Kategória: Könyvtár

Az ember a földön a gondolkodó anyag

A gondolkodó anyag a földön az ember, aki a következetesen objektív tudomány szerint azonban minden tudatosság nélkül a véletlen kölcsönhatásokkal, az élő anyag alkalmazkodóképességének, változóképességének, a változás kényszerének az evolúciónak és a mutációnak, stb., az anyag tulajdonságainak az eredményeként jött létre, mert csak erre van következetesen objektív tudományos bizonyíték és magyarázat! „Az élővilág fejlődéselmélete, amely szerint az élőlények összessége egyszerűbb formákból fejlődött bonyolultabb formákká az anyagi világ fejlődési folyamatainak, a környezet hatásaiknak köszönhetően, mindenféle tervező vagy teremtő behatás nélkül. Az evolúció atyja Charles Darwin angol kutató volt.“

Az ember a földön az anyag gondolkodó formája, aki a következetesen objektív tudomány szerint az állatvilágból az evolúcióval fejlődött ki. Az élővilág és az ember létrejötte minden bonyolultságával együtt az anyagban rejlő lehetőség, csak erre van következetesen objektív tudományos bizonyíték, még akkor is, ha korántsem teljes a kép!

Az élővilágnak tulajdonképpen ugyanaz a „célja”, mint az anyag bármely formájának, vagyis ugyanúgy nincs semmilyen tudatos célja mint egy kőnek vagy egy csillagnak, van és kész, mert megvoltak a létrejöttének a feltételei, így létrejöttek. A gondolkodó anyag tudatos létrejöttére semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték sincs. A képzelődés következetesen objektív tudományos bizonyíték nélkül azonban még csak a fantázia birodalma!

Az emberiség létének önmagán kívül nincs tudatos célja! Azonban gondolkodó emberré kell válnia, ha létezni akar! Az embernek, mint gondolkodó anyagi formának alapvetően ugyanaz a „célja”, mint az egyéb létrejött anyagi formáknak, azaz semmi célja sincs, van és kész. Az anyagi formák (a gondolkodó anyag is) a következetesen objektív tudomány szerint a véletlen kölcsönhatásokban, minden tudatosság nélkül jöttek létre (kivétel a gondolkodó anyag tudatos cselekedeteinek eredménye) és a lehetőségeik szerint passzívan vagy aktívan ellenállnak a változásnak, a formáját bomlasztó hatásoknak, így többé-kevésbé stabilak. Talán ez az aktív védekezés a legjellemzőbb az élővilág anyagra!

„Fejlődés: az anyagi világ jelenségei önmozgásának az alacsonyabb rendűtől (egyszerűbbtől) a magasabb rendű (bonyolultabb) felé irányuló folyamata, amely feltárja, realizálja a jelenségek lényegében rejlő belső tendenciákat, s az új létrejöttére vezet. A szervetlen rendszerek, az élővilág, az emberi társadalom, a megismerés fejlődése közös dialektikus törvények szerint megy végbe. A fejlődés spirálvonal jellemzi. A fejlődés egy-egy folyamatának kezdete és vége van. Tendenciájában azonban már a kezdet is tartalmazza a végpontot, s a fejlődés adott ciklusának befejeződése egyben új ciklus kezdetét jelenti, amelyben megismétlődhetnek az első ciklus bizonyos sajátosságai. (Tagadás tagadásának törvénye). A magasabb rendűnek bizonyos jegyei, amelyek már megvoltak az alacsonyabb rendűben, csak a fejlődés elég maga fokán tűnnek ki teljességgel és itt válnak először érthetővé. Így például a tudat az egész objektív világban lezajlott fejlődés eredménye, és csak innen visszanézve tárható fel az anyagban annak legelemibb fejlettségi fokán is benne rejlő tulajdonság: a visszatükrözési tulajdonság. A fejlődés elméleti formában csak a dialektikus logika módszereivel és elvárásaival reprodukálható.“ – Marxista fogalomlexikon

SaLa

SaLa – Könyvespolca

Folytassuk a harcot!

A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan – SaLa morzsái

Kádár János – A fejlett szocialista társadalom építésének útján: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Kádár János – A fejlett szocialista társadalom építésének útján ->

A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan

Az objektíven létező világ a következetesen objektív tudomány szerint materiális, minden ami létezik az anyag, más nincs, ami mindörökké mozgásban, változásban van. Az anyag dialektikusan a természet törvényei szerint kölcsönhatásokban, ellentmondásokban változik, fejlődik. A formák keletkeznek, változnak, fejlődnek, a megértéséhez a történetüket is ismerni kell.

A materialista dialektika tudományos világnézetének ismerete elkerülhetetlen a gondolkodó emberré váláshoz. Ez a marxizmus-leninizmus, a gondolkodó emberek világnézete, a kommunizmus megvalósításához, az emberiség megmaradásához ez az egyetlen lehetőség. Az emberiségnek ezen az úton kell járnia, ha meg akar maradni.

A kapitalizmus fasiszta-kapitalizmussá változott, világnézete az idealizmussal és a vallással terhelt zavaros, tudománytalan, a pusztulásba vezeti az emberiséget. A bér-rabszolgaság fenntartásához azonban a tudományos világnézet és képviselőik a kommunisták ellen kell harcolnia.

„A dialektikus materializmus … egységes felfogás alapján átfogja a természet, a társadalom és a gondolkodás egész bonyolult hálózatát, s amely szervesen egyesíti magában a valóság megmagyarázásának és elemzésének filozófiai módszerét a világ gyakorlati-forradalmi megváltozásának eszméjével. … A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan, az a felfogás, amely szerint nincs a világon semmi más, mint anyag és az anyag mozgásának és változásának törvényei. … A dialektikus materializmus engesztelhetetlen ellensége a természetfölötti lényekre vonatkozó különféle elképzeléseknek, bármilyen köntösbe bújtatja is ezeket a vallás és az idealista filozófia. A dialektikus materializmus által kidolgozott dialektikus fejlődéselmélet (dialektika) rávilágít azokra az általános törvényekre, amelyek folytán az anyag mozgásának és változásának, az alacsonyabb rendű formákból a magasabba rendű formákba való átmenésének a folyamatai végbemennek. … A dialektikus materializmus, fejlődő tudomány. Elvei és tételei a természettudomány minden nagy felfedezésével, a társadalmi élet formáinak változásával konkretizálódnak, fejlődnek, magukba olvasztva a tudománynak és az emberiség történelmi tapasztalatának új feladatait.“ – Marxista fogalomlexikon

„dialektikus materializmus: a természet, az emberi társadalom és a gondolkodás egyetemes fejlődéstörvényeiről szóló tan. A marxista-leninista párt világnézete. Dialektikus materializmusnak — Sztálin meghatározása szerint — azért nevezzük, mert nézőpontja, melyből a természet jelenségeit vizsgálja, módszere, mellyel őket tanulmányozza és megismeri dialektikus (lásd: dialektika), elmélete pedig, melynek segítségével a természeti jelenségeket megérti és megmagyarázza — materialisztikus (lásd materializmus). A dialektikus materializmus nem csupán a világ megismerésének, hanem egyben átalakításának forradalmi elmélete: a forradalmi cselekvés vezérfonala. Alkotói Marx és Engels, legjelentősebb továbbfejlesztői Lenin és Sztálin.“ – Idegen szavak marxista magyarázattal

SaLa

SaLa – Könyvespolca

Folytassuk a harcot!

Dialektikus materializmus tudományos világnézete – SaLa morzsái

Zinner Tibor Róna Péter – Szálasiék bilincsben 2: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Zinner Tibor Róna Péter – Szálasiék bilincsben 2 ->

 

Dialektikus materializmus tudományos világnézete

A mindörökké mozgásban lévő anyag a kölcsönhatásokban a természet törvényei szerint változik, dialektikusan fejlődik az összetett és bonyolult formákba. A dialektikus materializmus a mozgás és a fejlődés álláspontjáról történeti fejlődési folyamatként vizsgálja a világot. Ebbe a változásba, fejlődésbe a tudatosságot, a célszerűséget a saját létérdekében csak a gondolkodó anyag képviseli, aki ezért megismeri az objektíven létező világot, a természet törvényeit.

A mozgás a mindörökké mozgásban létező anyag alapvető sajátossága, nincs anyag mozgás nélkül és nincs mozgás anyag nélkül. Az anyag és a mozgás szoros összefüggéséről tanúskodik a tömeg és az energia megfelelésének törvénye.

A fejlődés az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendű felé, az egyszerűtől a bonyolult felé tartó mozgás. A fejlődés „célja, kényszere, mozgatója, evolúciója“ a forma ellenálló képességének a növelése a károsító hatásokkal szemben, ehhez azonban a formának is változnia kell.

A dialektikus materializmus dialektikus, mert az anyagi formákat kölcsönhatásukban, ellentmondásaikban, a keletkezésüket, változásukat, fejlődésüket történetükben vizsgálja, materialista, mert a világnézete szerint minden létező az anyag, más nincs, és az anyag mindörökké mozgásban változásban létezik. A dialektikus materializmus az ismeretelméletbe belefoglalta a gyakorlatot, A objektív igazság az, amit az objektív valóságban a tudományos módszerrel bizonyíthatóan létezik.

„A filozófia és az emberek gyakorlati tevékenysége: A filozófia jelentős hatást gyakorol az emberi életre azzal, hogy tanulmányozza a valóság és a megismerés általános törvényeit, ezek alapján kidolgozza a világnézetet és a megismerés általános módszerét. Az emberek magatartása, a gyakorlati tevékenységükben követett elvek függnek általános nézeteiktől, azoktól a filozófiai eszméktől, amelyek tudatukat uralják.

Azok például, akik az idealista világnézet hatalmába kerültek, egyéni életükben sokszor nagy teret engednek az istennek vagy valaminő más természetfölötti erőknek. Inkább a sorsukra hagyatkoznak, mint az őket környező valóság változásait meghatározó törvények ismeretére. Ezzel szemben azok, akik elsajátították a marxista világnézetet, tevékenységükben a valóság objektív törvényeinek ismeretére támaszkodnak. Fő céljuk nem az, hogy a fennálló életfeltételekhez alkalmazkodjanak, miként a polgári idealista világnézetű emberek, hanem az, hogy ezeket a feltételeket szüntelenül tökéletesítsék, módosítsák.

Emellett a filozófiának, nevezetesen a dialektikus materializmusnak a gyakorlattal való összefüggése más úton is megvalósul: a dialektikus materializmus módszertani funkciójának megvalósulása révén. A valóság általános törvényeinek tanulmányozása alapján a dialektikus materializmus megfogalmaz meghatározott elveket vagy posztulátumokat, amelyeket a gyakorlati tevékenységben valamely feladat megoldásánál be kell tartani, más szóval, kidolgozza a cselekvés módszerét, a valóság forradalmi átalakításának módszerét.

Anyag és tudat: Az idealista filozófia rendszerint tagadja az anyag objektív valóságát. Egyes képviselői úgy vélik, hogy anyag egyáltalán nem létezik, hogy az anyagot a materialisták találták ki ateista következtetéseik megalapozása céljából (Berkeley). Mások az anyagot érzetkomplexumnak nyilvánítják (Mach). Ismét mások úgy tüntetik fel, mint az eszme fejlődésének eredményét a tudattól függő, belőle származó valamit (Hegel). … „Az anyag — írja Lenin, e fogalom dialektikus materialista meghatározását adva — filozófiai kategória, amely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, visszatükrözött, érzeteinktől függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgál” “ – Marxizmus-leninizmus filozófiája

SaLa

SaLa – Könyvespolca

Folytassuk a harcot!

Materializmus tudományos világnézete – SaLa morzsái

Zinner Tibor Róna Péter – Szálasiék bilincsben 1: SaLa könyvespolca

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Zinner Tibor Róna Péter – Szálasiék bilincsben 1 ->

 

Materializmus tudományos világnézete

Csak az anyagi világ létezik! Minden létező az anyag! Más nincs! Ez a materializmus lényege, az objektív világ megismerésének tudományos alapja! Az anyagon kívül a következetesen objektív tudomány szerint más nem létezik, így csak az anyag spontán mozgásával, változásával, az egyszerűből az összetettbe, a bonyolultba fejlődésével jöhetett létre minden ami létezik, így a gondolkodó anyagi forma, az ember is a földön (kivétel a gondolkodó anyag tudatos alkotásai).

A világot következetesen objektíven csak a dialektikus materializmus tudományos világnézetére alapozott tudományos módszerrel lehet és csak ezzel érdemes vizsgálni. Ez a marxizmus-leninizmus tudományos világnézete. Bármely tudományos és gyakorlati eredmény csak a materializmus alapján és a természet törvényei szerint jöhet létre, még akkor is, ha erről a létrehozónak fogalma sincs, nem érti vagy éppen tagadja! Az objektív világ materiális természetű és csak a természet törvényei alapján változik fejlődik az összetett, bonyolult formákba.

„Osztálytársadalomban a filozófia mindig pártos. Amikor a filozófia kidolgozza az egész világra, az egész környező valóságra vonatkozó nézetek rendszerét, egyszersmind kifejezi és védi valamely osztály vagy társadalmi csoport érdekeit. Az osztályok és a társadalmi csoportok a filozófiai nézetek révén értelmezik elméletileg helyzetüket a társadalomban viszonyukat a környező valósághoz, a benne zajló folyamatokhoz. A filozófia mint valamely osztály világnézetének az alapja formálja ezen osztály gondolkodás- és cselekvésmódját, szükségleteit és eszményeit.

A materializmus rendszerint a haladó osztályokkal függ össze, amelyeknek érdekük a történelmi haladás, az idealizmus viszont a reakciós osztályokkal, amelyek a fennálló állapotokat védelmezik. A társadalom haladó rétegeinek érdekeit kifejező materializmus a tudományra támaszkodik, a tudomány adataival operál; ezzel szemben az idealizmus rendszerint a vallással függ össze, a vallás dogmáira támaszkodik, és a vallás szükségességét indokolja. …

A marxista filozófia kialakulása a társadalom és a tudomány fejlődésének szükségszerű következménye. A marxizmus filozófiája a proletariátus érdekeit fejezi ki, s ezért a társadalmi fejlődésnek abban a szakaszában jön létre, amikor a történelem porondján a munkások önálló társadalmi erőként lépnek fel, és harcolnak az életfeltételek megváltoztatásáért.“ – A marxizmus-leninizmus filozófiája

„Materializmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indult ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét az objektív valóság az elsődleges, és a tudat, a gondolkodás az anyag által meghatározott. A materializmus ellentéte az idealizmus, amely a szellemet, az eszmét, a gondolkodást, a pszichikait, a szubjektívet tekinti elsődlegesnek.“ – Filozófiai kislexikon

„Ha elismerjük, hogy a természetben objektív törvényszerűség uralkodik, s hogy a természet objektív törvényszerűsége megközelítő hűséggel visszatükröződik az ember fejében, akkor ez materializmus.“ – LENIN MATERIALIZMUS ÉS EMPÍRIOKRITICIZMUS

SaLa