Nagyon jó, hogy el is lehet menni az országból, de mégsem választják sokan ezt a lehetőséget – így látja a kormány.
Miért vándorolnak külföldre a magyarok a kormány szerint – erről adott be írásbeli kérdést a jobbikos Sneider Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium nevében Cseresnyés Péter válaszolt, és azt írta: a magyarok kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel.
Az államtitkár szerint az EU-hoz tartozás egyik jelentős vívmánya, hogy a magyarok is dolgozhatnak külföldön, ennek ellenére az elvándorlás alacsony innen.
Arra már nem tért ki, hogy az igazi problémát nem az elvándorlók száma jelenti, hanem az összetételük: az itthon élőknél átlagosan iskolázottabbak és fiatalabbak tervezik a kivándorlást. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete főmunkatársának egy elemzése szerint a magas piaci értékűnek számító dolgozók két fontos csoportjának, az egyetemet végzetteknek és a szakmunkásoknak is a harmada vándorolhat el. A 18–40 éves korosztályból 680 ezren gondolkoztak el azon, hogy más országban folytassák. Ráadásul többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma is.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…Az államtitkár szerint az EU-hoz tartozás egyik jelentős vívmánya, hogy a magyarok is dolgozhatnak külföldön…”
– Mondjuk ki őszintén: SZERENCSÉJE EZ sok magyarnak, és a qrmánynak is! De inkább a mindenkori qrmánynak! Az ORSZÁGNAK kimondottan rossz!
Egy ilyen lehetőség pedig egy ország felelős kormányát nem lenne szabad, hogy elégedettséggel és örömmel töltse el. A MI qrmányunkat viszont öröm és elégedettség tölti el! A következmények pedig messzehatóak és katasztrofálisak már most is, a jövőben pedig még inkább azok lesznek.
Az a qrmány amely elégedett egy ilyen folyamat láttán, az nem egyéb, mint egy hazaáruló bűnbanda!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Hová tűnnek fiataljaink? – A diákok már nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében?
Csak tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre. Ez az adat azonban csak az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát a valós szám ennél jelentősen nagyobb lehet. Az agyelszívás is csak folytatódik: 2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. A felmérések szerint a legtöbben azért választanak a külföldi felsőoktatási intézményt, mert az ott megszerzett diplomával úgy érzik többre jutnak, mint a magyarországi diplomával, tehát nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében.
Tavaly nem vándoroltak ki olyan sokan Magyarországról, mint a megelőző években, de továbbra is nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az adminisztratív nyilvántartás szerint tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre. Ez a szám azonban messze lehet a valóságtól, mivel: „Ez az adat az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát mindenki más, aki külföldre ment, viszont nem mondta le az egészségbiztosítását, ebben a felmérésben nem vesz részt” – mondta Melegh Attila, szociológus az ATV Start című műsorában.
A más országba költöző magyarok túlnyomórészt a fiatal korosztályból kerülnek ki. A kivándorlók 45 százaléka 30 év alatti, háromnegyedük pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni népesség kormegoszlásától, vagyis a kivándorlók jóval fiatalabbak, mint a hazai átlagéletkor. Azt, hogy továbbra is magyarok százezrei dolgoznak külföldön, alátámasztja, hogy tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza az átmenetileg, egy évnél rövidebb ideje külföldön lakók a jegybank korábbi adatai alapján. Ez 2011 óta megháromszorozódott, akkor még csak 1 milliárd eurót küldtek.
Lelépnek a magyar diákok innét
2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. Angliában 3 év alatt 66, Németországba 38, Ausztriában 17 százalékkal nőtt a magyar diákok száma a 2012-es szinthez képest. A legnagyobb megugrás Hollandiában volt, 89 százalék. De a kifejezetten drágának számító, és messze lévő Egyesült Államokban is 38 százalékkal nőtt a magyar diákok száma.
Ha csak az uniós országok közti mozgást látjuk, akkor az Eurostat adatai alapján már 2012-ben is 9,7 ezer magyar diák tanult más országban. Azóta pedig dinamikus volt a bővülés, ezért nagyon konzervatív becsléssel is inkább 12 ezer magyar tanulhat más országban – és ebbe még az Egyesült Államokban és Svájcban tanuló legalább ezer diákot nem is vettük bele.
Nem csak a „sorosista” a 444.hu számolt be a kétségbeejtő helyzetről: Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a gyerekek tizede külföldön képzeli el a felnőtt életét, míg az MTA kutatása szerint a fiatal korosztály harmada fontolgatja, hogy az országhatáron kívül keres iskolát vagy munkát. Ráadásul egyre többen vannak azok, akik ott is szülik meg a gyerekeiket. A külföldre menni tervezők egyébként 69 százalékban a jobb megélhetésért vándorolna ki.
Az Engame Akadémia által készített kutatás szerint nagyjából 10 ezer magyar fiatal választott külföldi felsőoktatási intézményt. A kutatás nem reprezentatív mintával készült, ám sokféle képzési területet lefed. Kiderül belőle, hogy a külföldön tanulók egyetlen motivációja a hazaköltözésre az itthoni szociális hálójuk, ám a munkalehetőségeket egyáltalán nem találják vonzónak. Hatvan százalékuk nem jön haza, vagy még bizonytalan.
A 10 ezer fős létszám nem tűnik nagynak, ám a külföldön tanulni vágyók száma egyre növekszik. Hazajövetelük fontos a magyarországi munkaerőhiány szempontjából. Eddig azok a fiatalok, akik külföldi felsőoktatási intézményben szerettek volna diplomát szerezni, ám nem akartak külföldre távozni, remek lehetőségeket nyújtott nekik a CEU, a kormány azonban ennek az intézménynek is hadat üzent a közelmúltban és egyelőre nem látszik mi lesz a vége az új szabályozásnak. Amennyiben a CEU-t be kell zárni, további fiatalokat veszíthet a munkaerőpiac és a felsőoktatás, mert a külföldi tanulást választják.
A legtöbb diák Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot választja diplomaszerzés céljából
Vannak azonban más aggasztó adatok is. Az interjúkból kiderül, hogy a legtöbben azért választanak a külföldi felsőoktatási intézményt, mert az ott megszerzett diplomával úgy érzik többre jutnak, mint a magyarországi diplomával, tehát nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében. Ezt 42 százalék gondolja így.
Lényeges azonban a második legfontosabb indok, amely a megkérdezettek 34 százalékánál szerepel. A hazai politikai-társadalmi helyzet miatt érezték úgy, hogy külföldön jobbak az esélyeik.
A megkérdezettek pozitívan nyilatkoztak a külföldi oktatás színvonaláról illetve a környezeti szempontokról, az egyetlen negatívum amit felhoztak a családtól való távolság. A megélhetést is igen drágának találják, de ezt ellensúlyozza az egyetem hangulata.
A külföldön tanuló fiatalok 70 százaléka dolgozik egyetem mellett, emellett nagyon fontos a szülői támogatás megléte. Nagyjából heti 20 óra munkával képesek előteremteni az összeget, mely költségeiket fedezi, míg ez Magyarországon nem így néz ki.
Égető kérdés a hazaköltözés. A felmérésből kiderül, hogy nagyon sokan bizonytalanok a hazaköltözést illetően, mindössze 6 százalék azoknak az aránya, akik az egyetem befejezésével vagy két éven belül hazajönnek. A bizonytalanokéval megegyező arányban (29 százalék) vannak azok, akik egyáltalán nem terveznek hazajönni. Sokaknak probléma a hazai közéleti helyzet, amely negatívan befolyásolja a hazatérés szándékát.
A hazatérés mellett általában a legfontosabb érv a családhoz, barátokhoz, szülőföldhöz való ragaszkodás, míg a legnyomósabb érv ellene a kevés szakmai lehetőség. A külföldön maradás mellett legfontosabb érvek az magas életszínvonal és a szakmai lehetőségek.
Azt is megkérdezték a kutatásban résztvevőktől, mit várnának el egy munkahelytől. A legfontosabbnak a rugalmasságot és a fejlődési lehetőséget ítélték meg. Ezekkel a statisztikákkal talán vonzóbb munkahelyeket lehetne kialakítani itthon a külföldre távozott fiatalok számára. A diákok úgy látják, a humán területeken szerzett diplomák nincsenek megbecsülve itthon, de népszerűek a mérnöki és IT-s diplomák. Külföldön azonban nem utasítják el azonnal a humán végzettségűeket, nagyobb rugalmasság a jellemző.
(tenytar)
Bal-Rad komm: Egészen elborzasztó kép! Hiszen ebből az derül ki, hogy az „öregebbek” MÁR ELMENTEK, és csak a vének maradtak a „hasznosíthatók” közül, meg a haszontalanok.
Viszont az értelmes fiatalok kivándorlási kedve növekszik! Amivel fordított arányban csökken a magyarság megmaradásának esélye. A jövőtlenség látszik ebben a trendben!
AMI ELLEN „EZ” A RENDSZER SEMMIKÉPPEN NEM TUD, ÉS NEM IS AKAR FELLÉPNI!
Ugyanakkor hamis az az állítás, miszerint „…Amennyiben a CEU-t be kell zárni, további fiatalokat veszíthet a munkaerőpiac és a felsőoktatás…”
Azt viszont látnunk kell, hogy a CEU fő profilja olyan komisszárképzés, amely az elvándorlást, a magyarok jövőtlenségét szervezi-fejleszti.
MINDEN EGYES ÍGY MEGÉLT NAP CSÖKKENTI A MAGYARSÁG ITTENI MEGMARADÁSÁNAK ESÉLYEIT!
Rendszerbűn ez a javából! Szándékos, előre kitervelt, precízen kivitelezve!
Megdöbbentő adatok: Tavaly is tízezrek hagyták itt az országot
Tavaly nem vándoroltak ki olyan sokan az országból, mint a korábbi években, de továbbra is sok fiatal keresi a boldogulását külföldön – írta keddi számában a Világgazdaság című napilap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
Az adminisztratív nyilvántartás szerint – amelyet a bejelentések alapján rögzítenek, így a minimális számot jelenti – 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott tavaly külföldre, ez 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Emellett 17 ezer korábban kiköltözött magyar tért vissza az országba.
A kiköltözők főként fiatalok, 45 százalékuk 30 éves alatti, háromnegyedük kora pedig nem éri el a 40 évet. Azt, hogy továbbra is magyarok százezrei dolgoznak külföldön, alátámasztja, hogy tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza egy évnél rövidebb ideje külföldön lakók.
(Forrás: atv)
Bal-Rad komm: Lassan-lassan azért ELFOGY a menekülők tömege. Már csak stabilizálódni fog a kivándorlók száma. Még néhány év, és már CSAK A FRISSEN VÉGZETT, TANULT, ÉRTELMES FIATALOK mennek el! Évente majd CSAK kb. húszezren!
Maradnak a képzetlen, deviáns tömegek-no meg az öregek! Meg az őket gardírozó „tisztviselői” réteg!-a beltenyészetből!
Elegük van abból, ami itt folyik: ők hagyják el elsőként Magyarországot
A fiatalok fele szerint az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A felmérés szerint az aktív keresők sem látják pozitívabban a jövőjüket: mindössze 26 százalékuk lát előrelépési lehetőséget jelenlegi munkahelyén, 43 százalékuk szerint azonban ez nem reális forgatókönyv. A külföldi munkavállalásról a diákok és az aktívan dolgozók véleménye jelentősen eltér.
Bár egyre több gazdasági ágazatot sújt a munkaerőhiány, a fiatalok közül mégis kevesen – mindössze 11 százalék – számít a munkanélküliség csökkenésére, míg a növekedésére 44 százalékuk voksolt. A kutatás a 19-29 éves fiatalok (aktív dolgozók és nappali tagozatos, felsőoktatási hallgatók) munkával és továbbtanulással kapcsolatos véleményét mérte fel.
Az aktív keresők közül minden második fiatal érezte stabilnak a munkahelyét, viszont csak 26 százalékuk gondolta úgy, hogy könnyen találna új állást magának- derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.A férfiak optimistábbak, 34 százalékuk szerint menne könnyen új munkaviszony létesítése, szemben a nők 16 százalékos arányával. Annak ellenére, hogy félnek a munkanélküliség növekedésétől és az álláskereséstől, az aktív keresők közül rekord kevesen gondolkoztak azon, hogy külföldön próbáljanak szerencsét.
Irány külföld?
Az aktív dolgozók közül 2016 végén voltak a valaha mért legkevesebben (mindössze 19 százalék), akik Magyarországon kívül keresnének új állást maguknak. Az aktív keresők közül leginkább az ország keleti (29%) és nyugati (23%) részében nyitottak a külföldi munkára, a fővárosból ellenben mindössze 5 százalék menne külföldre.
A diákoknak viszont több mint a fele, 54 százaléka vágna bele az álláskeresésbe külföldön. Ez az arány 2012 végén volt utoljára ennél magasabb.
A külföldi munkát segíti, hogy a felmérés szerint a fiatalok közel 70 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, 33 százalékuknak pedig van egy középfokú nyelvvizsgája. A diákok ennél is jobban teljesítenek a nyelvtanulás tekintetében: 88 százalékuk beszél valamilyen idegen nyelven, és közülük minden második diáknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája is.
A diákok 2016 negyedik negyedévében is optimistábbak voltak: 33 százalékuk gondolta azt, hogy könnyen tudna itthon állást szerezni, szemben az aktív keresők 26 százalékos arányával. A diákok 64 százaléka azt tanulja, ami érdekli is, viszont a megkérdezettek több mint fele (51 százaléka) azt is mondta, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, mindössze 9 százalékuk volt optimista ezen a téren.
Nincs előrelépés?
Az előző negyedévek eredményének megfelelően a dolgozó fiatalok közül továbbra is kevesen, mindössze 36 százalék érzi azt, hogy megbecsülik a munkahelyén. Hasonlóképpen negatívan vélekednek a fiatalok a munkahelyi előrelépésről is: bár a megkérdezettek közel fele (48%) kifejezetten szereti a munkáját, fejlődési és előrelépési lehetőséget mindössze minden negyedik fiatal lát maga előtt. Előmenetel tekintetében továbbra is a férfiak a bizakodóbbak: közel kétszer több az optimista férfiak aránya, mint a nőké – derült ki a felmérésből.
(privatbankar)
Bal-Rad komm: Még néhány év, és stabilizálódik a helyzet. Már közel hétszázezren dolgoznak a gyarmattartók valamelyik anyaországában. Ez pedig bőven meghaladja az itthoni aktív korúak 13 százalékát. A grafikont elnézve a 2015-ös „majdnemcsúcs” óta csökken a menekülési hajlandóság. A valószínűsíthető ok: a rátermettek már elmentek! Már csak a diákok és néhány alkalom szülte tervez menekülést! Még néhány esztendő, és nulla lesz a mutató! Akkor már csak az öregek, deviánsok és a cigányok maradnak!
„…a dolgozó fiatalok közül továbbra is kevesen, mindössze 36 százalék érzi azt, hogy megbecsülik a munkahelyén…”
