Az EU – nevű bűnszövetség külügyérei tegnap megfogadták: szankciókat készítenek elő „a fehéroroszországi választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen” – írta ki a Twitterre az EU kül – és biztonságpolitikai főképviselője Joseph Borrell a grémium videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően.
No meg azt is, hogy az EU nem fogadja el a vasárnapi belorusz elnökválasztás eredményét.
A belorusz Majdan tegnapi a fő attrakciója este, a minszki orosz nagykövetség épületénél volt.
Fehéroroszország és Oroszország elnökei, Alekszandr Lukasenko és Vlagyimir Putyin ma délelőtt telefonbeszélgetést folytattak, amelynek során megvitatták a Belorussziában kialakult helyzetet. – írja a russian.rt
A telefonhívás kezdeményezője a belorusz elnök volt.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A koronavírus hatása: milliók süllyednek mélyszegénységbe, egy maréknyi ember meg sosem volt még ilyen gazdag
Ha valamit, hát ezt meg lehet állapítani az elmúlt évszázad nagyobb járványairól: minden esetben növelték a vagyoni egyenlőtlenségeket. Az IMF és Világgazdasági Fórum is azt becsüli, hogy a mostani koronavírus-járvány sosem látott szegénységet hozhat a világban, mindeközben pedig maréknyi ember vagyona rekord szinteken mozog.
Nemrég az IMF tett közzé egy arról szóló írást, miképpen hat a koronavírus-válság a vagyoni egyenlőtlenségekre a világban. Elemzésük alapján az eddigi minták nem mutatnak túl sok jót ez ügyben, ugyanis az ezt megelőző járványok esetében mindig nőtt a szegények és gazdagok közötti vagyoni egyenlőtlenség.
A nagy gazdasági világválság óta nem látott gazdasági visszaesést becsül az IMF a világban a koronavírus-válság következményeként, és ha a múltbéli pandémiák hatására bármennyire is lehet alapozni, a szegényebb társadalmi réteget ez a mostani válság az eddigieknél is nagyobb nyomorba taszíthatja.
Nem jó dolog, de tény, hogy a mostani évszázadban látott nagyobb járványok növelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket és rontotta azok munkakilátásait, akik csak alapfokú oktatással bírnak – írja a World Economic Forum.
Az alábbi ábrán például azt vizsgálták meg a szakemberek, milyen hatása volt a SARS (2003), H1N1 (2012), Ebola (2014) és Zika (2016) vírusoknak 5 éves időtávon a jövedelmi különbözőségeket mutató Gini-együttható értékére. Az látszik, hogy mind a négy járvány után nőtt a mutató értéke, tehát nőtt az egyenlőtlenség a világban.
Forrás: weforum.org
A témával áprilisban az Oxfam is foglalkozott, ők azt becsülték, hogy további közel félmilliárd embert taszíthat szegénységbe a világon a koronavírus-járvány a háztartások bevételeinek csökkenése miatt.
A legpesszimistább szcenárió megvalósulása esetén, ami a háztartás jövedelmeinek 20 százalékos csökkenésével jár, az extrém szegénységben élő emberek száma globálisan 434 millió fővel emelkedhet, 922 millióra, a szegénységben élők (vagyis a napi 5,5 dollár alatti jövedelműek) száma pedig 548 millió fővel növekedhet, és elérheti a 4 milliárdot – derül ki a számításaikból.
A tavalyi adatok alapján ugyancsak az Oxfam állapította meg, hogy a leggazdagabb 1%-ba tartozók vagyona ma már kétszer nagyobb, mint az összes többi emberé a világon, az alapítvány szerint a gazdasági egyenlőtlenség kontrolálhatatlanná vált, ennek megfékezésére konkrét kormányzati lépések kellenének.
ÉRDEKESSÉGKÉPP A TANULMÁNYBAN AZT IS KISZÁMOLTÁK, HOGY HA VALAKI A PIRAMISOK MEGÉPÍTÉSE ÓTA 10 EZER DOLLÁRT TETT VOLNA FÉLRE MINDEN NAP, AKKOR IS CSAK ÖTÖD ANNYI VAGYONA LENNE, MINT A VILÁG 5 LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK ÖSSZESEN.
A világ 20 leggazdagabb emberének teljes vagyona 672 milliárdról 1397 milliárdra nőtt 2012 óta. Az elmúlt évtizedben egyedül a világ három leggazdagabb emberének vagyona 231 milliárd dollárral ugrott meg – és csak halkan jegyezzük meg, hogy ebben még nincs benne az idei adat.
Hasonló számokat látunk, bármelyik nagyobb pénzintézet vagy szervezet adatait nézzük meg. A Knight Frank tanulmánya szerint a legalább 30 millió dollárnyi vagyonnal bíró gazdagok száma 6,4%-kal nőtt tavaly. Globális szinten több mint 31 ezer dollármilliomos „született” 2019-ben, ezzel számuk meghaladta az 513 ezer főt. A legtöbb gazdag Észak-Amerikában él, több mint duplája az Európában élőknek.
A tanulmány előrejelzése szerint a következő 5 évben a dollármilliomosok száma 27%-kal növekszik majd világszerte, a leggyorsabb létszámbővülést felmutató 20 város közül 6 ázsiai, 5 európai és 3 afrikai lesz az előrejelzés szerint.
Ötéves időtávon a gazdagok száma a leggyorsabb ütemben Indiában, Egyiptomban és Vietnámban nőhet majd, ilyen szempontból a top10-ben lesz Románia is a várakozások szerint, míg például Magyarországon csupán 6%-os bővülést jeleznek előre.
A Credit Suisse tavaly év vége felé kiadott kiadott tanulmánya szerint a vagyoni egyenlőtlenségek csak nőnek akkor, amikor a pénzügyi vagyon gyorsabb ütemben nő, mint a nem pénzügyi vagyon. Ha megnézzük, hogyan alakul egyes országokban a piaci kapitalizáció az ingatlanárakhoz viszonyítva, és ezzel együtt a legvagyonosabb 1% aránya a teljes vagyonon belül, akkor azt kapjuk, hogy 2008 és 2018 között szoros kapcsolat volt a vizsgált paraméterek között. Ott van példának Oroszország, ahol a vizsgált tíz év alatt 13 százalékponttal nőtt a legvagyonosabb 1% aránya a teljes vagyonon belül, ezzel együtt pedig a részvényárak is háromszor gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak.
Ugyancsak a Credit Suisse tanulmányából derül ki az is, hogy a leggazdagabb 1% kezében van a világ vagyonának 44%-a. Ehhez képest a kevesebb mint 10 ezer dollárnyi vagyonnal bíró felnőttek a világ népességének 56,6%-át adják, tehát bőven több mint a felét, a világ vagyonából azonban mindössze kevesebb mint 2%-ot birtokolnak.
Sokak vagyona csak idén lőtt ki igazán
Ahogy a cikk elején utaltunk rá, a világjárvány időszakai nem segítenek a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésében, sőt, tovább növelik azt. Ezt bizonyítja az idei koronavírus is, a Bloomberg Billionaires Index adatai szerint például néhány dollármilliárdos vagyona sosem látott szintekre ugrott.
A világ leggazdagabb emberének, Jeff Bezosnak a vagyona csak idén 72 milliárd dollárral nőtt eddig, vagyona közelíti a 200 milliárdos szintet. Nem ő az egyetlen, aki a technológiai iparágban megszedte magát a koronavírus-válságon: idén a Tesla-vezér Elon Musk vagyona is nagyot nőtt, gyakorlatilag jelenlegi 76 milliárd dolláros vagyonának 64%-át idén gyűjtötte össze. A leggazdagabb 10 között a divatiparban és luxuscikkekben mozgó Bernard Arnault üzletember vagyona esett jelentősebb mértékben, illetve Warren Buffett sem tudott idén eddig hozzátenni 80 milliárd feletti vagyonához.
A FRISS SZÁMOK SZERINT A VILÁG 10 LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK ÖSSZESEN KÖZEL 950 MILLIÁRD DOLLÁR VAGYONA VAN, EBBŐL 172 MILLIÁRDOT CSAK IDÉN „KAPARTAK ÖSSZE”.
Amennyiben a legnagyobb idei vagyongyarapodásokat nézzük, ismét Jeff Bezos áll az élen, aki az Amazon szárnyalásának köszönhetően 72 milliárddal gazdagodott eddig. A második helyen Elon Musk köszön vissza, aki a Tesla szárnyalásából profitál, a harmadik helyen pedig Jeff Bezos volt felesége látható, akinek szintén van pár Amazon-részvénye.
A lista végén több kínai üzletember is látni, ők kivétel nélkül a technológiai szektornak köszönhetik vagyonukat.
A gazdagok mentségére legyen mondva, jó páran közülük milliókat fordítanak jótékony célra, sőt, többen kiálltak a mellett, hogy valóban jobban meg kellene adóztatni a gazdagokat. Ez a kérésük lehet, hogy valóra válik, az USA-ban nemrég benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami jó pár milliárdot kivenne a leggazdagabbak zsebéből. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Bár a cikkben nincs szó Döbrögisztánról, bátran kijelenthetjük: vajdaságunkra IS igaz a globális megállapítás. Néhányaké a tőke, sokaké az eszme! Amit még fokozhatunk is azzal, hogy a VIGASZTALÁS szerint „boldogok a földi szegények, mert övék a mennyeknek országa!”
A vigaszt ugyan még nem bizonyította semmi – senki, de a lényeg a hit! Amit megintcsak jó pénzért hintenek a népek közé.
Érdekes persze, hogy lehet bármiféle ragály, természeti csapás vagy háború, a gazdagok csak gazdagabbak lesznek, a pórok pedig csak veszítenek!
Ez ellen pedig csak egyetlen ellenszer létezik! A SZOCIALIZMUS!!
A sors furcsa játéka – VELÜNK MAGYAROKKAL! – hogy VOLT SZERENCSÉNK a szocializmust megtapasztalnunk! Éppen ezért már tudjuk, hogy mit is vesztettünk el azzal, hogy megtagadtuk!
EZ A TUDAT – EZ AZ EMLÉKEZÉS! – VISZONT JÓ IRÁNYMUTATÁS A JÖVŐBE!
SZOCIALIZMUS = SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG! BÉKE, IGAZSÁGOSSÁG, SZOCIÁLIS BIZTONSÁG!
A kapitalizmus motorja az élősködés 15. rész Röviden és leegyszerűsítve az értéktöbblet keletkezése a kapitalizmusban
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!
A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!
Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!
*
Röviden és leegyszerűsítve az értéktöbblet keletkezése a kapitalizmusban
Marx: „…P—Á—P’, ahol P’ = P+ΔP, azaz egyenlő az eredetileg előlegezett pénzösszeggel plusz egy növekménnyel. Ezt a növekményt, vagyis az eredeti értéken felüli többletet értéktöbbletnek (Mehrwert, surplus value) nevezem.”
A tőkés a tőkéjét (P=pénzét) árúba (Á=(c+v)) fekteti, hogy értéktöbblete (m) legyen; amit a tőkés élősködésre és vállalkozása bővítésére használhat; a P – Á – P’ folyamatban, az értéktöbblet (m= P’-P (ΔP)) a proletár munkájának az eredménye, amihez ingyen jut hozzá a tőkés. Indoka: a tőkéje és a termelőeszközök birtoklása, amiért jogosnak véli a kizsákmányolást és ebből fakadó élősködést, rablást. A proletárok többsége látja ezt a nyilvánvaló rablást, de nem tud ellene mit tenni és csak végszükség esetén változik; nehezen érik meg a proletár fejében a szocializmus gondolata, megvalósítási szükségessége, az élősködés elítélése.
A gazdasági területen az értéktöbblet úgy keletkezik, hogy a tőkés a termelési tényezőket (épületeket, gépeket, szerszámokat, anyagokat, stb., a termeléshez a szükséges feltételeket) és a proletár munkaerejét megvásárolja (c+v); a proletár, pedig munkával elkészíti a terméket, ami csak ezáltal, a munkával lesz értékesebb. (c=állandó, v=változó tőke) Az állandó tőke – különböző módon -, de végül is átmegy a késztermékbe, a termék árában megjelenik és az értéke nem változik a munkafolyamat során, ezért állandó tőke; a munkaerő által a munkafolyamatban lesz értékesebb a késztermék, ettől változik meg a termék értéke, ami szintén az árban megjelenik.
–
Ha a levegőt csak munkával lehetne termelni, mint például az ivóvízet, akkor az is pénzbe kerülne, ha a kenyérért nem kellene dolgozni, mint a levegőért, akkor nem volna ára, ingyen lehetne hozzájutni, mint a napfényhez.
A termelésben a tőkés az emberi munkaerőt pont úgy használja, mint ha gép lenne, csak pénzbe kerül, de szívesen lecseréli gépre, robotgépre, robotra, mert a géppel kevesebb a gondja-baja, mint az emberrel és termelékenyebb, több hasznot hoz. A kapitalizmusban az emberi munkaerő (a beszélő szerszám, amilyen a proletár bérrabszolga is) ugyanolyan áru, mint a szerszám, pénzért megvásárolható. A kapitalizmusban az emberi munkaerő termelőképessé tétele és termelőképességének fenntartása a munkaerő ára, hasonlatosan, mint egy géppé, ehhez is tőke, pénz kell csupán, amit a tőkés igyekszik a legalacsonyabb áron tartani; ez az egyik oka a válságoknak, amit a piac, a konkurencia miatt nem tud elkerülni, de végülis a fejlődést eredményezi. De termelni végülis csak az emberek részére lehet és kell, csak ebből származhat a tőkés profitja; a fejlődéssel viszont fokozatosan a gép, a robot kerül az ember helyére és akár kizárólagosan; ez nagy ellentmondás, a kapitalizmus ezt nem igazán tudja, akarja emberségesen megoldani, de amint ez mégis megoldódik, akkor az már szocializmus (forradalom, revolúció) vagy haladás a szocializmus felé (reform, evolúció), ami a technikai fejlődés és az osztályharc eredménye. A kapitalizmusban, a robotok elterjedésével, ha majd egyáltalán nem kell a termeléshez a létfeltételeket termelő és fogyasztó proletár, akkor nem is kell termelni, mert nincs kinek eladni, és így nincs profit sem, ami a tőkések célja. Mi lesz így az emberiséggel a kapitalizmusban, ha nincs, nem lehet profitja a tőkésnek? Mi lesz a proletárral, ha nincs munkája és nincs jövedelme sem? Népirtás?(!) Szocializmus!(?)
–
A proletár munkájával megtermeli a munkabérét és a tőkés jövedelmét is; a tőkés a piacon ezt a megtermelt árut, ami az övé, bár nem ő dolgozott meg érte, eladja; a termelt árú csereértéke (ára) alapvetően az előlegezett tőke: (állandó tőke (c) plusz a változó (v) tőke összege) és az értéktöbblet (m) (ár = [c+v]+m), vagyis a [termelési tényezők plusz a proletár bére] és a tőkés haszna.
A tőkés ezért az értéktöbbletért vállalkozik, ebből ered a profitja, a termelés bővítésére és saját céljaira, de ez nem a tőkés, hanem a proletárok munkájának eredménye, amit eltulajdonít, méghozzá törvényesen és ingyen. Az értéktöbbletből (m) lesz a tőkés haszna, profitja, jövedelme az a többlet, amellyel a termék értéke meghaladja az elfogyasztott termékképzőknek, vagyis a termelési eszközöknek és a munkaerőnek az értékét. A többlettermék, amelyben az értéktöbblet megtestesül, a tőkésosztálynak nem kerül semmibe. Mint osztály ezt ingyen birtokolja és élvezi.
Ez egy nagyon egyszerű képe az értéktöbblet keletkezésének a kapitalizmusban, de a lényeg benne van, a valóságban a kizsákmányolás ilyen elven működik a kapitalizmusban, mégha bonyolultabbnak is látszik. A kizsákmányolás alapvetően ilyen egyszerű elvek alapján működik; a tőkés pénzt fektet be, hogy több pénze legyen, de ezért a proletár dolgozik, ez a kapitalizmus lényege. Teljesen mindegy, hogy a tőkés okos és emberséges, esetleg dolgozik is, ez akkor is csak rablás, élősködés más munkálya alapján. Ez a rablás a kapitalista modell eredménye és ez teszi a tőkést embertelenné, rablóvá. A vállalkozó a kapitalizmusban, ha sikeres akar lenni, mindenképpen muszáj kizsákmányolnia, rabolnia, amit a polgári demokrácia törvényesen biztosít számára.
Marx – Tőke „… Munkaerőn vagy munkaképességen azoknak a fizikai és szellemi képességeknek az összességét értjük, amelyek egy ember testi mivoltában, élő személyiségében léteznek, s amelyeket mozgásba hoz, valahányszor valamilyenfajta használati értéket termel. … a munkaerő csak annyiban és azért jelenhet meg áruként a piacon, amennyiben és mert saját birtokosa — az a személy, akinek a munkaereje — áruba bocsátja, illetve eladja. Hogy birtokosa áruként eladhassa, ahhoz az kell, hogy rendelkezhessék vele, tehát szabad tulajdonosa legyen munkaképességének, személyének. … A pénzbirtokosnak tehát ahhoz, hogy pénzét tőkévé változtathassa, az árupiacon készen kell találnia a szabad munkást, aki szabad abban a kettős értelemben, hogy szabad személyként rendelkezik munkaerejével, mint a maga árujával, s hogy, másrészt, nincs más eladható áruja, mentes és szabad minden dologtól, amely munkaereje realizálásához szükséges. … A tőkés korszakot tehát az jellemzi, hogy a munkaerő magának a munkásnak a számára egy birtokában levő áru formáját, és ezért munkája a bérmunka formáját ölti.
A munkaerő értékét, mint minden más áruét, az ennek a sajátos cikknek a termeléséhez, tehát újratermeléséhez is szükséges munkaidő határozza meg. Amennyiben érték, maga a munkaerő csak a benne tárgyiasult társadalmi átlagmunka meghatározott mennyiségét képviseli. A munkaerő csak az élő egyén képességeként létezik. Termelése tehát feltételezi az egyén létezését. Minthogy az egyén létezése adott, a munkaerő termelése magának az egyénnek az újratermelése, vagyis fenntartása. A maga fenntartásához az élő egyénnek a létfenntartási eszközök bizonyos összegére van szüksége. A munkaerő termeléséhez szükséges munkaidő tehát feloldódik az e létfenntartási eszközök termeléséhez szükséges munkaidőben, vagyis a munkaerő értéke a birtokosa fenntartásához szükséges létfenntartási eszközök értéke. … A munkaerő tulajdonosa halandó. Ahhoz tehát, hogy a piacon való megjelenése folytonos legyen — amint ezt a pénz folytonos tőkévé változása feltételezi —, a munkaerő eladójának meg kell örökítenie magát, „miként minden élő egyén megörökíti magát, nemzéssel” … A munkaerő termeléséhez szükséges létfenntartási eszközök összege tehát magában foglalja az utánpótlásnak, azaz a munkások gyermekeinek létfenntartási eszközeit is, úgyhogy a sajátságos árubirtokosok e fajtája az árupiacon megörökül. … Az általános emberi természet olyan módosításához, hogy az ember egy meghatározott munkaágban ügyességre és készségre tegyen szert, hogy fejlett és specifikus munkaerővé váljék, bizonyos képzés, illetve nevelés szükséges, s ez is nagyobb vagy kisebb összegű áruegyenértékbe kerül. Aszerint, hogy a munkaerőnek többé vagy kevésbé bonyolult jellege van, kiképzési költségei különbözők. Ezek a tanulási költségek tehát — amelyek a közönséges munkaerőnél elenyészően csekélyek — a munkaerő termelésére fordított értékek körébe kerülnek bele.
A munkaerő értéke meghatározott összegű létfenntartási eszköz értékévé oldódik fel. A munkaerő értéke ezért ezeknek a létfenntartási eszközöknek az értékével, azaz a termelésükhöz szükséges munkaidő nagyságával együtt szintén változik. … A munkaerő értékének végső, vagyis minimális határa azon árutömeg értéke, amelynek napi elfogyasztása nélkül a munkaerő hordozója, az ember, nem újíthatja meg életfolyamatát — tehát a fizikailag nélkülözhetetlen létfenntartási eszközök értéke. Ha a munkaerő ára erre a minimumra süllyed, akkor értéke alá süllyed, mert a munkaerő így csak elsatnyult formában maradhat fenn és fejlődhet. Minden áru értékét azonban az a munkaidő határozza meg, amely az áru normális minőségben való előállításához szükséges.
A munkaerő használata maga a munka. A munkaerőt vevője úgy fogyasztja el, hogy eladóját dolgoztatja. … Ahhoz, hogy a munkás árukban jelenítse meg munkáját, mindenekelőtt használati értékekben kell azt megjelenítenie, olyan dolgokban, amelyek valamiféle szükséglet kielégítésére szolgálnak. A tőkés tehát valamilyen különös használati értéket, meghatározott cikket készíttet a munkással. A használati értékek, vagyis javak termelése nem változtatja meg általános természetét azáltal, hogy a tőkés számára és az ő ellenőrzése alatt megy végbe. … tőkésünk … az árupiacon megvette az egy munkafolyamathoz szükséges összes tényezőket, a tárgyi tényezőket, vagyis a termelési eszközöket, és a személyi tényezőt, vagyis a munkaerőt. … Tőkésünk tehát hozzálát a megvásárolt áru, a munkaerő elfogyasztásához, vagyis a munkaerő hordozójával, a munkással munkája révén elfogyasztatja a termelési eszközöket. … A munkás a tőkésnek az ellenőrzése alatt dolgozik, akié a munkája. … a termék a tőkés tulajdona, nem pedig a közvetlen termelőé, a munkásé. … minden áru értékét a használati értékében anyagiasult munka mennyisége, a termeléséhez társadalmilag szükséges munkaidő határozza meg. Ez érvényes arra a termékre is, amelyet tőkésünk a munkafolyamat eredményeként kapott. … a munkafolyamat tovább tart annál a pontnál, amikor a munkaerő értékének puszta egyenértékét újratermelték és hozzátették a munkatárgyhoz. … A munkaerő ténykedése tehát nemcsak saját értékét termeli újra, hanem többletértéket is termel. Ez az értéktöbblet az a többlet, amellyel a termék értéke meghaladja az elfogyasztott termékképzőknek, vagyis a termelési eszközöknek és a munkaerőnek az értékét. … a munkás a munkafolyamat egyik szakaszában csak munkaerejének értékét, vagyis szükséges létfenntartási eszközeinek értékét termeli meg. … A munkanapnak azt a részét tehát, amelyben ez az újratermelés végbemegy, szükséges munkaidőnek, az ezalatt kifejtett munkát pedig szükséges munkának nevezem. … A munkafolyamat második időszaka, amelyet a munkás a szükséges munka határain túl robotol le, munkába, munkaerő kifejtésébe kerül ugyan neki, de nem képez az ő számára értéket. Értéktöbbletet képez, amely a semmiből teremtetés minden csáberejével nevet a tőkésre. A munkanapnak ezt a részét többletmunkaidőnek, és az ez idő alatt kifejtett munkát többletmunkának (Mehrarbeit, surplus labour) nevezem. … A szükséges munkának és a többletmunkának, vagyis azon időszakaszoknak összege, amelyekben a munkás a munkaerejét pótló értéket és az értéktöbbletet termeli, alkotja munkaidejének abszolút nagyságát — a munkanapot (working day).
A társadalmi termelés két osztálya:
A társadalom összterméke, tehát össztermelése is két nagy osztályra oszlik:
I. Termelési eszközökre, olyan árukra, amelyek formájuk révén bele kell hogy kerüljenek, vagy legalábbis belekerülhetnek a termelő fogyasztásba.
II. Fogyasztási eszközökre, olyan árukra, amelyek formájuk révén a tőkésosztály és a munkásosztály egyéni fogyasztásába kerülnek bele.
Ezen osztályok mindegyikében az odatartozó valamennyi különböző termelési ág egyetlen nagy termelési ágat alkot, az egyik csoport a termelési eszközök, a másik a fogyasztási eszközök ágát. A két termelési ág mindegyikében alkalmazott össztőke a társadalmi tőke egy-egy különös nagy osztályát alkotja.
Mindkét osztályban a tőke két alkotórészre oszlik:
1. Változó tőkére. Ez, értékét tekintve, az ebben a termelési ágban alkalmazott társadalmi munkaerő értékével, tehát az érte kifizetett munkabérek összegével egyenlő. Anyagát tekintve magából a ténykedő munkaerőből, azaz az ezen tőkeérték által mozgásba hozott eleven munkából áll.
2. Állandó tőkére, vagyis az ebben az ágban termelésre felhasznált összes termelési eszközök értékére. Ezek viszont ismét feloszlanak állótőkére: gépek, munkaszerszámok, épületek, igásállatok stb.; és forgó állandó tőkére; termelési anyagok, például nyers- és segédanyagok, félgyártmányok stb.
A két osztály mindegyikében e tőke segítségével előállított évi össztermék értéke feloszlik egy olyan értékrészre, amely a termelésben elfogyasztott és értékét tekintve a termékre csak átvitt cállandó tőkét képviseli, és az évi összmunka által hozzátett értékrészre. Ez az utóbbi ismét feloszlik az előlegezett vváltozó tőke pótlására és az ezen felüli többletre, amely az mértéktöbbletet alkotja. Akárcsak minden egyes áru értéke, mindegyik osztály évi össztermékének értéke is c+v+m-re oszlik.
A c értékrész, amely a termelésben elfogyasztott állandó tőkét képviseli, nem vág egybe a termelésben alkalmazott állandó tőke értékével. A termelési anyagokat teljesen elfogyasztották ugyan, s értéküket ezért teljesen átvitték a termékre. Az alkalmazott állótőkének azonban csak egy részét fogyasztották el teljesen, ezért csak ennek a résznek az értékét vitték át a termékre. Az állótőke másik része, gépek, épületek stb. továbbra is létezik és funkcionál, habár az évi kopás következtében csökkent értékben.”
Mindegyik áru … kettős nézőpontból mutatkozik meg, mint használatiérték, mint csereérték. … A csereérték mindenekelőtt mint mennyiségi viszony jelenik meg, melyben használati értékek egymásra kicserélhetők. … Az áruk használati értékeiben tárgyiasult munkaidő egyrészt az a szubsztancia, mely őket csereértékekké és ennélfogva árukká teszi, mint ahogy másrészt a munkaidő méri meghatározott értéknagyságukat. Különböző használati értékek egymásnak megfelelő mennyiségei — melyekben ugyanaz a munkaidő tárgyiasul — egyenértékek, vagyis valamennyi használati érték egyenérték azokban az arányokban, amelyekben ugyanazt a munkaidőt feldolgozva, tárgyiasultan tartalmazzák. Mint csereérték, minden áru csak megalvadt munkaidő meghatározott mértéke. … a legbonyolultabb munka terméke meghatározott arányban egyenértéke az egyszerű átlagmunka termékének, … egy áru csereértéke a közvetlenül benne magában foglalt munkaidő mennyisége …
… Olyan termékek, amelyek más termékekre kicserélhetők, áruk. Az a meghatározott arány, melyben kicserélhetők, a termékek csereértéke, vagy pénzben kifejezve: az ára. …
…A munkás által létrehozott áru eladási ára a tőkés szempontjából három részre oszlik: először az általa előlegezett nyersanyagok árának pótlásara, valamint az ugyancsak általa előlegezett szerszámok, gépek és más munkaeszközök kopásának pótlására, másodszor az általa előlegezett munkabér pótlására és harmadszor az ezek feletti többletre, a tőkés profitjára.”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 augusztus 15. szombat van. Az esztendő 228. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 138 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Mária, Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Augusztus 15 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
– Nagyboldogasszony ünnepe, Szűz Mária mennybevitelének vagy elszenderedésének napja, római katolikus ünnepnap (és munkaszüneti nap) több katolikus országban, például Szlovéniában (Maríjino vnebovzétje, vagy véliki šmáren, vélika máša, šmárno, vélika gospójnica), Horvátországban, Lengyelországban, Ausztriában (Mariä Himmelfahrt), Olaszországban (Ferragosto), Spanyolországban (Asunción), és az ortodox Romániában (Adormirea Maicii Domnului) is. Szent István király halálának évfordulója. Magyarországon e munkaszüneti napot 1948-ban törölték el.
– A légierő haderőnem és a repülők napja
– Dél-Korea: a felszabadulás és a köztársaság megalapításának napja
– India: a függetlenség napja.
A balrad.ru mai zeneajánlata:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Zelenszkij bohóc ábrázatára öltötte legszebbik arcmaszkját, és nagy horderejű bejelentést tett Donbassz – témában.
A lényeg: augusztus 18 – án Minszkben összeül a háromoldalú egyeztető bizottság, amit az ő felhatalmazása alapján az ő személyes megbízottja Leonyid Kravcsuk fog dirigálni.
Rogyion Mirosnyik az LNR delegációvezetője kissé meglepődött. Ők úgy tudják Donbasszban, hogy a megbeszélés 19 – én lesz. Legalábbis a megállapodás szerint. A moderátor pedig az EBESZ elnökének különleges képviselõje, Heidi Grau lesz.
Donbassz frontjain pedig majdnem idillikus a csend.
Ezt a csendet töri meg néha itt – ott, egy – egy martalócönrobbantásos mókázás. A héten jutott is minden napra egy. Hat esetben fűbeharapásos eredménnyel.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
2 forintos lángos, vállalati üdülő, Utasellátó: a balatoni nyarak az átkosban
A balatoni nyaralást a Kádár-korszakban is imádta a család.
Ahogy most, úgy évtizedekkel ezelőtt is egész évben várta az ember a hosszú nyári szabadságot. Nyáron akkor is tökéletes úti célt jelentett a Balaton, ahol minden adott volt a boldogsághoz.
A családok izgatottan érkeztek a jól megpakolt Zsigulival a vállalati üdülőbe, hogy két héten át gondtalanul lazítsanak, jó társaságban múlassák az időt, lubickoljanak a langyos vízben, lángost egyenek egy-két bambi kíséretében.
Balatoni nyarak régen
Alacsony költségvetéssel is tökéletesen érezhette magát az ember a magyar tengernél. Akár a családdal, akár a barátokkal vagy csak az úttörőtábor csapatával jutott is le a partra, a Kádár-korszak balatoni nyaralásaira valahogy mindenki szívesen emlékezik vissza.
Ötcsillagos szálloda és saját nyaraló nem mindenkinek jutott, de amikor a vállalati beutalóval ment a család a céges üdülőbe, minden gondját a háta mögött hagyta.
A Balatont akkor és most is imádjuk, strandolás nélkül sokaknak elképzelhetetlen a nyár. Ma gumiflamingók és -unikornisok úszkálnak a vízben, akkoriban Palma márkájú matracokkal, gumicsónakokkal telt meg a strand.
A hekket még senki nem ismerte, de tökéletes ebédnek bizonyult a kétforintos lángos és a kolbász kenyérrel, sok mustárral is.
Az Utasellátó-automatában a kávé mellett ételek is kaphatók voltak, még ételmelegítő is tartozott hozzá. A balatonfüredi Tagore sétány mellett is feltankolhatott a család a korzózáshoz.
Badacsony kikötője közelében ma is hatalmas élet zajlik, ez a ’60-as években sem volt másként. A fotón a körhinta mögött a Poharazó nevű hely látható, amely ma is kiváló borteraszként működik.
Fénykorukat élték az autós- és kertmozik, melyek sokak számára a strandoláshoz hasonlóan hozzátartoztak a nyárhoz. A szabadtéri mozik ma reneszánszukat élik, számos balatoni településen megnézhettek egy-egy jó filmet a fürdés után.
A ’50-es, ’60-as években már autók tömkelege rótta az utakat a Balatonnál, olyannyira, hogy kimondottan autóscsárda is épült a megpihenni vágyó utazóknak. A képen látható pihenő Balatonkeresztúron működött.
Az 1950-es évektől kezdve lendült fel a kompközlekedés a Balatonon, 1961-ben készült el a füredi hajógyárban a KOMP II. nevű, nagy befogadóképességű hajó, mely Tihany és Szántód között ma is közlekedik Kisfaludy Sándor néven.
Elég volt egy kártyapakli és egy árnyékos teraszú üdülő, hogy az egész család jól érezze magát.
Sőt, még az üdülő sem volt feltétele a jó balatoni nyaralásnak: a nyugodt kempingek és a nagyobb autóskempingek hatalmas népszerűségnek örvendtek a ’60-as, ’70-es években is.
Nyaranta az úttörőrendezvényeket is gyakran szervezték a Balatonra, a fotón az 1968-as balatonszemesi Hajómodellező Országos Úttörő Bajnokság indulói láthatók a strandolók között. (Forrás: femina.hu)
Itt a magyar GDP-adat! A vártnál nagyobbat esett a gazdaság a koronavírus-válságban
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 13,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat -13,6%, az erre vonatkozó előzetes várakozások konszenzusa -10,7% volt, vagyis a várakozásoknál nagyobb volt a gazdasági teljesítmény zuhanása.
A KSH az első becslésekor nem közöl részletes adatokat, így pontosan még nem látni, hogy az egyes területen milyen részt vállaltak a méretes esésből. A hivatal értékelésében mindössze annyi áll, hogy „a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.” Vagyis nagy vonalakban minden fő gazdasági terület zuhant.
Az első negyedévhez viszonyított zsugorodás 14,5% volt. Mind az éves, mint a negyedéves index történelmi rekordot jelent, amióta a magyar gazdaság teljesítményét negyedéves frekvencián mérik, sosem zuhant ekkorát a teljesítménye. A mai adat azt is jelenti, hogy Magyarország technikai recesszióba került, hiszen két egymást követő negyedévben csökkent a GDP-je. Természetesen ez semmiféle meglepetést nem jelent, hiszen a koronavírus-járvány okozta sokk mellett ez elkerülhetetlen volt.
A gazdasági visszaesést elsősorban az magyarázza, hogy a járvány elleni védekezés drasztikusan visszavetette a gazdasági aktivitást. Az állam korlátozó lépéseket vezetett be a vírus terjedésének lassítása érdekében, az emberek pedig racionális óvatosságból változtattak a magatartásukon. A második negyedévet még kiemelten sújtotta a kínálati sokk is, vagyis hogy az ellátási láncok megszakadásával a termelés ideiglenesen ellehetetlenült.
Ennek megfelelően az ipari termelés volumene a második negyedévben 25%-kal esett, a GDP-adatot látva feltételezhetjük, hogy hozzáadott érték alapon sem volt lényegesen eltérő a csökkenés. Az építőipar – bár kevésbé volt közvetlenül kitéve a járvány hatásainak – szintén 10% feletti volumencsökkenést produkált az előző negyedhez képest. A termelő szektoroknál is jobban megsínylették a válságot azok a szolgáltató ágazatok, amelyeknél a személyes kapcsolattartás elengedhetetlen volt, vagy a szolgáltatás igénybevétele önmagában sok emberrel való kapcsolatot jelent. Így az idegenforgalmi, vendéglátó, rendezvényszervezői tevékenységek a járvány mélypontján szinte teljesen megszűntek az országban, de nagy veszteséget szenvedett el a kiskereskedelmi szektor is (leszámítva az online szegmenst).
Inkább csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az eurózónában az előzetes adatok szerint 15%-os volt az éves alapú gazdasági visszaesés, vagyis nagyobb, mint Magyarországon. Így a „növekedési” előnyünk megmaradt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jelenlegi adatokban az átlagosnál jóval nagyobb a bizonytalanság, hiszen a gazdasági aktivitás számbavétele jóval több nehézségbe ütközött, mint korábban.
Ami jó hír, hogy a második negyedéven belüli növekedési mintázat már mutatja, hogy innentől a magyar gazdaság útja felfelé vezet. Korábban még sosem láthattunk olyat, hogy egy külső sokkhatás ennyire súlyos, de ennyire rövid ideig tartó nyomot hagyjon a gazdaságon. A márciusban már kis mértékben ható koronavírus-sokk áprilisban drámai erővel ütött be, és azonnal megpecsételte a teljes második negyedéves teljesítményt. Ezután tulajdonképpen a teljes időszak folyamán gyorsan javuló gazdasági aktivitás volt a jellemző, de annyira mély szintről, hogy összességében még ezen hónapok teljesítménye is elmarad a válság előtt látott szintektől. A havi részadatok azonban egyelőre V-alakú kilábalást ígérnek, hiszen az ipar és az építőipar teljesítménye lendületesen javult április után, és a kiskereskedelmi forgalom korrekciója is látványos volt.
Az egyik fő kérdés, hogy a felépülés teljes körű lesz-e a gazdaságban. Az ugyanis teljesen logikus, hogy a nagy sokkhatás elmúltával a veszteségek jelentős része eltűnik. Ám az már kevésbé egyértelmű, hogy a tartósabb károkat elszenvedő ágazatok teljesítményén, az elmaradó beruházásokon, a munkanélküliségben ragadókon keresztül lesz-e valamilyen tartós hatása a válságnak. Ebben a következő hónapok adnak majd eligazítást, amikor már az adatokban láthatjuk, hogy a krízis utáni felívelő szakasz meredeksége csökken-e, vagy kitart a lendület a válság előtti szintek eléréséig.
Mindenesetre 2020-ban éves átlagban mindenképpen visszaesést fog produkálni a magyar gazdaság. A vártnál gyengébb mai adat mellett még inkább irreálisnak látszik az MNB 0,3-2% százalékos GDP-növekedésről szóló prognózisa. Az első fél évben 5,8%-os volt a visszaesés, és éves alapon még a 3. negyedév is biztosan csökkenést fog hozni. Ezt pedig már az utolsó negyedév esetleges száguldása sem tudja annyira javítani, hogy az év egészét növekedésbe rántsa át. A nagy bizonytalanság mellett most a 3% körüli éves átlagos gazdasági visszaesés látszik a „reálisan optimista” forgatókönyvnek 2020-ra, de ebben erős lefelé mutató kockázatok látszanak. A Varga Mihály pénzügyminiszter által pedzegetett 5%-os recesszió is bőven elképzelhető, és ehhez még nem is kell nagyon letérni egy optimista pályáról, „csak” a felívelés lendülete kell, hogy lassuljon kissé.
A fentiek természetesen csak azon feltételezés mellett érvényesek, ha a koronavírus-járványt a jelenleg érvényben lévő korlátozásokkal féken tudjuk tartani. Amennyiben a jelenleginél szigorúbb intézkedések lesznek szükségesek, akkor a gazdasági hatások felerősödhetnek, és akár nagyon súlyos, elhúzódó recesszió is várhat az országra. Mivel ez a munkahelyekre, bérekre is hatással lenne, közös érdekünk, hogy az érvényben lévő enyhe szabályokat betartsuk.
A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy- vagy a bázis időszakban szökőnap van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha ezt tekintjük fő adatnak.
Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.
Hirtelen a ranglista másik végén találta magát Magyarország – Kevesen zuhantak nálunk nagyobbat Európában
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
A péntek reggel megjelent magyar GDP-adatot követően az Eurostat is közölte első beszámolóját a tagállamok gazdasági teljesítményéről. Ebben egyelőre hét tagállam (Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Málta és Szlovénia) adatai nem szerepelnek, náluk csak később jelenik majd meg az első becslés.
NEGYEDÉVES ÖSSZEVETÉSBEN, VAGYIS AZ ELSŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST A MAGYAR GAZDASÁG 14,5%-OS VISSZAESÉSE A HARMADIK LEGNAGYOBB VOLT EURÓPÁBAN AZ EDDIG ISMERT ADATOK SZERINT.
A grafikonon látszik, hogy csak az Egyesült Királyság és Spanyolország gazdasági teljesítménye zsugorodott nagyobb mértékben. Ráadásul a régiós országokat is alulteljesítettük, hiszen Románia 12,3 százalékos, Lengyelország 8,9 százalékos, Csehország 8,4 százalékos, Szlovákia pedig 8,3 százalékos visszaesésről számolt be.
Jól jelzi a válság hatását, hogy Európában egyetlen ország gazdasága sem tudott növekedni, ami persze nem is csoda a korlátozások és lezárások miatt. A legkisebb visszaeséssel egyelőre Finnország, Dánia és Litvánia úszta meg a második negyedévet.
Éves összevetésben, vagyis a tavalyi második negyedévhez viszonyítva magyar szempontból kedvezőbb a kép. Az uniós módszertan szerint számított 13,5 százalékos gazdasági visszaesésünk ugyanis inkább a középmezőnybe tartozik. A spanyolok és a britek ebben is a legrosszabb teljesítményt mutatták, és a régióban sem regisztráltak sehol a magyarnál nagyobb visszaesést.
Ahogy említettük, hét ország adatai még nem ismertek, azok változtathatnak később a rangsoron, de az egyelőre látszik, hogy
MAGYARORSZÁG A RÉGIÓBAN A VÁLSÁG VESZTESEI KÖZÖTT VAN.
(portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…A KSH az első becslésekor nem közöl részletes adatokat, így pontosan még nem látni, hogy az egyes területen milyen részt vállaltak a méretes esésből. A hivatal értékelésében mindössze annyi áll, hogy „a koronavírus okozta járvány miatt…” -Kész szerencse, hogy még nincsenek részletes adatok. (Vélhetőleg nem is lesznek. Vagy ha igen, azok már erősen finomítottak lesznek.)
RAGÁLYHATÁS…- ami persze nem minden döbrögisztánit sújtott! Nagyon sokakat nagyon, míg nagyon keveseknek elég szépen hozott a konyhára! Mindenesetre a ragályra hivatkozHATás kimondottan jól jött a vajdasági polythykay elythnek. Itt és most szándékosan nem hivatkozunk a NER – re, hiszen az csak része a rendszernek, ami ismét levitézlett!
Azt viszont félve kell megjegyeznünk, hogy a társadalmi hatás még nem is igazán érződik! Az majd még csak ezután jelentkezik! Talán a Második Hullámmal?
Ragályhíradó motto – balrad.ru olvasói komment: “A Kovid egy héber név, amely bölcset jelent. A 19 pedig a szabadkőművesek körében spirituális szám, amely azt jelenti, hogy a céljukat elérték. Más szerint a daliás ’90 – es évek magyar pornóvideo – forgalmazó Ko(vács)Vid(eo) – ra utal, a szám pedig a kártyás 19. Amire már nem szabad lapot húzni! Napi összeesküvés rovat.”
A legutóbbi – két nappal ezelőtti – Ragályhíradó óta eltelt időszakban Covid – 19 új világrekordot állított fel. Megszállotti táborát 550 574 – gyel tudta növelni, amivel a tábor létszáma már 88 317 – tel túl is lépte a 21 milliót. 11 403 új áldozatot is szedett, így már összesen 757 649 halottja van világszerte.
A vezető kvartett új részeredményei:
USA: 110 222 új covidossal lett mára 5 415 666 megszállott. Új áldozat 2 666, velük együtt már 170 415 amerikai halt bele.
Brazilis: 117 228 új igazolással, össz. 3 229 621 fertőzött. 2447 új haláleset, eddig total 105 546.
India: 122 408 új igazolással 2 454 313 fertőzött. 1961 új halálesettel 48 177 indiai halott.
Oroszország: 10 122 új megbetegedettel 91 823 covidos. 238 – an haltak bele, eddig összesen 15 498.
Kicsit – talán mi is – föllégezhetünk. Legalább van remény, hogy olcsón kiderítsük mire számíthatunk:
„A koronavírus-fertőzöttséget kevesebb mint egy másodperc alatt kimutató nyálteszt klinikai vizsgálatát végzik Izrael legnagyobb egészségügyi központjában.
A pácienseknek sós oldattal kell öblögetniük, majd beleköpniük egy fiolába, a mintát ezután egy apró eszközzel megvilágítják, és a reakció alapján meg lehet mondani, hogy a szervezetben jelen van-e a vírus vagy sem – idézi az Index az MTI hírét.
A vizsgálatot vezető Eli Schwartz, a Sheba Egyészségügyi Központ munkatársa szerint az új nyálteszt használata egyszerűbb, mint a PCR-teszté.
„Eddig nagyon ígéretesek eredményeket produkál ez az új módszer, amely jóval kényelmesebb és olcsóbb, mint a többi”
mondta a szakember. Egy teszt kevesebb mint negyed dollárba, azaz kb. 70 forintba, kerül, és várhatóan maga az eszköz sem lesz több 200 dollárnál. A gépi tanulás révén a fejlesztés idővel egyre pontosabb lesz.
(napi.hu)
DÖBRÖGISZTÁN CSUDAVAJASÁG…
A qrmányvetítölde adatai szerint Döbrögisztán a napsütötte nyugalom szigete a háborgó óceán kellős közepén!
Az utóbbi két napban 85 új koronást igazoltunk, és velük együtt van 4853 ragályosunk. A belehaltak száma kettővel nőtt 48 óra alatt, összesen 607 – re!
„Itt az igazság pillanata: kiderült, mekkora pusztítást okozott a koronavírus
Kevés dolog vágta így földhöz a magyar gazdaságot a jegyzett történelemben, mint a koronavírus-járvány. A Központi Statisztikai Hivatal megjelentette a második negyedévi GDP-adatot, a visszaesés letaglozó, éves viszonylaban 13,6 százalékos zuhanást szenvedett el az ország.
A bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 13,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.
Elég nagy a kár
Várható volt a gyatra eredmény, azonban eddig kellett várni, hogy a közgazdászok és a gazdasági kormányzat is alaposabban felmérhesse, mekkora kárt okozott idáig a gazdaságban a koronavírus-járvány, illetve a megállítására hozott intézkedések. A tényleges, 13,6 százalékos zuhanás azonban még a pesszimistább becslésekhez képest is nagyobb kárról árulkodik.
A negyedév során megjelent részadatok megalapozták az előzetes borúlátást. Az ipar az év első két hónapjában még enyhe növekedést tudott produkálni, és a márciusi zsugorodás se volt vészes. Utána azonban teljes erővel lecsapott a válság. Áprilisban 36,8 százalékkal, májusban 30,7 százalékkal esett vissza az ágazat. Ehhez képest a júniusi 7,8 százalékos visszaesés szinte pozitív eredmények tekinthető.
A turizmus erre az időszakra lényegében megszűnt, és a nyári hónapokban is csak a belföldi utazásokra számíthat a turisztikai és vendéglátó szektor, külföldiek nincsenek, belátható időn belül nem is lesznek.
Kezdődhet a számolgatás
A negyedévre számított előrejelzések között is jelentős eltérések voltak, de nem volt ritka az olyan közgazdász, aki 10 százalékot meghaladó összeesésre számított. Azt eddig sem vitatták, hogy várhatóan a második negyedév lesz a legrosszabb időszak, ekkor omlik össze időszakosan szinte a gazdaság összes ágazata, hogy majd utána jöhessen a kilábalás. Arról aznban, hogy mekkora lesz a kár, csak most lehet tényadatot látni. És ennek alapján el lehet kezdeni átszámolni az eddigi prognózisokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legutóbbi inflációs jelentéséhez maga is végzett növekedési vizsgálatokat, ezeket ráadásul havi bontásban, szemben a KSH negyedéves adatközlésével. Az MNB ehhez bekért többek között a pénztárgépekről, az autópályákról, a repülőtérről és a foglalkoztatási ügynökségektől naprakész információkat. Ebből arra jutottak, hogy már a második negyedéven belül is elkezdődött egy felívelés, amire június és a rá következő nyári hónapok csak rátesznek.
Ennek a pályának nagyjából megfelel a GKI Gazdaságkutató által publikált legújabb havi elemzése. A cég értékelése alapján áprilisban -10 százalékos, májusban -7,5 százalékos csökkenés lehetett, júniusban pedig -5,5 százalék lehetett a visszaesés mértéke.
Nagyon meg kell húzni a második félévet
A második negyedév számadatainak ismeretében minden bizonnyal elkezdenek jönni a frissített éves előrejelzések is, amelyek között szintén rendkívül nagy a szórás. A remélt kármentéshez az év második felére mindenképp szükség lenne egy élénkebb gazdasági dinamikára. A fájdalmas második negyedévet követően a legvalószínűbb, hogy sok évet követően negatív-GDP eredménnyel kell idén beírni éves szinten. A CIB 4,1, a Raiffeisen 3,5, a GKI 6 százalékos visszaesést jósol, de a Pénzügyminisztériumban is nagyjából 3 százalékos csökkenéssel kalkulálnak.
A mezőnyből az MNB lóg ki, amely az év eleje óta újraszámolt jóslatában is pozitív nullás, illetve akár 2 százalékos pozitív növekedést is elképzelhetőnek tart. A kedvező forgatókönyvhöz az MNB-ben a beruházásokat látják kulcstényezőnek. Mivel a gazdasági szereplők visszavettek, nagy súlya lesz a különböző állami beruházási programoknak, illetve támogatásoknak és az MNB által is biztosított kedvezményes hiteleknek, amelyekből megvalósíthatók a jövőbeni növekedést megalapozó fejlesztések.
A jegybanki elemzők azért is bizakodók, mert a különböző kormányzati foglalkoztatási támogatások, valamint a hitelmoratórium bevezetése hatékony eszközök lehetnek, hogy a lakosság ne szenvedjen el összességében jelentős vagyon vesztést, így a második félévben a belső fogyasztás is tartogathat tartalékokat.” – írja a napi.hu
Ugyancsak a napi.hu – olvasható egy tegnapi cikkben:
„MNB: csak magunkra számíthatunk
A magyar gazdaság sok szempontból jobban vészelte át a koronavírus-járvány eddigi legkritikusabb időszakát mint azt remélni lehetett a Magyar Nemzeti Bank szerint. A legújabb inflációs jelentésből viszont kiderül, külpiacainkon nagy a baj, így az idei évre remélt minimális pozitív gazdasági növekedéshez is elengedhetetlen a minél nagyobb állami beruházási arány, és a kitartó lakossági költés…” – stb.
Most gondoljunk bele…! Mi lehetne itt, ha nem lennénk megvédve? (De szerencsére meg vagyunk védve, és így még fokozni is tudjuk versenyképességünket! ISTEN IRGALMAZZON NEKÜNK!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A közmédia egy 2014-es, balkáni videóról állította azt, hogy az Bogdán László temetésén készült
Július közepén új főszerkesztőre bízták a közmédia honlapjának az irányítását: a hirado.hu vezetője Leitner Attila, a Lokál főszerkesztője, majd a szintén Habony Árpádhoz köthető „nemzetközi hírügynökség”, a V4 Agency vezetője lett. Ez a váltás már látszik is a közmédia honlapján.
Kedden a hirado.hu-n megjelent egy írás, ami Cserdi július végén eltemetett polgármesteréről szól. A „Bogdán László: a cigányoknak Tamás bátya, a magyaroknak Luther King” című cikk Szerencsés D. Márton és Zsolnai György neve alatt jelent meg.
Bogdán László, Cserdi akkori polgármestere előadást tart „Magyar romák, akik szerves részei akarnak lenni az országnak – hagyjuk?” címmel a budapesti Belvárosi Szabadegyetemen 2015. április 1-jén.Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
Olvasónk jelezte, hogy a hosszú, oknyomozó portréként és riportként tálalt cikkben, rögtön az elején egy óriási valótlanság szerepel: „Végső búcsú Bogdán Lászlótól – Cserdi 2020.07.24.” címmel egy olyan Youtube-videót ágyaztak be… (A VIDEOK MEGTEKINTÉSÉT GYENGÉBB IDEGZETŰ OLVASÓINKNAK NEM AJÁNLJUK! B-R)
…ami az egykori Jugoszlávia területén népszerű hegedűs, Boban Kosztics (művésznevén Boban Voz) 2014-es, szerbiai temetéséről készült.
Itt a teljes, eredeti, 2014-es felvétel a balkáni temetésről:
Már onnan is gyanús lehet, hogy nyáron még a gyász ellenére sem járnak kabátban az emberek, és a kamuvideót feltöltő Archer Dark nevű felhasználó többi videója is minimum furcsa, ráadásul a cikk írói a temetésről úgy írnak, mintha szemtanúi lettek volna. (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Nem igazán érthető a qrmányvetítölde ezen akciója! Csak sejthető a cél, de…
Az nehezen feltételezhető, hogy ne kalkulálnának a gépészek a lebukás lehetőségével. Vagy már ennyire nem törődnek még a látszattal sem? A lényeg a húr feszítése?! Sok – sok közpénzmilliárdért!
