Kategória: Könyvtár
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
Szálasi naplója: SaLa könyvespolca
A marxizmus-leninizmus világnézete – SaLa morzsái
A marxizmus-leninizmus világnézete
A marxizmus-leninizmus világnézete a kommunista pártok vezetésével az emberiséget a gondolkodó emberek világába vezeti. Ahol megszűnik a lehetősége a megosztott emberiségnek, mert a társadalom a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokráciában kollektív formában létezik. Megszűnik a felsőbbrendűség, a szolgaság, a bér-rabszolgaság, mert az osztály nélküli kommunizmusban ez már lehetséges, a kapitalizmusban azonban ez még lehetetlen.
A kommunizmusban a termelőeszközök kollektív tulajdona és működése teszi lehetővé a kizsákmányolás, a bér-rabszolgaság, az élősködés, a felsőbbrendűség, az emberi jogok megsértésének megszüntetését, ami a kapitalizmusban lehetetlen. A kommunizmus teszi lehetővé a valódi, a politikai-gazdasági-társadalmi egyenjogúságon alapuló szocialista demokráciát, az emberi és demokratikus szabadságjogok megvalósítását. A kapitalizmus szabadsága a kizsákmányolás, a bér-rabszolgaság, az élősködés szabadsága, ami az emberi jogok súlyos megsértése, de csak így működik.
A kapitalizmus működési módja és erkölcse lehetetlenné teszi a valódi, a szocialista demokrácia megvalósítását, mert bér-rabszolgaság van. A kapitalizmus az emberi jogokat, a demokráciát a bér-rabszolgasággal elkerülhetetlenül súlyosan megsérti. A kapitalizmusban törvényes a kizsákmányolás és az élősködés, ezzel együtt jár a felsőbbrendűség és a megosztott világ. A marxista-leninista kommunisták ez ellen küzdenek.
A kommunizmus a gondolkodó emberek világa!
Marxizmus-leninizmus: „Marx, Engels és Lenin forradalmi tanítása, amely filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézetek átfogó és harmonikusan összefüggő rendszere. A marxizmus elméleti kifejezőjévé vált a munkásosztály alapvető érdekeinek és a kommunizmusért vívott harcának. A marxizmus létrejötte forradalmi fordulatot jelentett a természet- és a társadalom tudományban melynek feladata nemcsak a világ helyes magyarázata, hanem megváltoztatása is. Legfontosabb tétele az, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. A tudományos kommunizmus a Marx által megalapozott politikai gazdaságtan tudományos bizonyítékain nyugszik, amely feltárta a tőkés termelési mód törvényeit és bebizonyította, hogy a kapitalista társadalmat szükségszerűen a szocializmusnak kell felváltania. A marxizmus-leninizmus filozófiai alapja a dialektikus materializmus és a történelmi materializmus.
A marxizmus alkotó továbbfejlesztésének új szakasza Lenin nevéhez fűződik, aki Marx munkásságának hű folytatója. Leninnek a marxizmus fejlesztésében betöltött alkotó szerepét fejezi ki a marxizmus-leninizmus elnevezés. Tudományosan elemezte a tőkés termelési mód imperialista szakaszát. Tovább fejlesztette a szocialista forradalom elméletét, s arra a következtetésre jutott, hogy lehetőség van rá, hogy a szocializmus kezdetben egy országban arasson győzelmet. A szocialista forradalom győzelme a Szovjetunióban a lenini eszmék első megvalósulása.“- Filozófiai kislexikon
SaLa
SaLa-2025.06.10.
Sötét Árny Magyarhon Felett: SaLa könyvespolca
A „felsőbbrendű” kapitalisták – SaLa morzsái
A „felsőbbrendű“ kapitalisták
A bér-rabszolgatartó kapitalisták felsőbbrendűen, az emberi jogaikat megsértve viszonyulnak a proletár bérrabszolgákhoz, a marxizmus-leninizmus ennek az embertelenségnek a megszüntetéséért harcol. Bár az emberek jelentősen különböznek egymástól, azonban ez a különbség a környezeti, történelmi tényezőktől függ elsősorban, az osztály nélküli társadalmi forma ezt a különbséget megszünteti a kollektív berendezkedéssel, a tudományos világnézettel, az erre alapuló cselekedettel.
A termelőeszközök magántulajdona, a kapitalizmus működése és erkölcse miatti környezet hatása polarizálja, szélsőségesen megosztja az emberiséget, a jobbat, a kedvezőbb helyzetben lévőket indokolatlanul előnyösebb helyzetbe hozza és a többség fölé kizsákmányolóvá élősködővé teszi, ez embertelen, így ez még csak a gondolkodó állat kora. Az emberi genetika nem ilyen, nem tükrözi ezt a szélsőséges különbséget. Ennél a gondolkodó álltai színvonalnál az emberiség sokkal több. Az emberiséget azonban ez a megosztottság, a kapitalizmus a fasizmussal a pusztulásába vezeti.
A gondolkodó állatként élő emberiség nem képes az általa kifejlesztett termelőerőket kordában tartani. A gondolkodó ember kifejlesztette a termelőeszközöket, de még az ember az ember farkasa, így még az állatvilághoz hasonlatos módon él, mindenki harcol mindenki ellen, az emberiség közös létérdekében nem lehet összefogni. Ez a megosztottság a kapitalizmusban csúcsosodik ki, elenyészően kevés „ember“ érdekében létezik az emberiség. Ilyen körülmények között demokráciáról csak szélhámosan fecsegni lehet, ez valójában önkényuralom, fasizmus, a fasiszta-kapitalizmus.
A gondolkodó állat korában élő emberiség tudata elfogadja a bér-rabszolgaságot, a kizsákmányolást, az élősködést, a felsőbbrendű kapitalisták embertelen, az emberi jogokat sértő uralmát, a kapitalizmus barbárságát. Gondolkodó emberré válni csak a kapitalizmus meghaladásával, az osztály nélküli kommunizmusban lehet, ez az egyetlen lehetősége az emberiség megmaradásának.
termelési viszonyok: … alapját a termelési eszközök tulajdona terén fennálló viszonyok alkotják. Ahol a termelési eszközök társadalmi, kollektív tulajdonban vannak, a társadalom tagjai egyenlőek a termelési eszközökhöz való viszonyukat illetően, és a termelési folyamatban az együttműködés és kölcsönös segítés viszonyai alakulnak ki köztük. A magántulajdon alapján az emberek között uralmi és alávetettségi viszonyok jönnek létre. – Filozófiai kislexikon
fajelmélet: (rasszizmus) (fr. Racisme a race faj) az emberfajok értékbeli egyenlőtlenségét, főlé- és alárendeltségét, a fajkeveredések káros voltát, az un. „tiszta faj” kitenyésztésének szükségességét hirdető antihumanista, reakciós, áltudományos elmélet. Az emberi fajok fiziológiai különbségéből azt a hamis következtetést vonja le, hogy az emberi fajok pszichológiailag, szellemileg nem egyenértékűek; egyesek jellegüknél, tulajdonságaiknál fogva eleve uralomra, mások ezek kiszolgálására hivatottak. A fajelmélet a faj, illetve a fajta biológiai kategóriáját minden más társadalmi kategória elé helyezi; ezzel különösen az osztálykülönbségek elsődleges szerepét tagadja vagy halványítja el. … összefüggő elméletet először az eredeti tőkefelhalmozás, a gyarmatrendszer kialakulása idején dolgozták ki, azt hirdetve, hogy a felsőbbrendű „fehér faj” uralma jogos és törvényszerű az értéktelenebb színes bőrűek fölött. – Filozófiai kislexikon
osztályharc: az összeegyeztethetetlen, ill. egymásnak ellentmondó érdekű osztályok között folyó harc. Az osztályharc valamennyi antagonisztikus osztálytársadalom történelmének alapvető tartalma és hajtóereje – Filozófiai kislexikon
SaLa
SaLa-2025.06.09.
Sallai Imre és Fürst Sándor élete és mártírhalála: SaLa könyvespolca
Tudománytalan világnézet – SaLa morzsái
Tudománytalan világnézet
A dialektikus és történelmi materializmus a marxizmus-leninizmus filozófiai alapja! A tudományos világnézet a tudományos módszerre és dialektikus és történelmi materializmusra támaszkodik. Csak a tudományos világnézettel lehet emberré, gondolkodó emberré válni válni, mert a tudománytalan idealista vallásos világnézet elkerülhetetlenül az emberiséget a katasztrófába, a kipusztulásba vezeti, mert ez a téves, a hamis úton járás. Az idealizmus és a vallás szellemvilága tudománytalan képzeletvilág, felsőbbrendű világnézet, ezzel a fasiszta-kapitalizmust, a megosztott világot, a bér-rabszolgaságot, a kizsákmányolást, az élősködést támogatja.
A tudománytalan világnézet eredménye a kizsákmányolás, az élősködés, a háborúk, a társadalmi, a gazdasági válságok, az embertelenség, a szolgaság, rabszolgaság, a bér-rabszolgaság, a népirtások, a fajelmélet és fajüldözés, a fasizmus, a gyarmatosítás, az imperializmus, ez azonban mind jellemző a kapitalizmusra, így a kapitalizmus meghatározóan a tudománytalan úton jár, uralma alatt a katasztrófák jelzik az útját. Bár a termelőerők hatalmasat fejlődtek. Ez azonban a kipusztulásra vezetheti az emberiséget, ez a fasiszta-kapitalizmus, ez uralkodik a földön, a „sátán“ az úr.
A tudománytalan világnézetek különböző módon a reakciós, a társadalmi haladás ellenes érdekeket szolgálják, ezzel az emberiséget eltérítik a valódi demokráciától és megosztja a társadalmat felsőbb- és alsóbbrendűekre. A marxizmus-leninizmus a megosztott világ megszüntetésére, az osztály nélküli társadalom megteremtésére törekszik, ezzel a cselekedetével az emberiséget az emberré, a gondolkodó emberré válás útjára viszi, mert megszünteti a bér-rabszolgaságot, a kizsákmányolást, az élősködést, a megosztott világot, a tudománytalan világnézetet.
A világnézet társadalmi létet tükrözi vissza, és az emberi tudásnak az adott történelmi korszakban elért színvonalától, valamint a társadalmi rendszertől függ. Az osztálytársadalomban a világnézet osztály jellegű: rendszerint a hatalmon levő osztály világnézete az uralkodó. A világnézetnek nagy gyakorlati jelentősége van: meghatározza az emberek viszonyát a környező valósághoz, és vezérfonal a cselekvés számára. A természet és a társadalom objektív törvényeit feltáró és a haladó erők érdekeit kifejező tudományos világnézet előmozdítja a társadalmi haladást. A reakciós, tudományellenes világnézet az önmagukat túlélt osztályokat szolgálja, gátolja a társadalmi haladást, a kizsákmányoló osztályok érdekeit védi és elvonja a dolgozókat attól, hogy harcoljanak felszabadulásukért. Következetesen tudományos kommunista világnézet a marxizmus-leninizmus, amelynek filozófiai alapja és elidegeníthetetlen része a dialektikus és a történelmi materializmus. Kifejezi a proletariátus és valamennyi dolgozó érdekeit, amelyek egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív törvényeivel. – Marxista fogalomlexikon
SaLa
A kommunizmusban-szocializmusban válik az emberiség gondolkodó emberré
SaLa