16
A kommunizmusban/szocializmusban válik az emberiség gondolkodó emberré!
Mi az alapja a szocializmusban, a kommunizmusban a gondolkodó emberré válásnak? A valódi demokrácia! Az emberi és a demokratikus szabadságjogok, a humanizmus, az emberi méltóság megvalósítása. A kommunizmusban/szocializmusban a társadalom szervezése a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságra alapozva a szocialista demokrácia, a valódi demokrácia formájában valósul meg. A népgazdaság kollektivizmussal társadalmi (világ) méretű tervgazdálkodással működik és meghatározó a tudományos világnézet.
A kommunizmusban/szocializmusban
megvalósulnak az emberiség haladó gondolkodóinak az álmai!
A szocializmusban már lehetőség van a polgári demokrácia legfontosabb gondolatainak és a marxizmus értékeinek a megvalósulására. A kommunizmusban/szocializmusban az emberiség haladó gondolkodóinak az álmai, az emberi jogok, a demokratikus szabadságjogok, a jogállami forma, a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!”, a valódi politikai-gazdasági-társadalmi egyenjogúságra alapozott demokrácia; a gondolkodó emberré válás gondolatai már megvalósulhatnak. Azonban ehhez a marxizmus-leninizmus tudományos világnézetének uralkodóvá kell válnia.
Hogyan valósulhat ez meg? Úgy, hogy a valódi demokráciának megfelelően megvalósul a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságra alapozott szocialista államhatalom, megvalósul a társadalmi együttélésben a kommunista kollektivizmus és a szocialista demokrácia, a következetesen objektív tudományos világnézetre alapuló társadalmi tudat és erkölcs. Az individualizmusnak, az egyén érdekének alá kell rendelődnie a társadalom, a közösség, az emberiség érdekének, ami csak a kollektivizmussal és a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúság alapján valósulhat meg.
A szocializmus/kommunizmusra az individualizmus helyett a kollektivizmus a jellemző!
A kapitalizmus működési módja és az individualista erkölcs hatásának eredménye, az egyéni érdek elsődlegességének érvényesülése világviszonylatban csak kevés (élősködő kapitalista) „ember” valódi érdeke lehet, így ez alapvetően csak az értéket termelő dolgozó többség, csak a társadalom, csak az emberiség többsége kárára kapitalista kizsákmányolással valósulhat meg. Bár a kapitalizmus hatékony fejlődőse idején ez a hajtőerő mégis a meghatározó, kedvező tényező! A szocializmusban azonban a dolgozók egyéni érdekei a kollektivizmusban a társadalom, az emberiség érdekének meghatározó, döntő figyelembevételével valósul meg.
Csak a kommunista kollektivizmussal a szocializmusban, majd a kommunizmusban szüntethető meg a bérrabszolgaság embertelensége, így ez a gondolkodó emberré válás egyetlen útja. A gondolkodó ember szabadsága: „a szabadság, amely Robespierre nagyszerű meghatározása szerint ott végződik, ahol mások szabadsága kezdődik.” csak a társadalom kollektív formájában a szocializmusban, majd a kommunizmusban valósítható meg, mert az individualizmusra alapozott társadalmi formában csak a megosztott emberiség világa lehetséges. Ez azonban a kapitalizmusban nem lehet szabadság az emberiség többsége, dolgozó proletárok számára, mert bér-rabszolgaságban élnek és a (bér)rabszolga az nem szabad ember. Még akkor sem, ha szabadon a léte érdekében lesz bérrabszolga, bár dönthet úgy is, hogy éhen pusztul. Ez aztán a nagyszerű szabadság!? Választhat, hogy rabszolga vagy halott lesz.
A fejlett világgazdaság szükségszerűen igényli, megköveteli a kommunista tervgazdálkodást!
A kommunista kollektivizmus a létszükségletek termeléséhez szükséges termelőeszközök kollektív tulajdonát, működtetését, a társadalom és az emberiség érdekében a társadalmi és világméretekben tudományos alapon szervezett tervgazdálkodást valósítja meg, amire csak a szocializmus, majd a kommunista társadalmi forma alkalmas. A kollektív társadalmi forma nem azt jelenti, hogy az egyénnek nem lehet saját érdeke, hanem azt, hogy ez más ember, a társadalom, az emberiség érdekével antagonisztikusan nem ütközhet.
Az emberi jogokat és szabadságjogokat és a valódi demokrácia szabályait mindenkinek be kell tartani a gondolkodó humánus emberé válás érdekében. Így nem lehet senki sem más ember szolgája, bérrabszolgája, rabszolgája. Ez azonban csak a szocializmus, majd a kommunizmusban valósulhat meg, a kapitalizmusban azonban elképzelhetetlen a megvalósulása.
Azonban amíg a termelőerők fejletlensége nem teszi lehetővé a munka szerinti elosztást, addig az individualizmus erkölcsének a hatása még elkerülhetetlen, akár a kapitalizmusban, akár a népi demokráciában, sőt még a korai szocializmusban (Szovjetunió) is ez a tendencia jelentős volt. A Sztálin vezette Szovjetunió azonban ezt nagyon jól kezelte, sikeresen, a lehetőségeknek megfelelően emberségesen fejlesztette a termelőerőket.
A tudományos világnézetre, a kollektív szellemre nevelés, valamint a kemény proletárdiktatúra sokat segített, de nem sikerült elérni a kor kapitalizmusának életszínvonalát. A kapitalista világrendszer végig lopta a föld népeit, így sikerült a proletárjainak is jobb létfeltételeket biztosítani, de ezt a gyarmati és függő népek kárára tette. Balgaságukban a szovjet és a népi demokrácia népei elfelejtették, hogy az ellenforradalom beszélőszerszámmá teszi őket, a dolgozó nép alacsonyabb rendű sorba süllyed, de hiába tanították őket, ostobaságukban vállalták a gyarmati létet, bízva a kapitalista rablók jóságában, de ez nem jött be, de ezt butaságukban észre sem veszik.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm:
„…Balgaságukban a szovjet és a népi demokrácia népei elfelejtették, hogy az ellenforradalom beszélőszerszámmá teszi őket, a dolgozó nép alacsonyabb rendű sorba süllyed, de hiába tanították őket, ostobaságukban vállalták a gyarmati létet, bízva a kapitalista rablók jóságában, de ez nem jött be, de ezt butaságukban észre sem veszik.”
LEHET VITATKOZNI EZEN MEGÁLLAPÍTÁS HELYESSÉGÉN! – vannak is akik megteszik – CSAK ÉPPEN SEMMI ÉRTELME NINCS!