80 éve…

Éppen ma 80 esztendeje, 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az USA légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) AZ AMERIKAI ÉLETEK VÉDELMÉNEK ÁLSZENT INDOKÁVAL atombombát dobott a Hiroshima nevű japán városra.

A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15(± 20%) kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve.

A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Az USA és szövetségesei hadban álltak Japánnal. 1945 augusztus 6.-án már katasztrofális helyzetbe került Japán. Legfőbb háborús ereje – a haditengerészet – ekkor már szinte nem létezett, és küszöbön állt a szigetország elleni invázió.

Az erőviszonyok semmiképpen sem indokolták ennek a szörnyű tettnek a végrehajtását.

Hiroshima csak célterület volt az USA hadserege számára!

HIROSHIMA VISZONT AZ USA POLITIKUSAI SZÁMÁRA CSAK EGY KÖZVETETT CÉL VOLT!

A Hiroshimára ledobott amerikai atombomba valódi célja maga a Föld volt. Az emberiség! Amellyel tudatni akarták: MI URALJUK A BOLYGÓT, ÉS EHHEZ MEGVAN AZ ESZKÖZÜNK ÉS ELSZÁNTSÁGUNK!

Kilenc nappal később, 1945 augusztus 15.-én Japán kapitulált. Az atomba/atombombák ledobása nélkül meglehet még egy hónappal tovább tartott volna a II. Világháború!

Éppen ma 80 sztendeje annak, hogy 1945 augusztus 6.-án az USA megüzente a világnak:

NÁLUNK SE ERKÖLCS, SE MORÁL, SE LELKIISMERET NEM SZÁMÍT!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

 

Ma 79 éves a magyar forint

A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze, valutája; váltópénze a fillér. 2008. február 26-a óta rugalmas árfolyamrendszerben „szabadon lebeg”.

A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták.

A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 kg arany = 13 210 Ft, azaz 1 Ft = 0,0757 gramm arany. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet és a 9000/1946. Értéke az 1927-es pengőhöz viszonyítva: 1 pengő= 3,476 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).

A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:

1946-ban 13,21 Ft/g
2010-ben 9360 Ft/g
2020-ban 15600 Ft/g

1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt

A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot.

Az első forintérméket már 1946-ban elkészítették 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (5 és 50 fillér, 10 és 20 forint) egészen 1989-ig verték.

Countries` Old Coins,magyar, 1 Forint Stock Photo - Image of economy, brexit: 121888504

10-20-50-100 forint a Kádár korszakból, lila 500 forintos és zöld 1000 Ft.

A szocialista Magyar Népköztársaság VISZONYLAG STABIL ÉS FEJLŐDŐ NÉPGAZDASÁGA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI – ENNÉLFOGVA PEDIG KISZÁMÍTHATÓ EGZISZTENCIÁLIS STABILITÁST EREDMÉNYEZETT!

Aztán ELHITTÜK A CSODÁSABBNÁL – CSODÁSABB MESÉKET, ÉS MEGCSINÁLTUK A RENDSZERVÁLTÁST! ORSZÁGUNKAT – GAZDASÁGUNKAT HAZAÁRULÓ BANDITÁK KARMAIKÖZÉ LÖKTÜK!

A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták.

Ezek a politikai banditák pedig az ország vagyonát ELSIKKASZTOTTÁK, GAZDASÁGÁT EGYSZERŰEN MEGSZÜNTETTÉK! MAGYARORSZÁGOT A VILÁG EGYIK LEGNYITOTTABB GAZDASÁGÚ ORSZÁGÁVÁ NYILVÁNÍTOTTÁK!

A rendszerváltáskori – valamilyen hirtelen és furcsa módon – a 20 MILLIÁRD USA DOLLÁRRA RÚGÓ KÜLFÖLDI ADÓSSÁGUNKAT – ami az AKKORI ÁLLAMI TULAJDONNAK KB. 20 SZÁZALÉKÁRA RÚGOTT – ANNAK GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY – FÉKEZŐ HATÁSÁRA HIVATKOZVA – AZ ORSZÁGOT URALÓ MARTALÓCHATALOM ÚGY DÖNTÖTT, HOGY VISSZAFIZETI! A Magyar Népköztársaság állami vagyonának „értékesítéséből” beszedendő összegekből!

Így történt meg, hogy a magyar nép munkája és verejtéke árán létrehozott állami tulajdon mintegy 95 százalékának az „értékesítéséből befolyt” összegből SIKERÜLT AZ IMMÁRON CSAK ÉLŐHELYÜNKKÉ SILÁNYÍTOTT EGYKORI ORSZÁGUNK KÜLSŐ ADÓSSÁGÁNAK ÖSSZEGÉT 230,45 MILLIÁRD USA DOLLÁR FÖLÉ FELTORNÁSZNIUK! TÖBB MINT TIZENEGYSZERESÉRE NÖVEKEDETT A KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁGUNK, MIKÖZBEN A VISSZAFIZETÉSÉRE ELHERDÁLT ÁLLAMI VAGYONUNKAT SZINTE TELJES MÉRTÉKBEN ELSIKKASZTOTTÁK!

Étjük ugye?

VISZONT A VILÁG EGYIK „LEGVERSENYKÉPESEBB GAZDASÁGÁVÁ” VARÁZSOLTÁK ÉLŐHELYÜNKET! AMI PEDIG NEMMZETTHESS POLYTHYKAY ELYTHÜNK LEGFŐBB BÜSZKÉLEDÉSÉRE OKOT ADÓ TETTÜK!

HALLJUK IS FOLYTON, HOGY A „MAGYAR GAZDASÁG EREDMÉNYEINEK A MEGŐRZÉSE” A LEGFŐBB GONDJA A NEMMZETTHY ELYTHNEK!

A MAGYAR FORINT MEGVÉDÉSÉRŐL NEM RIKÁCSOLNAK DICSHIMNUSZOKAT!

A magyar forint megszületésekor 1 amerikai dollárért kb. 11 forintot fizettek.

Ma – a magyar forint 79. születésnapján – 1 USA dollárért KÖZEL 400 forintot kell fizetni!

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt. REMÉLJÜK még sokáig forgalomban lesz.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

 

Nyomós okai vannak a csehek jobb gazdasági teljesítményének!

Ciki, a cseh gazdaság tizenkétszer nagyobbat tudott nőni a „magyarhoz” képest

A cseh gazdaságot ugyanúgy érintik a szankciók és a háború, mint Magyarországot, ennek ellenére ott nem kell mutogatni arra, hogy más a hibás. Csehországban 2,4 százalékot nőtt a GDP egy év alatt, nálunk 0,2 százalékot.

Éves összehasonlításban a második negyedévben 2,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban. Az első negyedévi növekedés szintén 2,4 százalékos volt – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal szerdán Prágában azzal, hogy becslésről van szó.

Negyedéves összehasonlításban az április-júniusi időszakban a GDP 0,2 százalékkal emelkedett. A gazdasági növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása idézte elő. A második negyedévben éves és negyedéves szinten hasonló módon erősödött foglalkoztatási ráta is – jelezte a statisztikai hivatal.

„A GDP éves szintű 2,4 százalékos növekedését kimutatásaink szerint kiemelten a háztartási fogyasztás és a tőkefelhalmozás támogatta” – jelentette ki Vladimír Kermiet, a statisztikai hivatal szakigazgatója. A háztartási kiadások növekedése egy éve folyamatos – fűzte hozzá.                        (piacesprofit.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…A cseh gazdaságot ugyanúgy érintik a szankciók és a háború, mint Magyarországot, ennek ellenére ott nem kell mutogatni arra, hogy más a hibás. Csehországban 2,4 százalékot nőtt a GDP egy év alatt, nálunk 0,2 százalékot…”

-NEMADDIG ‘A…!

Hiszen Csehország és a Minden Bajok Okozója – a „háborúzó” Ukrajna KÖZÖTT – ott van ám egy „lengéscsillapító” ország! Szlovákia!

Ezzel szemben Döbrögisztán vajdaság KÖZVETLENÜL HATÁROS Ukrajnával! Ezért aztán az OTTANI „HÁBORÚ” KÁROS HATÁSAI IS KÖZVETLENÜL TUDNAK IDE BEGYŰRŰZNI!         

És… – mindezek mellett! – vegyük már tudomásul végre MI – MAGYAROK! – IS: A CSEHEK NEM SZÁMOLTÁK FEL A SAJÁT GAZDASÁGUKAT MARADÉKTALANUL MINT PLD. MI A RENDSZERVÁLTÁSKOR, ÉS NÁLUK NEM ALAKULT – MERT NEM ALAKULHATOTT KI! – A MIÉNKHEZ HASONLÓ NER!

A „háború miatt” NEM MEGY JOBBAN A MI SORUNK!

Repülőrajt helyett laposkúszás – már Hájfejű Marci sem tagadja

Már csak 1 százalékos GDP-növekedést vár idénre az Orbán-kormány – ismerte be a nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. Az eddigi 2,5 százalékos adat helyett.

A kormány korábban 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt 2025-re. Ezt az év elején 2,5 százalékra csökkentették, majd a legújabb prognózisban már csak 1 százalékkal számolnak – írt meg a portfolio.hu a háttérbeszélgetés részletetit. A régóta beígért 4 százalékos növekesési célt most 2026 második negyedévére ígérik.

Az elemzők a minisztériumnál gyengébb idei növekedésre számítanak, de a tárca új prognózisa nem irreális. Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője a Klubrádiónak elmondta, a piaci konszenzus 0,7 százalékkos, az ING 0,5 százalékkal számol 2025-re. Mint mondta, vannak pozitív hírek a gazdaságban, de az első félév gazdasági stagnálása miatt az év második felében jelentős előrelépésre lenne szükség ahhoz, hogy összejöjjön az egy százalékos GDP növekedés.

Hozzátette, a mezőgazdaság nagyon tudja befoylásolni az adatokat, nagy kérdés, hogy az elmúlt idszak esőzései menniyre tudják megmenteni a naprarfogfró és a kukorciatermést. Kérdés az is, hogy a járműgyártás és az autóipar területén milyen megrendelések lesznek.

A GDP mellett az inflációs előrejelzés is változott. A korábban várt 4,5 százalék helyett most 4,7 százalékos éves inflációra számítanak. A költségvetés tervezésekor pedig még ennél alacsonyabb, 3,7 százalékos rátával kalkuláltak.  (klubrádió)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…A régóta beígért 4 százalékos növekesési célt most 2026 második negyedévére ígérik…”

-ÁM HA AKKOR SEM VALÓSUL MEG? – SEMMI GOND! MAJD KÉSŐBBRE FOGJÁK PROGNOSZTIZÁLNI!

A lényeg az, hogy a pórnép HIGYJEN A MESÉBEN!

MERTHOGY AMIKET A „magyar” qrmány és annak feje – a vajda – SZOKOTT NEKÜNK MONDANI, HÁÁÁT… – AZOK BIZONY NEM EGYEBEK, MINT MESÉK!

Ezek a MESÉK PEDIG KIZÁRÓLAG A vajda HATALMON MARADÁSÁT SZOLGÁLJÁK!

ADDIG PEDIG NINCS IS SEMMI GOND, AMÍG A PÓRI MAGYAROK TÖBBSÉGE HISZI A MESÉKET!

Amúgy pedig Hájfejű Marci – a vajda NEMMZETTHGARÁZDÁLKODÁSI MINISZTERE – az újabb negatív GDP-adatot a „háború elviselhetetlen pénzügyi terheivel” magyarázza!

 

 

Dejszen a vajda NEM EZT ÍGÉRTE!

Varga Mihály: 1 százalék sem lesz a gazdasági növekedés, magasak az inflációs várakozások

Mint azt megírtuk, nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. Az ülés után Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztató tartott, ahol elmondta, hogy a Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, amihez óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés szükséges, írja a Portfolio.

Varga Mihály a sajtótájékoztató azzal kezdte, hogy kiemelte, a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, ehhez pedig óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés szükséges. Mint mondta, ezzel összhangban a mai ülésen a Tanács 6,5%-on tartotta az alapkamatot.

Az elnök elmondta, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját 10%-ról 8%-ra csökkenti augusztustól a jegybank, ez technikai jellegű lépés, nem jelent változást a monetáris politika irányultságában.

Kiemelte, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is az árstabilitással konzisztens szintnél magasabban alakulnak, míg a vállalati inflációs várakozások csökkentek. Az elnök szerinte az inflációs cél eléréséhez az inflációs várakozások csökkentése mellett a pénzpiaci stabilitásra van szükség.

Az amerikai és az uniós költségvetési csomagok a várakozások szerint 2026-tól élénkíthetik a gazdasági növekedést. Az USA esetében ez 2025-2034 között évente 0,5 százalék, míg az EU esetében 0,3-0,4%-os élénkülés várható, mondta Varga Mihály.

Azt is ismertette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben is stagnálhat, ugyanakkor az év második felében fokozatos erősödés várható.

A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációcsökkentő hatással bírnak, összesen 1,5%-kal alacsonyabb ezek miatt az áremelkedési ütem, mondta az elnök a jegybank becsléseiről. Az inflációs várakozások csökkentése kulcsfontosságú, a jegybanki céllal párhuzamos horgonyzásuk hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez Varga Mihály szerint.

A jegybanki fedezett hitelprogramok kifutásával a bankrendszer szabad likviditástöbblete érdemben mérséklődött, ehhez igazodva döntött a Monetáris Tanács a kötelező tartalékráta csökkentéséről

– folytatta Varga Mihály.

Majd hozzátette: a jelenlegi gazdasági környezetben továbbra is stabilitás-orientált monetáris politikára van szükség. A Tanács megítélése szerint az inflációs pályát övező kockázatok mellett szigorú monetáris politikával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

A magyar gazdaság szempontjából elemi fontosságú az euróbevezetés feltételeinek teljesítése. Ma az a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen. Ha ezek teljesülnek, akkor lehet gondolkodni azon, kell-e Magyarországnak euró és a bevezetés pályája milyen legyen – mondta kérdésre válaszolva Varga Mihály.

Nem látunk olyan beérkezett adatokat, melyek átírnák a júniusi inflációs jelentésben ismertetett előrejelzésünket a 2025-re várható 0,8%-os gazdasági növekedéssel kapcsolatban, válaszolta a jegybank elnöke.

Márciusban elrendeltem az aranytartalékra vonatkozó felülvizsgálatot, ez három hónapig tartott, majd lehetővé tettük, hogy a parlamenti képviselők ellenőrizzék az aranytartalékot

– mondta az elnök.

Nemzetközi összevetésben a viszonylag magas arányban aranyban tartalékoló országok közé tartozunk, felül kell vizsgálni, hogy a következő években szükséges-e növelni az aranytartalékot. Ez a vizsgálat elkezdődött, a Monetáris Tanács fogja majd tárgyalni a javaslatokat, tette hozzá.

Olyan változások zajlanak körülöttünk, melyek egy dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot, ebben a környezetben kell meghoznunk a döntéseinket. A júniusban adott inflációs előrejelzés eligazítást tud adni a piac szereplőinek arról, mi várható a kamatpályában, de hónapról hónapra haladunk és döntünk a beérkező információktól függően – emeli ki a várható kamatpálya kapcsán az elnök.                                                                                                                                            (penzcentrum.hu)

A lakosság durvább inflációt lát, mint a KSH – ez Varga Mihály szerint is baj

Magasak a lakosság inflációs várakozásai, ezek nem tükrözik a reálinflációt.

A hazai infláció júniusban 4,6 százalékra emelkedett, a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött.

„A lakossági inflációs várakozások még mindig magasabbak az árstabilitással konzisztens szintnél, míg a vállalati árvárakozások csökkentek” – mondta.

A lakossági inflációs várakozások 2023 eleje óta csökkentek, de még mindig magasak, nem állnak összhangban sem az árstabilitással, sem a tényinflációval” – hangsúlyozta Varga Mihály. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek jelentősen befolyásolják a középtávú inflációs folyamatokat, ezért a várakozások további mérséklése kulcsfontosságú.

A GDP-prognózis is szóba került, továbbra is 0,8 százalékos növekedést várnak 2024-re. „Nem látunk olyan új adatot, ami felülírná a júniusi inflációs jelentésben rögzített pályát, az év második fele lesz meghatározó.” Csányi Péter másik kritikájára reagálva – miszerint Magyarország „leszakadt” Kelet-Európától – azt mondta épp ellenkezőleg, Magyarország a legutóbbi versenyképességi rangsorban hat helyet javított, ami biztató, és a kormány célja, hogy ez tartós legyen.                                                                                                      (mfor.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Dejszen a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk NEM EZT ÍGÉRTE NEKÜNK!

Ő „SZUPERÉVET”, SZÁRNYALÁST, BOLDOGSÁGOT – BÉKESSÉGET ÍGÉRT!

VALAKI CSÚFUL ÁTVERT MINKET!

(Az viszont biztos, hogy aki átvert minket, AZ NEM A vajda vaút! Hiszen rulla tuggyuk jaúl, hogy ű osztánn eggyátalán nem ollan fajta! Hiszen ű mindíg csak a ‘zigazat monggya nékünk – a póri népeknek!) 

DE ENNEK A VARGA MIKHÁLNAK…- MÉG A SZÖME SE ÁLL JAÚL!

Lézerjani IS legalább úgy tud hazudni, mint a vajda!

A számok cáfolják Lázár Jánost, így robbant be a magyar államadósság

A kijelentésre azóta a Szabad Európa és a 444.hu elemzéseiben is cáfolat érkezett. Az Orbán-kormány 2020 óta nominális értelemben megduplázta hazánk adósságállományát, a legnagyobb baj azonban nem a régi, hanem az egyre halmozódó új adósságokkal van, amelyeket a legdrágábban mi finanszírozunk az EU-tagállamok közül.

Elindult az Adósságóra weboldal, amelyet Vajda Zoltán ellenzéki parlamenti képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke hozott létre. A mutató 63.609.545.335.461, vagyis körülbelül 63–61 ezer milliárd forintot jelzett hétfőn délután. Ennek alapján egy öttagú magyar család momentán hozzávetőleg 32,8 millió forintnyi államadósságot cipel a hátán, ennyiből kijön egy 3 szobás miskolci panellakás. És ez az adósság folyamatosan, másodpercenként nagyjából 140.000 forinttal azóta is emelkedik.

Természetesen ez, mint minden kalkulátor, átlagokkal számolva készít modellezést. De az Államadósság Kezelő Központ Zrt. statikusabb, tehát ritkábban frissülő, viszont pontos adatai hasonló értéket mutatnak – kalkulálnak a 444.hu-n.

Az államadósság, ha összegszerűen nézzük, kilőtt az utóbbi években. Néhány napja hívta fel a figyelmet arra a Szabad Európa is, hogy az adósság szintje 2020 márciusától idén márciusig lényegében a duplájára nőtt.

Az akkori 31.743 milliárd forint öt év alatt 30.669 milliárddal emelkedve érte el az idei első negyedév végi 62.412 milliárd forintos szintet, ami arányaiban 96,6 százalékos növekedést jelent.

Nem csak a nominális, tehát összegszerű adósságbővülést néznénk. Az államadósság állományának szintjét ugyanis a bruttó hazai termék, az úgynevezett nominális GDP arányában szokták nézni.

A 2010 utáni Orbán-korszak első időszaka ebben jól teljesített. A 2008–09-es pénzügyi krízis és az abból kirobbant világgazdasági válság idején meglódult és 80 százalék fölé emelkedett adósságszintet – amiben szerepe volt annak is, hogy 2009-ben brutálisan, 6,6 százalékkal esett vissza a GDP – 2019/20 fordulójáig folyamatos, trendszerű csökkentéssel 65 százalékra szorították le (kellett ehhez a kedvező világgazdasági környezet, a magas GDP-bővülés és az alacsony inflációs és kamatszint is).

A miniszter szerint még mindig az 1990 előtti rezsim adósságát nyögjük

Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt heti Bácsalmáson tartott lakossági fórumán az államadósság kérdésében kijelentette, hogy jobban állunk, mint 2010-ben, amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást. A bekiabálóknak válaszolva azt mondta, hogy „nem elloptuk, hanem megháromszoroztuk Magyarország vagyonát”, a kormánynak pedig azért kellett ma hitelt felvennie, mert még mindig a Kádár-rendszer itt hagyott adósságát fizetjük vissza. „Ez nettóban egy fillér új adósságot nem jelent” – mondta.

Mint a Szabad Európa megírta, az Orbán-kormány komoly küzdelem árán 2020-ra letornázta 65,2 százalékra az adósságrátát. Ez volt a legjobb eredmény, azóta a GDP-arányos ráta ismét magasabb szinten van.

Pedig a kabinetnek nemcsak az adósságrátát sikerült csökkentenie tíz év alatt, hanem elérte azt is, hogy sokkal egészségesebb szerkezetű lett az állam tartozása. A 2010-es évek elején gondot jelentett, hogy az adósság jelentős hányada volt devizában és külföldi befektetők kezében. Az adósságfinanszírozás szempontjából nagyobb biztonságot jelent, ha a külföldi kézben lévő, rövid lejáratú papírok és devizakötvények volumene csökken, és inkább belföldi szereplők felé adósodik el az állam.

A cél érdekben indult egy kampány, amely a hazai intézményi befektetőket és leginkább a lakosságot célozta. Sikerült a belföldi és a lakossági részarányt emelni a forintalapú állampapírok kibocsátásával. Míg 2011-ben 10,4 ezer milliárd forint volt a forintalapú állampapírok összege, 2020-ra megháromszorozódott az állomány, és elérte a 29,2 ezer milliárd forintot.

Ahhoz, hogy a nyolcvan százalék feletti adósságráta 65 százalékra csökkenjen, támogató környezet is kellett. Folyamatosan csökkentek a kamatok, ezzel jelentősen mérséklődtek az államkötények után fizetett hozamok, vagyis olcsóbb volt finanszírozni az állam adósságát. És 2010 után érkeztek meg nagyobb összegben az európai uniós támogatások is.

A koronavírus-járvánnyal azonban véget ért a világgazdaság felől érkező támogató környezet pozitív hatása. Magyarország – más államokhoz hasonlóan – elengedte a gyeplőt, a költségvetési hiány növelésével és devizakötvények kibocsátásával igyekezett stimulálni a gazdaságot. Az Európai Bizottság pedig bekeményített: a jogállamisági problémák miatt felfüggesztették az uniós támogatások és a Covid utáni helyreállítási alap kifizetéseit.

A járványt követően bedurranó inflációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a világ jegybankjai az alapkamat emelésével reagáltak, ami megdrágította az adósságfinanszírozást. A magyar gazdaság évek óta képtelen a növekedésre – ez is hozzájárult a hazai adósság emelkedéséhez, és nem szabad elfelejteni a jövőre esedékes országgyűlési választásokat sem.

Az ÁKK adatai szerint a nettó kamatkiadások a 2020-as 980 milliárd forintról 2023-ra 2321 milliárd forintra ugrottak. Vagyis éves szinten több mint kétezer milliárd forintra rúg csak a kamatok kifizetése. Ahogy a Portfolio.hu beszámolt róla, a költségvetésben 2025-re pénzforgalmi alapon 3836 milliárd forint kamatkiadás van tervezve, ennek 40 százaléka már három hónap alatt teljesült.

Azóta azonban nemcsak összegszerűen lódult meg az államadósság, a GDP-arányos szintje is visszakerült 80 százalék közelébe. És bár onnan enyhén sikerült mérsékelni, 2021 vége óta egy szűk sávban, a 73–76,6 százalék közötti tartományban mozog.

A 444.hu értékelése szerint a magyar adósság legnagyobb problémája, hogy nagyon magas a finanszírozás költsége, azaz túl sokat fizet az állam kamatokra a felvett hitelekért – bár egyes hitelek, például a tavalyi kínai gigahitel kamatkondíciói még nem is nyilvánosak –, illetve a kibocsátott állampapírokért.

Már 2023-ban a magyar államadósság finanszírozása került GDP-arányosan a legtöbbe az Európai Unióban, és a probléma megmaradt 2024-re is. Míg a teljes adósságállomány „csak” a kétszeresére duzzadt 2020 márciusa óta – ami így is hatalmas ugrás –, addig az idei első öt hónapban kifizetett összes nettó kamatkiadás több mint kilencszerese az öt évvel ezelőttinek.

Ebben az évben a kormány 3549 milliárd forintot tervezett kamatokra költeni – ez mintegy 30 százalékkal több lett volna, mint amit az egészségügy működésének alapját jelentő gyógyító-megelőző kiadásokra szántak a költségvetésben. De valószínűleg ez sem lesz elég: miután a tényleges kiadások már május végére elérték az éves előirányzat csaknem 58 százalékát az időarányos 41–42 százalék helyett, jó esély van arra, hogy a tényleges nettó kamatkiadás közelebb lesz a 4000 milliárdhoz, mint a 3500-hoz. Hacsak decemberben nem jönnek ismét trükkök százai.                                                            (24.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…jobban állunk, mint 2010-ben, amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást. A bekiabálóknak válaszolva azt mondta, hogy „nem elloptuk, hanem megháromszoroztuk Magyarország vagyonát”, a kormánynak pedig azért kellett ma hitelt felvennie, mert még mindig a Kádár-rendszer itt hagyott adósságát fizetjük vissza. „Ez nettóban egy fillér új adósságot nem jelent…” – mondta Lézerjani!

ÉS AZ ÉG NEM SZAKADT LE RÁ ENNEK AZ ORDAS NAGY DUPLA HAZUGSÁGNAK A HALLATÁN!

Márpedig ha lehet hinni azon kósza híreknek, hogy Lézerjani lészen a jövő esztendőre MEGSZERVEZETT „választásokon”  vajdabanda „miniszterelnökjelöltje” a levitézlett Döbrögi helyett, MÉLTÓ UTÓDJA LÉSZEN a „HAZUGSÁG – ÉS TOLVAJKIRÁLY” CÍMÉT ABSZOLÚT JOGGAL A MAGÁÉNAK TUDÓ vajdánknak! (Aki pedig ugyanezen kósza hírek szerint FÖLFELÉ KÍVÁNJA MAGÁT „BUKTATNI”! Ő lenne az időközben „lemondó” Sulyok Tamás helyett a „Magyar”Köztársaság enöke!)

De mindegy is – NEKÜNK – MAGYAROKNAK! – hogy hogyan lesz, miként lesz! Hiszen Lézerjani bebizonyította: Ő IS KÉPES LEGALÁBB AKKORÁKAT HAZUDOZNI, MINT AZ Ő FŐNÖKE – a vajda!  

A berettyóújfalui „JELENÉSÉNEK” EGYIK EMLÉKEZETES MOMENTUMA – KELLENE PEDIG HOGY FIGYELMEZTESSE – NEM MINDEN PÓRI MAGYAR „VEVŐ” ÁM AZ Ő ÉS A BANDÁJA HAZUGSÁGAIRA!

Végül pedig bemásoljuk ide a 24.hu cikkében említett https://www.adossagora.hu/ linkjét! Amely meglehetősen „szemérmes” módon MINDÖSSZE 1991 – IG MUTATJA VISSZAMENŐLEGESEN A MI ÁLTALUNK VISSZAFIZETENDŐ ÁLLAMADÓSSÁG MÉRTÉKÉT!

(Pedig hát az UTOLSÓ „BÉKEÉVIG” – azaz 1989 – ig ÉRDEMESEBB LENNE!

ARRÓL MÁR NEM IS SZÓLVA, HOGY AZ AKKORI „VAGYONLELTÁR”(unk) HÁNY – ÉS HÁNY NAGYSÁGRENDEKKEL NAGYOBB ÁLLAMI VAGYONRÓL SZÓLT – MINT A JELENLEGI!)

MINDEZEK UTÁN Lézerjani „…A bekiabálóknak válaszolva azt mondta, hogy „nem elloptuk, hanem megháromszoroztuk Magyarország vagyonát”, a kormánynak pedig azért kellett ma hitelt felvennie, mert még mindig a Kádár-rendszer itt hagyott adósságát fizetjük vissza. „Ez nettóban egy fillér új adósságot nem jelent…”

Türelem Kedves „devizások”! CSAK TÜRELEM!

Devizaadósok: mutatjuk, kinek lehet érdemes lépnie

Tényleg óriási változás következett be a devizaperek megítélésében, az adósok kilátásaival kapcsolatban.

Mindez azonban jócskán elkésett, így további fejlemények nélkül (egyelőre?) meglehetősen szűk kört érinthet a kedvező fordulat. A kormány a Kúriára mutogat.

Tömegével indulhatnak itthon újra a devizahiteles perek – írtuk meg korábban – az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaszi ítélete nyomán. A bíróság egy svájci frankos lízing szerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződés érvénytelenné vált, mert tisztességtelen volt az árfolyamkockázat egyoldalúan a fogyasztóra hárítása, akkor azt nem lehet – ahogy ezt a magyar jogszabályok lehetővé tennék – érvényessé tenni. Ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Az egykori devizahitelesek kaptak már eddig hideget, meleget, sok jogi csűrcsavarban kellett volna tudniuk eligazodni. Az uniós bíróság pedig korábban (2021. őszén) kifejezetten azt állapította meg, hogy hiába jár rosszul az árfolyamkockázat miatt a devizahiteles adós, nem érvényteleníthető a szerződés csak azért, mert tisztességtelen kikötés van benne. Rögzítették azt is, hogy az uniós joggal nem ellentétesek az ezt orvosló magyar jogszabályok. Most tulajdonképpen, sokak jogérzetével összhangban, végre kimondták ennek gyökeres ellentétét.

Mennyi érintett lehet?

Marczingós László, az adósokat az EUB előtt sikerre vivő ügyvéd szerint körülbelül hárommillió szerződésről van szó, melyek összértéke 18,5 milliárd euró. Bihari Krisztina, aki már két devizahiteles pert nyert meg az Európai Bíróság fordulópontot jelentő devizahiteles ítélete óta, a Szeretlekmagyarországnak nyilatkozva azt mondta: a korábban elvesztett ügyeket is újra kellene nyitni, mert kiderült, a bíróság tévedett és a családoknak volt igazuk.

Elsőként egy inárcsi asszony nyert, aki 2008-ban 7 millió forintot vett fel az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től. Ő összesen 13,4 milliót fizetett a kisnyugdíjából egészen 2025 februárjáig. Mint az ügyvéd elmondta, most visszakapja a 6 millió 400 ezres különbözetet és annak kamatát is. A második nyertes perben eredetileg a bank indított jogi eljárást. A bíróság azonban megállapította, hogy sem kamat, sem költség nem jár a banknak, sőt, az ügyfél túlfizetésben van.

Saját adatgyűjtésünk szerint egyébként a pénzügyi válság kitörése (ekkor szabadultak el a devizaárfolyamok) után, 2009-ben a lakossági devizahitel-állomány közel 5700 milliárd forintra rúgott, ami a teljes hitelportfólió mintegy 68 százalékát tette ki. Az elszámoltatás (erről az intézkedésről részletesen itt tájékozódhat) eredményeképpen 66 ezer szerződés szűnt meg (a visszatérítés akkora vagy nagyobb volt, mint a fennálló tartozás).  A devizaalapon eladósodottak közül 131,7 ezernek már akkor felmondták a szerződését 230,3 ezernél több ügy pedig követeléskezelőnél landolt.

Van még mire várni

Az „aktív” és felmondott szerződések megkülönböztetése az eltérő jogi helyzet miatt is fontos lehet. Persze sok más is befolyásolhatja, ki előtt milyen út állhat a továbbiakban. Azokkal a volt devizahitelesekkel, akik finanszírozójuktól komoly engedményt kaptak (esetenként a hitel felét is elengedték, de lízingcégnél akadt 80 százalékos mérséklés is), aláíratták, hogy minden esetleges pereskedésről lemondanak. Nekik tehát semmilyen lehetőségük sincs.

A többieknek nem mellékes, hogy mire jut végül a Kúria (a kormány mossa kezeit, úgy tesz, mintha nem ők nyomták volna át izomból az adósokat végképp megnyomorító törvényeket). A legmagasabb bírói fórum már jelezte, hogy a devizaperekkel kapcsolatban  jogegységi döntésre készül az uniós ítélet tükrében. Bihari Krisztina szerint a Kúria úgy értelmezi, hogy az Európai Bíróság döntése csak azokra az ügyekre vonatkozik, ahol maga az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen. Ennek következtében úgy tűnik, vannak bankok, amelyek ellen megnyerhetőek a perek, és vannak, amelyek ellen nem.

Az ügyvédnő hangsúlyozta: a bankok önként nem fognak a zsebükbe nyúlni, amíg központilag el nem rendelik a visszafizetést. Addig mindenre fognak hivatkozni, elévülésre, jogerőre, bármire, amivel a visszafizetést elkerülhetik. Az ügyek tehát (most még) szigorúan egyediek.

Az ügyvédnő úgy látja, hogy az OTP, az Erste, a K&H, a régi MKB és FHB esetében, főként a jelzálogszerződéseknél a nyilatkozatot érvényesnek tekintik. A kisebb bankoknál (ide sorolja a CIB-et is) jelzáloghitelt felvevők mellett az autók deviza-alapú lízingszerződései azok, amelyek még leginkább érvénytelennek minősülhetnek. Bihari azt mondja, ezeknél még a szerződésben rögzített 120 hónapos futamidő szerinti törlesztőrészleteket sem kell visszafizetni – csak a folyósított tőkét.

Devizahitele a 2015-ös forintosítás után alig valakinek maradt, az viszont már több mint tíz éve volt, és a magyar jog szerint az ilyen perekben az elévülési idő általában öt év. Bihari arra számít, hogy a magyar bíróságok újabb uniós ítélet nélkül nem engednek majd az elévülés kérdésében. Csakhogy egy ilyen ügy szintén épp az Európai Bíróságon van, így a helyzet könnyen megváltozhat. Az ügyvédnő azt tanácsolja mindenkinek, várja ki az Európai Bíróság következő döntését, amely tiszta helyzetet teremt majd az elévülést illetően is.                                                                                                             (azénpénzem)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

 Bal-Rad komm: „…Az uniós bíróság pedig korábban (2021. őszén) kifejezetten azt állapította meg, hogy hiába jár rosszul az árfolyamkockázat miatt a devizahiteles adós, nem érvényteleníthető a szerződés csak azért, mert tisztességtelen kikötés van benne. Rögzítették azt is, hogy az uniós joggal nem ellentétesek az ezt orvosló magyar jogszabályok. Most tulajdonképpen, sokak jogérzetével összhangban, végre kimondták ennek gyökeres ellentétét…egy ilyen ügy szintén épp az Európai Bíróságon van, így a helyzet könnyen megváltozhat. Az ügyvédnő azt tanácsolja mindenkinek, várja ki az Európai Bíróság következő döntését, amely tiszta helyzetet teremt majd az elévülést illetően is…” 

Úgyhogy Kedves „devizások”! – CSAK TÜRELEM KELL! AZ MEG UGYEBÁR – a „magyar” qrmány nem kis szerencséjére – VAN BŐVEN! (Hiszen a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk azzal kérkedett nem is olyan régen, hogy az ő általa uralt területen élők – A MAGYAROK! – azt is ELTŰRIK, HOGY A HÁTUKON FÁT HASOGASSON!) 
       

Visongott egy kicsit tegnap a youdapesti polythykay dagonya

Vajda: A szegénységgel szemben nem a gazdagok ellen folytatott háború a megoldás

Rég volt a történelemben olyan miniszterelnök, aki annyit ártott az országnak, mint ön – szólította meg Kálmán Olga (DK) kedden a parlamentben Orbán Viktort az azonnali kérdések órájában. A képviselő elmondta, hogy a kormányfő közvetlen családtagjai 18 céggel rendelkeznek, és tavaly több milliárd forint osztalékot fizettek ki maguknak.

Igaz, hogy az ön testvére vízumbizniszben érdekelt?

tette fel a kérdést Kálmán a Telex június 10-én megjelent cikkére utalva.

Üzleti ügyekkel a magyar miniszterelnök nem foglalkozik,

kezdte válaszát Orbánt és azt állította, hogy a pénzügyeiről 35 éve minden magyar tud, mert közzéteszi a vagyonnyilatkozatait és ha Kálmán Olga bűncselekményt lát, akkor tegyen feljelentést.

Komjáthi Imre arról beszélt, hogy ha kevesebb gazdag van, akkor magasabb szintű lenne az életszínvonal, az oktatás, kevesebb gyereknek kellene éhezni, tehát a magyar fejlődés útja, hogy kevesebb a szegény és kevesebb a gazdag.

Orbán szerint mióta „nemzeti kormány” van Magyarországon, megfeleződött a szegények száma és 1 millióval több ember dolgozik, de a baloldal ezt nem támogatja. Komjáthi azzal válaszolt vissza, hogy ha rendes törvényeket hoznak, azokat fogják támogatni, és megkérte, Orbán menjen el vele egyszer országjárásra.

A szegénységgel szemben nem a gazdagok ellen folytatott háború a megoldás (…) A kormánynak van három elvárása: a gazdagok fizessék be az adót, tartsák be a törvényeket és adjanak munkát az embereknek,

mondta viszontválaszában a kormányfő, aki szerint elő szokott fordulni, hogy mindenféle „budai úri gyerekek kioktatnak minket” a valóságról, de Komjáthitól ezt nem várta volna, mert ő munkásember, és a parlamentben olyan emberek ülnek, akik mind dolgoztak és abból a világból jöttek.

A miniszterelnök hozzátette: ha nincsenek gazdagok, nincsenek vállalkozók sem, és nem csak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is támogatni kell.

A Jobbik képviselői a devizahitelesekkel kapcsolatban kérdezték a miniszterelnököt, miszerint hajlandó-e a kormány kilakoltatási moratóriumot és felfüggeszteni a devizahitelekkel kapcsolatos végrehajtásokat. Erre Orbán válasza az volt, hogy a Jobbik az előző választáson összeállt azzal a baloldallal, amelyik a devizakatasztrófát okozta.

A szükséges jogszabályok elégségesek, a labda a bíróságoknál van,

majd említette az első olyan döntést is, amelyet az uniós ítélet alapján hoztak, és amelyről lapunk számolt be kedden. Z. Kárpát Dániel erre azt javasolta, hogy alakítsanak egy illetékes parlamenti bizottságot, de erre Orbán nem reagált semmit, csak megismételte a korábban elmondottakat.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szerint Orbán kettősbeszéde nyomon követhető abban, hogy 2022-ben még Ukrajna EU-csatlakozását támogatta, a Közel-Keleten nem sürgeti a békét, és hogy privatizálni akarják a hadiipart. Ezt követően azt kérdezte, hogy mikor fog a miniszterelnök beszélni egy 1991-es ukrán népszavazásról, amely alapján széleskörű önrendelkezés járna a kárpátaljai magyaroknak.

Az, amit most ön csinál, használ a Kárpátalján élő magyaroknak?

tette fel a kérdést Orbán, majd megválaszolta, hogy nem. Hozzátette az alaptörvény támogatja a határon túli magyarok autonómiai törekvéseit, ezért erről nem kell vitázni. Ezután megerősítette, hogy a magyar kormány nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Tordai Bence témája az Alkotmánybíróság által elkaszált klímatörvény volt, és a „a KDNP tényleges vezetőjeként” részt vesznek-e majd egy igazi klímatörvény létrehozásában a 2026-os kormányváltáskor. Orbán úgy reagált, hogy megérti, ha Tordai nem tudja, hogy ki a pártelnök, ugyanis annak a pártnak a frakcióvezetője (Párbeszéd), amiből kilépett. A kérdésre érdemben nem válaszolt, de újabb válaszában szamárságnak nevezte a Tordai által kezdeményezett klímatörvényt.

Amit ön mond, az az a javaslat, ami most teszi tönkre az Európai Unió gazdaságát.

Lukács László György (Jobbik) azzal indította a kérdését, hogy Magyarországon elszaporodtak a bűncselekmények, főleg a keleti országrészben, ezzel párhuzamosan tragikus, hogy a rendőrség létszámhiánnyal küzd, ráadásul a rendőröknek másodállást kell vállalniuk, hogy meg tudjanak élni. Javaslata szerint meg kell duplázni a vidéki rendőrök számát, nyissák ki a bezárt vidéki őrsöket, zárják börtönbe az embercsempészeket, a rendőrök munkaidő után is viselhessenek fegyvert, és a schengeni határon felszabadult rendőröket vezényeljék át Kelet-Magyarországra.

Orbán szerint ezzel szemben csökkent a baloldali kormányokhoz képest csökkent a bűncselekmények száma, majd erre részletes adatokat is felsorolt, egyetlen kategóriában történt növekedés, a kábítószer-kereskedelemben, de ez ellen most zajlik kampány. Lukács szerint az embereket nem az érdekli, hogy a múltban milyen volt a közbiztonság, hanem hogy most milyen, Orbán pedig erre azt állította, hogy a jobbikos képviselő a rendőrséget támadta.          (24.hu)

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…és a parlamentben…” ÉRTSD: a youdapesti polythykay dagonyában MOST „…olyan emberek ülnek, akik mind dolgoztak és abból a világból jöttek…”- károgta Döbrögi! ÉS A DUNA PARTI SOKTORNYOS PALOTA MENNYEZETE NEM OMLOTT LE!

„…A szegénységgel szemben nem a gazdagok ellen folytatott háború a megoldás (…) A kormánynak van három elvárása: a gazdagok fizessék be az adót, tartsák be a törvényeket és adjanak munkát az embereknek…” mondta viszontválaszában a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk, majd még azt is hozzátette: „…ha nincsenek gazdagok, nincsenek vállalkozók sem, és nem csak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is támogatni kell…”

„…hajlandó-e a kormány kilakoltatási moratóriumot és felfüggeszteni a devizahitelekkel kapcsolatos végrehajtásokat. Erre Orbán válasza az volt, hogy a Jobbik az előző választáson összeállt azzal a baloldallal, amelyik a devizakatasztrófát okozta….” Z. Kárpát Dániel erre azt javasolta, hogy alakítsanak egy illetékes parlamenti bizottságot, de erre Orbán nem reagált semmit, csak megismételte a korábban elmondottakat…”

…Amit mi megtehettünk, azt megtettük: végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő, magáncsőd és forintosítás”- mondta miniszterelnök. „A kormány nem javasolja a parlamentnek, nem is terjeszt elő ilyen törvényjavaslatot, ami ezzel a kérdéssel foglalkozna. A szükséges jogszabályok elégségesek, a feladat és a labda a bíróságoknál van. Szeretném jelezni, hogy a mai napon meg is született az első bírósági ítélet. Tehát a bírósági eljárásoknak végig kell menniük. A kormány az emberek oldalán van, ezért nem kell új jogszabályt alkotnia. A fennálló jogszabályoknak kell érvényt szerezni a bíróságokon” – mondta az újabb fejleményekről.

Miután Z. Kárpát emlékeztette a vajdát, hogy az újabb ítéletek szerint a jelenlegi törvények is elégtelenek, Döbrögi továbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az egyedi ügyeket a bíróságnak kell kivizsgálnia.

ÉRTI UGYE MINDENKI? A QRMÁNY A ‘ZEMBEREK ODALÁN ÁLL! – ÉS A vajda EZEN KIJELENTÉSÉT SZÓ SZERINT KELL ÉRTENI!

A qrmány felismerte: csúszásban van az idei büdzsé és IDEJEKORÁN lépett

Akkora a baj a költségvetéssel, hogy a duplájára kell emelni a 2025-re tervezett külföldi hitelfelvételt

Az eredeti nettó 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forint lesz a 2025-ös devizafinanszírozási terv – derül ki a sajtótájékoztatón, amit Kisgergely Kornél, az NGM államháztartásért felelős államtitkára és Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója tartott kedden.

Portfolio beszámolója szerint új finanszírozási tervet készített az Államadósság-kezelő Központ 2025-re, ebben már

bruttó 3,2, nettó 2,2 milliárd eurónyi extra devizakötvény-kibocsátás szerepel.

A magyar fizetőeszközre átszámítva tehát az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása.

Ez azt jelenti, hogy bár az év végén számolnak kötvény-visszavásárlással, még ezzel együtt is sérül majd a 30 százalékos arány, amit a külföld felé történő eladósodás célzott maximumaként húzott be a kormány. A tájékoztatón kiderült, hogy a friss tervek szerint 30,2 százalék lesz december végén az arány, majd onnan 2026-ban is csak minimálisan csökken 30,1 százalékra.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya és a nettó finanszírozási szükséglet 651 milliárd forinttal emelkedik 2025-ben a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, ezzel a tervezett 4,7 százalékról 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás. Kisgergely Kornél a Portfolio kérdésére tisztázta, hogy a pénzforgalmi hiány idei emelkedése három okkal magyarázható:

Az eredményszemléletű hiánycélt már korábban megemelték 4,1 százalékra, ezt most megerősítette Kisgergely. Nem véletlen, hogy lépni kellett ezügyben, a költségvetési hiány idén tavasszal nagyon elszállt, már áprilisra összejött az egész évre tervezett összeg több mint 70 százaléka.

Hoffman újságírói kérdésre elmondta, a devizafinanszírozásban is a diverzifikációra törekszik az ÁKK, az aktuális piaci helyzet függvényében döntenek majd arról, mikor és pontosan milyen formában lépnek a piacra. Egyelőre tehát nem dőlt el, devizakötvény vagy hitelfelvétel jöhet-e, vagy melyik milyen arányban.

A keddi fejlemények azt jelentik – összegez a Portfolio –, hogy a kormány felismerte: csúszásban van az idei büdzsé és idejekorán lépett. Ez ugyanakkor felvet kérdéseket az egyelőre tervezés alatt álló, de jelenleg 3,7 százalékos hiánnyal számolt jövő évi költségvetés megalapozottságával kapcsolatban is, aminek fő számairól az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, „nem tartja kizártnak”, hogy azok megvalósuljanak.                                                                            (telex)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…Ez ugyanakkor felvet kérdéseket az egyelőre tervezés alatt álló, de jelenleg 3,7 százalékos hiánnyal számolt jövő évi költségvetés megalapozottságával kapcsolatban is, aminek fő számairól az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, „nem tartja kizártnak”, hogy azok megvalósuljanak…”

-Hiszen a MEGVALÓSULÁS – jó döbrögisztáni gyakorlat szerint – CSUPÁNCSAK POLITIKAI AKARAT KÉRÉSE! Ez pedig a VALÓ ÉLETBEN mindösszesen annyit jelent, hogy EGYSZERŰEN CSAK ÁTÍRJÁK a költségvetés számait! Mint a „sziklaszilárdságú” Tákolmányt! Oszt’ jaúnapot! 

 

Döbrögisztán a spiccen! Toronymagasan vezetünk 86,9 százalékos drágulással.

Az EU-ban átlagosan 0,6 százalékkal, míg Döbrögisztánban 3,9 százalékkal emelkedtek az ipari árak 2025. áprilisban

Az előző hónaphoz képest átlagosan 2,1 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak 2025 áprilisában az Európai Unióban, de az egy évvel korábbi szintet így is meghaladták 0,6 százalékkal.

Az Eurostat tájékoztatása szerint 2025. áprilisban az EU egészét tekintve a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a termelői árak éves összevetésben, az energia ára 0,5 százalékkal csökkent, a gépek és berendezések gyártói 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek gyártói 1,0 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek gyártói 2,1 százalékkal adták drágábban a termékeiket, mint 2024 áprilisában. (Az energiaszektoron kívül átlagosan 1,2 százalékos volt az áremelkedés.)

2025. áprilisban a tagállamok közül a legnagyobb éves termelőiár-emelkedést (a belföldi értékesítésben) Bulgáriában regisztrálták (+17,0 százalék), majd Írország (+5,4 százalék) és Görögország (+5,3 százalék) következik. A termelői árak átlagos szintje Litvániában (mínusz 3,4 százalék), Portugáliában (mínusz 2,4 százalék) és Csehországban (mínusz 1,4 százalék) csökkent a legnagyobb mértékben 2024. áprilishoz viszonyítva.

Magyarországon az ipari termelői árak átlagos szintje a belföldi értékesítésben márciushoz képest 1,0 százalékkal csökkent, de 3,9 százalékkal magasabb volt, mint 2024. áprilisban.

Az Eurostat adatsoraiból az is kiderül, hogy az átlagos belföldi termelői árszint mennyivel haladta meg 2025. áprilisban a 2021. évi szintet. Ebben a „versenyben” Magyarország toronymagasan vezet 86,9 százalékos drágulással. Négy éves távlatban 50 százalék feletti átlagos ipariár-emelkedéssel csupán Románia (+57,2 százalék) és Luxemburg (+50,4 százalék) „büszkélkedhet”. (Az uniós átlag 25,4 százalék.)                                                                                                          (uzletem.hu)

Bal-Rad komm: Ebben a „versenyben” Magyarország toronymagasan vezet 86,9 százalékos drágulással.

áremelkedés - Infostart.hu

Igaz, hogy ezt a csúcsot négy év KEMÉNY ÉS KITARTÓ TOLVAJMUNKÁVAL SIKERÜLT ELÉRNÜNK, ám a jövőbeni TARTÓS SIKERT EZZEL MEG IS ALAPOZTA A „magyar” qrmány!

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com