Magyarországon a betegellátás negyedét már a magánszolgáltatók végzik.

A magyar emberek már évi 600–800 milliárd forintot költenek évente magánorvosi kezelésekre – derült ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. felméréséből, amit a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő című kiadványban mutattak be, írta meg a Mgánpraxisnapon elhangzottak alapján az Index.

Eszerint Magyarországon a betegellátás negyedét már a magánszolgáltatók végzik. A sürgősebb eseteknél inkább hitelt vesznek fel, csakhogy panaszaik mielőbb megszűnjenek.

A lap szerint évről évre nő azok aránya, akik a nagyobb összegű beavatkozásokat hitelből fizetik, múlt évben már 8 százalék tartozott ide, a többség, minden második ember még mindig zsebből fizet, 14 százalék egészségpénztárból, körülbelül 12 százalék pedig biztosítási vagy munkáltatói finanszírozásból fedezi a magánorvosi ellátást.

A háztartások éves egészségügyi költése átlagosan 360 ezer forint, ebből 44 ezret magánrendelésekre költenek. Az orvosi kezelések árának jelentősége változó: csak a lakosság 2 százalékának nem számít az ár, 48 százalék viszont megfelelő ár-érték arányra törekszik. Idén kevésbé számított az orvos hírneve, a páciensek inkább a gyors ellátás miatt választották a magánszektort. A felmérés szerint a magyarok egyharmada keresett fel magánpraxisokat, de az erre fordított kiadások nem növekedtek az előző évhez képest.

A legnépszerűbb magánszolgáltatások közé tartoznak a szemészeti beavatkozások, szülészet-nőgyógyászat és ortopédiai műtétek. A lézeres szemműtétek különösen keresettek, ahol az árak szemenként 159 ezertől 487 ezer forintig terjednek. A tavalyi évben a magánszemészeti klinikák több mint 8 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ami több mint 8 ezer beavatkozást jelentett. Az idősek körében a szürkehályog-műtétek is népszerűek, bár ezek állami ellátásban is elérhetők, hosszú várakozási idővel.

Az Inspira Research szerint az utóbbi három évben a 18-39 évesek 58 százaléka járt magánorvosnál.                                                                                              (mfor.hu)

Temérdek magyarnak egy temetésre sincs pénze: hiába akarnak hitelt, ezért nem kaphatnak

A Pénzcentrum korábban már többször is foglalkozott a temetkezési szolgáltatások magyarországi árainak emelkedésével.

Bár a hazai árak nemzetközi összehasonlításban nem számítanak magasnak, sok család számára mégis nehezen megoldható feladatnak számít az elhunyt hozzátartozó temetésének, illetve hamvasztásának a rendezése.

Éppen ezért adódik a kérdés, vajon léteznek-e kifejezetten az ilyen esetekre nyújtott hitelek? A válasz kicsit meglepő lehet – elvben egy széles körben kínált szolgáltatásról van szó, csak éppen azok nem férhetnek hozzá, akiknek szükségük lenne rá.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adatai szerint idén szeptemberben egy temetés 446 400, míg egy hamvasztás 321 460 forintba került átlagosan. Ezzel szemben egy évvel korábban, 2023 szeptemberében egy temetés még csak 409 700, míg egy hamvasztás 293 940 forintba került átlagosan, ami 8,9%-os illetve 9,4%-os áremelkedést jelent egyetlen év leforgása alatt. A drágulás okaival korábban már foglalkoztunk itt a Pénzcentrumon – többek között megdrágultak a szükséges kellékek, az energia és a munkaerő is, így a szolgáltatók kénytelenek voltak árat emelni.

Bár hazai temetkezési árak nemzetközi összehasonlításban még most sem számítanak magasnak, mégis sokan lehetnek, akik számára nehezen megoldható feladat elhunyt szerettük temetésének megoldása. Ezt továbbgondolva logikusnak tűnik a feltételezés, hogy ők hitelből próbálják fedezni a temetési költségeket. Amikor azonban erről kérdeztük a szakembereket kiderült, hogy mégis kevésbé jellemző a hitelből való temetkezés.

Igény is van, kínálat is van, mégsem működik

Természetesen létezik olyan, hogy valaki hitelből old meg egy temetést vagy hamvasztást, ám hogy ez mennyire gyakori jelenség, azt nehéz megmondani. Ennek több oka is van – egyrészt mindezt jellemzően szabad felhasználású hitelekből oldják meg az adósok, ebből pedig az következik, hogy a kölcsönt nyújtó hitelintézetek nem tartják nyilván, hogy ki mire fordítja a felvett összeget.

Konkrét számokat azonban maguk a temetkezési vállalkozások sem tudnak mondani, aminek az az oka, hogy ők nincsenek is felhatalmazva az ilyen jellegű adatok gyűjtésére – árulta el kérdésünkre Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke. Azt azonban az elnökasszony hozzátette, a tapasztalásuk az, hogy sok hozzátartozó keresi az efféle lehetőségeket, jóllehet azokat ritkán veszik ténylegesen is igénybe.

Ennek egyik oka, hogy sok érdeklődőről idő közben kiderül, hogy nem is finanszírozható, mivel rajta van a KHR negatív adóslistáján.

Cégünknél kínáltunk rövidtávú hiteleket a temetés finanszírozására, de a tapasztalatunk az volt, hogy olyanok próbálták igénybe venni, akik KHR- (bar) listán szerepeltek. Tízből kilenc igénylő nem felelt meg az igénylési feltételeknek

– árulta el a Pénzcentrumnak Novák Gergely, a Télizöld Kegyeleti Szolgálat Zrt. tulajdonosa.

A Novák Gergely által elmondottakat Palkovics Katalin is megerősítette:

Én ugyanezt tapasztaltam, hogy nem nagyon tudjuk ezeket a kölcsönöket értékesíteni, pontosan ebből az okból, hogy nagyon sokan sajnos rajta vannak a KHR negatív adóslistáján, így nem jutnak hozzá ezekhez a kölcsönökhöz.

Azt mondhatjuk tehát, hogy viszonylag ritka a hitelből való temetkezés, mivel a terméket kereső ügyfélkör jelentős része nem hitelképes. Pedig egyébként egy széles körben elérhető szolgáltatásról van szó – Palkovics Katalin elmondása szerint a hitelintézetek gyakran megkeresik a temetkezési szolgáltatókat azzal kapcsolatban, hogy utóbbiak közvetítsék az ügyfelek felé az ilyen típusú hiteleket. Ez egyébként teljesen érthető, elvégre mégiscsak a temetkezési szolgáltatók azok, akik kapcsolatba kerülnek az elhunytak hozzátartozóival, így logikus is, hogy az ilyen jellegű hiteleket is rajtuk keresztül lehessen felvenni.

Sőt, Palkovics Katalin elmondása szerint arra is van példa a piacon, hogy maguk a temetkezési cégek kínálnak pénzügyi megoldásokat a hozzátartozók számára, bár ezek nem feltétlen csak hitelek:

Még megemlíteném, hogy vannak olyan nagyobb volumenű, saját pénzügyi szakemberrel rendelkező temetkezési vállalkozások, melyek házon belül csinálnak részletfizetési konstrukciót. Sőt, arra is van példa, hogy ezek a cégek megtakarítási termékeket kínálnak az ügyfelek számára, akik így előre tudnak pénzt félretenni a saját későbbi temetésükre. Ez azonban jogszabályban pénzügyi végzettséghez kötött tevékenység, tehát csak azok a – jellemzően nagyobb – cégek tudnak ilyet, ahol van ehhez értő szakember.

Tehát a hiteleken kívül léteznek egyéb pénzügyi megoldások is a temetések, hamvasztások rendezésére, melyek inkább az előtakarékosság irányába mutatnak. Ilyen megoldás például a kifejezetten temetési célú biztosítás is, amely nálunk kevésbé elterjedt ugyan, de külföldön rendkívül gyakori.

Európán belül Spanyolországban a legnagyobb az előtakarékosságok szintje, ott a temetések 50-60%-át biztosításból fedezik. Ott ezért is jelentek meg a biztosítók saját szolgáltató cégekkel a piacon

– árulta el Novák Gergely.

Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Nyugat-Európában lényegesen magasabbak a temetési szolgáltatások díjai, így nyilván ez is arra ösztönzi az embereket, hogy előre gondoskodjanak annak fedezetéről. Ezt egyébként meg is teszik – a szakemberek elmondása szerint Nyugat-Európában az a szokás, hogy az emberek szinte már a munkába lépésüktől kezdve indítanak valamilyen megtakarítást vagy biztosítást annak érdekében, hogy a későbbiekben meglegyen a fedezet a temetés költségeire.

– árulta el Palkovics Katalin.

Ez mostani árfolyamon számolva 1,8 millió és 2,4 millió forint között mozog, ami négy-hatszorosa a jelenlegi magyar temetési és hat-nyolcszorosa a hamvasztási áraknak.

Azért azt lássuk be, hogy Magyarországon egy havi bruttó keresetből bármilyen temetési szertartást le tudunk bonyolítani, míg ez a tőlünk nyugatabbra, de még akár a keletebbre lévő országokban sem igaz – ott azért 2-2,5 havi bérre van szükség ezeknek a fedezéséhez.

Öngondoskodás, nem csak a pénz miatt

A szakemberek szerint nem csak az anyagiak miatt lenne fontos, hogy a családtagok előre gondolkozzanak a temetést illető kérdésekről. Palkovics Katalin elmondása szerint rendkívül gyakori, hogy a hozzátartozóknak fogalmuk sincs, hogy elhunyt szerettük milyen temetést, esetleg hamvasztást szeretett volna. Többek között erre a problémára hívja fel a figyelmet a temetkezési szervezetek most futó A halál nem tabu! kampánya is.

Pont ez a lényege a kampányunknak, hogy tájékozódjanak az emberek, hogy a halál ne legyen tabu, beszéljenek róla, nézzenek körül a piacon, mert nagyon sok olyan lehetőség kínálkozik, amiről ők nem is tudnak. Még akár egy temetési formaválasztás esetén is. Ugye ez nem egy hétköznapi dolog, egy ember egy életben egy – két alkalommal kerül ilyen helyzetbe, hogy neki kell temettetnie és döntéseket hoznia. Hál’ Istennek nem tudjuk előre, hogy mikor következik be a tragédia, de azért van egy életkor, mondjuk 70-80 év felett, amikor már egy kicsit elkezdhetünk tájékozódni, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak. Mert a lehetőségek viszont végtelenek. Ha csak egy urna elhelyezésére is gondolunk, például hogyha valaki hamvasztatni szeretné magát, a hazaviteltől a levegőből szóráson át altemplomban elhelyezésig mindenféle forma van, vízbe szórás, temetőkben, falban, sírban, tehát nagyon sokféle lehetőség van. Minket pedig kötelez a jogszabály, hogy az árainkat feltüntessük a honlapon. Még az sem feltétlenül kell, hogy bemenjenek egy szolgáltatóhoz, elegendő, ha leülnek egy gép elé és gyakorlatilag még számolni is tudnak, hogy mi mennyibe kerül. Egy 2017 óta élő jogszabály alapján az összes szolgáltató egységesen működik, ami lehetővé teszi a hozzátartozóknak, hogy összehasonlíthatóak legyenek az árak. De nem csak az árakról van szó – az a tapasztalat, hogy borzasztó kellemetlen szituációk tudnak kialakulni amiatt, hogy nem beszélnek erről az emberek. Naponta élek át ilyeneket, hogy mondjuk bejön három testvér és néznek egymásra, amikor egy egyszerű kérdést felteszek, hogy mondjuk az édesanyjuk miként rendelkezett, mit szeretett volna, hamvasztást vagy hagyományos temetést? Ők pedig néznek egymásra, »hát én nem tudom, én sosem beszéltem vele erről.«

– mondta Palkovics Katalin. Mindennek az a veszélye is megvan, hogy a hozzátartozók abban a traumatizált érzelmi állapotban olyan döntést hoznak, amit később esetleg megbánnak, illetve lelkifurdalásuk lesz amiatt, hogy nem tudták, miként kellett volna cselekedniük.

Saját magunkat óvjuk meg, illetve aki eltávozik, ő a saját hozzátartozóinak segít azzal, hogy a szájába adja és elmondja azt, hogy ő mit szeretne a halála után. A hozzátartozók számára sokkal megnyugtatóbb érzés úgy intézni egy temetést, hogy magabiztosan tudnak minden kérdésre válaszolni, kellő határozottsággal, bizonyossággal, amit utána nem fognak megbánni. Mert vannak olyan dolgok, amin már nem tudunk változtatni. Ha valakit elhamvasztatnak, utána már nem tudjuk eltemetni

– mondta Palkovics Katalin.

A szakember arról is beszélt, hogy a meg nem beszélt esetekből nagyon sok érzelmi és pszichoszomatikus probléma adódik, olyannyira, hogy egy japán temetkezési egyesület még kutatást is készített ennek feltérképezésére. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a saját szakállukra cselekvő hozzátartozók gyakran szoronganak amiatt, hogy vajon kellőképpen méltón búcsúztatták-e el szerettüket, illetve annak módja vajon megfelelt volna-e az elhunyt elvárásainak. Súlyos esetekben mindez odáig fajulhat, hogy az emiatt érzett szorongás és depresszió ronthatja is a hozzátartozók életminőségét.

Tehát mindenképpen fontos lenne, hogy ne tabuként kezeljük a halál kérdését – egyrészt lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk előre a halálunk utáni temetés/hamvasztás költségeiről, hogy ne terheljük a hozzátartozóinkat, másrészt beszéljük meg velük, hogy milyen szertartást szeretnénk halálunk után.

De mit tehetnek a rászorulók?

Végezetül még érdemes visszatérni ahhoz a kérdéshez, hogy mit tehetnek azok a hozzátartozók, akik hitelre szorulnának szerettük eltemettetéséhez, ám az említett negatív adóslista miatt azt nem kaphatják meg. Novák Gergely szerint az a leggyakoribb, hogy a szorult helyzetük ellenére is végül az egész család együttesen gazdálkodja ki a temetés/hamvasztás költségeit.

Amennyiben erre mégsincs lehetőség, úgy a köztemetés nyújthat megoldást. Ilyenkor a családnak nyilatkoznia kell a saját jövedelmi viszonyairól, és amennyiben az nem ér el egy bizonyos szintet, úgy az önkormányzat temettet. Tulajdonképpen ez is úgy működik, mint egy kölcsön, ugyanis ha az elhunytnak volt ingó- vagy ingatlanvagyona, akkor arra ráterhelik a temetés költségét.

Ha viszont ilyen vagyon nincsen, akkor az önkormányzat fedezi ezeket a költségeket. Ezzel kapcsolatban egyébként Palkovics Katalin még elmondta, hogy az utóbbi években emelkedni látszik az ilyen esetek száma, tehát a válság hatására úgy tűnik többen lettek azok, akik nem képesek kigazdálkodni a temettetéssel járó költségeket.                                                            (penzcentrum.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Döbrögisztánban „…a páciensek inkább a gyors ellátás miatt választották a magánszektort. A felmérés szerint a magyarok egyharmada keresett fel magánpraxisokat…”

-ÁM HA AZ SEM SEGÍT,  ÉS A MAGYAR BELEHAL – NA AKKOR CSAP CSAK LE IGAZÁN A CRACH! Merthogy „…úgy tűnik többen lettek azok, akik nem képesek kigazdálkodni a temettetéssel járó költségeket…” Az ilyen esetekben „…a köztemetés nyújthat megoldást. Ilyenkor a családnak nyilatkoznia kell a saját jövedelmi viszonyairól, és amennyiben az nem ér el egy bizonyos szintet, úgy az önkormányzat temettet. Tulajdonképpen ez is úgy működik, mint egy kölcsön, ugyanis ha az elhunytnak volt ingó- vagy ingatlanvagyona, akkor arra ráterhelik a temetés költségét…”

-AZTÁN „LŐTTEK” AZ ÖRÖKSÉGNEK!

Döbögisztán póri magyarjain – NAGYON ÚGY FEST A DOLOG! – csakis a hosszú és egészséges élet segíthet(NE!) Igen ám, de a TEMETKEZÉSI KÖLTSÉGEKRE RÁPAKOLT 27 SZÁZALÉKOS ÁFA – TÉTEL a vajdasági büdzsé – ergo: A QRMÁNY számára jelent TÚLÉLÉSI LEHETŐSÉGET!

HA TEHÁT MINÉL TÖBB A TEMETÉS! – ANNÁL TÖBB A QRMÁNY BEVÉTELE!

Ha pedig NAGYON ROSSZINDULATÚAN AKARNÁNK VISELKEDNI a „magyar családokat minden bajtól és rossztól megvédelmező qrmányunkkal” szemben, AKÁR AZT IS SUGALLMAZHATNÁNK: imádott qrmányunk MINDENT MEGTESZ ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY…!

Ami persze érthető is! Hiszen a „magyar családokat minden bajtól és rossztól megvédelmező” qrmányzati hadviselés igencsak költséges MÓKA!

Ezért aztán INKÁBB NEM IS SUGALMAZUNK SEMMIT!