Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára.
A testület viszont fenntartja további 7,5 milliárd euró zárolását.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, amennyiben Magyarország teljesíti a jogállamisági mérföldköveket.
A brüsszeli testület ugyanakkor fenntartja a pénz egy másik részének, a felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő összegének a zárolását. Szavai szerint a testület úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén – írja az MTI.
A felzárkóztatási források felfüggesztésére a Magyarországgal szemben megfogalmazott aggályok miatt tett javaslatot az Európai Bizottság az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletkeretében.
Mindezek után szerda délután Kormányinfó lesz, amin részt vesz Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is. (Pénzcentrum)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását…”
-Tehát ha jól sejtjük, akkor a TURISZTIKAI ÁGAZAT ragály miatti veszteségét ebből a júdásénzből kikompenzálja Brüsszel! Ergo: a kiccsáládot nem éri veszteség!
A többi pénz meg az ablakban!
Majd jóvá lesz az is hagyva, ha a vajda személyesen parolázik Kijevben Zé – bohóccal!
A vajda olyasmire készül, amit egyleten kormány sem tett a rendszerváltás óta, jön a rendeleti költségvetés
A kabinet nem tudja tovább csökkenteni a társadalombiztosítási járulékokat – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a 20 éves Széchenyi Kártyát ünneplő gálarendezvényen.
Miniszterelnöki Sajtóiroda
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a teljesen tarthatatlan 2023-as költségvetési tervet az Orbán-kormány átdolgozza. Ám arra még korábban soha nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy egy kormány rendeletekkel írjon át egy parlament által elfogadott költségvetési törvényt, ugyanis erre egy jogállamban egyszerűen nincs lehetőség. A kormány mégis azért teheti meg, mert az általa fabrikált háborús rendkívüli jogrend ezt formailag lehetővé teszi – gyakorlatilag ezt jelentette be Orbán Viktor.
A miniszterelnök sok részletet nem árult el sem a terveiről, sem arról, hogy milyen változtatások várhatók költségvetési kapcsolatban. A Portfolio tudósítása szerint a miniszterelnök arról beszélt, hogy létszükséglet a mindenkori magyar kormány számára, hogy a nagy külföldi cégek mellett mindig kell legyen biztos lábakon álló magyar kkv-réteg is.
Ezen a területen a kormány a tőkével nem tudja felvenni a versenyt, de támogatott hitelekkel segíthet. Így maradhat a magyar gazdaság magyar – fejtette ki. Ennek érdekében a kormány a kkv-k hitelezését a jövő évben a Széchenyi Kártya Programon keresztül 290 milliárd forinttal támogatja majd – közölte. Négyezer milliárd forintot viszont elő kell teremteni valahonnan, Orbán Viktor legalábbis megismételte, hogy amíg 2021-ben Magyarország energiaimportja 7 milliárd euróba került, ez idén 17 milliárd euróra, jövőre 17-20 milliárd euróra fog rúgni, vagyis elő kell venni 10 milliárd eurót, ami 4000 milliárd forintot jelent.
A miniszterelnök üzent a munkáltatóknak is, ahol felmerült az igény a szocho további mérséklésére. Közölte: a kabinet nem tudja tovább csökkenteni a társadalombiztosítási járulékokat, mert annak terheit már nem lehet a költségvetésből kigazdálkodni. Ez a bejelentés a jövő évi (minimál)bértárgyalások szempontjából fontos, ugyanis
ha az Orbán-kormány 2023-ban nem tud hozzájárulni a béralkuhoz járulékcsökkentéssel, azt azt jelenti, hogy jóval nehezebb lesz megállapodni annak mértékéről.
A kabinet célja, hogy a magyar gazdaság kimaradjon az európai recesszióból, és az infláció 2023 végére egy számjegyű tartományba csökkenjen – fogalmazott a kormányfő. (Ezzel kapcsolatban mondta Trippon Mariann, a CIB Bank keddi sajtótájékoztatóján, hogy senkinek nem kell utasítania senkit, a metamatematika szabályai szerint 2023 végére egy számjegyűre csökken idehaza is az infláció.)
A miniszterelnök megvédte az állami beavatkozásokat a gazdaságban, mind a Covid-19 idején, mind most – itt feltehetőleg az ársapkák rendszerére gondolt, bár nem nevezte meg azokat. Orbán szerint az európai gazdaság olyan energiaválságba került, amely az egész kontinens iparának leépüléséhez vezethet, miután az Unió leszakadt az olcsó orosz energiahordozóktól.
Megszűnt a régi gazdasági modell, de nincs helyette új elképzelés, nem tudjuk, mi jön utána – tette hozzá. Egész Európának ki kell találnia, hogy az idén felszámolt gazdasági struktúrát milyen új rendszerrel kívánja felváltani – vezette fel a kilátásokat a miniszterelnök. Megemlítette azt is, hogy egyesek az oroszok után a kínaiakkal való együttműködésen is lazítanának, szerinte ez tovább nehezíteni az új gazdasági modell kialakítását. (Népszava)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…arra még korábban soha nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy egy kormány rendeletekkel írjon át egy parlament által elfogadott költségvetési törvényt, ugyanis erre egy jogállamban egyszerűen nincs lehetőség. A kormány mégis azért teheti meg, mert az általa fabrikált háborús rendkívüli jogrend ezt formailag lehetővé teszi…”
-AMELY HÁBORÚS „JOGREND” UKRAJNÁN KÍVÜL EURÓPÁBAN CSAK DÖBRÖGISZTÁNBAN LÉTEZIK!
Amely Döbrögisztán a rendszert váltott egykori szocialista országok közül a LEGTÖBBET VESZTETTE!
Amely Döbrögisztán népét EGY ALAPVETŐEN SZOCIOPATA beállítottságú, beteg tudatú, KÖZÖNSÉGES jellemtelen bűnöző, a saját kénye – kedvének kiszolgáltatott, ÁLTALA BÜNTETLENÜL ÉS KORLÁTOZÁSOK NÉLKÜLII FOSZTOGATHATÓVÁ TÉTELE ÉRDEKÉBEN – ALJAS MÓDON – A VÉGTELENSÉGIG MEGOSZTOTTA ÉS EGYMÁSNAK USZÍTOTTA! (Ami pedig NÉLKÜLÜNK NEM SIKERÜLHETETT VOLNA neki!)
Az állandó hazugságra és csalásokra épült kifosztó és dölyfös döbrögisztáni vajdarendszer a céljai elérése érdekében EGYSZERŰEN MEGVÁSÁROLTA, ÉS SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTOTTA A MINENKORI POLITKAI ELLENZÉKÉT IS!
Ám a jelek arra utalnak, hogy az ÁLTALÁNOS IGAZSÁGOK – a vajda szándékai ellenére is – Döbrögisztánban is ELŐBB – UTÓBB ÉRVÉNYRE JUTNAK! Márpedig a jelek arra utalnak, hogy AZ IGAZSÁG PILLANATA ROHAMLÉPTEKKEL KÖZELÍT Döbrögisztánban! Hogy ebben mekkora szerepe van az Ukrajnában zajló háborús eseményeknek? VÉLEMÉNYÜNK SZERINT ELENYÉSZŐ! Ugyanakkor az arra való állandó hivatkozás nem egyéb, mint a vajda és bandája – és nem különben az „ellenzéke” – által a magyar népnek okozott, IMMÁRON SOHA BE NEM PÓTOLHATÓ ANYAGI, ERKÖLCSI ÉS MORÁLIS KÁRTÉTEL MIATTI – AZ EDDIG BEVÁLT ÉS MEGSZOKOTT – „MI NEM TEHETÜNK SEMMIRŐL, MI NEM VAGYUNK OKAI SEMMI ROSSZNAK!” – EGYRE KÉTSÉGBEESETTEBB KÍSÉRLETE!
A vajda – minden jel szerint – eljutott arra a felismerésre, hogy KÖZEL AZ ÁLTALA (és „ellenzéke” által) A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA GYAKOROLT FOSZTOGATÓ KORSZAK VÉGE! TEGNAPI FRÖCSÖGÉSÉBEN EZT KÖZVETETT MÓDON BE IS ISMERTE!
ÁM EGYÚTTAL JELEZTE IS: Ő TOVÁBBRA IS IGÉNYT TART AZ Ő ELGONDOLÁSA SZERINT ÉLETE VÉGÉIG TARTÓ KORLÁTLAN URALOMRA!
Fölruházva hát magát a „MINDEN PROBLÉMÁT CSAK ÉN VAGYOK KÉPES MEGOLDANI” Legbölcsebb Nemmzethvezér titulussal, odáig merészkedett, hogy RENDELETI ÚTON GYAKOROLJA Döbrögisztán költségvetésének irányítását! Ő MAGA! (Olyan ez, mint amikor a haldokló halálraítélt láttán a fogvatartó úgy dönt, hogy a gyógyító tevékenységgel a hóhért bízza meg!)
Döbrögi ÉRZÉKELVE AZ Ő ELGONDOLÁSAIRA VÉGVESZÉLYT JELENTŐ, ÁTFOGÓ GAZDASÁGI KATASZTRÓFA KIALAKULÁSÁT, a tegnapi akciótervében jelezte: ESZE ÁGÁBAN SINCS FÖLADNI EREDETI TERVÉT! DE HA MÉGIS ARRA KÉNYSZERÜLNE, A RENDELETI KÖLTSÉGVETÉS LEHETŐSÉGÉVEL (VISSZA)ÉLVE, AZ ADOTT PILLANATBAN AKÁR DÖBRÖGISZTÁN KASSZÁJÁNAK TELJES KIÜRÍTÉSÉVEL, ÉS TOVÁBBI EUROMILLIÁRDOKBAN MÉRHETŐ HITEL FÖLVÉTELÉVEL ÉS ANNAK AZ ÁTCSATORNÁZÁSÁVAL HAJLANDÓ A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS GAZDASÁGI – ÉS PÉNZÜGYI KIVÉGZÉSÉRE IS!
A MI – AKÁR KÖZVETLEN ASSZISZTÁLÁSUNK, AKÁR KÉZFELTARTÁSOS, FELTÉTLEN MEGADÁSUNK – MELLETT!
KÍVÁNJUK, HOGY NE LEGYEN IGAZUNK! SAJNOS AZONBAN ÚGY TŰNIK, HOGY A balrad.hu MINDEN EDDIGI BALJÓSLATA VALÓSÁGGÁ VÁLIK!
A főváros gazdasági, szociális és kulturális eredményeinek ágazatonkénti ismertetése
1950—1959
Kereskedelem
1949-ben a bankok, üzemek már a dolgozó nép államának tulajdonában voltak, a kereskedelemben azonban még nagy szerepük volt a tőkéseknek.
A kereskedelem szocialista szektora csak később — az ötéves tervidőszak első éveiben — jutott vezetőszerephez, amikor a szocialista tulajdonviszonyok a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak és a kiskereskedelemben is túlsúlyba kerültek.
A fővárosban az állami kiskereskedelem szervezete — a mai formájában — lényegében 1952-re alakult ki. A fontosabb kiskereskedelmi vállalatok közül ebben az időben alakult többek között az ÁPISZ Vállalat, a Vas- és Edénybolt Vállalat, a Kerékpár-, Rádió- és Villamossági Vállalat, az állami kezelésbe vett dohányboltok irányítására hivatott Pavilon Vállalat (jelenleg Fővárosi Dohánybolt V.) és a mintegy 200 fővárosi gyógyszertár munkáját összefogó Gyógyszertári Központ.
Az állami kiskereskedelmi vállalatok üzlethálózata az ötéves tervidőszak első éveiben kiterebélyesedett, s ezzel párhuzamosan a magánkiskereskedők szerepe a lakosság ellátásában mind kisebbé vált. 1952 végén a szocialista kiskereskedelem egységeinek száma már megközelítette a 7 700-at, ugyanakkor a nyilvántartott magánkiskereskedői engedélyek száma a 2 évvel korábbi 20 ezerről 1 371-re csökkent.
1952 és 1956 között a szocialista kiskereskedelem hálózata nem bővült lényegesen, azonban a boltok, vendéglátóhelyek méretét, berendezésének korszerűségét, a kiszolgálás kulturáltságát tekintve a fejlődés ebben az időben is nagyarányú volt.
Az 1956. évi ellenforradalmi események során a főváros kiskereskedelmi hálózata súlyos károkat szenvedett. A boltok közel 40 %-a, a vendéglátóhelyek mintegy 50 %-a megsérült, illetve ezek közül nem egy teljesen megsemmisült. Az épületek és berendezési tárgyak kárainak összege több mint 100 millió Ft-ra rúgott. Az ellenforradalom okozta súlyos pusztítást kereskedelmünk a vártnál lényegesen gyorsabban heverte ki. A megrongálódott boltok helyreállítása nagyrészt már 1957-ben megtörtént, s azóta ismét előrehaladt a kiskereskedelmi hálózat bővítése, korszerűsítése.
A szocialista kiskereskedelem a kulturáltság általános színvonalát tekintve 8—9 év alatt olyan eredményt ért el, amilyent a Horthy rendszer alatti kiskereskedelem évtizedek után sem mutathatott fel. A főútvonalakon, nagyforgalmú gócpontokon a magánszemélyektől átvett apró boltok összevonása és nem utolsósorban új üzletházak építése révén hatalmas forgalom lebonyolítására képes szaküzletek sorát hozták létre. Jól felszerelt, ízléses berendezésű boltok és vendéglátóhelyek ma már nemcsak a Belvárosban találhatók. A főváros kereskedelmi hálózatának fejlesztése eredményeként mindinkább csökkent a főváros külső és belső területeinek kereskedelmi ellátottsága közötti különbség.
A felszabadulás előtt — jóllehet Nagy-Budapest lakosságának egyharmad része a peremterületeken élt — a boltoknak csak igen kis hányada működött a külső övezetekben. A magánkiskereskedelem a nagyobb haszon reményében a főváros belső területein tömörült, s a peremterületeken csak néhány, csekély tőkével rendelkező kereskedő nyitott — általában a legelemibb követelményeknek sem megfelelő — üzletet. 1950 után gondot fordítottak a peremterületek kereskedelmi hálózatának kiépítésére. A IV. kerületben például 1958. június 30-án már 334 állami kiskereskedelmi és vendéglátó egység működött, közte a 12 millió Ft-os beruházással felépült Újpesti Állami Áruház, az ország egyik legmodernebb üzletháza.
A főváros boltjai és vendéglátó üzemei évről évre nagyobb forgalmat bonyolítanak le. 1958-ban együttes eladási forgalmuk már megközelítette a 19 milliárd Ft-ot, 38 %-kal több volt, mint 1953-ban. 1951 és 1953 között a lakosság számának gyors ütemű növekedése az 1952. évi aszály, a több ízben jelentkező felvásárlási láz, s nem utolsósorban az ipar túl gyors fejlesztéséből származó aránytalanságok következtében számos zavar, fennakadás volt az ellátásban. 1953 óta az áruellátás évről évre jelentősen javult. Egyre több fogyasztási cikk állt a lakosság rendelkezésére, gazdagodott az üzletekben kapható áruk választéka, javult a minőség. A szocialista kiskereskedelem fennállása óta nem rendelkezett olyan nagy mennyiségű és értékű raktárkészlettel, mint 1958-ban. Az ellátás mind a bolti kiskereskedelmet, mind a vendéglátást tekintve sokkal kedvezőbb volt, mint az előző évek bármelyikében.
Bolti kiskereskedelem
A fővárosban jelenleg mintegy 6 600 állami, illetve szövetkezeti bolt és 5 ezer magánkereskedő hozza forgalomba az élelmiszereket és különféle iparcikkeket. 1958. évi együttes eladási forgalmuk közel 15,4 milliárd Ft volt (ebből a magánkiskereskedők eladása mindössze 277 millió Ft), 8 %-kal magasabb, mint az előző, és 39 %-kal magasabb, mint az 1953. évben.
Az áruforgalom utóbbi években tapasztalható nagymértékű növekedésében, a lakosság számának emelkedésén túl, két igen fontos tényező játszott szerepet: növekedett a lakosság vásárlóereje és a rendelkezésre álló áruk mennyisége.
A lakosság életkörülményei 1956 óta évről évre jelentősen javultak. A munkások és alkalmazottak úgyszólván teljes körét érintő béremelések, a nyugdíjrendezés, a családi pótlék felemelése, a gyermektelenségi adó eltörlése, a kölcsönjegyzés megszűnése és nem utolsósorban a kiskereskedelmi árak csökkentése a fővárosi családok életszínvonalát is jelentősen megnövelte. A 700 budapesti, háztartásstatisztikai feljegyzéseket vezető család adatai szerint 1958-ban a családok egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelme közel 30 %-kal magasabb volt, mint az 1956. évben. A megnövekedett jövedelemből a lakosság már jelentős összeget fordíthatott ruházkodásra, lakberendezési és egyéb tartós fogyasztási cikkek vásárlására, amellett, hogy lényegesen többet költött nagyobb értékű élelmiszerek, csemegeáruk beszerzésére is.
A meggyarapodott vásárlóerő azonban önmagában még nem eredményezhette volna az áruforgalom fellendülését. A vásárlóerő emelkedésével párhuzamosan megfelelő mértékben növelni kellett a kereskedelmi árualapokat és javítani a minőséget is.
Az 1950-es évek elején a kiskereskedelem még a legfontosabb élelmiszerekből sem tudta a keresletet teljesen kielégíteni. Nem volt elegendő liszt, kenyér, hús, zsír. Rizst, kakaót, csokoládét hónapokon keresztül nem lehetett látni az üzletekben, déligyümölcsöket éveken át vagy egyáltalán nem, vagy csak időszakonként és rendkívül kis mennyiségben lehetett vásárolni. Nem volt megfelelő az iparcikkekkel való ellátottság sem. A jobb minőségű szövetek, a finomabb bőrből készült cipők sokszor hiányoztak az üzletekből, de vegyiáruból, bútorból, tüzelő- és építőanyagokból sem állt elegendő mennyiség rendelkezésre. A háztartási cikkek (különböző darálók, kályhacsövek, edények, mérlegek) és az apró vas- és fémipari tömegcikkek (szeg, zár, lakat) hiánya is számtalan bosszúságot okozott a lakosságnak.
1953 második felétől kezdődően az áruellátás fokozatosan javult. Az ipari termelés — ezen belül elsősorban a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelésének — növekedése következtében mind nagyobb árumennyiség állt a kereskedelem rendelkezésére. Szélesedett az áruválaszték, jelentékenyen csökkent az ún. hiánycikkek száma. 1956-ban — az ellenforradalom előtti időben — a kereskedelem már bőséges raktárkészlettel rendelkezett.
Az ellenforradalmi események során azonban nemcsak a bolthálózat rongálódott meg súlyosan, hanem igen nagy veszteségek keletkeztek a kereskedelmi árukészletekben is. A legnagyobb áruházakat, a kereskedelmi létesítmények egy részének raktárait huligán elemek csoportjai kifosztották, vagy felgyújtották. Az árukészletet ért kár összege hozzávetőlegesen mintegy 400 millió Ft volt, tehát az 1956. III. negyedév végi készlet több mint 20 %-a megsemmisült. A kereskedelmi készletek a harci cselekmények után is rohamosan csökkentek. A raktárak kiegészítése, feltöltése az ipari termelés alacsony színvonala és nem utolsósorban a szállítási zavarok következtében igen nehezen ment, ugyanakkor az üzleteket nap mint nap a vásárlók tömege ostromolta. A lakosság — inflációtól tartva — minden megtakarított pénzét igyekezett elvásárolni. A kereskedelem csak a baráti országok segítségével tudott úrrá lenni a nehézségeken. A vasúti forgalom helyreállítása után az áruszállítmányok azonnal elindultak a főváros felé. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok igen nagy összegű hitelnyújtása, árusegélye már 1957 második negyedéve folyamán egyensúlyba hozta a rendelkezésre álló árumennyiséget a megnövekedett kereslettel. 1957. II. negyedévében már az ipari termelés is többé-kevésbé konszolidálódott. Ezzel az infláció veszélye elhárult és a második félévtől kezdődően az áruellátás már nemcsak kielégítő, hanem sok tekintetben lényegesen jobb volt, mint az ellenforradalom előtt.
Az élelmiszerellátás az utóbbi 2 évben már úgyszólván kifogástalan volt. Az alapvető élelmiszerekből mindig bőséges mennyiség állt rendelkezésre, de nem hiányoztak az üzletekből a gyarmatáruk, a finomabb húskészítmények, tejtermékek, édességek sem. 1958-ban a főváros élelmiszerboltjai közel 7 milliárd Ft-osforgalmat bonyolítottak le, 14 %-kal magasabbat, mint 1953. évben. A fontosabb élelmiszerek közül pl. péksüteményből 55 %-kal, tejből 9 %-kal, halból 47%-kal, tőkehúsból 24 %-kal több fogyott, mint 1953-ban. A gyarmatáruk közül 1958 folyamán mintegy 22 vagon babkávé, 438 vagon citrom, 212 vagon narancs és 40 vagon egyéb déligyümölcs (banán, füge stb.) került az üzletekbe. Zökkenők csak a zöldség- és gyümölcsellátásban voltak. A szocialista kiskereskedelem által 1958-ban forgalomba hozott mintegy 11 500 vagon zöldség- és 5 100 vagon gyümölcsféle kevésnek bizonyult, s az év második felében burgonyából, vöröshagymából, fejes- és kelkáposztából a kiskereskedelem nem tudta az igényeket maradéktalanul kielégíteni. A gyümölcsfélék közül főként cseresznyéből, barackból és eperből mutatkozott hiány.
Az ellátás nehézségeihez az is hozzájárult, hogy 1958-ban a piacokra sem érkezett elegendő zöldség és gyümölcs. Ezekből a cikkekből ugyanis a piaci felhozatal számottevő, alig kevesebb, mint az állami és szövetkezeti boltokban forgalomba hozott mennyiség.
A lakosság élelmiszerszükségletének mintegy tizedrészét adó termelői felhozatal összetételére jellemző, hogy például 1958-ban a piacokon forgalomba került áruk kb. ¾ része zöldség, burgonya és gyümölcs volt. A baromfi csak 13, a tojás pedig mindössze 5 %-ot képviselt a felhozatalban.
1955 óta a piaci forgalom — a burgonya és a hal kivételével — csökkenő irányzatot mutat, s ebben közrejátszott a szocialista kiskereskedelem jobb áruellátása is.
Megemlítendő azonban, hogy a többnyire friss állapotban fogyasztásra kerülő élelmiszerek minősége a boltokban — a szállítási és tárolási nehézségek miatt — sokszor elmarad a piaci árukétól és emiatt a vásárlók inkább drágábban, a termelőktől szerzik be azokat.
Az életszínvonal emelkedése — bár kétségtelen, hogy az élelmiszerek forgalmára is nagy hatást gyakorolt — különösen megnövelte az iparcikkek iránti keresletet. 1958-ban az élelmiszerforgalom 14 %-os emelkedése mellett a ruházati, textil- és bőráruk forgalma 60, a vegyesiparcikkeké 79 %-kal volt magasabb az 1953. évinél. A fontosabb ruházati cikkek közül kötöttáruból több mint 360, férfi felsőruházati cikkekből közel 340, női felsőruházati cikkekből pedig mintegy 200 millió Ft-os forgalmat bonyolított le a fővárosi kiskereskedelem, 30—40 %-kal magasabbat, mint 4—5 évvel korábban. Konfekcióárukból a kereskedelem már 1955—56-ban sem szűkölködött, az eladási forgalom mégis viszonylag alacsony volt, mert az ipar gyengébb minőségű készárukat gyártott, nem vette kellően figyelembe a divat követelményeit. Az utóbbi 1—2 évben a konfekcióipar munkája sokat javult, s ma már a készen kapható ízléses, divatos, jó minőségű férfi-, női- és gyermekruházati cikkek megérdemelten nagy keresletnek örvendenek.
A kiskereskedelem eladási forgalma az ún. vegyes iparcikkekből 1958-ban meghaladta a 4,3 milliárd Ft-ot. Az eladás főként azokból a cikkekből növekedett, amelyek beszerzésére az emberek már csak az anyagi jólét bizonyos fokán gondolhatnak. Így például motorkerékpárból 68 %-kal, varrógépből 98 %-kal, kerékpárból 127 %-kal, kozmetikai cikkekből 42 %-kal többet adtak el a főváros boltjai, mint 1953-ban. Feltűnően nagy volt az érdeklődés a különböző háztartási gépek, magnetofonok, televíziós készülékek iránt is. 1958-ban kb. 40 ezer mosógép (amelyből ma már többféle típus állandóan kapható), 8 ezernél több porszívó, közel 10 ezer televíziós készülék, 47 ezer rádióműsorvevőkészülék talált vevőre a budapesti boltokban. Kétségtelen, hogy a vegyes iparcikkek forgalma még magasabb lehetett volna, ha egyes árucikkekből — elsősorban bútorokból, bizonyos építőanyagokból és könyvekből — nagyobb mennyiség állt volna a vásárlóközönség rendelkezésére.
A főváros élelmiszerboltjaiban és iparcikküzleteiben az áruk ízléses formában történő előrecsomagolásának megkezdése, a vásárolt áruk házhozszállítása, az előrerendelés bevezetése és nem utolsósorban az új eladási formák, az önkiszolgáló, gyorskiszolgáló és preszelekciós (minta után árusító) boltok meghonosítása emelte a kereskedelem munkájának színvonalát. 1958. év végén már 12 önkiszolgáló, 1 félönkiszolgáló, 79 gyorskiszolgáló és 28 minta után árusító bolt, illetőleg áruházi osztály működött. Természetesen az új, korszerűbb kiszolgálási formák elterjesztésében még csak kezdeti eredményeket értünk el. A további előrehaladás érdekében a nélkülözhetetlen tárgyi és szervezési feltételek megteremtése (berendezés, előrecsomagolt cikkek számának bővítése) szükséges, ami az ipar részéről fokozottabb támogatást is igényel.
Vendéglátás
A vendéglátás a fővárosban kiterjedt hálózattal rendelkezik. 1958. év végén közel 1 700 vendéglátóhely, köztük 408 étterem, kisvendéglő, 333 cukrászda, illetve eszpresszó nyújtott étkezési és szórakozási lehetőséget a főváros lakosságának.
Az elmúlt években számos reprezentatív vendéglátóüzem létesült a fővárosban; csak néhányat említve: Szép Ilonka, Vadrózsa, Pálma, Royal, Tinódi eszpresszó, Fortuna étterem. Helyreállították, illetve korszerűsítették többek között a Hungária, Palace, Gundel és Badacsony éttermet, a Baross, Deák, Belvárosi, Astoria kávéházat.
A reprezentatív szórakozóhelyek fejlesztése mellett azonban éveken át jóformán semmi sem történt annak érdekében, hogy megszűnjenek a város képét elcsúfító, sokszor garázda, részeges elemek által látogatott, ún. talponállók. Jogos volt a panasz, amely a családias kisvendéglőket hiányolta a reprezentatív éttermek, szórakozóhelyek mellett, illetve az italboltok helyett. 1956 óta ebben is előrehaladtunk. 1958 közepéig is már több, mint 100 italbolt helyén nyílt hangulatos kisvendéglő, étterem. A külső kerületekben azonban e tekintetben még nem következett be számottevő változás. A XVIIÍ., XIX., XX., XXI., XXII. kerületben még ma is az italboltok, kocsmák vannak többségben, kevés a megfelelő színvonalú szórakozást nyújtó vendéglátóüzem.
A vendéglátóhelyek áruellátása 1957-ig nem volt mindenben kielégítő. Az 1950-es évek elején a borhiány okozta a legtöbb nehézséget, majd 1954—55 nyarán a sör volt kevés. A vendégek részéről számos kifogás merült fel az ételféleségek kis választéka és minősége miatt is.
Az ellenforradalom leverése után az életkörülmények javulásával a vendéglátás forgalma jelentősen fellendült. A megnövekedett igénybevétel ellenére az utóbbi két évben lényegesen kevesebb zökkenő voltaz ellátásban, mint a korábbi évek bármelyikében. 1958-ban a főváros vendéglátóhelyeinek bevétele meghaladta a 2,5 milliárd Ft-ot, 22 %-kal volt magasabb, mint 5 évvel korábban. A forgalom értékben kimutatott növekedésének elbírálásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szeszesitalok ára az utóbbi években emelkedett. (Azóta — 1059. augusztus 18-án — a bor árát leszállították.)
Az üzemi vendéglátás területén is figyelemre méltó fejlődés tapasztalható: 1958-ban 18 %-kal volt nagyobb a forgalom értéke, mint négy évvel azelőtt. Az üzemi konyhákon naponta mintegy 300—350 ezer dolgozó étkezik. Az étkezőhelyek számának és ellátóképességének növelése mellett a jövőben még több gondot kell fordítani a kulturáltságra. Sok üzemi konyha még ma is csak egyféle menüt készít, bár az utóbbi időben bővült a választék. 1957 végén az 509 konyha közül 111 többféle menüt szolgáltatott, 165 pedig kímélő ételeket is főzött, vagy étlap szerinti étkezést is nyújtott.
A vendéglátás mind a hálózat fejlesztése, mind az ellátás megjavítása tekintetében jó eredményeket mutathat fel. A vendéglátás egyik igen fontos területén, a szállodaiparban azonban a helyzet ma is rendkívül kedvezőtlen.
Budapest szállodáinak jelentős része a második világháború során megsemmisült. Valamennyi újjáépítésére — a népgazdaság előtt álló számos más sürgetőbb feladat miatt — mind ez ideig nem kerülhetett sor. Súlyosbítja a helyzetet, hogy 1950—1954 között, amikor a kedvezőtlen nemzetközi helyzet miatt az idegenforgalom nagymértékben megcsappant, a megmaradt szállodák egy részét átépítették s más célra vették igénybe.
Az egyébként is kedvezőtlen szállodai helyzetet tovább rontotta, hogy az 1956. évi ellenforradalom során 418 szállodai szoba teljesen használhatatlanná vált, 79 súlyosan, 27 pedig könnyebben megsérült.
1955 óta az idegenforgalom ismét fellendült, s 1958-ban már közel 60 000 külföldi vendég szállt meg Budapest szállodáiban, kétszer annyi, mint 1948-ban. A növekvő idegenforgalom mellett évről évre jobban érezhető a szállodai kapacitás elégtelensége. 1937-ben 69 szálloda, 73 penzió — összesen 9 206 férőhellyel — állt a vendégek rendelkezésére, ma ezzel szemben mindössze 15 szálloda és egy penzió van a fővárosban, amelyek együttes férőhelye nem éri el a 2 300-at.
Szállodai férőhelyekkel való ellátottságunk alapvető, gyors javulására a tervek szerint még nem lehet számítani. Tervezik ugyan új szállodák építését, a Duna-parti szállodasor kialakítását, de ezek használatbavétele csak néhány év múlva történhet meg. Addig is, amíg módunkban áll új szállodákat építeni, az eredetileg szállodának épült, de az utóbbi években más célra használt épületek egy részének visszaadásával lehet enyhíteni a szállodai férőhelyhiányt.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Népszámlálás: rejtélyes módon eltűnt csaknem 400 ezer magyar
Sokan lehetnek, akik már külföldön élnek.
Hétfő este véget ért a 2022-es népszámlálás: a Népszava információi szerint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat, miközben a lakosságszám 9,68 millió.
A lap forrásai szerint sokan lehetnek olyanok, akik már külföldön élnek, nincs is magyarországi lakásuk, így eleve bele sem kerültek a népszámlálásba, vagy ha van is ingatlanjuk itthon, nem jutott el hozzájuk a népszámlálási felhívás.
A hivatalos tájékoztatás szerint a kérdőív online kitöltési szakaszában összesen bő hétmillióan küldték be a kitöltött dokumentumot, a számlálóbiztosok további több mint kétmillió kérdőívet rögzítettek a központi rendszerben, az utolsó egyhetes periódusban pedig, a pótösszeíráson néhány tízezren kereshették fel a települések jegyzőit, emlékeztet a Népszava.
Mint írják, az előző népszámlálás adataiból számolva a KSH még idén januárban is azt közölte, hogy a magyar népesség létszáma 9689010 fő.
Ehhez képest legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat. Vagyis majdnem 400 ezer a differencia. (RTL.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…a KSH még idén januárban is azt közölte, hogy a magyar népesség létszáma 9689010 fő…”
Tegyük gyorsan hozzá, hogy a qrmányvetítöldévé átfabrikált KSH jelentése alapján! Amely pedig minden bizonnyal lelkesen számon tartja a NEMMZETTHSTRATÉGIJAJI vajdahelyettes Semjén által fölhajtott, és döbrögisztáni állandó lakóhelyre csábított „vettmagyarok” több tízezres táborát!
Ám velük együtt is CSAK „…legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat. Vagyis majdnem 400 ezer a differencia…”
A RENDSZERVÁLTÁSKORI LÉTSZÁMHOZ KÉPEST PEDIG BŐ EGYMILLIÓS A MÍNUSZ! Ami nagyjából annyit tesz, hogy ÉVENTE – EGYENLETES ELOSZTÁSBAN SZÁMOLVA – KB. HARMINCEZRES A FOGYATKOZÁS! (És akkor még meg sem említettük a genetikai FELHÍGÍTÁS „áldásos” hatásait!)
Hiába no! Az elsívárított, összesz@rt, ragadozók által vizslatott élőhelyen nem szaporodik a haszonjószág!
David Pressman budapesti amerikai nagykövet a Twitteren számolt be arról, hogy a helyszínen nézte meg a Puskás Akadémia labdarúgócsapatának egyik mérkőzését.
Felcsútra látogatott nemrég David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki a helyszínen megtekintette a Puskás Akadémia egyik mérkőzését, és állítása szerint élvezte, amit látott.
A találkozó egyébként a Puskás Akadémia U14–Várda Labdarúgó Akadémia mérkőzés volt, amelyet a hazaiak nyertek meg 3–2-re múlt szerdán. A csapat ezzel a győzelemmel a második helyen áll tizenkét forduló után.
Enjoyed dropping by a Puskás Akadémia FC match in Felcsút – even on a rainy afternoon. Great to watch some top flight Hungarian football, especially as my collection of jerseys from across Hungary continues to grow! pic.twitter.com/TMtmHWmPBW
David Pressman annak ellenére is jól érezte magát, hogy a környéken esős volt az idő, ám mint fogalmazott, így is jó volt, hogy élvonalbeli futballt láthatott. A bejegyzésből az is kiderült, hogy a látogatással tovább bővült a nagykövet magyar labdarúgómezekből álló kollekciója.
Szeptember óta van hivatalban
Mint megírtuk, az új budapesti amerikai nagykövet szeptemberben érkezett meg a fővárosba, és azóta már a magyar–ukrán határra is ellátogatott, valamint több magyar politikussal is találkozott. Karácsony Gergely főpolgármester egy bemutató beszélgetés keretében fogadta hivatalában az amerikai nagykövetet.
Varga Mihály pénzügyminiszter pár nappal később a Pénzügyminisztériumban fogadta David Pressmant, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, az orosz–ukrán háború gazdasági hatásairól, valamint az adóügyi együttműködést érintő kérdésekről is tárgyaltak. Majd Varga Judit igazságügyi miniszternél is látogatást tett, végül Márki-Zay Péterrel találkozott, akit David Pressman és párja, Daniel Basila hívtak meg a budapesti rezidenciájukon tartott fogadásra.
Nagy botrányt kavart azonban az amerikai nagykövet két magyar bíróval való találkozása, ami után a Kúria elnöke éles kritikát fogalmazott meg az Országos Bírói Tanáccsal szemben, míg a kormánypárti sajtóban a két bíró lemondását követelték. (index)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „…A találkozó egyébként a Puskás Akadémia U14–Várda Labdarúgó Akadémia mérkőzés volt, amelyet a hazaiak nyertek meg 3–2-re múlt szerdán…”
A dolog tehát november 23. – án esett meg! Felcsúff és Döbrögisztán Korátlan Hatalmú vajdájának utasítására pedig Lovagina N.K. „K.E.” 25 – én éjjel már útra is kelt, hogy Kijevbe látogasson!
Az USA újabb „sportdiplomáciaia” húzása (?) bevált? Ezúttal kosárlabdacsapat sem kellett hozzá, csak egy nagyköveti vizit a felcsúffy Szent Helyre! A JÓ SZÁNDÉK JELEKÉNT! (No meg kis brüsszeli fenyegetőzés!) Oszt’ mánis helyreállt a rend!
Sportesemény-szervező ügynökséget hoz létre a qrmány
Új rendezvényszervező ügynökséget hoz létre a kormány, amit Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek (NRÜ) fognak nevezni.
A feladata pedig az lesz, hogy előkészítse és lebonyolítsa a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket és az egyéb kiemelt állami rendezvényeket – derült ki a Magyar Közlönyben hétfő este megjelent kormányhatározatból.
Az Orbán Viktor által aláírt kormányhatározat felszólítja a gazdaságfejlesztési minisztert, Nagy Mártont, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gondoskodjon az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság – 5 millió forint jegyzett tőkével és 191 millió forint tőketartalékkal történő – megalapításáról. Az újonnan létrehozandó ügynökség a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá fog tartozni, a tulajdonosi jogokat pedig a Nemzeti Kommunikációs Hivatal fogja gyakorolni.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az NRÜ januártól átveszi a sportesemények szervezésével eddig foglalkozó Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. dolgozóit. Az NRÜ létrehozása aligha független attól, hogy 2023. augusztus 19. és 27. között Budapesten rendezik az atlétikai világbajnokságot, a világ egyik legnagyobb sporteseményét. A vb-re felhúzott új stadion avatójáról itt írtunk bővebben. (telex)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Az igazat megvallva már vágytunk VALAMILYEN ÚJ nemmzetthy intézményre. Hiszen a legutolsó – bejelentett – nemmzetthy intézmény, az „ESEMÉNYKÖZPONT” létrejötte óta már talán egy hónap is eltelt! Bár tegnap NAPKÖZBEN híre jött a NEMMZETTHY BETLEHEM összeszereléséről a pesti polythykay dagonya előtti téren, az csak ideiglenes örömhír, hiszen csak Vízkeresztig fog ott üzemelni!
De aztán tegnap estére megjött az ÖRÖMHÍR az ÚJABB NEMMZETTHY INTÉZMÉNY, A NEMMZETTHY RENDEZVÉNYSZERVEZŐ ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT Zrt. MEGSZÜLETÉSÉRŐL!
Amelynek a DEKLARÁLT „…feladata pedig az lesz, hogy előkészítse és lebonyolítsa a…” – vajdahóbort újabb és újabb agyrémeit! Ami pedig egyenesen garantálja a NO – NONPROFIT jellegét ennek a LEGÚJABB NEMMZETTHY INTÉZMÉNYÜNKNEK (IS)!
A főváros gazdasági, szociális és kulturális eredményeinek ágazatonkénti ismertetése
1950—1959
Mezőgazdaság
Nagy-Budapest kialakítása a főváros mezőgazdasági területét nagymértékben megnövelte. A peremvárosok, illetve -községek Budapesthez csatolásával, olyan mezőgazdasági területek váltak a főváros részévé, mint pl. az országszerte híres budakörnyéki őszibarackos, a nagy mennyiségű paradicsomot termelő Rákospalota, Cinkota, Rákoscsaba. A főváros 55 ezer kh termőterületének a városi lakosság ellátása szempontjából történő helyes felhasználása körültekintő intézkedéseket követelt.
Növénytermelés
A főváros gazdasági irányító szerveinek elsősorban arra kellett törekedniök, hogy a megnagyobbodott mezőgazdasági területen minél intenzívebb városellátó gazdálkodás fejlődjék ki. A zöldség- és főzelékfélék nagy távolságról történő szállítása meglehetősen nehézkes, az áru minőségének romlásához, értékének csökkenéséhez vezet. A városi lakosságot friss áruval csak akkor lehet kielégítően ellátni, ha a várost környező mezőgazdasági területeken elsősorban zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöt termesztenek.
Sajnos az 1950-es évek elején a főváros mezőgazdasága nem ebben az irányban fejlődött. A vetéstervek összeállításánál a főváros mezőgazdaságának városellátó szerepét nem vették kellően figyelembe, és helytelenül itt is szorgalmazták a kenyérgabonák termesztését. 1951-ben a szántóterület 27,7 %-át vetették be kenyérgabonafélékkel, míg 1938-ban 23,5 %-át. Az utóbbi években e tekintetben is javult a helyzet. A belterjesebb gazdálkodás, elsősorban a zöldségfélék termelése került mindinkább előtérbe és a kenyérgabonák aránya a vetésterületben az 1951. évi 27,7%-ról 1959-ig 12,8 %-ra csökkent.
Az öntözött zöldségtermelő terület 1950 és 1958 között 1 148 kh-ról 1 680 kh -ra növekedett. Nagyobb mérvű növelését nehezítette, hogy míg évről évre újabb és újabb területedet igyekeztek bevonni az öntözéses gazdálkodásba, addig az öntöző berendezéssel már régen ellátott területekből jelentős részt át kellett adni beépítésre. Az 1956/57-es gazdasági évben is mintegy 150 kh öntözött területen kellett beszüntetni a termelést a város terjeszkedése miatt. (A Nagy Lajos király úti és a Róna utcai lakótelepek helyén például néhány évvel ezelőtt még bolgárkertek voltak).
A zöldség- és főzelékfélék termelésében a főhelyet a paradicsom foglalja el, de igen jelentős a zöldborsó és káposztafélék vetésterülete is. 1958-ban Budapest tanácsi szektorában több mint 870 kh-on termeltek paradicsomot és több mint 400 holdon zöldborsót. A Budapesten termelt paradicsomból a konzervipar is jelentős mennyiséget dolgozott fel. A Budapesti Konzervgyár például 1958-ban mintegy 300 vagon paradicsomot vásárolt a fővárosi termelőktől. Ez a — kizárólag az iparvállalatok érdekeit szolgáló — gyakorlat azonban a városi lakosság friss áruval történő ellátása szempontjából nem kívánatos.
Évről évre jelentékenyebb a fővárosi kertészek korai, úgynevezett primőr zöldségtermelése. Elterjedése következtében a lakosság mind nagyobb mennyiségben és egyre olcsóbban jut az egyébként vitaminszegény kora-tavaszi időszakban friss főzelékfélékhez. 1958-ban 112 000 melegágyi ablak alatt és mintegy 41 000 m2 üvegházi területen folyt korai zöldségtermelés, illetve palántanevelés. 1959. április és május hónapban például a budapesti vásárcsarnokokba és piacokra felhozott mintegy 810 vagon korai zöldségféle közel 30 %-a budapesti termelőktől származott.
A zöldségellátó terület kifejlesztése mellett gondoskodni kellett a háború alatt tönkrement gyümölcsösök helyreállításáról. Budapest jelenlegi területén a felszabadulás előtt igen jelentős volt a gyümölcstermelés. A mai XI. és XXII. kerületet az ország egyik legjobb őszibaracktermő tájaként ismerték.
A háborús cselekmények igen nagy pusztulást okoztak a gyümölcsfaállományban. A kipusztult fák pótlásának megkezdésére 1953-ban került sor. Emellett új gyümölcsösöket is telepítettek. 1953 óta mintegy 1 700 kat. holddal gyarapodott a gyümölcsösök területe és nagymértékben nőtt a házikertek gyümölcsfa-állománya is. A gyümölcsfa-állomány 1955-ig 2,1 millió db-ra növekedett. Az eredmények nagyságát mutatja, hogy 1935-ben ennél lényegesen kevesebb, 1,5 millió gyümölcsfa volt Budapesten. Ma már a budakörnyéki területekről ismét nagymennyiségű gyümölcsöt — főleg őszibarackot — szállítanak külföldi piacokra. A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésében a főváros lakosságának ellátását szem előtt tartva, még sok a tennivaló. A kedvező természeti adottságok megfelelő alapot teremtenek az ilyen irányú intézkedésekre.
Állattartás
Budapest mezőgazdasága az állattartásban is elsősorban városellátó szerepet tölt be, bár jelentősége ebben közel sem olyan nagy, mint például a zöldségellátásban. Megfelelő nagyságú tenyésztő és takarmánytermelő területek hiányában fővárosi viszonylatban állattenyésztésről tulajdonképpen nem is beszélhetünk, hanem csak állattartásról.
A sertésállomány — amely a főváros állatállományának nagy részét képezi — a húsellátási helyzettől függően eléggé változékony. 1955-ben, amikor a hús- és zsírellátásban meglehetősen sok volt a fennakadás, a sertéstartás rendkívül fellendült, az állomány a több évi százezres átlagról 160 ezerre emelkedett. Az 1955/56. évi vágási idényben — a kiadott engedélyek szerint — kb. minden ötödik budapesti család vágott hízottsertést. Az ellátás javulásával párhuzamosan lényegesen csökkent a sertéstartás. Ez év márciusában az állomány felmérésekor már csak mintegy 97 ezer sertést számláltak meg a fővárosban. Az egyéni állattartók állománya 4 év alatt 76 ezer db-ról 39 ezer db-ra, tehát csaknem a felére csökkent, de az állami vállalatok állománya is jóval kevesebb az 1955. évinél. A kielégítő húsellátás miatt ma már az üzemi konyhák úgynevezett moslékos hizlalása sem számottevő. A mintegy 2 300 db-ot számláló tehénállomány a városellátás szempontjából nem tekinthető elegendőnek. A fővárosnak a gyermekek és kórházak ellátásához évente mintegy 30 millió liter friss tejre van szüksége. A jelenlegi állománnyal Budapest mezőgazdasága ehhez csak 6—7 millió literrel járul hozzá.
Az állatállomány fejlesztésének a fővárosban nincsenek korlátlan lehetőségei. A nemrégen kiadott állattartási szabályrendelet, az egészségügyi és városrendezési szempontokat figyelembe véve, a város egyes területein az állattartást megtiltotta, más területeken pedig engedélyhez kötötte. Az életbeléptetett korlátozások hatása az állomány alakulásában feltehetően egyre inkább érezhető lesz.
Termelőszövetkezeti mozgalom
A dolgozó parasztok szövetkezése Budapest mai területén már 1948 őszén megkezdődött. Az elsőként megalakuló szövetkezetek kezdetben sok nehézséggel küzdöttek, hiszen a tagok nagyobb része agrár-proletár, vagy újonnan földhözjuttatott volt, akik nagyobb állatállományt vagy gépi felszerelést nem tudtak bevinni a szövetkezetbe. Gazdálkodásuk az első évben még meglehetősen kezdetleges volt, mégis sokan követték példájukat és 1949-ben újabb 7 szövetkezet alakult. Az 1952. év végén már 23 termelőszövetkezet — összesen majdnem 6 ezer kh területen — gazdálkodott a fővárosban.
Az 1953-ban meghirdetett mezőgazdasági program, eltérően az országos viszonyoktól, a budapesti termelőszövetkezeti mozgalomban nem okozott visszafejlődést, sőt a szövetkezetek száma ebben az évben is tovább gyarapodott. Szövetkezeteink az 1956. októberi válságos időkben is viszonylag jól megállták helyüket. A 21 szövetkezet közül mindössze 3 oszlott fel, de ezek közül 2 szövetkezet már 1957. I. negyedévében újjáalakult.
Jelenleg 23, összesen 1 434 tagot számláló, 6 000 kh-at meghaladó területen gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezet működik a fővárosban.
A budapesti termelőszövetkezetek, az állam nagyarányú támogatása révén az elmúlt évek során jól felszerelt mezőgazdasági nagyüzemekké váltak.
A szövetkezetek 1954 óta többmillió Ft értékű hosszúlejáratú hitelt kaptak, amelyből megszerezték mindazokat az eszközöket, amelyek az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükségesek. Közös vagyonuk 1958-ban már csaknem elérte a 78 millió Ft-ot, négy és félszerese volt az 1952. évinek.
Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodás: zöldség- és gyümölcstermelés, nagyüzemi állattartás. Ma már 4 kivételével valamennyi tsz foglalkozik zöldségfélék termelésével. A tsz-ek öntözött területe sem jelentéktelen: összesen 539 kh, amely a főváros összes öntözött területének csaknem 30 %-a. A zöldségtermesztés növelése szempontjából különösen nagyfontosságú volt a bolgárkertészek szövetkezése. Az 1957., illetve 1958. év folyamán alakult IV. kerületi „Blagoev”, a XX. kerületi „Dimitrov” és a XXI. kerületi „Kolarov” szövetkezet együttesen mintegy 270 kh-on termel zöldségféléket.
Szép eredményt értek el a szövetkezetek a primőr áruk termelésében is. 1959-ben 4 800 melegágyi ablak alatt, közel 16 000 m2 üvegházi területen termeltek zöldségféléket.
A zöldségtermesztés mellett a szövetkezetek még ma is jelentős mértékben foglalkoznak gabonafélék termesztésével. 1959-ben közel 600 kh-at vetettek be kenyérgabonafélékkel, amely az összes közös szántóterület 13 %-a. Eredményeik a kalászosok termelésében évről évre kitűnőek voltak. 1958. évben például a holdankéntitermésátlag búzából 31 %-kal, rozsból 11 %-kal, tavaszi árpából 77 %-kal haladta túl az egyénileg gazdálkodókét. Bár a terméseredmények jók, mégis sokkal célszerűbb volna, ha a szövetkezetek kenyérgabonatermesztés helyett még kiterjedtebben foglalkoznának zöldség- és gyümölcsfélék termesztésével.
A közös szántóterületből mind nagyobb és nagyobb részt tartanak fenn a szövetkezetek az állattartáshoz szükséges szálastakarmányok termelésére. A szövetkezetek ma már jelentékeny állatállománnyal rendelkeznek. Jelenleg 1 395 szarvasmarha, 156 ló és 2 266 sertés van a szövetkezetek birtokában. Az állatállomány nemcsak számszerűen jelentős, hanem minősége is elismert. Az 1956. évi mezőgazdasági kiállításon a budapesti termelőszövetkezetek a szarvasmarha tenyésztésben két II. és egy III. díjat, a baromfitenyésztésben egy I. és egy II. díjat nyertek. A 100 férőhelyes modern tehénistállóval rendelkező XVII. kerületi „Micsurin” Tsz. az országos tejtermelési versenyben éveken keresztül első helyezett volt.
A tsz-ek eredményes gazdálkodása az egy munkaegységre jutó részesedés növekedésén mérhető le legjobban. Az 1957/58-as gazdasági évben a budapesti mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy teljesített munkaegységre 33,67 Ft készpénzt és 3,02 Ft értékű terményt fizettek, az 1954/55. évinél összesen 5,75 Ft-tal többet. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szövetkezeti tag átlagosan 451 munkaegységet teljesített, akkor ez összesen mintegy 16 500 Ft évi jövedelemnek felel meg. Több kiválóan dolgozó szövetkezeti tag elmúlt évi jövedelme meghaladta a 45 000 Ft-ot is.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Az orosz Honvédelmi Minisztérium mai helyzetjelentése az ukrajnai frontokról.
Az orosz hadsereg továbbra is folytatja a különleges hadműveletet Ukrajna területén.
Orosz Légierő 1az Ukrán Fegyveres Erők 17. harckocsidandárának élőerő – és haditechnikai – koncentrációja elleni nagypontosságú fegyveres csapásában több mint 100 ukrán katona vesztette életét, nyolc páncélozott jármű és öt egyéb jármű pedig megsemmisült a vasúti szállítóeszközre való berakodás során.
Kupjanszk irányban az ellenség két századnyi taktikai csoport erőit bevetve kísérletet tett az orosz állások megtámadására az LNR – es Kuzemovka falu térségében.
Az orosz tüzérség rájuk mért csapási következtében a támadási kísérlet meghiúsult, az Ukrán Fegyveres Erők alakulatait visszavetették eredeti kiindulási pozícióikba a Harkov régióbeli Beresztovoje falu környékén. Több mint 50 ukrán katona, egy harckocsi, két páncélozott szállítókocsi és egy kisteherautó semmisült meg.
A Luganszki Népköztársasághoz tartozó Szerebrjanszkij Lesznyicsesztvo környékén, Krasznnyij Limany irányában az orosz tüzérségi tűz komoly veszteségeket okozott az Ukrán Fegyveres Erők két századnyi taktikai csoportjának, amelyek támadásra indultak Cservonaja Dibrova irányába. A tüzérségi csapások ellenséges egységeket szétszórták. Több mint 30 ukrán katona, két páncélozott jármű és három teherautó semmisült meg.
Artyemovszk irányában az ellenség az Ukrán Fegyveres Erők mintegy négy századnyi taktikai rohamcsoport alkalmazásával ellentámadást próbált meg indítani a Donyecki Népköztársaság Belogorovka, Bahmutszkoje, Jakovlevka és Ivangrád települései térségében, hogy megállítsák az orosz csapatok előrenyomulását. A rájuk mért orosztüzérségi csapások az Ukrán Fegyveres Erők egységeit megállították és szétoszlatták.
A géppuskákkal már lőnek bennünket a hegy felől” – mondja az egyik ukrán fegyveres az Artyemovszk külvárosában zajló összecsapásokról.
A felvételek a Nyikolajevszkij híd környékén készültek.
Ma arról érkeztek jelentések, hogy az orosz csapatok folytatták támadásukat, átvették az irányítást Andrejevka, Zelenopolje és Ozarjanovka felett.
Ezeknek a településeknek az ellenőrzése megnyitja az utat az orosz hadsereg előtt Klescsejevka és Krasznoje felé, ami lehetővé teszi Artyemovszk dél felőli blokkolását, és biztosítja Konsztantyinovkából a városba vezető utat.
Az Artyemovszkba beszorított belorusz neonácik aggódnak.
Itt 80 ukrán katona, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű, két kisteherautó és egy személyautó semmisült meg.
A Pavlovka mellett zajló harcok során a DNR „Kaszkad” különleges erői Mavic 3 qvadrokopterek segítségével megsemmisítik az ukrán nácikat.
Dél-Donyeck irányban a Donyecki Népköztársasághoz tartozó Nyeszkucsnoje és Oktyabr falu környékén az Ukrán Fegyveres Erők két ellentámadási kísérletét vertük vissza tüzérségi csapásokkal és orosz rohamcsoportok akcióival. Több mint 50 ukrán katona, két páncélozott harcjármű és egy gyalogsági harcjármű semmisült meg egy nap alatt.
Az orosz légierő hadműveleti-taktikai repülőgépei, a rakétaerők és tüzérség nyolc ellenséges parancsnoki harcállást pusztítottak el a Harkov régióban Szinykovka és Krugljakovka falvak könyékén, a DNR – es Pobjeda, Vodjanoje és Precsisztovka térségében, valamint a Herszon régióbeli Dudcsany, Kozacszkoje és Tokarjovka környékén, illetve 57 ukrán tüzérségi ütegre, 124 körzetben pedig az ukrán hadsereg élőerő és katonai felszerelési koncentrációs helyeire sújtottak le.
A Donyecki Népköztársaság területén található Ternyi és Kurdjumovka falvak körzetében pedig megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők két lőszerraktárát.
Az orosz hadsereg „O” csoportjának légelhárító tüzérei meglehetősen nagy sikerrel harcolnak az amerikai HIMARS ellen! Sok – sok amerikai rakétát lőnek le.
Az ukrán források műholdfelvételeket közölnek az amerikai Maxar cégtől az orosz hadsereg erődítményeivel a Dnyeper közelében, a Herszon régióban.
„Ilyen erődítményeket építettek az oroszok a Herszon régió bal partján” – írja az ellenséges média.
Műholdfelvételek mutatják, hogy az orosz hadsereg alakulatai a Dnyeper bal partján, a Herszon régió keleti részén készítik elő védelmi állásaikat.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
