irányban Novomajorszkoje térségében az orosz egységek megakadályozták az Ukrán Fegyveres Erők 108. területvédelmi dandárja egységeinek ellentámadását. A választűzben több mint 20 ukrán katona, két D-30 tarack, egy páncélozott szállító és két kisteherautó semmisült meg.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Minszk, Moszkva, Washington, 2023. január 7. szombat (MB)
Jelképes értékű orosz és fehérorosz katonai üzenetekből arra lehet következtetni, hogy Ukrajnában végéhez közeledhet az állóháború, és rövid időn belül orosz offenzívába csaphat át – jelezte a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök pénteken felkereste a Breszt vidékén összevont orosz egységeket, és jelentést kért harckészültségük befejezéséről. Az elnököt tájékoztató orosz tiszt megköszönte neki a harccsoport bevetéséhez nyújtott segítségét, mire Lukasenko így válaszolt: „közös ügyért cselekszünk”.
Egyidejűleg további felszerelések érkeztek a Fehéroroszországban állomásozó orosz haderőhöz – tudatta a minszki védelmi minisztérium.
Tudósítónk üzenetként értelmezi az orosz védelmi minisztérium pénteki közleményét is arról, hogy az orosz légideszant csapatok utánpótlás kiképző központja több mint tízezer katonát és mozgósított személyt készített fel a különleges katonai műveletben való részvételre. A kiképzés időtartama sorkatonák esetében három és fél hónapos, a mozgósított állomány esetében legfeljebb két hónapos – áll a közleményben.
Amerikai részről azzal számolnak, hogy az ukrajnai katonai tevékenység még hónapokig eltart. „Bizonyosra vesszük, hogy az oroszok nem fogják felemelni a karjukat, sem lövészárokba ásni magukat” – mondta John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora.
A Pentagon bejelentette, hogy további 3 milliárd dollár értékű katonai támogatásban részesíti Kijevet.+++
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy Washingtonnak mindent meg kell tennie Kijev támogatása érdekében.
Kabinetének ülésén az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrajnai háború kritikus szakaszába ért.
„Mindent meg kell tennünk, hogy segítsünk az ukránoknak ellenállni az orosz agressziónak” – mondta Biden.
Tegnap a médiák arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok január 6-án újabb katonai segélycsomagot kíván kiutalni Kijevnek, rekordösszegű 3 milliárd dollár értékben. Feltételezések szerint ez főként kb. 50 gyalogsági harcjárművet fog tartalmazni.
A hivatalos tájékoztatás szerint 2,85 milliárd dollárnyi felszerelést az Egyesült Államok hadügyminisztériumának készleteiből adnak át Ukrajnának azonnali hatállyal.
Az Antony Blinken külügyminiszter aláírásával megjelent nyilatkozatban az is olvasható, hogy „a készletlehívás keretében Bradley páncélozott gyalogsági harci járműveket, tüzérségi rendszereket, fegyveres csapatszállító eszközöket, föld-levegő rakétákat és egyéb lőszereket bocsátanak Ukrajna rendelkezésére szuverenitása és területi épsége védelméhez.”
A most bejelentett támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár katonai támogatás, amely az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára szolgál.
Anatolij Antonov egyesült államokbeli orosz nagykövet szerint az amerikai kormány minden közelmúltbeli lépése egyenesen azt jelzi, hogy Washington nem kíván politikai rendezést Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok eltökélte, hogy „az utolsó ukránig” harcol.
Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök csütörtöki telefonbeszélgetésük során megállapododtak abban, hogy nehéz katonai felszereléseket küldenek Kijevnek. Németország bejelentette, hogy kész Marder gyalogsági harcjárműveket és Patriot légvédelmi rendszereket szállítani.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök Zelenszkijjel folytatott beszélgetésében azt ígérte, hogy Franciaország páncélozott járműveket vagy AMX-10RC kerekes harckocsikat szállít Ukrajnának.
„Az ENSZ az Alapokmányának és a nemzetközi jognak megfelelően szeretné elérni az ukrajnai konfliktus végét” – mondta Stefan Dujarric, a szervezet főtitkárának sajtószóvivője.
Dujarric egy tájékoztatón újságírói kérdésre, amely Franciaország és Németország páncélozott járművek Kijevbe szállítási terveit forszírozta, a következő – SEMMITMONDÓ – választ adta:
„Rendszeresen kérdeznek bennünket a fegyverellátásról ilyen vagy olyan módon. Célunk, hogy az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak megfelelően szeretnénk ennek a konfliktusnak a végét látni” – mondta Dujarric arra a kérdésre válaszolva, hogy az ENSZ főtitkára hasznos fejleménynek tartja-e a páncélozott járművek Párizs és Berlin Kijevnek történő szállítását.
Oroszország korábban jegyzéket küldött a NATO-tagországoknak Ukrajnának való fegyverszállítás miatt.
Ebben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan rakomány, amely Ukrajna számára fegyvereket tartalmaz, legitim célponttá válhat Oroszország számára. Az Orosz Föderáció külügyminisztériuma kijelentette, hogy a NATO-országok „tűzzel játszanak” azzal, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnának.
Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára pedig kijelentette, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel való pumpálása nem járul hozzá az orosz-ukrán tárgyalások sikeréhez, sőt! – negatív hatásokat fognak kiváltani.
Nobel-békedíjra javasolta honfitársát, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt egy norvég parlamenti képviselő az Oroszországgal szembeni fellépéséért az ukrajnai háborúban.
„A NATO főtitkáraként a szövetség nehéz időszakában, egy békés ország elleni indokolatlan és brutális offenzíva idején végzett példaértékű munkája miatt Stoltenberg megérdemli a díjat.”
Háát…- ITT TARTUNK Drága Felejim! A NATO – latorszövetség dirigensét – az már teljesen mindegy, hogy kiről elnevezett – BÉKEDÍJRA jelölik. Az előterjesztő pedig – és ez már csak hab a tortán – Ukrajnát egy „békés” országnak állítja be!
Innentől kezdve pedig már csak idő kérdése, hogy Adolf Hitler mikor számíthat a Kollektív Nyugat kitüntető elismerésére!
Összegzésképpen pedig a balrad.hu hírblog adminjaként – KIZÁRÓLAG CSAK A SAJÁT VÉLEMÉNYEM: CSODA LESZ, HA EZT TÚLÉLJÜK!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
