– A kapitalizmus modern formája a fasizmus! –

A fasizmus a kapitalizmus következetes harca a szocializmus, a szocialista demokrácia ellen!
A proletárdiktatúra következetes harc a fasizmus ellen!

Az első világháború után kialakult az imperializmussá fejlődött kapitalizmus két jellegzetes irányzata, amely a kapitalizmus válságait, a világuralmi törekvéseket, a szocializmus rémrét, veszélyét a totális tőkés diktatúra különböző formájában kezelte.

„… Az ipari forradalom. A gépi nagyipar alapját Angliában vetették meg. Ebben az országban a jobbágyság korai eltörlése, a hűbéri partikularizmus megszüntetése, a XVII. század polgári forradalmának győzelme, a parasztságnak a földtől való erőszakos megfosztása, továbbá az a tőkefelhalmozás, melyet a fejlett kereskedelem és a gyarmatok kifosztása tett lehetővé, kedvező történelmi feltételeket teremtett a tőkés termelési mód gyors fejlődése számára.

… Az ipari forradalom nyomán Anglia a világ ipari műhelyévé vált. Anglia után a gépi termelés Európa más országaiban és Amerikában is kezdett elterjedni.

… Franciaországban az ipari forradalom az 1789—1794. évi polgári forradalmat követő néhány évtized folyamán ment végbe. Franciaország iparában a tőkés gyárak csak a XIX. század második felében vívtak ki maguknak uralkodó helyet.

… Németországban az ország feudális széttagoltsága és a hűbéri viszonyok huzamos fennmaradása következtében az ipari forradalom későbben ment végbe, mint Angliában és Franciaországban. A nagyipar Németországban csak a XIX. század 40-es éveiben indult fejlődésnek, s különösen gyorsan fejlődött Németországnak 1871-ben történt egységes állatná egyesítése után.

… Az Amerikai Egyesült Államokban a nagyipar a XIX. század elején jött létre. Az amerikai gépi ipar az 1861—1865. évi polgárháború után gyors fejlődésnek indult. Ennek során messzemenően felhasználták az angol ipar technikai vívmányait, valamint az Európából beáramló szabad tőkéket és szakmunkásokat.” Politikai gazdaságtan SZIKRA

Jellegzetesen, ahol később fejlődött ki a kapitalizmus és a kevés gyarmattal rendelkező, a később érő imperialista hatalmak, Németország, Olaszország a világuralomra törekvését és a szocializmus veszélyét a polgári demokrácia felszámolásával, nyílt diktatúrával kezelte. A gyorsan, de szintén elkésve fejlődő Japán, Hirohito császár vezette diktatúrája is csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, a német-olasz fasiszta szövetséghez imperialista gyarmatosító céllal. A totális kapitalista (császári) diktatúrát (a hitleri mintára) a klasszikus fasizmus szerint szélsőségesen, felsőbbrendűen, a terrorizmussal, a nacionalizmussal, a sovinizmussal, a fajüldözéssel, a népirtással önkényuralmi formában kezelte, és csak ilyen totális formában kezelhette. Ha nem így kezelik, akkor vagy a szocializmus vagy az imperialista vetélytárs uralma alá kerültek volna. Lásd a cári Oroszországot, ahol a szocialista demokrácia győzött és nem a vetélytárs imperialista hatalmak.

„… A legnagyobb kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése, a közöttük levő gazdasági és politikai ellentétek oda vezettek, hogy két, egymással szemben álló imperialista csoportosulás alakult ki. Az egyikhez Németország, Japán és Olaszország, a másikhoz Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok tartozott. Végül is a két imperialista csoportosulás közötti ellentétek váltak a második világháború keletkezésének fő okává.” A Nagy Honvédő Háború története

A már korábban kifejlődött imperialista hatalmak, Anglia, Franciaország, stb., és az USA, mint különlegesség, a kapitalizmus válságait, a szocializmus és a klasszikus fasizmus veszélyét, pedig a polgári demokrácia keretében, a proletárok feletti totális kapitalista diktatúrát, a mosolygó fasizmust alkalmazták és főleg a reformokkal, szociális engedményekkel, ésszerűsítésekkel küzdöttek a polgári demokrácia védelmében és a szocializmus, a szocialista demokrácia ellen. De a világnézeti ellensége a szocializmus, a kommunizmus és nem a kapitalizmus talaján kialakult fasizmus volt, amihez azért nagyon közel voltak (és vannak most is). A mosolygó és a klasszikus fasizmus alapvető célja megegyezik, ellentétük az imperialisták közötti ellentét, de közös ellenségük a Szovjetunió volt.

„… Gyarmati rablás és hódítások, imperialista önkény és erőszak, gyarmati rabság, nemzeti elnyomás és jogfosztottság, végül az imperialista hatalmaknak egymás között a gyarmati népek fölötti uralomért vívott harca — ezekben a formákban ment végbe az imperializmus gyarmati rendszerének kialakulása.” Politikai gazdaságtan SZIKRA

De mindegyik imperialista hatalom a „rend”, a kapitalista rend érdekében, bár különböző módon, de fokozta a tőkésállam hatalmát. Fokozta a diktatúrát elsősorban a kommunizmus, a szocialista demokrácia veszélye ellen, a leggazdagabb tőkések, a kapitalizmus védelme érdekében. Mindegyik imperialista hatalom egymás rovására a világuralom megszerzésére törekedet és harcoltak a legnagyobb közös ellenségük, a Szovjetunió ellen is.

A kapitalizmus az imperializmus alatt szükségszerűen a kapitalizmus védelme és világuralomra törekvése érdekében fasizmussá fejlődött, és a szükséges méretű terrort alkalmazta. Így a kétfajta fasiszta diktatúra imperialista ellentéte, valamint a szocialista demokrácia világméretű megvalósításának (réme) lehetősége, az emberiséget elkerülhetetlen imperialista (fasiszta) háborúkba vitte, ami eddig legalább 50-100, de a háborús nyomor által, akár 200 millió vagy még több áldozatot hozhatott.

Az emberiség megosztottsága felsőbb és alacsonyabb rendű, kizsákmányoló és kizsákmányolt emberekre és nemzetekre a mosolygó fasizmusban a totális hatalom lehetőségével, a fejlett gazdaságra, a hadseregre alapozva hosszú ideig fenntartható, ez csak a jó ésszerű politika, a hatásos propaganda, a proletárok megfelelő tudatmódosítása és az erőszakszervezetek kérdése, amire a polgári demokrácia is kiválóan alkalmas.

Goebbels, mint propagandista a hihető hazugságok és az időzítés mestere volt. Goebbelsi propaganda: 1. Kerüld az elvont gondolatokat, és az érzelmeket vedd célba! 2. Kevés üzenetet küldj, de azokat folyamatosan sulykold! 3. Használj felszínes, általánosító véleményeket, sztereotípiákat! 4. Az érvelés legyen egyoldalú – soha ne árnyalj! 5. Folyamatosan kritizáld az ellenfeledet! 6. Keress egy ellenségképet és folyamatosan rágalmazd! [A propaganda nagyon hatékony fegyver az osztályharcra, így ezt minden hatalom alkalmazza!]

Ez a mosolygó fasizmus a középkori nemességhez hasonlatosan felsőbbrendűséget, egyfajta kapitalista nemességet hozott létre, részben a feudális nemességből.

Így reálisan csak a kommunisták harcolnak a felsőbbrendűség embertelensége ellen. A szociáldemokrácia a kapitalizmus talaján állva beolvadt a polgári demokrácia mocsarába. Így nem képes az eredeti céljára a szocializmus, a szocialista demokrácia megteremtésére, de még a dolgozók érdekvédelmére sem, sőt a szocializmust megtagadta, renegáttá vált. A szocializmus forradalmi útja és a proletárdiktatúra nem egyeztethető össze a szociáldemokrata tiszta demokrácia víziójával, az osztály együttműködés kapitalizmusnak kedvező elméletével.

„… A XIX. század 90-es éveiben megjelent a színen a revizionizmus, amelynek fő képviselője E. Bernstein német szociáldemokrata volt. A revizionisták hadat üzentek Marx és Engels ama tanításának, amely szerint elkerülhetetlen a kapitalizmus pusztulása forradalom következtében és a proletárdiktatúra megvalósulása. Marx forradalmi közgazdasági tanítását minden részletében teljes revízió alá vették.” Politikai gazdaságtan SZIKRA

Ha az emberiség jövője a felsőbbrendű kapitalista-fasiszta embertelen erkölcs lesz, akkor ez lesz a pusztulása oka is, mert az így megosztott világban az emberiség proletár többsége és a fasizmus hívei sem tudnak emberré válni. A gazdagok (élősködők) gyerekei is gazdagok (élősködők) lesznek és a lehetőségeik miatt anyagilag és szellemileg is magasan az átlag fölé emelkedhetnek, valóságos felsőbbrendűeknek látszanak, bár ettől még nem válnak valóban, genetikailag felsőbbrendű emberré, mert csak a helyzetüknél, (kapitalista-nemesi-rendüknél) fogva lettek „felsőbbrendűek”, azaz fasiszták.

A megosztott világ kapitalista-fasiszta rablói és a kifosztott proletár emberiség ellentéte elkerülhetetlenül pusztítóvá, osztályháborúvá válik.

A felsőbbrendűség az emberiség kapcsolatában csak embertelen lehet, még akkor is, ha a „felsőbbrendű” kapitalista úr szereti és megsimogatja az alacsonyabb rendű proletár szolgái és a kutyája fejét.

Ez nagyon hasonlít az ember és az isten kapcsolatára, de ha az isten valóban létezne, akkor az isteni felsőbbrendűség is embertelen kapcsolat lenne, nem véletlen a földi felsőbbrendű hívők ragaszkodása a kitalált istenképhez, az embertelen példaképükhöz.

„… Minden vallási tanításban a leglényegesebb és a legdöntőbb az az állítás, amely szerint létezik egy természetfölötti, magasabbrendű erő. Ez az erő — az isten — teremtette és kormányozza a világot. A vallás állítása szerint a bennünket környező anyagi világon kívül van még egy szellemi, természetfölötti világ is.

… A kereszténység társadalmi elvei — írta Marx — azt hirdetik, hogy szükségszerűen létezik egy uralkodó és egy elnyomott osztály és az utóbbi felé csak az a jámbor óhajuk van, hogy az előbbi legyen jótékony. … Marxnak a keresztény vallás népellenes lényegéről mondott szavai teljes mértékben vonatkoznak minden vallási ideológiára, bármilyen formában jelenik is meg és bármilyen nevet visel.” A vallási ideológia reakciós lényege – SZIKRA

Az isten képzetét az ember félelme és a tudatlansága motiválta és nem a valóság tudományos megismerése, de azonban ezen már túl lehet, és túl is kell lépni. Így az isten képzete csak a primitív lelkű hívő emberi agyakban, mint hamis vízió dereng, a hívő agyakon kívül nem létezik. Az isten léte (víziója) csak a hit kérdése, nem kell valósnak lennie, elég ehhez a képzelet. A hívők tudata így megkettőzve egy valós és egy kitalált világgal kettős tudatként működik, és gyakran a hamis tudat lesz a meghatározó. Azonban a valóságot nem tükröző tudat a hamis úton való járás, mindenféle veszéllyel, kellemetlenséggel.

„… Az emberek tudata nem lehet más, mint az őket környező anyagi világ tükröződése. A vallás a társadalmi tudat egyik formája, a természeti jelenségek és a társadalmi fejlődés felfogásának és magyarázatának egyik módja. A vallásos világszemléletek azonban a valóságos világ torz, fantasztikus tükröződései az ember fejében. … A hívő ember gyakran nem is veszi észre, hogy gyakorlati életében úgy viselkedik, mint egy ateista.” A vallási ideológia reakciós lényege – SZIKRA

A proletárok tudatába a valóság mellé beépülő hamis felsőbbrendű isten világa ellenük fordul, mint a kapitalista tőkés „isten” a valóságban, így a vallás a „felsőbbrendű” kapitalisták hatékony fegyvere lett az élősködésre, ami ópium a népnek, a proletár tudat kábítószere. A proletárok tudatában a valóság mellett lévő kitalált felsőbbrendű isten és a kapitalizmusban a tőkés „isten” jól megfér egymással.

A gazdag kapitalisták elkülönülnek (kénytelenek elkülönülni) a szegény proletároktól, csak közvetítőiken, a sztárokon, a politikusokon, a médiákon keresztül érintkeznek a proli néppel. A „felsőbbrendűek” a hatalmukban lévő médiákkal (tv, rádió, újságok, internet, stb.), a médiumok jól megfizetett proletár, de mégis csak alacsonyabb rendű bérrabszolgáival, a mosolygó fasizmus proletár katonáival „okosan”, aranyosan, mosolyogva, agymosó szakemberként, szélhámosan, a proletár dolgozó emberiség tudatára hatnak és gerinctelenné, szolgává nevelik őket. Így létrejön a világnézetileg, társadalmilag hamis, öntudatlan, a gerinctelen emberiség, a szolgalelkű emberiség. A proletár dolgozó emberiség tudatát szolgalelkűvé, az élősködő „felsőbbrendűek” kiszolgálóivá, a felsőbbrendűséget sugalló világnézet elfogadóivá alakítják, valóságos személyi kultusz alakul ki a sikeres emberek, a sztárok, a politikusok, a kapitalisták, az „istenek” imádatára a Goebbelsi típusú propaganda hatásaként.

A mosolygó fasizmusban a „felsőbbrendű” kapitalistáknak a proletár emberiség feletti korlátlan uralma alakult ki a politikai, a gazdasági és az állami hatalom kizárólagos birtoklásával. Ezért a polgári demokráciában bármit állítanak (hazudnak) a demokráciáról, a jogállamiságról, az emberi jogokról, a hatalmi ágak szétválasztásáról, a szabad választásról ezek alapvetően a halom birtokosának az uralkodó tőkésosztálynak az érdekét szolgálja. A kapitalizmusban a proletárok számára a demokrácia megvalósulása ezért csak demagóg hazug állítás lehet. A felsőbbrendűség elleni lázadókat pedig egyszerűen elteszik az útból, mint a középkorban.

Ennek a mosolygó fasizmusnak a „felsőbbrendűek” egymás közötti konkurenciája miatt keletkező imperialista háborúi és a kapitalizmus működési módjának hibáiból keletkező válságok, katasztrófák vethetnek véget, de ez elsősorban a föld népeinek határtalan elpusztítását vonja maga után, ami lázadásra, forradalomra vezet, vezethet. Lásd a világháborúk utáni forradalmi állapotokat.

Egy másik lehetőség, a technika fejlődésével a kapitalista-fasiszta „felsőbbrendűek” számára feleslegessé válnak a proletár emberek milliárdjai, ami valamilyen megsemmisítésüket eredményezheti, ezek vagy lázadnak, vagy elpusztulnak, de ez mindenképpen nagy proletár emberáldozattal jár.

A mosolygó fasizmusban elkerülhetetlen az embertelenné válás, sőt elkerülhetetlen a kapitalizmus számára felesleges proletár ember milliárdok megsemmisítése, persze nem saját kezűleg, hanem fasiszta terrorral, a proletárokból verbuvált fasiszta gyilkosokkal, katonákkal és a totális agymosással, de ez már átvezet a klasszikus fasiszta formába.

A mosolygó fasizmus „emberei” soha nem válhatnak emberré, úgymint a klasszikus fasizmusban, csak marakodó állatok maradnak. Ha fennmarad a mosolygó fasizmus, a kapitalizmus jelenlegi formája, akkor megreked az emberré válás folyamata, az emberiség visszafejlődik alacsonyabb civilizáltságba, a kőkorszakba, akár állati szintre is. A klasszikus és a mosolygó fasizmusnak, mint a kapitalizmusnak élősködnie kell, és a számára felesleges embereket elpusztítja, mint a szemetet kidobja a kukába. Lásd a második világháborúban, a Szovjetunióban és a Lengyelországban a klasszikus fasizmus népirtását, de a mosolygó fasizmus is képes a népirtásra, lásd a gyarmati háborúkat, Afrika, Ázsia, Vietnám, Korea, Irak, Afganisztán, Szíria, stb. legalább 10-50 millió vagy még több áldozatait. Ha nem lesz változás ez a népirtó tendencia megmarad, sőt fokozódni fog.

Furcsa, hogy bárki a földön demokráciának nevezi polgári demokrácia keretében működő kapitalizmust, a mosolygó fasiszta diktatúrát, ahol megvalósul a kizsákmányolás, az élősködés, aminek erkölcse, szabadsága megengedi a tőkések profitjáért a bérrabszolga vásárlást. Aki pedig ez ellen van, és demokráciát követel a proletárnak, annak pedig a léte kerül veszélybe.

A polgári demokráciában a törvényhozásban, a gazdasági-politikai hatalomban a dolgozó proletárok képviselői nem vesznek részt, „érdekeiket” az osztályellenségeik, kifosztóik politikusai „képviselik”. Ez a polgári demokráciában működő kapitalizmus, a mosolygó fasizmus, ami csak a terror, az önkényuralom szintjén különbözik a klasszikus fasizmustól, ahol a dolgozó ember alacsonyabb rendűként kiszolgálja, kiszolgálhatja „felsőbbrendű” urát, ennyi a lehetősége és imádnia kell az „istent”, kifosztóit, amit gerinctelen szolgává nevelt agymosottságában általában örömmel, áhítattal meg is tesz.

„… „Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok … Az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeivel rendelkezik, ezzel egyúttal a szellemi termelés eszközeivel is rendelkezik, úgyhogy ezáltal mindazoknak a gondolatai is, akik híján vannak a szellemi termelés eszközeinek, általában ennek az osztálynak vannak alárendelve”³. Marx—Engels Művészetről, irodalomról. (A marxizmusleninizmus kis könyvtára. 70—72. sz.) Szikra 1950. 19. old.*

… A kapitalista társadalomban az ideológia valamennyi formájának az a rendeltetése, hogy bebizonyítsa a kizsákmányoló rend „jogosságát”, „örökkévalóságát” és „megdönthetetlenségét”. A tudomány, a jog, az erkölcs, a művészet, a vallás stb. a kapitalista társadalomban az uralkodó osztály érdekeit szolgálja, teljes egészében igazolni igyekszik a kapitalista rabságot, olyan szellemben neveli a dolgozókat, hogy rabszolgamódra tűrjenek és engedelmeskedjenek a kizsákmányolók akaratának.” A vallási ideológia reakciós lényege – SZIKRA

Ez a fasiszta diktatúra akár tartós is lehet, a szolgává nevelt, öntudatlan, lebutított – a csak a szerszám kezelésére megtanított és a vallás elfogadására nevelt – proletárok a technika fejlődésével az általuk termelt dolgok bőségével lázadás nélkül alacsonyabb rendűként, ennek elfogadásával élhetnek, miért elégedetlenkedjenek, és a kapitalista rablók is határtalanul lophatnak! Élnek, mint a birkák, bégetnek békésen, dicsőítik a „felsőbbrendű” tolvaj kapitalista uraikat. De mivel a fejlődéssel a sokmilliárd proletár egyszer csak feleslegessé válik az igazi kapitalista-fasiszta nagyurak számára – a világméretű multinacionális kapitalista vállalatok tőkései, csicskásai számára – így a proletárok többségének el kell tűnnie, ami feltehetőleg valamilyen népirtás lesz, a másik lehetőség csak a szocialista forradalom lehet. A „felsőbbrendűek” kiszolgálására a technika fejlődésével egyre kevesebb proletár bérrabszolga szükséges. Így a proletárok milliárdjai feleslegessé válnak a kapitalizmus számára, csak gond van velük, emberek szeretnének lenni, még akkor is, ha csak árucikkek ezek a proletárok, a nyomorultak, lázadnak és a munkájukra nincs szükség, de enni, élni szeretnének. Milliárdnyi munkára felesleges humánrobot lesz a proletárokból, a kapitalista-fasiszta „felsőbbrendűeknek” meg kell szabadulniuk ezektől a számukra felesleges lázongóktól, ami szükségszerűen milliárdos népirtási kényszer lehet (lesz), ami erős ellenállást, forradalmi hatást vált ki.

A fasizmust csak az emberiség minden tagjára kiterjedő demokráciával lehet meghaladni. Az emberiség többségére kiterjedő demokrácia csak a szocializmuson keresztül az osztálynélküli társadalomban, a kommunizmusban lehetséges. Az emberiség fennmaradása, az emberré válása csak a természet és a társadalom, az objektív valóság törvényeinek tudományos módszerekkel történő megismerésével és alkalmazásával, az emberségesség szempontjainak elsődlegességével lehetséges. Az alternatíva csak az emberiség pusztulása, az állatvilágba való visszasüllyedése lehet. A felgyülemlett tudás lehetővé teszi az emberiség számára a demokratikus életet, de ez lehetővé teszi a pusztulást is. Választani kell! A fasizmust csak a kapitalizmus meghaladásával lehet megszüntetni. De a kapitalista-fasiszták sem kerülhetik el a pusztulást, ha ragaszkodnak a totális diktatúrájukhoz, bármilyen csábítónak látszik is ez számukra. A határtalan diktatúra önkényuralommá fajul, ami önmagát pusztítja el.

A klasszikus és a mosolygó fasizmus látványos megegyezési kísérlete volt a müncheni egyezmény 1938-ban, ami 1945 után vált igazán sikeressé. Az USA vezette immár győztes mosolygó fasizmus, aminek ma az EU égisze alatt a kiegyezett francia-német-olasz, az angol-amerikai, és japán imperialistái a NATO által megszállt európai félgyarmatok, és megszállás alatti Ukrajna és a volt szovjet területek klasszikus fasizálódása a folytatása. A célja a mosolygó fasiszták szövetségének – az úgynevezett nyugat: (EU, USA, Japán) a NATO általl Ázsia, Afrika gyarmatosítása, kifosztása és a szocialista demokrácia elleni harc. A fasizmus térhódításának egyedül csak a Szovjetunió, Sztálinnal az élén ált ellen, de ma sokkal rosszabb a helyzet, nincs Kínán kívül erős ellenfele a fasizmusnak.

A fasizmus világuralmon van!

News-Front: „… Kijevben feltárták, hogy – hadgyakorlatok címén – a NATO háborúra sodorja Oroszországot – „Amikor azt látjuk, hogy Kijev fölött a NATO gépei szállnak; amikor arról hallunk, hogy a NATO bombázói az ukrán-orosz határ mentén járőröznek, és nekünk azt mondják, hogy ez gyakorlatozás, akkor ez igazából nem más, mint hazugság. Nincs itt semmiféle hadgyakorlat. Valójában a NATO csapatai provokálják Oroszországot. (1) Valójában NATO-gépek az orosz határoknál – ez nem hadgyakorlat. Mondják már meg, mit gyakorolnak ott? Talán bizony a humanitárius segélyek szétosztását? Vagy netán azt tanulják, hogyan kell erdőtüzeket oltani? (2) Nem, ők ott Oroszországot provokálják” – fejtegette Kuzmin.”

A mosolygó fasizmus tanult a klasszikus fasizmustól és felhasználható elemeit magába olvasztotta, erőivel rendelkezik, így a világméretűvé vált erőforrásaival, az USA vezetésével az EU, Japán, stb. csatlósaival, a NATO fegyvereivel, a multinacionális vállalataival az egész emberiséget kirabolja, fosztogatja, alárendeltségben tarja. A mosolygó fasizmus legyőzte az egyetlen valóban demokratikus államot, a Szovjetuniót.

A mosolygó fasizmus az emberiséget totális diktatúrával leigázta. Nincs és nem is lehet semmilyen határa az embertelenségnek; és ezt mosolyogva, szélhámos módjára teszi, az emberiség megmentőjeként, a kapitalizmust humánus társadalomként, a demokrácia bajnokaként, a jogállamiság betartásával hirdeti, miközben évente millióan éhen hallnak és milliárdok nyomorognak. Ezt nem biztos (sőt), hogy túléli az emberiség. Marakodó állat marad így az ember, kettéoszlik a világ tolvajokra és kifosztottakra, nyomorgókra, elpusztulókra.

Az emberiség szándékos elbutítása, a hamis tudománytalan világnézettel, a vallás terjedésével, az embertelené válás megállíthatatlan a többség számára és a középkor rémrét vizionálja. De a fasizmusnak (kapitalizmusnak) buta, csak a szerszám kezeléséhez értő rabszolgákra van szüksége! Ezt tette a hitleri klasszikus fasizmus a meghódított területeken (Lengyelország, Ukrajna, stb.) és most sem tesz, nem tehet mást az USA, az EU. De az elit sem menekül meg, a maga által ásott csapdájába esik és a többi emberrel, az emberiséggel együtt visszasüllyed az állatvilágba.

Ez a fasiszta elit végül is csak a majmok felett lehet, lesz felsőbbrendű!

*

(Idézet: Politikai gazdaságtan SZIKRA)

… A gyarmatok mint az anyaországok agrár- és nyersanyagfüggvényei. Az imperializmus korszakában a gyarmatok mindenekelőtt a legbiztosabb és legelőnyösebb tőkebefektetési területek. A gyarmatokon az imperialista országok fináncoligarchiája a tőkebefektetés osztatlan monopóliumával rendelkezik, és különösen magas profithoz jut.

… Az imperializmus mint a kapitalizmus utolsó fejlődésszakasza. Lenin azzal kapcsolatban, hogy hol az imperializmus helye a történelemben általában a kapitalizmus viszonylatában, a következőket írta: „Az imperializmus: a kapitalizmus külön történelmi fejlődésszakasza. Hármas sajátossága van: az imperializmus (1) — monopolkapitalizmus; (2) — élősdi vagy rothadó kapitalizmus; (3) — halódó kapitalizmus”

… A gyarmatok és függő országok kizsákmányolása, ami a monopóliumok maximális profitjának egyik fő forrása, a néhány leggazdagabb tőkés országot az emberiség másik részének testén élősködő parazitává teszi.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!