Találtunk 39 ezer gyereket – már negyedmillió magyar él Németországban?
Egy új statisztikából kiderül, mennyi magyar gyermek élhet Németországban, tízezrekről van szó, ami fájdalmas az itthoni gyermektelenség közepette. A már állampolgárságot szerzett vagy vegyes házasságból származó személyekkel együtt negyedmillió a magyarok száma. Tavaly már több mint ezer magyar kapott állampolgárságot, a szám évről évre nő – többségük hölgy.
A 2016-os úgynevezett mikrocenzus (kis népszámlálás) alapján a német statisztikai hivatal (Destatis) folyamatosan tesz közzé új adatokat, amelyek számunkra is érdekesek. Ennek alapján ugyanis nemcsak arról emlékeznek meg, hogy hány magyar állampolgár él ott, hanem a származás is kiderül. Például olyanok esetében, akik magyar szülőtől kint születtek, vagy már megkapták az állampolgárságot.
Így a Magyarországról származó, „magyar migrációs háttérrel rendelkező” személyek száma 2016-ban 246 ezer fő volt. Van még egy kategória, a „saját migrációs tapasztalattal” rendelkezők, ők lehetnek azok, akik még Magyarországon születtek, maguk vándoroltak ki, ők 207 ezren voltak.
Vegyes házasságokkal együtt
A két kategória közötti fő különbség a kint született gyermekek számában lehet, ezek szerint ők 39 ezren lehetnek. A statisztikában azonban csak legalább az egyik szülőnek kell magyarnak lenni, tehát ebben a vegyes házasságok is benne lehetnek.
Ami a többi statisztikát illeti, nemrég beszámoltunk arról, hogy a Németországban dolgozó magyar állampolgárok száma meghaladta a százezret, Ausztriában pedig megközelítette a 88 ezret. Mivel a dolgozók mellett sok eltartott, gyermek, nyugdíjas, házastárs is lehet (ráadásul különösen az Ausztriába ingázók között sok lehet a feketemunkás), biztos, hogy itt is bőven százezer feletti létszámú magyar él Ausztriában, vagy legalábbis osztrák munkából.
Németekkel házasodnak?
Egy másik statisztikából kiderül, hogy míg 2009 környékén évente csak mintegy 650 magyar kapott német állampolgárságot, addig tavaly már 1030. Érdekes módon a kétharmaduk rendszeresen nő. Egy lehetséges magyarázat erre, hogy divat Németországban férjhez menni, miközben a magyar férjek kevésbé kapósak a német nők körében.
A magyar állampolgárságú németországi lakosság a Destatis szerint 2009-ben 61 417 fő volt, 2016-ban pedig már 192 340 személy – írja egy megint másik jelentés. Érdekes módon itt viszont csak 40,7 százalék a nők aránya. Valószínűleg azok között, akik dolgozni mennek ki, jóval több a férfi.
Apró kis magyarok
Az öt éven alattiak száma ebből 6685, az 5-10 éveseké 6510, a 10-15 éveseké 5630, a 15-20 éveseké 5090 fő. Ez 23 915 fő összesen, magyar állampolgárságú gyerekek és fiatalok, akik hivatalosan kint élnek. Akik már megkapták a német állampolgárságot, vagy eleve azzal születtek, azok ebben logikus módon nincsenek benne.
(privatbankar)
Bal-Rad komm: „…Az öt éven alattiak száma ebből…”
– Jól látható a trend! CSAK Germániában közel negyedszáz-ezer MAGYAR SZÜLETETT az utóbbi húsz évben. Korosztályonként egyre több!
ORSZÁGUNK népessége az utolsó „békeévhez” (1988) képest („akkor” kb. 10,5 millió volt) közel háromnegyed-millióval csökkent! Ami „természetes” fogyás. MINDEZ EGY HÁBORÚMENTES IDŐSZAKBAN! Miközben a genetikai átrendeződés még súlyosabb problémát okoz.
De hibáztathatók-e azok a magyar nők (vagy férfiak) akik elhagyták az országot.
NEM HIBÁZTATHATÓK! ŐK CSAK ANYAGI-SZOCIÁLIS-BIZTONSÁGRA VÁGYTAK! Amit ITT NEM találtak meg.
A rendszerváltás óta eltelt 27 esztendő minden kártétele benne van ezekben a statisztikákban! Egy kiürülő, elsatnyuló, szétlopott ország riasztó statisztikái.
(Az már csak fintora a történetnek, hogy FEHÉR, KERESZTÉNY, HOSSZÚ IDEJE DÖBRÖGISZTÁNBAN ÉLŐ FIATAL ÁLLAMPOLGÁRSÁGI KÉRELMÉT-INDOKLÁS NÉLKÜL ELUTASÍTJA DÖBRÖGISZTÁN ALOMFŐJE!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Már a letelepedési kötvényeket firtató kérdést is visszadobta Kövér László
Rogán Antalék helyett Kövér László házelnökként maga dobta vissza egy képviselő írásbeli kérdéseit.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett maga Kövér László házelnök válaszolt az MSZP-ből kilépett Demeter Márta letelepedési kötvényekkel kapcsolatos kérdéseire – úgy, hogy visszautasította azokat.
A már függetlenként a parlamentben ülő képviselő hat írásbeli kérdést intézett a Miniszterelnöki Kabinetirodához a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban, de a hatból négyet Kövér László házelnök visszautasított arra hivatkozva, hogy:
„Dömötör Csaba államtitkár úr jelezte, hogy a „Kérdések a letelepedési kötvény konstrukcióval kapcsolatban” címmel, K/16667. számon a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez címzett írásbeli kérdésében foglaltak megválaszolása nem tartozik kormányzati feladatkörbe, ezért kérte a kérdés visszautasítását.”
Magyarul a Rogán-minisztérium egyszerűen nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre, ami egyébként nem újdonság, de korábban legalább maga Dömötör Csaba vette a fáradságot, hogy úgy válaszoljon a kényes kérdéseket firtató képviselőknek, hogy igazából nem is válaszol.
Demeter Márta a Magyar Nemzet szerint arra volt kíváncsi, miként fordulhatott elő, hogy egy héten belül három olyan offshore cég alakult meg a Brit Virgin-szigetek nevű adóparadicsomban, amelyek később több milliárd forintos hasznot zsebelnek be a magyar letelepedési kötvényprogramon keresztül; hogy Rogán szerint hogyan fordulhatott elő, hogy az egyik offshore cég alapítási kérelme éppen egy nappal azelőtt érkezett meg a Brit Virgin-szigetekre, hogy Rogán Antal beadta a törvénymódosítási indítványát az Országgyűlésnek.
Kövér a Dömötör Csaba sugallta visszautasításában azt írta, a kormánynak nincs hatásköre vizsgálni, hogy egy héten belül hány külföldi cég kerül megalapításra, és ezeket nem lehet vizsgálni, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága által hozott döntéseket a hatalommegosztás elve alapján a végrehajtó hatalomnak nincs joga vizsgálni, ellenőrizni, és hogy a kormánynak nincs feladatköre két gazdasági szereplő közti szerződéseket vizsgálni sem.
A kormány által Rogán Antal előterjesztésére létrehozott letelepedésikötvény-program ezek szerint az elmúlt években kormányzati kontroll nélkül működött, holott az abban részt vevő offshore cégek óriási bevételre tettek szert.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…a hatalommegosztás elve alapján a végrehajtó hatalomnak nincs joga…”
-MEG VAN ÉRTVE! ELVÉGRE JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK!
Jogod van kérdezni! A kérdezettnek meg joga van hallgatni! Kiváltképp elhallgatni!
„EZEKET” csak a Népbíróság fogja tudni kifaggatni! Ahhoz pedig szocializmusra van szükség! ISMÉT!
És AKKOR úgy fognak „dalolni” a madárák, hogy öröm lesz hallgatni! (Vagy dühítő!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Óriási a baj – mindennapos a vízhiány jön Magyarországon?
Nem csupán a vízhálózat elöregedése jelent óriási kockázatot a vízellátásban, hanem a gépészeti rendszerek elavultsága és a szakemberhiány is. Elképesztő összeg kellene a felújításokra.
Nem csak a hálózatfejlesztéshez szükséges pénz, hanem a szakemberek is hiányoznak a vízágazatból – állították a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a szakterület szakértői. A hálózat elöregedése miatt a vezetékes víz negyede elfolyik. Több ezer szakember hiányzik a vízszolgáltatóknál, van olyan cég, ahol csak az elmúlt hónapokban 40-50 dolgozó mondott fel.
A vízellátó rendszer felét a hatvanas-hetvenes években építették ki, ezek tervezett élettartama a végéhez közeledik. Eközben volt olyan hely Dél-Magyarországon, ahol uniós pénzből elvégezték ugyan a cseréket, ám a gyatra munka miatt most ihatatlan, sárga lötty folyik a csapokból.
Egy kiszivárgott minisztériumi jelentés szerint 3 ezer milliárd forintba kerülnének a felújítások – ez az összeg megegyezik a paksi bővítéshez kínált orosz hitel nagyságrendjével. A MaVíz nevű szakmai szervezet becslése 1500 milliárd forinti költséggel számol, ami még mindig hatalmas, több mint három 4-es metrónyi kiadás lenne.
(napi.hu)
Bal-Rad komm: „…A vízellátó rendszer felét a hatvanas-hetvenes években építették ki…”
-Mint ahogyan egy komplett, élhető országot a II. világháború végétől, egészen a rendszerváltásig! Persze az zavaró, hogy a rohattkomcsik irányította, oroszok által megszállt országot épített újjá/fel a MAGYAR NÉP!
Amit aztán a rendszerváltó elyth széjjellopott, szétrohasztott!
Pedig-konkrétan a vízműhálózatra visszatérve-SOK MAGYAR SZÁMÁRA MEGFIZETHETETLENÜL MAGAS VÍZ-ÉS CSATORNADÍJAKAT vetettek ki. Az át-meg átszervezett „szolgáltatók”!
„…ahol uniós pénzből elvégezték ugyan a cseréket, ám a gyatra munka miatt most ihatatlan, sárga lötty folyik a csapokból…”
-Hm! A júdáspénzekből? Amit a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG-A MAGYAR NÉP VAGYONÁÉRT-csepegtet vissza az EU?
Magyarország a vízhálózat sorsára jutott. Vagy a vízhálózat IS az ország sorsára?! Teljesen mindegy!
Fürjes: Kétszer ekkora költséggel is szervezhettünk volna vizes vb-t, de végül nem lett drága
Fürjes Balázs kormánybiztos a FINA vizes vb-t értékelte, és egészen érdekes aspektusból vizsgálta a vébé költségvetési számait.
Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztek – mondta Fürjes Balázs, a kiemelt beruházások kormánybiztosa a kormánypárti Magyar Idők keddi számában közölt interjúban.
A kiemelt beruházások kormánybiztosának szavai szerint a vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre.
A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk. Jövőre junior műúszó-világbajnokság, 2019-ben junior úszó-világbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont – mondta Fürjes. A kormánybiztos szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte az „olimpiai terhelést” a kisebb kellemetlenségek mellett…
Számmisztika
A vébé 30 milliárd forintról 130 (más adatok szerint 170) milliárdra ugró költségeiről Fürjes Balázs a következőket vezette le:
– a szervezés kezdetén végzett számításaik szerint a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés.
– A bevételi többlet segítségével képesek lettek volna fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni.
– Ám a valóság úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka.
– Szerinte csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul, vagyis az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei.
– Így számolva a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint.
(HVG)
Bal-Rad komm: Tehát a végső konklúzió? OLCSÓN MEGÚSZTUK A BULIT! (Ami a világ hasonló mutatványai között a legdrágábbra sikeredett!) Merthogy LEHETETT VOLNA KÉTSZER DRÁGÁBB IS!
Meg különben is: a HATÁRON BELÜLIEK 18 ezer forintos fejenkénti hozzájárulása széjjel lett terítve három évre!
Úgy ám! Benne van ebben a matekban az is, hogy a horda önmérsékletet tanúsított! Lopásilag!
De a legjobb mégis ez: „…Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés…”
Egy szavunk sem lehet! Döbrögisztán „gazdasága erősödik”, a horda kleptomániája kordák közé szorítva.
A KDNP kiakadt a Facebookra és közlemény adott ki ellene
Szerintük igazságtalanul bántak el velük.
„Tiltakozunk a Facebook kettős mércéje ellen” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Facebook ellen a KDNP.
A párt azon akadt ki, hogy két hónapja a Facebook egyik pillanatról a másikra letiltotta a KDNP hivatalos Facebook-oldalát, holott szerintük a használati feltételek egyik pontját sem sértették meg.
„Többszöri kérésünk ellenére valódi indoklást azóta sem kaptunk, csak pár napja egy rövid üzenetet, miszerint az ügyet lezárták, és igazuk volt. Ezzel szemben a KDNP és a politikusaink nevével, képeivel és jó hírnevével visszaélő, egyértelműen hamis és megtévesztő oldalak ügyében mindeddig semmit nem voltak hajlandóak tenni. Annak ellenére sem, hogy ezek az oldalak több ponton is egyértelműen sértik a Facebook saját felhasználási feltételeit” – írják a közleményben.
A párt ebből kiindulva azon háborodott fel, hogy „a normális ügyfél-visszajelzési rendszert működtető vállalatok ezen a téren versenyhátrányba kerülnek a szigorú európai fogyasztóvédelmi jogszabályokat kijátszó egyes multinacionális cégekkel szemben”, és ezt igazságtalannak tartják.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…a KDNP és a politikusaink nevével, képeivel és jó hírnevével visszaélő…”
– Jó hírnév? Háromkereszteséknél?
Ez igen!
Mese nincs! Elő a kijevi mestergyakorlatot. Betiltani a Facebookot! Meg az egész internetet.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Trump bohóc helyettese Mike Pence tegnap Észtországba érkezett. A helyi megbízottakkal amerikai rakétaelhárító rendszerek ottani telepítéséről értekezik.
A polákoknál most folyik a telepítés, a románoknál már végeztek vele.
Az otthonmaradottak pedig háborognak Oroszország válaszszankciói miatt! Hogy mi az, hogy az USA-nak 755 amerikai „diplomatát” vissza kell hívnia Oroszországból? (Pedig csak az amerikai orosz képviselet létszámának mértékére KELL CSÖKKENTENIÜK egy kisebb hadseregnyivel a diplomataarmada létszámát!)
„Moszkva nagyon hosszú időn keresztül várt és reménykedett, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok végre javulni fognak. Ám úgy tűnik, hogy a javulás egyhamar nem fog bekövetkezni”-mondta tegnap Vlagyimir Putyin orosz államfő a vesti.ru orosz portálon megjelent interjújában.
John Bolton korábbi amerikai ENSZ nagykövet az újabb észak-koreai rakétateszt miatt ártatlan amerikaiak millióinak élete miatti rettegésében „az északi rezsim és Kim Dzsong Un ellenőrzött megszüntetését, majd az ország Dél-Koreához csatolását” látja szükségesnek.
Közben azért ejtett „néhány dicsérő szót is” Kínáról, amely nem törődve az USA „nemzeti érdekeivel”, segítette/segíti a Veres Rém rettenetes ármánykodásait.
Kína viszont villantott egyet tegnap az ország északi részén. Belső-Mongolia Autonóm Régió egyik katonai bázisán parádézgattak egy kicsit a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 90. szülinapja alkalmából.
Kim Dzsong Un legutóbbi csínytevése, meg a tegnapi szentpétervári és kínai hadimókák – kiegészítve az orosz válaszszankciókkal – jelzés értékkel birhatnak a világ elsőszámú latorállama-az USA-dirigensei számára: ROSSZ AZ IRÁNY FIJÚG!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Míg egy angolszász befektető csak azért nem ruházna be Magyarországon, mert eurókötvényt adunk el, addig egy kínai igen – mondta lapunknak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezére, aki szerint a keleti nyitás részeként további jüankötvényeket adhatunk el később.
Miért jüankötvényeket bocsátottunk ki újra, és miért nem euró-, dollár- vagy jenkötvények felé fordultunk?
A keleti nyitás egy fontos része a gazdaságpolitikának és az adósságkezelésnek is, ebbe beletartozik a kínai kötvénypiacon való megjelenés. Ez a kiépítési szakasz zajlik most. Tavaly a hongkongi piacon bocsátottunk ki, most pedig a belső piacra kaptunk engedélyt, ami azért fontos, mert a külső befektetők korábban nem bocsáthattak ki a belső piacon. A mi programunk hárommilliárd jüan, amelyből egymilliárdot használtunk fel most. A maradék keretet vélhetően két részletben célszerűbb kibocsátani, mert akkor 2018-ban és 2019 első felében is piacra tudunk lépni. Ez a piacépítés szempontjából jobb.
Ezzel Magyarország az elsők között van a kínai piacon.
Pandakötvényt Dél-Korea, Kanada és Lengyelország bocsátott ki eddig. Abban elsők vagyunk, hogy mind a két piacon van kötvényünk. Sokan úgy nézik ezt a kibocsátást, mint az euró- vagy dollárkötvénynél, hogy mennyi a hozamszint. De ebben az esetben a kínai–magyar kapcsolatok egészét kell tekinteni. A kötvénypiaci jelenlét közvetett módon hozzájárul új beruházásokhoz és befektetésekhez Magyarországon. A pandakötvény ad egy lökést, hogy újabb projektek valósuljanak meg. Egy euró- vagy dollárkötvény kibocsátásánál nehéz elképzelni, hogy az angolszász befektető csak azért növelné magyarországi beruházásait, mert a nyugati piacon adtunk el kötvényeket.
Azért a 4,85 százalékos hozam még így is magasnak tűnik.
A szám maga magas, magasabb, mint a forinthozamaink. A végleges költség azonban az euróra átváltott hozamszint, amely 0,7 százalék alatt van. Korábban, a kibocsátások alkalmával 3 százalék feletti hozamok voltak. Ehhez képest ez a valaha volt legalacsonyabb szint. A renminbihozam azért nem magas, mert az alapreferencia-hozamgörbe a Kínai Fejlesztési Bank hozamgörbéje – és furcsa módon nem az államé –, ehhez viszonyítják a kamatfelárat. Az előzetes jelzés alapján lehetett tippelni, hogy ez 80-85 bázispont körül lesz, és mivel a kínai fejlesztési banki hozam 4 százalék feletti, ezt sikerült is elérni.
A lengyelek is megjelentek a kínai piacon. Hozzájuk képest hogyan teljesítünk?
A lengyel kötvény hozama tavaly 4,82 százalék volt, ehhez képest mindössze 3 bázisponttal magasabb a miénk. Ez azt is jelenti, hogy az ázsiai piacokon a magyar gazdaságpolitika megítélése jobbnak számít, és kevésbé fontos, hogy az angolszász hitelminősítők milyen besorolást adnak. A lengyeleket 2-3 fokozattal jobbra minősítették az angolszász hitelminősítők, ezen a piacon gyakorlatilag még sincs különbség a hozamban. Az ázsiai befektetők ugyanolyan jóra értékelik a hitelképességünket. A kínai hitelminősítő A szintet adott nekünk a devizakötvényekre – ami fura, mert ez a Moody’s és egy kínai vállalat közös cége –, miközben az angolszász Moody’s Baa1-et, ami több szinttel alacsonyabb.
Hogy lesz a 4,85 százalékból 0,7?
Megkapjuk az egymilliárd renminbit, és tudjuk azt, hogy egy, két, illetve három év múlva 4,85 százalékos hozamot kell visszaadnunk. A most kapott renminbit kevesebb mint 130 millió euróra váltottuk, és arra is szerződést kötöttünk, hogy ezt az összeget megvásároljuk majd egy, illetve két év múlva, amikor euróról renminbire váltjuk. Így rögzítjük, hogy mennyi eurót fogunk adni, hogy a renminbiösszeget megkapjuk. Mindezt egy szerződés keretében (ezt hívják swapügyletnek), a 4,85 egységnyi renminbikamathoz most 0,7 alatti euró kellett. Utóbbi tehát a valós költségünk.
Ez valóban a legalacsonyabb hozam a korábbi kibocsátásokhoz képest. De ha most kimennénk az eurókötvény-piacra, akkor mi történne? A másodpiaci forgalmak és a piaci környezet szerint történelmi mélypont lenne az euróhozam.
Való igaz, hogy a másodpiacon ennél alacsonyabb hozamszintet látunk a 2020-ban lejáró eurókötvényeinkre. De itt van egy olyan szűkösség, hogy már csak három darab eurókötvényünk van a piacon, nem szívesen szabadulnak meg a befektetők tőlük, illikvid a piac. Valamekkora felárat kellene fizetni ehhez képest. A bankok most egy jövőben kibocsátandó, ötéves kötvényt valamivel 1 százalék alá áraznának, 0,8–1 százalék közé, egy tízévest pedig 1,7–2 százalék közé. Ha ehhez viszonyítjuk, nem rossz a renminbihozam. De fontos kiemelni, a kibocsátás célja elsősorban nem az, hogy minél olcsóbb forráshoz jussunk, persze ez is szempont, hanem az, hogy piacot építsünk. Most már alacsonyabb volt a hozam, mint a tavalyi hongkongi kibocsátásunkkor, vagyis egyre inkább kezdik megismerni Magyarországot.
A következő években főként a kínai piacot célozzuk meg, és onnan vonjuk be a forrásokat?
A stratégiánk része, hogy a devizaarány csökkenjen az adósságon belül. Már 25 százalék alá mentünk, és az idei év végére történelmi, 44 éves mélypontra süllyedhet a devizaarány. Emellett a keleti nyitás programjának megfelelően 2019-ig folytathatjuk a meglévő engedélyek alapján, de ott van lehetőségként a japán szamurájkötvények megújítása, ami most októberben jár le. Euró- vagy dollárkötvényt is bármikor kibocsáthatunk. Jó érzés, hogy nálunk kopogtatnak a befektetők és a bankok, hogy bocsássunk ki kötvényt, nem nekünk kell a piac után menni. A döntés széles körű adósságkezelési stratégia része, mi javaslatokat teszünk az asztalra, a kormány dönt.
Az eurókötvények most alacsony hozam mellett forognak, és amíg az EKB eszközvásárlási programja tart, alacsonyak lesznek, vagyis megérné most kibocsátani, és nem akkor, amikor már szigorúbbak lesznek a monetáris kondíciók. Ha csak ezt nézzünk, akkor igen. De ha csak ezért bocsátunk ki eurókötvényt, az növeli az adósságot, vagyis túlfinanszírozzuk az államot, ennek pedig költsége van. A forintkötvénypiacok működése megint felülmúlta a várakozásokat mind a nagybani, mind a lakossági oldalon. A nagybani piacon a rövid lejáratú papírok eladását minimálisra csökkentettük, egyre inkább a hosszabb futamidőket célozzuk meg. A lakossági értékesítés annak ellenére is jól alakul, hogy csökkentettük a hozamot. Mindezek miatt nem volt szükség eurókötvények kibocsátására.
A második fél évre mi a stratégia? A nagybani piac és a lakossági eladások fedezhetik a szükséges forrást?
Az alapvető irány, hogy a költségvetés forintban mért hiánya – amely alacsonyabb, mint a korábbi években – és a forintban mért nominális adósságnövekedés ne járjon a külső adósság emelkedésével. Ezért hoztuk létre a lakossági piacot. Ha ez az értékesítés összhangban van a költségvetési hiánnyal, akkor az adósság forintban mért növekedése nem jár együtt a külföldi adósság emelkedésével. A kormányzat ezzel igyekszik a külső eladósodást és a külső sérülékenységet csökkenteni. Mostanra a régiós országokénál alacsonyabb lett a devizaarány, pedig 2010 előtt még az adósság fele ebben volt.
A kínai piacra lépés a több lábon állás stratégiája miatt született. Nekem azonban úgy tűnik, hogy egyre inkább csak ezen a lábon állunk, ugyanis kifutnak a jenkötvények, több éve nem adtunk el eurókötvényt, vagyis a hagyományos lábainkat elkezdtük leépíteni. Ez tudatos választás volt, hiszen az adósság jó részét forintosítottuk, kevesebb az igény devizakötvényekre, az elmúlt években nem is kellett kibocsátani. Annál olcsóbb a devizakötvények kibocsátása, minél kevesebbet adunk el és minél kevesebb az állomány. Csehország tudna a legolcsóbban eladni a régióban, de nem teszi, hanem marad a belső piacon. Mióta lecsökkent a hazai állomány, egyre szívesebben vennék meg a mi kötvényeinket is. A következő években a lejáró devizaadósság két–három milliárd euró között mozog, és ha ezen a sávon belül marad a kibocsátás, akkor tovább tudjuk csökkenteni a deviza arányát. Erre azonban számos változat lehetséges.
(vg.hu)
Bal-Rad komm: „…Barcza: euróra váltással olcsóbb a kínai hitel…”
– Ez itt a LÉNYEG! Teljesen fölösleges boncolgatni tovább a dolgokat. „ŐK” kötvénykibocsájtást emlegetnek. Mit tudja azt a tájékozatlan magyar, hogy EZ BIZONY HITELFELVÉTEL!
De az rosszul hangzik a naponta nyakára zúdított döbrögigista propagandaáradatban az adósságcsökkentésről! Ami ugye – GDP-arányosan csökken! Ami GDP-t alaposan megtolnak az uniós júdáspénzek. És amely GDP-nek a nagyobbik hányadát az összeszereldék produkálják.
Ez a rendszerváltás utáni qrmányzati szómágia és számmisztika alapja és lényege! Tetézve azzal, hogy NEM ÖSSZEGSZERŰEN MONDJÁK KI AZ ADÓSSÁG MÉRTÉKÉT, hanem GDP-arányosan!
Nem! Döbrögisztán nem vesz fel hiteleket! CSAK KÖTVÉNYEKET BOCSÁJT KI!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Az eladásra kitett műalkotás a devecseri piac bolharészlegén tűnt fel, néhány klasszikus szentkép és fonatos butykos meg demizson társaságában. Egy pokrócon.
Az árára nem volt utalás. Bár szerintünk ha az eladó pénzt remélne belőle, jobban járna, ha célbaköpködősdire venné a figurát.
Egy köpés 20 forint! Napi 20 rongyot simán hozna neki Döbrögi szent portréja.
Még a legkissebb vidéki piacon is! Mert akadna olyan, – több is! – aki mindjárt egy százast dobna.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
„Reméljük, a következő vb-t nem sikerül megrendezni és átvállaljuk”
Tegnap este a youdapesti Papp László Sportarénában rendezett grandiózus záróünnepséggel véget ért minden idők legdrágább vízicirkusza.
(Ennek az eseménynek a rendezését egyébként a mexikói Guadalajara nyerte el, de a költségek miatt visszarettentek. Ekkor ugrasztotta bele a Döbrögisztán HATÁRAINKON BELÜLI minden polgárát kb. 18 ezer forinttal terhelő buliba Gyárfás Zsonglőr.)
Szabolcs Ura Seszták Miklós hivatalosan véget vetett a vizesvébének. Záróbeszédéből kiderült, hogy szerénysége határtalan.
„Ha a világbajnokság alatt nem lehetett észrevenni, hogy csupán két esztendőnk volt a felkészülésre, akkor valóban elmondhatjuk, hogy megcsináltuk a lehetetlent.
Tarthatnék hosszas névsorolvasást, de ha megbocsátanak, csupán egyetlenegy kiemelést tennék. Köszönöm az önkénteseknek! És akkor joggal mondhatom munkatársaimnak a külföldön tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök úr nevében is, hogy köszönöm!”
Seszták ezt követően nem sok jóval kecsegtető kijelentést tett: Döbrögisztán kész újabb FINA-események rendezésére.
„Nem tagadom, nehéz volt ennek a kihívásnak megfelelni, ugyanakkor bizonyos értelemben vérzik a szívem, hogy vége a világbajnokságnak. Nehéz volt, de gyönyörű. Kedvet kaptunk hozzá. A magyar kormány nevében is kijelenthetem, önöket bármikor, bármely új kihívás esetén tárt karokkal visszavárjuk.”
Minden idők legjobb világbajnokságának nevezte záróbeszédében a döbrögisztáni 17. FINA Világbajnokságot dr. Julio C. Maglione, a FINA elnöke.
„Sportolóink, edzőink, tisztviselőink két héten át felejthetetlen élmények sorát élték meg. Mindannyian itthon éreztük magunkat, fantasztikus helyszíneken, zsúfolt lelátók előtt, csodálatos hangulatban, a magyar emberek szeretetétől övezve. Ennek köszönhetően mind a hat sportágban kivételes teljesítményeket láthattunk.”
Az Origo.hu döbrögista internetes portálon ijesztő mondat jelent meg:
„Ezzel egy időre hivatalosan is véget ért a vízisportok ünnepe Magyarországon.”
A Jó Isten tudja mennyi közpénzt (131-170 milliárd ft.) fölemésztó döbrögista hóbort versenyrésze a férfi 4×100-as vegyesváltó döntőjével ért véget. Döbrögisztán csapata is bejutott a legjobb nyolc közé. A hetedik helyen végeztek.
„Sajnálják, hogy véget ért a világbajnokság, pár napig még elúszkáltak volna egy ekkora közönség előtt.”
Kozma meg is jegyezte, hogy „abban bízik, majd valamelyik következő vb-t nem sikerül megrendezni és megint beugrunk rendezőként.”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
