Ma reggel jeles utas érkezett a szíriai Hmeymimben lévő orosz légibázisra. Egészen váratlanul. Az orosz államfő.
Vlagyimir Putyint ott már várta Szíria elnöke Bashar al-Aszad, és Szergej Sojgu orosz honvédelmi miniszter.
Félrevonultak és tanácskoztak egy kicsit, majd az összegyűlt állománnyal csevegtek.
Ezen a csevegésen Oroszország elnöke bejelentette: „VÉGE A HÁBORÚNAK! Ennyi volt lányok és fiúk! Köszönöm a helytállást, gratulálok a teljesítményhez, a győzelemhez! És most várja Önöket a haza, várja Önöket Oroszország! Kellemes és jó hazautazást kívánok mindannyiuknak!”
Szíria elnöke ugyancsak megköszönte az orosz kontingens munkáját, gratulált is, és szintén jó utazást kívánt.
Ezt követően megtörtént a hivatalos orosz elnöki bejelentés az orosz erők kivonásának megkezdéséről Szíriából. Azzal a martalócokhoz intézett figyelmeztetéssel, hogy „embereljétek meg magatokat”, és legyetek jók ha tudtok. Mert két szemünk rajtatok. És ha csintalankodtok – visszajövünk! Akkor pedig…!
Aztán az orosz államfő beszállt a repülőgépébe, és elment Egyiptomba. Szerencsésen meg is érkezett. Kairóban már azért látszott, hogy készültek a fogadására.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Krumplit osztott az államtitkár, az Együtt tiltott finanszírozást gyanít
Burgonyaosztással mutatkozott be Vácott, egyéni választókerületében Rétvári Bence. A négy tonna krumpli pénzügyi hátteréről hiába kérdeztük az államtitkárt, és rossz néven vette a kérdést a KDNP képviselője, Hollik István is. Az ellenzék szerint azonban ha nincs számla, az felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját – amit a jobbikos plakátokhoz hasonlóan a számevőszéknek kellene vizsgálnia.
Egy rúd kenőmájast is tett a szatyorba az államtitkár a tíz kilogramm burgonyával töltött zsákba a sorban állóknak.
A Jobbik szerint Rétvári Bence a krumplival támogatókat gyűjtene Vácott, 2018-ban ugyanis ő indulhat ott egyéni jelöltként. „Felháborítónak tartjuk, hogy Rétvári államtitkár urat, aki gyakorlatilag egy évvel ezelőttig gyakorlatilag csak térképen látta Vácot, most ideoktrojálták Budapestről. Egy külsős jelöltet hoz ide a fidesz–KDNP-s kormányzat” – mondta Fehér Zsolt, az ellenzéki párt helyi elnöke.
Rétvári Bencét a kiosztott mintegy négy tonna krumpli finanszírozásáról, elszámolásáról hiába kérdeztük.
– Sokan voltak, akik korábban is mondták, hogy szívesen segítenének, hogyha a Fidesz–KDNP szervez egy ilyen akciót, akkor szívesen adnak hozzá ők is a maguk részéről. Több embernek a munkája, segítsége van abban, hogy ez ilyen akciót le tudjunk bonyolítani.
– Tehát adomány?
– Igen-igen, mások segítségéből állítottuk össze.
Nemcsak burgonya és kenőmájas jut a rászorulóknak a kormánypárttól: a VI–VII. kerületi körzet valószínű jelöltje, Bajkai István tojást osztott – és a nevét sem felejtette le róla. És van, akiből idén karácsonyra dísz lett: Pécsett az uránvárosi karácsonyfa Hoppál Péter sikereit örökíti meg.
„Én valószínűleg nem csinálnék ilyet” – mondta a KDNP-s Hollik István, azonban a jótékonysági akcióik pénzügyi hátterének kérdését már kikéri magának. „A Fidesz és a KDNP szabályszerűen járt el minden ilyen esetben. Úgy gondolom, az a méltatlan, hogy ezeket a segítségnyújtási adventi akciókat valakik pártpolitikai érdekből elkezdik támadni. Nem nevetséges az, hogy ön is most idejön, és elkezdi, hogy az adomány hol van regisztrálva? Nem az a fontosabb, hogy több száz ember, rászoruló például Vácott krumplit tudott kapni Rétvári Bencétől és Fördős Attila polgármestertől?” – háborodott fel a KDNP-s politikus.
Programhirdetés után az MSZP is ételt osztott a budapesti Rákóczi téren a rászorulóknak. Molnár Gyula pártelnök kondérból mert forró levest. Az ételosztást a fővárosi és a kerületi MSZP közösen finanszírozta.
„Ennek úgy kellene rendszerint zajlania, hogy az adott párt megrendeli hivatalosan az erre jogosult és mindenféle engedéllyel rendelkező vállalkozótól az osztani kívánt élelmiszert. Erről természetesen számlát kell a vállalkozónak kiállítania, a szükséges engedélyekkel rendelkeznie kell. Nálunk ez úgy zajlik, hogy egy vállalkozótól, aki egyébként több szeretetszolgálatnak is főz, megrendeljük az ételt, a helyszínre hozza, a megfelelő higiéniai szabályokat betartva, mi itt kiosztjuk, a számlát kiegyenlítjük, és a párt könyvelésében szerepeltetjük” – mondta Őrsi Gergely, az MSZP fővárosi területi szövetségének ügyvezető alelnöke.
Az Együtt szerint a Fidesz jótékonysági akciói a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvethetik.
„Hogyha nem tudják dokumentálni, hogy kinek milyen pénzéből vettek mikuláscsomagot vagy egy doboz tojást a szegényeknek, akkor az ugyanúgy tiltott párttámogatás. Az Állami Számvevőszéknek, ha egyenlő mércével mér, ha nem diszkriminatívan alkalmazza a jogot, akkor el kellene járnia” – mondta Szigetvári Viktor.
A Vácott krumplit osztó Rétvári Bence egyébként éppen annak a tárcának az államtitkára, amely – bár a pénz rendelkezésre állt – többéves késéssel indította el a rászorulók étkeztetésére szánt 34 milliárd forintos uniós programot. Pedig ennyiből Magyarország minden lakosára fejenként több mint 30 kilogramm krumpli jutna.
(hirtv)
Bal-Rad komm: GYOMORFORGATÓ!
Egyenesen UNDORÍTÓ, AHOGY „EZEK” MINDEGYIKE TERMÉSZETESNEK TARTJA a nyomorultak megsegítését. Azon köpködve egymásra, hogy közpénzből vagy „saját zsebből” vesznek ENNIVALÓT a rászorulóknak. Holott mindegyik saját zsebnek tartotta/tartja a büdzsét!
Elszomorító, ahogyan a rászorulók TUDOMÁSUL VESZIK: „segítik” őket kifosztóik! Sőt! Van olyan, aki CSAK A SZÁMÁRA KEDVENC KIFOSZTÓ KEZEIBŐL HAJLANDÓ ELFOGADNI az eléje lökött alamizsnát!
IDÁIG SÜLLYEDT, IDÁIG SILÁNYULT A MAGYAR TÁRSADALOM!
Kádár gyerekei és unokái – ahelyett hogy rávernének a rabló, őket kifosztó mancsokra! – hálálkodva nyálazzák a puha kacsókat.
„…A Fidesz és a KDNP szabályszerűen járt el minden ilyen esetben. Úgy gondolom, az a méltatlan, hogy ezeket a segítségnyújtási adventi akciókat valakik pártpolitikai érdekből elkezdik támadni. Nem nevetséges az, hogy ön is most idejön, és elkezdi, hogy az adomány hol van regisztrálva? Nem az a fontosabb, hogy több száz ember, rászoruló például Vácott krumplit tudott kapni Rétvári Bencétől és Fördős Attila polgármestertől?…” – mondja földúltan a tar koponyáját fürtösító, közpénzmilliókkal kitömött döbrögista lator.
– Igen! „ŐK” MINDENT szabályosan csinálnak! „MINDEGYIK” szabályosan csinált eddig is mindent!
A SAJÁT SZABÁLYAIK SZERINT!
Ezért nincs már Magyarország! Ezért vannak a nagyvonalúan csak RÁSZORULÓK gyűjtőnéven emlegetett nyomorultak. Akik – ha akkor talán még éppen meg is tudnák venni önerejükből – beállnak a sorba. Valami rossz érzettől hajszoltan. Elviszem, mert ki tudja…?! Hiszen olyan világot élünk, amikor ki tudja mit hoz a holnap?
Hát sok jót már ENNEK A KUNCSORGÁSRA SZOKTATOTT NÉPNEK NEM HOZ!
Ez a nép már kezdi elveszíteni maradék tartását is! Nem egymást segíti, hanem ELFOGADJA KIFOSZTÓITÓL az eléje vetett alamizsnát! És hálás érte!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
GÖRBICZ ANITA BEFEJEZTE, A KÉZIS ÁLMOK ÚJRA DARABOKRA TÖRTEK
Görbicz Anita válogatottbeli visszavonulásával egy korszak lezárul – írhatnánk most, ha túlságosan szeretnénk leegyszerűsíteni a női kézilabda-világbajnokságon történteket. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb. A tény pedig elkeserítő: a magyar csapat – miközben 2012-ben és 2016-ban elbukta az olimpiai részvételt – sorozatban harmadik világversenyén nem jutott be a legjobb nyolc közé. Ezt pedig már nem véletlennek, hanem tendenciának nevezik. Elemzés.
Egészen 2014-ig, a horvátokkal közösen rendezett hazai Európa-bajnokságig kell visszamennünk, hogy megtaláljuk azt, amikor a magyar női kézilabda-válogatott bejutott a negyeddöntőbe. Azon az Európa-bajnokságon hatodik lett a magyar csapat.
Senki sem gondolta volna, hogy ezt követően megkezdődnek a szűk esztendők, amelyek ki tudja, meddig tartanak?
Most éppen benne vagyunk, fenékig ürítjük a keserű poharat, mert a németországi világbajnokságon sem sikerült visszakerülni a világelit közelébe, azaz bejutni a legjobb nyolc közé. A női kézilabdát nem is olyan régen még a magyar sport sikerágazatának tekintettük. Ma csak vágyakozva tekintünk vissza erre az időszakra.
Az okok keresése majd a szakemberek feladata lesz – kérdés, egyáltalán megtalálják-e.
Mi csak azokra a számokra és tényekre hivatkozhatunk, amelyekből össze lehet rakni a kudarc-puzzle-t.
Évek óta mást nem hallani, mint azt, hogy a magyar női bajnokság a világ legszínvonalasabb pontvadászata. Ha ez így is lenne, akkor még inkább döbbenetes, hogy az ott játszó és onnan kikerülő válogatott játékosok miért vallanak kudarcot a világeseményeken. (A vb előtt nem sokkal négy magyar EHF-kupainduló csapat esett ki nagyon korán, szóval, ez a legerősebb jelző mára kissé megkopott.)
A helyzet az, hogy a női NB I a világ legjobban fizető bajnoksága lett.
Mármint a játékosok fizetésére gondolunk. Éppen ezért alakult ki az a helyzet, hogy a válogatott kézilabdázóknak eszük ágában nincs külföldre szerződni. Miért is tennék meg ezt, amikor idehaza is megkapják azt a pénzt, amit a légióskodással keresnek? (Vagy még annál is többet.) Miközben a világszínvonalon kézilabdázó és 2015-ben világbajnoki ezüstérmes Hollandia szinte összes válogatott játékosa külföldön játszik, addig nálunk ez a folyamat a hihetetlen magas fizetéseknek köszönhetően a visszájára fordult. Ennek a kontraproduktív hatását érezhetjük az elmúlt évek világversenyein.
Így aztán az NB I csapatai helyet adnak az ide áramló légiósok tömegének. Világítsuk meg mindezt egy példán keresztül. A Kisvárda csapata a bajnokság hetedik helyén áll.
A balszélsője az a brazil Samira Rocha, aki 2013-ban világbajnokságot nyert.
Na most, a Kisvárda együttese jelen pillanatban nem számottevő tényezője az NB I-nek, a csapat a hetedik helyen áll. Viszont – és ez innentől kezdve a többi magyar csapatra is igaz – a keretében lévő légiósok kik elől veszik el a rendszeres játéklehetőséget?
A magyar kézilabdázók elől.
Évek óta visszatérő probléma ez. Miközben a világ legjobb kézilabdázónőit szerződtető Győr megnyeri a Bajnokok Ligáját, addig a magyar női kézilabdázás – válogatott szinten – olyan mélyen van, hogy annál csak akkor lehetne, ha már a legjobb tizenhat mezőnyét sem érné el.
Az a csapat, amely az 1996-os olimpián harmadik, négy évvel később ezüstérmes, rá négy évre ötödik, majd 2008-ban negyedik volt, már el sem jut az ötkarikás játékokra.
A most a pályafutását befejező Görbicz Anita úgy vonul vissza a nemzeti csapattól, hogy mindössze a 2004-es és a 2008-as olimpián szerepelhetett, miközben képességei alapján nyugodtan ott lehetett volna a 2012-es és 2016-os játékokon is.
Pedig az MKSZ tényleg mindent megtett.
A szövetség a női válogatott élére is külföldi kapitányt hozott, a dán Kim Rasmussent.
Az utolsó két világeseménynek – a 2016-os Eb-nek és a mostani világbajnokságnak – az ő vezetésével vágtunk neki. Természetesen egy ilyen kudarcban az ő felelőssége is felmerül, ám azt gondolom, hiba lenne az ő nyakába varrni mindent. Rasmussen ugyanis a jelenlegi keretet tényleg azokból álltotta össze, akik a legérdemesebbek a válogatottbeli szereplésre. Talán csak a Kisvárdán játszó Triscsuk Krisztinát hiányolták a szurkolók, bár azt jól tudni, hogy nem ezen a döntésen múlt a válogatott csapat szereplése.
Akik pedig most azt harsogják, hogy ezt az eredményt magyar edzővel is elérte volna a csapat, jó ha nem felejtik el, hogy a két évvel ezelőtti világbajnokságon Németh András volt a szövetségi kapitány, és az ő vezetésével kaptunk ki a vb-nyolcaddöntőben az akkor sokra nem tartott lengyelektől. Most legalább Lengyelországot (és Csehországot és Argentínát) sikerült legyőzni – mondjuk a lengyelek vasárnap épp az Elnöki Kupában Angola ellen viaskodtak a 17-21. helyért zajló mérkőzéseken.
Görbicz Anita visszavonulásával egy naptári évben (még pontosabban negyedéven belül) a magyar kézilabdázás két klasszisa jelentette be távozását a nemzeti csapattól.
Korábban Nagy László sajtótájékoztatón adta meg a módját a bejelentésnek, Görbicz nem volt ennyire színpadias.
Ő Lipcsében, a franciáktól elszenvedett vereség után jelentette be, hogy vége. Az elmúlt másfél évtized legjobb magyar kézilabdázónőjének csak köszönettel tartozik a sportág és a közvélemény. Anita már korábban megtehette volna, hogy véget vet a válogatottbeli szereplésének, erre a legalkalmasabb pillanat az elbukott 2016-os olimpiai kvalifikáció volt.
Ő azonban adott magának és a csapatnak is még egy esélyt.
Ő volt az a játékos, aki – ha kellett – sérülten is odaállt, játszott, küzdött. Miközben tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a világot már képtelen megváltani. Győrben világklasszisok között játszik – ő maga is az -, ebből a szempontból könnyebb dolga van. A válogatottban azonban nem olyanok a társai, akikkel együtt a siker letéteményesei lehetnek.
A 2017-es női kézilabda-világbajnokság – szerencsére – még nem olimpiai kvalifikációs verseny, így ebből a szempontból „büntetlenül” nézhetjük, ahogy a magyar csapat kiesett a legjobb tizenhat között. A 2018-as franciaországi Eb, majd a 2019-es Japánban rendezendő világbajnokság azonban már fontos versenye lesz az olimpiára hajtó csapatoknak.
Az elmúlt három év tendenciáit összegezve botorság lenne azt állítani, hogy Magyarország részvétele biztosnak tűnik a 2020-as olimpia női kézilabdatornáján.
Kim Rasmussen és a csapat játékosai azonban meg vannak arról győződve, hogy a közös munka előbb-utóbb beérik, így a magyar női kézilabda-válogatott nemzetközi színtéren hamarosan újra tényezővé válik. A szavak tehát megvannak (bár dumából sosem volt hiány) – most már a tetteknek kell következniük. Mert egyelőre a nemzeti csapat olyan járműre szállt, amelynek behúzott kézifékjét nem tudja kiengedni.
(origo)
Bal-Rad komm: Igen! A kézilabda is… – ebek harmincadján. Pedig hát MINDEN adott, hogy…!
Szép és nagyszerű elemzés ez a döbrögisztáni kézilabdázás siralmas helyzetéről a qrmánymédia zászlójhajójától. Nem is csoda, hogy hiányérzetünk LEHET a bajok okainak fölsorolása olvastán.
Mert bár kíváncsian böngésszük, hogy HÁTHA fölbukkan a felsorolásban a romlás LEHETSÉGES OKAI KÖZÖTT a… – de nem bukkan föl!
Konkrétan arra gondolunk, hogy a döbrögista horda a KÉZILABDÁRA IS TOTÁLISAN RÁTELEPÜLT!
Nem mernénk állítani hogy ez a romlás oka, de…
A megszállás óta viszont MINTHA ELVÁGTÁK VOLNA a sikeridőszakot!
De lehet hogy csak elvakultak vagyunk!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Bezuhant a Jobbik, megdöntötte saját rekordját a horda
Miközben a két legnagyobb ellenzéki párt vergődik, a Fidesz népszerűsége folyamatosan nő – ez derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából.
A Fidesz támogatottsága olyan mértékben emelkedik hónapról hónapra, főleg a biztos pártválasztók körében, amiről a többi párt nem is álmodhat. Ez derül ki a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatásából.
A 2017. májusi relatív mélypont után, amikor a Fidesz 45 százalékon állt a pártválasztók körében – szemben a Jobbik és az MSZP 19-19 százalékával –, az októberi rekordmagas, 54 százalékos támogatottságot most még 3 százalékponttal növelni is tudta a kormánypárt, amely így 57 százalékon áll. Ehhez képest a most már anyagilag is elég nagy bajban lévő Jobbik két százalékpontot veszítve 13 százalékra esett, ennél alacsonyabb támogatottságot még nem mért neki 2017-ben a Republikon. Az MSZP stagnál: a szeptemberi 11 százalékos mélypontot októberre fel tudta tornázni 12 százalékra, ám novemberre újra visszaesett erre a szintre.
A Fidesszel nem lehet felvenni a versenyt, így az ellenzéki pártoknak jobb híján egymással kell megküzdeniük. Az MSZP és a Jobbik elmúlt hónapokbeli zuhanásából az LMP és a DK profitálhatna, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem hozzájuk pártoltak át a kiábrándult ellenzéki szavazók: stabilan tartják az 5-6 százalékos támogatottságukat. Ugyanez a tendencia igaz, csak kisebb támogatottság mellett a Momentumra, az MLP-re és az Együtt–Párbeszédre is.
Utóbbi pártszövetséget első alkalommal mérte közösen a Republikon (a pártok kérésének megfelelően), de ez volt az utolsó alkalom is, miután a szövetség felbomlott, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke pedig a jelenlegi állás szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltje lesz.
Bár sok kutató úgy gondolja, hogy a Fideszt továbbra is valamelyest felülmérik valós támogatottságához képest, a mostani 57 százalékos aránynál nem árt emlékeztetni: négy éve a Fidesz-KDNP a leadott szavazatok kevesebb mint 45 százalékával szerzett kétharmados többséget (a határon túli levélvoksok nélkül pedig 43,5 százalékon végzett).
A teljes népességet tekintve 34 százalékon áll a Fidesz (ez 2 százalékpontos emelkedés), 8 százalékon a Jobbik és 7 százalékon az MSZP. A kisebb pártok közül az LMP hónapok óta tartja a 4 százalékot, míg a DK-nak 3 százalékot, a Momentumnak pedig 2 százalékot mért a Republikon Intézet.
Ugyanakkor az emberek 40 százaléka továbbra sem tud pártot választani.
A KNDK türelmének és politikai bölcsességének köszönhetően zűr nélkül lezajlott a múlt héten a Koreai-félsziget déli fertályán és a környező vizeken minden idők legnagyobb amerikai – dél-koreai erőfitogtatása. „Ezt megúsztuk!” – sóhajthatott fel múlt héten péntek este a világ normálisabb fele a csörtetés végeztével.
De az aggodalom csak megmaradt, hiszen újra lett töltve a térségi feszültségágyú.
Máris egy közös „rakétavédelmi” ciruszba kezd az USA, Dél-Korea, Japán – hirdette meg a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága.
Amiatti ijedelmükben, hogy sajtóértesülések szerint Észak-Korea hamarosan tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta tesztelésére készül.
Kétnaposra tervezi az USA vezérelte trojka az újabb ciruszt a térségben.
Begyakorolni egy észak-koreai rakéta észlelését-nyomonkövetését-elfogását a Koreai félsziget és Japán közötti vizeken.
A dolog már csak azért is provokatív jellegű, mert egyrészt SAJTÓHÍREK alapján feltételeznek egy KNDK kilövési tesztet TENGERALATTJÁRÓRÓL. Ami – ugye – nem egy rögzített kilövőhely, hanem ide – oda bolyonghat. Akár még a Csendes-óceánon is. Japántól keletre. Nagy víz az!
Nem tudni hogy van – e összefüggés (tágabb értelemben igen!) a mostani ingerkedés és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök hirtelen tokiói útja között, de az orosz HM ma reggel jelentette: Geraszimov hadseregtábornok Tokióba érkezett.
Ott pedig tárgyalni fog a REGIÖNÁLIS és globális feszültségek jelentette problémákról vendéglátójával, Kacsitosi Kavano (?) admirálissal, a Japán Önvédelmi Erők vezérkari főnökével.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Köszönettel vettük olvasóink jelzéseit, miszerint a Facebookról eltűnt a balrad.ru egyik megosztóprofilja, a Bal-Rad.com.
Sajnálattal tapasztaltuk magunk is a tegnapi napon ezt a tényt, de nem mi vagyunk az elkövetők. Sejtés van a „merénylő” kilétéről, de nincs jelentősége.
A balrad.ru a továbbiakban a Facebookon a: https://www.facebook.com/valentina.szabo.771
Írásos bizonyíték is van rá, hogy a számvevőszék eddig úgy gondolta, nincs lehetősége a pártok tényleges kampányköltéseit vizsgálni. Csak most, hogy a Jobbik került célkeresztbe.
Az Állami Számvevőszék a 2010-es és 2014-es kampányok vizsgálatát is elvégezte, és semmilyen bizonyíték, dokumentum nem jutott látókörébe, ami szerint szabálytalanságok történtek volna – állította Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs igazgatója az ATV-ben.
A téma természetesen a Jobbik kirívóan magas büntetése volt. A számvevőszék – egyelőre nem végleges – jelentése szerint tiltott támogatás miatt a pártnak több mint 330 millió forintot kell befizetnie a költségvetésnek, és ugyanennyi állami támogatástól is elesik. Pár hónappal a parlamenti választás előtt a Jobbik vesztesége meghaladja a 660 milliót.
Előzőleg Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója elmondta a Népszavának: hosszú éveken keresztül hiába kérték a számvevőszéket, hogy vesse össze a piaci árakkal a pártok által benyújtott kampányelszámolásokat. Az ÁSZ mindig arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a tényleges költések vizsgálatára nincs módja, jogszerűen csak a rendelkezésére bocsátott számlákat ellenőrizheti. Ligeti szerint a Jobbik elleni fellépésével a számvevőszék „hatalmas öngólt” rúgott.
Az említett tévényilatkozat után újra megkerestük Ligeti Miklóst, aki – egyebek mellett – a Horváth Bálinttal folytatott levelezését is lapunk rendelkezésére bocsátotta. A politikai pártok és kampánypénzek ellenőrzése ügyében Ligeti Miklós júniusban kijelentette a Klubrádióban, hogy az „ÁSZ hülyének nézi az állampolgárokat”. Horváth ezt kifogásolva írt Ligetinek.
A számvőszék – érvelt Horváth Bálint – a pártok törvényességi ellenőrzését és a kampánypénzek elszámolásának ellenőrzését minden esetben a vonatkozó törvényi előírásokat alkalmazva, a „szabályszerűségi ellenőrzés szakmai szabályai” szerint végzi. Megállapításait pedig a pártok által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján teszi meg.
Az Állami Számvevőszéknek a törvények által meghatározott ellenőrzési jogkörén kívül eső, vélelmezett és rejtett gazdasági cselekmények felderítésére és megítélésére nincs jogszabályi felhatalmazása. Az ÁSZ nem rendelkezik hatósági eszközökkel, illetve nyomozati jogkörrel – hívta fel a figyelmet Horváth Bálint.
Hozzátette: a számvevőszék korábbi javaslatai alapján szigorították az elszámolás rendjét, például a médiapiac esetében. Mindezekkel együtt az ÁSZ további felvetéssekkel élt – így éppen a plakátpiac esetében –, ugyanakkor ezt a szigorítást is tartalmazó törvénytervezetet az Országgyűlés kétharmados többsége nem támogatta.
Válaszában Ligeti Miklós közölte: nem vitatják, hogy az ÁSZ a jogszabályi rendelkezek megtartásával végzi tevékenységét. Keveslik azonban azt, amit a számvevőszék elért, amit fel tud mutatni a pártpénzek és a kampánypénzek kontrollja ügyében.
Ligeti meggyőződése szerint semmi nem tiltja az ÁSZ-nak, hogy észlelje a pártok által közölt kampányköltési számadatok nyilvánvaló ellentétét a józan ész szabályaival és a mindennapi élet tapasztalataival. Azt sem tiltja a törvény, hogy az ÁSZ, ha kirívóan alacsony összegű kampányköltési, pártkiadási tételekre bukkan, feljelentést tegyen a rendőrségen vagy az ügyészségen, és kérje, hogy a büntetőhatóságok derítsék ki a kiadások, költségek bevallott és feltehetően tényleges mértéke közötti különbség okait. Azt sem tiltja meg a törvény, hogy az ÁSZ maga kérdezze meg a pártokat arról, hogy tényleg annyit költöttek-e a kampányukra, amennyit állítanak.
Reagálásában Horváth Bálint emlékeztetett rá, hogy az ÁSZ több törvénytelenséget, szabálytalanságot is feltárt, elsősorban a mandátumot nem szerzett pártok esetében, és feljelentéseket is tett. És most jön a lényeg: Horváth Bálint szerint a „törvényi szabályozás nem teszi lehetővé az egyes pártok gazdasági-pénzügyi ellenőrzését, így az egyes gazdasági események, vagy konkrét megrendelések tételes, a kapcsolódó dokumentumok szabályszerűségén túlmutató értékelését”.
(nepszava)
Bal-Rad komm: „…Horváth Bálint szerint a „törvényi szabályozás nem teszi lehetővé az egyes pártok gazdasági-pénzügyi ellenőrzését, így az egyes gazdasági események, vagy konkrét megrendelések tételes, a kapcsolódó dokumentumok szabályszerűségén túlmutató értékelését…”
– De hirtelen megváltozott a helyzet! A döbrögista horda jogalkotói (!) megvilágosodtak: a törvényeknek MINDEN ESETBEN A JOGALKOTÓ SZÁNDÉKÁT KELL tükrözniük! A megvilágosodás aztán végigsöpört a végrehajtói apparátuson, és mindeegyik fejben világosság gyúlott a végrehajtási rendelet értelmezését illetően.
És mivelhogy társszervekről van szó, az információtovábbítás és befogadás-feldolgozás is hirtelen hatékonyabbá vált.
KÖZPÉNZT nem szabad ám CSAK ÚGY – spórolósan – elkölteni! Mindennek szabott ára van! Döbrögista ára!
MÁR VASTAGON MEGFIZETTÜK!
Amiről HA LESZ írásos bizonyítékunk…! – lehet összeállítani a trént. Persze szigorúan csak paklikocsikból meg marhavagonokból.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Kikapott a hordától az „összbaloldali” jelölt Solymáron
A kormánypárti Dalos Attila nyerte a solymári hatos választókerület időközi választását, pedig Kárpáti Zsuzsanna mögött ott volt az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum és a Liberálisok is, a Jobbik pedig nem indított jelöltet.
Kárpáti 56 szavazattal kapott ki, tudtuk meg tőle. “Csapatommal bebizonyítottuk, hogy nincs előre lefutott választás” – mondta a választás után, majd hozzátette, ez most nem sikerült, de lesz még lehetőségük. Nagyjából negyven százalékos részvétel mellett Dalos 225, Kárpáti 169 szavazatot szerzett. Volt egy harmadik induló is, a Munkáspártból Pálmai Ferenc is, ő két szavaztot kapott.
Köszönöm mindenkinek, aki támogatott az elmúlt hónapok során – a szavazóimnak, a közeli és távoli ismerősöknek, a mögém beálló pártoknak. Tanulságos hónapok voltak, az biztos!
A helyi MSZP-s Bárány Balázs, aki a párt országos elnökségének is tagja a választás után azt mondta,
„ha van olyan, hogy reményt adó vereség, hát ez bizony az. Ebben a körzetben az elmúlt sok választáson a jobboldal rendre 70 százalék fölötti eredményt tudott elérni. Most teljes összefogással az ellenzék elérte, hogy ez nagyon szoros legyen.”
Szerinte ha a solymári hatos körzetben ilyen eredményt tudtak elérni, jövőre a körzetek többsége nyerhető ezzel a hozzáállással. Reméli, hasonló tanulságot von le mindenki a történtekből.
(HVG)
Bal-Rad komm: Ez a vereség egy döbrögista fellegvárban jött össze. Ahol a hordapotentát 2014-ben 215 szavazatot kapott (61,9 százalék), a Maszop-El Qro koalíció színeiben induló Aranyi Zoltán Zsolt 96-ot (27,6 százalék), a jobbikos Murányi Levente pedig 36-ot (10,3 százalék).
Ehhez képest a mostani döbrögista győztes ugyanolyan részvételi arány mellett majdhogynem darabra annyi voksot szerzett mint 2014 – ben, míg az EGY ELLENFÉL közel NEGYEDÉVEL tudta növelni a rá leadott voksok számát.
Vagyis az arány 1:4 az „összeállt” ellenzék javára! Megjegyezve azt a megkerülhetetlen tényt, hogy aki mögé fölsorakoztak, egyik bandának sem tagja, hanem független!
Érdemes a dolgokat elemezni. Egy döbrögista fellegvárban – ismerve a horda jellemét -MINDEN EREJÜKET MOZGÓSÍTOTTÁK.
Mindezek ellenére HA talán ötven százalékos lett volna a részvétel tegnap, akkor bizony könnyen kijött volna egy komoly buki nekik!
A jelölt személye is megérne egy misét! Aki ÚJ VOLT!
De összességében a tegnapi solymári voksolás rávilágít: A DÖBRÖGISTA HORDÁNAK MINDEN OKA MEGVAN A RETTEGÉSRE! „Közvéleménykutatási” adatok ide – vagy oda, a valóság mintha más lenne mint a pingált kép! Ideges is a vajda és tábora!
Végkövetkeztetés lehetne akár ez is: ÖSSZEFOGNI – MOZGÓSÍTANI!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A konfliktus Szíriában a végéhez közeledik, miközben az igazi hatalombrókerek – Oroszország, Törökország és Irán – vezetői azon vannak, hogy kidolgozzák a békés rendezés feltételeit. Ezek az országok azok, és nem az Egyesült Államok vezette koalíció, amelyek az ellentét megoldásának kulcsát a kezükben tartják. Ám míg a világ Szíriára figyel, a helyzet Líbiában alapjaiban változott meg.
Közel 1,8 millió négyzetkilométernyi területével (700 000 négyzetmérföld) Líbia a negyedik legnagyobb ország Afrikában, és a 16. legnagyobb a világon, a 10. legnagyobb bizonyított olajkészlettel. Annál furcsább, hogy az ottani események szinte semmiféle figyelmet nem kapnak a nemzetközi fővonalbeli médiától. De az ország túl fontos ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
Kalifa Haftár [Khalifa Haftar, خليفة حفتر – F.] tábornagy hivatalos pozíciója: a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnoka. A Képviselőház (HoR) nevezte ki 2015 elején. A HoR a nemzetközileg elismert parlament. Nyáron ennek az erős embernek a csapatai nagyszerű katonai sikert értek el, Líbia hatalmas területei fölött szerezték meg az ellenőrzést, beleértve a főbb olajmezőket is. Úgy tűnt, semmi sem akadályozhatja meg a hadurat az egész ország fölötti kontroll kialakításában. De a szerencse forgandó.
Míg a libanoni Ghaszan Szalama [Ghassan Salamé, غسان سلامة – F.], az ENSZ-főtitkár különleges képviselője és az ENSZ líbiai támogató missziójának vezetője (UNSMIL) kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy előmozdítsa a békefolyamatot, több cselekvő tényező az országon kívülről erőszak alkalmazásával igyekszik védeni az érdekeit.
A líbiai helyzet 2017 június 29-én. Rózsaszínnel a Haftár tábornagy ellenőrzése alatt álló területek, világoszölddel a Nemzeti Egyetértés Kormánya által uralt részek, sárgával a tuaregek földjei. Forrás: Wikipédia
Ebben a hónapban [múlt hónapban, tehát novemberben – F.] harc robbant ki Nyugat-Líbia Versifana körzetében a helyi fegyveres csoportok és a nyugati katonai zóna parancsnoka, Uszama Zsuvaili [Usama Juwaili, أسامة الجويلي – F.] vezérőrnagy vezette erők között, akit Faiz Musztafa asz-Szarazs [Fayez Mustafa al-Sarraj, فايز السراج – F.], Líbia Elnöki Tanácsának elnöke és a Nemzeti Egyetértés Kormányának (GNA) miniszterelnöke nevezett ki. A valaha a tobruki székhelyű Líbiai Átmeneti Kormányhoz hű erők részeként tevékenykedő Tripoli Forradalmi Brigád (TRB) a Líbiai Nemzeti Hadsereggel együtt vett részt egy katonai műveletben a nyugati katonai zóna és a Zintáni Katonai Tanács oldalán, hogy segítsen „megtisztítani” Zsafara [Jafara – F.] és Azízíja [Aziziya – F.] területeket Versifanában – Délnyugat-Tripoliban – a „törvényenkívüliektől és bandáktól”.
Hajtem Tazsuri [Haithem Tajouri – F.] Zintán Brigádja, mely előzőleg szövetségben állt a Líbiai Nemzeti Hadsereggel, de különvált tőle, szintén részt vett a műveletben. A Brigádok részvétele arra a hibás feltételezésre vezetheti az embert, hogy Haftár tábornok volt az, aki ezeket az erőket vezette. De nem, a csoport oldalt váltott. Még tüzet is nyitott az LNA [Líbiai Nemzeti Hadsereg – F.] 4. dandárjára. A bűnözők elleni harc nagy erők közti küzdelemmé változott úgy, hogy a katonai erőegyensúly Haftár tábornok ellenfeleinek javára alakult át.
Talán a bűnözők letörése nem az igazi, vagy nem az egyetlen célja volt a támadásnak. A művelet a Haftár tábornokhoz és a Líbiai Nemzeti Hadsereghez hű erőket is célozta. November 7-ére az LNA 4. dandárja szétszóródott, a parancsnokuk rejtőzködni kényszerült. Az LNA elvesztette pozícióit, melyek korábban biztosították számára az előrenyomulást és az ellenőrzés fenntartását Líbia fővárosa, Tripoli felett. A tábornagy elvesztette befolyását Tripolitániában.
Így az ország katonai-politikai látképe megváltozott. Egy új szövetség van felemelkedőben. A fent említett formációkat megerősíthetik a Zsanzur [Janzur] és Zavíja [Zawiya] milíciák, amelyek egészen a közelmúltig egymás ellenségei voltak. Van szilárd alapja ennek a szövetségnek? Az oldalváltás nem túl szokatlan Líbiában. Most kizárható, hogy a Zintán Katonai Tanáccsal az oldalán Uszama Zsuvaili független játékos akarna lenni?
Van egy másik visszahatás is. Az eseményeké, melyek a Bengáziban, Líbia második legnagyobb városában működő terroristacsoportok erősödő tevékenységének háttere ellen zajlottak. Mivel az Iszlám Államot kiűzték Irakból és Szíriából, a harcosok hazatérnek vagy új, biztonságos helyek után néznek. Ez kemény csapás Haftár tábornagynak. A katonai vezető antiiszlamistaként ismert a muszlim fundamentalisták elleni erős kiállása miatt. Ezen a nyáron Bengázit három évnyi hadjárat után ünnepélyesen felszabadítottnak nyilvánította a rivális fegyveres bandák uralma alól. Széles körben úgy gondolják ugyanis, hogy aki Bengázit uralja, az irányítja Líbiát.
Az erős ember pozíciói meginogtak azért is, mert neki és erőinek el kell hárítaniuk a vádakat, melyek szerint emberiesség elleni bűnöket követtek el az országban dúló polgárháború alatt. Bár nincsenek életképes bizonyítékok, ez a kampány erősödik. Nyílt titok, hogy Haftár serege különféle csoportokból áll. Közülük néhány nem nagyon törődik az emberi jogokkal. Ami számít, hogy ha az LNA pár összetevője így jár el, az erős ember nem uralja őket teljesen.
Egészen a közelmúltig széles körben gondolták úgy, hogy Haftár tábornagy egyesíteni fogja az országot. Most nem tiszta, mit tartogat számára a jövő. Líbia még megosztottabb lett. A remény, hogy a rivális csoportok eljutnak a megegyezésig, összetörni látszik.
Oroszország erőfeszítéseket tett, hogy közvetítőként lépjen fel az egymással szembenálló líbiai kormányzatok között. Egy nemzetközi erőfeszítés elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzák Líbia második Szíriává válását. A NATO felelős az országban lévő zűrzavarért 2011 óta, mikor átlépte a kezdeti ENSZ határozatot, hogy káoszba döntse az országot. Logikus lenne a szövetség számára, hogy hozzájáruljon a konfliktus tárgyalásos rendezésének kereséséhez. Líbia nem megosztó tényező Oroszország és a Nyugat között. Mindketten érdekeltek abban, hogy megakadályozzák a nagy és olajban gazdag ország biztos menedékké alakulását az állandó instabilitásból előnyt kovácsoló terroristák számára. A téma méltatlanul árnyékban van tartva ahelyett, hogy a nemzetközi biztonsági teendők elején foglalna helyet.
(Azon kedves olvasóink számára, akik részletesebben kívánnak megismerkedni az elmúlt évek líbiai eseményeivel, ajánljuk a Külügyi és Külgazdasági Intézet magyar nyelvű elemzését, hogy az „európai” szempontokat is lássák.)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
