Négy látványos ábra: megérkeztek a friss számok a magyar nyugdíjakról

Ha szigorúan a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából vizsgáljuk a legfrissebb, 2017-es számokat, akkor kedvező folyamatokról tudunk beszámolni.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön frissítette a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülőkre vonatkozó statisztikát a 2017-es adatokkal. Ennek köszönhetően olyan kincsekre bukkanhatunk, mint az ellátottak létszáma, illetve a teljes kiadások összege, akár a GDP arányában. Ezekből pedig egyértelmű folyamatokat olvashatunk ki.

Kevesebb ellátott

A nyugdíjrendszer profiltisztítása, valamint a fokozatos, jelenleg is érvényben lévő korhatáremelés érezteti hatását a magyar nyugdíjrendszer fő számain: csökken az ellátottak száma. A KSH friss adatai szerint 2017-ben 2,606 millióan részesültek nyugdíj- illetve egyéb ellátásban. Ez a teljes népesség 26,6 százaléka. Ez az arányszám sorozatban a kilencedik éve mutat csökkenést.

Kisebb kiadás

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából nem mindegy, hogy az állam mennyit költ ezekre az ellátásokra. Ebből a szempontból kedvező folyamatokat láthatunk, ha a GDP-arányos számot nézzük. Ugyanis bár az ellátásokra fordított nominális összeg fokozatosan emelkedik, ez elmarad a GDP növekedési ütemétől, így a nagy figyelemmel követett nyugdíjcélú költések a GDP 9,4%-ára csökkentek a 2016-os 10%-os értékről. Ilyen alacsony arányszámra 2001 óta nem volt példa.

Növekvő átlagnyugdíj

Az egy ellátottra jutó havi nominális összeg közben 115 ezer forint fölé emelkedett. Az átlagos összeg 2016-hoz képest közel 3,2%-kal emelkedett. A jelenlegi nyugdíjasok szempontjából nem túl kedvező, viszont a nyugdíjrendszer oldaláról pozitív folyamat, hogy a nyugdíjszerű ellátások csökkennek az átlagkeresetek arányában.

A munkaerőpiac feszességének csillapodásával és a munkaerőhiányos állapot oldódásával párhuzamosan a bérdinamika is visszafogottabbá válik, így ez a nyugdíjasok hátrányára látható túlszaladás mérséklődhet. Persze ez a különbözet ledolgozható egyszeri, a nyugdíjasoknak adott egyéb juttatásokkal, kompenzációkkal, amennyire a költségvetés mozgástere ezt megengedi (és ezt a kormány rendszeresen alkalmazta is), vagy egy másfajta rendszeres emelési rendszerrel, ami azonban a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságát sodorhatja veszélybe.

(portfolio)

Bal-Rad komm: Mindjárt az első grafikonon látható a megoldás! CSÖKKENJEN A NYUGDÍJASOK SZÁMA!

Látható, hogy 2000 – hez képest 2010-ben már több mint félmillióval kevesebb volt a nyugdíjasok száma!

A trend fönntartása kívánatos, a praktikák is megvannak. Jó kis influenzajárványok, idegeskedések hatvan fölött már kimondottan jótékonyan hatnak. A nyugdíjkasszára.

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

NGM: Az állam nem tartozik semmivel a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak

Az MSZP-s Korózs Lajos szúrt ki valami furcsát az MNB egyik jelentésében, de az NGM szerint ez nem jelent semmit.

Az MSZP-s Korózs Lajos szerint az állam összesen 2826 milliárd forinttal tartozik a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak, akiknek az állami rendszerbe átterelésekor egyébként arról volt szó, hogy a számláikon felgyülemlett pénzt majd az állami egyéni számlákon tartják nyilván. Ez persze nem történt meg, de a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartás pénzügyi vagyonáról szóló legutóbbi jelentése szerint az államháztartásnak 2826,1 milliárd forint kötelezettsége van, amely a nyugdíjpénztári átlépések miatti tartozásokból ered.

Korózs ezért arra volt kíváncsi, hogy akkor ezek szerint az állam elismeri, hogy tartozik ezzel az összeggel az állampolgároknak, vagy ha nem, akkor miért tartják ezt nyilván?

A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában viszont azt írta, hogy bár valóban a „nyugdíjpénztári átlépések miatti tartozás” soron tartják nyilván a szóban forgó összeget,

„ez a megnevezés egy statisztikai kategória, amely kimutatott kötelezettségként azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyont a társadalombiztosítási rendszerbe átlépők számára a társadalombiztosítás nyugdíjfizetése keretében, annak jogosultsági idejében és összege szerint használja.”

Az NGM szerint pedig azért szerepel ez kötelezettségként, „hogy bevételi forrásként akkortól lehessen folyamatosan számításba venni, amikor az érintett állampolgári kör nyugdíjjogosulttá válik”. Kérdés persze, hogy hogyan fogják tudni számításba venni az összeget az érintett állampolgári körnél, ha egyéni számlák nincsenek, és a pénzt is elköltötték már?

Az NGM válasza kitér arra is, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál felhalmozott és az állami rendszerbe átvett egyéni pénzeket valóban nem tartják számon, az állami nyugdíjrendszerbe átlépők

„a társadalombiztosítási jogdíjra szereztek jogosultságot, a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott névre szóló vagyon a társadalombiztosítási rendszerben direkt módon, névre szólóan kifizetendő összegként jogilag nem értelmezhető, az államnak ilyen visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn.”

Hozzáteszik, az államnak társadalombiztosítási nyugdíjfizetési kötelezettsége keletkezik, amelynek összege és esedékessége egyébként független attól, hogy a nyugdíjra jogosult volt-e magánnyugdíj-pénztári tag vagy sem, magyarul már teljesen mindegy, hogy ki mennyi pénzt halmozott fel a magánnyugdíjpénztáránál.
(HVG)

Bal-Rad komm: Még magyarabbul: ELLOPTA A HORDA! – és most közli nagy pofátlanul, hogy ne is számítson rá senki aki befizetett. Volt! – de már nincs.

Kuss van! Azt meg majd a „választások” után eldöntik, hogy lesz-e egyáltalán valamennyi nyugdíj. Ha már ország sincs, minek az a nyugdíj?!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Becsapták a nyugdíjasokat? Átkozzák a qrmányt

Egy szakértő szerint a téves politikai nyilatkozatok miatt reklamálnak százával a nyugdíjasok novemberi járandóságuk miatt, ami jóval kevesebb annál, amit vártak. A kormánypropaganda 24 ezer forintos pluszról szólt, ám ennek sokszor a fele sem igaz – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Százával érkeznek a panaszok a Magyar Államkincstárhoz a novemberi nyugdíjak miatt – írja a Magyar Nemzet, pedig eddig csak a banki utalások érkeztek meg, a pénzes postások még nem. Sokan érzik úgy, hogy becsapták őket, mert jóval kevesebb pluszt kaptak annál, amire számítottak.

A kincstár szerint minden rendben van, minden kiegészítést határidőre átutaltak, és az ellenőrzéseik nem találtak hibát a reklamációkban szereplő összegek kiszámításában. A kifogásokat egyébként az esetek többségében több mint 80 ezer forintot kapó nyugdíjasok fogalmazták meg.

Egy nyugdíjszakértő felfedte a napilapnak az ellentmondás titkát: hibás, félreérthető volt a kormány kommunikációja. A propagandában ismételgetett 23-24 ezer forint pluszjuttatás helyet a korrekt számítások szerint jóval kevesebb jár. Például a nyugdíjprémium 80 ezer forint feletti juttatás esetén maximum 12 ezer forint, míg egy 60 ezer forintos nyugdíjnál már csak kilencezer forint.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: TÉVES POLITIKAI NYILATKOZATOK! Így már érthető!

’89 óta már jó néhányat hallhattunk! Osztakkó’ mi van?

Aki a kicsit nem becsüli…

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Nyugdíjkorrekció: többeket kellemetlen meglepetés ért

Pénteken elkezdték a prémiummal és kiegészítő emeléssel növelt nyugdíjak kifizetését, ám többek szerint az emelés kisebb lett, mint ami járt volnaNemzet – írja a Magyar .

Pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Novák Katalin bejelentette, hogy megkezdődött a prémiummal és kiegészítő emeléssel növelt novemberi nyugdíjak kifizetése. Eszerint akiknek bankszámlára érkezik az ellátás, azok már pénteken megkapták az emelt összeget, a többieknek a postások november 15-től kézbesítik az emelt összeget.

Csakhogy a Magyar Nemzet szerint több nyugdíjas is jelezte a lapnak, hogy nem azt az összeget kapta, ami járt volna neki. Egy átlagnyugdíjas nagyjából 25 ezer forint pluszpénzt kap. A nyugdíjprémium legfeljebb 12 ezer forint, ezt az összeget mindenki megkapja, akinek legalább 80 ezer forint az ellátása.

A prémiumot a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés miatt folyósítják az időseknek. A nyugdíjkorrekció pedig szintén 12 ezer forintot jelent az átlagos, 125 ezer forint körüli nyugdíjak esetében. Ez pedig amiatt jár, mert a kormány az év elején a várható 2,4-2,5 százalék körüli inflációnál kisebb, 1,6 százalékos emelést adott csak az időseknek, előre tudva, hogy ezt majd az év végén kell korrigálni, méghozzá visszamenőleg – emlékeztet a napilap.

A Magyar Nemzetnek egy egyedül élő, tiszafüredi hölgy viszont arról számolt be, hogy a nyugdíjkorrekciónál – noha ő csak 2,2 százalékos inflációval számolt, azaz ennek és az 1,6 százaléknak a különbözetét vette alapul – mégis kevesebb pénzt kapott. Konkrét összegekkel vezette le, hogy neki az átlagnál magasabb nyugdíja miatt 14 215 forintos emelés járt volna korrekcióként, miközben csak 12 ezer forintot kapott.

Az olvasó ezzel kapcsolatban a lap szerint megjegyezte: nem is elsősorban az alig 2000 forintos eltérés a gond, hanem az, hogy a következő évi emelést így már kisebb bázis alapján fogják majd kiszámítani.

A lap szerint még pénteken több más idős ember is jelezte, hogy gond van a nyugdíj kiszámításával. Azt egyelőre nem tudni, hogy a nyugdíjfolyósítónál eddig hányan jelentkeztek emiatt, de mivel a postai kifizetés csak jövő szerdán érkezik, pontos számok csak később várhatók – teszi hozzá a lap.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: Nnatessék! Tavaly mekkora volt az öröm a tízer foritnyi „Böske-utalnány” ajándékoknak is! Most meg csak a fanyalgás!

A GESZTUS!-kérem, a gesztus! Azt kell nézni! A vajda megigérte a szabolcsi néninek, hogy ha belefér a keretbe, EMELNI FOG!

Beváltotta a szavát! EMELT!

Nem matekozni kell itt az ingyépíz miatt! HÁLÁSNAK LENNI, ÉS SZAVAZNI! A DÖBRÖGISTÁKRA!

Mert megérdemlik!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Nem lesz elég a korhatárt megemelni

Trükkös nyugdíjcsökkentés jöhet Döbrögisztánban!

A költségvetési törvény alapján idén 3158 milliárd forintot fordít hazánk állami nyugdíjkiadásokra. A jövőbeni kiadásokat viszont jelentősen növeli, hogy a következő öt évben a több mint félmilliót főt számláló Ratkó-generáció eléri a nyugdíjkorhatárt. Ez néhány év alatt számottevően csökkenti a hozzájárulást fizetők, egyúttal növeli az öregségi ellátásban részesülők számát, ami várhatóan a nyugdíjcélú kiadások jelentős emelkedésével jár majd. A teljes átalakítás nem feltétlenül szükséges, ehhez azonban akár több ponton is változtatni kellene a kifizetéseken.

Az egyik legkézenfekvőbb módszer a nyugdíjkorhatár megemelése. Ez a folyamat jelenleg is zajlik, és a korhatár 65 éves korig való meghosszabbításával már most jelentős összegeket spórol meg az államkassza. A további emelés azonban nem jelentene hosszú távon megoldást, az idősebb korosztályok ugyanis a fizikai munkát már kevésbé tudják hatékonyan elvégezni. Méltányossági kérdést is felvetne, ha a nyugdíjkorhatárt a születéskor várható élettartam közelébe emelnék, és egy ilyen intézkedés minden korábbinál jobban ösztönözne a járulékfizetés elkerülésére.

Nagy meglepetést keltene, ha a nyugdíjakat csökkentenék, de egyáltalán nem zárható ki ez sem. Persze nem arra kell gondolni, hogy egyik hónapról a másikra kevesebb nyugdíj jön, hanem arra, hogy például a nyugdíjemelés mértéke alacsonyabb lesz az inflációnál. A következő évek várható inflációs nyomásához képest már egy százalékponttal alacsonyabb nyugdíjemelés hosszú távon százmilliárdokat tesz ki a központi költségvetésnek.

A nettó helyettesítési ráta jelenleg 90 százalék a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint, vagyis akinek az utolsó fizetése 200 ezer forint volt, az 180 ezer forint nyugdíjra számíthat átlagosan. A nyugdíjkalkuláció megváltoztatásával azonban az első járadék mértékét a jelenleginél alacsonyabb szinten állapíthatják meg. Így a korhatárt később elérők kevesebb állami juttatással számolhatnak majd. Ha a képletszámításokat nem azonnal, hanem lépcsőzetesen vezetik be, akkor a leendő nyugdíjasoknak lesz idejük felkészülni az új rendszerre.

Az első nyugdíj megállapításakor alapszabályként az utolsó 20 évet veszik figyelembe. Ha az első járadék megállapításakor 20 helyett 25-30 vagy akár 40 évet vennének figyelembe, akkor a helyettesítési arány bizonyára csökkenne, mivel a hosszabb időszakba nagyobb valószínűséggel kerülne jövedelem nélkül töltött időszak.
(vg.hu)

Bal-Rad komm: A hírt egy udvarközeli – de még viszonylag független – portál szállította!

SOKKAL NAGYOBB A BAJ – SOKKAL KÖZELIBB A KATASZTRÓFA – MINT AZT HITTÜK VOLNA!

De hogy a döbrögista horda ezirányú bűneiről is essék szó: „…A költségvetési törvény alapján idén 3158 milliárd forintot fordít hazánk állami nyugdíjkiadásokra…”

– Értjük ugye? „Hazánk!” Amelynek qrmányzó hordája Selmeczy Pöszikével az élen, „megvédett” 3500 milliárd forint MANYUP-pénzt! Több mint egy esztendei „állami nyugdíj” összegét! De úgy megvédték, hogy híre-hamva sincs!

(Illetve hát Döbrögi annak egy részéből VISSZAVÁSÁROLTA – Ő MAGA! – a MOL-t!)

Mindezek tetejébe nincs gazdaságunk! „HAZÁNKNAK”! Amire pedig szükség lenne a jövőben!

Lehet tűnődni a hogyan tovább?-kérdésén.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!