Döbrögink minden megtakarítását felélte, csak hitele van

Nyilvános Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozata. Eszerint a kormányfő felélte megtakarításait: míg tavaly még 1,3 millió forintot tüntetett fel ezen a soron, a tavalyi évre vonatkozó nyilatkozatában üresen hagyta ezt a részt.

A miniszterelnök ingatlanvagyona nem változott: egy budai ház tulajdonosa felerészben, a jólismert, a Pancho Aréna melletti házat pedig egyszemélyben birtokolja.

A 2018-as 3 millió 516 ezres hitele 2019-re 2 millió 199 forintra olvadt. Ajándékot nem kapott, autója, befektetése, gazdasági érdekeltsége nincsen.  (24.hu)

Bal-Rad komm: Csóró a vajda! Már csak rohadt narancs a vitaminforrása is!

Mese nincs emberek! GYŰJTENÜNK KELL A SZÁMÁRA!

HISZEN CSAK HITELE VAN!

Dejszen épp ez a baj! Őcsóriságának éppen HITELE NINCS!

HITELTELEN!

Csak ennyire néz bennünket hülyének, hogy ilyen „vagyonnyilatkozatot” tol a pofánkba! Már a látszat kedvéért se…

Hordaközeli ügyvédi iroda vezeti a „börtönbiznisz” toplistáját

A lakájmédiához „eljutott” adatok alapján a Mohácsi Ügyvédi Iroda fogvatartott ügyfeleinek az állam 1880 ügyben összesen 814 millió forint kártalanítást fizetett ki. Soros? Ellenzéki pártok? Nem, a debreceni önkormányzatnak és cégeinek évtizedek óta dolgozó, a legutóbbi időkig a város helyi választási bizottságát is vezető Mohácsi Ferenc debreceni ügyvédi irodájáról van szó.

A listát az Origo tette ki tegnap, legutóbbi „börtönbizniszes” anyagában: a nyilván az igazságügyi tárcától kikerült összesítésen az a 60 ügyvéd, illetve ügyvédi iroda szerepel, akik/amelyek a legtöbb börtönkártalanítási ügyben jártak el. A táblázat az ügyek számát, valamint az ezekben az ügyekben összesen az ügyfeleknek kifizetett kártalanítást tartalmazza, bár az Origo azt a látszatot igyekszik kelteni a nyílt hazugság és a csúsztatás határán egyensúlyozva, hogy az összeg a cikkben támadott Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (419 ügyfél, 544 millió forint) esetében az iroda bevételével azonos.

Az Origo “cikke” más szempontból is az antiújságírás iskolapéldája: a címben és az írásban végig Magyar György ügyvédi irodájának tevékenységét elemzik, leírják róla, hogy “a számok alapján egyértelműen az egyik legsikeresebb szereplője az ilyen jellegű pereskedéseknek”, és “az ő ügyvédi irodájuk intézte Magyarországon a második legtöbb börtönkártérítési pert”, de egy szót sem szólnak a lista első (és többi) helyezettjéről.

Persze ez érthető.

A listát a debreceni székhelyű Mohácsi Ügyvédi Iroda vezeti, aminek 1880 ügye négy és félszer annyi, a neve mellett szereplő 814 miliós összeg pedig 270 millióval több, mint a Magyar Györgyékhez kapcsolt adat.

A magas ügyszám és a viszonylag alacsony átlagos kárösszeg arra utal, hogy ezek jellemzően nem áthúzódó strasbourgi ügyek, hanem 2017 óta beadott hazai zsúfoltsági kártalanítások lehettek. Az ügyvédi iroda honlapja jelenleg elérhetetlen, de a kártalanítási ügyek vállalásával kapcsolatos információ már az origós anyag tegnapi közzététele után sem volt róla elérhető.

Az internet azonban nem felejt, és megmutatja, hogy nemrég még egyebek közt saját honlapján és a tulzsufultsag.hu honlapon is kínált a Mohácsi Ügyvédi iroda kártalanítási ügyekben képviseletet.

Az elmúlt hetek börtönbizniszes kormányzati kommunikációs kampánya alapján nem meglepő utólagos szégyenlősség alighanem annak szól, hogy az irodát vezető dr. Mohácsi Ferenc – ahogy 2016-ban ő maga nyilatkozta egy KLIK-es megbízása alapján a Népszabadságnak – évtizedek óta dolgozott Debrecen évtizedek óta örökös Fidesz-többségű önkormányzatának. Emellett a városvezetéssel fennálló viszonya bizalmi természetét az is jelzi, hogy több cikluson át, két évvel ezelőttig ő volt a városban a helyi választási bizottságnak a debreceni közgyűlés által megválasztott elnöke. 2010-ben Kósa Lajos, Debrecen akkori polgármestere a közgyűlés előtt azt is megemlítette róla, hogy “járt már el az Önkormányzat megbízásából például munkaügyi kérdésekben”.

A deaktivált honlap kialakítása alapján egyébként a kártalanítási ügyeket nem ő maga, hanem az iroda büntető ügyeivel foglalkozó dr. Mohácsi Ferenc Zsolt vihette.                                                                                                                  (átlátszó)

Bal-Rad komm: Lám csak lám! Miből lesz a cserebogár?

Hiába az emelés, a magyar minimálbér leszakadó pályán van

Szép-szép a magyar minimálbér elmúlt években mutatott emelkedése, de ezzel párhuzamosan a régiós országok érzékelhetően nagyobb fokozatra kapcsoltak. Ennek eredménye pedig az, hogy a hazai bér elkezd leszakadni.

A hatéves bérmegállapodás keretén belül 2020. január elsejétől 8-8 százalékkal emelkedett Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár a gazdaság tavalyi teljesítménye ennél nagyobb emelést is lehetővé tett volna, a felek nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Pedig, ha a környező országok döntéseit nézzük, akkor szükség lett volna arra, hogy kétszámjeggyel emelkedjen a kötelezően adandó legkisebb bér összege.

A régiónk egyik vonzerejét a beruházást tervező nemzetközi vállalatok számára pont a Nyugat-Európához képest alacsonyabb béreknek köszönhető olcsó munkaerő jelenti. Ebből a csapdából azonban rajtunk kívül minden ország igyekszik kikerülni és a vállalati, gazdasági érdekek helyett fókuszba helyezi a dolgozók jövedelmi lehetőségeit is. Ez a gondolkodásmódbeli változás a kormányok körében nyilvánvalóan nem független attól a ténytől, hogy az elmúlt években rengetegen hagyták el közép-kelet-európai hazájukat a külföldi, jobb fizetésekkel kecsegtető munkavállalás reményében. Így a régiónk munkaerőpiaca egyre nagyobb hiánnyal küzd, amit hazai forrásból már alig, vagy egyáltalán nem tudnak pótolni, a helyzetet orvosolni több esetben csak vendégmunkásokra támaszkodva sikerül.

A kialakult helyzetre adott válaszként értelmezhető, hogy több ország kormánya is az előzetesen tervezettnél nagyobb mértékben emelte az idei évtől a minimálbéreket. És bár 2010-től kezdődően látványos a hazai növekedési ütem, ahogy az a lenti grafikonon is kirajzolódik, az elmúlt néhány évben a magyar minimálbér egyre inkább leszakadó pályára került. Ebben azonban nem csak az játszik önmagában szerepet, hogy más országok a hazainál nagyobb mértékű emelésről határoztak, hanem a gyenge hazai fizetőeszköz is hátrányosan érinti ilyen formán a magyar fizetéseket.

A magyar minimálbér 2020-ban tehát 149 ezer forintról 161 ezerre emelkedett, ami 8 százalékos emelésnek felel meg. Nemzeti valutában mérve ennél kisebb mértékű, 7,2 százalékos emelés történt Romániában: 2080 lej után bruttó 2230 lej lett a minimálbér. A régióban ezen kívül csak nagyobb emelésekről határoztak a kormányok:

• Horvátországban 8,3,
• Csehországban 9,4,
• Szlovákiában 11,5,
• Lengyelországban pedig 15,6 százalékkal nőtt a kötelező legkisebb bér nemzeti valutában számolva.

Euróban számolva a rangsor nem változik ugyan, ami az emelések mértékét illeti, a fizetőeszközök gyengeségére, vagy épp erősségére azonban elég jól rávilágítanak az adatok. 2019-hez képest a gyengülő magyar forint már csak 5 százalékos euróban mért minimálbér-növekedést eredményezett: 464 euró után 486 euró a legkisebb bér. Jelentőset veszített értékéből a román juttatás is, hiszen a 466 eurós minimálbér csupán 4 százalékkal magasabb a tavalyinál. A lengyel és a cseh fizetőeszköz azonban a jelek szerint erősödött ahhoz képest, amilyen árfolyammal az uniós statisztikusok átváltották a 2019-es minimálbéreket. Euróban nézve ugyanis a cseh juttatás 11 (nemzeti valutában 9,4) százalékkal lett idén magasabb, a lengyel pedig 17 százalékkal (szemben a zlotyban rögzített 15,6 százalékkal).

A magyar kormány azzal, hogy tétlenül nézi végig a forint leértékelődését, a külföldi beruházást tervező cégek látómezejében tartja Magyarországot a munka árának vonatkozásában. Bár forintban számolva érezhető mértékben emelkedett az elmúlt években a kötelezően adandó legkisebb bér, így az érintettek érzékelhetően többet visznek haza a bruttó bérből, a munkaadókat érintő, emeléssel járó tehernövekedés euróban számolva jóval kisebb mértékű a külföldi cégek számára. Így mintha a magyar kormány két lovat próbálna egyszerre megülni: egyrészt belföldi viszonylatban a dolgozóknak kedvez azzal, hogy látszólag elkezdte felzárkóztatni a béreket, a folyamatosan egyre gyengébb forint azonban nemzetközi viszonylatban versenyképes szinten tartja a magyar bérszínvonalat.                                                                                                                            (piacesprofit)

Bal-Rad komm: A versenyképesség SZINTEN TARTÁSA ELVÁRÁS! A spekulánscégek ugyanis csak így hajlandóak munkát adni a magyaroknak. MUNKAHELY – ÉS ÉRTÉKTERMTŐ MAGYAR GAZDASÁG HÍJÁN EZZEL KELL BEÉRNIE DÖBRÖGISZTÁNNAK!

Ám hatalmas veszély leselkedik. Két irányból is. Az egyik a recesszió, a másik pedig a mekkmesteri kamatpolitika. Az eddig mesterségesen alacsonyan tartott kamatok korszaka hamarosan véget ér. Ám rekordmagas az alacsony kamatokra fölvett döbrögisztáni lakossági hitelek mennyisége!

Várható, hogy a recesszió és a kamatemelkedés egyszerre fog bekövetkezni. A következmények katasztrofálisak lesznek. MÁRMINT A MAGYAROKRA NÉZVÉST!

Jah! Hogy majd egy újabb qrmányzati megvédelmező akcióterv, az…

Hatvanpusztán már körvonalazódik a védelem lényege! 

2020 január 27.-én a Szociális Fórum megemlékezést tartott a fagyhalált szenvedett honfitársaink tiszteletére.

Simó Endre elnök beszédben kitért arra, hogy ez a borzalmas halál csak az elmúlt 30 évben tizedeli a magyar szegény embereket, akiknek vagy tisztessége fedél nem jut a fejük fölé, vagy saját lakásukban halnak meg azért, mert nem jut pénz tüzelőre, vagy mert azért, mert a z esetleg még meglévő tüzelőt nem tudják felaprítani. A rendelkezésre álló szállások csak némi segítséget nyújtanak, mert az ottani körülményke nem emberhez méltóak nincs pénz a tisztántartásukra (sokszor férgek lepik el az ott élőket), vagy egymást lopják meg rendszeresen. Tehát még rendes rend tartása sincs biztosítva ezeknek a nélkülözéstől és reménytelenségtől lecsúszott emberek tisztességes ellátására.

Simó Endre egyértelműen a politikát hibáztatja, melynek látóköréből pont azok esnek ki, akik megkülönböztetett figyelmet érdemelnének a társadalom részéről, mely annyit tett „érdekükben”, hogy kitiltotta őket a melegebb aluljárókból, és egyéb helyekről, ami csak arra volt jó, hogy a híd alatt, vagy az erdőkben, bokros helyeken keressenek menedéket.

Simó Endre kérte, hogy szóljanak a jelenlévők is, a megemlékezéshez.

Salga István (a Magyar Békekör Egyesület tagja) nem a z Egyesület nevében hanem a maga és a meg nem jelent állampolgárok nevében bocsánatot kért ezektől az emberektől, mert – mint mondta „Mi is bűnösök vagyunk, mert hagytuk, hogy ez megtörténjen!”

A rendezvényen kevesen, kb. 20 ember vett részt, és részben azok, akik éppen arra jártak rótták le kegyeletüket magfagyott magyar emberek előtt.

Sem a pártok, sem a parlamenti képviselők, sem a kormány nem küldött megbízottat képviseletükben. A média képviselői sem voltak jelen – kivétel a Mérce, mely biztosította a hangosítást és az egyéb szükséges kellékeket.