2
Miért szükséges és elkerülhetetlen a valódi demokrácia az emberré váláshoz?
A valódi demokrácia nélkül csak a kapitalista önkényuralom, a fasizmus lehet az emberiség jövője!
A kapitalizmus az osztályérdeke védelmében szükségszerűen a fasizmussá fejlődött!
A polgári demokrácia kapitalizmusa a mosolygó fasizmus, ami a nyílt fasiszta diktatúra álcázott formája!
A kapitalizmus társadalmi tudata; a mosolygó fasizmus; a bérrabszolgatartó társadalom
A polgári demokráciában működő kapitalizmusban a társadalmi tudat és az erkölcs a kapitalizmus működése módja érdekében olyan alacsony színvonalú, hogy természetes a tőkés osztály-önkényuralom, ami azonban a dolgozó proletároknak a „demokráciában” is a teljes hatalomnélkülisége. Így a kizsákmányolás, az élősködés, a (nemzeti, faji, osztály) felsőbbrendűség és a bérrabszolgaság is természetes és elfogadott, de a hatalom mosolyogva szabadságról, demokráciáról, emberi jogokról fecseg, és ez a hazugság az emberiség többségének, a dolgozó proletároknak fel sem tűnik, pedig ez már maga a mosolygó fasizmus, a bérrabszolgatartó társadalom.
A világméretű gazdasági-politikai és társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia szükségszerűsége!
A termelőerők hatalmassá válásával az emberiséget elpusztítani képes erők is megjelentek. A kapitalizmusban a gazdaság világméretekben szervezhetetlen, anarchikus, a kíméletlen konkurenciaharcban, hatalmas pusztító válságokon, háborúkon keresztül működik. Imperialista háborúk pusztítanak a világuralomért. Megjelent és világméretekben tért hódított a fasizmus, a kapitalizmus világhódító embertelen rabló hatalma.
Az internacionalizmus, a szocialista demokrácia szükségessége!
***
„Proletár Internacionalizmus: a világ proletárjainak és dolgozóinak nemzetközi szolidaritását kifejező ideológia, a munkásosztálynak és pártjának egyik alapvető ideológiai elve. A proletár internacionalizmus gondolatát első ízben Marx és Engels vetették fel „A Kommunista Párt kiáltványá”-ban, melyben kifejtették, hogy a világ proletárjainak közös érdeke a kapitalista iga alóli felszabadulásáért vívott harc. A proletár internacionalizmus lényegét a „Világ proletárjai, egyesüljetek” jelszó fejezi ki. Az egyes nemzetek munkásosztálya nem hagyhatja figyelmen kívül más nemzetek proletáriátusának harcát, hiszen nemcsak saját országának burzsoáziája, hanem a többi országok burzsoáziája is ellensége. Ebből fakad az egész nemzetközi proletáriátus alapvető érdekközössége. A proletár internacionalizmusban szervesen összefonódik a proletáriátus hazaszeretete, az a törekvés, hogy országát az osztályelnyomástól és mindenféle elnyomástól szabaddá tegye, más országok dolgozói a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcának támogatásával. A proletár internacionalizmustól távol áll bármely más nemzet lebecsülése, hiszen minden nemzet hozzájárul a világ anyagi és szellemi kultúrájának fejlesztéséhez.” – Marxista fogalomlexikon
***
A vállságok, a háborúk, a világháborúk, a fasizmus leküzdéséhez a világméretekben mindenkire kiterjedő valódi, a gazdasági-politikai és társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia szükséges. Ez csak a szocialista világrendszer győzelmével valósulhat meg a proletár internacionalizmussal, a dolgozók világméretű összefogásával!
A fasiszta-kapitalizmus felszámolására szükséges a világméretű valódi egyenlőségen alapuló demokratikus összefogás, a világgazdaságban a társadalmi szükségletekre tervezés és a következetesen objektív tudományos világnézet, ami csak a szocializmusban, majd a kommunizmusban valósulhat meg. Azonban a népi demokratikus forma az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba valószínűleg elkerülhetetlen.
***
„Lenin elemezte kora kapitalista országainak gazdasági életét, összefoglalta mindazt, ami az imperializmus gazdasági lényegét alkotja és ennek alapján öt főismérvét emelte ki. Ezek a következők: 1 a termelés és a tőke koncentrációjának magas fejlettségi foka, amely monopóliumok kialakulásához és ezeknek a kapitalista államok gazdasági életében betöltött döntő szerepéhez vezet. 2. A monopolista banktőke egybeolvadása a monopolista ipari tőkével, s így a finánctőke, a fináncoligarchia létrejötte. 3. A tőkekivitel jelentőségének növekedése, ellentétben az árukivitellel. 4. a monopolizálás folyamatainak eredménye a hatalmas nemzetközi monopóliumok kialakulása, amelyek gazdaságilag felosztják egymás között a világot. 5. a világ területi felosztásának befejeződése a legnagyobb kapitalista hatalmak maroknyi csoportja között. A monopolkapitalizmus szakaszába lépve a kapitalizmus rothadó, élősdi kapitalizmussá válik. Ezt az időszakot Lenin a szocialista forradalom előestéjeként jellemzi.” – Marxista fogalomlexikon
„A tőke koncentrációja és centralizációja azt jelenti, hogy kevesek kezében mérhetetlen vagyon összpontosul. A tőkék megnövekedése óriási lehetőségeket biztosít a termelés koncentrációja, vagyis a termelésnek nagyüzemekben való összpontosítása számára. … A tőke koncentrációja és centralizációja következtében néhány óriási vagyonnal rendelkező kapitalista tíz-meg százezernyi munkás sorsának urává válik. … A tőke koncentrációja és centralizációja ilyenformán az osztályellentétek kiéleződésére, a társadalom burzsoá, kizsákmányoló kisebbsége és nincstelen kizsákmányolt többsége közt tátongó szakadék további mélyülésére vezet. Ugyanakkor a termelés koncentrációja hozzájárul ahhoz, hogy a proletariátus egyre nagyobb tömegei összpontosulnak tőkés nagyüzemekben és ipari központokban. Ez megkönnyíti a munkások összefogását, és szervezkedését a tőke elleni harcra.
Marx elsőnek fedte fel a tőkés felhalmozás törvényeit, és megállapította, hogy a kapitalizmus fejlődése, a tőke koncentrációja és centralizációja elkerülhetetlenül arra vezet, hogy e rend ellentmondásai, melyeknek alapja a termelés társadalmi jellege és az elsajátítás tőkés formája közti ellentmondás, elmélyülnek és kiéleződnek. Marx felfedezte a tőkés felhalmozás általános törvényét, melynek hatása következtében a társadalom egyik oldalán növekszik a gazdagság és a fényűzés, a másik oldalon pedig növekszik a nyomor, az elnyomás, a munka gyötrelme. Kimutatta, hogy a kapitalizmus fejlődésével a proletariátus viszonylagos és abszolút elnyomorodása megy végbe, s ennek következtében elmélyül a szakadék a proletariátus és a burzsoázia között, kiéleződik a köztük folyó osztályharc.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
***
A fasizmus, a kapitalista osztály-önkényuralom veszélyezteti az emberiség létét!
A mindenkire kiterjedő valódi demokrácia nélkül az emberiség nem képes megbirkózni a kapitalizmusban hatalmassá fejlődött és a monopóliumok által világméretekben koncentrált, centralizált termelőerőkkel, a kíméletlen, embertelen versengéssel, ami így egyre inkább csak kevesek hatalmát, érdekét szolgálja, azonban ezt a fasizmussal védve veszélyezteti az emberiség létét. A világméretű monopóliumok versengenek, harcolnak egymás ellen, hogy ki rabolhasson többet a dolgozóktól. Persze ezt mosolyogva, a dolgozók, az emberiség érdekében hirdetik, pedig ez a mosolygó fasizmus!
A kapitalizmus osztály-önkényuralmának eszköze a totális gazdasági hatalomra alapulva a totális politikai, törvényhozói és államhatalom, amit a társadalmi tudatformálás, a világnézet, az erkölcs, a kapitalista érdekeltségű médiumok, az oktatás monopóliuma támogat. Ezzel valóra válik a totális kapitalista érdekérvényesítés, ami a tőkések profitját és élősködését teszi lehetővé. Ez az élősködés a kapitalizmus lényege, ennek védelmére szolgál a fasizmus, ami a polgári demokráciában a mosolygó fasizmus, ez totális hatalom, tőkés osztály-önkényuralom a dolgozó proletárok felett.
A kapitalizmus védelme, érdeke, világnézete, erkölcse szükségszerűen felszínre hozta a fasizmus szellemét!
A kapitalista osztály-önkényuralom lehetetlenné teszi a proletár dolgozó osztályok „törvényes” osztály érdekérvényesítését, a valódi demokráciáját, ami a nyílt diktatúrában és a polgári demokráciában is egyaránt megvan, bár van különbség. Ezért a kapitalizmus mindegyik modern formája egyenlő a fasizmus valamelyik, a körülményekhez alkalmazkodó praktikus változatával. Vagyis kapitalista osztály-önkényuralom!
A jobboldali erkölcs lényege
***
„jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése. … jobboldal elnevezés eredetileg a nagy francia forradalomra vezethető vissza, ahol a Nemzeti Konventben az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quót) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az ancien régime hívei.”
***
A fasizmus a működéséhez szükséges embereket, katonákat a kapitalizmus könnyedén megtalálja, mert az érdekének megfelelően elfogadott, kialakított jobboldali világnézete és az erkölcse ezt támogatja. A kapitalizmusban a működési módja miatt szélsőségesen megosztott az emberiség. A kapitalizmusnak a kizsákmányolás és az élősködés elfogadása miatt érdeke a hamis, az idealista, a vallásos tudománytalan világnézet, a jobboldali felsőbbrendű embertelen erkölcs, és az így kialakuló felsőbbrendű embertelen primitív társadalmi tudat. Enélkül működésképtelen. A humánus gondolkodó ember nem lehet felsőbbrendű az embertársai felett. Ezért lesz a jobboldaliságot elfogadó ember-állat a gondolkodó állat. A felsőbbrendűséggel nem lehet emberré válni.
A jobboldali világnézet, erkölcs kedvez és szükséges is a fasizmusnak, ami a kizsákmányoló társadalmi formákban alapvető „érték”, a rabszolgatartó, a feudalizmus, a kapitalizmus lételeme. A kapitalizmus, a fasizmus világnézetét és erkölcsét a kizsákmányoló, élősködő érdeke határozza meg, mert a lét határozza meg a tudatot.
A jobboldali erkölcs lényege a nemzetek, az emberi fajok, a dolgozók társadalmi osztálya feletti felsőbbrendűség. Ez a kizsákmányoló társadalmi-osztály felsőbbrendűsége és ezen az alapon az uralkodás, az élősködés jogossága, megvalósítása. A humánus, emberséges érzések helyett a gyengébb, a fejlődésben elmaradott nép, faj, társadalmi osztály, csoport, réteg, ember megvetése, gyűlölete, kirablása. A valódi segítség helyett a gyengébb helyzetének a kihasználása, akár a végletekig a kifosztása, a megalázása, amit azonban emberségesnek tart, pedig ez csak a gondolkodó állat erkölcse. Ez a dialektikus és történelmi materializmusra alapuló tudományos világnézet hiánya miatt szükségszerű, ezért nem válhat gondolkodó emberré a jobboldali világnézetű „ember”, még csak a gondolkodó, a marakodó állat lehet.
Tehát a jobboldali erkölcs az emberben, az ember-állatban lévő állat uralkodása a lélek felett! Ami a tudat egyfajta, a gondolkodó emberré váláshoz szükségez tudás hiánya, igénytelensége, egyfajta butaság, ami bárki lelkén uralkodhat, aki nem jutott el a gondolkodó emberré válásnak, a világ következetesen objektív tudományos megismerésének az igényéhez. Ez a fasizmus melegágya!
A jobboldalisággal együtt jár az emberi méltóság, az emberi jogok kíméletlen meggyalázása, a megosztott világ, a tudománytalan idealista vallásos világnézet, a szélsőséges formában a terror, a népirtás jogosságának elfogadásával. A kapitalizmusnak ezek világnézeti, erkölcsi „értékei”, az „érdemei”!
A fasizmus katonái
A fasizmus „öntudatos” (bár inkább öntudatlan) katonái tömegében főleg a világnézetileg tudománytalan és erkölcsileg embertelen, alapvetően idealista és felszínes, valójában buta szemellenzős, az életkörülményei miatt elkeseredett, vagy éppen ellenkezőleg a kedvező pozíciójukat védő, az embertelenségre hajlamos lelkületű proletárok, kispolgárok és hivatalnokok között találhatók meg.
A kapitalizmus a hatalma, az önkényuralma érdekében ezeket az embertelenné nevelt, a gondolkodó állat színvonalán álló söpredékeket felhasználja. De kénytelen is ezeket a söpredékeket katonáiként használni, mert civilizált, humánus, demokratikus, következetesen objektív tudományos világnézetű emberséges, humánus emberek erre nem alkalmasak, ezért törekszik is arra, hogy ilyen emberséges, humánus világnézetű emberek ne is legyenek. Sajnos ez a söpredék időnként a kommunisták közé is keveredik, és az általuk elkövetet embertelenségeket a jobboldal hívei felhasználják a társadalmi haladás, a gondolkodó emberré válás ellen.
A fasizmus szellemét, módszerét a régmúlt időkben is felhasználták az élősködők a védelmükben, az ókorban, a középkorban, a kapitalizmusban is. De nem a fasizmus szelleme hozza létre a fasizmus katonáit, hanem a kapitalizmus használja fel a régmúltban bevált barbár „fasiszta” módszereket és ezekkel sötét lelkűvé vált nyomorult söpredék emberekkel harcol a védelme, világuralma érdekében. Volt kitől ezt megtanulnia. Mert a lét határozza meg a tudatot, így ha szükséges, akkor a fasizmus társadalmi tudatát is létrehozza, ami a kapitalizmusban elkerülhetetlenül megvalósult. Ezért a kapitalizmus a védelmében, a hatalma kiterjesztése érdekében elkerülhetetlenül a fasizmusba fejlődött.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
