Minimálbér: a horda szerint egy szinten vagyunk Romániával, a GKI szerint nem annyira

A legkisebb kötelező fizetés most csaknem tizedével alacsonyabb Romániában, mint nálunk, mégis majdnem tizedével többet ér.

A legkisebb fizetés az idei emelés után is alacsonyabb maradt Romániában, de vásárló ereje megelőzte a magyarét. A GKI szerint az utolsó helyre csúszhatunk vissza a régióban. A kormány viszont azt közölte, hogy nálunk nőtt legjobban a minimálbér, de arra nem válaszoltak, mikor érhet ismét annyit, mint a románoké – hangzott el a szombati RTL Híradóban.

 

Januártól 8 százalékkal, bruttó 138 ezer forintra nőtt a minimálbér itthon, ez 91 770 forint nettót jelent. Máshol is emeltek, így a lengyeleknél, a szlovákoknál és a cseheknél is magasabb maradt a minimálbér a magyarnál – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának friss kimutatásából.

A legkisebb kötelező fizetés most csaknem tizedével alacsonyabb Romániában, mint nálunk, mégis majdnem tizedével többet ér. A Fidesz értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy egy szinten van a régió.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: a magyar minimálbér gyakorlatilag egy szinten van a szomszédainkéval, „egészen minimális eltérések létezhetnek”, ez függhet régióktól és gazdasági teljesítménytől is.

A GKI Gazdaságkutató szerint a statisztika nem ezt jelenti. A minimálbér vásárlóerejét tekintve a románok néhány hónapja beelőzték a magyarokat.

Molnár László, a GKI Zrt. vezérigazgatója elmondta: ha az Eurostat adatait nézzük, akkor mind a lakossági fogyasztásban, mind a jövedelmekben szépen lassan az utolsó helyre csúszunk vissza a régióban. Már a románokkal versenyzünk, de szépen lassan a bolgárok is megelőznek bennünket – magyarázta.

A magyar kisvállalkozók egy része a mostani magyar minimálbért sem tudja kitermelni, és ezt a munkavállalók érdekvédői is elismerik. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amely csökkenő adóterheket és emelkedő béreket jelent.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyar minimálbér 2010 óta 73,5 százalékkal emelkedett. Ez a növekedési ütem az Európai Unió tagállamainak körében a harmadik legnagyobb, a V4-eknél pedig a legnagyobb volt nemzeti valutában számolva.
(HVG)

Bal-Rad komm: A horda ilyen-olyan szintű szóvivői szép lassan átváltoztak kimagyarázókká! Egyre kétségbeesettebben bizonygatják, hogy amit látunk az nem is az! Amit hallunk az sem az. Bizonygatják, hogyaz ő általuk vetített mesefilmek, az általuk elmondott mesék az igazak!

Jönnek a szőrösábrázatú mesélőbácsik, és elmondják – MINDENT ROSSZUL LÁTUNK, HALLUNK!

Szerintük az az egy tized – TÍZ SZÁZALÉK – az majdnem annyi mint mint az egész! Hát mi az az egy tized?

Igazán tudnánk örülni (vagy a hajunkat tépni!) annak, ha lenne valahol egy összehasonlítás minimálbér vásárlóerő-paritás dolgában 1989-től napjainkig! Mondjuk magyar – román viszonylatban.

Bár – gynítjuk – a magyarok lelki nyugalmát már az sem korbácsolná fel. Az “oláhok” nemzeti büszkeségét meg ne mi fényezzük már!

 

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

Így húztak el mellettünk a szlovákok: ők dőzsölnek, mi fillérekért gályázunk

Amikor mindössze a minimálbéreket hasonlítjuk össze a különböző országokban, gyakran figyelmen kívül hagyjuk, hogy az összevetett helyeken milyen árak vannak, tehát, hogy mennyibe kerülnek a termékek és a szolgáltatások. Most az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) adatai segítségével mutatjuk meg, hogy mennyit is ér a magyar minimálbér a többi EU-s államéhoz képest. Elöljáróban annyit, hogy nem sokat.

Sokat lehet arról olvasni a médiában, hogy milyen nagyot ugrott Magyarországon az elmúlt években a minimálbér, miközben áremelkedés alig volt. Ez önmagában persze igaz, azonban kevésbé pozitív kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy az árakhoz képest előreléptünk-e valamennyit a többi EU-s, de legalább a régió országaihoz képest abban, hogy mennyit is ér az árakhoz képest a legalacsonyabb hazai fizetés.

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk, az Eurostat két adatsorát vettük alapul. Az egyik, hogy a különböző államokban hogyan alakult a minimálbér összege 2008 óta, a másik pedig, hogy a háztartások által fizetett árak hogyan alakultak az EU-s átlaghoz képest, tehát végül is, hogy mennyit is ért 2008-ban és 2017-ben a háztartások pénze.

Az összehasonlíthatóság kedvéért most nem fogjuk forintban meghatározni az euróösszegeket, de 2008 év végén 265 forint volt egy euro, 2017-ben pedig 310 forint körül mozgott az árfolyam. Nézzük, hogy honnan indultunk.

2008-ban az Eurostat adatai szerint 293,08 euró volt a magyar minimálbér, az árak pedig az EU-s átlag 69 százalékán tanyáztak. Ha csak a minimálbért vesszük figyelembe, akkor Magyarországon volt a hetedik legalacsonyabb a minimálbér összege az EU-ban. A legmagasabb minimális fizetéstől a legalcsonyabbik haladva csak Észtországot, Szlovákiát, Litvániát, Lettországot, Romániát és Bulgáriát előztük meg.

Ha a minmálbér összegét elosztottuk a az árszínvonal összegével, akkor sem változott a helyezésünk, ugyanígy alulról a hetedikek lettünk, tehát a vizsgált 21 országból (van, ahol nincs vagy akkor nem volt minimálbér meghatározva) 14-ben többet tudtak vásárolni a minimálbérből élő munkavállalók, mint Magyarországon.

Ugyanezt a számítást egyelőre még csak 2016-ra tudjuk elvégezni, mert addig terjednek az Eurostat vásárlóerő adatai. Ez alapján pedig azt láthatjuk, hogy nemhogy javítottunk volna, még rontottunk is helyezésünkön azon a listán, ahol a minimálbér vásárlóértékét vizsgáljuk. Szlovákia ugyanis beelőzött minket, így mostanra már nemhogy a vizsgált 21-ből 14, hanem 15 államban ér többet a minimálbér a háztartások által fizetett árakhoz képest, mint hazánkban.

Érdekes egyébként, hogy az itthon sokszor brutálisnak titulált minimálbér-emelésekkel sem vagyunk kiemelkedő helyen a fenti EU-s államok között. Ha a 2017-es adatokat is figyelembe vesszük ott, ahol már rendelkezésre állnak, akkor azt láthatjuk, hogy a középmezőny tetején helyezkedünk el. 2008-ról 2017-re ugyanis 40,8 százalékot emelkedett hazánkban a minimálbér összege, és ha a fenti adatokat vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy nemcsak azokban az országokban volt nagyobb emelkedés, ahol eleve kevesebbet ért a minimálbér, mint hazánkban, hanem Szlovéniában és Lengyelországban is.

A minimálbér persze nem azt jelenti, hogy ennyiből élne az ország átlaga, azonban a Magyar Idők adatai szerint 2018 első hónapjában még mindig 303 ezren voltak a munkaerőpiacon, akik ennyit (tehát a legutóbbi emelés hatására bruttó 138 ezer forintot) kerestek. A fenti adatok tükrében tehát érthető, ha közülük sokan úgy érzik, hiába emelkedik a bérük, ahhoz képest, amit az EU-ról vagy más országokról az interneten vagy a tévében látnak, nem jutnak egyről a kettőre.
(penzcentrum)

Bal-Rad komm: “…hiába emelkedik a bérük, ahhoz képest, amit az EU-ról vagy más országokról az interneten vagy a tévében látnak…”

-Hát igen! A tévé meg az internet! Meg a Habony-Jó Lőrinc Koma-Andy-féle lakájmédia csak a növekedést vetíti, ami valójában csökkenés!

Érdekességképpen: az IG Metall germániai szakszervezet felhívására az ottani autógyárakban bérsztrájkok voltak pénteken. Hat százalékos ÁLTALÁNOS béremelést követel(n)tek.

Némi illusztráció:

Még bővebben:

https://www.google.hu/publicdata/explore?ds=ml9s8a132hlg_&met_y=minimum_wage&hl=hu&dl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=minimum_wage&fdim_y=currency:eur&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country&idim=country:de&ifdim=country&hl=hu&dl=hu&ind=false

 

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!