Kína gigantikus vállalkozásra szánta el magát azzal, hogy ki akarja építeni a fél világot átfogó új selyemutat, amelyen árui szárazföldön is eljuthatnak Európába és Afrikába, ám ezzel könnyen kárt okozhat saját magának és az útba eső országoknak, köztük Magyarországnak is.

Nagyobb esélye lenne a fél világot átfogó, a Budapest-Belgrád gyorsvasútvonalat is tartalmazó kínai selyemútterv (Belt and Road) sikerének, ha a pekingi döntéshozók kisebben gondolkodnának – vélik a Bloomberg szerkesztői.

A Belt and Road projekttel kapcsolatban a befektetés nagyságától kezdve a beruházás kapcsán tartott ünnepségek meghívott vendéginek számáig minden óriási. Kétségtelen, hogy Kínának valóban szüksége van az Ázsiát és Európát összekapcsoló energetikai és szállítási rendszerre.

Az is biztos, hogy az útba eső országoknak jól jön vasúti, közúti, kikötői és erőművi infrastruktúrájuk korszerűsítése. És Kína joggal használja fel pénzügyi forrásait és felesleges építési erőforrásait a selyemúttal kapcsolatos projektek finanszírozására és kivitelezésére. (A legfrissebb hírek szerint a magyarországi vasúti szakaszt is kínai cég építené – a szerk.)

Nagy a kockázat

Ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy Kína és a nagy terv megvalósításába bevont országok – köztük a Belgrád-Budapest vasúti korszerűsítéssel részt vevő Magyarország – óriási elvárásainak teljesítése lehetetlennek bizonyul. Ázsiában – és részben Kelet-Közép-Európában is – nem a beruházási források akadályozzák a befektetési projektek indítását, hanem az életképes tervek hiánya.

A politikailag motivált projektek – ahogy arra Kínában és máshol is láthatunk példákat – újabb fehér elefántokhoz, fantom városokhoz, kihasználatlan repülőterekhez, vasútvonalakhoz stb. vezethetnek, amelyek visszafizethetetlen adóssággal terhelhetik meg a kisebb országokat. (A főként kínai hitelből megvalósuló Belgrád-Budapest vasúti projekt becsült költsége a korábbi 470 milliárd forintnak immáron a kétszerese – a szerk.)

Rossz magyarázat

Egyes stratégák elfogadhatónak tartják, ha Kínát bizonyos veszteségek érik, elsősorban azon, hogy a selyemút építéséhez nyújtott hitelei egy részét nem tudják visszafizetni az adósok. Úgy vélik, hogy ez az ára az országgal szomszédos államok stabilitásának. A költségek azonban kezelhetetlenné válhatnak. A Fitch például nemrégen figyelmeztetett arra, hogy a bankok hitelállományának minősége jelentősen romlott.

A befektetésalapú kínai gazdasági modell exportálása segíti ennek továbbélését, a gyenge hatékonysággal működő állami vállalatok erre építve tovább halogathatják átalakulásukat, fenntarthatatlan túlzott kapacitásaik leépítését. Emellett mivel a pekingi pénzügyi vezetés a jüan árfolyamának védelme érdekében fékezi a tőkekiáramlást, lehet, hogy nem is lesz elég pénz a selyemútra. (Bár Hszi Csin-ping kínai elnök éppen vasárnap jelentette be, hogy Kína 124 milliárd dollárral – mintegy 35 ezer milliárd forinttal, azaz az éves magyar GDP-vel – támogatná a „békére, a nyitottságra és a szabadkereskedelemre” épülő Új Selyemút létrehozását.)

Gond lehet a korrupció is

Kérdéses továbbá, hogy az újabb utak és vasutak építése, illetve csövek lefektetése valóban segítheti-e Kína végső céljának elérését, azaz a gyors gazdasági növekedés és ezzel a politikai stabilitás biztosítását. A fejlesztési források könnyen eltűnhetnek a korrupció mocsarában a selyemút útjába eső országokban.

Hosszabb távon a kínaiak jelenléte kiválthatja a szokásos ellenszenvet a külföldi beruházókkal szemben, ami esetenként szabotázsakciókhoz vezethet. A pekingi külpolitika hagyományosan tesz arra, hogy milyen rendszerekkel üzletel, ami Kínával szembeni ellenérzést szülhet az elnyomó rezsimek uralma alatt élő átlagemberek körében.

Legyünk észnél, elvtársak!

Kínának a selyemúttal kapcsolatban is a kis lépések politikáját kellene folytatnia. Az ezzel kapcsolatos projektekkel kapcsolatban nem arra kellene koncentrálnia, hogyan lehet kifizetni azok költségeit, hanem arra, hogy mennyire életképesek, kifizetődők az egyes beruházások – vélik a Bloomberg szerkesztői, akik szerint a hitelezőknek áttekinthető feltételekkel kell odaadniuk a pénzüket és figyelniük kell a kölcsönöket felvevő cégek és államok hitelképességére. A projektekkel kapcsolatban egyeztetni kell a helyi kereskedőkkel, farmerekkel, civil szervezetekkel is, nem csupán az állami bürokratákkal és főként nem a korrupt vezetőkkel. Sőt, a szerzők szerint a környezetvédelmi aggályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: „…A fejlesztési források könnyen eltűnhetnek a korrupció mocsarában a selyemút útjába eső országokban…”

-Hm! Nem csak mi látjuk ezt a veszélyt?

De mindezzel együtt-és azon túl, hogy sejtjük Döbrögiék vágyait és szándékait-mi ebben a Budapest-Belgrád vasútvonalban a ráció?

Döbrögisztán fölvesz mésfél milliárd euro hitelt! Amit nyilván NEKÜNK KELL majd visszafizetni!

Ugyanakkor „…A legfrissebb hírek szerint a magyarországi vasúti szakaszt is kínai cég építené…”

Így aztán végképp nem látjuk a dolog „magyar értelmét”!

Persze tudjuk: Döbrögiék látják! Fizetni meg úgy is MI fogunk!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!