Peking, Washington, 2022. augusztus 6. szombat (MB)

     Kína védekezésről támadásra váltott Amerikával szemben, és haderőnemeinek összehangolt gyakorlatával szimulálta Tajvan elfoglalását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

     A Csendes-óceáni térséget lázba hozó katonai művelet néhány perccel az után vette kezdetét, hogy az amerikai kongresszus elnöke – semmibe véve Kína és az USA 1979-ben kötött megállapodását – Tajvanra érkezett, és közölte: az Egyesült Államoknak meg kell védenie Tajvant Kínával szemben. Peking a sziget fölötti szuverenitása elleni támadásnak vette Pelosi látogatását, a Tajvan függetlenségét támogató erőknek nyújtott támogatásként fogta fel, és katonailag reagált rá. Flottával körbefogta a szigetet, vagy ötven harci gépet irányított a tajvani légvédelmi azonosítási zónába, mindegyikük átlépte az úgynevezett középvonalat a Tajvani-szorosban, rakéták húztak el a sziget felett, ballisztikus rakéták csapódtak a Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizekbe.

     Egyidejűleg Kína megszakította az amerikai és kínai regionális parancsnokok és védelmi osztályok vezetői közötti párbeszédet, valamint a katonai tengerbiztonságról szóló tárgyalásokat. Felfüggesztette az illegális bevándorlók visszatérésével, a bűnügyi nyomozásokkal, a nemzetközi bűnözéssel, az illegális drogokkal és a klímaváltozással kapcsolatos együttműködést.

     Peking arra szólította fel a világ országait, hogy hozzá hasonlóan ne engedjenek az Egyesült Államok nyomásának, mert ha eltűrik, a dzsungel törvénye lesz úrrá, és Washington az eddigieknél is elszántabban avatkozik majd be a belügyeikbe.

     Mint köztudott, Kína saját területe részének tekinti Tajvant, és az 1979. évi kétoldalú megállapodásban az Egyesült Államok a Kínai Népköztársaság kormányát ismerte el az ország egyetlen legitim képviselőjének. 1971-ben az ENSZ Közgyűlése elismerte „az egy Kína elvet”, azóta a kínai egység a nemzetközi kapcsolatok normája.

      A Kínai Népköztársaságot vezető Kommunista Párt mindeddig arra törekedett, hogy békés eszközökkel egyesítse újra az ország két területét. Az újraegyesítés lényegében megegyezne a Hongkong esetében követett elvvel: „az „egy ország, két rendszer” elvével.

     De amióta az Egyesült Államok legfőbb riválisának minősítette Kínát, Tajvant hídfőállásként igyekszik kihasználni ellene. Az amerikai propagandában ez a „tajvani demokrácia védelmezéseként” jelenik meg a „kínai diktatúrával” szemben. Hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Zelenszkij „ukrajnai demokráciájának védelmezését” tálalják az „orosz autokráciával” szemben. Tajvant illetően valójában a visszaszoruló amerikai birodalom geopolitikai és gazdasági érdekeinek védelmezéséről van szó azzal a Kínával szemben, amely még ebben az évtizedben átveheti tőle a világgazdaság vezető szerepét.

     Megerősítve Pelosi tajvani kijelentését, John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője közölte: „Támogatjuk Tajvant, védjük a szabad és nyitott Indiai-Csendes-óceáni térséget”.+++