Mi mindenre lenne szükség a magyar gazdaság felvirágoztatásához?
Az adórendszerünk versenyképes, de van még tennivalónk
A Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint kiemelten fontos, hogy Magyarországon a vállalati adózás világviszonylatban is nagyon kedvezőnek számít. A lakosságot érintő adóterhekkel kapcsolatban véleménye szerint
NAGYON JÓ IRÁNY, HOGY A KORMÁNY CSÖKKENTETTE A MUNKABÉREKET TERHELŐ ADÓKAT, AZONBAN MÉG VAN TENNIVALÓ, DE EBBEN JELENLEG ABSZOLÚT JÓ IRÁNYBA TART AZ ORSZÁG. HOZZÁTETTE, HOGY AZ ADÓZÁSI KÖRNYEZET ÁLTALÁBAN VÉVE IS MEGFELELŐ.
Ami pedig a katával történt, az speciális eset. Suppan Gergely szerint valamilyen módon változtatni kellett rajta, mert tömegesen visszaéltek vele. Azonban azt is kiemelte, hogy véleménye szerint a törvényt nem így lett volna célszerű módosítani, ennél sokkal cizelláltabban kellett volna megtenni. Például azoknak a katásoknak, akik sok cégnek számláztak, biztosítani lehetett volna erre a lehetőséget továbbra is. Hangsúlyozta, hogy az ételfutárokat viszont a foglalkoztatójuk jelentse be alkalmazottként, mivel meglátása szerint eddig is úgy lett volna normális. A kata ugyanis nem arra való, amire ők használták.
Továbbra is pörögnek a beruházások
Akkumulátor- és járműgyártók érkeznek Magyarországra, de a kormány támogatja az egészségipari, a biotechnológiai és a hadiipari cégek megjelenését is. A közeljövőben nagyon sok ország fogja növelni hadiipari kiadásait, tehát ha hazánkba hadigyártó céget tudunk vonzani – mint ahogy már sikerült is –, annak abszolút haszonélvezői lehetünk hosszú távon, mert a Takarékbank vezető elemzője szerint a közeljövőben mindenféle haditechnikára és fegyvertípusra lesz kereslet.
Virovácz Pétert a globális minimumadóról is kérdeztük.
MEGLÁTÁSA SZERINT AZ IS NAGYON JÓ LETT VOLNA, HA A VILÁGSZERTE LÉTREJÖTT CSIPHIÁNY KÖZEPETTE MEGJELENT VOLNA HAZÁNKBAN LEGALÁBB EGY CSIPGYÁRTÓ VÁLLALAT IS, AZONBAN EZ SAJNOS NEM VALÓSULT MEG.
Európába a következő években nyolcvanmilliárd dollár összértékben érkeznek az Intel csipgyártással kapcsolatos beruházásai, ebből sajnos egyet sem sikerült elcsípnünk. A csipgyártók előrejelzése alapján az eddig világszerte tapasztalható csiphiány nemsokára csiptöbbletté alakulhat.
Suppan Gergely szerint az oktatásba nagyon sok pénzt kellene önteni, mivel a jövő egyre inkább a specializált tudásé. Kiemelte, hogy először is az általános és középiskolai tanárok fizetését kell azonnal legalább ötven-hastvan százalékkal megemelni. Azt is hozzátette, hogy a pedagógusok munkabérének tekintetében az óvodától kezdve az általános iskolán át a középiskoláig hatalmas a probléma.
Eredetileg a kormány célkitűzése az volt, hogy minden kisgyermekes anyuka el tudjon menni dolgozni, ezért bölcsődei programot indítottak. Suppan Gergely szerint ennek következtében a bölcsődei dolgozók bére már magasabb, mint az óvodapedagógusoké.
Az Európai Parlament háromnegyed centet se adna Orbánnak
– tette hozzá Suppan Gergely. Ezzel szerette volna érzékeltetni, hogy mennyire ingataggá teszi a pedagógusok jövőképét az a tény, hogy a béremelésük jelen pillanatban látszólag az uniós pénzek érkezésétől függ.
Az elemző azzal folytatta: az a probléma, hogy nem csak rajtunk múlik, hogy megegyezünk-e, hiszen az Európai Parlament kétharmada abszolút ellenünk van. Ezért nem lehet az EU-s pénzekre alapozni a pedagógusok béremelését, majd újra hangsúlyozta, hogy azonnal szükség van a pedagógusok bérének legalább ötven-hatvan százalékos emelésére.
AZ ELKÉPESZTŐ HELYZETRE KIVÁLÓ PÉLDA, HOGY BUDAPESTEN MÁR EGY NÉGYCSILLAGOS SZÁLLODÁBAN DOLGOZÓ TAKARÍTÓ IS TÖBBET KERES, MINT EGY KEZDŐ PEDAGÓGUS, AMI VICCKATEGÓRIA ÉS SZÉGYEN.
Az, hogy targoncásokat meg raktárosokat már ötszázezres bruttóval keresnek egyes helyeken, teherautó-sofőröket pedig hét-nyolcszázezres bruttóval, egy pedagógus pedig az életpályája során még negyvenéves tanári múlttal sem sem tudja elérni ezt a szintet, az röhej.
Suppan Gergely szerint a pedagógusok tömegesen fogják elhagyni a tanári pályát, ha ez az állapot nem változik meg. Már ott tartunk, hogy a segédmunkásokétól is leszakad az általános iskolai és a középiskolai pedagógusok bére. A spórolást nem a béreken, hanem máshol kellene megvalósítani. Ötletként említette, hogy az energiaszükséglet egy részét érdemes lenne az iskolai intézményeknek önmaguknak, napelemmel előteremteniük.
A Takarékbank vezető elemzője szerint az viszont pozitív példát jelent, ahogy a kormány a felsőoktatást rendbe teszi, mivel oda rengeteg pénz fog érkezni. A felsőoktatásban a tulajdonosi jogköröket alapítványokba szervezik át, azok pedig pályázhatnak is, és a felsőoktatás ezenkívül is kaphat több ezer milliárd forintot, ezért ők tényleg jól járnak. Suppan Gergely azt is elmondta, hogy az egyetemi oktatók sok intézményben radikális béremelést kaptak, állítása szerint sok egyetemi oktató bére az utóbbi időben akár a duplájára is emelkedhetett.
Három évig vertük Európát gazdasági növekedésben
A Takarékbank elemzője szerint 2016-tól a magyar gazdaság évszázadok óta nem látott mértékben zárkózott fel az Európai Unió gazdaságához. Hangsúlyozta, hogy 2017, 2018 és 2019 három olyan év volt, amikor gazdasági növekedésben megvertük Európát.
A megújuló energiák elterjedését kellene preferálnunk
Suppan Gergely azon az állásponton van, hogy fel kellene karolnunk az energiafüggetlenedés ügyét, mert megvalósítása esetén versenyképességi előnyre tudnánk szert tenni. Tehát saját magunknak is többletenergiát kellene megtermelnünk, nem csak a behozatal diverzifikálására kell törekednünk. Meglátása szerint érdemes lenne széles körben megújuló energiát alkalmaznunk, és amikor túltermelünk, a tárolás nehézségeit vagy a külföldre történő értékesítést is meg kellene oldanunk.
Az elemző arra is kitért, hogy Magyarország beruházási rátája nagyon magas, bár ez nem minden térséget érint egyformán. Arról beszélgettünk, hogy a nagyvállalatokat érdemes lenne arra is biztatni, hogy a cégek azokban a városokban és régiókban is indítsanak komolyabb beruházásokat, amelyeket az utóbbi húsz évben kevésbé preferáltak (a nagyobb városok közül a teljesség igénye nélkül Szombathely, Paks, Pécs, Szeged, Szolnok, Szekszárd és Sopron került terítékre).
Szegeden például az ELI-ALPS lézerkutatási központhoz hasonló, tudásalapú és high-tech beruházások lennének szükségesek, hiszen a Szegedi Tudományegyetem helyben képzi az ehhez szükséges szakembereket.
Szombathelyen az autóipari beszállítók megjelenésén kívül elsősorban pénzügyi, biotechnológiai, gyógyszeripari, informatikai és hadiipari vállalatok megjelenésére lenne szükség, hogy legyen a városban komolyabb munkaköröket jelentő perspektíva az Ausztriába naponta ingázók számára.
Sopronban az ingázás miatt a szombathelyihez hasonló a helyzet, kiegészítve azzal, hogy a külföldről érkező egészségturisták miatt meglátása szerint ebben a városban főleg az egészségipart lenne érdemes fejleszteni.
Pécsett, Szekszárdon, Szolnokon és Pakson valószínűleg bármilyen beruházásnak örülnének, ami hosszú távra akár összeszerelő, akár komolyabb hozzáadott értékű munkahelyeket teremt.
Suppan Gergely üdvözlendőnek tartja, hogy szerinte Magyarországra már nem csak az összeszerelő üzemek jönnek, hiszen például Budapesten van a Bosch több mint háromezer főt foglalkoztató mérnöki és kutatás-fejlesztési (K+F) központja. Az egyre több beruházás miatt idővel nagyobb hozzáadott értékű munkahelyeknek is meg kell majd jelenniük. Magyarországra szoftverfejlesztő központok kellenek, hiszen nagyon fontos lenne a tudásipar megjelenése. (index)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: „Magyarország jövőképéről, a magyarok jövőbeli boldogulásának és hazánk gazdasági felvirágoztatásának lehetőségeiről kérdeztük a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzőjét, Suppan Gergelyt.”
A SZÁNDÉK MINDENKÉPPEN TISZTELETRE MÉLTÓ! Ám nem biztos, hogy a kérdést „illetékesnek” tették fel! Ugyanis a MEGVÁLASZOLÁSRA ILLETÉKESEK KÖRE – AZ EGYSZERŰ MAGYAR EMBEREK MILLIÓI – VÉLHETŐLEG SOKKAL EGYSZERŰBB VÁLASZT ADNÁNAK, HA NEKIK LENNE FELTÉVE DIREKTBEN A KÉRDÉS, ÉS NEM EGY „SZAGEMBERNEK”!
Játsszunk el a gondolattal, hogy NEKÜNK – EGYSZERŰ EMBEREKNEK! – lett feltéve a kérdés: „Mi az ön elképzelése Magyarország jövőképéről, a magyarok jövőbeli boldogulásának és hazánk gazdasági felvirágoztatásának lehetőségeiről?”
MI – VÁLASZKÉNT ELŐSZÖR IS – VISSZAKÉRDEZNÉNK:
MERT VAN MAGYARORSZÁG? VAN HAZÁNK?
És még hozzátennénk: HISZEN ITT CSAK EGY DÖBRÖGISZTÁN VAJDASÁG UNIÓS GYARMATI TERÜLET VAN, AMI NEM A HAZÁNK, HANEM CSAK AZ ÉLŐHELYÜNK!
Azután pedig föl is sorolnánk, hogy SZERINTÜNK MIT IS KELLENE ITT TENNI AHHOZ, hogy a kérdés valódi értelmet kapjon!
Majd pedig vázolhatnánk az elképzeléseinket egy MINDENEK ELŐTT MEGVALÓSÍTANDÓ, A MAGYAROK SZÁMÁRA A HAZÁT JELENTŐ „Magyarország jövőképéről, a magyarok jövőbeli boldogulásának és hazánk gazdasági felvirágoztatásának lehetőségeiről.”
Amiről ez a lölő csicska hablatyolt az mind meg volt .
A chip gyártástól az orvosi műszerekig .
Sikeressen szétb.szták , hogy még az alapok sem maradtak meg .