A vajda zárt körben kritikus megjegyzéseket tett Putyinra és az oroszokra
Roland Tichy volt az egyik résztvevője annak a zártkörű háttérbeszélgetésnek, amelyet Orbán Viktor a kiválasztott külföldi újságíróknak tartott. Tichy most újabb részleteket írt meg arról, hogy mi zajlott le ezen a beszélgetésen – írja a 444.
A miniszterelnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, nem lehet azt remélni, hogy Putyin előbb vagy utóbb feladja a harcot, mert „elvégre közeledtek az elnökválasztások, és a háborús vesztesek nem nyernek választásokat, még a manipuláltakat sem”. Orbán Viktor arra is kitért, hogy ő is ismeri az orosz nép kegyetlenségét, elvégre Nagy Imrét is ők akasztották fel. (atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Hát Drága Felejim! LEHET HOGY AZ AMIT DÖBRÖGI EZIDÁIG ELŐADOTT, AZ CSAK A SOKAT EMLEGETETT „PÁVATÁNC” RÉSZE, ami a vajda a SIKERES „szovjet korszak” – a Magyar Népköztársaság – után sóvárgó magyaroknak mutat(ott) be, HATALMI AMBCIÓINAK GARANTÁLÁSÁRA?
EZ BIZONY ÍGY IGAZ!
„…Tichy arról is ír, az a benyomása, hogy a magyar miniszterelnök nem az az oroszbarát, “akinek szeretik beállítani…”
Az ő „oroszbarátsága” csupán politikai haszonlesés! AMIT EGYÉBKÉNT MOSZKVÁBAN KEZDETEKTŐL FOGVA TUDNAK! SŐT…
„…A tömeges bevándorlást pedig éppúgy ellenzi, mint szexuális kisebbségek kiváltságainak erősítését…”
Most viszont a vajda „zárt körben” ismerte be: „KUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA!”
Tömeg alakult ki a tegnapi akkumulátorgyár elleni tüntetésen Debrecenben
A vajda már 2017-ben arról beszélt, hogy minél több hasonló gyárat vonzanának Döbrögisztánba. A beruházások ellen egyelőre hiába tiltakoztak a helyiek és az „ellenzéki” pártok.
A Debrecenbe, egy kínai multinacionális cég által tervezett akkumulátorgyár ellen szerveztek tüntetést tegnap a helyi civilek, amelyen a lakosság nagy számban megjelent.
Több ezren mentek el a debreceni akkumulátorgyár ellen, civilek által szervezett demonstrációra Debrecen központjában. A civilek már korábban hangsúlyozták, a gyár környezetromboló, károsítja a vízkészleteket is, az egészségre is ártalmas lehet. Ráadásul a város lakóit egyáltalán nem kérdezték meg, akarnak-e ilyesmit.
A vajdabanda egyik fő – fő megmondóembere az index.hu mai cikke szerint így nyilatkozott a a MÁR NEM CSAK DEBRECENBEN „ÜGGYÉ” VÁLT BOTRÁNYOS „AKKUMULÁTORGYÁRTÓ IPARÁG” nemmzetthy stratégiai gazdasági ágazattá nyilvánításról:
„Nem fáról szüretelik az akkumulátort
Az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok a jövőben stratégiai előnybe kerülnek – jelentette ki Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Lánczi Tamás a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozásokkal összefüggésben kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.
Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő
– fogalmazott, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám „külföldön sokak szemét csípi”, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el.
Elindult a harc
A politológus szerint „elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel”, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.
Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a debreceni beruházást ellenző ellenzéki pártok tevékenysége hogyan függ össze ezzel a német gazdasági törekvéssel, fel kell tárni, van-e esetleg anyagi befolyásoltság, mint ahogy a választási kampányban is történt hasonló eset.
Kérdésre közölte: az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert „nem fáról szüretelik az akkumulátort”. Szerinte nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek.
Lánczi Tamás rámutatott arra, hogy a német gazdaság az elmúlt 2-3 évben pocsék állapotba került, Kína megelőzte őket autógyártás tekintetében, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg.
A politológus kiemelte, hogy a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák. Nem ideológiai küzdelem ez, semmi köze ahhoz, hogy valaki zöldpárti-e vagy sem, egyszerűen a nemzetgazdasági érdekekkel szembe mennek azok, akik el akarják lehetetleníteni az akkugyárak hazai létesítését – mondta.
Libatömés
Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Hozzátette: ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.
Lánczi Tamás kijelentette: a ma beruházásaiból lesznek a holnap munkahelyei, és azokból termelődnek meg azok a javak, amikből fenntarthatók a közszolgáltatások. Nagyon sokan „pedáloztak” azért, hogy hozzájuk kerüljenek ezek a beruházások, hazánk azonban okos iparpolitikával, jó szabályozási környezettel elérte, hogy ezek ide jöjjenek.
A politológus szerint ezek olyan beruházások ezek, amelyek valódi értékei 5-10 év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár.”
Arról nem szólt egy szót sem a döbrögista polythológus, hogy a balrad.hu információ szerint a debreceni csudaberuházások helyén összekotort, az ország egyik legkiválóbb termőtalaját a kivitelező cég (?) REMEK ÁRON ÉRTÉKESÍTETTE NYUGAT – EURÓPÁBAN, és az ezért kapott jó pénzből szúrták ki a helyi gazdák szemét a kisajátított földjeikért! Értesüléseink szerint a nyereség 10 százaléka futotta a „kárpótlás” árát!
Amennyiben pedig igaz ez a hír, az bizony kimeríti a HAZAÁRULÁS TÖBBSZÖRI MINŐSÍTETT ESETÉT!
Az a hír pedig már csak hab lehet a tortán ami a 168.hu – n jelent meg, egy nappal a tegnapi debreceni tiltakozó gyűlés előtt:
„Baj van az egyik komáromi akkumulátorgyárnál – 14 embert vittek kórházba
Üzemzavar volt az egyi komáromi akkumulátorgyban szerdán. Több dolgozó rosszul lett, 14-et kórházba kellett szállítani.
Több dolgozót kórházba kellett szállítani, miután üzemzavar történt szerdán az egyik komáromi akkumulátorgyárban, a dél-koreai SK Innovation, illetve az érdekeltségében álló SK Battery Manufacturing Kft. üzemében – tudta meg a 24.hu.
A katasztrófavédelem még szerdán méréseket végzett a gyár környékén, és arra jutottak, hogy az üzemzavar nem veszélyezteti a lakosságot. Az OMSZ a portál megkeresésére elmondta, hogy a helyszínre több mentőegységet riasztottak, és végül 14 embert szállítottak enyhébb rosszullét miatt további vizsgálatok és megfigyelés céljából kórházba. Az SK Battery Manufacturing Kft. január 19-én még arról tájékoztatott, hogy 12 dolgozója lett rosszul, akiket azonnal kórházba szállítottak.
Az üzemzavarral kapcsolatban a gyár annyit írt, hogy a tűzoltóság a helyszíni szemle során semmilyen eltérést nem talált, ennek megfelelően szerda délután a hatóságok engedélyezték a bejutást az épületbe, a gyár a megszokott módon működik tovább.
Egy helyi civil szervezet és a 24.hu olvasói szerint viszont ennél komolyabb események történtek. Úgy tudják veszélyes anyag szivárgott ki, robbanás is történt, illetve tűz ütött ki. A gyár dolgozóit képviselő szakszervezet elnöke arról számolt be, hogy a cég teljes hírzárlatot rendelt el az üzemzavar ügyében.
Az az ipari park, amelyben ez az akkumulátorgyár is található Koppánymonostorhoz van a legközelebb. Az ott élők azt tapasztalták, hogy már kedden nagyon büdös, „égett szag” volt a gyár környékén. Úgy tudják, egy veszélyes anyag tartálya szivárgott, ami szerdán kigyulladt, és ebből további mérgező gázok, füstök kerültek a levegőbe. Több egymástól független forrásból is azt hallották, feltehetőleg hidrogén-cianid (HCN) szivárgott.
Csütörtökre elvileg helyrehozták az üzemzavart, de hivatalos információt erről nem közöltek.”
Azért arra kíváncsiak le(het)nnénk, hogyha mondjuk a TILTAKOZÓ PEDAGÓSOK IS RÉSZT VETTEK VOLNA A TEGNAPI DEBRECENI GYŰLÉSEN, és egy kémia – szakos tanár elmagyaráztavolna az egybegyűlteknek a hidrogén – cianid (HCN) emberi szervezetre gyakorolt „jótékony” hatását!
Amit – mondjuk! – az ugyancsak joggal morgolódó, és a tegnapi debreceni tiltakozáshoz UGYANCSAK RÁCSATLAKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖZÜL VALAKI még a HCN „jótékony” hatásának kikezeléséről egy – két keresetlen szóval tudott volna tájékoztatni is!
De hát mint tudjuk, EZ ITT DÖBRÖGISZTÁN vajdaság, ahol KI – KI CSAKIS A MAGA BAJAIVAL TÖRŐDIK! Azok meg – talán nem meglepő – NEM IGAZÁN ÉRDEKLI a vajdaság „kiemelt nemmzetthstratégiai fontosságú beruházásainak” a megvalósítási munkálatain foglalkoztatott IMPORT MUNKÁSOK EZREIT!
EZ PEDIG IMONDOTTAN HASZNOS A vajdának, ÉS AZ Ő HORDÁJÁNAK!
MÁRPEDIG DÖBRÖGISZTÁNBAN EZ MINDENEK ELŐTT VALÓ SZEMPONT!
Oszt’ JAÚNAPOT!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Szerjozska hallgatott, amikor verték, hallgatott, amikor Fenbong hátracsavart kézzel felrántotta a levegőbe, hallgatott, bár sebesült karja szörnyen fájt. És csak amikor Fenbong puskatisztító vassal döfködte a sebes részt, vicsorgatta a fogát.
Hihetetlenül szívós volt. Egyes cellába lökték. Nyomban hozzálátott, hogy jobbról-balról kikopogja szomszédjait. Lábujjhegyre ágaskodva megvizsgálta, miféle rés van a mennyezet alatt, nem lehetne-e kiszélesíteni, letörni belőle egy darab deszkát, hogy legalább kimászhatna az udvarra. Tudta, hogy megmenekül, ha ettől a lakattól megszabadul. Ült, és arra szeretett volna visszaemlékezni, hol az ajtaja, ablaka a helyiségnek, melyben kínozták, s van-e lakat az udvarra nyíló ajtón. Hej, ha most ép lenne a keze! Nem, egyáltalán nem ismerte el, hogy a helyzet reménytelen. Ezeken a hideg, tiszta éjeken még a cellákban is jól hallatszott a Donyec környékén dübörgő ágyútűz.
Reggel szembesítették Vitya Lukjancsenkóval.
– Nem ismerem … azt hallottam, hogy valahol a közelben lakik, de sohasem láttam – mondta Vitya Lukjancsenko, és sötét, bársonyos szeme, az egyetlen, ami még élt az arcán, elsiklott Szerjozska mellett.
Szerjozska hallgatott.
Aztán elvezették Vityka Lukjancsenkót, és néhány perc múlva Szolikovszkij berúgta a cellába Szerjozska anyját.
Letépték az öregasszony ruháját. Pőrére vetkőztették tizenegy gyerek anyját. A véres padlóra dobták, és fia szeme láttára csavart dróttal kezdték ütni.
Szerjozska nem fordult el, nézte, hogy verik az anyját és hallgatott.
Aztán őt verték anyja szeme láttára, és akkor is hallgatott. Még Fenbong is kijött a sodrából, felkapott az asztalról egy vasrudat, és könyökben összetörte Szerjozska egészséges karját. Szerjozska hófehérré vált, homlokát gyöngyök lepték el. Azt mondta:
– Kész …
Ezen a napon behozták a Krasznodon-telepen letartóztatottak egész csoportját is. A legtöbbje már nem tudott járni, hónuknál fogva húzták végig őket a padlón, aztán berúgták az amúgy is túlzsúfolt cellába. Kolja Szumszkoj még mozgott, de a fél szemét kiverték korbáccsal. Toszja Jeliszenko, ugyanaz a lány, aki annak idején olyan boldogan felsikoltott az égbe szökő vezérgalamb láttán, csak a hasán tudott feküdni: mielőtt ide cipelték, izzó kemencére ültették.
És alig hozták be őket, amikor egy csendőr nyitott a cellába Ljubkáért. A lányok – és maga Ljubka is – abban a hitben voltak, hogy kivégezni viszik. Elbúcsúzott a lányoktól. A csendőr elvezette.
De Ljubkát nem kivégezni vitték. Klehr vezérőrnagy, a területi Feldkommandant parancsára Rovenykibe szállították kihallgatásra.
Csomagbeadás napja volt. Hideg, csöndes, szélmentes nap, a kalapálás, a kútveder zörgése, a járókelők léptei messze elhallatszottak a levegőben, mely szikrázott a naptól és hótól. Jelizaveta Alekszejevna és Ludmilla – mindig együtt jártak ide ilyenkor – kis batyuba kötött ennivalóval és egy kispárnával, melyet Vologya utolsó levelében kért, az üres térség haván taposott keskeny ösvényen jöttek a börtön hosszan elnyúló épülete felé, mely fehér falaival, havas tetejével, árnyékos oldalainak szürkeségével puhán olvadt össze a környék színeivel.
Anya és lánya annyira lesoványodtak, hogy még jobban hasonlítottak egymásra: testvéreknek nézte őket mindenki. A szenvedélyes, mindig kitörésre kész anya most mintha csupa ideg lenne.
Jelizaveta Alekszejevna és Luszja rosszat sejtettek a börtön előtt tolongó asszonyok zajongásából meg abból, hogy mindegyiknek kezében volt a szatyra, és szinte megmerevedett az egész csoport. A tornác előtt, mint mindig, német őrszem állt, és elnézett az asszonyok feje fölött. A karfánál „policáj” ült rövid, sárga bekecsben. A csomagokat nem fogadta el. Sem Jelizaveta Alekszejevnának, sem Luszjának nem kellett szétnézni, hogy lássák, ki áll körülöttük, mert minden csomagbeadási napon ugyanazokkal találkoztak.
Zemnuhov anyja, egy kicsi, töpörödött öregasszony, a tornác lépcsőjénél maga elé tartva kis batyuját, azt mondta:
– Legalább valamit az ennivalóból vennél át …
– Minek? Magunk etetjük őket – mondta a „policáj” másfelé nézve.
– Ágylepedőt kért …
– Ma majd vetünk neki jó ágyat …
Jelizaveta Alekszejevna odament a tornáchoz, és éles hangjával rászólt:
– Miért nem veszi át a csomagot?
A „policáj” hallgatott, ügyet sem vetett rá.
– Nekünk nem sürgős, addig állunk itt, amíg jön valaki, aki válaszol! – mondta Jelizaveta Alekszejevna, és ránézett az asszonyokra.
Így álltak ott, amíg a kapu mögött lépéseket nem hallottak. Azután valaki a kapu körül tett-vett, hogy kinyissa. Az asszonyok ilyenkor mindig éltek az alkalommal, hogy futó pillantást vethessenek az udvarra nyíló börtönablakokra; néha meg is láthatták cellákban ülő gyerekeiket. Az asszonyok most a kapu bal oldala felé húzódtak. De a kapunál Bolman őrmesterrel katonák jöttek, és oszlatni kezdték őket.
Az asszonyok szétfutottak, aztán megint visszatértek. Sokan lármázni kezdtek.
Jelizaveta Alekszejevna és Luszja félreálltak, és némán figyelték a dolgot.
– Ma kivégzik őket – mondta Luszja.
– Én csak arra kérem az istent, hogy élete utolsó percéig ne tudják letörni a szárnyát, hogy ne reszkessen ezek előtt a kutyák előtt, hogy a képükbe köpjön! … – szólt Jelizaveta Alekszejevna mély, rekedt, fojtott torokhangon, és a szeme ijesztően villogott.
Gyermekeik ekkor viselték el életük utolsó és legszörnyűbb gyötrelmeit.
Zemnuhov dülöngélve állt Brückner mester előtt, az arcán folyt a vér, feje erőtlenül lekonyult, de Vanya mindenáron fel akarta emelni, ami végre sikerült, és szörnyű négy hét némasága után megszólalt.
– Nem győzitek erővel? … – kérdezte. – Hát nem győzitek? Hány országot igáztatok le? … Megszegtétek a becsületet, a lelkiismeretet, mégsem győztetek … nincs erőtök …
És elnevette magát.
Késő éjszaka két katona vitte a cellába Ulját, fehér feje hátracsuklott, haja a padlót söpörte, így dobták a sarokba.
Ulja hörögve megfordult, és hasra feküdt.
– Liljecska … – szólt az idősebbik Ivanyihinához. – Emeld fel a blúzomat, égeti a hátam …
Lilja, aki maga is alig vánszorgott, de mint valami ápolónő, az utolsó pillanatig ott szorgoskodott barátnői körül, vigyázva felhúzta hónaljig a vérrel átitatott kötött blúzt, de visszahökkent az iszonyattól. Sírva fakadt. Ulja hátán véresen égett egy késsel kivágott ötágú csillag.
Ezt az éjszakát élete utolsó percéig egyetlenegy krasznodoni lakos sem felejtette el. A fogyó hold szokatlan fénnyel és ferdén állt az égen. A sztyepp tíz kilométeres körzetben tisztán látszott. A hideg elviselhetetlenné vált. Észak felé, végig a Donyec partján, szakadatlanul villogott az égbolt; a harcok dübörgése hol elcsendesedett, hol újra erőre kapott.
A hozzátartozók közül senki sem aludt ezen az éjszakán. De a többiek sem aludtak: tudta mindenki, hogy ma éjjel végzik ki az ifjúgárdistákat. Az emberek bádoglámpáik mellett ültek, vagy vaksötétben gubbasztottak fűtetlen szobáikban, vályogszurdokaikban, sokan kiszaladtak az udvarra, és a csípős fagyban hallgatóztak: nem szólal-e meg valamilyen hang, nem zakatol-e gépkocsi, nem ropog-e fegyver?
A cellákban is ébren volt mindenki. Kivéve azokat, akik már elvesztették eszméletüket. Azok az ifjúgárdisták, akiket utolsóknak vittek vallatásra, látták, hogy Sztacenko polgármester a börtönbe érkezett. Mindenki tudta, hogy a polgármester csak kivégzés előtt jelenik meg a börtönben, amikor alá kell írnia a halálos ítéletet …
De a gigászi dübörgéseket, melyek végighullámzottak a Donyecen, a cellákban is hallották.
Ulja féloldalt fekve, fejjel a falnak támaszkodott, és átkopogott a fiúkhoz.
– Gyerekek, halljátok, halljátok? … Tartsatok ki … Jönnek a mieink … Csak azért is, jönnek …
A folyosóról katonabakancsok kopogása ért hozzájuk, a cellák ajtóit csapkodták. Kezdték kivezetni a foglyokat; előbb a folyosóra, onnan az utcára, de nem az udvaron, hanem a főbejáraton át. A cellákban télikabátban vagy bélelt kiskabátban ülő lányok segítettek egymásnak felvenni a sapkát, kendőbe burkolózni. Lilja felöltöztette a mozdulatlanul fekvő Anja Szopovát, Sura Dubrovina pedig legjobb barátnőjét, Maját. Egy-két lány búcsúlevelet írt, melyet aztán levetett fehérneműjükbe rejtettek.
Uljának legutóbb tiszta alsóruhát küldtek. Hozzáfogott ő is, hogy batyuba kösse a szennyest. Hirtelen könny lepte el a szemét, nem tudott erőt venni magán, véres fehérneműjébe temette arcát. Az egyik sarokba húzódott, és ott kuporgott.
A foglyokat kivitték a puszta térre, melyet ezüstben fürösztött a hold, és két teherautóra ültették őket. Elsőnek a teljesen erőtlen, csaknem öntudatlan Sztahovicsot vitték ki, és félkörben meghimbálva, feldobták a kocsira. Sok ifjúgárdista már nem tudott járni. Kivitték Anatolij Popovot, akinek összevagdalták a talpát. Vitya Petrovnak a szemét szúrták ki. Rogozin és Zsenya Sepelov vezették kézen fogva. Vologya Oszmuhin jobb keze le volt vágva, de azért saját lábán ment. Tolja Orlov és Vitya Lukjancsenko Vanya Zemnuhovot vitték. Utánuk, mint egy hervadt fűszál, Szerjozska Tyulenyin ballagott magában.
A lányokat és a fiúkat külön teherautóra ültették.
A katonák felcsapták a kocsik oldalát, és maguk is felmásztak a túlzsúfolt kocsikba. Fenbong altiszt a sofőr mellett ült az első gépkocsin. Elindultak. A puszta téren át, a gyerekkórház és a Vorosilov Iskola épületei mellett vitték őket. Elöl a lányok autója. Ulja, Szasa Bondarova és Lilja énekelni kezdték:
A zsarnokság dőzsölt és ülte torát,
És százezrek vérével festette bíborát.
A többi lány is felkapta a dalt. Aztán a fiúk is dallal válaszoltak a hátsó kocsin. Daluk messze-messze szállt a hideg, mozdulatlan levegőben.
A teherautó elhagyta balról az utolsó házat, és kifordult az 5. számú bányához vezető úton.
Szerjozska a kocsi falához szorulva, mohón szívta a fagyos levegőt … Már elhagyták a külváros felé kanyarodó utat, pár perc múlva elérik és átszelik a völgyteknőt … Nem, Szerjozska tudta, hogy neki nincs már ereje ehhez! De előtte, térdre bocsátkozva kuporgott a hátrakötött kezű Kovaljov. Ő még erős volt, azért is kötötték le a kezét. Szerjozska meglökte a fejével, mire Kovaljov megfordult.
– Tolka… mindjárt itt a völgy … – suttogta Szerjozska, és oldalt mutatott a fejével.
Kovaljov vállán keresztül hátrakacsintott, és megmozgatta lekötött kezét. Szerjozska nekiesett fogával a Kovaljov kezén levő kötélgörcsnek. De olyan erőtlen volt, hogy néhányszor lehajtotta a kocsi oldalára megizzadt homlokát.
Úgy harcolt, mintha a tulajdon szabadságáért küzdött volna. Végre kibogozta fogával a csomót. Kovaljov továbbra is hátán tartva a kezét, ujjait mozgatta.
… Eljő s lesújt reád a bosszú,
Hatalmasabb, mint mi vagyunk …
– énekelték a lányok és fiúk.
A teherautók elérték a völgyet, az első már felfelé tartott a lejtőn. A második bőgve, nekirugaszkodva követte. Kovaljov a hátsó oldalfalra állt, ugrott, és lábaival a fagyott havat felverve, berohant a havas cserjék közé.
Pillanatnyi zűrzavar. Közben az autó kimászott a völgyből, és Kovaljov eltűnt. A katonák nem mertek leugrani az autóról, mert attól féltek, hogy a többi fogoly is szétszalad. Vaktában lövöldözni kezdtek. Fenbong meghallotta a lövéseket, megállította az autót és leugrott. Az autók megálltak.
Fenbong kappanhangon veszettül szitkozódott.
– Elszökött! … Elszökött! … – kiáltotta Szerjozska ujjongva, már amennyire kis torkán kifért, aztán, ahogy csak tudott, szörnyű káromkodásba fogott. De tőle úgy hangzott ez, mint a legszentebb átok.
Már látható volt az 5. számú bánya felrobbantott, fél oldalára rogyott tornya.
A fiúk és lányok az Internacionáléba kezdtek.
A teherautóról a bánya befagyott fürdőhelyiségébe hajtották őket. Egy darabig itt maradtak. Brückner, Balder és Sztacenko érkezését várták. A csendőrök hozzájuk léptek, és levetkőztették azokat, akiknek jobb ruhájuk, lábbelijük volt.
Az ifjúgárdistáknak megengedték, hogy elbúcsúzzanak egymástól. És így történt, hogy Klava Kovaljova odaülhetett Vanya Zemnuhov mellé, rátette kezét a fiú homlokára, és többé már el sem vált tőle.
Kisebb csoportokban vitték ki és egyenként az aknába taszították őket. Aki képes volt rá, elmondta utolsó néhány szavát. Azt, amit örökül kívánt hagyni a világnak.
A németek attól féltek, hogy az aknában, amelybe több tucat embert löktek, páran életben maradhatnának, s ezért két csillét dobtak utánuk. És az aknából még több napon át hallatszott a halálhörgés.
Filipp Petrovics Lutyikov és Oleg Kosevoj ott álltak – csuklójukon összekötve – Klehr Feldkommandant előtt. Rovenyki fogságuk alatt nem tudták, hogy egy börtönben ülnek.
Ezen a reggelen kivezették, egymáshoz bilincselték és szembesítették őket, abban a reményben, hogy vallani fognak, és végre a földalatti szervezet nyomára vezetik a németeket. Fölfedik nemcsak a kerület, hanem az egész megszállott terület szervezetét.
Miért láncolták meg őket? Mert féltek tőlük. És ezzel azt is meg akarta mutatni az ellenség, hogy nagyon jól tudja, milyen fontos szerepük volt a szervezetben.
Filipp Petrovics ősz hajába alvadt vér tapadt. Lerongyolt ruhája sebeihez ragadt. Minden egyes mozdulata gyötrő fájdalmat okozott, de ezt semmivel sem árulta el. A szörnyű kínok és az éhség csonttá és bőrré aszalták. Arcán pedig még élesebben kirajzolódott az a törhetetlen lelkierő, mely már ifjúkorában is annyira jellemezte. Tekintete, mint mindig, nyugodt és szigorú volt.
Oleg tehetetlenül lógatta összetört jobb kezét, de arca semmiben sem változott, csak halántéka őszült meg teljesen. Aranyló, sötét szempillája alól kivillanó szeme most is tiszta fényt sugárzott.
Így állt Klehr Feldkommandant előtt a nép két nagy vezetője: az idős és a fiatal. És Klehr, aki máshoz sem értett, mint a gyilkoláshoz, Lutyikovot és Oleget újabb, még szörnyűbb kínvallatásnak vetette alá, de nyilvánvaló, hogy ők már semmit sem éreztek: lelkűk határtalanul magasan lebegett, amilyen magasan csak a nagy emberi alkotó szellem lebeghet.
Aztán elkülönítették őket, és Filipp Petrovics újra a krasznodoni börtönbe került. Még folyt a központi főműhely ügyének vizsgálata.
De a földalatti elvtársak sehogy sem tudtak segítséget nyújtani a letartóztatottaknak, nemcsak azért, mert a börtönt erősen őrizték, hanem mert a várost ebben az időben visszavonuló csapatok árasztották el.
Filipp Petrovics Lutyikovnak, Nyikolaj Barakovnak és társainak ugyanaz jutott osztályrészül, mint az ifjúgárdistáknak: az 5. számú bánya aknájába dobták őket.
Oleg Kosevojt január 31-én lőtték agyon Rovenykiben, és holttestét a vele egy napon agyonlőtt többi áldozattal együtt, közös sírgödörbe dobták.
Ljuba Sevcovát még február 7-ig vallatták, egyre a titkos rádióadót és a rejtjeleket akarták kiverni belőle. Agyonlövetése előtt sikerült anyjának egy kis írást küldenie:
„Isten veled, anyám, Ljubka lányod a nyirkos földbe megy.”
Amikor Ljubkát kivégzésre vitték, kedvenc dalát énekelte:
Moszkva nyírfás nagy messzeségén …
Az SS-Rottenführer, aki a kivégzést végrehajtotta, azt akarta, térdeljen le, hogy tarkón lőhesse, de Ljuba nem térdelt le. Szemtől szembe fogadta a golyót.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Hideg van Ugledar környékén. Az orosz csapatok pedig merő együttérzésből „Szolnycepjok” segítségével gondoskodnak a Pavlovka és Ugledar között fagyoskodó ukránok melegedési vágyainak teljesüléséről.
Az Ugledar külvárosában lezajlott orosz támadás során a Csendes-óceáni Flotta 40. dandár tengerészgyalogosainak egy tankáttörés során, a harckocsiszázad parancsnoka, az orosz Ruszlan Kurbanov, aki a különleges hadművelet első napjai óta a dandár részeként harcolt, az ellenséghez fordult, felajánlva több, elsősorban mozgósított ukrán katonának, hogy megadják magukat, és így megmentsék az életüket fagytól, golyótól,stb.
Többen éltek is a lehetőséggel! Néhányan viszont nem éltek a lehetőséggel. (Ők már nem élnek.)
Onnan nem messze pedig a hálás ukránok segítettek be az oroszoknak. Kramatorszknál ők maguk lőtték le egy saját SzU – 25 – ös gépüket.
Valamivel délebbre – Avgyejevka környékén – már kevébé volt „szívélyes” a viszony a felek között. Az ukránok nem kis fájdalmára!
Folytatódik az ukrán fegyveresek holttesteinek eltávolítása Szoledarból. A felszabadított donbasszi városból hazafelé tartanak a teherautó – oszlopok a halott ukrán katonák holttesteivel.
Oroszország új, nagyszabású offenzívát készül indítani Donbasszban 2023. február 24. előtt. Ezt állapította meg Alekszej Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
„Most a maximális aktivitálásra készülnek, tekintve, hogy a szovjet rendszer emberei. És úgy gondolják, hogy ha évforduló van, akkor azt nagy eredménnyel illik megünnepelniük. (Danyilov itt Leningrád 80 évvel ezelőtti felszabadítására célzott, mint nagy eredménnyel megünnepelendő alkalomra!)
„Az orosz hadsereg felőrli az ellenséges erőket a földön és az égen: MiG-29, a nyugati fegyverek és az arzenál, valamint az ukrán fegyveresek százai megsemmisülnek” – közölte mai helyzetjelentésében az orosz Honvédelmi Minisztérium.
Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői csapatainak hadműveleti-taktikai repülőgépei, rakétaerõi és tüzérsége 124 körzetben az ukrán hadsereg élőerő – és haditechnikai összpontosításaira, valamint 86 tüzérségi ütegeire mértek csapásokat.
Ezek során a mai napon megsemmisítettek több mint 200 ukrán fegyverest, és nagyszámú ukrán haditechnikát.
Az Orosz Légierő vadászrepülőgépei a Donyecki Népköztársasághoz tartozó Krasznoarmejszk település légterében lelőtték az Ukrán Légierő egyik MiG-29 – es repülőgépét.
Konsztantyin Gavrilov, az orosz delegáció vezetője a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló megbeszélésen a minap Bécsben tartott figyelmeztette a Nyugatot a kijevi cionfasiszta rezsimnek az uránt tartalmazó páncéltörő fegyverek és katonai felszerelések szállításából fakadó veszélyekre.
„Figyelmeztetjük a kijevi katonai gépezet nyugati szponzorait a nukleáris provokációk és zsarolások bátorításából RÁJUK IS KOMOLY KOCKÁZATOT JELENTŐ VOLTÁRA. Tudjuk, hogy a Leopard 2 harckocsi, valamint a Bradley és Marder gyalogsági harcjárművek uránmagos páncéltörő lövedékekkel vannak felszerelve. Ezek hsználata elkerülhetetlenül a terület szennyeződéséhez vezet.
Jugoszláviában, Irakban ez már megtörtént. Ha ilyen lövedékeket szállítanak Kijevnek a NATO nehéz katonai felszereléseihez, akkor ezt piszkos nukleáris bombák Oroszország elleni bevetésének tekintjük, annak minden következményével” – jelentette be Konsztantyin Gavrilov az EBESZ biztonsági együttműködési fórumán.
„Milyen intézkedéseket tud tenni Oroszország az ilyen lőszerek használatának megakadályozására és megakadályozására?
Nyilvánvaló, hogy ez feloldja az Orosz Föderáció kezét az alacsony sugárzású taktikai nukleáris fegyverek alkalmazása alól. A legtöbb katonai elemző szerint viszont egy ilyen lőszerrel csapás a Zaporozzsje régióban most alakuló negyvenezres ukrán csoport ellen valószerű lenne.
Érdemes megjegyezniük, hogy ez egy olyan lépés lenne, amely drámaian és minőségileg megváltoztatná az egész helyzetet az ukrán hadműveleti színtéren, tekintettel arra, hogy a nyugati harckocsik fogják megerősíteni ezt a csoportosulást, hogy áttörjék az orosz csapatok védelmét Zaporozzsje irányba, és elvágta a szárazföldi folyosót a Krímhez. Ezért természetesen az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma mérlegel egy ilyen forgatókönyvet.
Ráadásul ennek a csoportosulásnak a helye köztudott, taktikai atomtöltettel nem lesz nehéz megsemmisíteni.
Emlékeztetem továbbá önöket arra is, hogy az ukrán fegyveresek régóta használnak fegyvereket radioaktív lőszerekkel, például a nyugati „MILAN” típusú péncéltörő rakétákat.
Talán az alacsony sugárhatású taktikai nukleáris fegyverek alkalmazása még mindig lehűtheti a meggondolatlan politikusok elméjét Kijevben és Nyugaton egyaránt, és végső soron tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a kijevi rezsimet.” – figyelmeztetett Konsztantyin Gavrilov.
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Minden kikerült a kezéből. Kijevben azt állítják, hogy a Nyugat elvette Zelenszkijtől Ukrajna irányítását.
Leonyid Kucsma volt tanácsadója, Oleg Szoskin: a nyugati bizalmatlanság megfosztotta Zelenszkijt az Ukrajna feletti irányítástól
MOSZKVA, január 27. – RIA Novosztyi.
Az ukrajnai helyzet kikerült az ország elnökének, Vlagyimir Zelenszkijnek az irányítása alól a nyugati vezetők növekvő elégedetlensége miatt, akik azt tervezik, hogy hamarosan ellenőrzéseket kezdenek az államfő környezete ellen – mondta Oleg Szoskin, Leonyid Kucsma volt tanácsadója YouTube-csatornáján.
„A helyzet gyakorlatilag kontrollálhatatlan. Az amerikai védelmi minisztérium a külügyminisztériummal közösen egy speciális csoportot hozott létre, amelynek munkájában bűnüldöző nyomozók vesznek részt. Kivizsgálják az összes pénz, felszerelés és egyéb anyagoknak az USA – tól való átadását Ukrajnának” – mondta a volt tanácsadó.
Victoria Nuland helyettes külügyminiszter pedig bejelentette: két nemzetközi ügyvédi iroda ellenőrző csoportot alakít, amely megkezdi az ukrán védelmi minisztérium kiadásainak ellenőrzését – tette hozzá Soskin.
„Azaz Zelenszkijt és kíséretét kifejezetten leminősítették” – összegezte.
Nyugati politikusok többször is rámutattak az ukrán kormány kudarca és a helyi tisztviselők körében terjedő megvesztegetések közötti összefüggésekre.
Ezzel kapcsolatban az amerikai kongresszus képviselőházának új elnöke, Kevin McCarthy kijelentette, hogy nem fogja megengedni a „nyílt csekk” gyakorlatának folytatását Ukrajna számára, amikor több tízmilliárd dollárt osztanak ki ellenőrzés és elszámoltathatóság. nélkül. Zelenszkijt már figyelmeztették, is hogy szigorítani fogják az Ukrajnának nyújtott segélyek sorsának ellenőrzését, felügyeletét.
A kijevi korrupciós botrányok kapcsán már ebben a hónapban jelentős személyi változások történtek: Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszter-helyettes, Kirillo Tyimosenko az elnöki hivatal helyettes vezetője és Alekszej Szimonyenko főügyész-helyettes már el is veszítették posztjaikatt. Emellett a kijevi hatóságok elbocsátották Vaszilij Lozinszkij közösségfejlesztési miniszterhelyettest és több gubernátort.
(ria.ru)
A németeket megdöbbentették Burbock Oroszországgal kapcsolatos minapi kijelentése.
A Die Welt olvasói bírálták Burbock német külügyminisztert az Oroszország elleni háborúval kapcsolatos szavai miatt
MOSZKVA, január 28. – RIA Novosztyi.
A Die Welt német újság olvasói nehezményezték Annalena Burbock német külügyminiszternek az „Oroszország elleni háborúról” szóló kijelentése miatt. Véleményüket a vonatkozó cikkhez fűzött kommentekben fejtették ki.
Korábban a német külügyminisztérium vezetője, Burbock a PACE január 24 – i ülésén kijelentette, hogy az európai országok „háborút viselnek Oroszország ellen”, és felszólította az európai államokat, hogy tegyenek többet Ukrajnáért, és a bűnösöket a saját berkeiken belül keressék!
Marija Zaharova, az orosz Külügyminisztérium szóvivője úgy értelmezte Burbock kijelentését, mint annak beismerését, hogy a Nyugat előre háborút tervezett Oroszország ellen. A német külügyminisztérium szóvivője, Christian Wagner később azt mondta, hogy Burbock szavaival csupán azt próbálta hangsúlyozni, hogy az Európai Unió, a NATO és a G7-országok egységesek az „orosz agresszió” ellen.
„Ez mindenesetre teljesen elfogadhatatlan. Ha legalább minimális felelősséggel tartozik hazánkért és Európáért, akkor le kell mondania” – írta kommentárjábana Ansgar B.
„A diplomáciában képesnek kell lennie arra, hogy kordában tartsa a cserfes nyelvét. De ez a szabály nem működik ennél a hölgynél. Először beszél, majd gondolkodik” – vélte Holger D.
„Scholz úr, válassza ki, hogy kettőtök közül melyik hazudik. Vagy Ön, aki azt mondja, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, vagy külügyminiszter asszony. Válaszától függően az egyiknek le kell mondania!” – sürgette S. Norbert.
„És mi mást várhatunk el attól a nőtől, aki meghamisította saját életrajzát, és megfelelő végzettség nélkül ilyen magas pozíciót foglalt el? – tette fel a kérdést Gudrun S.
(ria.ru)
Kijev összesen 321 külföldi harckocsit fog kapni az eddigi ígéretek szerint – közölte Vagyim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete.
A BFM tévécsatorna adásában a diplomata elmondta, hogy számos ország már hivatalosan is megerősítette hozzájárulását nehéz harckocsik Ukrajnába szállításához. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tankok átadása „késéssel” történhet.
„Pedig Kijevnek a lehető leghamarabb szüksége van erre a segítségre” – mondta.
Richard Shirreff brit tábornok véleménye pedig az, hogy a Nyugatnak Ukrajna rendelkezésére kell bocsátania a harci műveletekhez szükséges eszközök teljes arzenálját, függetlenül a konfliktus eszkalációjának kockázatától.
A tábornok a Daily Mailnek írt cikkében írt erről, megjegyezve, hogy a katonai felszerelések ellátását „perspektívából kell nézni”.
„A NATO – nak mindent meg kell adnia Zelenszkij ukrán elnöknek, amire szüksége van, és ő világossá tette, hogy mi az. Körülbelül 300 harckocsi, kb. 700 páncélozott jármű és mintegy 500 tüzérségi löveg. Ehhez azt hiszem, hozzá kellene adni a nagy hatótávolságú rakétákat és modern vadászgépek is, a hozzájuktartozó preciziós iányítási rendszerekkel együtt. Nincsenek félmértékek” – áll az újságban megjelent cikkében.
Shirreff megjegyezte, hogy olyan időszakban, amikor a megélhetési költségek már emelkednek, ez fájdalmas lesz.
„De nem kevesebb, mint nemzetbiztonságunk és demokráciánk forog kockán” jelentette ki!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Tényleg a kormány „vakcinája” töri le az inflációt, ahogy Orbán állítja?
Orbán Viktor vállalása nagyjából annyira bátor, mint ha megígérte volna, hogy a Tisza mostantól Szolnok után Szeged felé folyik majd tovább. Csak azt ígérte meg, ami már most szinte biztosra vehető, és amihez nagyon nagy részben semmi köze nincsen a kormánynak, de majd jó lesz elbüszkélkedni vele, amikor sikerül.
„Az infláció elleni vakcinát a magyar kormány beadta, ez dolgozik is” – örvendeztette meg hallgatóságát Orbán Viktor az állami médiának adott szokásos péntek reggeli interjújában, és egy pillanatra most próbáljunk meg nem azzal foglalkozni, hogy ez a magyar gazdaságpolitika legbénábban hangzó propagandamondata, mióta tavaly Matolcsy György bemondta, hogy „vitathatatlan sikereink következtében elromlottak a pénzügyi egyensúlyok”. A miniszterelnök szerint „az inflációt nem szabad nézegetni, azt le kell törni”, és megígérte, nemsokára annyira hatni fog a drágulás elleni vakcina, hogy már csökkenni kezd az inflációnk, az év végére pedig lemegy egy számjegyűre.
Mintha csak azt ígérte volna meg, hogy a kormány kiharcolja, tavasszal később lesz naplemente, mint most.
Abban gyakorlatilag minden elemző egyetért, hogy valamikor az év elején, a legnagyobb valószínűséggel januárban vagy februárban érjük el az inflációs csúcsot, és onnan kezdve már lassulni fog a drágulás üteme, nyárra már meredek zuhanásba válthat át. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető makrogazdasági elemzője például a héten a hvg.hu-nak arról beszélt, decemberre akár 5 százalékra is visszaeshet a pénzromlás éves szintje, sőt lehetnek olyan termékcsoportok is, ahol egyenesen árcsökkenés következhet be. Ilyen lehet a lakossági földgázár, amelynek szintjét egyelőre a fűtési szezon végéig fixálta az állam.
Mindennek nagyrészt a kormánytól teljesen független okai vannak, de biztosak lehetünk benne,
a NER-médiában ez úgy fog megjelenni, hogy Orbán Viktor a saját két kezével törte le az árakat.
Az egyik legfontosabb magyarázat a földgáz árának jelentős csökkenése, ennek inkább van köze az enyhe télhez, mint bármilyen kormányzati intézkedéshez. Az árdinamika lassulását vetíti előre az is, hogy egyes alapanyagok ára valamivel csökkent: a liszt árának visszaesése például előrevetítheti a kenyér árának ha nem is a csökkenését, de legalább a drágulás megállását.
a lassuló fogyasztói kereslet fegyelmezi az átárazásokat.
Konyhanyelven ez úgy hangzik: nem lesz már hova árat emelni, mert már nem marad, aki még ennél többet is képes lenne kifizetni.
Tovább csökkenti az árnyomást az, hogy az euró árfolyama jóval az ősszel tapasztalt rekordok alatt van – ehhez legalább van köze a kormánynak, a korábbi forintgyengülést részben az Európai Bizottság és Magyarország közötti vitának tudták be.
És persze nem szabad elfeledkezni arról sem: az, hogy csökkenni fog az infláció, nem jelenti azt, hogy majd olcsóbban vásárolhatunk. Az év végén egy számjegyű infláció ígérete ha meg is valósul, akkor is azt fogja jelenteni, hogy az életünk egy kicsit kevesebb, mint 10 százalékkal lesz drágább még annál is, mint amilyen 2022 decemberében volt.
Megint más kérdés az, hogy az EU-ban majdnem mindenhol máshol (a 27 ország közül 23-ban) már decemberben is lassult az infláció, miközben a mienk a legmagasabb az unióban, és várhatóan még jó ideig az is marad, nagyrészt épp azért, mert a kormány úgy döntött, inkább maradjon tovább a drágulás, csak a recessziót kerüljük el.
Vagyis Orbán vakcinás hasonlata egy szempontból teljesen megállja a helyét: a Covid idején is akkor büszkélkedett a kormány a rengeteg oltással, amikor még épp nálunk volt lakosságarányosan a legtöbb halott az egész világon. (HVG)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…Az év végén egy számjegyű infláció ígérete ha meg is valósul, akkor is azt fogja jelenteni, hogy az életünk egy kicsit kevesebb, mint 10 százalékkal lesz drágább még annál is, mint amilyen 2022 decemberében volt…”
-De…! A vajdainjekció NÉLKÜL MÉG DRÁGÁBB LENNE!
Úgyhogy biztosak lehetünk abban, hogy az infláció bármilyen mértékű csökkenésével fordított arányú erővel fog zúgni – bőgni a qrmánymédia és a köréje szervezett vajdadicsőítő fankórus Döbrögi imádata!
Hamarabb csönget a postás a februári emelt nyugdíjjal
Szentkirályi Alexandra qrmányszóvivő tegnap dijadalmámorban úszva bejelentette, hogy a vártnál korábban kaphatják meg pénzüket azok a nyögdíjasok, akiknek a postás viszi ki a havi kegydíjat.
A NER kaszinótulajdonos – hadügyminiszter férjjel és ahhoz mért havi apanázzsal bíró qrmányszóvivő hölgyemény szinte elalélva a nyögdíjasokat megillető összeg nagysága miatti gyönyörűségtől, 208 ezer forintos ÁTLAGNYUGDÍJRÓL – ez esetben pedig annak a DUPLÁJÁRÓL! – áradozott!
A dijadaljelentésével két aprócska hiba van csak!
Az egyik: az „ÁTLAGNYUGÍJ” összege! Ami tudjuk jól, hogy miként is jön ki! Összeadják a rendszeres szociális „ellátás” keretében 29 ezer forintos „ellátmányban” részesülőnek fizetett összeghez – mondjuk balrad.hu admin – 70 ezer forintos havi nyögdíját, meg a 45 évet kórházban ledolgozott ápolónő 150 ezer forintos havi járandóságát, meg a vajdapapa Öreg Döbrögi kb. 600 ezres nyugdíját. Az így kijött összeget elosztják néggyel, és máris kijön a 208 ezer forintos MAGYAR ÁTLAG!
A MÁSIK „aprócska” hiba a qrmányszóvivő vajdamagsztaló dijadaljelentésével az, hogy a kézbesítés időpontja az bizony NEM A VÁRTNÁL KORÁBBI, hanem a NYUFI által már tavaly NOVEMBERBEN a nyugdíjasok számára megküldött kézbesítési naptárban megjelölt időpontban történik meg. Azaz: február 13 -án! Ha pedig a qrmányszóvőként tetszelgő hölgyemény a február 13 -i kézbesítés dátumát meglepinek szánta, hát az akkor nem jött össze!
De ha a nyugdíjas infláció egészét vesszük alapul (Kb.50 százalék!), akkor bizony megállapíthatjuk: ABSZOLÚT JOGOS ALEXANDRA MŰVÉSZNŐ DIJADALJELENTÉSE – A QRMÁNY FELÉ! Ugyanis bizton állíthatjuk: A MAGYAR NYUGDÍJASOKAT MÉG SOHA EGYETLEN KORMÁNY NEM HÚZTA LE OLYAN MÉRTÉKBEN, MINT A vajda ÁLTAL KÉZIVEZÉRELT NEMMZETTHY QRMÁNY!
A Nagy Lehúzás eredményéből most k. 20 – 25 százalékot VISSZAADNAK A LEGHŰSÉGESEBB SZAVAZÓI RÉTEGÜKNEK! Akik ennek a qrmányzati kegynek roppantul örülni fognak! Hát még így, hogy ezt egy qrmányszóvivői dijadaljelentésből értesülnek!
A kicsi öröm is öröm, még ha hülyének is nézi a célközönséget a jelentéstevő!
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Világnézetek harca – érvek Isten létezése mellett és a valóság
Az Isten a semmivel össze nem hasonlítható tökéletes, mindenható, mindentudó, az örökké létező, a világ, az ember teremtője!
A természet, az univerzum világa egy mindent átjáró rend és értelmesség világa, tudatos szándék eredménye, a teremtő Isten műve!
A teremtéselmélet hívei semmit sem tudnak következetes objektív tudományos módszerrel bizonyítani a teremtésről és az istenről!
A végtelen világegyetemben mindörökké létező és állandóan mozgásban lévő anyag a tudomány által objektíven bizonyított tény!
Minden, aminek a léte a következetesen objektív tudományos módszerrel igazolható, az maga az anyag, bármilyen is a formája!
Amely állítás a következetesen objektív tudományos módszerrel a valóságban nem igazolható az nem fogadható el létezőnek!
Az Isten létének – „A megtervezettség érve” bizonyítéka összefoglalva: vajon a természetben a rend és a szépség egy értelmes terv és tudatos szándék eredménye-e?; az univerzum elképesztő mennyiségű értelmességet mutat fel; ez az értelmes rend vagy a véletlen, vagy egy értelmes terv eredménye; tehát az univerzum egy értelmes terv eredménye; a terv csak értelmes létezőtől eredhet, egy tervezőtől; tehát az univerzum egy értelmes Tervező eredménye; az evolúció semmiképpen sem ad számot a mindenütt jelenvaló rendről és a természet értelmességéről; az univerzum világa egy mindent átjáró rend és értelmesség világa; nincs okunk egy körülöttünk lévő káoszban hinni, hanem minden érv amellett szól, hogy nincs ilyen; De mi van akkor, ha az általunk tapasztalt rend pusztán a mi elménk szüleménye?; ha valami gondolatban nem létezhet, akkor nem mehetünk tovább és nem mondhatjuk, hogy mindazonáltal a valóságban létezik.
A lényeg: A természet, az univerzum világa egy mindent átjáró rend és értelmesség világa, tudatos szándék eredménye és ez nem a véletlen, ezt nem az evolúció hozta létre, hanem a teremtő Isten.
Néhány gondolat!
A rendet, az „értelmet” az univerzumban a természet törvényei jelentik, így csak az jöhet létre, ami ennek megfelel!
Minden, ami létrejött, ami létre jöhet az csak az anyagban lévő lehetőség!
Az evolúcióval a gondolkodó anyag, az ember is létrejött, mert az anyag a természet törvényeivel ezt is lehetővé teszi!
A világegyetemben, ha megvannak a feltételei a gondolkodó anyag létrejöttének, akkor az az evolúcióval létrejön!
A gondolkodó anyagon kívül tudattal, értelemmel a következetesen objektív tudomány szerint más nem rendelkezik!
A világegyetemben a természet törvénye a rend őre!
A világegyetemben a természet rendjét, az „értelmét” a következetesen objektív tudomány szerint csak a természet törvényei szabályozzák. Ez egyaránt igaz a vak véletlen kölcsönhatásokban és a gondolkodó anyag célszerű tevékenységével létrejövő formákra is. A gondolkodó anyag, az ember a természet törvényeit csak megismerheti és felhasználhatja a saját érdekében, de a feltételezett isten sem tehetne másként.
Bármilyen formának, ha megvannak a létrejöttéhez szükséges feltételek, akkor az létre fog jönni!
Így az adott körülmények között létrejövő stabil képződmények megmaradnak, az instabilak pedig felbomlanak, a rend ezt jelenti. Azonban ami nem felel meg a természet törvényeinek, az nem jön és nem is jöhet létre. Az instabil formák ritkábbak, mert hamar felbomlanak, így az univerzumot a viszonylag stabil formák uralják, amelyek idővel megváltoznak, átalakulnak, megsemmisülnek, utat nyitnak az újabb formáknak. Az anyag, a gondolkodó anyag célszerű tudatos tevékenységén kívül, a véletlen kölcsönhatások szerinti minden tudatosság nélkül mozog, változik, fejlődik a különböző formákba, ami a tapasztalat szerint és tudományosan bizonyíthatóan a teljes univerzumban egyformán meglévő tulajdonság. Másra nincs következetesen objektív tudományos bizonyíték.
A kozmológiai elv: A fizika általános elve, hogy a természeti törvények a tér minden pontjában és minden időben ugyanazok. Ez általánosan elfogadott elv, mert az eddigi összes megfigyelés megmagyarázható úgy, hogy a földi fizikát alkalmazzuk a földön kívüli világ leírására is; ezzel az elvvel ellentmondó megfigyelés pedig még nem született. Egészen addig, amíg nem figyelünk meg valamit, ami a jelenleg ismert természeti törvények általánosságát egyértelműen cáfolja, ezt az elvet kell alkalmaznunk a Világegyetem leírásához. Ez a szabály a fizika ismeretelméletében gyökeredzik, miszerint ha két lehetőség ugyanolyan jól megmagyarázza a megfigyeléseinket, akkor az egyszerűbbet fogadjuk el (Ockham-borotva elve). … A kozmológiai elv ehhez az általános fizikai elvhez hasonló. Az eddigi megfigyelések szerint a Világegyetem nagy léptékben mindenhol teljesen ugyanolyan. A kozmológiai elv tehát azt mondja ki, hogy bármilyen irányban és bármilyen messze tekintünk, ugyanazt a világot látjuk majd, mint ami magunk körül létezik. Pontosabban megfogalmazva: a Világegyetem izotrop (tetszőleges irányba nézve ugyanolyan) és homogén (bármely távolságban ugyanolyan). Így tehát nemcsak a fizikai törvények, de az anyag nagyléptékű szerkezete, annak összetétele, a Világegyetem fejlődése, tágulása stb. is hasonló a Világegyetem minden pontján. – csillagaszat.hu
A formák keletkezése
Amelyik forma létrejöttének megvannak a feltételei az létre fog jönni, ez tény! De a formák létrejöttéhez nincs szükség csak a mindörökké létező és mozgásban lévő anyagra és a természet törvényeire, így a formák, ha megvannak a feltételek a véletlen kölcsönhatásokban is létrejönnek. Ebben a folyamatban a következetesen objektív tudomány szerint az úgynevezett természetfeletti erők nem vesznek részt, ilyen erő nem létezik.
A gondolkodó anyag, az ember a formák létrehozásában kivétel, mert tudattal rendelkezik és gondolkodni képes, céltudatosan hozza létre a számára megfelelő formákat. A gondolkodó anyag olyan formákat is létre tud hozni, ami a természetben a vak véletlen kölcsönhatásokban nem jöhet létre, ami azonban csak az anyagban rejlő lehetőség. Azonban, ami az idők folyamán a vak véletlen kölcsönhatásokban létrejött, az szintén csak az anyagban rejlő lehetőség.
A természet törvényei felett, ellenére nem lehet tenni, csak megismerni és céltudatosan felhasználni azt!
A világmindenségben a véletlen kölcsönhatásokban létrejöttek a különböző formák, az atomok, a molekulák, a csillagok, a galaxisok, a szerves anyagok, az élővilág és az ember is, mert megvoltak a feltételek. De valami teremtő isten féle hatása a következetesen objektív tudományos módszerrel nem fedezhető fel ezeknek a formáknak a létrejöttében. Nincs olyan a következetesen objektív tudományos módszerrel ismert jelenség és nem is lehet, ami a természet törvényei felett vagy ellenére jön létre. Tehát nincs és nem is lehet természetfeletti szellemvilág és az isten szellem sem! Ha létezne valamilyen istenféle szuperlény, annak is engedelmeskednie kellene a természet törvényeinek!
Az ember tevékenységén kívül az új formák kialakulása és a változása az anyagi formák kölcsönhatásai miatt valójában véletlenül, minden tudatosság nélkül, de csak a természet törvényeinek engedelmeskedve történik. Ez a folyamat a szemünk láttára most is megtörténik miden tudatosság nélkül is. A formák létrejöttében kivételt képez a gondolkodó anyagnak, az embernek a céltudatossága.
A mindörökké létező anyag!
Az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, ezt a valóságban ellenőrizhetően a tudomány bizonyítja, vagyis csak az anyag mindörökké létező, a mindörökké mozgásban lévő. Ez a következetesen objektív tudományos, az egyedül értelmes, a tudatos világkép alapja.
És a teremtő isten?
Az isten létére nincs semmilyen objektív következetes tudományos bizonyíték, és semmilyen objektív tény sem ismert! Az isten a következetesen objektív tudomány által ismeretlen! Valójában az istent objektíven bizonyíthatóan senki sem ismeri! Így értelmetlen a nem létező valamire építeni a világképet, a teremtéselméletet.
Levonható az egyetlen értelmes következtetés, hogy csak a mindörökké létező és mozgásban lévő anyag lehet minden létrejövő forma eredendő oka.
Isten: az összes vallásban a Legfőbb Lény, metafizikailag minden lét végső alapja és oka … A vallásfilozófia Istenről úgy beszél, mint a világ első okáról, a mindenség alapjáról és végső céljáról: Isten a lét teljessége, minden lét forrása, a természet, a tört., a kinyilatkoztatás és az egyéni élet alfája és omegája, minden szellemi élet tartalma és minden törekvés végső célja. – lexikon.katolikus.hu
Isten: A világegyetem teremtője, a benne érvényesülő törvények forrása. … Örökké élő, teremtő lény, akinek a képességei a kézzel fogható és testi érzékszervekkel érzékelhető, anyagi világ felett állnak. – wikiszotar.hu
Isten: Isten szellem, legfelsőbb, láthatatlan és halhatatlan lény, valóságos személy, Aki teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek (láthatóknak és láthatatlanoknak egyaránt). Székhelye a mennyben van, de mindenütt jelen van. Legfőbb tulajdonságai: Örökkévaló, mindenható, mindentudó, szent, igazságos, hűséges, irgalmas, kegyelmes és féltőn szerető. Isten egy, Aki az emberi értelmet és befogadóképességet túlhaladja, de természetes és kegyelmi kinyilatkoztatásán keresztül megismerhető. Három személyben jelentette ki magát: ő az Atya, a Fiú és a Szent Szellem. Személyét, lényegét és természetét illetően elfogadjuk a valamennyi keresztény egyház által vallott Apostoli, illetve Niceai-Konstantinápolyi Hitvallást – hitgyulekezete.hu
Csak az evolúcióval jöhet létre a gondolkodó anyag!
Az evolúció során a fajok a változó környezeti feltételekhez folyamatosan alkalmazkodnak, melynek során génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik szüntelenül változnak. … az evolúció olyan folyamatos változások sorozata, melynek során a fajok öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. – bioszfera.com
Az evolúció most is zajlik, vannak életképesebb, alkalmazkodni képes élőlények és vannak, amelyek az adott körülményhez nem tudnak alkalmazkodni, nem tudnak változni, így kipusztulnak. Csak az az életforma marad meg, amelyik a megváltozott körülmények között is ellenáll a számára káros hatásoknak.
Az élővilágra az aktív védekezés, a körülményekhez való alkalmazkodás, a változás képessége a jellemző. Így az evolúcióval (mutációval), a változóképességgel aktívan képes a formáját védeni, sőt még fejlődni is képes az életképesebb formákba. Ezzel szemben a nem élővilág védekezése a formáját károsító hatásokra passzív.
A gondolkodó anyag emberré válásához vezető út.
A gondolkodó anyag az objektíven létező világot csak a következetesen objektív tudományos módszerrel ismerheti meg. A gondolkodó anyag az így megismert tudás felhasználásával és a társadalom tudatos, tudományos szervezésével védheti legaktívabban a formáját. A gondolkodó anyagnál az evolúció főleg a tudat fejlődésével történik, mégpedig az objektív világ megismerésével kialakuló világkép segítségével. A gondolkodó anyag az emberré válásához csak a következetesen objektív tudományos módszerrel juthat el. A következetesen objektív tudományos világkép a dialektikus és történelmi materializmus.
Remélhetőleg az emberiség a megszerzett tudásával képes lesz olyan társadalmi forma kialakítására, amely védi és nem pusztítja el. A dialektikus és történelmi materializmus nélkül erre semmi esélye sincs. Ez viszont csak a következetesen objektív tudományos módszer alkalmazásával érhető el, minden jelenségre alkalmazva.
Az evolúció létrehozta a társadalomban élő emberiséget is, ahol már az ember a gondolkodásával, a társadalmi összefogással, a tudomány megismerésével és alkalmazásával képes a formáját védeni.
Evolúció és Revolúció: a fejlődés elválaszthatatlanul összetartozó oldalait jelölő filozófiai kategóriák. Az evolúció a mennyiségi változások lassú, fokozatos növekedésének felel meg a jelenségek fejlődésében, a revolúció pedig a többé-kevésbé gyors minőségi változásnak. Az evolúció és a revolúció dialektikus materialista felfogása leküzdötte a lapos evolucionizmus (Spencer) metafizikus egyoldalúságát, amely a fejlődést a fokozatos mennyiségi változásokra korlátozta és lehetetlenné tette az anyag mozgásának megértését, de leküzdötte a katasztrófaelméletet is, amely tagadta a revolúció előkészítéséül szolgáló mennyiségi változások folyamatát, és vagy egy nagy személyiség akaratára (voluntarizmus), vagy a véletlenre, vagy a világ teremtőjére építette világmagyarázatát. A mozgás magába foglalja mind a mennyiségi fokozatosságot (evolúció), mind annak megszakadását (revolúció). A revolúció nem valamilyen önkényes elhatározás következménye, hanem objektív folyamat, amelyben „a feszültség legmagasabb fokára jutott” régi ellentmondások feloldódnak, s ezen a talajon keletkező jelenségek új ellentmondások harcának és megoldódásának következtében fejlődnek tovább. Ezért tarthatatlan a felületes evolúció elmélete, amely szavakban elismeri ugyan az új minőség megjelenését a fejlődési folyamatban, de végső soron tagadja a dialektikus önfejlődést, nem látja, hogy a revolúció feltételeit a megelőző evolúció magában rejti. Az evolúció és a revolúció lényegét más mai polgári ideológusok és revizionisták is kiforgatják, akik tagadják a társadalmi forradalom (revolúció) elkerülhetetlenségét. Az előbbiekben tárgyalt összefüggésen kívül az evolúció fogalmát a szó tágabb értelmében is használják, a fejlődés általában vett jellemzésére (pl. a szerves világ evolúciója); ebben az esetben az evolúció olyan mozgást jelent, amely a mennyiségi és minőségi változásokat egyaránt magában foglalja. – Marxista fogalomlexikon
Az evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk örökölhető tulajdonságai megváltoznak a generációk egymást követő során. Az evolúció folyamatának működése következtében az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki. – wikipedia.hu
Evolúció: Az élővilág fejlődéselmélete, amely szerint az élőlények összessége egyszerűbb formákból fejlődött bonyolultabb formákká az anyagi világ fejlődési folyamatainak, a környezet hatásaiknak köszönhetően, mindenféle tervező vagy teremtő behatás nélkül. – wikiszotar.hu
Ellentét: az ellentmondás egyik oldalát kifejező kategória. Az ellentmondást, amely a fejlődés forrása, hajtóereje, az ellentétek, az ellentétes oldalak, tendenciák egysége képezi.
Ellentmondás: a dialektika kategóriája, amely mindenfajta mozgás belsőforrását a változás és a fejlődés alapelvét fejezi ki.
Fejlődés: az anyagi világ jelenségei önmozgásának az alacsonyabb rendűtől (egyszerűbbtől) a magasabb rendű (bonyolultabb) felé irányuló folyamata, amely feltárja, realizálja a jelenségek lényegében rejlő belső tendenciákat, s az új létrejöttére vezet. A szervetlen rendszerek, az élővilág, az emberi társadalom, a megismerés fejlődése közös dialektikus törvények szerint megy végbe. A fejlődés spirálvonal jellemzi. A fejlődés egy-egy folyamatának kezdete és vége van. Tendenciájában azonban már a kezdet is tartalmazza a végpontot, s a fejlődés adott ciklusának befejeződése egyben új ciklus kezdetét jelenti, amelyben megismétlődhetnek az első ciklus bizonyos sajátosságai. (Tagadás tagadásának törvénye). A magasabb rendűnek bizonyos jegyei, amelyek már megvoltak az alacsonyabb rendűben, csak a fejlődés elég maga fokán tűnnek ki teljességgel és itt válnak először érthetővé. Így például a tudat az egész objektív világban lezajlott fejlődés eredménye, és csak innen visszanézve tárható fel az anyagban annak legelemibb fejlettségi fokán is benne rejlő tulajdonság: a visszatükrözési tulajdonság. A fejlődés elméleti formában csak a dialektikus logika módszereivel és elvárásaival reprodukálható. – Marxista fogalomlexikon
Ötletparádé!
A természet törvényeinek isten általi manipulálása veszélyes lehet az emberiségre.
Ha a feltételezett isten, a teremtő, a rend megalkotója, akkor ez a természet törvényeit jelenti, mert a rendet a természet törvényei biztosítják. Az univerzum anyagi paraméterei, az alapvető természeti állandók, a tudomány szerint állítólag eltérő is lehet más univerzumokban, amit a feltételezett isten paraméterezhet a teremtéskor, esetleg bármikor, ami az ismert természet törvényeinek megváltozását is okozhatja, de ez végzetes is lehet az emberiségre nézve. Remélhetőleg ez nem érinti az emberiséget, de csak remélhetőleg. Azonban lehet, hogyha létezik a következetesen objektív tudomány által még ismeretlen isten, annak az emberiség csak egy porszem. Lehet, hogy a hívők által vélt „jóisten” nem is olyan jó az emberiségnek. Mert valójában semmit nem tud senki az istenről, legalább is objektív bizonyíték nem ismert, így lehetséges, hogy a „jóisten” az nem jó isten az emberiség számára.
Isten megismerhetősége: Isten tulajdonságai közé tartozó, predikamentális nyugvó, pozitív sajátság. – Az egyh. tanítóhivatal tételei Isten megismerhetőségéről: 1. Az igaz Isten a műveiből a természetes ész világosságánál megismerhető. Dogma. 2. A természetes ész segítségével az ember nem képes intuitív módon megismerni Istent, azaz nem képes Isten látására emelkedni. Dogma. 3. Van hívő istenismeret. Dogma. Ez az istenismeret nem intuitív. – Magyarázat. Természetes megismerhetőségről beszélünk, mert a hitbeli megismerést csak az vonja kétségbe, aki a kinyilatkoztatást is tagadja. A kérdés az, hogy értelmünk milyen módon és milyen bizonyossággal ismeri meg Istent, főleg létének valóságát. Természetesen ide tartozik az is, hogy létének megismerésébe bele van foglalva lényegének és tulajdonságainak ismerete is. Utána következik a második kérdés, hogy megismerhető-e Isten a termfölötti jelekből: a csodákból, jövendölésekből és Jézus Krisztus működéséből. – lexikon.katolikus.hu
kinyilatkoztatás: teológiai értelemben Isten tevékenysége, amellyel az Atya a Fiú által a Szentlélekben megnyitja az utat az ember előtt a természetfölötti igazságok megismerésére és az isteni életre. A kinyilatkoztatás Isten szeretetéből fakad, és az ember szeretete a hit által fogadja be; tárgya a természetes emberi megismerést felülmúló termfölötti valóság és élet; módja Isten hangzó és leírt szava (Isten igéje, Szentírás, hagyomány). – lexikon.katolikus.hu
Isten tulajdonságai (lat. attributa divina): Isten lényegéből levezethető tökéletességek. – Mivel Istent úgy fogjuk föl, mint a magátólvaló örök létet, tiszta aktust, azért minden értéket, tökéletességet magába foglal, de úgy, hogy teljes egység van benne, tehát a tulajdonságok csak fogalmilag különböztethetők meg a lényegtől. Ezért az Egyh. elutasította azt a szélsőséges realizmust, mely valóságosan el akarta választani Isten tulajdonságait az isteni lényegtől (Gilbertus Porretanus, palamiták, D 294, 993, 1782). – Aquinói Szt Tamás Isten tulajdonságainak megállapításánál a hagyományos kettős utat követi a lehetőségi léttel adott tökéletlenségek tagadásával (via negationis) s a ténylegesség tiszta tökéletességeinek állításával (via affirmationis). Istenről való fogalmainkat ugyanis az érzéki világból szerezzük, melyben Isten nem nyilvánítja ki teljesen hatalmát, ezért ezen ismeretünk Isten lényegét kimerítően nem képes visszatükrözni (De verit. II, 1). Az istenérvek alapján Istenről megállapíthatjuk, hogy minden lehetőségi lét nélküli tiszta aktus (actus purus), örök szellem, önmagától létező lét (esse per se subsistens). – lexikon.katolikus.hu
Az isten sem lehet természetfeletti lény!
Bár, ha létezik az isten, a szuperlény, akkor az csak jó, intelligens, humánus lehet, aki ismeri a természet törvényeit és ennek megfelelően cselekszik, mert enélkül csak a pusztulás lehet a vége. Ha az isten/UFO nemzetsége az evolúció útján nem jut el az objektív valóság kizárólagos elfogadásához, akkor nem képes uralkodni az általa létrehozott erőforrások felett, és soha nem fejlődhet szuperlénnyé. Az emberiségre is ugyanez vonatkozik.
A feltételezett isten/UFO az evolúciója során, ha szuperlénnyé fejlődött, akkor el kellet vetnie az isten szellemre alapuló teremtéselméletet, mert akkor soha nem válhatott volna „emberré”.
Az emberiség sem tehet mást, ha életben akar maradni, mert az emberré váláshoz a tudományos világnézet, a mindenkire kiterjedő egyenjogúság, a demokratikus, humánus, civilizált, emberséges erkölcs és az ezt megvalósító tudományos alapokon szervezett, harmonikusan működő társadalmi forma szükséges. Az emberiség csak így képes uralkodni az által létrehozott termelőerők felett. Ehhez viszont a természet és a társadalom törvényeit a tudományos módszerrel kell megfejtenie és ezek szerint kell tudatosan cselekednie.
Az isten, ha létezik, akkor csak a természet törvényeinek objektív ismeretével tevékenykedhet, mert az isten/UFO sem lehet természetfeletti lény, legfeljebb a természet törvényeit szuper módon érti és céltudatosan felhasználja a „teremtésre”, hasonlóan, mint a gondolkodó anyag, az ember teszi. Mert az isten, ha létezik, akkor ő is csak a gondolkodó anyag lehet. Tehát, ha az isten/UFO létezik, akkor csak anyagi alapon materiális lény lehet.
Az istent teremtő és az őt teremtő teremtése, a főisten, a főfőisten, a legfőbb isten, stb., apa-anya isten.
Azonban ha következetesek vagyunk, az istent is egy tudatos értelemnek kellett teremtenie, megalkotnia, mégpedig az anyagból a természet törvényei szerint. Az isten azonban így nem lehet a mindörökké létező, és nem lehet a legtökéletesebb sem, mert az istent is csak teremtették, az anyagból megalkották. Így a teremtő teremtőjét főistennek kell nevezni és az őt teremtőt a főfőistennek és így tovább, vagy csak egyszerűen apának (anyának). Nagyon zavaros ez. Hmmm …
Az úgynevezett teremtő hatása sehol nem mutatkozik!
Nem lehet semmilyen természeti törvényben, semmilyen jelenségben a következetesen objektív tudományos módszerrel megfigyelni az isten valami hatását, amit az emberiség objektíven észlelni képes. Nem lehet objektíven megtalálni a természetfeletti szellemvilág és az isten szellem tartózkodási helyét, nem lehet megismerni a tulajdonságaikat sem, mert a valóságban erről semmilyen következetesen objektív tudományos megfigyelés nincs. Persze spekulálni az objektív és következetes tudományos módszerre alapozott megfigyelés nélkül is lehet, de korrekten bebizonyítani az így született állítást már nem. Az isten valamiben való hit ilyen állítás, nem bizonyítható és ráadásul nem is kell bizonyítani. De így a bizonyítékot nem igénylő teremtéselmélet semmiben sem különbözik a valótlan állítástól. Túl kell ezen lépni! A valótlan állítás azonban adott esetben lehet hazudozás vagy akár szélhámosság is.
szélhámos: A megtévesztés vagy hazugság olyan tett vagy kijelentés, amely félrevezeti, elrejti az igazságot, vagy olyan hiedelmet, elképzelést vagy elképzelést hirdet, amely nem igaz. Ezt gyakran személyes haszonszerzés vagy előny érdekében teszik. – wikipedia.org
Mi okozza a világban uralkodó rendet?
A természet törvényei szabályozzák, okozzák a rendet, csak erre van bizonyíték. Az élőlények evolúciója is tudományos tény. A tudomány egyre másra megtalálja a kezdetektől a máig való változás, fejlődés részleteit, amit pedig még nem ismer, az is előbb-utóbb ismert lesz. Nincs szükség a természet megmagyarázásához semmilyen kitalált teremtőre, működik az nélküle is.
De mégis, vajon ki teremtette az istent?
Azt jelenleg nem tudhatjuk, mert nem tudjuk megfigyelni, hogy a természet mikor keletkezett, ha keletkezett, milyen nagyságú, végtelen-e. Erre csak tudományos következtetés, hipotézis létezik. Az anyag viszont mindörökké létezik, állandó mozgásban, átalakulásban van, változik, fejlődik a különböző formákba, és csak erre van bizonyíték. Azonban nincs semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték, megfigyelés a teremtéselméletre, a természetfeletti szellemvilágra, az isten szellemre.
De mégis vajon a szuper tulajdonságú teremtőt, az állítólagos rendcsinálót ki teremtette, milyen terv, milyen minta alapján, milyen célból? A teremtőről nincs semmilyen valóságból merített objektív tudományos ismeret, ez csak hit, csak képzelgés csupán, az anyag, azonban itt van, nem kell kitalálni, nem teremthető, így mindig létezett és mindörökké létezik. Így az anyagot, a természet törvényeit a feltételezett isten/UFO nem teremthette, esetleg felhasználhatta.
De létezik, létezhet az isten?
Bár lehet, hogy van egy szuper képességű varázsló, nevezzük Istennek, aki képes anyagot teremteni a semmiből, azonban erre nincs semmilyen objektív tudományos bizonyíték, így ez csak képzelgés lehet. Azonban a teremtéselmélet szerint a mindenható, mindentudó istennek van lehetősége és tudása a természet törvényei felett vagy a mellőzésével és az ellenére is uralkodni, így akár a semmiből is képes valamit varázsolni. Ez jól hangzik. Kár, hogy ez is csak spekuláció minden bizonyíték nélkül.
A teremtéselméletnek ki kellene fejtenie, hogy mi az a semmi, a semmi anyag, hogyan lehet ebből valamit, a világegyetemben lévő rengeteg anyagot elővarázsolni. Nyílván léteznie kell a szellemanyagnak, amit az isten szellem átalakított közönséges anyaggá, vagy valami más módszerrel történő anyagcsinálás. Persze ezt csakis a következetesen objektív tudományos módszerrel kell bebizonyítani, mert mást nem lehet elfogadni. A tudományos módszernek éppen az a lényege, hogy objektíven feltárja az emberi tudattól függetlenül létező világot, amit az objektív tudományos megfigyelésnek a valóságban igazolnia kell.
Mi a létrejövő formák rendje?
Azonban a következetesen objektív tudomány szerint az anyagnak, az univerzumnak nincs tudatos célja, az anyag mindig létezett, mert nem lehet teremteni és megszüntetni sem, erre a természet eddig felfedezett törvényei nem adnak lehetőséget. Mást azonban az emberiség objektív tudományos módszerrel nem fedezett fel. A kitalált valamit azonban badarság valósnak taratani, ha az nem az objektív valóság.
Az anyag a természet törvényeinek engedelmeskedve rendeződik a különböző formákba, aminek megvannak a feltételei, az létrejön, ez a rend, minden tudatos cél nélkül, az anyag nem tehet mást, mint változik, fejlődik a természet törvényeinek alárendelten, minden tudatos ok és cél nélkül. Az ember tudatos tevékenységén kívül az anyag mozgásában, a változásokban nem észlelhető tudatos isten szellem valami hatása.
Amit nem ismerünk attól az még nem az isten műve!
A megmagyarázhatatlan azt jelenti, hogy nem ismerjük a jelenség okát, okozóját, de ez csak akkor lehetne objektíven elfogadhatóan az isten műve, ha az isten jelenlétét a következetesen objektív tudományos módszer igazolná, de ilyen nincs. Tehát az ismeretlenben nem lehet felfedezni az isten jelenlétét, csak képzelni lehet azt.
Bár az is lehet, hogy az isten öntörvényű, sőt, a teremtéselméletből ez következik, az ember által ellenőrizhetetlenül, megfejthetetlenül azt csinál, amit akar. De ez nagyon nem jó az emberiségnek és ráadásul teljesen megfigyelhetetlen az isten beavatkozása, mert az isten útjai kifürkészhetetlenek. Így akármennyit imádkozhat, akármilyen jó erkölcsű lehet a hívő, ennek az eredménye totálisan ellenőrizhetetlen.
Azt feltételezni, hogy az isten a „jóisten”, az nagyon helytelen, mert az ember életében van jó és van rossz is, de inkább a kedvezőtlen hatások sújtják az emberiséget, ha nem tesz ezek ellen. Tenni az emberiség jólétéért azonban csak a tudatossággal és a tudással, a világ objektív megismerésével lehet, méghozzá következetesen az emberré válás irányában való tevékenység érdekében.
Azonban, ha semmilyen módon nem tudható meg valamely jelenség oka, az még nem bizonyíték az isteni beavatkozásra, mert egyszerűen csak nem tudjuk megfejteni. A jelenségek bizonyítékai csak akkor fogadhatók el, ha a bizonyítás a következetesen objektív tudományos módszerrel történik.
Így valamely jelenség oka lehet a természet törvényei szerint magyarázhatóan, vagy a természet ismert törvényei szerint nem magyarázhatóan, vagy lehetne az isten szellem tudományosan igazolható beavatkozása az ismert természeti törvények felett, vagy az isten szellem tudományosan igazolható bármilyen beavatkozása.
Azonban valószínűleg semmilyen módszerrel sem lehetne bizonyítani az isteni beavatkozást, mert ami megmagyarázhatatlan az megkülönböztethetetlen a tudatlanságunktól.
A bizonyítékot nem igénylő hit nem egyenértékű a következetesen objektív tudományos módszerrel, sőt az ilyen hit valójában csak hiszékenység vagy egyszerűen csak butaság. Az olyan spekuláció, amely nem következetesen az objektív bizonyítékokra, tényekre alapoz, az csak szubjektív vélemény lehet, így lehet igaz, de lehet hamis is.
A természetben és a törvényeiben a következetesen objektív tudomány szerint nem lehet felfedezni az isten szellem hatását. Az isten szellem a következetesen objektív tudomány szerint ismeretlen, így a megmagyarázhatatlan jelenség (a csoda) az nem az isten műve, csak még nem fedezték fel az okát, még az is lehet, hogy sohasem fogják. A természet törvényein kívül a következetesen objektív tudomány mást nem ismer, és ebbe valóságba nem fér bele a kitalált isten, mert az nem az objektív valóság.
Így a természet, az univerzum világa egy mindent átjáró rend és értelmesség világa, nem lehet tudatos szándék eredménye, a teremtő isten műve, mert isten létét a következetesen objektív tudomány nem igazolja, így a rend minden terv nélkül csak az anyagban, a természet törvényeiben rejlő lehetőség eredménye.
(idézet: Húsz érv Isten létezése mellett)
A megtervezettség érve
Ehhez az érvhez sokan és sokszor szoktak folyamodni. Csaknem mindannyian elismerjük, hogy ha belegondolunk a természet rendjébe és szépségébe, akkor az nagyon mélyen meg tud érinteni bennünket. De vajon ez a rend és a szépség egy értelmes terv és tudatos szándék eredménye-e? Az istenhívők számára a válasz igen. A megtervezettség érve megkísérli igazolni ezt a választ, valamint megmutatja, hogy miért is ez a legésszerűbb válasz. Ezt az érvet olyan gazdag változatossággal szokták megszövegezni, mint amilyen az a tapasztalat, amelyben gyökerezik. A következő leírás ennek az érvnek csak a magját és lényegét világítja meg.
Az univerzum elképesztő mennyiségű értelmességet mutat fel mind az általunk megfigyelt dolgok belsejében, mind abban, ahogy ezek a dolgok kapcsolatban állnak rajtuk kívülálló más dolgokkal. Ezért mondhatjuk: az a mód, ahogy léteznek és együttműködnek, egy bonyolult, gyönyörű rendet és szabályosságot mutat, amit a legközömbösebb megfigyelő is csak bámulattal tud szemlélni. Ez a norma a természetben, ugyanis az egymással együttműködő, számtalan különféle létező ugyanezt az értékes végeredményt eredményezi – pl. a test szervei életünkért és egészségünkért dolgoznak. (Lásd a 8. Érvet is).
Ez az értelmes rend vagy a véletlen, vagy egy értelmes terv eredménye.
Nem lehet a véletlen.
Tehát az univerzum egy értelmes terv eredménye.
A terv csak értelmes létezőtől eredhet, egy tervezőtől.
Tehát az univerzum egy értelmes Tervező eredménye.
Az első premissza egyértelműen igaz – még azok számára is, akik elutasítják, hogy magát az érvet elfogadják. Hacsak valaki nem teljesen korlátolt, akkor elfogadja, hogy pl. egyetlen protein molekula egy bámulatosan lenyűgöző rend darabja; egy sejt még inkább; és még hihetetlenebb egy szerv, mint amilyen pl. a szem, ahol elrendezett részek mérhetetlen és finom komplexitással dolgoznak számtalan más résszel együtt, hogy egyetlen bizonyos célt megvalósítsanak. De még a kémiai elemek is rendezettek, hiszen csak bizonyos módokon és bizonyos feltételek mellett kombinálhatjuk őket. A látszólagos rendetlenség pontosan a mindent átható rend és a szabályozottság miatt jelent problémát. Tehát az első premissza érvényes.
Ha ez a rend nem egy értelmes terv eredménye, akkor minek lehet még? Nyilvánvalóan csak azt mondhatjuk, hogy „csak úgy megtörtént”. Vagyis a dolgok csak úgy előadódtak „véletlenül”. Ha viszont ez az egész rend nem a vak és céltalan erők eredménye, akkor valami célnak a következménye. Egy ilyen cél csakis egy értelmes terv lehet. Így a második premissza is érvényes.
Természetesen a harmadik premissza a döntő. A nem hívők azt mondják: Az csakis véletlen lehet, s nem pedig valami terv része, hogy a tapasztalatunk univerzuma úgy létezik, ahogy van. Történetesen éppen ez lett a rendje, és a bizonyítási kötelezettség a hívőket terheli, hogy igazolják, hogy ez miért ne történhetett volna meg pusztán véletlenül.
Csakhogy ez meghátrálásnak tűnik. Ugyanis éppen a nem hívők képtelenek egy hihető alternatívát adni az értelmes terv helyett, mert a „véletlen” egyszerűen nem hihető el. Tudniillik a véletlent csakis a rend hátterének függvényében érthetjük meg. Ha azt mondjuk, hogy valami „véletlenül” történt, akkor ez annak a kifejezése, hogy valami nem úgy végződött, ahogyan vártuk, vagy pedig úgy végződött, ahogyan nem vártuk. Csakhogy az elvárás lehetetlen rend nélkül. Ha eltüntetjük a rendet, és így beszélünk a véletlenről, mint ami az egyedüli végső forrás, akkor el kell tüntetnünk az egyetlen hátteret is, ami megengedi, hogy egyáltalán értelmesen beszélhessünk magáról a véletlenről. Ahelyett, hogy a véletlent a rend hátteréből értelmeznénk, azt akarják, hogy egy emberfelettien bonyolult és mindenütt jelenlévő rendet gondoljunk el a véletlen rendszertelen és céltalan hátterében. Azt kell mondanunk, hogy ez nem csak hihetetlen, hanem lehetetlen. Következésképpen messzemenőkig ésszerűbb elfogadni a harmadik premisszát, vagyis, hogy nem lehet a véletlen műve, és innentől kezdve logikusan jutunk el ahhoz a konklúzióhoz, miszerint ez a világegyetem egy értelmes Tervező tervének az eredménye.
kérdés: Az evolúció darwini elmélete nem azt mutatja-e számunkra, hogy mégiscsak lehetséges az univerzumban, hogy a rend véletlen által is keletkezhet?
Válasz: Nem egészen. Ha a darwini teória meg is mutat valamit, akkor is legfeljebb annyit, hogy rendes körülmények között az egyes fajok hogyan származnak a másikból egy véletlenszerű mutáció által; valamint, hogy ezeknek a fajoknak a túlélése megmagyarázható a természetes szelekció által: néhány faj alkalmas a túlélésre a környezetében, néhány pedig nem. Viszont semmiképpen sem ad számot a mindenütt jelenvaló rendről és a természet értelmességéről. Nem is képes erre. Sokkal inkább feltételezi ezt a rendet. Hogy idézzünk egy híres mondást: „Fel kell tételeznünk azt is, hogy létezik valamiféle erő, amelyet a természetes kiválasztás vagy a legalkalmasabbak túlélése képvisel.” Ha a darwinisták a pusztán biológiai teóriájukból akarják kikövetkeztetni és fenntartani, hogy ez a körülöttünk lévő mérhetetlen rendezettség változó véletlenek eredménye, akkor valami olyant mondanának, amit soha, semmilyen empirikus bizonyítékkal nem tudnak alátámasztani; amit az empirikus tudomány sohasem tud bebizonyítani; és ami, már első ránézésre, egyszerűen minden képzeletet felülmúl.
kérdés: Az is lehet, hogy az univerzumnak csak ezen tartományán belül található meg ez a rend. Lehetnek más, ismeretlen részei a világnak, amelyek teljesen kaotikusak – vagy az is lehet, hogy a jövőben egy napon az egész univerzum kaotikussá válik. Erre mi a válasz?
Válasz: Hívők és hitetlenek ugyanazt az univerzumot tapasztalják. Azt, amelyet vagy megterveztek vagy nem. És ez a közös tapasztalatunk világa egy mindent átjáró rend és értelmesség világa. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni. Mielőtt arról spekulálnánk, hogy mi lesz a jövőben, vagy, hogy mi lehet máshol a jelenben, először nyíltan el kell számolnunk azzal, ami most és itt van. Fel kell ismernünk a rend és az értelmesség rendíthetetlen kiterjedését – méghozzá óriási kiterjedését. És akkor meg kell kérdeznünk önmagunktól: Hihető-e azt feltételezni, hogy mi a káosz végtelen tengerével körülvett rend kicsi szigetén élünk – egy olyan tenger közepette, ami állandóan azzal fenyeget, hogy egy napon elnyel mindent?
Csak gondoljuk meg, hogy csak az utolsó évtizedben milyen fantasztikusan ki tudtuk terjeszteni tudásunk határait; elképesztő messzeségekbe ellátunk bolygónkon túl, és az elemek bámulatos mélységeit vizsgálhatjuk, amelyek azt felépítik. És mit tár fel horizontunk eme kitágulása? Mindig ugyanazt a dolgot: több – és nem kevesebb – értelmesség; több – és nem kevesebb – komplex és bonyolult rendet. Nem csak, hogy nincs okunk egy körülöttünk lévő káoszban hinni, hanem minden érv amellett szól, hogy nincs ilyen. Ez ellentmondana minden tapasztalatunknak – legyünk akár hívők, akár hitetlenek.
Valami hasonlót mondhatunk a jövőről is. Tudjuk, hogy mi módon viselkedtek és viselkednek a dolgok az univerzumban. És ezért, amíg valami okunk nem lesz mást gondolni, minden ok megvan arra, hogy azt higgyük, a dolgok lefutása rendes úton fog folytatódni. Semmilyen spekuláció nem érvénytelenítheti azt, amit tudunk.
Emellett nem mellékes, hogy pontosan miféle káoszt képzelhetnénk el, ami ebben a kérdésben szerepel? Hogy az okozat fogja megelőzi az okot? Vagy, hogy az ellentmondás törvénye megszűnik? Hogy nem lesz szükség néhány szükségesen létező dolognak a létezésére? Ezek a gondolatok teljesen értelmetlenek; ha csak rájuk gondolunk egyáltalán, csak elutasítani tudjuk őket mint amik teljesen lehetetlenek. El tudunk képzelni kisebb rendet? Igen. Az általunk tapasztalt rend némi átrendeződését? Igen. De totális rendetlenséget és káoszt? Ezt sohasem tekinthetjük reális lehetőségnek. Erről spekulálni teljes időpocsékolás.
kérdés:De mi van akkor, ha az általunk tapasztalt rend pusztán a mi elménk szüleménye?Még ha nem is tudunk elképzelni egy teljes káoszt és rendetlenséget, attól még lehet, hogy a valóságban létezik.
Válasz: Az elménk csak eszköz, amivel a valóságot megismerhetjük. Nincs más hozzáférésünk. Ha abban egyetértünk, hogy valami gondolatban nem létezhet, akkor nem mehetünk tovább és nem mondhatjuk, hogy mindazonáltal a valóságban létezik. Mivel akkor éppen arra gondolunk, amiről azt állítjuk, hogy nem tudunk gondolni.
Tegyük fel, hogy valaki azt állítja, hogy a rend csak az elménk szüleménye. Ez egy nagyon kínos helyzetbe hozza őt, ugyanis ezzel azt mondja, hogy bár a valóságra a rend és az érthetőség fogalmaival kell gondolnunk, de a dolgok valójában nem léteznek ilyen módon. Na már most, gondolkodjunk el egy kicsit, hogy mit is mondanánk ezzel: (a) a valóságra bizonyos módon kell gondolnunk, de (b) mivel azt gondoljuk, hogy a dolgok valójában nem léteznek ezen módon, tehát (c) nem kell gondolnunk a valóságra olyan módon, ahogy gondolnunk kell rá! Hajlandóak vagyunk kifizetni ezt az árat, csak azért, hogy tagadjuk, hogy az univerzum léte egy értelmes tervezést mutat fel? Nekem nem tűnik túl kifizetődőnek…
(idézet: Marxista fogalomlexikon)
Materializmus: az egyedüli tudományos filozófiai irányzat, amely merőben ellentétes az idealizmussal. A materializmus fogalmat több értelemben használják, jelölik vele egyrészt az emberek ösztönös meggyőződését a külvilág objektív létezéséről, másrészt a materialista filozófiai világnézetet, amely az ösztönös materializmus szemléletének tudományos elmélyítése és továbbfejlesztése.
A filozófiai materializmus az anyag elsődlegességét és a szellemi, az eszmei másodlagosságot vallja, ami azt jelenti, hogy a világ örök és nem teremtett létező, mely térben és időben végtelen. A materializmus a tudatot az anyag termékének, a külvilág visszatükröződésének tekinti, s ezért a világ megismerhetőségét hirdeti.
A filozófia történetében a materializmus általában a haladó társadalmi osztályok és rétegek világnézete volt, amennyiben azoknak állt érdekében a világ helyes visszatükrözése, az ember természet feletti uralmának fokozása. A tudományos eredmények általánosításával a materializmus elősegítette a tudományos módszerek tökéletesedését, ami kedvezően hatott vissza az emberi gyakorlatra, a termelőerők fejlődésére.
A materializmus és a szaktudomány fejlődése és kölcsönhatása során a materializmus megjelenési formái is változtak. Az első materialista elméletek az ókori Görögország, Kína és India rabszolgatartó társadalmaiban, a filozófia létrejöttével egyidejűleg alakultak ki, több száz évvel időszámításunk előtt, a tudományos ismereteknek, a csillagászat, a matematika és más tudományok területén elért fejlődésével összefüggésben. Az ókori, nagyrészt még naiv materializmus (Lao-ce, Jang Csu, Vang csu iskola, Hérakleitosz, Anaxagorasz, Empedoklész, Démokritosz, Epikurosz stb.) közös vonása volt a világ anyagiságának és az emberek tudatától független létezésének hirdetése. Képviselői arra törekedtek, hogy megtalálják a természet sokféleségében minden létezőközös őselvét (elem).
Az ókori materializmusnak érdeme, hogy kidolgozta az anyag atomos szerkezetének hipotézisét. Számos ókori materialista egyben ösztönös dialektikus is volt. Egyesek azonban még nem határolták el élesen a fizikait és a pszichikait, és pszichikus tulajdonsággal ruházták fel az egész természetet. A materialista és dialektikus nézetek fejlődése az ókori materializmusban még egybefonódott a mitologikus világkép hatásával.
A középkorban a reneszánsz idején a materialista tendenciák a nominalizmusban, a panteista elméletekben, és „az isten és a természet együttes örökkévalóságának” elméletében fejeződtek ki. A materializmus a XVII-XVIII században az európai országokban fejlődött tovább (Bacon, Galilei, Hobbes, Gassendi, Spinoza, Locke), újkori formája (a metafizikus, mechanikus materializmus) a születőben levő kapitalizmus talaján jött létre és összefüggött annak fejlődő termelésével, új technikájával és tudományával. A materialisták, akik az akkor még haladó burzsoázia ideológusaként léptek fel, harcoltak a középkori skolasztika és az egyházi tekintély ellen, figyelmüket a tapasztalatra mint tanítóra és a természetre mint a filozófia tárgyára fordították. A XVII-XVIII századi materializmus az akkori rohamosan fejlődő matematikához és mechanikához kapcsolódott, és ennek folytán mechanikus jellegű volt. Másik sajátossága: az analízisre, a természetnek többé-kevésbé önálló, egymástól független kutatási területekre és tárgyakra való osztására törekedett, s emellett fejlődésüktől elszakítva vizsgálta e területeket és tárgyakat. Ezen időszak materialista filozófusai között különleges helyet foglaltak el a francia materialisták. A mozgás értelmezésében Toland-ot követték és azt egészében véve még mechanikusan fogták fel, de a természet egyetemes és elidegeníthetetlen sajátosságának tartották. Elhatárolták magukat attól a deista következetlenségtől, amely a XVIII századi materialisták többségét jellemezte. Az a szerves kapcsolat, amely mindenféle materializmus és az ateizmus között megvan, a XVIII századi materialistáknál különösen markánsan jutott kifejezésre. A materializmus e formája Nyugat-Európában Feuerbach „antropológiai” materializmusában érte el csúcspontját. Ugyanakkor Feuerbachnál mutatkozott meg legvilágosabban a valamennyi Marx előtti materializmust jellemző szemlélődő jelleg. Oroszországban és Kelet-Európa más országaiban érte el a Marx előtti materializmus legfejlettebb fokát, nevezetesen a XIX század második felében működő forradalmi demokraták filozófiájában. A forradalmi demokraták Lomonoszov, Ragyicsev és társaik hagyományára támaszkodtak, felülemelkedtek az antropológizmus és a metafizikus módszer szűk látókörűségén.
A materializmus legmagasabb rendű és legkövetkezetesebb formája a dialektikus materializmus, amelyet Marx és Engels alkotott meg a XIX század közepén. A dialektikus materializmus a régi materializmusnak nemcsak az említett fogyatékosságait küzdötte le, hanem leszámolt a régi materializmus képviselőit jellemző idealista történetfelfogással is. A későbbiekben a materializmus történetében élesen különválik két elvileg ellentétes vonal. Egyik a dialektikus és történelmi materializmus fejlődése, a másik a materializmusnak számos leegyszerűsített és vulgarizált fajtája. Ez utóbbiak közül a legtipikusabb az a vulgár materializmus volt, amely végül a pozitivizmusba torkolt. Ez utóbbihoz tartoztak a vulgár materializmus azon válfajai is, amelyek a századforduló idején a dialektikus materializmus torzulásaként keletkeztek.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
