Gondolatok a kommunizmusról
1
A kommunizmus az „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”, demokrácia, emberi jogok, emberré válás.
A kommunizmus a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia!
A kommunizmusban megvalósul a szükségletnek megfelelő termelés és ellátás!
A kommunista eszméket valójában az emberiség nagyon csekély része ismeri. Diktatúraként gondolnak rá, pedig a legszélesebb körű demokrácia, mert olyan gazdasági modellt valósít meg, ahol nincs megosztott emberiség, valódi demokrácia, politikai-gazdasági-társadalmi egyenlőség van.
A kommunizmusban az ember-állat a gondolkodó állatból gondolkodó emberré válik!
Az individualizmus „korlátlan szabadságát” felváltja a kollektivizmus valódi szabadsága, a valódi egyenlőségen alapuló szabadság, ami korántsem egyformaság, sőt az emberben meglévő lehetőségek kiteljesedése, ami az egész társadalom érdeke, de ez nem a mások rovására valósul meg. A kollektivizmus lehetővé teszi a megosztott világ meghaladását, az egész emberiség emberi jogainak megvalósulását, a felsőbbrendű úr-szolga megalázó viszony felszámolását. Csak így válhat az ember-állat a gondolkodó emberré!
Megvalósul: „Az egyén személyi szabadság addig tart, amíg azzal mások szabadságát nem korlátozza.” Ami a kapitalizmusban lehetetlen! A kapitalizmusban a létfenntartásért kíméletlen verseny, harc van, az a fejlődés hajtóereje. Az erősebb ember-állat uralkodik, élősködik a gyengébb felett.
„A kapitalista társadalomban a két alapvető osztálynak megfelelően két alapvető erkölcsi rendszer létezik: a burzsoá és a proletár erkölcs. A burzsoá erkölcsöt az individualizmus és egoizmus elve jellemzi. Az individualizmus és egoizmus elve megfelel a termelési eszközök magántulajdonára épülő társadalmi viszonyoknak, amelyekben mindenki elsősorban úgy tekinti a másikat, mint kihasználandó alanyt, s minden más embert és valamennyi társadalmi kapcsolatot a maga önös céljainak elérésére szolgáló eszköznek tart. * Az individualizmus tartalma haladó, humanista volt, amikor az egyénnek az őt béklyóba verő feudális bilincsek elleni tiltakozását juttatta kifejezésre. De reakciós elvvé vált, amikor csak az egyén haszonlesését, karriervágyát, mások rovására történő meggazdagodására irányuló törekvését fejezi ki.* Ez az elv a burzsoá társadalom efféle elterjedt szabályaiban nyilvánul meg: „az ember az embernek farkasa”, „minden szentnek maga felé hajlik a keze”, „semmi közöm hozzá” stb. Ezekből a szabályokból tevődik össze a mindennapi élet „erkölcse”, amelyet az emberek magatartásukban ténylegesen követnek.” – A marxista filozófia alapjai
„A szocialista társadalomban a kollektivizmus a társadalmi élet valamennyi szférájában az emberi kapcsolatok egyetemes elvévé, a kommunista erkölcs egyik legfontosabb követelményévé válik. A szocialista termelési viszonyokat kifejező kollektivizmus társadalmi alapja a szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a kizsákmányolás megszűnése. … kollektivizmus a társadalom és az egyén között olyan viszonyt tételez fel, amelyben a társadalom egészének fejlődése kedvező feltételeket teremt az egyén fejlődése számára, az egyén fejlődése pedig az egész társadalom haladásának feltétele. … A kollektivizmus elve nem jelenti az egyéniség felszámolását; ellenkezőleg, az ember csak a kollektívában bontakoztathatja ki képességeit és tehetségét. A kommunizmus a kollektivizmus legmagasabb rendű formája.” – Filozófiai kislexikon
A kapitalizmusban az ember-állat még nem képes a gondolkodó-állat színvonaláról felemelkedni!
A termelőerők fejlődésével a kapitalizmus túléretté vált, a védelmében már megrekedt a fasizmusban!
Az emberiség a fasizmussal kezd visszasüllyedni a gondolkodni sem képes ember-állat színvonalára!
A polgári demokrácia haladó gondolkodói a polgári demokratikus szabadságjogokat, „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”, az emberi jogok megvalósulását a kapitalizmus keretei között a törvény előtti egyenlőséggel, a szabad vállalkozásokkal, a szabad demokratikus választásokkal vélték ezt megvalósíthatónak. Ez nagy előrehaladás volt a születési előjogok felszámolásának a kísérletére, de ez alapvetően nem valósult meg. A kapitalizmus társadalmi-gazdasági modelljében ez nem valósulhat meg! A kapitalizmus a működési módja miatt szélsőségesen megosztott gazdasági-politikai társadalmi rendszer, bérrabszolgatartó társadalmi forma.
A fasiszta-kapitalizmus már igényli a termelési viszonyok és a termelési mód megváltoztatását!
A kapitalizmus szocializmussá érésével eljutott a kapitalisták vezetésével a kapitalista szocializmusba!
A fasiszta-kapitalizmus az a kapitalista szocializmus, a fasizmus különböző változatban!
A fasiszta-kapitalizmus a kapitalista osztályönkényuralom!
A kapitalizmus hatalmas fejlődést okozott a termelőerőkben, de a működési módja miatt a végletekig megosztotta az emberiséget élősködőkre és az őket kiszolgálókra, valójában felsőbbrendű és alsóbbrendű emberekre hasonlóan, mint a rabszolgatartó társadalomban és a feudalizmusban. A kapitalizmusban az egyéni vállalkozás szabadsága, individualizmusa, egyéni érdekeltsége csak erre volt elegendő, csak erre ad lehetőséget. SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!