Az orosz–japán háború utáni elégedetlenség és éhezés miatt alakult ki. A vereséggel végződő háború tovább rontott Oroszország amúgy is gyenge gazdasági helyzetén, s a cár tekintélye is megingott befolyásolhatósága miatt.
Általánossá vált a munkanélküliség, az éhínség, a szegényes lakásviszonyok. A munkásmozgalmak visszaszorítása céljából szakszervezeteket hoztak létre. Szentpéterváron egy ilyen szakszervezet vezetésével egy pópát, Georgij Apollonovics Gapon atyát bízták meg.
1905. január 9-én (a Julianus naptár szerint, a Gergely naptár szerint január 22 – én) a munkások a szentpétervári Téli Palota elé vonultak, hogy békésen kérjék a cárt a munkások nyomorának enyhítésére.
A rendőrség és a katonaság azonban a tömegbe lőtt, fegyvertelen emberek százait ölve meg. Bár a cár nem tartózkodott akkor a fővárosban, mégis neki tulajdonítják a szentpétervári véres vasárnap eseményeit.
Ennek ma 114 éve!
1905 január 22 – én az oroszországi Szentpéterváron megkezdődött az orosz polgári forradalom.
A cári rendszer megdöntésére azonban csak az 1917-es februári orosz forradalom volt képes.
Sikert viszont csak a NOSZF ért el.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Nem akar a balrad.ru belemagyarázni az Oroszországból érkező vitába semmit. Ám azt megjegyzi, hogy arrafelé a dolgok úgy kezdődnek, hogy”VALAKI” szóvá tesz VALAMIT!
Az orosz KüM szóvivője Marija Zaharova a minap – NEM MINDEN ALAP NÉLKÜL – „CSAK ÚGY” – megrótta Anatolij Csubajszt, a „Rosnano” cég vezetőjét.
A Jelcin jó embereként számon tartott Anatolij Csubajsz az oroszországi politikai és gazdasági átalakítás kulcsszereplője, a politikai-gazdasági elit nyugatos és liberális táborának emblematikus alakja volt. Miniszterelnök – helyettesként és pénzügyminiszterként nem keveset tett azért, hogy az egyszerű orosz emberek millióinak ma is ökölbe szoruljon a talpa neve hallatán, és az akkor átélt „élmények” okán.
Mondjuk ki: Csubajsz oroszok millióit tette földönfutóvá, miközben ő és a haverek…
Ezt említette föl Zaharova. Csubajsz kissé mentegetőzött, és „lefiatalozta” Marija Zaharovát, akit meg nem hiába neveznek – persze csak titokban – „Lavrov Sárkánya” – ként. Zaharova nem hagyja magát, és csak tovább emleget valami bűnfélét.
Tegnap aztán „Lavrov Sárkánya” „váratlan” segítséget kapott a tűzokádáshoz. Igazi „nehézsúlyú” versenyző szállt be a csatába Zaharova oldalán, Natalja Poklonszkaja volt krími főügyész, Duma képviselő személyében. Aki már konkrét viselt dolgokra is utalt Csubajsz kapcsán.
Egyelőre ott tart a dolog, hogy Poklonszkaja – Marija Zaharovához hasonló évjárat – annyiban igazat adott Csubajsznak, hogy „igen! Valóban fiatalok voltunk! De MERT NEM VOLTUNK HÜLYEGYEREKEK ÉS MA SEM VAGYUNK AZOK, EMLÉKSZÜNK! EZEK AZ EMLÉKEK PEDIG NEM SZÉPEK!”
A balrad.ru nem kíván belemagyarázni az ilyen Oroszországból érkező hírekbe semmit! De érdemes figyelni az arrólfelől érkező hírekre. Az ilyen „véletlen viták a köznépben” sokat sejtet(het)nek.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Csak mennek és mennek: egyre több magyar dolgozik Labanciában
2018-ban hatezerrel több magyar dolgozott az országban, mint egy évvel korábban.
Egyetlen hónap alatt 34 ezer fővel csökkent labancéknál a dolgozók száma, azonban a magyar melósok száma így is nőtt! Ők jelentik a kivételt – írja a Privátbankár.hu.
Az egy évvel korábbihoz képest 79 ezer fővel nőtt az alkalmazottak száma a Lajtán túli közvetlen szomszédunknál. Közülük 50 ezren külföldiek.
A sógorék társadalombiztosítójának adatai szerint az év végén 94 458 döbrögisztáni állampolgár robotolt hivatalosan Labanciában, ami több mint hatezerrel vaskosabb az egy évvel korábbi adathoz képest.
Történt pedig mindez azon időszakban, amikor Döbrögisztánban az ÁTLAGKERESETEK „SZÁRNYALTAK”!
2018. novemberben vajdaságban a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–novemberben a bruttó átlagkereset 327 200 forint, a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a KSH friss adataiból.
És mégis! Mindenek dacára ÚJABB HATEZER MAGYAR inkább a sógorokhoz…!
A telhetetlen és mohó nemmzetthyjetlenek!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A tél áldozatainak emlékére jelképes sírt állítottak a Kossuth téren, a hajléktalantörvény visszavonását követelték.
A rendszerváltás óta fagyhalál miatt elhunyt több mint 8 ezer ember emlékére rendezett hétfőn Kossuth-téri gyertyagyújtást a Magyar Szociális Fórum és a Minden Ember Számít Egyesület.
A jelképes sír előtt Simó Endre az MSZF főszervezője arról beszélt, hogy :
„Kegyeletünket jöttünk leróni több mint 8 ezer embertársunk jelképes sírja előtt, aki a rendszerváltás óta eltelt 28 évben fagyhalál áldozata lett. Megtöltenék ezt a teret, ha élnének, ha törődtek volna velük, és emberszámba vették volna őket. Ha nem vették volna el a fedelet a fejük fölül, és nem hagytak volna magára öreget és beteget, hanem tiszteletben tartották volna jogukat az élethez. De ahol embertelenség, könyörtelenség, és becstelenség kerekedik felül a szolidaritáson, a becsületen, az emberszereteten, ott a nagy kaszás kedvére arathat! Mint teszi most is, amikor szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalan szállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kint lét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!
A szenvedéssel szemben közönyös, a pénzt viszont annál inkább imádó hatalom október közepe óta a hajléktalanság kriminalizálásával próbál úrrá lenni a társadalmi gondon. A hajléktalan ellen fordul, nem a hajléktalanság ellen. A hajléktalanoktól akar megszabadulni anélkül, hogy kiküszöbölné a hajléktalanság okát. Rendőri módszerekkel próbál úrrá lenni hajléktalanságon és szegénységen. Nem társadalmi érdek vezérli urainkat, hanem a pénzvilág érdeke. A rászorulónak pedig annyi, ott marad a sorsára! Az „akinek nincs semmije, az annyit is ér” filozófia, az „Az él az utcán, aki ott akar élni” megvető politikai felfogás aljas hajlamokat ébreszt az ordas eszmék iránt fogékonyakban: szaporodnak a hajléktalanokkal szembeni atrocitások, és halállal fenyegetnek olyanokat, akik kiállnak a hajléktalan emberi jogaiért, lakhatási jogáért. „A hajléktalan söpredéknek nincs helye a Föld színén. Aki védi őket, nem magyar ember, hanem mocsadék zsidó, akinek ez nem hazája, csak itt lakik” – mondta nekem szóról szóra egy jól öltözött úriember, midőn számonkérően és fenyegetően hozzám lépett egy élelmiszer áruházban.
Barátaim, T. Egybegyűltek!
Ne hagyjuk megfosztani magunkat emberi lényegünktől! Ne hagyjuk magunkat szembeállítani az elesettekkel! Ne hagyjuk magunkat ordas eszmék fogságába ejteni a szolidaritás, az egymással való törődés, az önzetlenség, a felebaráti szeretet parancsolata helyett! Vigyázzunk, nehogy bekövetkezzék, amiről Radnóti Miklós szólt!
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Tántoríthatatlanul szembe kell szegülnünk az elaljasodással! Ellen kell állnunk az elembertelenedésnek! Megálljt kell parancsolnunk a gyűlöletet szítóknak! Ezért követeljük a hajléktalantörvény visszavonását, a hajléktalan emberszámba vételét, lakhatást kilakoltatás helyett, szociális lakásépítést, a szétválasztott családok újraegyesítését, a mezsgyére szorultak társadalmi visszaillesztését, társadalmi gondoskodást az öregekről, betegekről, hogy emberhez méltó körülmények között élhessék le hátralévő éveiket. Biztonságot követelünk létbizonytalanság helyett! Azonnal lássák el kellő mennyiségű tüzelőanyaggal a rászorulókat!
Életet fagyhalál helyett!
Kérem, szorítsunk kezet egymással az élet tisztelete és az emberszeretet jegyében!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bizonytalanságok árnyékolják be a kedden kezdődő Világgazdasági Fórumot
Több jelentős vezető lemondta a részvételt, és a hagyományos nemzetközi gazdasági és politikai évnyitó ezúttal inkább az események után kullog. Néhány résztvevőre ráadásul globális súlyú feladatok hárulnak.
A kereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult viták mellett a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésével (brexit) összefüggő bizonytalanságok és a világgazdaság lassuló növekedésének témája uralja majd a 49. alkalommal megrendezett Világgazdasági Fórumot, amely kedden veszi kezdetét a svájci Davosban.
A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton, amelynek idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában, a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.
A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy
az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a tanácskozáson.
Donald Trump, aki tavaly ellopta a show-t, amikor hivatalban lévő amerikai elnöktől ritka gesztusként megjelent Davosban, idén hiányozni fog. Mi több, egyáltalán nem utazik amerikai küldöttség a tanácskozásra az immár 27-dik napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Elvileg Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló is jelen lett volna a globális elit svájci találkozóján.
Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak belpolitikai okok miatt marad otthon, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen fellépő sárgamellényes mozgalom jelentette kihívásra keresi a választ. Theresa May brit miniszterelnök pedig továbbra is azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ügyében.
Oroszország és India vezetői sem utaznak Davosba, mint ahogy Kína elnöke sem. Hszi Csin-ping, aki
első kínai vezetőként 2017-ben vett részt a tanácskozáson és lépett fel a szabadkereskedelem védelmezőjeként, helyettesét, Vang Csi-sen alelnököt küldi Davosba, így neki jut az a feladat, hogy próbálja újra megnyugtatni az üzleti élet vezetőit.
A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Általában Davos szokta megnyitni nem hivatalosan a gazdasági és politikai évet nemzetközi szinten, de a számos válság a hirtelen bizonytalanság érzetét keltette. (infostart)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…az általános bizonytalanság erős, mert az „emberek nem érzik magukat biztonságban, és nem hiszik el, hogy a világ jobb lesz holnap, mint ma…”
– A világelit meg is tesz mindent annak érdekében, hogy AZ EMBEREK ROSSZÉRZETE TOVÁBB erősödjön.
Márpedig az ilyesmiknek nem szokott jó vége lenni!
Ilyen iskolákba járatja gyerekeit a magyar elit: havi 600 ezret sem sajnálnak
Egyre több szülő gondolja úgy, hogy a közoktatás helyett gyerekének valamilyen alapítványi, egyházi vagy egyéb magániskolát választ. Alternatíva pedig bőven van, viszont most már akkora a túljelentkezés, hogy bizonyos intézményekben licitálni kell a helyekért. Kíváncsiak voltunk, mégis mekkora kiadással számolhatnak a családok, ha a 2019/2020-as tanévet gyerekük már egy magán középiskolában kezdené meg.
Az Oktatási Hivatal információi szerint a 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 55 ezren jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 9600-an, a 8 évfolyamoson pedig csaknem 6 ezren vettek részt. A központi középfokú felvételi vizsgát alig pár napja, január 19-én írták a diákok. Nagy a tét: sokan vannak ugyanis, akik valamilyen alapítványi, egyházi vagy más magániskolába szeretnének bejutni. Persze, sok esetben a siker nem csak a felvételi eredményétől függ, hanem a szülők pénztárcájától is.
Egyre nagyobb a verseny, sok magán intézményben évről évre hatalmas a túljelentkezés, van, ahol licitálni kell a helyekre. Hogy egyre többen szeretnék menekíteni a közoktatási intézményekből a gyerekeiket, jól mutatja a Szülői Hang online szerveződő közösség 2018-ban, több mint 11 ezer szülői válasza alapján készült felmérése is, amelyből az derült ki, hogy
az állami intézményekből a szülők 65,3 százaléka szeretné kivenni a gyerekét, ha lenne erre lehetősége.
Ez a fajta menekülési szándék pedig általánosnak mondható, még a szülők által legjobbnak tartott közoktatási intézményekből is a szülők több mint harmada elvinné gyermekét, ha tehetné.
A Pénzcentrum kíváncsi volt, hogy a különböző magánintézményeknél mekkora tandíjat vagy alapítványi hozzájárulást kell fizetni. Mivel országszerte rengeteg magániskola működik, ezért szinte lehetetlen teljes képet festeni az oktatási intézményekről és a tandíjakról. Mi most a fővárosi és a Budapest közelében lévő iskolák díjszabásait vettük górcső alá, de leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az úgynevezett nemzetközi középiskolákban mennyit kell fizetnie a szülőknek.
Keveseknek adatik meg, hogy ezt ki tudják fizetni: az American International School Of Budapestbena jelentkezési díj 400 dollár, vagyis közel 112 ezer forint, a regisztrációs díj 800 dollár, vagyis 223 ezer forint, és ehhez jön még a tandíj. Ez a 9-10. osztályos tanulóknak 22 900 dollár, vagyis 6,4 millió forint, a 11-12. évfolyam diákjainak pedig 23 500 dollár, vagyis 6,5 millió forint. Tanrendje nem igazodik a magyar oktatási rendszerhez, hiszen jórészt külföldi diákok tanulnak az intézményben, amely nemzetközi érettségi bizonyítványt ad. A következő tanévben a jelentkezési díj marad 400 dollár, de a regisztrációs díj már 1000 lesz, vagyis közel 280 ezer forintnak megfelelő összeg.
A 9-10. osztályban a tandíj 23 300 dollárra nő, vagyis 6,5 millió forint lesz, a 11-12. évfolyamon pedig 23 900 dollár, azaz közel 6,7 millió forint.
Az egyik legdrágább intézmény az országban a The British International School Budapest. Itt van egy úgynevezett regisztrációs díj, ami 290 ezer forint, és van egy 30 ezres jelentkezési díj is. Sőt, 300 ezer forintos előleget is kell fizetnie a leendő hallgatók szüleinek, amit visszakapnak, ha a gyerek elhagyja az iskolát, amennyiben a szülők minden pénzt befizettek.
És akkor a tandíj: itt a hagyományos magyar középiskoláktól eltérően nem magyar, hanem brit tanrend szerint történik az oktatás.
A 10-11. évfolyam tandíja évente 6 millió forint, a 12-13. évfolyamon pedig 6,4 millió a mostani tanévben.
Ha a szülők szeretnék, hogy a gyerek az iskolában ebédeljen, még évente 283 ezer forintot kell fizetni. Hogy jövőre mennyi lesz a tandíj, arról a honlapon nem találtunk információt.
A Britannica International School szintén nem olcsó: a 2018/2019-es tanévben csak a jelentkezési díj 30 ezer forint volt, plusz ehhez jött még egy 220 ezer forintos úgynevezett belépési díj. Az oktatás itt is a brit nemzeti tanterv szerint történik.
Az éves tandíj korcsoporttól függően 4,3 – 4,5 millió forint között alakul,
ha a szülők vállalták, hogy augusztus 1-jéig egy összegben befizetik azt. Aki részletfizetést kért és háromhavonta fizet az intézménynek, az viszont 4,5-4,7 millió forint közötti összeget kell, hogy fizessen ebben a tanévben. A következő tanévre vonatkozó információk egyelőre nem elérhetők az iskola honlapján. Hogy a következő tanévben hogyan alakulnak a tandíjak, arról a honlapon egyelőre nincs információ.
A Greater Grace International School szintén nem olcsó: ebben a tanévben 350 ezer forint volt a regisztrációs díj,
a 9-10. évfolyamon a tandíj összege 3 millió 890 ezer forint, a 11-12. évfolyamon pedig 3 millió 985 ezer forint.
A tandíj nem tartalmazza a különböző iskolai programok díját, az ebéd költségét, az iskolai egyenruha árát.
A Budapesti Nemzetközi Iskolában is van regisztrációs díj, ez 150 ezer forint, és van úgynevezett helyfoglalási díj is, ami a k következő tanítási évre vonatkozó iskolai férőhelyének biztosítására szolgál. Ezt viszont beszámítják a tanulmányi hozzájárulás összegébe, ami a nemzetközi program választása esetén 3 millió 390 ezer forint 9-10. évfolyamon, egy összegű befizetés esetén, ha pedig valaki a kéttannyelvű programot választja, akkor 2 millió 963 ezer forint.
11-12. évfolyamon mind a két esetben 3 millió 496 ezer forintot kell fizetnie a szülőknek.
A fentieknél jóval olcsóbb a Gustave Eiffel Francia Óvoda Általános Iskola és Gimnázium tandíjai képzésenként változnak (vagyis az óvodai képzés kevesebbe kerül, mint az alsó tagozatos képzés és utóbbi kevesebbe kerül, mint a felső tagozat), de
a gimnázium tanulóinak az éves összeg a 2019/2020-as tanévre vonatkozó tandíja 1 892 100 forint,
ehhez jön még a 200 ezer forintos első beiratkozási díj.
Az alternatív iskolák olcsóbbak
Nem kell persze milliókat fizetni azért, hogy ne az állami iskolába járjon a gyerek. Rengeteg alternatív iskola működik országszerte. Hatalmas különbségek vannak az iskolai program, a tanrend vagy akár a tandíjat tekintve is. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
A Kürt Alapítványi Gimnázium a Pénzcentrum kérdésére közölte, jelenleg havonta 47 ezer forint az alapítványi hozzájárulási díj, hogy a következő tanévben mennyi lesz, még nem tudták megmondani.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, Horn Görgy 2017. decemberében beszélt arról a Pénzcentrumnak, hogy az iskolában a helyek kétharmadára felvételiztetnek, az egyharmadát pedig piaci alapon, licittel adják el azoknak, akik hajlandók többet fizetni azért, hogy a gyerekük oda járhasson, és a többletpénzből azokat támogatják, akiknek nincs elég pénzük a költségtérítésre. A 2019/20-as tanévben a szülői költségtérítés havonta 100 ezer forint lesz.
A Rogers Akadémián magántanulói státuszban, egyéni célok, terv és órarend szerint tanulhatnak a gyerekek. Több csomagajánlat közül választhatnak a szülők: az úgynevezett alap szolgáltatás 50-80 ezer forint, a sztenderd csomag (amiben van délutáni elfoglaltság is) 120 ezer forint, és az úgynevezett teljes szolgáltatás ára 150 ezer forint. Utóbbi már nagy hangsúlyt fektet a nemzetköziségre, külföldi kapcsolatok kiépítésére.
A Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnáziumban 25 ezer forintos beiratkozási díj van, ezt nyár elején kell fizetni, aztán tanév közben 50 ezer forintos beiratkozási díjat is kérnek, és havi 40 ezer forint a szülői hozzájárulás. (penzcentrum)
Bal-Rad komm: „…Keveseknek adatik meg, hogy ezt ki tudják fizetni…”
– Ám ha ki tudják fizetni a szülők, a nebuló máris indulhat Döbrögi Rasi Hercegnő nyomdokain a svájci École hôtelière de Lausanne nemzetközi kapcsolatépítő intézménybe, tovább pallérozódni. Már ha a Kedves Szülők bugyellárisa bírja. De hát ha már ADDIG futotta, azután is futni fogja az Új Nemmzetthy Elyth szülői gárdájának a csemete további okítására!
MERT ÍGY ALAKUL ÁM KI AZ ÚJ NEMMZETTHY ELYTH! AZTÁN A CSEMETÉK EGYMÁS KÖZÖTT HÁZASODVA LÉTREHOZZÁK AZ ÚJ NEMMZETTHY ARISTOCRATIÁT!
Aztán beágyazódnak a Nemmzetthközzy Elythbe és Aristocratiába! Ilyen egyszerű ez! Csak pénz kell hozzá!
Ami azért nem sokaknak van! Csak a „szemeseknek”! Akik tűzközelben voltak/vannak, és mindig résen!
Ez garantálja az antalli álom, az Új „Magyar” Burzsoázia létrejöttének megvalósulását!
Ezt a megvalósulst persze MI – MAGYAROK! – garantáltuk/garantáljuk!
NINCS EZ ÍGY JÓL MAGYAROK! NEM IS VOLT EZ ÍGY MINDIG! DE – TALÁN – NEM IS MARAD ÍGY!
A közoktatásnak – óvodától az első diplomáig – ÁLLAMI PRIVILÉGIUMNAK KELL(ene) LENNIE, „INGYENESNEK”, ÉS MINDEN TEHETSÉGES FIATAL ELŐTT NYITOTTNAK!
A közoktatás mindenütt AZONOS FELTÉTELEK, ÉS AZONOS KÖVETELMÉNYEK SZERINT KELL működjön, AZONOS CÉL ÉRDEKÉBEN: A KÖZÖSSÉG JAVÁRA, A TÁRSADALOM JAVÁRA, ANNAK IGÉNYEI SZERINT!
Volt időszak Magyarországon, amikor ez így volt! A szocializmus – a Magyar Népköztársaság – időszakában!
Furcsa állapot: HA NEM LETT VOLNA, MOST NEM ALAKULHATNA AZ ÚJ NEMMZETTHY ELYTH! Amely tulajdonképpen csak egy tolvajbanda! Amelyet MI MAGUNK vettünk koloncként a nyakunkba, és cipeljük lelkesen – bár egyre nagyobb dühvel és undorral!
Megrogyaszthatja a „magyar” gazdaságot az uniós források csökkenése?
Bár csökkenni fognak az uniós pénzek, jelenleg nincs ok a panaszra – összességében így vélekednek az atv.hu által megkérdezett közgazdászok. Bod Péter Ákos ugyanakkor kiemelte: 2021-től lehetnek gondjai a kormányzatnak, miközben hatékonyságban már most elmaradunk a térségi országoktól. Csath Magdolna eközben azt mondta portálunknak: nem a „bűvös számok” számítanak, hanem, hogy a magyar gazdaság ma már az EU-s forrás nélkül is képes fenntartani magát.
Jogállami feltételekhez köthetik az uniós kifizetéseket – erről döntött az Európai Parlament még a múlt héten. Eszerint korlátozhatnák az EU tagállamoknak megítélt közösségi forrásokat a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban, például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országok esetében. Tavaly májusban pedig az is kiszivárgott, hogy a következő ciklusban a Magyarországra befolyó EU-s források is visszaesnének, méghozzá csaknem a negyedével, 23-24%-kal. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára októberben már azt nyilatkozta, hogy 19,5 milliárd euró támogatásra számíthat majd Magyarország (picivel több, mint 6000 milliárd forintnyi forrás).
A „fordulónál” lehet „költési hiány”
A források potenciális csökkentése logikus Bod Péter Ákos szerint, hiszen papíron nőtt a magyar gazdaság, és ezzel kevésbé szorul rá a kohézióra. Az ugyanis az elmaradottak felzárkóztatását szolgálja. Hogy a jövőbeli magyar keret mennyi lesz pontosan, azt nem lehet még tudni, a kohéziós források ugyanis csak az egyik komponensét képezik majd a 2021-2027-es összforrásnak, és ezekből jöhet majd kevesebb – hívta fel rá a figyelmet a közgazdász. Ettől függetlenül érezhető lesz, ha kevesebb forrás jön, de hogy a későbbi növekedést hogyan érinti, az attól függ, hogy az, amit most „beszippantottak a magyar gazdasági szereplők” mire költik, főtéri burkolatra vagy esetleg másra.
Az MNB egykori elnöke abban bízik, hogy ha „nem zúdul, csak folyik” a pénz, akkor azt okosabb lehet elkölteni, amivel az ütemesés érzését is mérsékelhetné a kormány. Ami viszont igazán „aggasztó” szerinte, hogy az elmúlt 12 évben – az állami hatékonyságot tekintve – negatívak a magyar mutatók a térséget tekintve, tehát nem egy ideától, hanem már „a lengyel, cseh és szlovák szinttől térünk el”. Az EP múlt heti határozatelfogadásához pedig, miszerint a forrásokat is megvághatják, ha az adott országok nem felelnek meg a jogállamiság adottságainak, azt felelte: kevésbé hisz ebben. Ahhoz ugyanis, hogy ez megvalósuljon, a Tanácsnak is rá kell bólintani, amire viszont – összességében – nem sok esélyt lát. Ugyanakkor az jelzésértékű – tette hozzá –, hogy a donor országok közvéleménye egyre érzékenyebb a korrupcióra és a jogsértésre.
A megítélt forrást egyébként akkor is ki kellene fizetni a pályázónak, ha azokat az EU felfüggesztené, vagyis a nemzeti büdzsét terhelné egy ilyen rendelkezés, amely végső soron az adófizetőket hozná kellemetlen helyzetbe.
Bár a következő években nem lesz annyi forrás, mint a legutóbbiakban, az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző időszakban el nem költött pénzek akár 2021 után is felhasználhatóak egy darabig, márpedig a források odaígérése más, mint azok lehívása és elköltése. Bod kiemelte: attól, hogy mondjuk 2018-ban ígérték oda, lehet, hogy csak később, például 2020-ban lesz elköltve. A közgazdász nem tart a gazdaság gyors visszaesésétől, inkább 2021-re tartja ezt valószínűnek, hiszen ekkor fog az előző ciklus kifulladni, de a következő még nem indul be teljesen, tehát a 2021-22-es kormányzat alatt lehet „költési hiány”.
Több lábon áll a magyar gazdaság
Csath Magdolna eközben már a költségvetést emelte ki az atv.hu-nak, szerinte ugyanis a költségvetés kérdése az, hogy mekkora összeget lehet fordítani az alapokba, az új költségvetést viszont már csak a parlamenti választásokat követően állítja össze az unió. A közgazdász szerint az is érdekes kérdés, hogy mi lesz a britekkel, mert ők az egyik legnagyobb befizető ország. Az egyetemi tanár azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy bent maradnak, és abban az esetben fizetniük is kellene valamennyi pénzt. Csath hozzátette: a források ugyan csökkeni fognak, de ez nem okoz majd „nagy drámát Magyarországnak”, mert az ország a gazdasági fejlődésnek köszönhetően ma már nem uniós pénzből, hanem a saját költségvetés terhére hajt végre beruházásokat, vagy tesz hozzá valamit, mint a BMW-gyár idetelepítéséhez, a kiesést pedig egyéb források is kompenzálhatják, tekintve, hogy a magyar gazdaság nem csak egy lábon áll.
Csath Magdolna arról is beszélt, hogy akkor lehet magas egy országban a növekedés, ha kevésbé fejlett, egy bizonyos fejlettségi szint után viszont aligha tartható a korábbi növekedés (a legutóbbi évben 4% feletti növekedést ért el az ország), szóval az sem lesz tragédia szerinte, ha éppen 3-3,5% lesz idén a gazdaság teljesítménye. Kiemelte: „nem kell ilyen bűvös számokkal foglalkozni”. A kérdés inkább az, hogyan alakul majd a gazdaság szerkezete, és hogyan tud az ország nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységeket. A múlt heti EP-döntésre kitérve elmondta: nem kell kétségbe esni, ha csökkennek a források, hiszen a magyar gazdaság egyre jobban a belső tartalékokból tartja fent magát. (atv)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Mindenképpen Csath Magdolna látja jól a dolgokat: „…a magyar gazdaság nem csak egy lábon áll…”
A multinacionális összeszereldék, szolgáltatócégek, bankok jelentik ezeket a lábakat. És mivelhogy ezek egyike sem magyar, a magyar gazdaság megrogyása kizárt dolog. Hiszen ami nincs, az nem is tud megrogyni!
A júdáspénzek ESETLEGES csökkentése miatt LEGFELJEBB a Kötélbarátok bevételei fognak csökkenni. De mert kiterjedt vállalkozásaik – úgymint pl. a turizmus, energetika, média – már nem függenek a júdáspénzektől, legfeljebb az építőipari ágazataik alvállalkozói alvállalkozóinak a melósai járnak – látszólag – pórul. Mivelhogy kevesebb dűlőutat kell letérkövezni, kevesebbkilátót kell építeni, meg egyéb látványberuházásokra kevesebb fog jutni!
De meló az lesz! Az összeszereldék azok zakatolnak, pörögnek! Vágyják a biorobotok hadait!
Magyarország sem fog belerokkanni a műsorba. Hiszen ami nincs, az nem is tud…
A kérdés akkor hát az, hogy KIKNEK LESZ MEGROGYÁS a műsorból?
– Hát kérem! A MAGYAROKNAK! Akik ha megbetegszenek – ÉS NEM TUDJÁK MEGFIZETNI AZ EGÉSZSÉGPIAC SZOLGÁLTATÁSAIT, beledöglenek. Mert a közegszségügynek attól több bevétele nem lesz, hogy a száz biztos lábat jelentő multicég itt robotoltat! Akkor lesz majd érzékelhető a baj, ha a biorobotok kezdenek kidőlni!
De ez sem a júdáspénzek ESETLEGES apadása miatt lesz!
A RENDSZER MIATT LESZ!
Amely fölszámolta szőröstül – bőröstül a VOLT MAGYAR GAZDASÁGOT, majd pedig Magyarországot!
Ami ma már csak Döbrögisztán gyarmati terület, mint kb. ötmilliónyi magyar JELENLEGI ÉLŐHELYE!
A „Vajna Tímea-ügy” tűpontos látleletet adott ennek az országnak a lelkiállapotáról
Éjszaka repültem haza Skóciából, reggel olvastam a halálhírt. És a vérre menő vitákat az özvegy közösségi oldalain, meg a net minden sarkában. Egy nap alatt kólintott fejbe a felismerés: úristen, milyen állapotban vagyunk mi, magyarok? Vélemény.
Előrebocsájtom: egy öt napos, skóciai baráti látogatás számomra elég volt a szinte teljes lelki méregtelenítéshez. Egy országban, ahol tíz percre nem tudtam leülni úgy egy parkban, hogy legalább három arra járó vadidegen ne szóljon oda: „Élvezi a napsütést, kedves? Az Isten áldja meg!” (szó szerint idéztem), szóval egy ilyen országban könnyű volt lenyugodnom, és kilöttyenteni a belső, lelki méregpoharamat. Igaz, a laptopomat el se vittem, és a telefonommal is inkább a házigazdám másfél éves kislányát hagytam játszani. Az itthoni hírekbe, kommentekbe bele se néztem.
Aztán hazajöttem. És másnap reggel, ahogy kinyitottam a laptopomat, szembesültem egy döbbenetes halálhírrel: elhunyt Andrew G. Vajna. Az első reakcióm az volt, ami – őszintén remélem – mindenkié: magamban fejet hajtottam egy emberi élet előtt, amely véget ért. Ráadásul a hírek szerint „hosszú betegség”, tehát valószínűleg sok szenvedés és fájdalom után, az elmúlás kegyetlen, hónapokig, talán évekig húzódó tudatában.
Nem ismertem Andy Vajnát – talán nem kegyeletsértés őt a mindenki által használt nevén említeni – de úgy gondoltam: itt nincs helye másnak, csak az együttérzésnek.
Mivel újságíróként elég hírérzékeny vagyok, sorra „pörgettem végig” a nagyobb híroldalakat, és belenéztem a komment-szekciókba is. Már ameddig egyáltalán kommentelhetőek voltak a hírek, ugyanis nagyon gyorsan, szinte mindenhol letiltották a hozzászólások lehetőségét. Nem csodálom, ugyanis ijesztően hamar elkezdett ömleni a megkeseredettség és a gyűlölet. Tovább kattintottam, megnéztem a halott feleségének, Vajna Tímeának az Instagram-oldalát. Bár egy-két óra elteltével ő is letiltotta a posztjai zömének kommentelhetőségét, a régebbi fotói alatt nem tette. Elkezdtem hát olvasni.
És úgy éreztem, hogy Vajna Tímea megözvegyülése nyomán gejzírként tört fel az Instagramon – és később már minden elérhető internetes felületen – egy országnyi frusztráltság. Nyomdafestéket nem tűrő szitkok, gyomorforgató trágárság, tapsikoló káröröm, csúnya, „övön aluli” poénok. Mint egy kisgyerek, aki az egész napos nyűgösségét egy minden elborító, orbitális hisztiben ordítja világgá, pocskondiázott, sikítozott, kézzel-lábbal rugdalt több ezer ember egy nőt, akinek aznap halt meg a férje.
Félreértés ne essék: mindenkinek meg lehet a véleménye arról, hogy Vajna Tímea szexuálisan kihívó, az anyagi nehézségekkel küzdő magyar embereket joggal bántó luxusfotói mennyire ízlésesek azokban a hónapokban, vagy akár hetekben, amikor a férje nagybeteg (a család biztosan sejtette, hogy közel lehet a baj). Igen, én is azt gondolom, hogy egy ilyen időszakban egy asszonynak a férje mellett van a helye, akár látszatból is, hiszen a férfi feleségül vette, ország-világ előtt felvállalta. Mindegy, milyen volt a viszonyuk, ebbe nem látunk bele, közünk sincs hozzá, de ilyenkor feleségként viselkedni, és nem Insta-lányként körbeszexizni a világot alapvető tisztelet és emberség kérdése. Igen, ezt a véleményt felvállalom.
De azt is felvállalom, hogy a Vajna Tímeát az elmúlt egy napban érő össztűz egyáltalán nincs arányban Vajna Tímea „bűneivel”. Sőt, úgy érzem, még csak nem is Vajna Tímeáról szól. És sajnos nem is őt minősíti, hanem minket. Ez az „ügy” tűpontos látleletet ad ennek az országnak az általános lelkiállapotáról. A tehetetlen dühről, a mérhetetlen megosztottságról, a bántani akarásról. Amely éppúgy a tisztelet és az emberség hiányáról árulkodik, mint amivel az özvegyet vádoljuk.
Hozzáteszem, hogy azért bőven akadtak együttérző kommentek is (és gondolom, vagy inkább remélem, hogy nagyon sokan csendben maradtak, akármi is volt a véleményük). Andy Vajna régi barátnője, Dobó Kata például kizárólag szeretetteljes, támogató hozzászólásokat kapott a Vajnát gyászoló Instagram-posztja alá (egy koromfekete négyzetet tett csak ki, egyértelmű, hogy másképp képzeli el a publicitást, mint Vajna Tímea).
Ettől függetlenül úgy érzem, hogy nagyon nagy baj van a lelkünkkel. Vagy legalábbis annak a részével, ami az interneten látszik. Mintha mindegyikünk kezében ott lenne egy csőre töltött pisztoly, ujjunk a ravaszon, és alig várjuk, hogy történjen végre valami, ami feljogosít minket arra, hogy szabadon szétlőhessünk valakit, ráürítsük a tárat, nem számít, hogy csak egy magamutogató milliárdosfeleségről van szó, semmi többről, akkor is pusztuljon, szakadjon cafatokra, fürödhessünk a vérében, és mi elégedett örömmel az arcunkon végre megkönnyebbülhessünk.
Őszintén kérdezem (és akinek nem inge, ne vegye magára): megéri? Bármire és bárkire is vagyunk ennyire dühösek, még ha joggal is, ez a megoldás? Rúgunk, karmolunk, köpködünk, gyalázkodunk, mint egy sarokba szorított vadállat? Valóban ilyen emberek vagyunk, mi, magyarok? És senkit nem rémít meg a tudat, hogy ilyenekké váltunk? (szmo)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Valóban ilyen emberek vagyunk, mi, magyarok? És senkit nem rémít meg a tudat, hogy ilyenekké váltunk?”
– Hát igen! Ilyenekké változtattak bennünket!
De tettünk MI MAGYAROK BŐVEN annak érdekében, hogy LEHETŐSÉGÜK LEGYEN ILYENEKKÉ változtatni bennünket. Szemrehányást csak magunknak tehetünk ezért.
