Mi az Ukrán Ráda?

Alább olvasható a szovjet kormány kezébe került rejtjeles távirat, amely lerántja a leplet a Ráda igazi természetéről és arról, hogy „szövetségeseink” katonai misszióinak mik az igazi szándékai a béke kérdésében. A táviratból kitűnik, hogy a Ráda és a francia misszió között már létrejött bizonyos szövetség, melynek alapján „a francia misszió vezetői közvetlenül együttműködnek a Rádával”. A táviratból továbbá kitűnik, hogy ennek a szövetségnek célja: „februárig vagy márciusig fenntartani az oroszországi front látszatát és tavaszig halogatni a végleges fegyverszünet megkötését”. Végül, a táviratból kitűnik, hogy a francia misszió „megegyezésre” lépett a „katonai központtal” (vagyis Kalegyin „kormányával”) a „román és a délnyugati arcvonalnak (amelyet terv szerint a Rádának kell elfoglalnia — I. Szt.) szénnel és élelmiszerrel való ellátása” tárgyában.

Röviden: kiderült, hogy a Ráda, Kalegyin és a francia misszió között szövetség áll fenn a béke meghiúsítása, „tavaszig” való „halogatása” tárgyában, s a francia katonai misszió nem önállóan jár el, hanem a „francia kormány sürgős utasításai” szerint.

Nem akarunk itt kitérni „szövetségeseink” katonai misszióinak magatartására. Szerepük eléggé világos: augusztusban Kornyilovot segítették, novemberben — a Rádát és Kalegyint, decemberben pedig páncélkocsikkal látják el a lázadókat. S mindezt a „végsőkig kitartó háború” érdekében teszik.

Nem kételkedünk abban, hogy a „szövetségesek” háborús terveit meg fogja hiúsítani Oroszország népeinek a demokratikus békéért vívott harca. A missziók úgy viselkednek, mintha Közép-Afrikában volnának. De a „szövetségesek” hamarosan meggyőződnek majd arról, hogy Oroszország nem Közép-Afrika… Minket itt főleg az a dicstelen szerep érdekel, amelyet a Ráda vállalt magára.

Most már tudjuk, hogy a Ráda miért von össze ukrán csapatokat a román-délnyugati arcvonalon: a hadsereg „nemzetiesítésének” lobogójával próbálja leplezni azt a szerződést, melyet a francia misszióval kötött s amelynek értelmében tavaszig kell halogatnia a fegyverszünetet.

Most már tudjuk, hogy a Ráda miért nem engedi át a Kalegyin ellen vonuló szovjet csapatokat: „semleges” kíván maradni Kalegyin irányában és e „semlegesség” lobogójával igyekszik leplezni azt a tényt, hogy a Szovjetek ellen szövetségre lépett Kalegyinnal.

Most már tudjuk, hogy a Ráda miért tiltakozik a Népbiztosok Tanácsának Ukrajna belső életébe való „beavatkozása” ellen: a benemavatkozás frázisával igyekszik leplezni azt a tényt, hogy a francia kormány a forradalom vívmányainak felszámolása céljából ténylegesen beavatkozik Ukrajna és egész Oroszország életébe.

Az ukrán elvtársak gyakran azzal a kérdéssel fordulnak hozzám, hogy mi a Ráda? Válaszolok.

A Ráda, vagy helyesebben a Ráda Főtitkársága, a szocializmus árulóinak kormánya, akik a tömegek megtévesztése céljából szocialistáknak nevezik magukat. Hajszálra ugyanolyan, mint Kerenszkij és Szavinkov kormánya, amely szintén szocialistának nevezte magát.
A Ráda, vagy helyesebben a Ráda Főtitkársága, burzsoá kormány, amely Kalegyinnal szövetségben a Szovjetek ellen harcol. Azelőtt Kerenszkij kormánya Kornyilovval szövetségben Oroszország Szovjetjeit fegyverezte le. Most a Ráda kormánya Kalegyinnal szövetségben Ukrajna Szovjetjeit fegyverzi le.
A Ráda, vagy helyesebben a Ráda Főtitkársága, burzsoá kormány, amely az angol-francia tőkésekkel szövetségben a béke ellen harcol. Előbb Kerenszkij kormánya halogatta a béke ügyét, ágyútöltelék szerepére kárhoztatva a katonák millióit. Most a Ráda kormánya igyekszik meghiúsítani a béke ügyét, „tavaszig halogatva a fegyverszünetet”.

Oroszország munkásai és katonái ezért közös erővel megdöntötték Kerenszkij kormányát.

Nem kételkedünk abban, hogy Ukrajna munkásai és katonái közös erővel meg fogják dönteni a Ráda kormányát is.

Csak az új Ráda, az ukrán munkások, katonák és parasztok Szovjetjeinek Rádája védheti meg Ukrajna népének érdekeit a Kalegyinokkal és Kornyilovokkal szemben, a földesurakkal és a tőkésekkel szemben.

I. Sztálin
népbiztos

„Pravda” 215. sz.
1917. december 15.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Az Ukrán Rádáról
– írta: J. V. Sztálin –

Beszéd az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1917. december 14-i ülésén

Furcsának tűnhet fel, hogy a Népbiztosok Tanácsa, amely mindig határozottan síkraszállt az önrendelkezési elvért, konfliktusba keveredett a Rádával, amely szintén az önrendelkezés elvéből indul ki. Hogy megértsük e konfliktus eredetét, meg kell vizsgálnunk a Ráda politikai arculatát.

A Ráda abból az elvből indul ki, hogy a hatalmat meg kell osztani egyrészt a burzsoázia, másrészt a proletariátus és parasztság között. A Szovjetek viszont ellenzik az ilyen megosztást s a burzsoázia kirekesztésével a nép kezébe adják az egész hatalmat. Ez az oka annak, hogy a Ráda ezzel a jelszóval szemben: „Minden hatalmat a Szovjeteknek” (vagyis a népnek) saját jelszavát állítja: „Minden hatalmat a városok és zemsztvók önkormányzatainak” (vagyis a népnek és a burzsoáziának).

Azt mondják, hogy a konfliktus az önrendelkezés kérdésének talaján jött létre. Ez azonban nem igaz. A Ráda azt javasolja, hogy Oroszországban föderatív rendszert létesítsünk. A Népbiztosok Tanácsa tovább megy a Rádánál, még a különválás jogát is elismeri. Következésképpen, a Népbiztosok Tanácsa és a Ráda között nem ebben a kérdésben vannak nézeteltérések. Úgyszintén teljesen helytelen a Rádának az az állítása, hogy a centralizmus kérdésében merültek fel ellentétek. A területi központok, amelyek a Népbiztosok Tanácsának típusa szerint vannak szervezve (Szibéria, Belorusszia, Turkesztán), irányelveket kértek a Népbiztosok Tanácsától. A Népbiztosok Tanácsa ezt válaszolta: ti vagytok a helyi hatalom, magatoknak kell kidolgoznotok az irányelveket — tehát nem ez a nézeteltérések alapja. A Népbiztosok Tanácsa és a Ráda tényleges ellentéte a következő három kérdéssel kapcsolatban jött létre: Az első kérdés: az ukrán csapatok összevonása a Déli Fronton. Kétségtelen, hogy a nemzeti katonaság tudja legjobban megvédeni saját területét. De frontunk jelenleg néma nemzeti hová tartozás szerint van felépítve. A front átszervezése nemzetiségek szerint, zilált közlekedés mellett, a front teljes felbomlására vezetne. Ez pedig meghiúsítaná a béke ügyét. Az ukrán katonák okosabbak és becsületesebbek voltak a Főtitkárságnál, mert az ukrán csapatok többsége nem akart engedelmeskedni a Ráda parancsainak.

A második kérdés: a szovjet csapatok lefegyverzése Ukrajnában. Az Ukrán Ráda, mikor az ukrán földesurak és a burzsoázia érdekeit védve lefegyverzi a szovjet csapatokat, ezzel csapást mér a forradalomra. A Ráda cselekedetei e tekintetben lényegében semmiben sem különböznek Kornyilov és Kalegyin cselekedeteitől. Magától értetődik, hogy a Népbiztosok Tanácsa minden erejével harcolni fog a Ráda ilyen ellenforradalmi politikája ellen.

Végül, a harmadik kérdés: miért nem engedi át a Ráda a Kalegyin ellen vonuló szovjet csapatokat, amikor Kalegyin köré sereglettek Oroszország összes ellenforradalmi erői? A Ráda azzal magyarázta a szovjet csapatok átvonulásának tilalmát, hogy „semleges” az „önrendelkező” Kalegyinnal szemben. De a Ráda itt összetéveszti a dolgozó kozákság önrendelkezését Kalegyin önkényuralmával. A Ráda, amikor akadályozza a szovjet csapatok átvonulását, Kalegyint segíti abban, hogy északra nyomuljon előre. A Ráda ugyanakkor szabadon átengedi a Don felé vonuló kalegyini kozák csapatokat. Amikor Rosztovban és a Donyec-medencében halomra lövik elvtársainkat, a Ráda akadályoz bennünket abban, hogy segítségükre siessünk. Nyilvánvaló, hogy a Rádának ezt az áruló viselkedését nem tűrhetjük.

A Népbiztosok Tanácsa nem mondhat le a Kalegyin elleni harcról. Kalegyin ellenforradalmi fészkét szét kell rombolni. Ez elkerülhetetlen. Ha a Ráda, Kalegyint fedezve, gátolni fogja előnyomulásunkat Kalegyin ellen, akkor a Kalegyinnak szánt csapások a Rádát fogják sújtani. A Népbiztosok Tanácsa nem riad vissza attól, hogy elszántan harcoljon a Ráda ellen, mert előtte nem titok, hogy a Ráda Kalegyin titkos szövetségese. A Népbiztosok Tanácsa elfogott egy rejtjeles táviratot, amelyből kitűnik, hogy a Ráda közvetlen összeköttetést tart fenn a francia misszióval — azzal a céllal, hogy a békét tavaszig halogassák —, és a francia misszió útján Kalegyinnal. Ez a szövetség a béke és a forradalom ellen irányul. Ezt a szövetséget szét kell zúznunk és szét is fogjuk zúzni.

Azt vetik a szemünkre, hogy erélyes politikát folytatunk a Ráda ellen. De éppen ez az erélyes politika nyitotta fel az ukrán munkások és parasztok szemét, ez tárta fel előttük a Ráda burzsoá voltát. Ez abból a táviratból is látható, amely arról számol be, hogy Ukrajnában új ukrán forradalmi hatalom alakult, amely elismeri a Szovjethatalmat és küzd a burzsoá Ráda ellen. (Taps.)

„Izvesztyija” 254. sz.
1917. december 17.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!