Az ügyészség előbb leírja, hogy figyelemfelhívás keretében ténykedtem 2013-ban. Ezt követően úgy ítéli meg, hogy túlléptem a demokratikus kereteket, amikor…
– Levelet írtam répári róbertnek, orbán viktornak. (Látni kell, hogy ezekből a levelekből önkényesen kiragadott részeket az ügyész.)
– Kiemelik, hogy egy hónapig sátoroztunk orbán házánál.
– Itt is felróják a Cinege út 5. előtt felvett videót a bankkirakat betöréséről.
– Ezt követően felróják, hogy a bankkirakat betörő videó elérhetőségét is elküldtem orbán viktornak.
– További saját, és mások fészbúkos bejegyzéseit idézik
– Írnak a csákányunkról
– Végül felsorolja a több száz oldalas nyomozati anyagot, mint bizonyítási eszközt.
– Felfüggesztett börtönbüntetést kért rám, el akarta vetetni a csákányomat, kalapácsomat, és le akarta töröltetni a videót, és közel 300 000 Ft nyomozati költség megtérítését kérte.
A vádirat nagy hiányossága, mint a legtöbb ellenem írt vádiraté, hogy nem jelöli meg, hogy mely cselekvéssel, és hogyan merítettem ki a törvényi tényállást.
Törvényszék végzés:
A Törvényszék megszüntette az eljárást.
Kifejtette, hogy egy kirakat betörése nem alkalmas arra, hogy kényszerítse az államot, állami vezetőket.
A bíróság szerint ami tettem, az figyelemfelhívás volt.
A bíróság aggályosnak tartotta, hogy a rongálás benne van a terrorcselekmény törvényi tényállásában ott, ahol a személy elleni bűncselekményeket sorolják fel.
A törvényszék azt is megállapította, hogy más bűncselekmény sem valósult meg. Kiemelte, hogy a kényszerítés sem történt.
Ez már a harmadik bíróság volt, aki kimondta, hogy nem követtem el a terrorcselekménnyel fenyegetést, és más bűncselekményeket sem.
Az ügyészség fellebbezett:
Úgy is mondhatnánk, hogy az ügyészség hisztizett egyet.
Annyi faszság van benne, hogy inkább olvassátok el.
Leginkább az volt a bajuk, hogy voltam olyan bátor, vagy pofátlan, hogy orbán háza előtt mertem tüntetni, és hogy sok szimpatizáns is velem tartott.
Itt jön elő, amire az előző írásomban kitértem, és fogok beszélni a Kúria előtt is róla.
Azt mondják, hogy ebben a társadalmi helyzetben hatással lehetett volna a tettem a döntéshozókra. Csak azt felejti el az ügyészség, – amit egyébként pár bekezdéssel fentebb idézett – hogy a törvényi tényállás nem a hatással levést bünteti, hanem a kényszerítést. Ez a kettő nem ugyan az.
Azzal akarta az ügyész komollyá tenni a fellebbezést, hogy arra hivatkozott, hogy egy pénzintézet tette a feljelentést.
A végén még hisztiznek még a leveleken, amiket csak akkor vettek észre a minisztériumokban, amikor a nyomozók elkezdtek kutakodni a számítógépeiken.
Az ítélő tábla kíváncsi volt az ügy részleteire. Az eljárás folytatására utasította a bíróságokat:
NA, nem azért tette, mert úgy gondolta, hogy bűnös vagyok. Sőt, kiemelte, hogy nem gondolja, hogy elkövettem a terrorcselekménnyel fenyegetést. Csak azt szerette volna, ha az I. fok részletesen kifejti, hogy milyen bűncselekményeket nem követtem el.
Különösen az ügyész egy általam nem ismert átirata szerint, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy – bár a vádban nem említi – lehet a cselekvésem, akár közveszéllyel fenyegetés is.
Így jutottunk el másfél évvel a cselekmények után oda, hogy első fokon tárgyalásra kerüljön sor.
Az első és másodfokú tárgyalásokról később írok.
A Kúria ülés 2017.10.17-én 9 órakor kezdődik. Érdemes 8 órára érkezni, mert a Sárgapólósoknak nem könnyű bejutni az Igazságügyi palotába.
Természetesen az ülés után szokásunk szerint fél órán keresztül fogunk ülni a Justitia szobor előtt csendben, ahol az igazságszolgáltatás fideszmentesítését fogjuk követelni.
Szerintünk ez úgy érhető el, ha polt, darák, kónya, wellmann, solyok, már nem töltenek be vezető tisztséget.
A Heti Napló nézői a múlt vasárnap egy elképesztő történetet ismerhetnek meg, aminek a főszereplője és fő elszenvedője Attila.
Attila végtörleszteni akart. A bank be is fogadta a kérelmet. Majd mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül kiderült, hogy a 7 millió forintos végtörlesztést a bank csak előtörlesztésként fogadta be és kapásból le is vont egymillió forintot a későbbi, esetlegesen felmerülő költségekre.
Majd a bank egy ügyvédi iroda által többször is felszólította Attilát, hogy kérjen a fennmaradó összegre részletfizetést. Ezt a bank ajánlotta Attilának. Attila pedig élni akart a lehetőséggel. Csakhogy a bank nemhogy nem fogadta el a részletfizetési kérelmet, hanem közben még a végrehajtást is elindította, szintén mindenféle előzetes tájékoztatás nélkül. Elidegenítési tilalom került Attiláék összes ingatlanára, a kocsijaikat pedig kivonták a forgalomból. Egy lehetőség maradt. Megállapodni a végrehajtóval. 12 hónapos részletfizetésről kötött szerződést Attila. Minden hónapban közel fél millió forintot ki is fizetett.
Tehát Attila az eredetileg hitt 7 millió helyett már 15-öt fizetett ki a felvett 7 milliós devizahitelen felül, de még ez se volt elég. További százezreket követeltek. És még meg is fenyegették, hogyha nem fizeti ki ezt a 270 ezer forintot, akkor ki se adnak neki semmilyen papírt és még a teher is rajta marad a lakásán. Kifizette. Azt hitte végre vége az egésznek. Elképesztő, de itt még egyáltalán nincs vége a történetnek.
Aztán belépett a képbe egy bizonyos Momentum Zrt. Egy behajtó cég, akik márciusban megvásárolták az Unicredit bank követeléseit, köztük Attiláékét is. Csakhogy Attila addigra már kifizetett mindent, a Momentum rendszere viszont ezt nem érzékelte, mert állítólag Attila hiába fizette ki a végrehajtóknak minden hónapban a törlesztőrészleteket, a végrehajtó ezt nem fizette tovább a behajtóknak. Ez történt májusban, amikor Attilának azt ígérték, a lehető leghamarabb cselekszenek és kiadják neki a papírokat arról, hogy törölték az összes terhet.
A bonyodalmak azonban még itt sem értek véget. A részleteket a videóból ismerheti meg.
(atv)
Bal-Rad komm: „…ne emeljük föl a hangunkat egyébként sem…”
– Hát addig örüljetek büdös hiénák amíg csak VALAKI fölemeli a hangját! Ha ordítást hallottok, kezdjetek félni!
HA PEDIG EGYSZER EGY FÖLDÖNFUTÓVÁ TETT EGYET AGYONCSAP KÖZÜLETEK! – JOBB HA FUTNI KEZDETEK! MERT A JÓ PÉDA RAGADÓS!
„A HIÉNÁKAT agyoncsapni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Most akkor Póka Laci Terrorista, vagy nem Terrorista?
Hat különböző bíróság kimondta, hogy egy bankkirakat betörésének bejelentése nem terrorcselekménnyel fenyegetés.
Azt is kimondták ezek a bíróságok, hogy nem közveszéllyel fenyegetés, ha valaki megírja a miniszterelnöknek, és más politikusoknak, hogy a károsultak Görögországban felgyújtottak négy bankfiókot.
A fideszes, és bankárseggnyaló ügyészség a Kúriához fordult néhány nappal a felülvizsgálati határidő lejárta előtt.
október 17. napján 9 órakor nyilvános ülésen bírálja el a Kúria az ügyészség beadványát.
Érdemes előbb jönni, mert a Sárgapólósoknak nem egyszerű bejutnia a Kúria épületébe. Legalábbis azóta, amióta főbíró kelen tüntetve többször leültünk a Justitia szobor előtt.
Jó esély van rá, hogy az eredménytől függetlenül az ülés után ismét eltöltünk fél órát az igazság szobrának lábainál a Kúria aulájában.
Mostanra darák, wellmann, polt, kónya távozásán kívül handó menesztéséért is felszólalunk csendes leüléssel.
Hajrá!
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
TÉNYLEG SENKIT SE ÉRDEKEL, HOGY 900 EZER HONFITÁRSUNK ÁLL A CSŐD, A KILAKOLTATÁS SZÉLÉN?
Jelenleg 900 ezer magyar állampolgár ellen zajlik végrehajtási ügy. Ez a szám nem valami ellenzéki ferdítés, hanem az igazságügyi minisztérium közlése. A 900 ezer ember összesen 3,229 milliárddal tartozik. A 900 ezer ügyből 280 ezer behajthatatlan, mert a tartozók nem rendelkeznek ingatlannal vagy ingósággal, ami fedezné a végrehajtást. Csak idén ősszel, a decemberi kilakoltatási moratóriumig, 1100 családot fognak az utcára rakni.
Ez nagyjából azt jelenti, ha felülünk a 6-os villamosra, vagy felszállunk a távolsági buszra, 5-6 ember lesz a környezetünkben, akit a végrehajtás réme fenyeget. Ez azt jelenti, minden 10-11 honfitársunknak van valami nagyobb tartozása, amit a devizahitel, a dráguló bérlakás árak, a fizetéséből befizethetetlen rezsiszámla okoz.
Ezt hívják társadalmi katasztrófának.
A kormány mégsem vezet be különleges állapotot, nem indul konzultáció a megoldásokról, nincsenek óriási tüntetések, és még a média is hallgat ennek a 900 ezer embernek és a teljes társadalomnak katasztrófájáról. Az ellenzéki pártok próbálkoztak valamivel, de a társadalom szolidaritásának hiánya, az érdektelenség, az, hogy az egyszerű dolgozók, szegények problémái nem elég szexik, illetve a kormány sikeres taktikája a probléma elhallgatása érdekében együtt elérték, hogy ez a katasztrófa ne lépje át az ingerküszöböt.
Augusztusban a devizahitelesekről is szóló rendkívüli parlamenti napra el se mentek a Fidesz képviselői. Az ellenzéki indítványokat rendre lesöprik a témában. És a fenti 900 ezres szám is csak azért lehetett nyilvános, mert Szabó Tímea, a PM képviselője kikérte a minisztériumtól.
Pedig lehetne más megoldás is ezeknek az ügyeknek a végén, mint a kilakoltatás.
Sosem felejtem azt a pár évvel ezelőtti történetet, ahol a rokkantnyugdíjas tűzoltó vetett véget önkezűleg az életének. Mert sose hallottam még ennyire fölösleges és értelmetlen halálról. A volt tűzoltó tudta volna fizetni a számláit, és akarta is. Csak a segítője, akit megbízott ezzel, egyszerűen nem fizette be a számlákat. Az önkormányzat pedig nem megnézte, hogy vajon miért nem fizet a tűzoltó, hanem egyből küldte a kilakoltatási végzést. A kilakoltatásra érkezők pedig már csak a kihűlt testet találták meg a lakásban.
Pedig ha az állam, az önkormányzatok azon dolgoznának, hogy a tulajdon szentsége helyett az embereket mentsék, lenne kiút. Ha nem a kilakoltatási végzés megy, hanem egy szociális munkás vagy egy pénzügyi tanácsadó, aki átütemezi a tartozásokat, és ezek a szakemberek segítenek jobb helyzetbe hozni a családot, akkor a számlák is sokkal több helyen lennének befizetve, és a kilakoltatás is kevesebb lenne.
Horvátországban pár éve az állam a bankokkal, közműcégekkel megegyezve egyszerűen elengedte a legszegényebb és a legnagyobb tartozással rendelkező állampolgárok adósságát, akiknél esély sem volt az adósságrendezésre, mert a horvát állam és a cégek, főként a társadalmi szervezetek tiltakozásának hatására rájöttek, sokkal jobban járnak azzal, ha az állampolgárok nem kerülnek tömegesen az utcára, mint a számláik behajtásával.
Ellenben itthon a lakhatással kapcsolatos intézkedések mindig felemásra sikerülnek. A rezsicsökkentés valóban sok embernek hagyott pénzt a számláján, de a sok ember közül pont a leggazdagabbaknál maradt a legtöbb. Nem beszélve arról, hogy azóta a szabott hatósági ár miatt, a világpiacinál már drágábban vesz gázt a lakosság.
Ahogy a devizahitelezés kapcsán is a forintosítás és a hitel egyszeri, egy összegben való kifizetése révén is azok jártak jól, akik nagyobb tőkével rendelkeztek. Míg a kisebb, szegényebb devizaadósokat csak még rosszabb helyzetbe sodorták a kormány intézkedései. A CSOK lakástámogatásról és barátairól pedig nem is álmodhat valaki, aki éppen adósságban úszik.
Pedig cselekedni kéne, mert egy élhető országban elképzelhetetlen, hogy százezrek éljenek anyagi helyzetük miatti rettegésben, és évente 2000 család kerüljön az utcára, úgy, hogy lényegében semmilyen segítséget sem kap. Azokról pedig nem is beszélünk, akik eladják a házukat, lakásukat, és inkább beköltöznek zsúfolt vagy elviselhetetlen lakásokba, hogy legalább a hitelt kinyögjék.
900 ezer magyar ember áll a tönk szélén, ideje lenne cselekedni, és ideje lenne beszélni róluk, mert az ilyen társadalmi katasztrófák nem olyanok, hogy ha nem figyelünk rá, nem beszélünk róla, “akkor majd elmúlik”. Nem, ezeknek az ügyeknek a szőnyeg alá söprése csak még durvább ügyeket szül. Növekvő hajléktalansággal, szegénységgel, a szegénység tovább örökítésével.
Ideje lenne kussolás helyett kiáltani és cselekedni. Odaállni azok mögé a pártok, társadalmi szervezetek mögé, függetlenül attól, hogy más kérdésekben mit gondolunk róluk, akik legalább üvöltenek, hogy a kormány ne tehessen úgy, mintha nem hallaná ennek a 900 ezer embernek a szavát.
Ez a 900 ezres szám azt jelenti, mindenkinek van egy barátja vagy munkatársa, ismerőse, esetlege családtagja, aki ebben a helyzetben van. Lehet, hogy szégyelli, és nem beszél róla, vagy lehet, hogy minden garast megszámolva, próbálja túlélni ezt a helyzetet. Melléjük kell állnunk, és értük kell küzdenünk, mert az ő helyzetük, a mi helyzetünk is, és az ő rosszul létük, mentális és anyagi állapota a mi életünkre is kihat.
Ez tényleg az az ügy, amelyben nem maradhatunk csendben.
Október 14-én, 15 órakor indul a Deák térről A Város Mindenkié által szervezett Lakásmenet, ahol a felvonulók a kormányzat nem létező lakhatási politikája ellen, a mindenkinek járó lakhatási jogért tüntetnek. Mint írják: ”Lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség, élet. Van megoldás a lakhatási válságra, és Te is tudsz tenni érte. Gyere el a Lakásmenetre!” Az esemény facebook linkje: https://www.facebook.com/events/338797333243502/
(kettosmerce)
Bal-Rad komm: „…900 ezer magyar ember áll a tönk szélén, ideje lenne cselekedni…”
– Nem kell szerénykedni! A tönk szélén ennél jóval nagyobb tömeg tolong! Lehet- sőt kell is! – demonstrációkat tartani az ügy érdekében! De azt tudomásul kell venni, hogy a RENDSZER LÉNYEGÉT ÉRINTŐ problémáról van szó!
Visszatérnénk egy már többször is – sőt sokszor – fölemlített témához:
A kialakult helyzet a DÖBRÖGISZTÁNI KAPITALIZMUS LÉNYEGÉBEN keresendő! Amely szigorúbb mint a környékbeli!
EZT A BŰNÖS RENDSZERT ALAPJAIVAL EGYÜTT LE KELL ROMBOLNI! EZ A RENDSZER – ITT! – SZÓ SZERINT A KÍMÉLETLEN KIFOSZTÁSRA HOZTÁK LÉTRE MŰKÖDTETŐI! Nem hét és fél évvel ezelőtt!
A RENDSZERVÁLTÁSKOR!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Tessely Zoltán országgyűlési képviselő vendégei voltunk SeVizás egyeztetés miatt.
2017.09.27. napján Bicskén Tessely Zoltán Fidesz országgyűlési képviselőjével három órás megbeszélést folytattunk SeVizás ügyben.
A beszélgetés közben kiderült számunkra, hogy jelen viszonyok között nincs esély arra, hogy a mi teljes megoldásra tett javaslatunkról egyáltalán tárgyaljunk. De azért természetesen átadtuk.
Megismerve a Fidesz érveit, és azt, hogy hogyan látják a helyzetet más javaslatokat is tettünk. Ezek nem a végleges megoldást jelentik, de sok emberen tudnak segíteni úgy, hogy nem terhelik e költségvetést, és a bankároknak sem azonnali zsebbenyúlást jelent. Nagyobbik része nem is a bankároknak jelent veszteséget, hanem a kifosztásra épült hiénáknak marad el a semmi munkáért remélt haszna.
A beszélgetést és a javaslatokat egy levélben foglaltam össze, amit javaslok figyelmesen elolvasni úgy, mint a levélben lévő hivatkozáson elérhető teljes megoldásra tett javaslatunkat. Ez utóbbi javaslatunk már 2013-ban is erre az elvekre épülve létezett, majd 2014-ben véglegesítettük.
Javaslataink nagyobbik részét korábban megosztottuk ellenzéki képviselőkkel is. Nem nagyon látjuk visszaköszönni, még a kampánnyal kapcsolatos kommunikációjukban sem.
Ezt írtam Tessely Zoltán képviselőnek:
„Tárgy: 2017.09.27-i SeVizás megbeszéléssel kapcsolatos javaslatok
Tisztelt Tesselly Zoltán Úr!
Nagyon örülök, hogy sikerült tartalmas egyeztetést folytatnunk Önnel Sevizás kérdésben.
Hasznos volt megismerni a kormánypárt álláspontját, ami megegyezik az Önével. Azt is jó volt hallani, hogy ez nem különbözik a nyilvános kommunikációban megjelentektől.
Amiért mégis érdemes volt a beszélgetésre a tervezettnél hosszabb időt szánni, az az, hogy részleteiben is sikerült ismereteket szerezni.
Szintén pozitív volt, hogy Ön – majd meglátjuk, és reméljük, hogy Önön keresztül a szakpolitikusaik is – nyitott volt néhány javaslatra.
Mielőtt az írásban is kért javaslatokra térek, kicsit összefoglalom, hogy én hogyan értettem az elhangzottakat.
– A kormány SeVizás kérdésben elment a falig.
– A fal, vagyis a mozgástér határát a bankárok, illetve a pénzügyi rendszer tűrőképessége határozta meg.
– Az nem derült ki számomra, – talán a behatárolt idő miatt – hogy a keretet milyen információk, tanulmányok alapján határozták meg, vagy csak a bankár lobby elmondására hagyatkoztak. Úgy hangzott el, hogy ön bízik a szakpolitikusokban, Önnek részletes rálátása nincs ezekre az ügyekre.
– Azt is meghallottuk, hogy a megmentés tekintetében a mozgástér esetleg változhat a gazdaság javulása függvényében.
– Számomra ez azt jelenti, hogy további segítség nem a bankárok, bankok terhére, hanem az adófizetők pénzéből, máshonnan elvonva lehetséges esetlegesen. Ez ellen én kifejezetten tiltakoztam. Ha nem volt elég hangsúlyos, akkor most ismét megteszem. Minden rendezést kizárólag a kifosztók, vagyis a bankok terhére tudok elképzelni. Még akkor is, ha az „elmúlt nyolcév” állami felügyeletei is mulasztást követtek el. Mivel a hasznot a bankok tették el, így a felügyelet esetleges hiányosságai nem mentesíti őket a károk megtérítésétől.
– A „bankmentő” törvények megítélésével kapcsolatban nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Ön szerint az adósokat mentették, mi szerintünk a bankokat. Még az ezzel kapcsolatos EU-s vizsgálódások irányát is ellentétesen értelmeztük.
– Abban egyet értettünk, hogy az EU-nak nem feltétlen célja a bankok elmarasztalása.
– Pontosan ez utóbbi két gondolat miatt Ön nem látta indokoltnak a végrehajtások újbóli felfüggesztését.
– A valós, és általános példákat Ön nehezen tudta elképzelni. Legalábbis azt nem, hogy ezek az arányok valóban általánosak. Sajnos igen. Valóban sokszor előfordul, hogy valaki: kapott 15 MFt-ot, 5 MFt-ot visszafizetett, és a bank további 60 MFt-ot követel.
– Ön méltatta az árverések korlátozásával kapcsolatos intézkedéseket. Mi ezt további kiegészítésekkel tudjuk csak jónak értékelni. Jelen formájában csupán néhány hónapos időhúzásra alkalmas. Valódi szabadulásra nem.
– Ugyan így gondoljuk az eszközkezelővel kapcsolatban is.
– Kaptunk kritikát Öntől a módszereink miatt. (Testtartás) Többek között az Önnel való kapcsolatfelvétel általánosító, és kissé agresszív módja miatt. Sajnos ma ott tartunk, hogy ha valaki nem elég hangos, akkor nem hallják meg. Na, nem azért mert süketek, hanem mert a kormányzati kommunikáció – ami sokszor a pénzhatalom álláspontját is közvetíti – elnyom minden más hangot. Aztán amikor egyre hangosabbá válik a kifosztott réteg, akkor hatalmi, büntetőjogi, galád politikai eszközökkel próbálják őket elhallgattatni. Ez utóbbi a késlekedésem oka is. Négy nappal ez előtti találkozásunk óta két Sárgapólóst békés véleménynyilvánítás miatt lecsuktak, és 24 óra után szabadultak. Levelem végén az erről készült összefoglaló hivatkozását is bemásolom, ami videót, és a rendőrségi szerveknek küldött levelemet is tartalmazza. Utólag hívták fel a figyelmemet arra, hogy a bicskei kapitányságnak nem küldtem el, pedig az első focizáskor hasonló elvek alapján jártak el a rendőrök. A lényeges különbség az volt, hogy Felcsúton a parancsnok másképp ítélte meg a viszonyokat. Azért sem jutott eszembe számukra elküldeni, mert az első esetet követően két alkalommal sem került sor a focizásunk korlátozására. Amennyiben Ön úgy gondolja, hogy a lent elérhető anyag hasznos lehet a bicskei rendőrségnek, kérem, juttassa el hozzájuk azzal, hogy a budaörsi akció után még inkább értékeljük a felcsúti hozzáállásukat.
– Bár nem mondta ki, de a beszélgetésből kiéreztem azt a zsarolást, amit a bankárok a kormánnyal, és így az egész országgal szemben tesznek. Nevezetesen, hogy a gazdaság életben tartásához szükséges hitelezésért cserében elvárják, hogy a SeVizás buliból jól jöjjenek ki. Lehet, hogy ez megegyezik az „elmúlt nyolcévben” a SeVizás kölcsönök bevezetése kapcsán történt zsarolásokkal?
Bízom benne, hogy semmilyen lényeges részt nem hagytam ki a megbeszélésünkből. Természetesen amennyiben kéri, az Ön válaszát is megjelentetjük oldalainkon.
Mielőtt rátérek az Ön által kért – a megbeszélésen elhangzott – javaslatok elküldésére, leszögezem, hogy teljes megoldásként az átadott, és az alábbi hivatkozáson is elérhető megoldási javaslatot tartjuk elfogadhatónak: https://nemadomahazamat.hu/blog/?post=az-eladosodottsag-rendezese
Az elhangzott javaslatok:
Úgy gondoljuk, hogy ezek nem a végleges megoldást jelentik. Csupán sok embernek segíthetnek úgy, hogy nem terhelik az adófizetők pénzét, és különösebben nem okoznak nagy kiadást a kifosztó bankoknak sem. Kizárólag jelen helyzetben alkalmazandók, amikor a bankárok zsarolása alól a kormány nem lát lehetőséget határozott fellépéssel menekülni, és menekíteni a társadalmat.
– Tartozáselengedés teljes, és feltétel nélküli adómentessége.
o Jelenleg adó és járulékfizetés terheli az adósságelengedést, hacsak ki nem terjeszti a bank azonos feltételekkel minden adósra, és nincsenek az adósnak egyéb mentő lehetőségei.
o Ez ebben a formában jelentősen nehezíti az egyedi megállapodások létrejöttét. Ez miatt alig van olyan elengedés, ami miatt adó, és járulék folyna be az államkasszába.
o Amennyiben az adó és járulékmentességet megszüntetjük, akkor sem éri számottevő veszteség az államkasszát, viszont lehetővé tesszük, hogy többen legálisan meneküljenek.
o Amúgy is igen aggályos, hogy olyan adósság elengedése miatt kell jelenleg adózni, amit soha nem kapott meg az adós.
– Elővásárlási joga legyen az adósnak, vagy családtagjának minden esetben, amikor a pénzintézet, vagy követeléskezelő megszabadul a behajthatatlan követeléstől, zálogingatlantól, vagy egyéb végrehajtás alá vont ingatlantól, ingóságtól.
o Eszközkelős elővásárlás:
Akik jogosultak az eszközkezelőre, azok általában nem tudják visszavásárolni az ingatlant.
Akinek lenne lehetősége akár családi segítséggel visszavenni azt, az többnyire nem jogosult a programban való részvételre.
Ki kell terjeszteni mindenkire, és minden tartozásra az eszközkezelő rendszerében alkalmazott módszert úgy, hogy akik jelenleg nem jogosultak bekerülni, azok maguk kifizethessék a bankot olyan összegben, ahogyan az eszközkezelő kifizette volna. Erre akár kölcsönt is vehessenek fel.
o Árverés:
Minden elárverezett ingatlan és ingóság esetén az árverési vevővel szemben elővásárlás illesse meg a tartozás kötelezettjét, vagy az általa megnevezett személyt. Erre akár kölcsönt is vehessenek fel. Ez az így megszerzett ingatlan, vagy ingóság később ugyan ebben a tartozásban ne lehessen újból elárverezhető.
A zálogtárgy – ingatlan és ingóság- elárverezése után szűnjön meg a teljes tartozás.
o Követelés eladása:
Követelés eladása esetén legyen kötelező követelésenként egyenként meghatározni az eladási árat, és ezt közölni legyenek kötelesek az adóssal.
Minden adósnak, vagy az általa megnevezett személyeknek legyen elővásárlási joga a követelésre. Erre akár kölcsönt is vehessenek fel.
– Kötelezővé kellene tenni a pénzintézetek számára, hogy tartozáselengedés, vagy követelés megvásárlására (elővásárlási joggal élés miatt is) piaci feltételekkel vagy kedvezményesen kölcsönt adjanak azoknak is, akik jelenleg negatív adóslistán vannak.
o Fontos leszögezni, hogy az adósok legnagyobb része a rendkívül magasra szökött törlesztések elmaradása miatt kerültek rossz adós minősítésre. Minden bizonnyal sokan egy jóval kisebb összegű kölcsön alacsonyabb törlesztését már tudnák fizetni.
– Vissza kell vonni azokat a perrendtartási rendelkezéseket, amik nehezítik a SeVizás szerződésekkel kapcsolatos pereket. Ezek kifejezetten hátrányos rendelkezései a bakmentő törvényeknek.
o Ne kelljen elfogadni a bíróságoknak, a felülvizsgáltnak számító elszámolást. Az adott perben kelljen a banknak bizonyítania a követelése összegét és jogosságát.
o Továbbra is lehessen csupán semmisségre perelni.
o A végrehajtás megszüntető perek adósok szempontjából bevezetett nehezítéseit el kell törölni. Továbbra is a bankmentő törvények előtti perrendtartási szabályokat kelljen alkalmazni.
o Tisztességtelen feltétel a korábbiak szerint továbbra is a szerződés teljes semmisségét vonja maga után.
– A fent említett rendelkezések bevezetésig az összes végrehajtást ismét le kell állítani.
o Nem csak a kilakoltatásokat, ahogy néhány tudatlan, és csak pár szavazat megszerzése miatt hőzöngő ellenzéki politikus ezt újabban szajkózza, hanem a végrehajtásokat.
– Természetesen, ahogyan az egyeztetéseken említettük, készséggel találkozunk a felvetett kérdésekkel kapcsolatban szakpolitikusokkal, vagy akár Önnel is újból.
– Amennyiben szán időt rá, akkor a szólásszabadság kérdésében is készséggel egyeztetünk Önnel, vagy szakpolitikusokkal.
Bal-Rad komm: Általában nem szokta a balrad.ru megkommentelni az ilyen híreket, de most a ritka kivételek egyike következik.
EZT KELL CSINÁLNI! A POLITIKAI HATALOMMAL KAPCSOLATBA LÉPNI, ÉS ELJUTTATNI SZÁMÁRA A MEGOLDÁSI JAVASLATOKAT!
Ez most megtörtént! Dícséretes dolog még akkor is, ha érzésünk szerint a hatalom csupán taktikai megfontolásból „engedte magához közel” a „Nem Adom a Házamat Mozgalom” képviselőit!
AZ ELSŐ LÉPÉS MEGTÖRTÉNT!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Történt, hogy a Sárgapólósok 2017. szeptember 28-i budaörsi otp bankos akciója közben megérkezett a rendőrség.
Ahogy mostanában lenni szokott nem észleltek semmilyen szabálysértést, így nem is intézkedtek.
A parancsnok félrehívott, és jogi baromságokat kezdett mondani nekem. Miután felhívtam erre figyelmét, és kértem, hogy erről részletesen egyeztessünk, azt mondta nem fog most jogászkodni.
Kis idő múlva többször felszólították a biztonsági őrt, hogy kezdjen el minket tettleg kitaszigálni a bankfiókból, mert ha ennek nem engedelmeskedünk, akkor garázdaságot követünk el.
Egy idő után az egyébként vonakodó biztonsági őr megtette, amit a rendőrök kértek. Ezt követően minden felszólítás nélkül a rendőrök már fel is kaptak és vonszoltak az ajtó felé.
Ugyan így tettek Sándor Lacival is.
A többiek a minket cipelő és kísérő rendőröket követve kimentek a bankfiókból, és értetlenül nézték, ahogyan betuszkoltak két külön rendőrautóba, és vittek is az út másik oldalán lévő rendőrségi előállítóba.
Este későn őrizetbe vettek, hajnalig utaztattak rendőrautókkal, és gyorsított eljárásban állítottak bíróság elé.
Délelőtt vissza szállítottak a Budaörsi Járásbíróságra, ahol több órás tárgyalás, tanú meghallgatás, és videózás után a bírónő kijelentette, hogy további bizonyításra van szükség és megszüneti a gyorsított eljárást. Rendes szabálysértési eljárásban kell lefolytatni az ügyet.
Az egész macera abból adódott, hogy – a rendőrtanú elmondása szerint – létezik egy új eljárási utasítása a rendőrségnek a bankokon belüli véleménynyilvánítások kezelésére. Állítólag ez azt tartalmazza, ahogyan a fent írtak szerint eljártak a rendőrök. A rendőrségnek nem kell felszólítania a tüntetőket a bank elhagyására. Meg kel kérni a biztonsági őrt, hogy kezdjen el a véleménynyilvánítókkal szemben testi kényszert alkalmazni, és aki ennek ellenáll, azt garázdaság miatt elő kell állítani.
Mivel ennél nagyobb baromságot még nem láttam, és erősen aggályos ez az eljárás, a lenti levelet írtam a budaörsin kívül több érintett rendőri szervnek.
„Tárgy: Fontos és sürgős megbeszélni való banki véleménynyilvánításokkal kapcsolatban
Tisztelt Rendőrkapitányság!
Tisztelt Illetékes!
Ezt a levelet közvetlen érintettség okán az ORFK, Pestmegyei-RFK, BRFK, Szigetszentmiklósi, Monori, és természetesen a Budaörsi Rendőrkapitányságoknak küldöm.
Leginkább azzal a rendőrségi utasítással kapcsolatban kérek részletes információkat, amiről Tóth-Megyesi László r.szds 2017.09.29. napján a Budaörsi Járásbíróságon tanúkénti meghallgatásán beszélt.
Kérdésre azt mondta el, hogy ez egy általa pontosan meg nem jelölt ideje van érvényben. Tehát nem túl régen.
Lényegi tartalma az az utasításnak, hogy bankfiókban történő véleménynyilvánítás során a rendőrség szólítsa fel a banki biztonsági személyeket arra, hogy a rendőrség jelenlétében alkalmazzanak testi kényszert a békésen véleményt nyilvánítókkal szemben. Aki ennek ellenáll, azt felszólítás nélkül állítsák elő, és garázdaság miatt – csupán azon okból, mert a biztonsági őr testi kényszerének ellenállt – gyorsított eljárásban állítsák bíróság elé.
Vannak egyéb észrevételeim is, amiket szintén a 2017. szeptember 28-i budaörsi – enyhe ellenállói túlzással, valamint a közvélemény által jellemezve – véres jelenetek szolgáltatták. Egy rövid idézet egy fészbúkos bejegyzésből: „Én ezt az esetet úgy könyvelem el, hogy megkezdődött az általam már három éve említett összecsapás. A gumibot még a helyén maradt, de már egyes rendőrök nagyon szorongatják.”
Azt gondolom, hogy illett volna azt a jól behatárolható kört magának a rendőrségnek értesíteni, akik a legutóbbi bankár-rendőri paktum közvetlen és leggyakoribb érintettjei. (Az az utasítás, amit Tóth Megyesi László r.szds említett a bíróságon)
Biztosan észrevették, hogy ez utóbbi mondatom csupán irónia. Valójában természetesen az egész társadalmat kellett volna tájékoztatniuk, ha egy alapjogot – jelen esetben a véleménynyilvánítást – korlátozó új intézkedést vezetnek be.
Igazából a mostani utolsó mondatom sem állja meg a helyét, mert az már egy másik kérdés, hogy a véleménynyilvánítást kizárólag törvényben lehet korlátozni, és biztosítani kell, hogy a véleménynyilvánítást gyakorló személyek ezt a rendelkezést megismerjék, fel tudjanak rá készülni.
Ez utóbbi nem csupán az én véleményem, hanem az Alkotmánybíróságé is a 18/2000. (VI.6) határozatban. A 3.2 pontban egy Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletére hivatkozva (Eur. Court H.R. Dalban v. Romania judgment of 28 September 1999, par. 49) mely az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata alapján a véleménynyilvánítási szabadság korlátozhatóságához három feltételnek kell egyszerre teljesednie.
Első követelmény, hogy a megszorításokat “törvényben kell szabályozni”. A Bíróság joggyakorlata szerint ez elsősorban nem meghatározott jogforrási szintet, hanem a szabályozás minőségét jelenti: minden megszorító rendelkezésnek meg kell felelnie a pontos meghatározás feltételeinek. Minden megszorító rendelkezést olyan pontossággal kell megfogalmazni, hogy az állampolgárnak lehetősége legyen – ha szükséges, jogi tanácsok megszerzése után – arra, hogy a körülmények által indokolt ésszerű mértékben előre lássa a meghatározott cselekedetből származó következményeket, képes legyen magatartását a törvényhez igazítani.”
A fentiekből következik, hogy egyrészt lehetőséget kellett volna biztosítani az éritettek számára a rendelkezés pontos megismerésére, és arra, hogy fel tudjanak rá készülni.
Pl, amikor Tóth-Megyesi László félrehívott és értelmezni próbáltam az általa elmondottakat, nem azt kellett volna mondania, hogy ő most itt nem jogászkodik, hanem segítenie kellett volna abban, hogy megértsük az összefüggéseket. Itt nem foghat helyt, hogy nem volt rá ideje, mert sem személyek biztonsága, sem vagyonbiztonság nem volt veszélyben. Ez egy mentő cselekedet lehetett volna, ha már a megismertetés kötelezettségét nem teljesítették.
Ezen kívül azért is aggályos, amit műveltek, mert – Tóth-Megyesi László elmondásából, és a bankban elhangzottakból – arra lehet következtetni, hogy egy rendőri utasítással egy törvényhely elkövetési magatartását kívánták kibővíteni. (Tóth-Megyesi László r.szds szerint azzal követ el valaki garázdaságot, hogy nem engedelmeskedik egy biztonsági őr taszigálásának, ráadásul úgy, hogy a taszigálás végrehajtására a rendőrség ad utasítást.) Ilyen a garázdaság tényállásban nincs.
Természetesen az általam kívánt közös értelmezés csupán enyhíthette volna a következményeit annak, hogy nem tették közzé az utasítást.
Azon ne csodálkozzanak, ha egy ilyen nyilvánvaló alapjogsértés esetén azonnali reagálásként véleménynyilvánítási céllal passzívan ellenáll egy jogvédő.
Amennyiben láttak volna arra jogos alapot, hogy a véleménynyilvánítókat, és sárga pólóban ügyet intéző személyeket felszólítsák a bankfiók elhagyására, akkor nyilván ezt a rendőrségnek kellett volna megtennie.
Másrészt – az eddigi információk alapján – egyértelmű, hogy amit utasításban adtak, azt csupán törvényben lehetne szabályozni.
Mivel nem meríti ki a garázdaság törvényi tényállását az, hogy valaki nem engedelmeskedik a vagyonőr taszigálásának, így nem volt jogilag értelmezhető, amit a rendőrök a helyszínen mondtak.
Úgy is mondhatnánk, hogy törvényekkel teljesen ellentétes felvilágosítást adtak.
Amennyiben az utasítást elérhetővé tették volna az érintettek számára, akkor lehetőség lett volna, hogy azt értelmezzük, vagy vitassuk a vonatkozó, vagy alkalmazott törvények összevetésével.
A továbbiakra nézve sem késő még egyeztetni az utasítás ránk vonatkozó részeiről. Már csak azért is, mert nyilvánvaló, hogy a közeljövőben is várhatók banki véleménynyilvánítások.
Ahogyan eddig is, Szigetszentmiklóson bármikor állunk rendelkezésre akár kisebb, akár nagyobb csoportban.
október 3. napján, kedden, Monoron lesz bírósági tárgyalása több olyan személynek, akik rendszeresen nyilvánítanak véleményt bankokban. A Budaörsi és korábbi monori eset miatt ott is célszerű lenne még a bankok nyitása előtt egyeztetni a fent említett rendőri utasítás értelmezésével kapcsolatban. Természetesen a cél érdekében, és a további rendőrséghez nem méltó jelenetek elkerülése érdekében hajlandók vagyunk korán kelni, és még a bankok nyitása előtt a rendőrségen egyeztetni a szóban forgó utasítással kapcsolatban.
Szerdán, 2017. október 4-én más ügyben többen a BRFK-n járunk a délelőtti órákban. Ott is szívesen találkozunk akár főkapitányi szinten is az illetékesekkel. Csak jelzem, hogy miután korábban Dr. Mihály István dandártábornok úrral, és a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitánnyal is találkoztam, sok mindenben rendeződött az ellenállók, és a rendőrség viszonya. Sajnos kérésünk ellenére sem a BRFK, sem az ORFK vezetője nem volt hajlandó fogadni korábban. Lehet, hogy kiderülhetett volna, hogy kinek, mi a szándéka, célja, lehetősége.
Természetesen, Budaörsön is szívesen egyeztetünk nyugodt körülmények között az alkalmazott rendőri utasításról. Már csak azért is, mert úgy tudom, hogy pénteken, október 6-án egy rendőrség előtti tüntetés kapcsán úgy is ott járunk. Természetesen – ha már ott járunk – előfordulhat, hogy előtte, vagy utána, bankokat is meglátogatunk. Természetesen, szigorúan a meghirdetett rendezvénytől elkülönülve.
Nem lenne baj, ha végre megismerhetnénk, hogy a véleménynyilvánítást milyen új utasításokkal kívánják korlátozni.
Amennyiben van igény a rendőrség részéről is a megelőző – Budaörs esetében megutózó is – egyeztetésre, úgy az ismert elérhetőségeimen készséggel veszem az időpontjavaslatokat.
Az újítással – mármint, hogy ami korábban nem volt garázdaság, most már az lett – kapcsolatban a 29-i tárgyaláson a bírónőnek volt egy kiemelendő költői kérdése: „Nem lehet, hogy megelégelték?”
Természetesen lehet. Csak ebben az esetben tájékoztatni kellene az érintetteket. És akkor nem hoznák olyan kellemetlen helyzetbe a munkatásaikat, mint volt Skáfár Zoltán r.szds a bankban, amikor zavarában hangosan kiabálta, hogy „Itt a rendőrség!”.
Csak megjegyzem, hogy ha volt is olyan, amit a bíróságon állítottak, hogy valakik esetleg elmentek a bankból, az csakis a rendőrség törvénysértő, és ésszerűtlen, hangzavart, és fölösleges felfordulást keltő intézkedésének volt köszönhető.
Igazán megpróbálhatták volna a három felszólításos módszert. Azon kívül, hogy az legalább törvényes lett volna, még a rendőrség megítélését is legalább szinten tartották volna. Sok rendőr tudna mesélni arról, hogy ilyen estben a bankban lévő Sárgapólósok engedelmeskedtek a rendőri felszólításoknak.
Igaz, hogy volt olyan, hogy nem, de annak minden esetben nyomós oka volt.
Azok a rendőri vezetők, akik közreműködtek az utasítás megalkotásában, és végrehajtatásában, szégyelljék magukat. Miattuk kellett – az egyébként általában megbecsülést érdemlő munkatársaiknak – elviselniük a felháborodott emberek rendőrséggel szembeni véleménynyilvánítását.
Úgy gondolom, hogy felelősség terheli azon középvezetőket is, akik nem szólaltak fel az újonnan bevezetett intézkedés ellen, és azt vakon teljesítették.
Nem álok messze attól, hogy úgy gondoljam, hogy a bevezetett utasítás egy szándékos provokáció volt, ami azt a célt szolgálta, hogy a sárgapólósok ellen fel tudjanak lépni. Őket lecsukhassák, és rögtönítélő bíróság elé tudják állítani. Ezzel még több embert el tudjanak tántorítani a kifosztással szembeni véleménynyilvánítástól. Gyakorlatilag megvalósították a véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozását.
Azt az aljasságot is fontos megemlíteni, hogy a gyorsított eljárás nem teszi kötelezővé az őrizetbe vételt. Legfeljebb lehetőséget ad rá. Egész nyugodtan hazaengedhettek volna, hiszen még soha nem hiányoztam egyetlen bírósági tárgyalásról, vagy kihallgatásról sem, ahol kötelező volt megjelennem.
Azért is aggályos, – és jól látta a bíró – mert ez egy sokkal bonyolultabb ügy, mint, hogy gyorsított eljárásban meg lehetne tárgyalni.
Az őrizettel korlátozták a védekezéshez való jogainkat is.
Egy másik fészbúkos bejegyzés is jól jellemezte az intézkedést: „„Ellenünk tört a kény uralma, vérben áztatja zászlaját,”
Gusztustalan volt, hogy többször felszólították az őrt, hogy szándéka ellenére alkalmazzon testi kényszert a rendőrök előtt azzal a céllal, hogy azonnal, rendőri felszólítás nélkül előállíthassanak, és gyorsított eljárásban elítélhessenek Sárgapólósokat.
Ráadásul 30 nap elzárást kértek ránk… A közelmúltban egy közismert esetben garázdaság bűncselekményi alakzatát – bíróság és ügyészség szerint – elkövetők is, csupán kényszermunka büntetést kaptak.
És mindezt, a fent leírt aljasságot azért tették, mert a bankároknak nem tetszik, hogy a Sárgapólósok békésen véleményt nyilvánítanak.
A dilemmát értem.
Ha a rendőrök egy véleménynyilvánításon látnak olyan korlátozó okot, ami egyben arányos oszlatási ok is, akkor azt a rendezvényt fel kell oszlatniuk. Ha nem látnak ilyent, akkor biztosítaniuk kell. Ez utóbbit egyébként az utóbbi időben többször nagyon helyesen, és jogkövetően végre is hajtották. Ilyenek voltak többek között a szigetszentmiklósi otp-s véleménynyilvánítás, Nyugati téri otp fiókban és az erste központban végrehajtott besátorozások.
Ezekkel nincs is dilemma.
Csak aztán minden bizonnyal jött az uzsorás, és hisztizett egy cseppet. És voltak olyan rendőrök, akik megalkották az említett bénára sikerült utasítást. Még az is lehet, hogy azért nem tették közzé, mert két perc alatt szétszedtük volna.
Inkább érvek nem lévén arra hivatkoztak, hogy nem jogászkodnak. Azért az elég aggályos, ha ez intézkedő rendőri parancsnok úgy akar intézkedni, hogy nem tudja elmondani az intézkedés jogalapját.
És itt van az, ami még ma is gátolja sok esetben a demokratikus alapjogok gyakorlását, és egy demokratikus társadalom kifejlődését: Amikor úgy hajt végre utasítást egy rendőr, hogy nem mondja el az intézkedés jogalapját, vagy eleve azért nem tudja elmondani, mert nincs jogalapja, vagy nem ért egyet az utasítással, mert Ő maga is tudja, hogy nem jogszerű.
Az esetleges egyeztetéstől függetlenül azt megelőzően is kérem, hogy fent emlegetett rendőri utasítás teljes szövegét elektronikusan is küldjék meg részemre.
A Budaörsi Rendőrkapitányságot kérem, hogy a lefoglalt hang és kép rögzítőkről másolják le a számukra érdekes adatokat, és pénteken – ha már úgyis ott járok – adják azokat vissza. Ha az előadónak kellemetlen lenne velem találkozni, elég, ha leadja a portán.
A BANKCSAPDA ÉS FALUS ZSOLT KÉRÉSE A DEVIZAKÁROSULTAKHOZ.
Falus Zsolt: Aki eddig nem értette, most megértheti, hogy hol és hogyan követte el a csalást a hitelező és a refinanszírozó bank, akik kétszeres teljesítést kényszerítenek ki a végrehajtásban.
Ötmilliós hitelt vett fel, most harmincat követelnek a kilakoltatott családtól.
A Készenléti Rendőrség jelenlétében tudták csak kilakoltatni azt a kőbányai családot, amelytől ötmillió forintos devizahitel fejében harmincmillió forintot követel a hitelt nyújtó Argenta Lízing Zrt. és a hitelezőnek forrást adó Raiffeisen Bank, miután az adósok nem tudták fizetni a többszörösére emelkedett törlesztőrészletet-írja a Magyar Nemzet.
A kétgyermekes családanya a Magyar Nemzetnek elmondta, egyelőre egy ismerősnél tudják meghúzni magukat, ahol azonban csak aludni tudnak, bútoraikat a pincében tárolják. Óvodás, illetve iskolás gyerekeik tudják, hogy el kell költözniük, de nem értik, miért. Kérdésünkre elmondta, egyelőre nehéz feldolgoznia, hogy 23 év után el kell hagyniuk otthonukat, de már csak a gyermekeik érdekében is harcolni fognak az igazukért.
A Kőbányai úti, ötven négyzetméter körüli lakásban csak a töredéke fért el a Bankcsapda egyesület hívására érkező devizahiteleseknek, így a zsúfolt függőfolyosón kellett keresztülverekedniük magukat a rendőrökkel érkező végrehajtóknak. A tüntetők bűncselekményt emlegettek a végrehajtás kapcsán, mert egyetlen hitelszerződés nyomán két pénzintézet nyújtott be követelést a hitelkárosulttal szemben. Hogy a rendőrség aktív tiltakozásra számított, azt jól mutatja, hogy a kerületi rendőrkapitány is jelen volt az eseményen, ahol a végrehajtó a lakás megtisztítását kérte a tiltakozóktól. Miután ez a rendőrség többszöri felszólítására sem történt meg, megjelent a Készenléti Rendőrség legalább féltucat munkatársa. A kivonuló rendőri erőt látva lassan kiürült az ingatlan, s megkezdődhetett a kilakoltatás.
A végrehajtó annak ellenére ragaszkodott a lakás kiürítéséhez, hogy az otthon nélkül maradó családot képviselő Bankcsapda egyesület elnöke többször is felszólította a végrehajtót, tekintsen el ettől, hiszen a jelenlévők csöndben lesznek, s nem zavarják a hatósági eljárást. Falus Zsolt azért ragaszkodott volna ehhez, mert megítélése szerint a végrehajtással, illetve a kilakoltatással törvénysértés zajlik, amelyhez tanúként szerette volna felkérni a jelenlévőket.
Mint utóbb kiderült, a helyszínen intézkedő rendőrök először nem értették, hogy miért vannak felháborodva az emberek, de miután kérésükre Falus Zsolt elmondta, nem értik, hogyan lehetett egy ötmilliós adósságból – amelynek közben a felét vissza is fizette a család – több mint harmincmillió a két bank egymásra rakódó követelésével, azzal nyugtatták a családot, hogy ha ez szabálytalan, az minden bizonnyal ki fog derülni a jövőben.
Az elnök lapunknak azt is elmondta, az ügyben feljelenést tettek az ügyészségen, egyúttal felhívták rá a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmét. Álláspontjuk szerint hibás az a bírói döntés, amely engedte, hogy a hitelezési ügybe belefolyjon a hitelezőnek forrást biztosító bank. Falus szavai szerint a bíróság végzésének indoklásában leírták, szó sem lehet arról, hogy kétszeresen követeljenek a bankok egyetlen hitelügylet kapcsán. Ám mint a mostani eset mutatja, erre rácáfolt az élet.
Kérdésünkre elmondta, az önálló zálogjog alapítása, illetve annak átruházása miatt következhetnek be hasonló esetek.
A mostaninál a hitelt nyújtó szervezet kölcsönt vett fel egy banktól, s a tartozás fejében átadta a zálogjogot az utóbbi hitelintézetnek. Arról is beszélt, hogy bár a jogászszakma több jeles képviselője tiltakozott a polgári törvénykönyv (Ptk.) legutóbbi módosításakor a jelzáloghitelekhez kötődő zálogjog önálló jelzáloggá alakításának ötlete ellen, a kormány mégis annak bevezetése mellett kardoskodott. Pedig az ötlet felvetődésekor még a kabinet is fogékonynak mutatkozott a jogászok álláspontjára. Később azonban rábólintottak a módosításra.
Kérdésünkre, hogy ezzel kinek az érdekeit képviselte a kormány, Falus Zsolt elmondta: a bajban lévő devizahitelesekét semmiképpen, ahogy általában sem mentették meg őket. Szerinte a Magyar Bankszövetség szakemberei szorgalmazták a változtatást, amelynek Falus értesülései szerint kifejezetten örültek a bankok. Az már más kérdés, hogy ezzel egyúttal a visszaéléseknek is megágyaztak.
Végül az elnök reményét fejezte ki, hogy lassan talán sikerül valamiféle minimális közös programban megállapodniuk a devizahiteleseket képviselő szervezeteknek, s egységesen fellépniük a károsultak ügyében, mert amit eddig a kormány tett a megmentésükre, az nagyon kevés. A továbbra is bajban lévők magas száma legalábbis ezt mutatja.
Ennél pesszimistábban látja az összefogás lehetőségét Barabás Gyula, a hitelszövetség vezetője. Lapunknak nyilatkozva arról beszélt, nem a devizahiteles szervezetekkel van a baj, hiszen azok beszélőviszonyban vannak egymással. Úgy érzi, az érintettek aktivitásának hiánya miatt késik az összefogás. Egyrészt mert különbözők a hitelszerződések, kevés a közös pont, másrészt sokan félnek a hatalomtól, harmadrészt pedig már belefásultak az őket érő csapásokba.
(civilkontroll)
Bal-Rad komm: Alapvető és végzetes tévedésben vannak az ilyen-olyan otthonvédő szervezetek! Egyrészt mert sokan vannak! Már annyian vannak, hogy a sok bába közt elvész a gyerek! A HATALOM számára ez egyenesen csodálatos. Vitatkoznak is egymással rendesen! KI A HITELESEBB?!
Devizahitel, forinthitel! Teljesen mindegy! Az eredője, a következménye, az alanya ugyanaz!
A balrad.ru admin „gyakorlott, komoly praxissal” bíró kilakoltatás-ellenes aktivistaként VALAMIT FELFOGOTT MÁR A DOLGOK KEZDETÉN! A KILAKOLTATÁSOK TÖBBNYIRE – a hitelesek esetében – BIRTOKBAADÁSI ELJÁRÁSOK! Csak egy fájó technikai részletkérdés. A LÉNYEGI RÉSZ AZ KÖZEL 28 ÉVRE NYÚLIK VISSZA! A RENDSZERVÁLTÁSHOZ!
Félelmetes, hogy az otthonvédők NEM ISMERTÉK FEL IDÁIG: A HITELCSAPDAKÉNT KÖZTUDATBA BEIVÓDOTT FOLYAMAT JELENLEGI TÁRSADALMI RENDSZERÜNK EGYIK ALAPJA! Mint ilyen, a JOGRENDÜNKBE BEEMELT SZABÁLYOZÓVAL! Olvassák csak el figyelmesebben:
A tegnapi napfolyamán balrad.ru admint felhívta egy B-R olvasó HITELKÁROSULT! Aki kissé meghökkent a MEGOLDÁSI ÖTLETEN! Mert LENNE MEGOLDÁS, HA LENNE EGYSÉGES ÉS ERŐS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ OTTHONVÉDŐ SZERVEZET!
A balrad.ru minden szimpátiája a szélmalomharcot folytató otthonvédőké! Ugyanakkor nem értjük, hogy miért nem értik meg: JOGI MEGOLDÁS NINCS!
Mint ahogyan azt sem értjük, hogy miért nem értik meg az otthonvédők: ŐK! – AKIK TÖBBSÉGÜKBEN A KAPITALIZMUST PÁRTOLJÁK – A KAPITALIZMUS LÉNYEGÉTŐL IDEGEN DOLGOT AKARNAK ELÉRNI!
EZ AZ AMI MIATT NEM FOG SIKERES LENNI AZ OTTHONVÉDELEM!
ÉBREDNI KÉNE A CSIPKERÓZSIKA – ÁLOMBÓL!
Az otthonvédő mozgalmak vezetőinek figyelmébe ajánljuk egy kilakoltatás emlékezetes momentumát!
A Kádár-cimer láttán a kilakoltatott HIRTELEN RÁDÖBBENT VALAMIRE! ÉS ELKEZDETT ORDÍTOZNI: VISSZA A KÁDÁR-RENDSZERT! VISSZA A SZOCIALIZMUST! AKKOR VOLT MUNKÁM, VOLT BIZTONSÁGOM!
Alapvető fölismerésre jutott egy szempillantás alatt! AMIVEL SENKI NEM TUD VITATKOZNI!
Persze Kádár János meghalt, a Kádár-rendszer a múlté!
A MEGOLDÁS A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA PEDIG – HITELESNEK-NEM HITELESNEK! – A SZOCIALIZMUS! EGY EMBERKÖZPONTÚ TÁRSADALOM!
Ahol nem jogszolgáltatás, hanem igazságszolgáltatás van!
Amely rendszerben a parlamenti képviselők nem jogokat gyártanak, hanem igazságos törvényeket hoznak!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Kéthetes csecsemőjükkel lakoltattak ki egy családot Budapesten. A szülők 10 éve vettek föl devizahitelt, amiből a házukat akarták felújítani. Néhány év után viszont már nem tudták fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket, ezért most ki kellett költözniük a házukból – erről az RTL Klub számolt be. Az ATV kamerái ott voltak, mikor a család elhagyta az otthonát.
Két kicsi gyerekkel tettek utcára szerdán egy kőbányai családot azért, mert nem tudták kifizetni az 5 millió forintos hitelre kalkulált 33 millió forintos követelést. A hitelt ráadásul két pénzintézet is visszafizettetné az adósokkal, annak ellenére, hogy csupán egyszer, egy banktól vettek fel kölcsönt.
A kisebb gyermek még csak három és fél éves, és bár lesz hova lefektetni őket, az anya azt mondta az ATV-nek: aggódik értük, mert ki lettek szakítva a megszokott környezetükből. A család 23 évet élt a kőbányai lakásban.
„A gyerekek cuccait volt a legnehezebb megfogni” – mondta sírva Ágnes.”
Miközben a bútorokat pakolták, az utcán civilek tüntettek a kilakoltatás ellen. Később megérkezett a végrehajtó, aki rendőri segítséggel jutott fel az emeletre, ahol szintén dühös emberek és nem éppen kedves szavak várták. Végül sikerült kiüríttetni a lakást, a család pedig végleg elbúcsúzott a lakásától.
„Ha valami, ennek a tanúsága az, hogy jogalkotással is lehet kárt okozni” – fogalmazott Barabás Gyula, és hozzátette, minden hitelfelvevőnek számolnia kell azzal, hogy vele is történhet hasonló eset. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azt mondja: attól, hogy az eljárás törvényes, még nagy valószínűséggel olyan európai fogyasztói irányelvekbe ütközik, amely szerinte példátlan.
Idén mintegy 700 családot lakoltattak ki, de 30 ezer másik család is veszélyben van. Az LMP korábban moratóriumot rendelt volna el, de a Fidesz ezt nem támogatta.
(atv)
Bal-Rad komm: „…Ha valami, ennek a tanúsága az, hogy jogalkotással is lehet kárt okozni…”
– Hát igen!
Emlékszik még valaki az esetre: amikor az ELSŐ SZABADON VÁLASZTOTT „magyar” PARLAMENT A SAJÁT JUTTATÁSAI MEGSZAVAZÁSA UTÁ, AZONNAL AZ ADDIGI KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSŐ, HOSSZÚLEJÁRATÚ LAKÁSKÖLCSÖNÖK KAMATAIT „PIACOSÍTOTTA”?
Kezdetét vette a JOGALKOTÁSI MUNKA MAGYARORSZÁGON! Azóta is tart! Ennek a „munkának” az „eredményeként” MEGSZŰNT MAGYARORSZÁG!
„”Ha valami, ennek a tanúsága az, hogy jogalkotással is lehet kárt okozni”
MI VÁLASZTJUK ŐKET! A JOGALKOTÓKAT! Bár helyesebb talán így: KÁRTEVŐINKET!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
