Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és a fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyaláson részt vevő orosz delegáció vezetője az Oroszország és a NATO között meglévő jelenlegi feszültséget a katonai konfrontációt megelőző állapotának nevezte.
Szerinte Oroszország katonai választ fog adni a NATO – latorszövetségnek, ha az „továbbra is támadja a fájó pontjait”.
„Közelít az igazság pillanata az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatokban. Nem tehetik meg, hogy állandóan Oroszország fájó pontjaira taposnak. Határozottnak kell lennünk…A tárgyalásoknak komolynak kell lennie, hogy a NATO – ban mindenki tökéletesen megértse: minden ereje ellenére konkrét politikai lépésekre van szükség, különben az alternatíva Oroszország haditechnikai és katonai válaszai” – mondta Gavrilov a „Rosszija – 24” csatornán.
Kifejtette, hogy a szövetségnek komolyan kell vennie a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz követeléseket.
Andrej Rudenyko orosz külügyminiszter – helyettes szerint Ukrajna lépései radikális válaszlépésekre kényszerítik Oroszországot.
Rudenyko mint Moszkva álláspontját ismertette a „Valdaj” nemzetközi vitaklub „Határok nélküli tér: Oroszország és szomszédai” – című témaindító előadásában.
„A kérdés itt általában nem a félelmekről szól, hanem arról, hogy szomszédaink – nemcsak Ukrajna, hanem elvileg más szomszédaink is – elérnek egy bizonyos forráspontot, ami valóban bizonyos radikális lépésekre kényszerít bennünket. Legalábbis kijelentjük, hogy készek vagyunk egy másik dimenzióban gondolkodni” – mondta Rudenko.
Az orosz miniszterhelyettes kijelentette, hogy a megfelelő kontextusban semmilyen konkrét módon nem emelné ki Ukrajnát, mivel Oroszország számára Ukrajna csak „a következő jelölt az ilyen fenyegetések megjelenésére”.
„Vannak más, az Orosz Föderációval határos országok is, ahol a már telepített csapásmérő rendszerek repülési ideje 4 – 5 perc. Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek telepítve.
A mi reakciónk csakis egy megelőző intézkedés, amely arra figyelmeztet, hogy bizonyos forgatókönyvek kialakulása esetén bizonyos lépések megtételére sor kerül részünkről. Amikről most nem beszélünk, és csak általánosságban beszélünk, ezeket katonai lépéseknek nevezzük, haditechnikai megoldásoknak” – tette hozzá Rudenyko.
Ezzel kapcsolatban a magas rangú orosz diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy „ez esetben nem félelemről illik beszélni, hanem az orosz fél partnereihez intézett figyelmeztetéseiről. Ez egyébként Ukrajnára is vonatkozik, ha olyan lépéseket tesz, amelyek valóban veszélyt jelentenek a biztonságunkra” – mondta Rudenyko.
„Ukrajna függetlenségének kikiáltása ellentmond az ország jelenlegi kormánya NATO – csatlakozási vágyainak, és hátráltathatja Kijev euroatlanti törekvéseit” – írja a Strana.ua című ukrán portál.
„Ukrajna államiságának alapja az el nem kötelezett státusz. Amikor 1990. július 16-án az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló Nyilatkozatot, akkor a „Külső és belső biztonság” fejezetben egyértelműsítették: „Az Ukrán SSR ünnepélyesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy a jövő az ukrán szuverenitásról szóljon. A jövő egy tartósan semleges állam, amely nem vesz részt a katonai tömbökben.” – áll az anyagban.
A portál hangsúlyozza, hogy az 1991. augusztus 24-én elfogadott „Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozata” – ban a szuverenitási nyilatkozatot nevezték meg a dokumentum alapjául, amely így megerősítette az ország el nem kötelezett státuszát.
A volt szovjet tagköztársaság szempontjából alapvető dokumentumok közötti jogfolytonosság az első ukrán alkotmány 1996-os elfogadásával is megmaradt, amely az ország Függetlenségi Nyilatkozatára hivatkozik.
„Ennek eredményeként minden olyan alapdokumentum, amelyen Ukrajna államként való létrehozása és létezése szerepel, az 1990 – es ukrán szuverenitási nyilatkozaton alapul, amely megtiltja az államnak, hogy bármilyen katonai szövetségbe lépjen. Mivel a NATO katonai és politikai szövetség, tilos hozzá csatlakozni is”
2014 decemberében, a puccs után a kijevi Rada két törvényt is módosított, lemondva az állam el nem kötelezett státuszáról.
A cikk külön kiemeli, hogy még az ország alaptörvényének 2019 – es módosítása után sem tűnt el az 1991 – es függetlenségi törvényre való hivatkozás, amikor az alkotmány szövegében a teljes NATO – tagságot az állam stratégiai irányvonalának nevezték.– írja a portál.
Nem félnek a háborútól az orosz határnál élő ukránok. A kelet-ukrajnai határtelepülések lakói elmondták: tankokat eddig csak a tévében láttak, és semmilyen feszültséget nem éreznek – miközben amerikai katonai források szerint Oroszország egyértelműen invázióra készül.
A helyieket csak az a szögesdrótos kerítés zavarja, amit a feszültségek kiéleződésekor húztak fel a két ország határán – és amit azóta is kerülgetniük kell, pedig korábban útlevél nélkül is áthajthattak a szomszédba. A Deutsche Welle riportja.
Donbassz frontjai pedig MA VISZONYLAG „csendesek”.
Az LNR – szakaszon tegnap kora este Kalinovo latoraknavetőzése során egy népköztársasági milicista elesett! Egy másik pedig súlyosan megsebesült.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az orosz”VCIOM” közvéleménykutató „30 év a Szovjetunió nélkül” – címmel november 24 – én 1,6 ezer, 18 év feletti OROSZ állampolgárt faggatott ki telefonon, két kérdésben.
Az egyik kérdés így szólott:
„Kit tart Ön a SZOVJETUNIÓ ANTIHŐSÉNEK?”
A megkérdezett OROSZOK 20 százaléka (kék mező) szerint a legútáltabb SZOVJET Mihail Gorbacsov lett. Őt a válaszoló féfiak (zöld mező) 26 százaléka útálja, míg a nők (piros mező) 15 százaléka.
A II. III. IV. helyen hármas holtversen alakult ki a Berija – Sztálin – Hruscsov trojka között, 11 – 11 – 11 százalékos útáltsággal.
A Szovjetuniót széjjelromboló Gorbacsov tehát utcahosszal nyerte az útálatosak versenyét!
A második kérdés ez volt:
„Kit tart Ön a SZOVJETUNIÓ HŐSÉNEK?”
Ezt a versenyt Jurij Gagarin űrhajós nyerte, igencsak tetemes előnnyel. 41 százalékot kapott.
A lista II. helyezettje Georgij Zsukov marsall lett, 22 százalékot besöpörve.
Ebben a mezőnyben is az élbolyba ért be a Generalisszimusz, Joszif V. Sztálin. Itt 20 százalékot kapva a harmadik lett.
Itt a „futottak még” kategóriában Leonyid Brezsnyev 9, Szergej Koroljov 8, Vlagyimir I. Lenin 7 százalékot szerzett.
(Forrás: rusvesna.su)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Oroszország fenyegető ellenlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a NATO visszautasítaná a biztonság kölcsönös megerősítésére irányuló javaslatát, és figyelmen kívül hagyná a törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését– jelentette a Magyar Békekör tudósítója Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes vasárnapi bejelentése alapján.
“Egyértelművé tesszük, hogy készek vagyunk tárgyalni a politikai folyamatra történő átállásról a katonai vagy haditechnikai forgatókönyv helyett, és ezzel megerősíteni az EBESZ, az euró-atlanti és az eurázsiai térség valamennyi országának biztonságát. Ha ez nem sikerül, jeleztük nekik, hogy mi is áttérünk az ellenfenyegetések módszerére, de akkor már késő lesz megkérdezni, miért hoztunk ilyen döntéseket, és miért telepítettünk ilyen rendszereket. Gondolkozzanak el az európaiak, megéri-e nekik, hogy a kontinens katonai konfrontáció terepévé váljon. Választhatnak a között, hogy komolyan veszik javaslatainkat, vagy technikai-katonai alternatívával kerülnek szembe. Oroszország diplomáciai megoldást javasol” – mondta Grusko.
A Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy az orosz kormány december 17-én nyilvánosság elé tárta az amerikai kormányhoz eljuttatott szerződéstervezetét a két ország között kötendő biztonsági garanciákról. A szerződéstervezetet – a diplomáciai szabályoknak megfelelően – előzőleg átadták az Egyesült Államok moszkvai képviselőjének december 15-én. A szerződéstervezetben Oroszország az ENSZ Alapokmányából, az Alapokmányon nyugvó államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogból, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia 1975. évi helsinki záróokmányából, a viták békés rendezéséről szóló 1982. évi manilai nyilatkozatból, az 1999. évi Európai Biztonsági Chartából, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló 1997. évi alapító okiratból kiindulva javasolta, hogy a felek az oszthatatlan, egyenlő és csorbítatlan biztonság elvei alapján működjenek együtt.
Moszkva ennek érdekében többek között kezdeményezte: Az Amerikai Egyesült Államok vállalja, hogy megakadályozza az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének további keleti terjeszkedését, és megtagadja a Szövetséghez való csatlakozást a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának államaitól, nem létesít katonai bázisokat a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének azon államai területén, amelyek nem tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, nem használhatja infrastruktúrájukat semmilyen katonai tevékenységre, és nem alakít ki kétoldalú katonai együttműködést velük.
A felek vállalják, hogy nem telepítenek földi indítású közép- és rövidebb hatótávolságú rakétákat nemzeti területükön kívül, valamint nemzeti területüknek azon részein, ahonnan ezekkel a fegyverekkel a másik fél nemzeti területén lévő célpontokat támadhatják.
A felek tartózkodnak a nukleáris fegyverek nemzeti területükön kívüli telepítésétől, és visszaküldik nemzeti területeikre azokat a fegyvereket, amelyeket a Szerződés hatálybalépésének időpontjában nemzeti területeiken kívül már telepítettek. A felek felszámolnak a nukleáris fegyverek telepítésére nemzeti területükön kívül alkalmas minden meglévő infrastruktúrát.
Orosz részről jelezték, hogy a szerződéstervezetről csak az Egyesült Államokkal hajlandóak tárgyalni, tekintettel arra, hogy a szerződés kettejük között jönne létre. Ezzel reagáltak Washington jelzésére, hogy az USA nem akar tárgyalni Oroszországgal európai szövetségesei nélkül.+++
Orbán Viktor: „ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz”
A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét, akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be – írta Orbán Viktor a Szamizdat 15. című, a miniszterelnöki honlapon hétfőn megjelent írásában.
A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy – ellentétben az Alaptörvény szabályaival – engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak.
A magyar határőrök nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük – írta Orbán Viktor. Az Európai Bíróság döntése miatt a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult azzal a kérdéssel, mi a teendő. Az Ab három döntést hozott – közölte a miniszterelnök.
Egyrészt megerősítette, hogy a kormánynak Magyarország alkotmányos identitását meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével. Másrészt kimondta, hogy
amennyiben az unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, azokat a magyar hatóságok gyakorolhatják.
Leszögezte továbbá, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor az Alkotmánybíróság döntését történelmi jelentőségű határozatnak nevezte, amely „nem könnyű olvasmány”. Középpontjában az ember, illetve az emberi méltóság áll „úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható” – emelte ki a miniszterelnök.
A kormányfő azt írta: az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az utat járták be, mint a „progresszív Európa” társadalmai általában. Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális, családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság része, és azt is, hogy ez alapjogi védelmet érdemel.
Ma már csak egyének léteznek, akik „tulajdonságok nélküli emberek”, élhetnek bárhol, beszélhetnek bármilyen nyelven, imádkozhatnak bármilyen istenhez – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak, mert nemcsak a politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is.
Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni, még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet – hangsúlyozta a kormányfő. Úgy fogalmazott: „Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz.”
A miniszterelnök jelezte: az Alkotmánybíróság határozata ezzel szemben foglal állást, „a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a megvilágításban érdemes olvasni mindazt, amit a testület az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír.
A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét, akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be
– hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg.
„Haza csak ott van, hol jog is van” – emelte ki Orbán Viktor írása végén, hozzáfűzve, hogy az Alkotmánybíróság szerint a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz. (atv.hu)
Egy alig ismert trükkel jönnek Magyarországra a fizetős bevándorlók
Létezik egy teljesen magyarországi tartózkodási engedélyekhez vezető módszer, amelyre egyre nagyobb üzletág épült. Már a letelepedési kötvények előtt is működött, de annak kivezetésével egyre több bevándorlási ügynök kínálja itthon és külföldön is. A megoldás lényege, hogy cégalapítással és ingatlanvásárlással lehet szinte azonnal EU-s utazási papírokhoz jutni. Főleg kínaiak, oroszok és irániak körében vált népszerűvé, több ezren élhettek a lehetőséggel. Jövő januártól viszont szinte ingyen jöhetnek az EU-n kívülről bárhonnan.
Ritkaságszámba ment, hogy taxit hívjanak a ferihegyi repülőtérre, amikor a koronavírus-járvány első hulláma alatt lényegében megszűnt a légi közlekedés. Egy 2020. áprilisi napon az 1-es terminálhoz hívtak egy sofőrt, aki aztán több napra szerzett egy jól fizető ügyfelet.
A Közel-Keletről érkező utas, akit az egyszerűség kedvéért Mohamednek nevezett, elkérte a számát, aztán többször is megkereste: nem egyszerűen szállodába, de ügyvédi irodához és vásárlásra váró ingatlanokhoz kért magának fuvarokat. Volt, hogy több óráig kellett pörgő taxiórával várnia utasát egy ház előtt várakozva.
Kezdetben keveset beszéltek egymással az autóban, de a végére a sofőr megismerhetett egy olyan bevándorlási lehetőséget, amellyel az elmúlt öt évben több ezer EU-n kívüli állampolgár élt: a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyek üzletét.
Pénzért uniós papírok
Noha Magyarországon a kormány retorikája erősen bevándorlásellenes, a migráció pedig hol az uniós harcok része, hol a belpolitikai ügyekben vitatéma, az állam viszonylag könnyen lehetővé teszi a harmadik országból érkezők (vagyis nem uniós állampolgárok) tartózkodását, letelepedését. Bőven azután is, hogy a kötvényprogramot 2017 tavaszán felfüggesztették (a ÁKK Zrt. adatai szerint a programban összesen 17 009 kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben).
Sok szereplő viszont már korábban és később is alkalmazta a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyekre épülő üzletet. Ennek lényege, hogy azok a külföldiek, akik azért jönnek Magyarországra, hogy üzletet indítsanak, magyaroknak adjanak munkát, egy gyors eljárással szerezhetik meg a papírjaikat.
A feltételek nem teljesíthetetlenek: alapítani kell egy céget, amely aztán folyamatosan működik. Mivel a jövőbe nem lát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIRF, korábbi nevén Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal), egy üzleti tervet kér vagy már megkötött szerződéseket, amelyekkel igazolható az, hogy a cég bevételt generál majd.
Ha valakinek nem sietős a tartózkodási engedély, akkor – amennyiben legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül, jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben a cég – már elindítható az ügyintézés.
Bár szigorúnak tűnik a legalább három alkalmazottra vonatkozó kitétel, egy kiskapu így is marad: a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, akkor egy társaság EU-n kívüli tulajdonosa akár két héten belül letudhatja a papírmunkát és jogszerűen tartózkodhat Magyarországon.
A legegyszerűbb megoldás erre, ha valaki vesz két ingatlant, majd alapít egy céget. Utóbbi főtevékenysége “saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” lesz, a tulajdonos pedig ügyvezetőként rendes munkavállaló lesz, havi fizetéssel.
A taxiban utazott milliók
A tavaly repülővel érkező Mohamed mindössze három hetet töltött Budapesten az első alkalommal. Ez alatt pontosan kettő darab ingatlant vásárolt: egyet, amelyben lakni fog, egyet pedig a cége működéséhez szükséges kiadásra. Mindebben végig segítették ügyvédek, akik néha vele utaztak a taxiban.
Távozása végeztével a céget bejegyezték, a külvárosi ingatlanra pedig már megvolt a bérlő, a bevándorlási eljárásban segédkező ügyvédek pedig azonnal szereztek neki könyvelőt, hogy az üzlet flottul menjen. Sokszor készpénzben kellett fizetnie, nem egyszer több milliós összegeket. Mohamed viszont útja végén azzal a biztos tudattal hagyta el Magyarországot, hogy heteken belül a papírjai is renben lesznek és szabadon utazhat majd az EU-n belül.
A közel-keleti üzletember története nem egyedi, egy sokszereplős üzletág alakult már a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyek megszerzésére. Az interneten tucatnyi cég, ügyvédi iroda érhető el, amelyek a legkülönbözőbb árfekvésben, pluszszolgáltatásokkal kínálják együtt a magyarországi ügyintézést. Nemcsak itthon, de külföldön is több ügynök reklámozza ezt a lehetőséget, mint az egyik legolcsóbb és leggyorsabb megoldást, hogy schengeni papírokhoz jussanak a tehetősebb ügyfeleik.
Az ingatlanvásárlást rendre 200 ezer euróra árazzák be a szereplők, amelyhez tevődnek a változó összegű ügyintézési díjak, ezek között van 20 ezer és 60 ezer eurós összeg is. Tehát maga a program nem olcsó, átszámítva 75-100 millió forintot is felemészthet, de még így is kisebb egyszeri kiadást jelent, mint a letelepedési államkötvények tarifája: ott alapból 300 ezer eurót kellett kifizetni az állampapírokért, de sok ügynök 30-50 ezer euró közvetítői díjat is kért. Míg a letelepedési kötvények esetében az ötéves futamidő végén a befektetők visszakapták a pénzüket, itt sokkal inkább abban bízhatnak, hogy az ingatlankiadás visszahozza a kiadásokat, vagy a lakásárak emelkedésével idővel jobb áron lehet majd túladni rajtuk.
Sokba kerültek a magyar államnak a letelepedési kötvények
A 2019-ben lejárt sorozatban 445,5 millió eurót, az első, 2018 végén lejárt kötvény után 107,5 millió eurót fizetett az állam azoknak a külföldieknek, akik megvásároltak a letelepedést eredményező kötvényeket. 2020 végén még nyolc letelepedési kötvény-sorozat lejárata volt hátra, ezek névértéke összesen 961,8 millió euró. A papírok negyedévente járnak majd le, a legutolsó kötvényeket 2022 szeptemberének végén kell kifizetnie az államnak.
A kötvényeket ugyanis a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A papírokat azonban az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, és még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.
A jövedelemszerzési tartózkodási engedélyeknél a legtöbb ügynök segít a cégalapításban, a bevándorlási papírok megszerzésében, de még az ingatlanvásárlásban és a cég későbbi működtetésében is. Sokan már az első kapcsolatfelvételnél bemutatják a megvásárolható lakásokat, üzlethelyiségeket. Olyanra is van példa, hogy már eleve van bérlő, máskor az Airbnb oldalán népszerű ingatlanokat kínálnak. Azt pedig szinte mindenhol kiemelik, hogy ennél olcsóbb megoldás nincs: a magyar ingatlanárak alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, a társasági adó mindössze 9 százalék, valamint nincs külön ingatlanadó.
Olykor külön videókban magyarázzák el a szolgáltatásokat, vagy a budapesti lehetőségeket. Néha egészen sajátságos módon bemutatva a főváros környékeit.
Mivel a magyar bevándorlási szabályozás lehetővé teszi, az ügylet teljes egészében legális, az, hogy valaki ingatlankiadásra alapítson céget, még ha az egész célja a tartózkodási engedély megszerzése, a szervező ügyvédi irodák, társaságok is valódi szolgáltatásért kérnek el pénzt. Azonban az állam és a vásárlók számára mégis vannak kockázatok.
Főleg kínaiak, thaiok és irániak vevők erre
Az OIRF adatai alapján évente 1000-1500 jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyre érkezik kérelem. Még 2016-ig a keresőtevékenység alatt sorolva közölték ezeket a statisztikákat, amelyben a munkavállalási kérelmek is szerepelnek, de azóta különválasztva is látszódnak az adatok: 2017-ben 1098 ilyen kérvényt nyújtottak be, 2018-ban 1431-et, 2019-ben 1563-at, míg tavaly 1229-et.
Kapcsolódó
Ötszörösére nőtt a vendégmunkások száma a kormány lazítása után
A Napi.hu kérdésére az OIRF közölte, hogy 2017-ben 161 darab, 2018-ban 172, 2019‑ben 134, valamint 2020-ban 95 jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet utasítottak el. A bevándorlási hatóság arról is tájékoztatott, hogy mely országok állampolgárai éltek ezzel a kérelemmel:
2018-ban 560 kínai, 97 iráni, 79 török, 74 orosz, 60 thaiföldi állampolgár, valamint 561 egyéb állampolgárságú kérelmező.
2019-ben 572 kínai, 107 iráni, 98 thaiföldi, 98 török, 79 orosz állampolgár, valamint 609 egyéb állampolgárságú kérelmező.
2020-ban pedig 283 kínai, 120 thaiföldi, 118 iráni, 82 török, 72 dél-koreai állampolgár, valamint 554 egyéb állampolgárságú kérelmező.
Az Opten adatai alapján ugyan szűrhető, hogy hány ingatlanhasznosításra szakosodott céget alapítottak külföldiek, de egyrészt itt sem jelenik meg minden társaság, amely csak magyarországi tevékenységre készült, másrészt sok olyan szereplő is van, aki valódi üzleti tevékenységre is hajt. Tehát az biztos, hogy ugyan sokan vannak, akik a tartózkodási engedélyért cserébe, ügynökökön keresztül törnek be erre a piacra, de vélhetően sok olyan személy is alapított céget, aki valóban Magyarországon akar aztán vállalkozóként keresőtevékenységet folytatni.
Vendégmunkásból is egyre több van
Magyarországon a koronavírus-járvány előtt gyorsan nőtt a külföldi vendégmunkások száma, amit a járvány megakasztott ugyan, ám idén újra sokan érkeztek. Az Orbán-kormány még 2017-ben, a munkaerőhiány orvoslására a hiányszakmákban megkönnyítette a szomszédos, unión kívüli országok (azaz Ukrajna és Szerbia) állampolgárai számára a magyarországi munkavállalást, azóta megötszöröződött a vendégmunkások száma, mostanra meghaladja a számuk a 100 ezret.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. Közülük 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnámiak (5,5 százalék) és két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék).
Az emelkedő trend várhatóan folytatódik: szeptembertől lépett életbe az a kormányrendelet, amely szabályozott keretek között megkönnyíti a nem szomszédos országok állampolgárainak foglalkoztatását és tartózkodását. A hivatalos indoklás alapján azért, mert a járvány utáni gazdasági felpattanás miatt feszesebb lett a hazai munkaerőpiac.
Eltérő élethelyzetek miatt választják
A Napi.hu által megkeresett, a bevándorlási piacra rálátó források szerint a leggyakrabban Kínából, Oroszországból, Iránból és az Egyesült Arab Emírségekből próbálnak így tartózkodási engedélyt szerezni. Azonban volt, aki tudott egy belarusz modell nevén lévő üzletet, de türkmén vállalkozót is, aki vélhetően így jutott tartózkodási papírokhoz.
Teljesen eltérő élethelyzetek miatt jönnek az eltérő országokból. A kínaiaknál legtöbbször az utazás és vagyonuk kimentése a fő ok
– mondta egy, a piacot ismerő személy.
A tehetősebb kínaiak korábban jellemzően készpénzben próbálták megszöktetni a jüanjaikat az országból. Nemrégen az ország leggazdagabbjai pontosan tudták, hogy hány kilogramm 1 millió jüan, vagy mennyit ér hongkongi dollárban kifejezve, ami a határon túli készpénzkivitel általános gyakorlatát tükrözi. A szigorú tőkekorlátozás évi 50 ezer dollárra korlátozza az állampolgárok külföldi valutaforgalmát, így az ország gazdagjai már régóta keresnek megoldást arra, hogy bőröndök nélkül vigyék ki a pénzt. A külföldi befektetéseknél lazább a szabályozás, de egy megfelelő kínai ügynök megoldja, hogy egy belföldi utalással azonos méretű összeget egy európai vagy amerikai számlára irányítsanak.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kínaiak előszeretettel indítanak valódi vállalkozásokat is: kisboltokat, gyorsbüféket, ruhaüzleteket. Viszont sokszor a befektetők ezekben nem dolgoznak aktívan, hanem csak utaznak Európán belül.
Az arabok számára inkább az utazgatás jelenti a motivációt: egy egyszerű befektetéssel – ami ráadásul pénzt is termel – megoldható, hogy az EU-n belül könnyen mozogjanak, más országokban kezdjenek üzletelni. “Tavaly a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások miatt ez kényelmes megoldás volt, akkor is, ha valaki rendelkezett már más uniós országban befektetésekkel” – tette hozzá egy forrásunk, aki szerint ugyan a vállalkozók máshol is kérhetnek tartózkodási engedélyt, de általában ez bonyolultabb, időigényesebb feladat.
A nyilatkozók olyan személyekről is tudtak, akiket azzal győztek meg a külföldi ügynökök, hogy a magyar hatóságok biztonsági átvilágítása nem olyan szigorú: jellemzően ez csak a Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System) megvizsgálásából, a nemzetközi körözési listák ellenőrzéséből áll. Hogy sikeresen átcsúszott-e valaki az átvilágításon, nem tudni, a Napi.hu-nak nyilatkozók között viszont volt olyan, aki arról tudott, hogy egy gyanús személy jelentkezését visszadobták, de olyanról is hallottak, hogy egy nyugati országban állítottak meg egy keresett személyt.
Sokakat csak lehúznak
Az sem ritka, hogy egyesek megvezetik az ügyfeleket: sok netes oldalon vagy személyesen az ügynökök úgy nyilatkoznak az ingatlancélú cégalapításról, mintha az egy hivatalos állami program lenne. Több ügyvéd is jelezte, hogy sokszor a már tartózkodási engedélyhez jutott személyek is meglepődnek, hogy milyen feltételek vannak. A legtöbben a túltartózkodásról nem tudnak, vagyis hogy csak korlátozott időre hagyhatják el Magyarországot, valamint hogy 3 évente meg kell újítani az engedélyeket.
A hirdetés megfogalmazása azt sugalmazza, mintha rendes állami program lenne.
Ráadásul sokszor duplán „lehúzzák” a külföldieket: egyrészt megfizetik a bevándorlási ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatási díjat, majd a cégük tényleges működéséhez szükséges könyvelési, asszisztensi szolgáltatást is kapnak. Forrásaink szerint ugyanis ez jellemzően jóval drágább, mintha a külföldiek keresnének egy szolgáltatót és nem bíznák magukat az ügynökök tanácsaira.
Pénzmozgás sem kell jövőre
Jövőre viszont a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyre se lesz szükség a magyarországi tevékenységhez: 2021. július végén kormányhatározat született ugyanis arról, hogy az ország támogatja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását.
A Fehér kártyának nevezett engedélyt azok a harmadik országbeli személyek szerezhetik meg, akik más országban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állnak, vagy igazolt nyereséggel rendelkező külföldi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a munkájukat, illetve vállalkozásuk irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzik.
Így lényegében 2022. január 1-jétől a távmunka igazolása elegendő lehet a magyarországi ideiglenes tartózkodáshoz. Az engedély két évre szólhat, amely további két évvel meghosszabbítható.
Ez még úgyis csábító lehet sok harmadik országbeliek számára, hogy a Fehér kártya nem könnyíti meg a letelepedést: a jogszabály szerint az így szerzett tartózkodási idő nem számít bele a tartósabb bevándorlás feltételéül szabott időbe. Viszont az unión belüli utazásra ez is alkalmas lehet.
E kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a magyarországi megélhetést kell igazolni, ami akkor biztosított, ha a harmadik országbeli állampolgár havi jogszerű jövedelme a beutazást megelőző legalább 6 hónapban a 2000 euró összeget eléri vagy meghaladja. Ezzel a jövedelemmel a magyarországi tartózkodás ideje alatt mindvégig rendelkeznie kell az érintettnek. (napi.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Nem tehetünk róla, de ennek a két – EGYMÁSSAL LÁTSZÓLAG ÖSSZE NEM FÜGGŐ! – cikknek az olvastán megint „CSAK AZ…” jut az eszünkbe:
Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem
Magyarország messze gazdasági súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben: míg 2020-ban a magyar gazdaság (nominális) kibocsátása az 57. helyre volt elég a Világbank szerint, addig az export bruttó értékét tekintve hazánk a 33. volt a világon. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi forgalom a GDP arányában világszinten is kiemelkedő, 2020-ban a magyar export GDP-arányos értéke a 10-12. legmagasabb volt globális szinten.
Ugyanakkor az is világos, hogy a magyar exportadatok mögött elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok magyarországi gyárai és szolgáltatóközpontjai állnak, márpedig ezek termelésének nehéz lenne nemzeti jelleget tulajdonítani.
A Magyarországon létrehozott Audi motorok vagy Huawei telefonok külföldi mérnöki munka alapján, külföldi gépeken, külföldi alkatrészekből készülnek; a magyar szolgáltatóközpontokban külföldi szoftverekkel dolgoznak, és külföldi vállalatok üzemeltetik a rendszereiket. Ezért a fent idézett kereskedelmi adatok nagyon keveset mondanak el arról, hogy a magyar gazdaság mennyi értéket termel, hogyan integrálódik a világgazdaságba, milyen erősségekkel és gyengeségekkel bír.
Ez nem is kifejezetten magyar jelenség: a világkereskedelem döntő része úgynevezett globális értékláncokban és/vagy termelési láncokban bonyolódik le.
Ahogy nemrég írtunk róla, az utóbbi években több magyar és nemzetközi tanulmány készült az exportadatok mögött rejlő termelési kapcsolatok feltérképezése érdekében. Ezek a kutatások jellemzően úgynevezett ágazati kapcsolati táblákon alapulnak, amelyek a világ gazdaságai és azok egyes szektorai közti kapcsolatokat számolják össze. Azaz megmutatják, hogy például a magyar autóipar mennyi alkatrészt kap a német autóipartól és mennyi szolgáltatást vesz igénybe más német szektoroktól; és azt is, hogy a magyar exportban mekkora a magyar gazdasági szereplők által hozzáadott érték.
Gyenge hozzáadott érték, erős exportfüggés
Ezeket a kérdéseket illetően új és fontos információkkal állt elő november közepén az OECD, amelynek táblázatai a legmegbízhatóbb és legrészletesebb képet adják az egyes nemzetgazdaságok és ágazataik közti kapcsolatokról az 1995 és 2018 közötti évekre vonatkozóan.
Ezek alapján Magyarország még mindig a hátsó fertályban van, ha nem a bruttó exportot, hanem csak az export hazai hozzáadott értékét nézzük. Ez az arány azt jelzi konyhanyelven, hogy a magyar export mekkora részét termelte meg a magyar gazdaság, és következésképpen azt is megmutatja, hogy az export mekkora részét tették ki az importált termékek és szolgáltatások, például a német autók német vagy ázsiai alkatrészei.
Ettől függetlenül az OECD összesítéséből kiderül, hogy az export hazai hozzáadott értékének részaránya a legtöbb országban csökkenő tendenciát mutat az utóbbi két évtizedben. Ez annak a jele, hogy a termelés erősen nemzetköziesedik, a kereskedelmi forgalmon belül pedig egyre jelentősebb a köztes termékek, azaz az alkatrészek és a termelés különböző fázisaiban felhasznált egyéb termékek és szolgáltatások aránya.
Az adatokból arra is lehet következtetni, hogy az exporttermelés mennyire fontos egy adott gazdaság számára. Magyarország e tekintetben is kiemelkedik a régiós és európai összehasonlításból: az exportra termelt hozzáadott érték kifejezetten magas a teljes (azaz az exportált és belföldön felhasznált) hozzáadott értékhez képest. Tehát egyszerre igaz, hogy a magyar hozzáadott érték relatíve alacsony, a magyar exportfüggőség viszont magas.
Az Európai Unió, illetve az EU-hoz 2004 után csatlakozott 13, nagyrészt keleti ország átlagához képest Magyarország, Csehország és (a grafikonon nem ábrázolt, de hasonló adatokkal bíró) Szlovákia esetében kiemelkedően magas az exporttermelés részesedése a teljes hozzáadott értékből. Ugyanakkor az olló enyhén záródik, és például a nagyobb és hagyományosan kevésbé exportorientált Lengyelországban is nő ez az arány. Ezzel szemben egyes ázsiai bezzeggazdaságokban, például Dél-Koreában és Tajvanon a magyarnál és csehnél alacsonyabb szinten stabilizálódott ez a mutató; míg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tíz tagállamában kitartóan csökken.
Sok külföldi alkatrész
A magyar export alacsony hozzáadott értéke és a gazdaság ennek dacára mért magas exportfüggősége nem újdonság, bár az OECD frissített adatbázisa azt illetően mégis érdekes, hogy a helyzet hosszabb távon sem változik. Emiatt gyakran szokás a hazai sajtóban összeszerelő üzemként hivatkozni Magyarországra, főként a magyar exportnak az autóipartól való erős függése miatt.
Több módszer van annak megállapítására, hogy egy adott gazdaság összeszerelő üzem-e. Ebből az egyik legegyszerűbb, ha megnézzük, hogy mekkora arányt tesznek ki a köztes termékek importjából az újraexportált köztes termékek. Ez kicsit egyszerűbben azt jelenti, hogy az import mekkora részéből lesz export. Minél nagyobb ez az arány, annál inkább arról van szó, hogy az adott gazdaság exportja nagyrészt importált termékek feldolgozásából áll.
Itt Magyarország a világ legmagasabb értékekkel rendelkező országai között van, azaz a magyar exportban kevés a magyar alkatrész, és nagyon sok a külföldi import. Ugyanakkor az is látszik az adatokból, hogy a helyzet a régió más országaiban is hasonló, nem sok különbség van Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Magyarország számai között. Az is világos, hogy mindez nem is új jelenség, 2000-ben is hasonlóan magas volt a magyar arány.
Általában véve is igaz, hogy az ezredforduló óta (néhány kivételtől eltekintve) jellemzően nőtt az újraexportált alkatrészek aránya az importban, különösen a kis nyitott gazdaságok esetében. Ebbe a kategóriába tartozik például Szingapúr és Írország is. Ez jelzi, hogy önmagában ez a mutató még nem feltétlenül annak a jele, hogy egy ország zsákutcában van; bár a szolgáltatásokra összpontosító ír és szingapúri stratégia merőben más a névleg az újraiparosításban hívő magyartól.
Nem csak az autóiparról szól a magyar export
Az ágazati kapcsolatok lebontásából kisajtolható az exportált magyar hozzáadott érték szektorális lebontása is. Ez alapján a feldolgozóipar hozzáadott értéke 2008 és 2018 között hullámvölgyben volt, azaz a bruttó export értéke hiába nőtt jelentősen, ez nem a magyar gazdaság tevékenységének lenyomata volt. Az újraiparosítás tehát nem igazán jött össze, az exportnövekedést a külföldről importált inputok növekedése és a hazai hozzáadott érték csökkenése kísérte, mígnem 2016 után ismét növekedésnek indult a hozzáadott érték.
Másrészt az egyes szektorok hozzáadott értékének az exporton belüli részaránya alapján a feldolgozóipar relatív súlya 2004-ben volt a legmagasabb, és azóta enyhén csökken, míg a szolgáltatási szektor részaránya enyhén nő.
Kiktől függünk?
Egy másik fontos információ, ami az OECD adatbázisából kinyerhető, hogy a magyar export hozzáadott értéke honnan származik, azaz a magyarországi termelés melyik országok kibocsátására van utalva. Korábbi cikkünkben komolyabb módszertannal dolgozó, a külföldi szektorok egymás közti függőségeit is figyelembe vevő tanulmányokat is szemléztünk; ebben a cikkben az OECD új adatai alapján csupán azt néztük meg, hogy a magyar exportban melyik más országok hozzáadott értéke található meg.
A magyar exporttal kapcsolatban gyakran emlegetett axióma a német függés. Az export teljes hozzáadott értékében valóban magas, 10 százalék körüli a német hozzáadott érték, és minden fontosabb gazdasági szektorban Németország a magyar export fő hozzáadottérték-beszállítója. Ugyanakkor a német arány 2005 óta nem nőtt számottevően, és a magyar export teljes európai hozzáadott értékének csak harmadát teszi ki.
Szintén lassan emelkedő arányt mutat a visegrádi négyek (illetve Magyarországon kívül hármak) aránya, főként az autóiparban és a szolgáltatások terén. Ebből az előbbi arra enged következtetni, hogy a termelési szakaszok szétválasztása finomodik, és a német és nyugat-európai multik egyre jobban szétszórják termelési és beszállítói kapcsolataikat a visegrádi régión belül.
Kína hozzáadott értéke az utóbbi évtizedben nem nőtt jelentősen, és a Kínának leginkább kitett elektronikai szektorban az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Az Egyesült Államok pedig az 1990-es évek óta stabilan mérsékelt, 2 százalék körüli értéket ad hozzá a magyar exporthoz. Az orosz hozzáadott érték a vegyiparban ma is jelentős, bár az utóbbi években csökkent; máshol viszont mérsékelt. Mindazonáltal az orosz érték nagyrészt az energiaimportból fakad, és ezért erős korrelációt mutat a világpiaci energiaárakkal: 2011 és 2013 között, az energiaárak legutóbbi elszállása idején volt a legnagyobb az orosz inputok értéke, ekkortájt a teljes exportált hozzáadott érték 5-6 százalékát tette ki.
Meglepő exportsikerek
Egy másik megközelítés a külső kapcsolatok feltérképezésére, ha azt nézzük meg, hogy mekkora az egyes partnerországok hozzáadott értéke a végső felhasználásban. Ez a mutató azt jelzi, hogy a Magyarországon fogyasztó és beruházó emberek, gazdasági társaságok és a kormányzat által felhasznált termékekben és szolgáltatásokban mennyi (akár közvetlenül, akár közvetetten, harmadik országokon keresztül) importált külföldi hozzáadott érték van, és az pontosan honnan érkezett.
Magyarország természetesen elsősorban a környező országokhoz kapcsolódik gazdaságilag, míg Kínához, az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és más globális gazdasági gócpontokhoz relatíve gyenge kapcsolat fűzi. Az ezredforduló idején a mainál nagyobb volt Ázsia és az Egyesült Államok részaránya, ami jelzi, hogy a magyar politikai vezetők nem feltétlenül vannak tisztában a hazai gazdaság kapcsolati rendszerével, amikor a világgazdaság keleti szeleiről értekeznek.
Az is látszik, hogy a magyar gazdaság egyre szorosabban kapcsolódik a külvilághoz, azaz az importált hozzáadott érték részaránya a teljes felhasználásban nő. Ez a növekmény ugyanakkor döntően az 1995 és 2000 közti időszakból származik, az ezredforduló óta viszont hullámzó az arány, még ha az utóbbi éveket lassú, de tartós emelkedés is jellemezte.
Az OECD a végső felhasználásban lévő külföldi hozzáadott érték mérlegét is kiszámolta. Ez a mutató azt jelzi, hogy például Magyarország több német hozzáadott értéket fogyaszt-e el, mint amennyi magyar hozzáadott értéket Németország. A mutató előnye, hogy a bruttó kereskedelmi adatok, mint a fenti lebontásokból kiderült, nem feltétlenül jelzik két ország kapcsolatát, hiszen a globális értékláncok miatt a kereskedelem nem kétoldalú, hanem sok országot felölelő hálózatokban zajlik; a bruttó kereskedelmi érték pedig nem a valós hozzáadott értéket mutatja. Ezért a kétoldalú kereskedelmi mérleg sokat nem jelent, viszont a hozzáadott érték alapján jobb képet kapunk a kétoldalú kapcsolatokról.
Magyarország esetében a legnagyobb mérleghiány Oroszországgal szemben áll fent, ami a közvetlen és közvetett (például a német autóipar által felhasznált orosz gáz értékéhez köthető) energiaimport miatt nem meglepő. Ugyanakkor a lista többi szereplőjét illetően számos érdekesség van: a visegrádi országokkal szemben például vaskos mínuszban van Magyarország, de Horvátország és Románia esetében erős magyar többlet látszik.
Kínával szemben hiába mutat jelentős mínuszt a magyar kereskedelmi mérleg, a végső felhasználás hozzáadottérték-kereskedelmét nézve pluszban vagyunk. Azaz Kína több magyar hozzáadott értéket fogyaszt el, mint amennyi kínai hozzáadott értéket Magyarország. Ennek oka relatíve egyszerű: a Kínából származó magyar import nagy része elektronikai alkatrész, amelyet Magyarország továbbexportál az itt összeszerelt Huawei telefonokban és Lenovo számítógépekben. Ezzel szemben Kína nagyrészt a hazai piacon értékesített német autók, autóalkatrészek és más európai termékek formájában importálja a magyar hozzáadott értéket.
Mindazonáltal a mérlegtöbblet 140 millió dollár, azaz egyelőre nem arról van szó, hogy a kínai keresletből fog meggazdagodni Magyarország. Sőt, a két nagyhatalom közti feszültségek fényében érdemes kiemelni, hogy a legnagyobb, 1,7 milliárd dolláros többlet az Egyesült Államokkal szemben áll fent. A második helyen Románia áll, amelyet nyugat-európai országok követnek.
Ebből nem feltétlenül érdemes politikai következtetéseket levonni, miután az, hogy hol landol a magyar hozzáadott érték, és honnan landol hozzáadott érték Magyarországon, nagyrészt abból fakad, hogy egyes multivállalatok éppen hogyan alakítják termelési és értékesítési láncaikat.
Ugyanakkor a fenti adatok azt is jelzik, hogy mennyire félrevezető, amikor politikusok vagy politológusok a valós gazdasági kapcsolatok ismerete nélkül akarják értelmezni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. (g7.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…mennyire félrevezető, amikor politikusok vagy politológusok a valós gazdasági kapcsolatok ismerete nélkül akarják értelmezni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat.”
-Viszont nem hülyegyerekek gyülekezete a polythykusmaffia! Kiválóan ismerik ők a valós helyzetet, hiszen RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN (nemzetközileg részben, itthon egészben) ŐK SZERVEZIK/IRÁNYÍTJÁK a kapcsolatokat!
AZ EREDMÉNYRŐL PEDIG HAZUDNAK! – NEKÜNK!
De hiszen ez már így természetes! A rendszerváltás óta ismert a mondás: „ahol véget ér az emberi tisztesség, ott kezdődik a politikus!”
DEEE…! MI VAGYUNK A HÜLYÉK! HISZEN TUDJUK – ÉS TŰRJÜK!
Karácsony hetét kezdte meg ma (2021 12. 20.) Döbrögisztán is!
Ezzel pedig új heti ragálymatiné – sorozatot mutat be NEKÜNK a vajdasági qrmányvetítölde. A hétindító káprázat azzal indul, hogy: „Az összesített hétvégi adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 226 399 fő, közülük 5 937 305 fő már a második oltását is megkapta, 3 104 194 pedig már a harmadik oltást is felvették. Az elmúlt három napban összesen 10 105 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 228 400 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt három napban elhunyt 366 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 37 896 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 048 633 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 141 871 főre csökkent. 5537 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 503-an vannak lélegeztetőgépen. Az elmúlt napokban zajlott újabb Oltási akciónak köszönhetően ismét több tízezren vették fel az oltást. A szülők számára folyamatosan nyitva a regisztrációs és az időpontfoglaló honlap az 5-11 éves gyermekek oltásához…”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
(idézet:A Berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig)
8
Március 14-én a sajtóban hírek jelennek meg arról, hogy a cseh kormány lemondásra készül, hogy Hitler a nemzetközi helyzetre való tekintettel elhalasztotta tervezett bécsi útját, s hogy Göring váratlanul megszakította San Remo-i üdülését és visszatért a német fővárosba.
Ugyanekkor válik ismeretessé Halifax angol külügyminiszter beszéde, amelyet a konzervatív párt választói gyűlésén mondott el.
E beszédben Halifax kijelentette, hogy Anglia nem vállalhatja a világrendőr szerepét. Gyengébbek kedvéért még egy példát is mondott: „A felelősségtudó családapa bizonyára felháborodik, ha távoli országrészben elkövetett durva támadásról olvas, de senki sem gúnyolhatja őt gyávának azért, mert nem hajlandó rögtön vonatra szállni, hogy fejbeverje a távoli támadót. A józan közvélemény csak akkor helyeselné beavatkozását, ha az eljárás az ő családját érintené és közvetlen kötelességei és érdekei körébe vágna.” — Ez elég világos beszéd volt. Csehszlovákia ebből megtudhatta, hogy nem tartozik a családhoz, Hitler pedig megértette ebből, hogy nem kell az angol beavatkozástól tartania.
Március közepén a magyar uralkodó osztályoknak ismét lehull egy morzsa: kiprovokált határincidens ürügye alatt március 14-én Hitler engedélyével Horthy megindíthatja a csapatait Kárpát-Ukrajna megszállására. Március 14-én a prágai német nagykövet meghívást nyújt át Hácha elnöknek és Chvalkovsky külügyminiszternek — Hitlerhez, Berlinbe.
A tárgyalás a Führernél 14-éről 15-ére virradó éjszaka 1 óra 15 perctől 2 óra 15 percig tart. A Führeren kívül jelen van: Ribbentrop külügyminiszter, Göring marsall, Keitel tábornok, Weizsäcker, Meissner és Dietrich államtitkárok, valamint Hewel követségi tanácsos, a jegyzőkönyv vezetője.
Hitler és a jelenlevő náci vezetők minősíthetetlen hangon tárgyalnak a csehszlovák államférfiakkal. Hitler leszögezi: a viszonyok a Müncheni Egyezmény óta nem változtak meg Csehszlovákiában; utal a többi között arra, hogy nem változott meg a cseh hadsereg németellenes beállítottsága, végül közli velük, hogy már kiadta aparancsot a német csapatoknak: vonuljanak be Cseh-Morvaországba, továbbá azt, hogy a csapatok bevonulását követően be fogja kebelezni Cseh-Morvaországot a Német Birodalomba.
Reggel 6 órakor tehát a német haderő és légierő megkezdi a bevonulást — folytatja a Führer. Két eset lehetséges: „Az első: a cseh csapatok ellenállást tanúsítanak; ezt a német csapatok a legkíméletlenebbül le fogják törni. A második: a német csapatok bevonulása elviselhető formában játszódik le; ez az ő, a Führer számára megkönnyíti, hogy Csehszlovákia cseh életének kialakításánál nagyvonalú autonómiát és bizonyos fokú nemzeti szabadságot adjon.”
Ez az, amiért Háchát ide kérette. A német haderő óriási túlsúlyban van a cseh haderővel szemben. Minden cseh zászlóaljra egy teljes német hadosztály jut.
Hácha válasza: a helyzet teljesen világos, itt minden ellenállás értelmetlen, hiábavaló, de nagy kérdés, hogy a hátralevő négy óra alatt vissza lehet-e tartani az egész cseh népet az ellenállástól?
A jegyzőkönyv szerint Hácha és Chvalkovsky ezután visszavonult a Führer szobájából, hogy Göringgel, Keitellel és a német államtitkárokkal tanácskozzanak.
Mikor visszatérnek, akkor Hitler megismétli: ha a csehek nem tanúsítanak ellenállást, autonómiát fog adni.
Göring megjegyzéséből kiderül, hogy csak kulturális autonómiáról lehet szó, mert a náci vezetők Cseh- és Morvaországot a német gazdasági élettér részének tekintik.
A Führer végül leszögezi, hogy „a dolgok mostani szabályozása végleges, de elviselhető lesz”. Mindenesetre a csehek több jogot fognak kapni, mint ők a saját területükön a németeknek valaha is adtak — jelenti ki végül.
Fél éjszakán át folyik a kíméletlen zsarolás, míg végül hajnali öt órakor, egy órával a bevonulás megkezdése előtt Hácha és Chvalkovsky hajlandó az árulásra, aláírja a Csehszlovákia függetlenségét megszüntető okmányt:
„A Führer és birodalmi kancellár ma Ribbentrop birodalmi külügyminiszter jelenlétében fogadta dr. Háchát, a csehszlovák állam elnökét, és Chvalkovsky csehszlovák külügyminisztert. Az utóbbiak kívánságára az összejövetelen teljes nyíltsággal vizsgálat alá vették a jelenlegi csehszlovák állam területén az utóbbi hetekben kialakult igen komoly helyzetet. Mindkét részről egybehangzóan kifejezésre juttatták azt a meggyőződést, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy Közép-Európának ebben a részében helyreálljon a nyugalom, a rend és a béke. A csehszlovák állam elnöke kijelentette, hogy ő ezt a célt szolgálja, és hogy végleges megbékélést lehessen elérni, a cseh népnek és az országnak a sorsát bizalommal teszi le a Német Birodalom Führerjének a kezébe. A Führer tudomásul vette ezt a nyilatkozatot és kinyilvánította azt az elhatározását, hogy a cseh népet a Német Birodalom védelme alá veszi és neki saját népi életének megfelelő autonóm fejlődést fog biztosítani. Ezen okmányt két hiteles tisztázatban aláírták.
Berlin, 1939. március 15.
Adolf Hitler
Ribbentrop
dr. E. Hácha
dr. Chvalkovsky.”
És március 15-én hajnalban a Wehrmacht egységei a cseh lakosság tehetetlen gyűlöletétől kísérve bevonulnak Csehországba, horogkeresztes lobogó kerül a prágai vár ormára.
A prágaiak az utca két oldalán néma kétségbeeséssel szemlélik a bevonulást. Az „Újság” arról számol be, hogy „a városban cirkáló német autóosztagokat és járőröket a német házak és pénzintézetek előtt a német lakosság kinyújtott karral és Heil-kiáltásokkal üdvözli, amire a cseh tömeg füttyszóval, pfújozással és felemelt ököllel válaszol, a Vencel téren egy csoport a cseh himnuszt énekli”.
Végül: mit nyert a Harmadik Birodalom Cseh- és Morvaország bekebelezésével?
Coulondre 1939. március 19-i jelentésében a következőket írja:
„Németország, amelynek devizakészlete teljesen kimerült, birtokába kerítette most a cseh jegybank aranyfedezetének és devizáinak legnagyobb részét. Ötven millió dollárra becsülhető ez az összeg, ami jelentős segítség az olyan ország számára, amely már szűkében van a nemzetközi fizetési eszközöknek.
Még ennél is fontosabb az a rengeteg és kitűnő minőségű hadianyag, amely a Skoda-üzemekkel együtt most Németország birtokba jutott. Ez a világhírű gyár nemcsak Csehszlovákiát látta el, hanem Romániát és Jugoszláviát is, amely országoknak katonai készültsége most jelentősen csökkenni fog. Csak emlékeztetőül jegyzem még meg, hogy a Skoda-üzemek a mi számunkra is szállítottak repülőgépmotorokat. A Krupp-üzemek és a Skoda-gvár birtokában a Reich most már vitathatatlanul első hadianyagszállítója lesz Kelet- és Délkelet-Európának, ami által arra is módja lesz, hogy nyomást gyakoroljon e területek politikájára, ellenőrizze felfegyverkezésüket és szállításai révén újabb külföldi devizákhoz jusson.
Ezenfelül Cseh- és Morvaország elfoglalása a Reich első olyan területi hódítása, amely élelmezés szempontjából nem deficites vállalkozás. Ellenkezőleg, érezhetően meg fogja javítani Németország élelmezési viszonyait, s nemcsak azért, mert Cseh- és Morvaország aránylag termékeny országok, hanem mert meghódításukkal a Reich közvetlenül a magyar és román magtárak ajtaja elé került.
Másrészt a Reich gazdasági vezetői jelentősen megnövekedett munkaerőtartalékkal rendelkeznek. Az önellátás a hatalmas felfegyverkezés munkáit a Reich már amúgy sem bírta saját embereivel ellátni. Másfél millió munkásra volt még szüksége az iparnak és a földművelésnek. Ilyen körülmények között senki sem tudta, hogy Németország — ha általános mozgósításra kerül a sor — hogyan fogja ellátni munkaerőszükségletét s betömni a bevonulások folytán keletkezett réseket? A csehek — akiket katonai szolgálatra méltatlanoknak ítélnek — fogják most azt a három millió munkást szállítani, akikre adott esetben szükség lesz.
Végül pedig Németország stratégiai helyzete is jelentősen megjavult. A több száz kilométer hosszú cseh határ helyét most ez a sokkal rövidebb és könnyebben megvédhető vonal foglalja el, amely Ausztriát Sziléziával köti össze. Németország így több hadosztályt takarít meg, amelyeknek a háború esetén a cseh határt kellett volna őrizniük. Ezenfelül a cseh és a morva síkság kitűnő kiindulási terület, főleg repülőgépek számára, amelyeknek hatósugara ezentúl az egész Balkánra is kiterjed, nem szólva Magyarországról és Lengyelországról.”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru ma az alábbi zenével köszönti az ünnepelteket és az olvasóit
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Habony lehet a Végrehajtói Kar elnökének „gazdája”? – megszólalt az ügyben a Jobbik
Ahogy arról korábban beszámoltunk, A HVG.hu a titkos felderítés irataira hivatkozva azt írta, időnként külföldön találkozott Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupciós botrányba keveredett elnöke azzal a titokzatos személlyel, akit csak úgy nevezett, hogy „a gazdám”.
Az egész országot furdalja a kíváncsiság, hogy ki lehet a titokzatos ember, akit a végrehajtó maffia intézője a „gazdájának” nevez? Talán pont emiatt bújócskázik Orbán és a politikusbűnözőkből álló csipetcsapat.
– olvasható a Jobbik közösségi oldalán. Úgy gondolják ideje lenne végre megszólalni.
Szerintük a „maffiakormány” természetéből kiindulva, a napnál is világosabb, hogy a „Völner-botrány messze nem áll meg egy tízmilliókkal megvesztegetett államtitkárnál”.
Igaz, ő is annyit keresett viszonylag rövid idő alatt, mint másnak két emberöltőnyi takarékoskodás, de a valódi kérdés az, hogy ki hagyta, ki nézett félre, és legfőképpen ki gazdagodott valójában? És ha már itt tartunk: milyen politikai érdekek fűződhettek ahhoz, hogy éveken keresztül működhetett a végrehajtói maffia.
– írják a bejegyzésben. Úgy gondolják a Fidesz láthatóan „szívesen lerázná magáról a botrányt azzal, hogy belebukott a szervezett bűnözés egyik miniszterhelyettesi rangú katonája, még erényt is próbálnak kovácsolni Völner lebukásából”.
Mármint ami a kormányzati posztját illeti, ugyanis a kétharmados szavazásoknál a bukottakra is szüksége van Orbánéknak.
– tették hozzá.
Csakhogy itt van ez a Schadl nevű végrehajtófőnök, meg az ő lehallgatási jegyzőkönyve, amiből világosan kiderül, hogy működik a nemzeti együttműködés. „Gazdám” – így nevezte azt a titokzatos embert, akivel időnként külföldön találkozott.
A Jobbik szerint, már maga a kifejezés is „hűen demonstrálja azt a reneszánszát élő feudalizmust, amit Orbánék a nyakunkba raktak, már ez is többet mond minden szónál”.
Sokan arról beszélnek, hogy a titokzatos gazda nem más, mint a jól ismert, állítólag külföldön élő miniszterelnöki tanácsadó, kijáróember, Habony Árpád. Túlságosan nem lepődnék meg rajta. Ahogy azon sem, ha kiderülne, hogy végül tényleg Orbánéknál kötöttek ki a papírzacskós pénzek – ahogy azt igen sokan feltételezik.
– írják, majd hozzátették:
Igaz vagy sem, mindenesetre egy ország várja, hogy a korrupciós botrány felelősei bujkálás helyett végre kiálljanak a fényre. Varga Juditnak, de legfőképpen Orbán Viktornak is éppen itt lenne már az ideje megszólalni!
(propeller)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ KÉREM! Hiszen Hárpi NEM IS QRMÁNYTAG!
Maga a vajda mondta be anno, hogy NINCS IS A BÉRLISTÁN ILYEN NEVŰ MARTALÓC!
Persze az hogy mit mond a vajda, az egy dolog…- HISZEN Ő IDŐBEN FIGYELMEZTETETT:
-Akkor hát…- LEHET (?) HOGY A HÁRPI A „BEFIZETŐK” LISTÁJÁN SZEREPEL?
DEJSZEN AZ A LISTA QRVA HOSSZÚ! AZON MINDANNYIAN OTT VAGYUNK!
Elkeseredett harc után, mely a mezőgazdasági kísérleti földeken zajlott le, a németek július 17-én délután két órakor foglalták el Vorosilovgrádot. A túlerőben levő ellenség ezekben a harcokban megsemmisítette a déli arcvonal utóvéd csapatait. Az életben maradottak harcolva vonultak vissza a vasútvonal mentén, majdnem Verhnyeduvannaja állomásig, amíg az utolsó katona is el nem esett a donyeci földön.
Ekkorra mindenki, aki Krasznodonból és a közeli kerületekből el akart és el tudott menni, már elment vagy elutazott kelet felé. De a távolabb eső Belovodszk-kerületben, közlekedési eszköz híján, s mert nem ismerték a helyzetet, ottrekedt a krasznodoni Gorkij Iskola nyolcadik és kilencedik osztályos tanulóinak zöme. Mezőgazdasági munkán voltak a kerületben.
A kerületi közoktatási osztály Marija Andrejevna Borcot, az orosz irodalom tanárát bízta meg azzal, hogy kihozza a csoportot. Ez az energikus asszony a Donyec-medencében született. Jól ismerte a helyi viszonyokat, és személyesen is érdekelt volt a feladat sikeres megoldásában. A tanulók között volt Valja nevű lánya is.
Elég lett volna egyetlen teherautó, hogy a tanulókat elszállítsa, de Marija Andrejevna csak akkor kapta meg az utasítást, amikor már semminemű közlekedési eszközre nem lehetett szert tenni. Száz akadályon keresztül, több mint 24 órás utazás után végre meglelte a szovhozt, mely maga is útra készen állt. A nehéz út, a komszomolka lánya s a többi iskolás gyerek sorsán való aggodalom agyongyötörte Marija Andrejevnát. Felzokogott. A nyomasztó izgalom és a hála könnyei törtek ki belőle, amikor megtudta, hogy a szovhoz igazgatója – aki hihetetlen erőfeszítéssel minden lehető szállítóeszköz igénybevételével evakuálta gazdaságát, rekedten a szitkozódástól, kialvatlanul és több napos szakállal – utolsó teherautóját szó nélkül átengedte Marija Andrejevnának.
A súlyos harctéri helyzet akkor már eléggé ismert volt a Belovodszk-kerületben. De a tanulók, Marija Andrejevna megérkeztéig, az ifjúság gondtalanságával abban bíztak, hogy a felnőttek majd idejekorán gondoskodnak róluk. Hangos, egészséges jókedvük most is diadalmaskodott az általános hangulatban. Mint mindig, ha fiatalok a szép, szabad természetben találkoznak, romantikus, baráti kapcsolat szövődött köztük.
Marija Andrejevna nem akarta elhamarkodottan megriasztani a gyerekeket, és elhallgatta előttük a dolgok valódi állását. De igyekezetéből, amellyel minél gyorsabban haza akarta vinni őket, megértették, hogy valami nagyon komoly baj történhetett. A hangulat egyszeriben megromlott, mindenki az otthonára gondolt, és azon töprengett: mi lesz ezután?
Valja Borc kissé korán fejlett lány volt: erősen lebarnult, még gyerekes lábán és kezén finom pihék aranylottak, szemei sötétszürkék, de pillái feketék voltak, amitől tekintete kissé hideg jelleget kapott. Két aranyszőke varkocsa s erőteljes, piros üde ajka volt. Valja a szovhozban, munka közben jól összebarátkozott egyik iskolatársával, a kicsi, lenhajú, pisze orrú, szeplős, élénk – vagy ahogy mondják -, értelmes tekintetű Sztyopa Szafonovval.
Valja a kilencedik, Sztyopa a nyolcadik osztályba járt, ami rendes körülmények között akadályozta volna a barátságot, ha Valja lányokkal is barátkozott volna. De Valja nemigen barátkozott lányokkal. Az is zavarta volna barátságukat, ha a fiúk közül akad olyan, aki megtetszik neki. De ilyen nem akadt. Valja sokat olvasott, jól zongorázott, képzettségével kitűnt a többi lány közül. Jól tudta ezt, s megszokta, hogy fiúpajtásai is elismerjék. Sztyopa Szafonov nem azért felelt meg neki, mert ő megtetszett a fiúnak, hanem, mert érdekelte. A fiú valóban gondolkodó, mélylelkű gyerek volt, de ezt a tulajdonságát gyerekes dévajkodással álcázta. Hű pajtás volt és iszonyúan szószátyár. Valja viszont nem szeretett fecsegni, titkait a naplóján kívül senki másra nem bízta, hősi tettekről álmodott, s mint minden lány, repülő szeretett volna lenni. Eszményképét is nagy tettek emberének képzelte el. Sztyopa Szafonov fecsegése, tréfás mókázása mulattatta és szórakoztatta.
Első ízben akkor beszélgettek komolyan, amikor minden köntörfalazás nélkül megkérdezte Sztyopától, mit csinál majd, ha Krasznodon a németek kezébe kerül.
Sötétszürke, hűvös tekintetű szeme komolyan és kutatóan nézett a fiúra. A gondtalan Sztyopának pedig, akit főként az állat- és növénytan érdekelt, és arról ábrándozott, hogy nagy tudós lesz, még sose jutott eszébe, mihez is fog, ha egy nap ott teremnek a németek. Ezért habozás nélkül kijelentette, hogy adott esetben könyörtelen földalatti harcot folytat majd a németek ellen.
– Ez nemcsak amolyan fecsegés? Igaz ez? – kérdezte Valja hidegen.
– Miért lenne fecsegés? Persze hogy igaz! – válaszolta megint csak gondolkodás nélkül Sztyopa.
– Esküdj meg …
– Na, esküszöm … Persze hogy esküszöm! Hát mi mást tehetünk? Végeredményben komszomolisták vagyunk! – mondta a fiú. Csodálkozva felhúzta szemöldökét, és csak ezek után gondolkozott azon, voltaképpen mit is kérdeztek tőle.
– Hát te? – kérdezte kíváncsian.
Valja ajkával megközelítette a fiú fülét, és fenyegető suttogással mondta:
– Es-kü-szöm …
Aztán hirtelen odanyomta száját ugyanazon fülhöz, beleprüszkölt, mint egy csikó, hogy a fiú dobhártyája majdnem megrepedt, és kijelentette:
– Mindazonáltal szamár vagy, Sztyopa! Szamár és hólyag! – és ezzel elszaladt.
Éjszaka tették meg az utat. A gép előtt ott futott a sztyeppen a letakart autólámpa fénykorongja. Végtelen csillagos ég borult föléjük. Friss szelek csatangoltak a sztyepp fölött, érett gabona-, széna-, méz- és ürömillattal volt tele minden. A levegő sűrűn, melegen csapott arcukba. Nehéz volt elhinni, hogy otthon talán már németek várják őket.
A teherautó tele volt. gyerekkel. Más időben egész éjszaka énekeltek, kurjongattak, kacagtak, titokban csókolóztak volna; most riadtan, némán utaztak, csak időnként váltottak egy-egy szót félhangon. Kis bőröndjükön, hátizsákjukon egymáshoz kuporodva, helyenként nagyot zökkenő fejjel nemsokára mind elszenderedtek.
Valja és Sztyopa leghátul ültek az autóban. Ügyeletesek voltak. Sztyopa elszunyókált. Valja a hátizsákján ült, és maga elé, a sötét sztyeppbe nézett. Most, hogy senki sem látta, erőteljes, kissé kacér ajkait gyerekes szomorúan, durcásan szorította össze.
Nem vették fel a repülőiskolába. Pedig hányszor megkísérelte. Elutasították. A szamarak! Nem sikerült az élete. És mi vár most rá? Sztyopa – annak csak a szája jár. Persze, Valja kész a föld alatt is dolgozni, de hogy kell, mint kell ezt megcsinálni, ki vezeti majd a munkát? És mi lesz apjával? Valja apja zsidó volt. És mi lesz az iskolával? Mennyi erő buzog a szívében! Még arra sem ért rá, hogy beleszeressen valakibe, s máris mi lett az életéből? Határozottan nem sikerült az élete. Nem tud kiválni a többi közül, nem tud dicsőségre szert tenni, képtelen kivívni az emberek elismerését. A bánat könnyei égtek a szemében. De ezek azért mégis igaz könnyek voltak. Nem önző leányálmok, hanem egy erős egyéniség tiszta vágyai. Tizenhét éves volt mindössze …
Valami különös zajra figyelt fel, mintha egy ugró macska a körmeivel kapaszkodna bele a teherautó hátsó deszkafalába.
Hátrafordult, és szinte megrémült.
Egy fiú, de lehet, hogy alacsony termetű fiatalember, ellenzős sapkában, két kezével elkapta az autó hátsó deszkáját, és lábával kapálózva igyekezett a kocsiba bemászni, villámgyorsan mérlegelve az eléje táruló akadályokat.
Csenni akar? Mit is akar tulajdonképpen? Valja ösztönszerűen megmozdult, hogy lelökje a kocsiról, de gondolt egyet, és elhatározta, hogy felkelti Sztyopát.
A fiú vagy legény eközben rendkívül ügyes és gyors mozdulatokkal be is mászott a kocsiba. Már ott ült Valja mellett, ragyogó szemű kis arcát közelebb tolta a lányhoz, és ujját szájához emelve, hallgatásra kérte. A fiúnak nyilván fogalma sem volt, kivel van dolga. Még egy pillanat, és pórul jár, de akkor Valja meglátta az arcát. A magakorabeli fiú tarkóján rongyos sapka ült, rég nem mosdott, de hamisítatlan gyerekbátorságtól ragyogó arca s a sötétségben is villogó szeme volt … És ahogy ránézett, már döntött, és a fiú javára.
Valja nem mozdult, meg se szólalt. Azzal a szabad, hűvös kifejezéssel mérte végig a legénykét, mely minden alkalommal, ha nem volt egyedül, jellemezte arcát.
– Miféle autó ez? – kérdezte suttogva a fiú, és közelebb hajolt.
Most alaposabban megnézhette a fiút. Göndör, valószínűleg igen kemény szálú volt a haja, erős, rideg rajzú szája kissé előreállt, mintha dagadt lenne.
– Hát aztán? Vagy talán nem olyan autót bocsátottak rendelkezésedre, mint amilyenre számítottál? – kérdezte hidegen, szintén suttogva Valja.
A fiú mosolygott.
– Az én autómat most generálozzák … de úgy elfáradtam, hogy … – és olyan mozdulatot tett a kezével, mintha azt akarná kifejezni: nekem már úgyis minden mindegy …
– Bocsánatot kérek, de a hálóhelyek mind foglaltak – mondta Valja.
– Hat napja nem durmoltam. Egy órát még elbírok valahogy – mondta a fiú barátságos őszinteséggel s anélkül, hogy a legcsekélyebb bántódást érezné.
Ugyanakkor gyorsan és alaposan megnézett mindent, ami a szeme elé került. Főleg az arcokat igyekezett meglátni a sötétben.
Az autó időnként nagyokat zökkent, és Valja meg a fiú kénytelenek voltak a gép oldalába fogódzkodni. Valja keze egy alkalommal odaért a fiúéhoz, de nyomban elkapta. A fiú akkor felemelte fejét, és figyelmesen nézett a lányra.
– Ki alszik itt? – kérdezte a fiú, és odahajolt Sztyopa fejéhez, mely ide-oda ringott a rohanó autóban. – Sztyopa Szafonov! – mondta, de most már nem suttogva, hanem ujjongó, teljes hanggal. – Most már azt is tudom, kié a gép! A Gorkij Iskoláé. A Belovodszk-kerületből jöttök?
– Honnan ismered Sztyopa Szafonovot?
– A domb alatt, a forrásnál ismerkedtünk meg.
Valja várta, hogy többet is mond, de a fiú egyebet nem szólt.
– Mit csináltatok a domb alatt, a forrásnál? – kérdezte.
– Békát fogtunk.
– Békát?
– Szóról szóra.
– Minek?
– Eleinte azt hittem, azért fogja, hogy harcsát horgásszon vele, de kiderült, hogy fel akarta boncolni! – és a fiú Sztyopa Szafonov különös kedvtelésén mulatva, hangosan elnevette magát.
– Aztán? – kérdezte a lány.
– Aztán rávettem, hogy menjünk harcsát fogni. Egy éjjel el is mentünk. Én kettőt fogtam, egy kicsit, félkilósat s egy másik egész rendeset. Sztyopa semmit se fogott.
– És aztán?
– Aztán addig beszéltem neki, amíg hajnalban megfürödtünk; szót fogadott, de egészen kék volt, amikor kimászott, és azt mondta: „Én úgy remegek, mint a kocsonya, és a fülem tele van hideg vízzel!” És prüszkölt … Na, megtanítottam, hogyan lehet gyorsan felmelegedni, és hogyan rázza ki a vizet a füléből.
– Hogyan?
– Egyik füledet bedugod, aztán fél lábon ugrálsz, és közben azt kiabálod: „Fülemből a vizet menten öntsd ki, Katyerina lelkém!” Aztán bedugod a másik füledet, és megint csak ezt kiáltod.
– Most már értem, miért barátkoztatok össze – mondta Valja, és a szemöldöke kissé megremegett.
A fiú azonban nem értette meg a szavaiban rejlő gúnyt, komollyá vált, és belemeredt a sötétségbe.
– Kissé elkéstetek – mondta.
– Igaz is …
– Mi?
– Azt hiszem, ma éjjel, legkésőbb holnap reggel Krasznodonban lesznek a németek.
– Hát aztán? – kérdezte Valja.
Ki akarta próbálni a fiút, vagy csak úgy tett, mintha nem félne a németektől – maga sem tudta, miért mondta ezt. A fiú rávetette merész tekintetét, aztán elfordult, és nem válaszolt.
Valján egyszerre ellenséges érzés vett erőt. Furcsa, de a fiú is megérezte, mert békülékenyen tette hozzá:
– Nincs hová lógni!
– Minek lógni? – viszonozta lekicsinylően a lány.
De a fiú semmiképp se akarta magára haragítani, és megint csak békítőén mondta:
– Igaz is …
Csak meg kellett volna neveznie magát, hogy kielégítse a lány kíváncsiságát, és a viszony nyomban jóra fordul. De vagy nem érte fel ésszel, vagy nem akarta megmondani a nevét.
Valja gőgösen hallgatott, a fiú el-elszundikált, de az autó minden zökkenésére vagy Valja szándékos vagy véletlen mozdulatára felkapta fejét.
A sötétből kezdtek lassan kiválni a krasznodoni házak körvonalai. A teherautó fékezett a park előtt, az első vasúti átjárónál. Az átjárót nem őrizték. A sorompó nyitva volt, lámpa nem égett. A gép átdöcögött a pályatesten, csikorogtak a fékek.
A fiú összekapta magát, kiskabátja alá nyúlt, mintha valamit keresett volna a csípője körül. Szakadt gimnasztyorkája piszkos volt.
– Itt leszállok … – mondotta. – Köszönöm a szívességedet.
Felemelkedett, és Valjának úgy rémlett, mintha kabátja és nadrágja tömött zsebeiben nehéz tárgyak rejtőznének.
– Nem akartam felkelteni Sztyopát – és újra Valjához közeledett nevető szemével. – Ha felébred, mondd meg neki: Szergej Tyulenyin kéri, hogy jöjjön el hozzá.
– Nem vagyok postahivatal, és nem vagyok telefonközpont – válaszolta Valja.
Szergej Tyulenyin arcán őszinte elkeseredés tükröződött. Annyira elkeseredett, hogy nem tudta, mit mondjon, és az ajka még jobban kidagadt. Aztán szó nélkül kiugrott a kocsiból, és eltűnt a sötétben.
Valja egyszerre elszomorodott, hogy így hirtelen megbántotta a fiút. És az volt a legkellemetlenebb, hogy azok után, amit mondott neki, tényleg nem közölhette a dolgokat Sztyopával, s így nem tehette jóvá helytelen viselkedését ezzel a bátor gyerekkel szemben, aki éppoly váratlanul tűnt el, mint ahogy ott termett. Visszaemlékezett merész, csillogó szemére, amely goromba megjegyzéseire elszomorodott, és szinte maga előtt látta vékony, kissé előreálló ajkát.
A város teljesen sötétbe merült. Sehol egyetlenegy ablakban, bányalejáraton, vasúti átjárón semmi fény! A hűvös levegőben még érzett a füstölgő bányák égő szenének maró szaga. Az utcán egy lelket sem lehetett látni, és különösen szokatlan volt, hogy a bányák körzetében és a vasúti sínek felől nem hallani a mindennapi munka megszokott zaját. Csak a kutyák ugattak.
Szerjozsa Tyulenyin puha macskaléptekkel sietett a vasúti pálya mentén, odaért a puszta térhez, melyen rendszerint a piacot tartották, és megkerülve a teret, elsiklott Li Fan-csi sötét, meggyfákkal szegélyezett vályogkunyhói mellett. Zajtalanul érte el apja kunyhóját, mely ott fehérlett a többi, ugyanolyan meszeletlen, egymás hegyére-hátára ragasztott szalmatetős agyagkunyhó között.
Csendesen kinyitotta a kertajtót, körülnézett, besurrant a kamrába, pár pillanat múlva ásóval tért vissza, és jól tájékozódva a sötét udvaron, már ott lapult a veteményeskertben, a sövénykerítés mellett feketéllő akácbokornál.
Két bokor között elég mély gödröt ásott. A föld laza volt. Kabát- és nadrágzsebéből néhány tojásgránátot kotort elő és két browning revolvert töltényestől. Gondosan elhelyezte őket a gödör fenekén. A gránátok és revolverek egyenként rongyba voltak csavarva, így is rakta le őket mind a gödörbe. Aztán beszórta és betakarta a fegyvereket földdel. A tetejét megszurkálta, meglazította, kezével egyenesre simította, hogy a földet felszárító reggeli nap eltüntesse a nyomokat. Végül kabátja szélével gondosan letisztította a lapátot, és visszament az udvarra. A lapátot helyére tette, és csöndesen kopogtatott a vályogkunyhó ajtaján.
Ott bent valamilyen tolózár csattant, és anyja – meg lehetett ismerni nehéz járásáról – meztelen lábbal csoszogva a földes padlón, a külső ajtóhoz jött.
– Ki az? – kérdezte álmos, felriasztott hangon.
– Nyisd ki – mondta csendesen a fiú.
– Úristen! – válaszolt halkan, felindultan az anyja. Hallatszott, hogy izgatottságában remegő keze nem találja a reteszt. Aztán kinyílt az ajtó.
Szerjozska átlépte a küszöböt, megérezte anyja álmos testének melegét, átölelte azt az édes vállat, és fejét anyja keblére szorította. Így álltak hallgatva, egymást átölelve néhány percig.
– Hol csavarogtál? Már azt hittük, evakuáltál, vagy megöltek. Mindenki visszajött már, csak te nem. Legalább megüzented volna valakivel, mi van veled – suttogta dörmögve az anyja.
Szerjozskát más serdülőkkel és asszonyokkal együtt néhány héttel ezelőtt Krasznodonból – mint a terület más kerületeiből is – a Vorosilovgrádhoz vezető utakon erődítési munkára küldték, lövészárkot ásni.
– Vorosilovgrádban maradtam – mondta közömbös hangon.
– Maradj már csendben … még felköltöd nagyapót – mondta anyja haragosan. Saját férjét, Szerjozsa apját nevezte nagyapónak. Tizenegy gyerekük s még Szerjozsával egykorú unokájuk is volt. – Majd ad neked.
Szerjozska elengedte a füle mellett ezt a megjegyzést, jól tudta, hogy apja már soha többé nem „ad neki”. Apját, egy öreg vájárt, az Almaznaja állomáson levő Annenszki-bányában valamikor majdnem agyonütötte egy szénnel megrakott csille, melynek elszakadt a lánca. A szívós öregember kiheverte a bajt, még sokat eldolgozgatott azután is mindenféle „föld feletti” munkán, az utolsó években azonban teljesen összetört. Alig tudott mozogni, és még akkor is, amikor ült, külön erre a célra összetákolt puha, bőrrel bevont mankófélével támasztotta alá a vállát, mert a csípője már nem tartotta a testét.
– Ennél valamit? – kérdezte az anyja.
– Szeretnék, de nincs erőm, és alig állok a lábamon az álmosságtól.
Szerjozska lábujjhegyen átosont a kis szobán, amelyben apja hortyogott, és beszaladt az úgynevezett „tisztaszobába”. Abban aludt Dasa nővére másféléves gyermekével – férje a harctéren volt – és legfiatalabb nővére, Nagya, akit nagyon szeretett.
Rajtuk kívül még Fenya nevű nővére élt gyerekeivel Krasznodonban, de külön lakott. Férje szintén a fronton. Gavrila Petrovics és Alekszandra Vasziljevna többi gyerekét az élet a világ minden tájára szórta szét.
Szerjozska benyitott a fülledt szobába, melyben nővérei aludtak, ledobálta ruháját, és egy szál alsónadrágban ledőlt a vetetlen ágy takarójára. Eszébe sem jutott, hogy egy hete nem mosakodott.
Anyja, meztelen lábával csoszogva a földes padlón, bejött a szobába, egyik kezével Szerjozsa kemény, göndör üstökét simogatta, a másikkal nagy darab frissen sült, jó szagú házikenyeret tartott a fiú szája elé. A fiú a kenyér után kapott, megcsókolta anyja kezét, és szörnyű kimerültsége ellenére mohón falni kezdte a csodálatos búzakenyeret.
Milyen különös volt az a lány ott a teherautón. Jellem! És a szeme! … De ő nem tetszik a lánynak, ez tény. Ha tudná ez a lány, mit élt át, mit tapasztalt ezekben a napokban! Csak lenne egy ember, egyetlenegy a világon, akinek elmondhatna mindent. Milyen jó is idehaza, milyen finom dolog heverni saját fekhelyén, ebben az öreg, meghitt szobában, testvérei között és az anyja sütötte illatos búzakenyeret majszolni! Azt hitte, ha ledől az ágyra, azonmód elalszik, és alszik, mint akit letaglóztak, legalább két nap, két éjszaka, de lehet-e aludni anélkül, hogy legalább valaki megtudja, mi minden történt vele? Ha például az a varkocsos kislány megtudhatná! Nem, nem, mégiscsak helyesen tette, hogy semmit se közölt vele. Az ördög tudja: kiféle, miféle? Nincs kizárva, hogy holnap maga elmondja Sztyopka Szafonovnak, és mellékesen azt is megtudja, ki ez a lány. De Sztyopkának eljár a szája. Nem! Ha szól is, csak Vityka Lukjancsenkónak szól a dologról, feltéve, hogy még nem utazott el… De minek reggelig várni, amikor tüstént elmondhat mindent, kivétel nélkül mindent Nagyának, a nővérének!
Szerjozsa zajtalanul leugrott, és ott termett nővére ágyánál. A kenyeret kezében szorongatta.
– Nagya … Nagya! … – suttogta, leült az ágyra, és ujjával megbökte Nagya vállát.
– Mi? … Mi az? – kérdezte a lány riadtan, még félálomban.
– Ssss! … – és piszkos, mosatlan ujját a lány szájára tette.
Nagya megismerte. Hirtelen felemelkedett, átölelte meztelen, forró karjával, és megcsókolta valahol a füle táján.
– Szerjozska … élsz … édes öcskös … élsz – suttogta boldogan. Szerjozska a sötétben nem vette ki Nagya vonásait, de tisztán maga elé képzelte ezt a boldogan mosolygó arcot, melyet halántéka táján kipirosított az álom.
– Nagya! Tizenharmadika óta nem feküdtem le, azóta reggeltől ma estig folyton harcoltam – mondta izgatottan a fiú, és majszolta a kenyeret a sötétben.
– Jaj, te! – kiáltotta suttogva Nagya, megérintve a fiú karját, és hálóingben, lábát törökösen maga alá rakva felült.
– A mieink mind elvesztek, én meg elmentem … Még akkor nem esett el mind, még volt vagy tizenöt ember, amikor az ezredes így szólt: „Eredj, minek pusztulj el te is! – ő már csupa seb volt. Arca, keze, lába háta mind bekötözve, mind véres. – Nekünk – mondta – úgyis el kell vesznünk, de miért pusztulnál el te is?” Erre elmentem … Most már, azt hiszem, egy sincs életben közülük.
– Jaj… – suttogta rémülten Nagya.
– Mielőtt elmentem, magamhoz vettem egy utászlapátot, összeszedtem a fedezékben a halottak fegyvereit, és elrejtettem. Ez Verhnyeduvannajánál történt, két domb van ott meg bal felől egy kis erdő, olyan hely, hogy könnyen rá lehet ismerni. Oda vittem a puskákat, kézigránátokat, revolvereket, töltényeket, behánytam földdel, aztán továbbálltam. Az ezredes megcsókolt és aszongya: „Emlékezz rá, hogy hívnak engem, Szomov a nevem, Szomov Nyikolaj Pavlovics! Egyszer – mondta amikor már a németek nem lesznek itt, vagy esetleg odakerülsz a mieinkhez, írd meg a gorkiji katonai ügyosztálynak, hogy értesítsék családomat és mindenkit, akit illet, miszerint … miszerint becsületesen estem el.” Én meg azt mondtam …
Szerjozska elhallgatott, és egy ideig visszatartva a lélegzetét, ette a nedves, sós kenyeret.
– Jaj!… – és Nagya felzokogott.
Igen, bizonyára nagyon sokat átélhetett az öccse. Nem is emlékszik rá, mikor sírt ez a vasgyúró, talán hét éves lehetett.
– Hogy kerültél hozzájuk? – kérdezte.
– Úgy kerültem hozzájuk – kezdte a fiú, aki hirtelen nekibuzdult, és felmászott a nővére ágyába -, hogy éppen készen lettünk az erődítési munkálatokkal, amikor megérkeztek a visszavonuló csapatok, és ott foglaltak állást. A mi krasznodoni gyerekeink hazamentek, én meg odalépek a századparancsnokhoz, egy főhadnagyhoz: „Kérem, főhadnagy elvtárs, vegyen létszámba engem!” Azt mondja: „Nem tehetem meg az ezredparancsnok nélkül.” Azt mondom: „Segítsen, főhadnagy elvtárs!” Kérlelni kezdem így-úgy, erre egy főtörzsőrmester odaáll mellém, beszél az érdekemben. A katonák meg nevetnek, de a főhadnagy – nem tágít; míg mi ott vitatkozunk, a német tüzérség belekezd, én meg a katonákkal, uzsgyi, be a fedezékbe! Estig nem engedtek el, sajnáltak, éjszaka meg rám parancsoltak, hogy menjek el. Kimásztam a fedezékből, de az árok földhányása mögé feküdtem, és ott maradtam. Reggel a németek támadni kezdtek, én visszamászok a fedezékbe, ott magamhoz vettem egy halott puskáját, és célzok, lövök, újra célzok, lövök, tüzelek, mint a többiek. Néhány napig tartott ez a história, egymás után vertük vissza a támadásokat, és attól fogva már senki sem kergetett el. Egyszer aztán megállt az ezredes, és így szólt: „Ha nem lennénk mi magunk is a halál fiai, be is vennénk az egységbe, de így – mondta – sajnálunk téged. Teneked élned kell még, élned … – aztán egyszerre elnevette magát: – Tudod, mit? Tekintsd magad partizánnak!” Így aztán velük vonultam vissza, egészen Verhnyeduvannajáig … Olyan közelről láttam a fritzeket, mint téged – folytatta Szerjozska mély, sziszegő suttogással. – Kettőt kikészítettem … Lehet, hogy többet is, de kettőt tulajdon szememmel láttam, mikor felbuktak – mondta, és félrehúzta vékony száját. – Most aztán megállás nélkül ölöm majd őket, ahogy csak meglátom a gazokat, emlékezz a szavamra …
Nagya tudta, hogy Szerjozska igazat beszél, nem kételkedett abban, hogy kettőt megölt, és hogy tovább is ölni fogja őket.
– Belepusztulsz – suttogta rémülettel.
– Jobb elpusztulni, mint a csizmájukat nyalni vagy csak úgy hiába rontani a levegőt.
– Jaj, mi lesz velünk! – mondta kétségbeesve Nagya, és újra maga elé képzelte, hogy mi vár rájuk holnap vagy még ezen az éjszakán. – Nálunk több, mint száz sebesült fekszik a kórházban. Orvos is maradt itt velük. Fjodor Fjodorovics. Csak ketten vagyunk mellettük, s folyton attól félünk, hogy a németek meggyilkolják őket! – szólt csendesen.
– Szét kell osztani őket a lakosság között. Hogyhogy nem gondoskodtak róluk? – kiáltotta felháborodva Szerjozska.
– A lakosság! Ki tudja, milyenek lettek most az emberek? Azt mondják, hogy itt, a „Sanghaj”-ban valami ismeretlen ember bújt el Ignat Fominéknál. Ki tudhatja, miféle lehet? A németek tették-e oda, hogy mindent előre kikémleljen? Fomin nem olyan, hogy tisztességes embert rejtegessen.
Ignat Fomin vájár volt, akit jó munkájáért nemegyszer jutalmaztak meg, s az újságban is megdicsérték. A harmincas évek elején bukkant fel Krasznodonban, amikor nagyon sok ismeretlen, messziről jött ember telepedett meg a Donyec-medencében. A „Sanghaj”-ban rendezkedett be. Különféle hírek keringtek erről a Fominról. Róla beszélt most Nagya.
Szerjozska ásított. Most, hogy már mindent elmesélt, és megette a kenyeret, újra otthon érezte magát. Álmos volt.
– Feküdj le, Nagya …
– Most már reggelig úgyse alszom el.
– Én pedig elalszom – mondta Szerjozska, és ledőlt az ágyára. Alig simult a vánkoshoz, amikor megint ott termett előtte a lány a teherautón. „Úgyis megtalállak” – mondta neki Szerjozsa és mosolygott. Aztán minden, ami körülötte és benne volt, sötétségbe merült.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
