A Duna parti dagonya 133 igen szavazattal 27 nem ellenében ma ismét a magyarok élőhelyének Mindenható vajdájává választotta Döbrögit. (Ami persze nem az ő bűne, hanem a mi bárgyúságunk egyenes következménye!)
Ő pedig ezután letette az esküt, majd a a dagonyaegyedek elvinnyogták a MAGYAR Himnuszt.
Az ismert francia gazdasági elemző, Olivier Delamarche a francia Déli Rádió (SudRadio) műsorában furcsa kijelentéseket tett, megjegyezve, hogy az Ukrajna területén kibontakozó Nyugattal való szembenézésben nem Oroszország, hanem Európa fordul meg. Ebből az következik, hogy az európaiak, akik képesek elemezni a helyzetet, megpróbálják áttörni az információs blokádot, és felvilágosítani honfitársaikat.
Íme a francia szakértő legfontosabb és legfigyelemreméltóbb kijelentései:
„A jüan arany alapú, amiből Kínában 25 ezer tonna van, és ez kihat az ázsiai helyzetre. Ez egy komoly verseny a dollár helyettesítésére. És ha az oroszok segítenek nekik… – az az amerikaiaknak nem fog tetszeni.
Talán éppen ezért az amerikaiak proaktívan mindent megtesznek azért, hogy háborút indítsanak Európában, és nagy valószínűséggel tetszeni fog nekik, ha korábban robban az euró, miközben az USA még néhány évig kitarthat.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában proxy háború folyik Oroszország ellen Európa rovására. 2014 óta láthatunk amerikai manővereket. Még mielőtt Putyin csapatokat küldött Ukrajnába, sok minden történt, és az amerikaiak ebben egyáltalán nem ártatlanok.
A maffiaszervezet, azaz az Európai Bizottság vezetőjét nem választotta meg senki, ezért ahelyett, hogy lehetőséget adunk neki, inkább börtönbe kellene küldeni.
Beszennyezte a korrupció a német védelmi komplexumot. Beszivárgott ebbe a hiteltelen Európai Bizottságba, amely tulajdonképpen egy hely a bukott politikusok hulladékának újrahasznosítására saját országuk számára, és az a benyomásunk, hogy ezért a fő felelős csakis Európa.
Milyen ürügy mentén? Milyen jogszabályok alapján cselekszik? Nincs joga ehhez! Nincs hatalma! Ne hallgassunk arra a nőre, aki könyörtelenül taszít bennünket egy olyan háborúba, amely lehetővé teszi a fegyverek Ukrajnába szállítását. Mi a célja ennek a játéknak? Úgy, hogy a végén még mi kapunk a pofánkra.
Mert mi mindig hagytuk, hogy csinálja. Nemrég Franciaországban a legjobb barátjára, Macron úrra szavaztunk.
Zelenszkij, akit megtapsoltak a Francia Nemzetgyűlésben, – hát ez a típus a legkorruptabb a világon! Még mindig nem fogtuk fel, hogy vissza kell helyeznünk a dolgokat a maguk kontextusába. Mindent megtettünk ennek érdekében? Most sem teszünk semmit, hogy megakadályozzuk a jóval nagyobb bajt. Éppen ellenkezőleg cselekszünk, és jól érezzük magunkat! Folyamatosan olajat öntünk a tűzre. Abban bízva, hogy ez nem áll meg, és nem mi leszünk ezért a felelősek…” (rusvesna.su)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Wangels, Moszkva, 2022. május 16. (MB)
A NATO győzelemben reménykedik Ukrajnában, Moszkva viszont arra figyelmezteti, hogy a kompromisszum elutasításával szabad kezet kapott tőle – értékelte a kialakult helyzetet a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár derűlátóan nyilatkozott a katonai tömb külügyminisztereinek wangelsi (Németország) tanácskozásán. Azt mondta, hogy Oroszország katonai offenzívája elakadt, Finnország és Svédország csatlakozásával Oroszországnak megerősödött NATO-val kell szembenéznie, Ukrajna győzhet a háborúban.
Európa elszalasztotta a lehetőséget, hogy éljen az Oroszország által nyolc éven át kínált kompromisszum lehetőségével – válaszolt Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap. Mint mondta, Moszkva nem egyszerűen azért törekedett a kiegyezésre, hogy Ukrajna menthesse a képét, hanem azért is, hogy megőrizhesse területi egységét. De az európaiak úgy döntöttek, hogy megszüntetnek minden kapcsolatot Oroszországgal. „Nem egészen értették meg, hogy ezzel szabad kezet adtak nekünk” – jellemezte az állapotot Zaharova.
Az orosz külügyi szóvivő kijelentéséből megfigyelők arra következtetnek, hogy Oroszország nemcsak, hogy nem hátrál meg céljainak elérésében, hanem vélhetően további katonai lépéseket fog tenni azért, hogy felszámolja a biztonságát fenyegető állapotot Ukrajnában.
Nyugat-Európa immár nemcsak energiaellátási gondokkal kerül szembe, hanem mindinkább élelmezési gondokkal is. A nyugati szankciók miatt elakadt a keleti gabona utánpótlás, a Fekete-tengeri ukrán kikötők blokádja miatt pedig nem tudják elszállítani a silókban tárolt több millió tonna gabonát. Emiatt a betakarítandó gabonát nincs hol tárolni. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az Ukrajnában kialakult helyzet globális élelmezési válsággal – mint mondta – „éhezéssel” fenyeget. „Oroszország úgy döntött, hogy ukrajnai háborúját más államokra is kiterjeszti gabona-háború formájában” – vélekedett a német diplomácia vezetője.
A Békekör tudósítója megjegyezte: egyre érthetetlenebb, miből gondolja az Európai Unió, hogy diktálhat Oroszországnak. A józanész inkább azt diktálná, hogy tekintettel a sűrűsödő válságtünetekre, saját érdekében kiegyezzen vele, mielőtt még magát sodorná nagyobb veszélybe.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A mentőszolgálat szerint viszont a nő rokonai agresszíven léptek fel velük szemben.
Nem látták el édesanyját a mentők, mert roma családhoz nem akartak bemenni – ezt állítja annak az asszonynak a lánya, akihez rosszullét miatt hívtak segítséget pénteken, Budapesten. Az RTL Klub riportja szerint egy XIII. kerületi társasházban a pár napja meghalt rokonukra emlékeztek a lakásban, amikor az egyik asszony rosszul lett, hozzá hívtak mentőt.
Kwasnyi Nikolett azt állítja: a mentők egy óra alatt értek oda, ezért amikor megjöttek, a lépcsőfordulóban várakozó rokonuk sürgetni kezdte őket. „A nagybátyám mondta, hogy siessenek, uraim, hát hol voltak ennyi ideig? Nagyon rosszul van a hölgy!” Erre a mentős ránézett, és a nő állítása szerint azt mondta, hogy „cigányokhoz mi nem jövünk!”, majd visszaindult a lépcsőn lefelé. A nő elmondása szerint a mentősök ezután visszaszálltak a kocsiba, mire a család egyik rokona utánuk szaladt és elállta az autó útját.
Ekkor már a rendőröket hívták a mentők is, és a nőt végül egy másik mentős látta el, már rendőri kíséret mellett. A család ügyvédje tagadja, hogy fenyegették és szidták a mentőket, és jogi lépést terveznek.
Az Országos Mentőszolgálattól Híradónak azt írták: a nőhöz riasztott mentőegységet szélsőségesen és agresszíven viselkedő emberek fogadták, akik durván szidalmazták, megfélemlítették és életveszélyesen fenyegették a mentőket. Ezért rádión azonnal segítséget kértek, a mentésirányító pedig – a protokollnak megfelelően – a testi épségük védelme érdekében arra utasította őket, hogy menjenek biztonságos távolságra a helyszíntől.
(HVG)
Bal-Rad komm: Hát Drága Felejim! Ehhez talán nem is kell komment. NEM A MENTŐSÖK MIATT!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az orosz Honvédelmi Minisztérium ma délelőtti tájékoztatóján a különleges műveleti övezet helyzetéről, és az elmúlt 12 óra főbb eseményeiről Igor Konasenkov vezérőrnagy számolt be.
Az orosz légvédelem a Mikolajev régióban Jevgenyovka és Velika Kamüsevaka települések térségében lelőtte az ukrán légierő 2 Szu-25 – ös repülőgépét.
Ezenkívül egy ukrán Szu-24 – est a Kígyó – sziget közelében.
Az elmúlt 24 órában 10 drónt is megsemmisítettek, köztük 2db. szovjet gyártányúú reaktív Tu-143 – est.
A Harkov régióban Malaja Kamüshevaka, Sznyezskovka, Szpakovka és Ivanovka, valamint a Herszon régióban Csjornobajevka légterében 18 „Szmercs” rakétát lőttek le.
A nap folyamán az orosz légierő nagy pontosságú levegő – föld rakétái 2 parancsnoki harcálláspontot találtak el, köztük a 72. gépesített dandár parancsnoki állását a harkovi régió Csapovka településén, 16 élőerő – és katonai felszerelés koncentrációs területet, valamint 8 hosszú távú tüzérségi tüzelőállást és 5 rakéta – és tüzérségi fegyverraktárt semmisítettek meg a DNR – hez tartozó Krasznyij Limany, Vlagyimirovka és Konsztantyinovka településeken, illetve az LNR -es Beresztovoje mellett.
A capások következtében több mint 360 nacionalista harapott fűbe, 78 egység haditechnikai eszköz megsemmisült.
A hadműveleti – taktikai légierő gépei pedig 3 parancsnoki harcálláspontra, valamint 104 élőerő csoportosulásra – és haditechnikai koncentrációs területre, és 2 üzemanyag – raktárra csapott le.
A rakétacsapatok és a tüzérség 325 táborhelyet – és haditechnikai koncentrációs területet, 14 parancsnoki harcálláspontot és 24 tüzérségi üteget lőttek szét.
A DNR -területén a Népi Milícia „Szomali” zászlóalja Avgyejevka martalócfészkeit pusztította:
A DNR Népi Milíciája és az orosz hadsereg közösen rendezi a mariupoli „Azovsztal” üzem területén katlanba zárt neonáci martalócok sorsát.
A legfrissebb hírek szerint ma délelőtt 10 „Azov” lator már nem bírta tovább a gyűrődést! Inkább megadták magukat.
Május 16 – án kora reggel óta Kijev martalócai lövik Donyeck északi és nyugati részét. A „Petrovszkij” kerületben lévő 107 – es iskola is tűz alá került.
Az iskola növendékei február 19 – óta távoktatásban vesznek részt.
Zelenszkij bohóc a hatalmas ukrán veszteségek miatt leváltotta a területvédelmi erők parancsnokát.
Igor Tantcjura lett a cégúj parancsnoka. Leváltásáig Jurij Galuskin töltötte be ezt a pozíciót.
„Igor Tantcjura Ivanovics vezérőrnagyot ezennel kinevezem az Ukrán Fegyveres Erők Területi Védelmi Erőinek parancsnokává” – áll a rendelet szövegében.
Ukrajna mintegy 10 000 katonát és modern fegyvereket koncentrált Fehéroroszország határai közelében – mondta Igor Korol, a Belorusz Köztársaság Fegyveres Erői Vezérkari Főnökének első helyettese az SzTV csatornának nyilatkozva.
Elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint amerikai radarállomásokat telepítettek a fehérorosz határ közelében, Ovrucs irányába. Ezen kívül Ukrajna mintegy 10 ezer katonát koncentrált Rovno, 6 ezret Ovrucs, és 4,5 ezret Csernyigiov irányába.
„Köztük vannak a legmodernebb amerikai eszközökkel felfegyverzett tüzérség és légvédelmi egységek” – mondta Igor Korol.
Ezenkívül a fehérorosz védelmi minisztérium szerint az ukránok utakat és hidakatknáztak alá a szomszédos területen. Emellett fokozott járőrözés folyik.
„Mindenki fel van fegyverkezve, mindenkinek van katonai fegyvere, szóval bármiféle provokáció történhet” – mondta a vezérkari főnök első helyettese.
Igor Korol elmondta, hogy már 16 harckész zászlóalj taktikai csoport is működik Lengyelország és a balti országok területén a fehérorosz határok mentén. Ebből négy multinacionális (NATO), 12 pedig amerikai.
„Ilyen még soha nem fordult elő. Ezek a zászlóalj szintű harcászati csoportok a határainkhoz közeli gyakorlótereken helyezkednek el, teljes felkészültséggel, felszereltséggel, tartalékkal rendelkeznek és készek a rendeltetésüknek megfelelő cselekvésre” – hangsúlyozta.
Emellett sok ukrán katonát – mintegy 1500 embert – képeznek ki németországi, lengyelországi és észtországi kiképzőközpontokban. Ott az ukránokat beidomítják az új típusú fegyverek használatára, amelyeket Lend-Lease keretében szállítanak le nekik.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
…és Oroszország elfogadta a kihívást – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter a Külügyi – és Védelmi Tanács szombati ülésén. Szergej Lavrov szerint az Egyesült Államok a hidegháború vége óta kezdett felkészülni a jelenlegi válságra.
„A kollektív Nyugat totális hibrid háborút hirdetett Oroszország ellen, és Moszkva elfogadta a kihívást” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
„Nehéz megjósolni, meddig tart ez az egész, de az egyértelmű, hogy a következményeket kivétel nélkül mindenki érezni fogja” – hangsúlyozta.
Lavrov szerint Oroszország mindent megtett a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében. Hozzátette, hogy Moszkva számára nem idegenek az ellene hozott nyugati szankciók, hiszen ezek szinte mindig ilyen vagy olyan formában léteztek.
Az orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy a Külügyi – és Védelmi Tanács ülésére egy olyan kritikus időszakban kerül sor, „amikor az ország, akárcsak 1917-ben és 1991-ben, történelmi útválasztás előtt áll”. Rámutatott, hogy „a külső körülmények napról napra mélyebbre és szélesebbre változnak, Oroszország pedig velük együtt változik, levonva a maga következtetéseit”.
Lavrov hangsúlyozta, hogy „még a hidegháború legsötétebb időszakaiban sem volt ilyen tömeges az orosz diplomaták kiutasítása.”
Megjegyezte, hogy a nyugati országoknak ugyanakkor nem sikerült árulót találniuk az orosz diplomaták között, pedig Oroszországon belül és külföldön is történtek ilyen próbálkozások.
„Az orosz diplomáciai képviselők továbbra is a kor követelményeinek megfelelően látják el szakmai feladataikat” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Lavrov azt is elmondta, hogy „a Nyugat végül aláásta hírnevét mások tárgyi eszközei elleni ragadozó akciókkal. Most már senki és semmi sincs biztonságban a kisajátítástól és az állami kalózkodástól” – zárta gondolatait. Ennek fényében sok ország csökkenti a dollártól és a nyugati technológiáktól való függőségét.
Március elején Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat „pénzügyi és gazdasági háborút indított Oroszország ellen. Így a nyugati államok valójában nem teljesítették az Oroszországgal szembeni pénzügyi kötelezettségeiket, és befagyasztották az orosz arany – és devizatartalékokat” – emlékeztetett.
Sziluanov hozzátette: „a nyugati országok minden eszközzel próbálják korlátozni a külkereskedelmet és az Oroszországba irányuló áruexportot.” Ezek az intézkedések azonban a miniszter szerint károsak a világkereskedelemre.
A Nyugat mindenekelőtt arra törekszik, hogy hiányt hozzon létre Oroszországban a mindennapi import árukból, és kikényszerítse a sikeresen működő, külföldi tőkével működő vállalkozások bezárását. Az orosz pénzügyminisztérium vezetője megjegyezte: Moszkva intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a tőke kiáramlását az országból, valamint külön eljárást alakít ki a külső adósságok kiszolgálására.
Szintén az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium május elején közzétette a párhuzamos importra szánt áruk listáját, amik a licencjog tulajdonosának beleegyezése nélkül is behozhatók az országba. (rusvesna.su)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Négy évet kell várnia, hogy rehabilitációra mehessen, pedig évente kellene járnia – erről beszélt egy szívműtött beteg az RTL Híradónak.
A 47 éves férfi kétségbe van esve, fizikai munkát nem tud végezni a betegsége miatt. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a rehabilitációk rendszerét megtépázta a covid miatti sorozatos átszervezés.
A férfi műszívbillentyűt kapott egy rendellenesség miatt és azt mondja, még abban évben elkezdte a rehabilitáció, majd jött a covid és a kezelések leálltak. Az újraindulást követően ismét kért időpontot, ám csak négy évvel későbbre kapott, miközben azt is megemlíti a hivatalos írat, hogy akár tolódhat is az időpontja. A történetét a Facebookon osztotta meg először.
(propeller)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a rehabilitációk rendszerét megtépázta a covid miatti sorozatos átszervezés…”
-NEM CSAK A REHABILITÁCIÓS RENDSZER LETT MEGTÉPÁZVA, ÉS NEM CSAK A COVID – RAGÁLY MIATT! A ragály CSUPÁNCSAK ÜRÜGY LETT A TARTHATATLAN ÁLLAPOT KIMAGYARÁZÁSÁRA!
MAGA A TÁRSADALMI RENDSZER VAN SÚLYOS VÁLSÁGBAN!
A dolgok gyökere gazdasági eredetű, és már 32 éves! A rendszerváltással elsikkasztott országunk szétrabolt, saját gazdaságunk romjaira telepített gyarmati rablógazdálodás csak ilyen produktumra alkalmas! Az pedig természetes, hogy a romlás elsősorban a közegészségügyben érzékelhető a leginkább.
„…EZ ELLEN NEM TUDUNK MIT TENNI…” – mondja a kétségbeesett szerencsétlen szívműtött.
EZ A VÉLEKEDÉS PEDIG JELZI: NEM CSAK A GAZDASÁGI KÁRTÉTEL (sőt elsősorban is nem az!) A MI LEGNAGYOBB PROBLÉMÁNK!
A TUDATI KÁRTÉTEL AZ, AMI A LEGMEGHATÁROZÓBB! A CSODAVÁRÓ BELETÖRŐDÉS! A NAPI POLITIKAI SIKERPROPAGANDA FELTÉTLEN ELHISZÉSE!
Pedig mindannyiunk számára világos: HAZUDNAK NEKÜNK ÉJJEL – NAPPAL! FOLYAMATOSAN MEGLOPNAK, KIRABOLNAK, ELJÖVŐTLENÍTENEK BENNÜNKET!
A fehér terror – Karsai Elek: III.
(idézet:A fehér terror – Karsai Elek)
Mikor az 1920 március 1-i parlamenti választási komédia végén a függöny legördül és a következő felvonás elején a szereplők ismét előtérbe lépnek, a nézőnek nem mindennapi meglepetésben van része. Egyesek, kik ott gyilkoltak, itt hosszan a rendről beszélnek, az ottani pénzrablók itt az új keresztény erkölcsről prédikálnak. Nem kell azonban túl élesen látónak lennünk ahhoz, hogy hamarosan felismerjük: csak a szavak és a jelmezek változtak meg, csak fehér kesztyűt húztak a véres kezekre, maga a lényeg ugyanaz maradt. A magyar uralkodó osztály régi hatalmának restaurációja.
De ekkor az ország dolgozó népe már tudott valamit, amit többé sohasem felejtett el. Látta a magyar Tanácsköztársaságot és megtanulta, milyen is saját urának lenni ebben az országban. Tehát az elnyomás régi eszközei többé már nem voltak elegendőek, újakat is kellett alkalmazni, olyanokat, melyeknek birtokában senki sem akadályozhatja meg a szabad kizsákmányolást, senki se háboríthatja bitorló uralmukat. Az elnyomás régi és új eszközeinek alkalmazásával fejleszti ki a magyar uralkodó osztály az első európai fasizmust, elsőnek mutatva meg, előfutárként, milyen is lesz majd az a fasizmus, amelyik két évtized múlva dühöngve pusztít végig Európán és háborúba kergeti a népek millióit.
Alig van Hitler és Mussolini diktatúrájának olyan jellemző vonása, amelyet a magyar fasizmusban első pillantásra fel ne ismerhetnénk. Azonos a bolsevizmustól való félelem, azonos a munkásosztály kíméletlen elnyomása, azonos a féktelen faji uszítás. Mindkettő a nagytőkének és nagybirtoknak ugyanazt a korlátlan uralmát, ugyanazokat a haladás- és kultúraellenes vonásokat, a dolgozó embernek ugyanazt a lebecsülését, ugyanazt a szociális demagógiát mutatja.
1919-ben és 1920-ban tehát Magyarországon nemcsak a fasizmus csírái mutatkoztak meg, hanem maga a fasizmus. A húszas és negyvenes évek magyar fasizmusában nemcsak az alapgondolat, hanem sokszor még maguk a személyek is azonosak. 1919-ben Orgoványnál és 1942-ben az újvidéki vérengzésnél ugyanaz a Horthy áll a kormány keréknél; a 30-as évek közepén ugyanaz a Gömbös Gyula alakítja a magyar fasizmust a már szépen kifejlődött náci-mozgalomhoz, aki 1920-ban a szélsőjobboldali MOVE vezére volt. Az az Endre László, aki 1920-ban mint főszolgabíró dühöng a gödöllői járásban, 1944-ben mint belügyi államtitkár ártatlan emberek százezreit dobja oda a német fasiszta gonosztevőknek. Ugyanazok az emberek, ugyanazok a gonosztettek; — 1920-tól 1944-ig egyenes vonalban vezet a nyilas hordák rémuralmáig történelmünk útja.
Az 1920 március 1. utáni események és az ezt megelőző idők története között azonban mégis van valami különbség. Igaz, hogy nem döntő, de mégis csak különbség. Ez pedig a forma kérdése. Mint mondottuk, mások a jelmezek és a szavak. A lényeg azonban azonos maradt. Csak amit 1919-ben a tiszti különítmények hajtottak végre, azt 1923-ban a felemelt létszámú csendőrség és rendőrség intézi el. 1920 után a magyar uralkodó osztálynak nyugalomra és rendre volt szüksége — »halálos« nyugalomra és ellenforradalmi rendre. Ki kellett tehát a saját államgépezetét teljesen építeni, hogy ez — a különítményeket fölöslegessé téve — ellássa azokat a feladatokat, melyeket a fehér terror különítményesei — ha ideiglenesen is —, de olyan »kitűnően« végeztek el számára. Ez az átalakulás természetesen nem máról-holnapra történt: ez a bethleni konszolidáció első éveinek igazi tartalma. Azt a fasiszta rendszert, amelyet a fehér terror jelentett, átültetni az államapparátusba, ennek vezető elvévé tenni, úgy azonban, hogy az a külföldi közvélemény számára elfogadható legyen. A forma változhatott, ám a tartalomnak ugyanannak kellett maradni.
Ezt a formai átalakítást természetesen gazdasági okok tették szükségessé. Uralkodó osztályunk jól tudta, hogy bármilyen nagy is legyen a kizsákmányolás, nem képes egyszerre a nagytőke és nagybirtok reorganizációját és az elnyomás céljaira felduzzasztott államapparátus költségeit anyagilag fedezni. A külföld felé fordult tehát. Itt azonban egy ideig hűvös fogadtatásban volt része. Nem azért, mintha az antantnak bármilyen kifogása lett volna Horthy kormányzásának fasiszta módszerei, bolsevistaellenes irányzata ellen. Éppen ellenkezőleg: a bolsevizmus elleni hadjáratra bármikor felhasználható hadsereg igen kívánatos volt az antant szemében. De Európa dolgozó népe, a nyugateurópai munkásság már ekkor felfigyelt a magyar állapotokra. A magyar munkásság sorsa részvétet és tiltakozást váltott ki és ez lehetetlenné tette még az imperialista kormányok számára is az ellenforradalmi Magyarország nyílt, anyagi támogatását. Az idegen tőke persze ettől függetlenül behatolt az országba; de más a magánüzlet és más az állami kölcsön. A kölcsön kérőjének és a kölcsönzőnek egyformán érdekük volt tehát az, hogy a nyílt fehér terrort — más formában állandósítsák, hogy Magyarország mint »rendezett politikai viszonyok« között élő állam jelenjen meg a nemzetközi pénzpiacon. Azt, hogy a »rendezett politikai viszonyok« tulajdonképpen mit takarnak, épp oly jól tudták, mint azok az amerikai tőkések, akik Hitler Németországát támogatták. Mikor Horthy, Bethlen és társai ezt az átalakítást itthon végrehajtják, akkor a magyar tőke képviselőinek karjain megjelenhetnek Londonban és Párizsban a nemzetközi tőke színe előtt és hazahozhatják az első nagy külföldi állami kölcsönt. Ebből azután itthon — évszázados gyakorlatuknak megfelelően — először sajátmagukat konszolidálják s a maradékot tovább adva, bő alkalmat adnak további korrupciókra.
Ez a folyamat alkotja az 1920 és 1924 közti idő történetének egyik oldalát. Ez volt uralkodó osztályunk politikája. Vele szemben azonban ott állt az egész elnyomott magyar nép; a magyar munkásság a fasiszta rendszabályok béklyóiban, dolgozó parasztságunk a nagybirtok halálos szorításában, értelmiségünk a legkisebb szellemi szabadság nélkül. A magyar nép igazi történetét az ő történetük alkotja. Ez a kép végtelenül szomorú lenne, ha — biztató reményül — nem mutatkozna benne meg egyre erősebben a munkásosztály fokozódó ellenállása, nem mutatna példát erre az ellenállásra a magyar kommunisták bátorsága, néphez való hűsége és végtelen önfeláldozása.
Amikor fel akarjuk sorolni azokat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar uralkodó osztály kormánya gúzsba kötötte dolgozó népünket, csak elő kell vennünk azt a feljegyzést, melyet gróf Ráday, Bethlen belügyminisztere készített egy alkalommal a miniszterelnök számára a közszabadságot korlátozó intézkedésekről.
Első pontként szerepel ebben az internálás a »veszélyes, aggályos és gyanús elemekkel szemben«, akik »a társadalmi rend és béke szempontjából veszélyesek« azaz »az Európa-szerte fenyegető bolsevista veszedelemnek táplálói és terjesztői.« — Nehogy véletlenül egy percre is a garázdálkodó különítményekre gondoljunk! A továbbiakban felsorolja, hogy polgári egyéneket katonai büntetőbíráskodás alá helyeznek, polgári egyének ügyében katonai nyomozókat alkalmaznak. Életben van — rendkívül széles területen — a statárium és a gyorsított bíráskodásról szóló rendelet; a gyülekezési jog korlátozása, az egyesülési jog korlátozása, a sajtószabadság korlátozása — ezek azok a tények, amelyeket a belügyminiszter is elismer.
Gróf Ráday Gedeonnak azonban nem volt egészen hibátlan az emlékező tehetsége. Mert beszélhetett volna még a levél, távirat, telefoncenzúráról is, az Oroszországból hazatérő foglyokat megfigyelő táborokról, beszélhetett volna arról, hogy a szénbányákban a bányamunkásokat megfosztották szabad költözési joguktól, kimondva, hogy az »alkalmazásban álló munkások kötelesek további intézkedésig szolgálatot teljesíteni.« Elmondhatta volna, hogy azokat a bányászokat, akik az újkori bérrabszolgaság e példátlan formájának nem hajlandók magukat alávetni, egyszerűen behívják katonának és a szánbányákba vezénylik.
A kormány általában drákói intézkedéseket léptetett életbe a szénbányászok ellen. Egyszerűen katonai felügyelet alá helyezte őket. A katonai felügyelő pedig élet és halál ura volt a bányában. Drasztikus eszközökkel fosztották meg a munkásságot egyesülési jogától és ellenállásának egyik legfontosabb formájától, a sztrájk alkalmazásától. Arra vonatkozólag, hogy mi volt a katonai felügyelő álláspontja a sztrájkokkal kapcsolatban, kimerítő felvilágosítást kaphatunk egy hirdetményből. Ez felhívja a munkásságot, hogy záros határidőn belül »minden kikötés kizárása mellett« vegye fel a munkát. Ha ez nem következik be, akkor az összes sztrájkoló munkások »katonai szolgálatra behivatnak és karhatalommal bevonultatnak«, a nem hadköteles munkásokat pedig letartóztatják és internálják. A családtagok semmiféle támogatásban nem részesíthetők, sőt ki kell őket a telepről lakoltatni. A sztrájkolok részére minden természetbeni kiszolgáltatást meg kell szüntetni; a munkásság »a katonai szabályok értelmében memorandumot nem intézhet senkihez, mert az ez ellen vétők a katonai szabályok szerint lesznek büntetve«. Számos adat bizonyítja, hogy ezeket a rendszabályokat kíméletlenül végre is hajtották.
A bányamunkások sorsa természetesen nem volt egyedülálló. Kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyanez volt a helyzet a többi szakmában is. Vasutasokat, vasgyári munkásokat, az elektromos művek dolgozóit éppúgy csendőrök vagy rendőrök fogdosták össze és kényszerítették munkára, mint a bányászokat.
Ugyanez volt a helyzet a mezőgazdasági munkások jogaival kapcsolatban is. Ezen a területen a magyar törvényhozás rendkívül szégyenteljes múltra tekinthet vissza. Az ú. n. cselédtörvényekre gondolunk, amelyek szinte középkori módon szolgáltatták ki az állandó cselédeket éppúgy, mint az alkalmi munkásokat a földbirtokosok és ispánok kényének-kedvének. Egyesülési jogról itt sem lehetett szó, a helybeli hatóságok pedig készségesen zárták be a munkát beszüntető cselédeket, hogy azután ismét — a földesúr kívánságára — visszabocsássák munkájukhoz őket, ha hajlandók dolgozni. A kapitalista Magyarország urai tehát még a polgári demokráciák látszategyenlőségét is megcsúfolják a nagybirtokosok érdekeinek védelmében: ilyen erősek voltak még a feudalizmus maradványai ebben az időszakban is.
Illusztrációul legyen elég a sokszáz adatból csupán néhány eset.
A csornai főszolgabíró távirata így számol be például egy mezőgazdasági sztrájkról: »Jelentem, hogy a csatári majorban, Csorna mellett, Glaser és fiai nagybérlőnél július 26-án 32 férfi aratómunkás, szerződésük téves értelmezése folytán emelt követelésük megtagadása következtében az aratási munkát megtagadták. Rögtön kiszállottam a gazdasági felügyelővel, a csendőrparancsnokkal, 3 egyént 15—15 napra rögtön elzárattam, a többi munkások azonnal önként a munkát megkezdték …« A csendőrök és az egész közigazgatás persze nemcsak a nagybérlőnek, hanem a szatmári püspökségnek is készséggel áll rendelkezésére. 1924 augusztusában a tiszafüredi főszolgabíró a püspökség egyik tanyájáról 45 cséplőmunkást kísértet be az egri ügyészség fogházába. »Pár nap múlva — írja jelentésében — az elzárás-büntetés végrehajtását felfüggesztettem s a munkásokat szabadlábra helyeztem, mert az ügyészségi fogházban (!) írásbeli nyilatkozatot adtak, hogy a munkát hajlandók teljesíteni.« Ha ehhez még azt is hozzágondoljuk, hogy az »intéző erélyes fellépése« vagy a »csendőrség hatékony közreműködése« alatt mit kell érteni, akkor bontakozik ki előttünk teljes egészében a mezőgazdasági cselédek rabszolgasorsa Horthy Magyarországában.
Amint a 20-as évek munkásüldözése közvetlen előzménye a 30-as vagy 40-es évek fasiszta munkásüldözésének, úgy előzményei a 20-as évek zalaegerszegi, hajmáskéri, piliscsabai internáló táborai Dachau vagy Bergenbelsen borzalmainak.
Ahhoz, hogy valaki ezekbe a táborokba kerüljön, nem kellett semmi komolyabb bűnt elkövetnie. Elég volt, ha résztvett valamilyen sztrájkban, ha egyetlen gesztusával, egyetlen vörös szekfűvel a gomblyukában elárulta, hogy a magyar Tanácsköztársaságot többrebecsüli Horthy népelnyomó uralmánál. Elég volt, hogyha valaki, miután évekig szenvedte az imperialista háború borzalmait, Oroszországból hazatért, mint hadifogoly; mindnyájukra egyformán az internálótábor borzalmai vártak. De sokszor még ennyi sem kellett; elég volt egy-egy névtelen feljelentés, elég volt az is, hogy valaki kitöltse büntetését — melyet a Tanácsköztársaság mozgalmaiban való részvétel miatt róttak ki reá — mint »megbízhatatlan, gyanús« egyén azonnal az internálótáborba került.
Számtalan leírás tanúskodik arról, hogy milyen is volt az internálótáborok élete. Ezek a leírások beszámolnak arról, hogy a táborokban serdülő lányok és elemi iskolás gyerekek is vannak. Hogy a halál gyakori látogató, mert a betegeket nem kezelik. A halottak egyrészéről kiderült, hogy agyonlőtték őket. Súlyos szívbajos embereket a kórházból visznek el kikötni; az embereket ütik-verik, az egyik internáltat nyilvánosan, 9 éves kisfia előtt kötötték ki. Terhes asszonyokat nem engednek kórházba, sőt terhességük idején fogdába zárják őket. Maguk a hivatalos jelentések is megállapítják, hogy az internáltak félig meztelenül járnak, sokan közülük tuberkulózisban halnak meg. Elzárást és kikötést is alkalmaznak. Az internáltak »rongyokban, foszlányos cipőkben tolják a nehéz szénnel megrakott csilléket, a bokán felül érő hóban.« Egészségi akadályok sem a munka elvégzésénél nem jönnek számításba, sem a büntetésnél. Beteg embereket télen is kikötnek, másokat fagyott lábronccsal visznek nehéz téli munkára.
A nyomorúság és emberi megaláztatás minden gyötrelmét végig kellett szenvedni azoknak, akiket ide deportáltak.
Nem az internálás volt azonban a kormány kezében az egyetlen eszköz a sztrájkmozgalmak letörésére. Gondoskodni akart arról is, hogy szervezett sztrájktörő csapatokkal törje meg a munkásság ellenállását. Ezek a csapatok rendkívül erős fegyvert jelentettek az uralkodó osztály kezében, mert lehetővé tették a sztrájkok letörését azzal, hogy ilyen szervezetek birtokában növelhették a sztrájk időtartamát, a nélkülöző munkások nyomorát egyre jobban kihasználhatták, egyre megalázóbb feltételeket szabhattak.
Ilyen intézmény volt pl. a Nemzeti Munkavédelem. Ez sztrájk esetén fontos üzemek zavartalan működését látta el. Tagjait eskü kötelezte a parancsok készséges végrehajtására; előzőleg őket már bizonyos alapkiképzésben részesítették, hogy feladataikat minél jobban tudják ellátni. Működésük közben az NMV tagjait hatósági közegeknek kellett tekinteni. A szervezet közvetlenül a belügyminiszter fennhatósága alatt állt és rendszeresen alkalmazott, szervezési feladatokkal megbízott tisztviselőkara csaknem 400 főt számlált.
Az ilyen és hasonló szervezetek mellett a honvédelmi minisztérium foglalkozott még a sztrájkok letörésének kérdésével. Egymás után láttak napvilágot a szénbányászok, vasutasok, pékek, nyomdászok sztrájkjainak esetén szükséges intézkedésekről szóló utasítások, amelyek a legapróbb részletekig kidolgozták a letartóztatások, megfélemlítések egész rendszerét, meghatározták pl. hogy egy gyár területén hány géppuskát kell elhelyezni, vagy milyen területeket kell a sztrájkolókkal szemben biztosítani.
A sztrájktörés kérdését ugyanígy oldották meg a mezőgazdaságban is. Katonai munkásszázadokat állítottak fel, amelyeket azonnal útba indítottak arra a nagybirtokra, ahol az aratómunkások sztrájkba léptek. Az állami apparátus igazán tudta, mivel tartozik gazdájának és nemcsak a sztrájkolókat zárta le, hanem — sokszor ezek fiaiból — ingyen munkaerőt is bocsátott rendelkezésére.
A jogfosztó, a szabadságot lábbal tipró rendelkezések közül különösen felháborítóak voltak azok, amelyek mindenképpen megakadályozták a munkásság nemzetközi nagy ünnepének, május elsejének megtartását. A rendeletek egész sora világít rá arra az ideges félelemre, mellyel a kormány körei május elsejét várták.
Mindezek az intézkedések világosan mutatják a magyar uralkodó osztályok mindenre elszánt akaratát a szervezett marxista munkásság leigázására. A munkásosztály elleni tudatos gyűlöletről tanúskodik — többek között — Eckhardt Tibornak, — az ellenforradalmi idők egyik szélsőjobboldali lovagjának — egyik memoranduma, melyben Eckhardt, példátlan cinizmussal ad hangot a magyar uralkodóosztály legbensőbb gondolatainak ezzel a kérdéssel kapcsolatban. »Ha létfeltételeinek javítása útján a társadalmi forradalmat előkészítő munkásságot állati életéből kiemeljük, csak növeljük a destrukció esélyeit, mert használhatóbb és értelmesebb katonát állítunk a forradalom szolgálatába … Minden szociális intézkedés, amely a nemzetközi munkásságra is kiterjed, a forradalom esélyeit emeli s a liberalizmus ezen a téren teljesen egyértelmű a nemzetgyilkossággal.«
Ehhez a vallomáshoz nem szükséges magyarázat.
Így igyekezett a magyar uralkodó osztály fegyverrel és internálótáborral, sztrájktörő csapatokkal és szolgabírói terrorral, megtörni a munkásosztály öntudatát, saját jóléte, uralmának biztosítása céljából. Ebben a munkában — magán a munkásosztályon belül — elsősorban a jobboldali szociáldemokraták nyújtottak számára igen jelentős segítséget.
A jobboldali szociáldemokraták már a kormányzóválasztás másnapján jelentkeztek Horthy Miklósnál és felajánlották szolgálataikat. Ugyanezt tették néhány nappal később a kormány különböző tagjainál is. Felajánlották, hogy nemzeti alapra fognak helyezkedni, részt vesznek az ország konszolidációjában, biztosítják a munkafegyelmet és a választásokon a kormány képviselőit támogatják. Élesen állást foglaltak a kommunizmus ellen és megígérték, hogy a »bolsevista törekvéseket« minden erejükkel segítenek elfojtani. Kilátásba helyezték, hogy »nemzetközi kapcsolataikat« gyümölcsöztetni fogják a Horthy-rendszer érdekében. A kormány köreiben azonban még ekkor nem volt egységes az álláspont arra vonatkozólag, hogy a szociáldemokraták felajánlkozását igénybe vegyék-e: néhányan jobbnak látták ekkor még a munkásmozgalom megbontása céljából a keresztényszocialistákkal kísérletezni.
Bethlen István vette fel a szociáldemokraták vezetőivel ismét a tárgyalásokat. Mielőtt azonban végleg megegyeztek volna, a szociáldemokratáknak többször be kellett bizonyítani »hűségüket, ragaszkodásukat« Horthy rendszeréhez. Ezt meg is tették a királypuccs alkalmával, mikor ahelyett, hogy az uralkodó osztály két része között támadt ellentétet kihasználták volna a munkásmozgalom erősítésére, féken tartották a munkásságot és ezzel megerősítették a kormány helyzetét.
Mi volt a paktum lényege? Lényege az volt, hogy a szociáldemokrácia a már évek óta folytatott árulást írásba foglalva, nyíltan kötelezettséget vállalt, hogy készségesen beleilleszkedik az ellenforradalmi rendszerbe és ezzel a kapitalista kizsákmányolás megszüntetéséért folytatott harcot ténylegesen megtagadja. A tőke és munka közötti mindennapi harcban elárulta a munkásosztály érdekeit és a tőkések oldalára állott. Közreműködött a forradalmi munkásmozgalom, a Kommunista Párt üldözésében és elnyomásában.
Számtalan adat bizonyítja, hogy a jobboldali szociáldemokrácia a paktumot szigorúan betartotta a következő években és ezzel sok kárt okozott a magyar munkásmozgalomnak, mert megerősítette és uralmon tartotta az ellenforradalom rendszerét, opportunizmusával gyengítette a munkásosztály harcát ez ellen a rendszer ellen.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Május 16. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_16.
Ma van:
A MAI NAPON SEMMI JELES ÜNNEP! MA DÖGUNALOM NAPJA VAN!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Ankara, Róma, Moszkva, Wangels, 2022. május 14. szombat (MB)
Megoszlanak a vélemények a NATO-ban Finnország és Svédország tervezett csatlakozásával kapcsolatban. Egyesek szerint a NATO keleti kibővítése nem segítené elő az ukrajnai békés megoldást, hanem olyan ellenlépésekre késztethetné az oroszokat, amelyek magának az atlanti tömbnek a biztonságát is gyengíthetnék – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
A két tagjelölt skandináv ország lakossága sem egységes a kérdésben. Megfigyelők ennek tulajdonítják, hogy Sauli Niinisto finn elnök szombaton telefonon felhívta Putyint, hogy megtudakolja, mi a véleménye országának tervezett csatlakozásáról. Az orosz elnök tudatta vele, hogy rossz döntésnek tartaná, ha Finnország feladná semlegességét, és kedvezőtlen következményekkel járna az orosz-finn jó viszonyra, partneri együttműködésre és a kölcsönös előnyökre nézve. Putyin tudatta a finn elnökkel, hogy Finnország biztonsága nincs veszélyben.
A Békekör tudósítója emlékeztetett arra, hogy a hidegháború idején a semleges Finnország fontos szerepet játszott a szembenálló felek összehozásában. Otthont adott az európai biztonsági és együttműködési konferenciának, a történelemben „Helsinki folyamatként” ismert tárgyalássorozat eredményeként enyhülés vette kezdetét a kelet-nyugati kapcsolatokban. Tervezett NATO-csatlakozásával Finnország hátat fordítana a nemzetközi kapcsolatokban játszott pozitív szerepének – értékelte a tudósító.
Nem tudni, milyen következtetést vont le a finn elnök a Putyinnal folytatott beszélgetésből, viszont biztosra vehető, hogy a NATO epedve várja, hogy Helsinki és Stockholm benyújtsa felvételi kérelmét.
Erdogan török elnök „nem, ellenzem” álláspontra helyezkedett a finn-svéd felvétellel kapcsolatban. Kalin nevű tanácsadójával közölte, hogy Törökország nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a két skandináv államban, főképp Svédországban tevékenykedő Kurd Munkáspárt (PKK) országa ellen irányuló aknamunkáját. “Amit tenniük kell, az egyértelmű: fel kell hagyniuk a PKK üzleti tevékenységével, szervezeteinek, magánszemélyeinek és mások jelenlétével” – mondatta Erdogan Kalinnal.
Bírálta a NATO keleti bővítésének tervét Matteo Salvini olasz kormánykoalícióban részt vevő Liga nevű pártja. Giancarlo Giorgetti fejlesztésügyi miniszter kijelentette: a csatlakozás nem kedvez a háború mielőbbi befejezésének. Luigi di Maio külügyminiszter azonnal reagált rá, és közölte: a kormány fenntartás nélkül támogatja a két ország NATO-csatlakozását.
Politikai kísérlet történt Kína szembefordítására Oroszországgal. A Hetek csoportja (G7) külügyminisztereinek három napos wangelsi (Németországí) tanácskozásáról szombaton kiadott közleményben felszólították Pekinget, „ne asszisztáljon Oroszországnak” és „ne ássa alá a Moszkva elleni szankciókat”.
Az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, Japánt, Németországot, Franciaországot és Olaszországot tömörítő Hetek teljes mellszélességgel kiállnak Zelenszkij rendszere mellett és további katonai-anyagi segítségben részesítik Kijevet. Meggyőződésük szerint Oroszországot le lehet győzni Ukrajnában.+++
Kiadta: Magyar Békekör
