A természetben, a világegyetemben az anyagon kívül más nincs!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Marxista témájú dokumentumok, könyvek
A természetben, a világegyetemben az anyagon kívül más nincs!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A gondolkodó ember célja a kommunizmus!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Az idealizmus és a materializmus között az alapvető különbség az, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz.

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A világ a természet törvényei szerint dialektikusan változik, fejlődik!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A végcél az osztály nélküli társadalom a kommunizmus!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Dialektikus Materializmus: tudományos filozófiai világnézet, a marxizmus egyik alkotórésze, filozófiai alapja.

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A kapitalizmusban elkerülhetetlenül, szükségszerűen a világnézeti jobboldal valósul meg!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Az emberiség törekszik a világ megismerésére, mert ez a létét védi, biztosítja, de csak akkor, ha az objektív valóságot kutatja és nem a képzelet útján jár.

Világnézet – facebook
Az emberiség törekszik a világ megismerésére, mert ez a létét védi, biztosítja, de csak akkor, ha az objektív valóságot kutatja és nem a képzelet útján jár.
Az idealista világnézet, állítás, magyarázat gyengesége, hibája a tudományos következetlenség, nem képes elszakadni a képzeletétől és az objektív valóságban maradni, makacsul ragaszkodik kitalált elképzeléséhez, még akkor is, ha a valóság rácáfol. Az idealista nem képes, nem akar következetesen az objektív valóságra alapozottan gondolkodni, nem támaszkodik következetesen a tudományos módszerre és világnézetre, gyakran éppen hogy nem. Az idealista állítás végeredményében, összességében nem az objektív igazság, mert a tudományos módszerre alapozott valóság nem igazolja, ezért állításai, világnézete nem tudományos értékű.
A materialista világnézet következetesen támaszkodik a tudományos módszerre és világnézetre, állításainak, magyarázatainak az objektív igazságnak és valóságnak kell megfelelnie, a képzelet és a spekuláció is ennek van alárendelve. Ennek legfejlettebb formája a dialektikus és történelmi materializmus, a marxista-leninista világnézet filozófiai alapja. Csak a dialektikus materialista világnézet és a tudományos módszer alkalmas az objektív világ megismerésére, az idealizmus módszere, a képzelődés, a tudományos következetlenség erre alkalmatlan.
Világnézet: a környező világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek rendszere. A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét: a filozófiai, a társadalmi-politikai, az etikai, esztétikai, természettudományos és egyéb nézeteit. Szorosabb értelemben minden világnézet alapvető részét a filozófiai kérdések alkotják. A világnézet legfőbb kérdése a filozófiai alapkérdése. Ennek eldöntésétől függően különböztethető meg a világnézet két alapvető válfaja, a materialista és az idealista világnézet. – Marxista fogalomlexikon
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Az objektív világ megértése a történelem folyamán az idealizmus és a materializmus küzdelmével, a tudomány fejlődésének eredményeként közelített a valósághoz!

A kialakult tudományos világkép a sok ismeretlen miatt nem tükrözheti tökéletesen az objektív valóságot, így szükségszerűen vannak hibás, hiányos, téves részei is. Az objektív világ megértése a történelem folyamán az idealizmus és a materializmus küzdelmével, a tudomány fejlődésének eredményeként közelített a valósághoz!
A világkép akkor hamis, téves, hibás, ha az állításai tudománytalanok, mert letér a következetesen objektív tudományos útról és eljut a képzelet által egy kitalált virtuális világba és kimozdíthatatlanul ott is marad! A hamis világképet az idealizmus képzeletvilága, az objektív világkép kialakítását azonban a materializmus (csak az anyag létezik, minden ami létezik az csak anyag) motiválja. Amiről csak spekulálni, képzelődni lehet és végül is a párja az objektív világban tudományos módszerrel nem igazolható, nem bizonyítható, nem észlelhető az nincs, ez az idealizmus világa.
A hamis állítás jellemzője, hogy magyarázatai, következtetései a végeredményében, összességében nem felelnek meg az objektív valóságnak, az objektív igazságnak, a tudományos módszer, a gyakorlat, a valóság nem igazolja. Bármely következtetés, spekuláció, hipotézis csak akkor az objektív igazság, ha a valóságban a tudományos módszerrel az objektív valóságban bizonyítható, addig azonban még csak a képzelet, a fantázia birodalmába tartozik, ami lehet igaz, de lehet hamis is, az eldöntése azonban csak a tudományos módszerrel lehetséges.
Objektív igazság: filozófiai kategória az emberi ismeret azon tartalmának jelölésére, amely független a szubjektum akaratától és óhajaitól. Az igazságot a visszatükrözött objektum tartalma határozza meg. – Marxista fogalomlexikon
Objektív Valóság: az egész anyagi világ a maga teljességében, valamennyi formájában és megnyilvánulásában. – Marxista fogalomlexikon
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Magyarország felszabadítása 1945 február!

SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára