Kategória: Könyvtár
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
Máramarosi erdő: SaLa könyvespolca
Következtetés hipotézis tudomány – SaLa morzsái
Következtetés, hipotézis, tudomány
Valami létének az állítása csak akkor tekinthető objektív igazságnak, ha az bizonyíthatóan megtalálható, megvalósítható a valóságban. A következetesen objektív tudomány eredményeire támaszkodó következtetés még csak (tudományos) hipotézis addig, amíg még nem bizonyították be a valóságban, ami lehet igaz, de hamis vagy pontatlan is, amit csak a tudományos módszerrel lehet igazolni. A tudományos módszer a valóságban igazolja állításait, így bizonyítja az objektív igazságot.
Vannak olyan gondolatok, hipotézisek, amelyek tudományos alapon következtetések, de valószínűleg közvetlenül – soha – nem bizonyíthatók be, ilyen például a világ keletkezése, mérete, valójában milyen a csillagok belseje, stb. Azonban ez gyökeresen különbözik az idealizmustól, mert következetesen a tudomány eredményeire, a tudományos módszerre, világnézetre támaszkodik, az idealizmus pedig megmarad a képzelet színvonalán, eltávolodik a tudományos módszertől és a fantázia birodalmába jut. A képzelt valami, ha nincs párja a valóságban az még csak fantázia.
A sok ismeretlen miatt azonban gyakran nehéz dönteni, hogy mi tartozik az objektív valósághoz és mi még alapvetően csak a képzelet, a fantázia birodalma. A következetesen objektív világnézet a következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodva azonban segít az objektív valóság megismerésében. Ezen az úton jár marxizmus-leninizmus, a kommunisták világnézete!
következtetés: gondolati művelet; egy vagy több ítéletből (a következtetés un. premisszákból) új ítélet (ún. zárótétel vagy konklúzió) levezetése. A premisszáktól a zárótételhez való átmenet a logika szabályai (levezetési szabályok) szerint történik. – Filozófiai kislexikon
„A premissza jelentése: egy olyan állítás vagy összefüggés, amelyet igaznak fogadunk el, és amelyből következtetéseket vonunk le. Filozófiai értelemben a premisszák az érvek alapját képezik, és segítenek alátámasztani a konklúziót.“
„hipotézis: Igazolásra váró elv, felállított elképzelés, megállapítás egy megfigyelt tény magyarázatára, a tapasztalat és valószínűségi következtetések alapján; feltevés.“
„A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. … A tudományos ismeretek folyamatosan új ismeretekkel bővülnek, kiegészítve tudásunkat és pontosítva az elavult, pontatlannak bizonyult tudáselemeket. … a tudomány … csak azokat a megismerési formákat jelenti, amelyeket meghatározott módon tudományos módszer alapján végeznek.“
tudomány: a társadalmi tudat egyik formája, szisztematizált ismeretek történelmileg kialakult rendszere, melyeknek igazságát a társadalmi gyakorlat állandóan ellenőrzi és pontosabbá teszi, korrigálja. – Filozófiai kislexikon
SaLa
SaLa-2025.06.07.
Ítél a nép – Szálasi: SaLa könyvespolca
Ítél a nép – Szálasi ->
Nem tudomány – SaLa morzsái
Nem tudomány
A nem tudomány az, amelynek állításai nem következetesen a tudományos módszerre és világnézetre támaszkodik! Ilyen az idealizmus és a vallás, amely lényegében a képzelet színvonalán marad az állításaival és világnézetével, bár a tudomány eredményeit felhasználja a tudománytalansága bizonyítására. Az objektív valóság megismerésére csak a tudományos módszer és világnézet alkalmas, mert állításai az objektív valóságban ellenőrizhetőek. Csak ez a tudomány!
Amely elmélet, hipotézis, magyarázat nem következetesen és ellenőrizhetően az objektív valóságra támaszkodik az nem felel meg a tudományos módszernek, így az nem tudományos értékű, az a fantázia birodalma, a képzelet világa, mivel nem a valóságot tükrözi, ezért az nem tudomány!
Az objektív valóságtól elrugaszkodva a képzelet által alkotott elmélet, hipotézis, magyarázat, világnézet nem tudományos értékű, így nem nevezhető tudománynak sem! Ez jellemző az idealizmusra és a vallásra, a tudományos világnézet ellenfeleire.
A tudományos világnézetet a marxizmus-leninizmus útján járó kommunisták képviselik.
Sok még az ismeretlen, ezért szükségszerűen sok a fantázia, a spekuláció, ezért gyakran nehéz eldönteni, hogy melyik állítás az objektív igazság! Csak óvatosan, körültekintéssel, azaz tudományos módszerrel és világnézettel kell kezelni, hozzáfogni a vizsgálathoz, az értékeléshez!
Az idealizmus ismeretelméleti forrásai magának a megismerési folyamatnak néhány lényeges sajátosságában gyökereznek. A megismerő tevékenység olyan rendkívül fontos és nélkülözhetetlen mozzanata, mint az elvonatkoztatás, az absztrahálás — különösen ha tudatos kontroll nélkül megy végbe —, magában rejti az idealista torzítás lehetőséget. … Az idealizmus ismeretelméleti gyökerei közé tartozik az az egyszerű tény is, hogy a megismerés közvetlenül mindig egy-egy ember, egy-egy megismerő szubjektum tevékenysége, vagyis hogy minden megismerés az objektív világ szubjektív visszatükrözése; tudati aktus, amelyben a külvilág, a lét az észlelésnek és a gondolkodásnak a megismerő szubjektum belső világában visszatükröződő objektumaként jelenik meg. … Az idealizmus osztálybázisa a társadalmi-történelmi fejlődés feltételeitől függően változó. Általánosságban az idealizmus a hanyatló, a társadalmi progresszivitással szembekerülő osztályok ideológiája. – Filozófiai kislexikon
vallás: „…azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése az emberek fejeben, melyek mindennapi létezésük felett uralkodnak, olyan visszatükröződése, amelyben a földi hatalmak földöntúli hatalmak formáját öltik. (Marx—Engels Művei. 20. köt. 309. old.) … A vallásos fantázia szülte természetfeletti lények, a túlvilági életre vonatkozó képek letörölhetetlenül magukon viselik földi eredetük bélyegét;” … A vallás történeti jelenség, amelyet elkerülhetetlenül hoztak létre egy bizonyos fejlettségi fokon a társadalom életfeltételei, és amely az osztály nélküli kommunista társadalomban megszűnik. … Marx mondotta, „…a vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen”. (Marx—Engels Művei. 1. köt. 378. old.) … a vallás, Marx kifejezésével, „a nép ópiuma”, és a vallás által kifejezett tiltakozás csupán „a szorongatott teremtmény” passzív „sóhaja”, aki a jobb élet utáni vágyakozását a vallásos fantázia szülte túlvilágba helyezi. – Filozófiai kislexikon
SaLa
SaLa-2025.06.06.
György István – Soha többé: SaLa könyvespolca
A marxizmus-leninizmus tudományos világnézet – SaLa morzsái
A marxizmus-leninizmus tudományos világnézet
Ami a valóságban bizonyíthatóan létezik vagy megvalósítható azt el kell fogadni az objektív valóságnak, de csak azt. Ami még alapvetően a fantázia, a képzelet birodalma az még lehet igaz is, ha a valóság igazolja, de lehet hamis is, ha a valóságban nem igazolható!
Az objektíven létező világ valóságnak megfelelő megismerése csak a következetesen objektív tudományos módszerrel és a tudományos világnézettel együtt lehetséges! A tudományos módszer és a tudományos világnézet egymásra támaszkodik, a filozófiai alapja a dialektikus materializmus. Az objektíven létező világ materiális és dialektikusan a természet törvényei szerint változik, fejlődik.
A marxizmus-leninizmus következetesen objektív tudományos világnézete a tudományos módszerre támaszkodik. A következetesen objektív tudományos módszer alapvető jellemzője, hogy magyarázatai megalkotásához minden körülmények között az objektíven létező világ észlelt, a megismert, a tudományos módszerrel vizsgált tényeiből, a tudományos következtetés alapján készült hipotézisből, elméletből indul ki és állításait a valóságban ellenőrzi. A következetesen objektív tudományos világnézet a következetesen objektív tudománnyal együtt fejlődik, egymásra támaszkodnak!
A következetesen objektív tudomány az objektíven létező valóságból a megfigyeléssel, a tapasztalatokkal, az elért tudományos ismeretek felhasználásával, a tudományos következtetésekkel, a képzelőerővel, a logikus tudományos gondolkodással alkotja meg a természet, a társadalom törvényeit, az elméleteit, a hipotéziseit, ezeket azonban a valóságban, a gyakorlatban ellenőrzi kell. Csak ez fogadható el tudományosan, csak ez nevezhető tudománynak!
Tudomány: a társadalmi tudat egyik formája; szisztematizált ismeretek történelmileg kialakult rendszere, melyeknek igazságát a társadalmi gyakorlat állandóan ellenőrzi és pontosabbá teszi (korrigálja). A tudományos ismeret ereje általánosságában, egyetemességében, szükségszerűségében és objektív igazságában van. – Marxista fogalomlexikon
marxizmus—leninizmus: Marx, Engels és Lenin forradalmi tanítása, amely filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézetek átfogó és harmonikusan összefüggő rendszere. … Legfontosabb tétele az, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. A tudományos kommunizmus a Marx által megalapozott politikai gazdaságtan tudományos bizonyítékain nyugszik, amely feltárta a tőkés termelési mód törvényeit és bebizonyította, hogy a kapitalista társadalmat szükségszerűen a szocializmusnak kell felváltania. A marxizmus—leninizmus filozófiai alapja a dialektikus materializmus és a történelmi materializmus. – Filozófiai kislexikon
dialektikus materializmus: tudományos filozófiai világnézet, a marxizmus egyik alkotórésze, filozófiai alapja. A dialektikus materializmust Marx és Engels alkotta meg, s Lenin és más marxisták fejlesztették tovább. – Filozófiai kislexikon
történelmi materializmus: a marxista-leninista filozófia alkotórésze, az a tudomány, amely az emberi társadalom életének és fejlődésének általános törvényeit és e törvényeknek az emberek történelmi tevékenységében való megvalósulási formáit vizsgálja. – Filozófiai kislexikon
SaLa