A Bal-Rad fórumára jelzések érkeztek, amikor a napokban felröppent, kb. 1300 személy magyarországi befogadásával kapcsolatos hírek kommentálásához Admin a „migráncs” (mint migráns) szót használta. Volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy migráns és menekült között különbség van, más arra következtetett, hogy a befogadott személyek elsősorban koptok voltak. Akkor most hogyan érdemes értelmezni ezt az egészet? A következőkben csak egy megközelítést mutatunk be, de természetesen létezhetnek másfélék is. Ami biztos: sajnos nem ismerjük az elmúlt években Magyarország által valamilyen formában megsegített menedékkérők pontos összetételét.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a migráns szónak több értelmezését közli, átfogóbbat is, szűkebbet is. Az általa elfogadhatónak tartott levezetés egy migránsok jogaira vonatkozó nemzetközi egyezményből (UN Convention on the Rights of Migrants) következik, mely alapján a migráns kifejezés alkalmazható minden olyan esetre, ahol a vándorlás (migráció) „az érintett személy által szabadon meghozott, személyi érdekek miatti, kényszerítő külső tényező nélküli” döntés. Az UNESCO különválasztja a migránsoktól a menekülteket, hiszen a rájuk vonatkozó szabályozás szempontjából többek között az 1951-es menekültügyi egyezmény a mérvadó. Így a migráns nem lehet menekült (refugee), illetve honosított (talán ez a szó felel meg legjobban a „naturalised person” kifejezésnek) vagy hasonló státuszú a fogadó országban.
A menekült (refugee) státusza természetesen Magyarországon is megvan. Az oltalmazott vagy a befogadott (vagy a menedékes) státusza viszont már nem menekültstátusz, bár a menekülttel együtt az oltalmazottat és a menedékest is menedékjog illeti meg, mondja a 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról 3. § (2) bekezdése. Akkor most jogosan vagy tévesen használta Admin a „migráncs” szót azokra, akiket Magyarország befogadott tavaly? Egy kedves Olvasónk szerint a menekültügyi eljárást nem szabad összekeverni a „kvótás migráns hordákkal”. Ebben teljesen igaza van, de ilyen nem is történt, a kérdés továbbra is csak az, hogy mindkettő alanyaira alkalmazható-e a „migráncs” szó. Azokra biztosan nem, akik menekültsátuszt kaptak. Vajon menekültstátuszt kapott az a kb. 1300 fő körüli személy, akikről szó van? A menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt kapók statisztikáját itt lehet követni, és talán nem lesz vita:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnvn001.html
Ebbe 2017 utolsó három hónapjának adatait még nem vezették be, de így is 878-nál tartanak abban az évben (a három státusz valamelyikét elnyerők összesen). Mivel az utolsó két vezetett időszakaszban, hat hónap alatt 677 személyt fogadtak be oltalmazottként, és ez kiugróan eltér az előző évek gyakorlatától, ennek alapján alighanem ki fog jönni a három oszlopból az 1300 körüli szám. Ha a státuszt kapott személyek nagy része nem a „Menekült” oszlopba fog kerülni a frissítés után, akkor Admin értelmezésünk szerint jogosan használta rájuk a „migráncs” szót. Ezt majd meglátjuk. Az a gyanúnk, hogy így lesz.
Egy másik kedves Olvasónk szerint a befogadottak elsősorban egyiptomi koptok lehetnek. Tényleg azok? “…Balog Zoltán egy párizsi konferencián bejelentette:
Magyarország 2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre” – írta a HVG. Olvasónk szerint a befogadás 2015-ben történt, ezt most pontosítottuk, illetve a későbbiekben igyekszünk még pontosabbá tenni.
Altusz Kristóf nyilatkozata a Times of Malta nevű médiumban a tavalyi évre (2017-re) vonatkozott, hiszen a cikk dátuma 2018. január 10., és utal Orbán néhány nappal azelőtti, Bildnek adott, migránsokkal kapcsolatos megjegyzésére („We don’t see these people as Muslim refugees. We see them as Muslim invaders, …”, tehát: „Mi nem menekültként tekintünk ezekre az emberekre. Mi muszlim betolakodóknak látjuk őket, …”), ami miatt Altusz többek közt ezt mondta:
“Last year alone, he claimed, Hungary took about 1,300 refugees but, very often, such cases were not publicised by the government as it could put the beneficiaries in danger.”
„Csak tavaly, állította [Altusz – Fergeteg megj.], Magyarország körülbelül 1300 menekültet fogadott be, de az ilyen ügyeket nagyon gyakran nem teszi közzé a kormány, mivel veszélybe sodorhatná a kedvezményezettjeit.”
Altusz a refugees szót használta, alighanem kissé pontatlanul, mert ha valóban csak menekültekről lenne szó, a „recognized refugees” szerepelne. Ezek az emberek főként koptok lehettek? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem, ha maradt a gyakorlat. Ugyanis a Mandiner 2015-ös nyomozása szerint „…800-an állampolgárságot szereztek, 1800-an tehát menedékjogot vagy annak valamilyen formáját kapták, ötezren pedig idegenrendészeti tartózkodási jogosultságot. Ez uszkve 7600 fő Észak-Afrikából és a Közel-Keletről az elmúlt öt évben” – írta Stumpf András.
Az elmúlt öt évben? A KSH egy másik tábláját is segítségül lehet hívni a nagyságrendi ellenőrzéshez:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnvn003.html
„De hogy jön ki a több ezer, akikről Balog a Szabad szemmel című műsorban beszélt? – tette fel a kérdést Stumpf. Meg is válaszolja.
„Nos, úgy, hogy nem csak állampolgárság megadásával segített a magyar állam: Észak-Afrika és a Közel-Kelet térségéből az elmúlt öt évben 565 fő kapott menekültstátuszt Magyarországon, 1205-en oltalmazottit, 97-en befogadottit – főleg Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából. Értesüléseink szerint a 2014-ig Afganisztánban a magyar csapatoknak dolgozó helyiek, főként tolmácsok egyikén-másikán is segített így a magyar állam.
[…]
Ha a különféle tartózkodási jogosultságokat, engedélyeket is megnézzük, azokkal együtt bőven kijön a több ezres szám az elmúlt két-három évet tekintve is, nem hogy az elmúlt öt évre. A legjelentősebb tömeget ebben az összefüggésben sem az egyiptomi kopt keresztények teszik ki. Hanem az irániak. A 17 295 kiadott tartózkodási engedély csalóka, hiszen ebben többször is szerepelhet ugyanaz a személy (bizonyos engedélyeket meg kell hosszabbítani), de az látszik: magyar állampolgár családtagjaként 1133-an kaptak tartózkodási jogosultságot, további 841 fő pedig állandó tartózkodási kártyát kapott. Nemzeti letelepedési engedély 817 főnek jutott a régióból az elmúlt öt évben.
Összesítve: nagyjából ötezren kaptak valamilyen idegenrendészeti tartózkodási jogosultságot az említett időszakban.”
Így eléggé kérdéses, hogy leginkább koptokról lett volna szó tavaly. Hogy főként keresztények-e, azt sem tudjuk, de az lehetséges, hogy a Balog által említett keresztények egy része (muzulmán társaikhoz hasonlóan) Nyugat-Európában lehet már. Mindenesetre az ötezres nagyságrend 2015 óta csak 2017-ben legalább 1300 fővel gyarapodott, és mivel ezek nagyobb része (feltételezésünk alapján) nem elismert menekültként nyert valamiféle státuszt, a letelepedési kötvények után most újból üdvözlünk a való világban, Neo!
(Fergeteg)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
