Nem lesz elég a korhatárt megemelni
Trükkös nyugdíjcsökkentés jöhet Döbrögisztánban!
A költségvetési törvény alapján idén 3158 milliárd forintot fordít hazánk állami nyugdíjkiadásokra. A jövőbeni kiadásokat viszont jelentősen növeli, hogy a következő öt évben a több mint félmilliót főt számláló Ratkó-generáció eléri a nyugdíjkorhatárt. Ez néhány év alatt számottevően csökkenti a hozzájárulást fizetők, egyúttal növeli az öregségi ellátásban részesülők számát, ami várhatóan a nyugdíjcélú kiadások jelentős emelkedésével jár majd. A teljes átalakítás nem feltétlenül szükséges, ehhez azonban akár több ponton is változtatni kellene a kifizetéseken.
Az egyik legkézenfekvőbb módszer a nyugdíjkorhatár megemelése. Ez a folyamat jelenleg is zajlik, és a korhatár 65 éves korig való meghosszabbításával már most jelentős összegeket spórol meg az államkassza. A további emelés azonban nem jelentene hosszú távon megoldást, az idősebb korosztályok ugyanis a fizikai munkát már kevésbé tudják hatékonyan elvégezni. Méltányossági kérdést is felvetne, ha a nyugdíjkorhatárt a születéskor várható élettartam közelébe emelnék, és egy ilyen intézkedés minden korábbinál jobban ösztönözne a járulékfizetés elkerülésére.
Nagy meglepetést keltene, ha a nyugdíjakat csökkentenék, de egyáltalán nem zárható ki ez sem. Persze nem arra kell gondolni, hogy egyik hónapról a másikra kevesebb nyugdíj jön, hanem arra, hogy például a nyugdíjemelés mértéke alacsonyabb lesz az inflációnál. A következő évek várható inflációs nyomásához képest már egy százalékponttal alacsonyabb nyugdíjemelés hosszú távon százmilliárdokat tesz ki a központi költségvetésnek.
A nettó helyettesítési ráta jelenleg 90 százalék a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint, vagyis akinek az utolsó fizetése 200 ezer forint volt, az 180 ezer forint nyugdíjra számíthat átlagosan. A nyugdíjkalkuláció megváltoztatásával azonban az első járadék mértékét a jelenleginél alacsonyabb szinten állapíthatják meg. Így a korhatárt később elérők kevesebb állami juttatással számolhatnak majd. Ha a képletszámításokat nem azonnal, hanem lépcsőzetesen vezetik be, akkor a leendő nyugdíjasoknak lesz idejük felkészülni az új rendszerre.
Az első nyugdíj megállapításakor alapszabályként az utolsó 20 évet veszik figyelembe. Ha az első járadék megállapításakor 20 helyett 25-30 vagy akár 40 évet vennének figyelembe, akkor a helyettesítési arány bizonyára csökkenne, mivel a hosszabb időszakba nagyobb valószínűséggel kerülne jövedelem nélkül töltött időszak.
(vg.hu)
Bal-Rad komm: A hírt egy udvarközeli – de még viszonylag független – portál szállította!
SOKKAL NAGYOBB A BAJ – SOKKAL KÖZELIBB A KATASZTRÓFA – MINT AZT HITTÜK VOLNA!
De hogy a döbrögista horda ezirányú bűneiről is essék szó: „…A költségvetési törvény alapján idén 3158 milliárd forintot fordít hazánk állami nyugdíjkiadásokra…”
– Értjük ugye? „Hazánk!” Amelynek qrmányzó hordája Selmeczy Pöszikével az élen, „megvédett” 3500 milliárd forint MANYUP-pénzt! Több mint egy esztendei „állami nyugdíj” összegét! De úgy megvédték, hogy híre-hamva sincs!
(Illetve hát Döbrögi annak egy részéből VISSZAVÁSÁROLTA – Ő MAGA! – a MOL-t!)
Mindezek tetejébe nincs gazdaságunk! „HAZÁNKNAK”! Amire pedig szükség lenne a jövőben!
Lehet tűnődni a hogyan tovább?-kérdésén.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Lehet tűnődni. És: A nyugdíjasok nem fognak lázadni, igazságot követelni, inkább eltávoznak. A fiatalok meg még nem értik, mivel nem tapasztalták, hogy mi vár rájuk. Ők sem fognak lázadni. marad minden a régiben csak kevesebb lesz a magyar.
A : az ? Elírtam.
Az fel sem merül a gyenge agyukba/fejükben/,hogy maximalizálni kellene !