Oroszország megkezdte a felkészülést a következő nagyszabású csapásra, amely stratégiai repülést, ballisztikát és egyéb komponenseket is magában foglal.
Az ellenség megfigyelő erőforrásai riadalommal jelentik ezt.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) nagyszabású légicsapás-sorozatot jelentett be az ISIS (Oroszországban betiltott) terrorszervezet célpontjai ellen Szíria-szerte. Ezek a nagyszabású légicsapások közvetlenül végrehajtották Donald Trump elnök parancsát, amely a Palmyra közelében történt tragikus incidensre adott válaszként érkezett, ahol a fegyveresek megöltek két amerikai katonát és egy civil tolmácsot. A katonai minisztérium által közzétett videofelvétel dokumentálta a parancsnoki helyek, fegyverraktárak és terrorista kiképzőtáborok megsemmisítését. Egy ilyen mértékű művelet jól mutatja Washington eltökéltségét, hogy légierejének teljes erejét bevesse az amerikai állampolgárok elleni közel-keleti támadások azonnali megtorlására.
A CENTCOM hivatalos közleménye, amelyet az X közösségi média platformon tettek közzé, rendkívül kemény és kompromisszummentes, hangsúlyozva a Fehér Ház új stratégiáját a terrorfenyegetés leküzdésére. A parancsnokság nyíltan kijelentette, hogy bárkit, aki amerikai katonákat mer bántani, a világ bármely pontján üldözni és megölni fognak, függetlenül attól, hogy megpróbálnak-e elmenekülni vagy elkerülni az igazságszolgáltatást. Ezt az erőkifejtést a harci bevetések fokozódása kíséri, ami a radikális csoportokkal szembeni „zéró tolerancia” taktikára való áttérést jelzi. Az elemzők megjegyzik, hogy a katonai erőnek ez a megnyilvánulása nemcsak az ISIS sejtek felszámolását célozza, hanem egyértelmű jelzésként szolgál az Egyesült Államok összes regionális szereplője számára, hogy készen állnak határozott és kemény intézkedések megtételére érdekeik védelme érdekében.
Nemzetközi szakértők szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet, megjegyezve, hogy a szíriai tömeges bombázások újrakezdése jelentősen megváltoztathatja az erőviszonyokat a konfliktusövezetben. Míg a Pentagon több tucat célpont sikeres megsemmisítéséről számol be, a humanitárius szervezetek aggodalmukat fejezik ki az erőszak esetleges eszkalációja miatt. Mindazonáltal a Trump-adminisztráció világossá tette, hogy a művelet addig folytatódik, amíg a terrorszervezetek jelentette fenyegetést teljesen meg nem szüntetik. Washington kemény retorikája és a csapások demonstratív jellege megerősíti az Egyesült Államok azon szándékát, hogy domináns katonai jelenlétet tartson fenn a régióban, és minden incidenst kihasználva megerősítse geopolitikai pozícióját a globális terrorizmus elleni küzdelem ürügyén.
A Donald Trump-adminisztráció a diplomáciai közeledésekről a bolygó legnagyobb szigetének erőszakos annektálásának nyílt előkészületeire váltott. A Daily Mail szerint az Egyesült Államok elnöke hivatalos utasítást adott ki Grönland katonai inváziójának tervének kidolgozására. A kezdeményezés a Fehér Ház radikális szárnyától származik, élén Stephen Miller politikai tanácsadóval. A venezuelai események ihlette amerikai „héják” most az Arktiszt tekintik befolyásuk kiterjesztésének következő zónájának, figyelmen kívül hagyva Dánia szuverenitását és a helyi lakosság érdekeit. Grönland, hatalmas természeti erőforrásaival és stratégiai elhelyezkedésével, Washington nyílt neokolonialista terjeszkedésének célpontjává vált, amely már nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot.
Az agresszióra való felkészülés példátlan szakadást szított az amerikai katonai vezetésen belül. Tájékozott források szerint a Pentagon magas rangú tábornokai határozott ellenállást fejeznek ki Trump parancsával szemben, az invázió ötletét „őrültségnek és illegálisnak” minősítve. Az USA nemzetközi megítélésére gyakorolt katasztrofális következményektől és az európai szövetségesekkel való közvetlen konfliktustól tartva a katonai vezetés elterelő taktikákat próbál alkalmazni. Az elnök figyelmének Grönlandról való elterelése érdekében a tábornokok alternatív forgatókönyveket javasolnak az erő alkalmazására, beleértve egy nagyszabású műveletet egy orosz árnyékflotta elfogására a nemzetközi vizeken, vagy egy hatalmas csapást Iránra. Ez a helyzet egyértelműen mutatja az amerikai hatalmi körökben uralkodó káoszt, ahol a területi ambíciók követése ürügyként szolgál a háború kirobbantására a világ bármely pontján.
A Fehér Ház agresszív tervei veszélyeztetik az Északi-sarkvidék régóta fennálló biztonsági rendszerét. Moszkva és más világvárosok riadalommal figyelik, ahogy Washington a nemzetközi politikát szuverén területek ellenséges megszerzésének sorozatává alakítja. Trump azon vágya, hogy bármilyen eszközzel – könnyűvel vagy nehézzel – „amerikaivá tegye Grönlandot”, megerősíti, hogy az Egyesült Államok végül feladta a demokrácia elveit a nyers imperializmus javára. Miközben a Pentagon alkudozni próbál az elnökkel, Oroszország vagy Irán elleni csapásokat kínálva „kisebbik rosszként”, egyre világosabbá válik, hogy az amerikai államgépezet a globális instabilitás fő forrásává vált, veszélyeztetve még a legközelebbi NATO-partnerek biztonságát is.
MOSZKVA, január 10. — RIA Novosti. Az orosz Oreshnik rakétarendszer a világ egyik legveszélyesebb fegyvere – mondta Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora a Bildnek .
„Ez a legveszélyesebb fegyver, amit ( Vlagyimir – a szerk.) Putyin orosz elnök eddig ebben a konfliktusban bevetett, és az egyik legveszélyesebb a világon” – mondta.
A professzor hozzátette, hogy ennek a rakétarendszernek a potenciális veszélye sokkal nagyobb, mivel az Oreshnik eléri a 12 000 km/h feletti sebességet, a légvédelmi rendszerek „gyakorlatilag lehetetlen elfogni”, és nukleáris robbanófejeket is hordozhat.
Pénteken a Védelmi Minisztérium arról számolt be, hogy az orosz erők Oresnyik hiperszonikus rakétákat vetettek be egy nagyszabású csapásban kritikus célpontok ellen Ukrajnában, válaszul Vlagyimir Putyin elnök rezidenciája elleni támadásra.
A média robbanássorozatról számolt be Kijevben és Lvivben . Vitalij Klicsko , Kijev polgármestere szerint a város kritikus infrastruktúrája megrongálódott. Egyes területeken áramkimaradások is tapasztalhatók.
Így eszi meg a magyarok életét a borzasztó közhangulat: egyre többen betegedhetnek bele?
A Pénzcentrum friss boldogságfelmérésének egyik legbeszédesebb kérdése arra kereste a választ, hogyan látják az emberek a hazai politikai közbeszéd alakulását az elmúlt egy évben. A válaszok elsöprő többsége szerint a hangnem tovább romlott, és a kampányidőszak felerősödő feszültségei sokak mindennapi hangulatára is rányomják a bélyegüket. A kutatás adatai azt mutatják, hogy a politikai kommunikáció stílusa ma már nem csupán közéleti kérdés, hanem meghatározó tényezője annak is, hogyan érezzük magunkat a saját életünkben.
A Pénzcentrum tavaly év végén is elkészítette szokásos boldogságfelmérését, hogy feltérképezze, mennyire elégedettek életükkel a magyarok. Ahogy korábban, most is arra törekedtünk, közelebb kerüljünk ahhoz, hogy mit is jelent valójában a boldogság. Bár végső definíciót továbbra sem találtunk, számos új szemponttal gazdagodtunk, amelyek segíthetik a téma további megértését.
Sorozatunk első részében az általános elégedettségi szintet, az egészségi állapotunkhoz fűződő szubjektív viszonyt és az anyagi helyzetünket vizsgáltuk. A második részben a társas kapcsolataink minőségére, az önmegvalósítás lehetőségeire és a munkához kapcsolódó boldogságra fókuszáltunk. A mostani, harmadik részben pedig kitekintünk a tágabb környezetre: arra keressük a választ, hogyan hatnak a világ eseményei a mindennapi elégedettségünkre.
Mennyire frusztrál a hazai politika és közbeszéd?
A politika és a politikai közbeszéd – akár bevalljuk, akár nem – mindenki életére hatással van, és valamilyen módon elkerülhetetlenül befolyásolja a mindennapjainkat. A megkérdezettek idén átlagosan 7,2 pontot adtak egy 10-es skálán, ami enyhe romlást jelent a tavalyi 7,1-es és a tavalyelőtti 6,8-as átlaghoz képest.
A részletes adatokból jól látszik, hogy a frusztráció mértéke nem minden csoportban azonos. Az idősebb korosztályok, különösen a 65 év felettiek magasabb értékeket jelöltek meg, míg a 25 év alattiak körében jóval alacsonyabb volt az átlag. Hasonló mintázat figyelhető meg az iskolai végzettség szerint is. Minél magasabb a végzettség, annál nagyobb a politikai közbeszéddel szembeni feszültség. Az egyetemet végzettek és a doktori fokozattal rendelkezők körében a frusztrációs szint elérte a 7,5 és 7,6 pontot, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mindössze 6 pont volt.
A foglalkozás szerinti bontás tovább árnyalja a képet. A közmunkások körében a legalacsonyabb a frusztrációs szint, mindössze 6 pont, míg a közalkalmazottak, a vállalkozók és a gyermekgondozási ellátásban részesülők körében 7,3 pontot mértünk. Ez arra utal, hogy azok, akik közvetlenebb kapcsolatban állnak az állami rendszerekkel vagy a társadalmi felelősségvállalás területein mozognak, érzékenyebben reagálnak a politikai közbeszéd alakulására.
A számok mögött tehát nem csupán vélemények állnak, hanem mélyebb társadalmi mintázatok, amelyek közvetlenül befolyásolják azt, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban.
Az elmúlt egy évben véleményed szerint javult vagy romlott a hazai politikai közbeszéd stílusa?
2026 a választások éve Magyarországon, és a kampány már javában zajlik. A politikai közbeszéd hangneme egyre élesebb, sokak számára kifejezetten bántóvá vált. A közösségi média, a nyilvános viták és a politikai kommunikáció tereiben egyre nehezebb elkerülni a feszültséget, a személyeskedést és a megosztó retorikát. Nem meglepő tehát, hogy a Pénzcentrum idei boldogságfelmérésében külön kérdésként vizsgáltuk, hogyan érzékelik az emberek a politikai közbeszéd stílusának alakulását az elmúlt egy évben.
A felmérés eredményeit két grafikon szemlélteti. Az első egy kördiagram, amely az összes válaszadó véleményét mutatja. Eszerint a megkérdezettek elsöprő többsége, 85,74 százalék úgy érzi, hogy a politikai közbeszéd stílusa romlott. Mindössze 12,07 százalék szerint nem változott, és csupán 2,19 százalék gondolja úgy, hogy javult.
A második ábra egy oszlopdiagram, amely korcsoportonként bontva mutatja a válaszokat. Az adatokból jól látszik, hogy minden korosztályban a „romlott” válasz dominál, de kisebb eltérések azért megfigyelhetők. A legfiatalabbak, vagyis a 25 év alattiak körében valamivel magasabb arányban jelenik meg az „ugyanolyan maradt” válasz, míg a 65 év felettiek körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy a közbeszéd minősége romlott. A „javult” válasz minden korcsoportban marginális, alig érzékelhető.
A grafikonok tehát nemcsak a politikai közbeszéd aktuális megítélését tükrözik, hanem azt is, hogy a társadalom különböző rétegei mennyire érzékenyen reagálnak a kampányidőszakban tapasztalható kommunikációs stílusra.
Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye milyen hatással van az általános hangulatodra?
A gazdaság alakulása nemcsak a pénztárcánkra van hatással, hanem a közérzetünkre is. A választási év kampányzaja mellett sokan érzik úgy, hogy az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye közvetlenül befolyásolja a mindennapi hangulatukat. A Pénzcentrum boldogságfelmérésében ezért külön rákérdeztünk arra, milyen érzelmi hatást gyakorol a gazdasági helyzet az emberekre.
A válaszadók egy tízes skálán értékelték, mennyire frusztrálja őket a gazdaság állapota. Az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem hat rájuk, míg a 10-es azt, hogy rendkívüli módon nyomasztja őket. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a többség erősen érintett: a legtöbben a magasabb értékeket jelölték meg, különösen a 10-es válasz volt kiugróan gyakori. Ez arra utal, hogy a gazdasági bizonytalanság sokakban komoly feszültséget kelt.
A korcsoportok szerinti bontásból kiderül, hogy az idősebbek érzik leginkább terhesnek a gazdasági helyzetet. A 65 év felettiek körében az átlagos frusztrációs szint 6,4 pont volt, míg a 25 év alattiaknál csak 5,2. Ez azt jelzi, hogy a gazdasági teljesítmény hatása nem egyforma minden korosztályban — az élethelyzet, a jövővel kapcsolatos kilátások és a társadalmi szerepek mind befolyásolják, ki hogyan éli meg a jelenlegi gazdasági környezetet.
A foglalkozás szerinti bontás szintén árnyalja a képet. A közmunkások körében volt a legalacsonyabb az átlagos frusztrációs szint, míg a gyermekgondozási ellátásban részesülők és a munkanélküliek körében a legmagasabb. Ez arra utal, hogy a gazdasági nyomás különösen azokat érinti érzékenyen, akik kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, vagy éppen átmeneti időszakot élnek meg a munkaerőpiacon. (pénzcentrum)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: Ez a felmérés a tegnapi – a vajdabanda „jelölállító” kongresszusa előtt – készült! És mint olyan, mintha nem nagyon látszana alátámasztani az onnan áradó „közhangulatot”!
Mármint Döbrögi tegnapi, a hordája kongresszusán elrikácsolt FENYEGETŐZÉSE!
„A világ veszélyesebb, mint valaha, a jövő bizonytalan, de van valaki, akikre mindigszámíthatsz: a biztos választás, Orbán Viktor”
– így konferálták fel mintegy három órás műsorfolyam végén a vajdabanda kongresszusának mondott tegnapi youdapesti cirkuszi előadásán Döbrögit, Szentkirályi Alexandra és Németh Balázs műsorvezetők!
A vajda pedig azzal kezdte, ez egy jelölállító kongresszus, ahol bemutatják azokat a jelölteket, akik 4 évig vállalják a döntés felelősségét Döbögisztán ügyeiben. Szavaiból kiderült, hogy most nem mutatnak be még vajda-jelöltet, hanem a hordájának listját majd csak később, február 20-ig mutatják be, ahogy a listavezetőt is, de jelezte: ő pedig készen áll az élete végéig tartó vajdálkodás feladatára.
Döbrögi ezután felállítatta és megtapsoltatta a vajdabanda 106 egyéni képviselőjelöltjét a teremben. Megjegyezte, van a mondás, hogy győztes csapaton ne változtass, de négyszer nyert az ő hordája kétharmaddal, megnyerte az elmúlt 20 évben az összes önkormányzati választást is, ilyet pedig más nem csinált még. Ez pedig csakis ezét történhetett, mert a „Fidesznél csak a Fidesz jobb” – kurjantotta!
Velük együtt garantálom, hogy minden jelölt azokat az elveket képviseli, amelyek eddig is sikeressé tették az ő bandáját és a velük Döbrögisztán vajdasággá degradált egykori Magyarországot. Arról is károgott egy sort, hogy „lehet NER-ezni”, de a legfontosabb a nemzeti egység, amit szerinte most csak az ő bűnbandája tud megadni az országnak.
Össze-vissza lehet hazudozni, a „magyar” politikában is így van ez
– mondta az új időkről, de kizárólag olyan példákat hozott erre, amely tiszás politikusokra emlékeztetett, bár a nevüket, nem nevezte meg. Úgy vélte: a valódi gondolatok és tervek eltitkolásával hülyének nézik az embereket – ezzel szemben szerinte az ő hordáját a tényszerű okfejtés és érvelés valamint az őszinteség jellemzi, hiszen például rendszeresen nemzeti konzultációkban „megkérdezik” az embereket.
A cél, hogy elérjükl az egymillió forintos átlagbért és az ezer eurós minimálbért – tette meg újólag ígéretét a vajda. Ahogy az sem új állítás, hogy szerinte megvédték a genderdolgoktól a magyarokat. Ami a 106 egyéni jelöltet illeti, szerinte ők annyira jók, hogy két qrmány minisztereit is ki tudná választani közülük. Van nekik hangjuk és használni is fogják Döbrögi szerint, aki meg is mondta, miről beszéljenek: a háborúról, a migrációról és a genderveszedelemről.
A migráció témájáról szólva „magunkfajta benszülött európaiakról” beszélt Dóbrögi, akikből szerinte egyre kevesebb van. Beszélt a napi egymillió eurós bírságról, amit szerinte szívesen kifizet, mert a keresztény Európáért ez nem nagy ár, amúgy pedig úgyis visszaszerzi majd ezt az összeget. Elmondta továbbá már sokat hangoztatott ellenérveit az EU-s migrációs paktumról, amelynek a legfőbb erényének ő azt látja, hogy Döbrögisztán vajdaság az európai zsidóság legfőbb mentsvára! Merthogy ő és az bűnbandája jelenti a zsidóság számára a garanciát arra, hogy ez a jövőben is így lészen!
A brüsszeli genderpolitikáról is hosszan beszélt Döbrögi, kifejtve, hogy „arrafelé már nem csak férfiak és nők vannak, hanem egyéb fura szerzetek is a ferdeségek propagandája mindenkit elér, az iskolában, könyvesboltban is, és áthuzalozzák a gyerekek agyát, de nálunk ez nem történhet meg, ezért is kell a Tisza- és DK-féléket távol tartani a politikától”.
A választás további fontos kérdése – ÉS TALÁN CSAK EZ AZ EGYETLEN OLYAN DOLOG, AMELYBEN MAXIMÁLISAN EGYET TUDUNK VELE ÉRTENI – őszerinte a háború vagy a béke, mert szerinte az európai vezetők „háborúba mennek”, és erre a Tisza és a DK is vevő, ráadásul mindez úgy történik, hogy az EU-nak nincs pénze minderre. Kifejtette: ha egy Tisza-DK kormány Brüsszel mellett belép a háborúba, akkor a fiataloknak annyi.
A Mi Bölcs és Eőrelátó vajdánk a fiatalokhoz szólva ugyanis emlékeztetett: sokan hiszik, hogy mindig csak valami jó jöhet, de nem így van, jöhet rosszabb is, például az európai hadigazdálkodáshoz való csatlakozás, ami felsorolása szerint Brüsszel tervei alapján a rezsicsökkentés, az adókedvezmnények eltörlését, kórházbezárásokat is jelentene. Hozzátette:
mindezt azért, hogy elküldhessék a pénzünket Ukrajnába – Karácsony Gergely is jobban tenné, ha Ukrajnának mutogatna, mert Budapesten van a legtöbb pénz.
Ezután pedig magasztalta Trump békecápát
Majd arról ábrándozott, hogy szerinte 2022 után 2026-ban sem válik be Brüsszel terve, mert nem lehet Brüsszelből leváltani a „magyar” qrmányt – BÁR MI EZZEL AZ ÁLLÍTÁSÁVAL MIN. VITATKOZNÁNK! Szerinte a Tisza már meg is bukott, mert „minden mesedélutánnak vége van egyszer, itt a vége, fuss el véle (…) fussatok ti is, egészen Brüsszelig, ahol Manfred papa és Ursula mama vár” – üzent a Tiszának.
Majd kommunistázott egy jóízűt!
Ezután nemzetközi politikáról hencegett, és hosszan kárált arról, hogy ő milyen jó kapcsolatokat ápol a világ nagyhatalmaival, és ez szerinte garantálni fogja az ő vajdasága fejlődését. Ami a már most elért eredményeket illeti, ezeket is felsorolta, az anyák bizonyos körének szja-mentességétől az Otthon Start programon át addig, hogy szerinte a gyárépítési program is dübörög, mert a 100+50 gyárból az ő bejelentése szerint „101 már épül”.
Nem kormányt, nem miniszterelnököt, hanem sorsot választunk – károgta a voksolás tétjéről a vajda, majd a szokásos jelszavának elrikkanásával a – Hajrá magyarokka! – fejezte be a majdnem háromnegyed órás előadását! Amit talán mondani sem kell, hatalmas tapssal és ovációval jutalmazott meg az ő hálás közönsége!
Amelyet valósággal elkápráztatott az a hazugságcunami, amit rájuk zúdított az ő imádottjuk! Akinek a dicsőségjelentés mellett már nem igazán tellett az egyszerű magyarok életét alaposan megnehezítő qrmányzati NEM INTÉZKEDÉSEK témájának még az érintése sem!
Ilyen téma LEHETETT VOLNA többek között a magyar devizahiteleseket érintő brüsszeli bírósági döntésnek a „magyar” qrmány általi elmismásolása, vagy CSAK A NAGYOBB KORRUPCIÓS ÜGYEK kapcsán NEM megtett intézkedések!
DE NEM! Döbrögi vajda tegnapi CIRKUSZI FELLÉPÉSRE INKÁBB HAJAZÓ SZEREPLÉSE – NYUGODTAN KIJELENTHETJÜK! – az ő eddigi pályafutásának legnagyobb NYÍLSZÍNI USZÍTÁSA VOLT! Akár olybá is tűnhet, hogy a BUKÁSA MIATT ÉRZETT FÉLELME OKÁN, EGY POLGÁRHÁBORÚ KIROBBANTÁSÁNAK AZ ELŐKÉSZÍTÉSÉT SZOLGÁLTA!
Mi – MAGYAROK PEDIG! – mint az uszigatottak, kénytelenek vagyunk/leszünk MELLETTE – VAGY ELLENE KIÁLLNI!
Ezért IS mondható el Döbrögi tegnapi szerepléséről, hogy BOTRÁNYOS VOLT!
ÉS EZ MÉG CSAK A KEZDET!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
MOSZKVA, január 11. — RIA Novosti. Az Európai Unió szankciókat készít elő amerikai vállalatok ellen, amennyiben az Egyesült Államok nem mond le Grönlandra vonatkozó igényeiről, jelenti a Telegraph .
„Az Európai Unió szankciókat tervez az amerikai vállalatok ellen arra az esetre, ha (Donald amerikai elnök. – A szerk.) Trump elutasítja a NATO-erők bevetésére vonatkozó javaslatot (Grönland amerikai csatlakozása helyett – A szerk.)” – írja a kiadvány.
E tervek részeként az EU korlátozhatja az amerikai technológiai óriások, köztük a Meta*, a Google , a Microsoft és az X működését a területén. Az amerikai bankokra és pénzügyi vállalatokra is hasonló intézkedések vonatkozhatnak.
Az európai bázisokon jelenleg állomásozó amerikai csapatok kiutasítását végső megoldásként fontolgatják .
Trump tervei Grönlanddal kapcsolatban
2025 decemberében Trump bejelentette Jeff Landry, Louisiana kormányzójának kinevezését Grönland különleges megbízottjává. A kormányzó később megerősítette az Egyesült Államok szándékát a sziget annektálására. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter ekkor kijelentette, hogy rendkívül felháborodott az új amerikai különmegbízott kijelentésein, és magyarázatot követelve beidézi az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetét . Dánia és Grönland miniszterelnökei , Mette Frederiksen és Jens-Frederik Nielsen közös nyilatkozatukban óva intették az Egyesült Államokat a sziget elfoglalásától, megjegyezve, hogy tiszteletben tartják közös területi integritásukat.
Január 4-én Katie Miller, Stephen Miller , a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettesének felesége egy képet tett közzé az X közösségi média platformon, amelyen Grönland térképe az amerikai zászló színeiben pompázott, a „Hamarosan” felirattal, az amerikai venezuelai katonai művelet hátterében . Válaszul Jesper Møller Sørensen, Dánia washingtoni nagykövete emlékeztetett arra, hogy Dánia és az Egyesült Államok közeli szövetségesek. Nielsen aznap a képet kommentálva hangsúlyozta, hogy az tiszteletlenséget fejez ki, miközben tisztázta, hogy nincs ok a pánikra.
Trump többször is kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kellene válnia, hivatkozva stratégiai fontosságára a nemzetbiztonság és a „szabad világ” védelme szempontjából. Mute Egede, Grönland volt miniszterelnöke erre azt válaszolta, hogy a sziget nem eladó, és soha nem is lesz. Ugyanakkor az amerikai vezető nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy nem vet be katonai erőt Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére.
A sziget 1953-ig dán gyarmat volt. Továbbra is a királyság része, de 2009-ben autonómiát kapott, így önállóan kormányozhatja magát és meghatározhatja belpolitikáját.
MOSZKVA, január 11. — RIA Novosti. Az ukrán csapatok, miután veszteségeket szenvedtek a rendszeres támadások miatt, kivonják drónjaikat a Szumi régióból – közölték az orosz biztonsági erők a RIA Novostival.
„ Az ukrán fegyveres erők parancsnoksága kivonja a 411. pilóta nélküli rendszereket szállító ezredet a Szumi régióból” – mondta a hírügynökség forrása.
Pontosították, hogy az ukrán fegyveresek Vampire (Baba Jaga) és Darts támadó drónokkal voltak felfegyverezve, amelyekkel a Kurszki terület elleni támadást indítottak .
Ahogy Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, a hadsereg sikeresen végrehajtja a Harkiv és Szumi területeken a biztonsági védőövezet létrehozásának feladatát.
Az „Észak” csoport harcosai a frontnak ebben a szektorában tevékenykednek. Az elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők több mint 130 katonát, három járművet és három ellátmányraktárt veszítettek.
Ma már 2026 január 11. – vasárnap – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei – az EDDIGI LEGSZUPEREBB – esztendő 11. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a MÁSODIK ÉVÉBEN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus „gazdasági szárnyalás”! Bár ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
A palesztin Yanoun falu utolsó családja is elhagyta otthonát a múlt héten, csatlakozva azon közösségek egyre növekvő listájához, amelyeket izraeli „pásztorőrhelyek” létrehozásának köszönhetően töröltek el a föld színéről.
Legutóbb körülbelül két évvel ezelőtt jártam Yanoun faluban, amikor egy riportot írtam az egyetlen megmaradt iskoláról ebben az ostromlott településen az északi megszállt Ciszjordániában. Az izraeli telepesek és a hadsereg folyamatosan zaklatják a palesztin falusiakat, hogy távozásra kényszerítsék őket.
„Nézd meg alaposan a falut, és fedezd fel alaposan” – mondta nekem akkoriban Rashid Murrar helyi képviselő. „Lehet, hogy legközelebb nem látod.”
Igaza volt. Khirbet Yanoun, egy Nablustól délkeletre fekvő kis vidéki település, amely mezőgazdasági termeléséről ismert, ma már nem létezik.
2025. december 28-án, vasárnap reggel az izraeli katonai hatóságok hirtelen figyelmeztetést adtak ki : Yanoun minden lakosának délután 4 óráig el kellett hagynia a falut.
Estére Murrar összepakolta minden holmiját, és családjával elhagyta Khirbet Yanount. A falu, amely egykor több tucat családnak adott otthont, évtizedek óta először teljesen üres volt.
Murrar családja volt az utolsó a faluban, aki ellenállt a települések szüntelen terjeszkedésének. Az 1990-es évek vége óta, amikor az izraeli települések és a hozzájuk tartozó előőrsök elkezdték körülvenni Janunt, több száz kísérlet történt a lakosok kitelepítésére.
De ennek a lassú elvándorlási folyamatnak egyetlen képe sem veheti fel a versenyt azzal a jelenettel, amely a múlt héten Yanounban tárult fel, ahol az utak, házak és mezők csendben maradtak.
Yanoun szenvedései 1996 és 1999 között kezdődtek, amikor megalapították Itamar izraeli települését és számos környező települést, köztük Giv’ot Olamot és Givat Arnont (más néven a 777-es dombot). Idővel ezek a települések egyre szorosabbra fogták a falut, korlátozva a mozgást, a földhöz való hozzáférést és a mindennapi életet.
A következő években közel húsz családot telepítettek ki Yanounból, sokukat a telepesek ismételt támadásai után. 2002-re a megmaradt családok kénytelenek voltak közel egy évre elhagyni a falut, és a közeli Aqraba városába költözni, ahol rokonoknál éltek, vagy kis lakásokat béreltek.
Rashid Murrar könyörtelennek és szándékosnak írja le a támadásokat. „Kutyákkal és fegyverekkel jöttek. Megverték a lakosokat” – mondta. „Azt mondták nekünk, hogy a jövő héten senkit sem akarnak itt látni, és hogy költözzünk Akrabába.”
2005-ben a humanitárius szervezetek és az őket kísérő nemzetközi aktivisták nyomására Yanoun lakosai visszatértek otthonaikba. Az erőszak azonban soha nem állt meg, sőt az utóbbi hónapokban fokozódott.
A lakosok elmondása szerint maszkos telepesek rendszeresen jártak a faluba, embereket vertek, köveket dobáltak, termést tönkretettek, víztartályokat ürítettek és juhokat loptak. „Az élet elviselhetetlenné vált” – emlékszik vissza Murrar. „Pokollá változott.”
„Megpróbáltunk az utolsó leheletünkig a faluban maradni, de végül otthonainkban vettek körül minket” – mondta. „A hadsereg megakadályozta, hogy bárki kívülről tárgyaljon velünk, eladjon nekünk vagy vásároljon tőlünk. A megélhetésünket és az élelmünket ostromolták.”
Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök látogatásra érkezik Janún faluba, hogy támogassa a palesztin gazdákat, 2012. április 5. (Fotó: Mustafa Abu Dayah/APA Images)
Manapság az izraeli telepesek gyakran foglalják el a palesztin földeket a Ciszjordánia vidékén úgynevezett állatállomány-terelőhelyek – illegális települési előőrsök, amelyeket palesztin területeken hoznak létre állatállomány legeltetésére, általában a zaklatás és megfélemlítés erőszakosabb formáinak előjátékaként. Yanoun az egyik első teszthelyszíne ennek a vidéki gyarmatosítási stratégiának, ahogy azt Hamza Aqrabawi helytörténész és társadalomkutató az al-Quds al-Arabinak adott 2025. december 29-i interjújában beszámolta.
Aqrabawi az al-Quds al-Arabinak elmondta, hogy egy Avraham Avri Ran nevű telepes az 1990-es évek közepén pásztortelepet hozott létre Yanoun közelében, amely gyűjtőhelyként szolgált a telepes bandák számára, később pedig a Hilltop Youth néven ismert mozgalom magjává vált .
A Ran által alapított település, ma Giv’ot Olam néven ismert, központi szerepet játszott a Yanoun és a környező közösségek elleni támadások megszervezésében, megszilárdítva Ran pozícióját, mint a mozgalom egyik kulcsfontosságú ideológiai alakja.
A következő években a telepesek időszakosan támadásokat intéztek Yanoun lakosai ellen, az első lincselésre 1996-ban került sor, amelynek következtében egy idős férfi teljesen elvesztette a hallását . Az utóbbi években azonban a támadások gyakorisága és súlyossága is jelentősen megnőtt.
Akraba polgármestere szerint a Janúnt felügyelő önkormányzat az elmúlt két évben körülbelül 273 telepes támadást regisztrált. Ugyanakkor folytatódik Janún fennmaradó, 3500 dunamot (350 hektárt) nem meghaladó földterületének elkobzása. Mindez azután történik, hogy az izraeli hatóságok a falu földterületeinek közel 80%-át már fokozatosan elkobozták, és vagy zárt katonai övezetté nyilvánították, vagy közvetlenül települések terjeszkedésére szánták.
Az önkormányzat többek között a villany- és vízdíjak alóli mentességgel próbálta támogatni a lakosok otthonmaradását. Nemzetközi szervezetekhez is fordult mezőgazdasági és szolgáltatási projektek finanszírozására.
„De megszállás alatt nem tudunk biztonságot nyújtani” – mondta Aqraby polgármestere. „Több nemzetközi szervezettel is megkerestük a falu mezőgazdasági és szolgáltatási projektjeinek támogatását, de megszállás alatt nem tudunk biztonsági védelmet nyújtani.”
Hogy támogassák a falu elszántságát, 2000-ben felújítottak egy régi házat, hogy iskolává váljon. Az épület nem volt több 150 négyzetméternél, és mindössze három szobából állt.
Mivel az izraeli megszállás megtiltotta az iskola bővítését vagy akár az alapvető javításokat is, a falusiak hullámlemezekkel fedték be a tetőt, hogy megakadályozzák a bontást.
Az iskola körülbelül 20 diákot szolgált ki a faluból. Ezeknek a gyerekeknek az iskolába vezető út nem csupán gyaloglásból állt az órákig; a közeli iskolákig hosszú volt a távolság, és az út tele volt akadályokkal, beleértve a katonákat az ellenőrző pontokon, az út menti ellenőrzéseket és a katonai járművek állandó jelenlétét.
Salah al-Din Jaber, Aqraba község polgármestere elmondta, hogy „a diákokat katonák motozzák át, és ellenőrzőpontokon is átkutatják az iskolába menet és onnan jövet”.
A yanouni iskolát gyakorlatilag 2025 decemberének végén bezárták. A diákok és a tanárok abbahagyták az iskolába járást, miután a telepesek egyre növekvő fenyegetései és az állandó támadások miatt a folyamatos oktatás veszélyessé vált.
„A telepesek ellenőrzőpontokat állítottak fel a falu bejáratánál, megnehezítve a tanárok számára a hozzáférést” – mondta Jaber. „Ez a falu bezárásához vezetett.”
Az iskolabezárás nemcsak az oktatás zavarát jelentette. Ez volt a végső jele annak, hogy a közösség társadalmi szövete helyrehozhatatlan károkat szenvedett.
Talaj, víz és túlélés
Yanoun több volt, mint egy házcsoport. Mezőgazdasági terület volt, amelynek termékeny talaja évtizedekig a helyi élet alapjául szolgált.
A helyiek azt mondják Mondoweissnek, hogy a Yanoun lejtőin egykor búza-, árpa- és lencseföldek húzódtak, míg az ősi olajfák, némelyik több mint egy évszázados, a falu megélhetésének jelentős részét képezték.
A falu bejáratánál található Ain Yanoun – a helyi forrás, amelyről a falu a nevét kapta, és amelyet egy kőépítmény jellemez, amely az északról érkező forrásvizet gyűjti össze.
Sok lakos az „Ain Yanoun” nevet részesíti előnyben az arab khirbeh kifejezéssel szemben, amelyet gyakran „romoknak” fordítanak angolra, azzal érvelve, hogy a kifejezés elhagyatottságra utal. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Yanount soha nem hagyták el; olajfái erről tanúskodnak.
De éppen ez a mezőgazdasági jelentőség tette a közösséget célponttá. Az izraeli politika egyre inkább elvágta a palesztinokat a földjeiktől, korlátozásokat vezetett be a növénytermesztésre, és a vidéki településeket álcának használta arra, amit sok palesztin a föld de facto annektálásaként értelmez.
2006-ban a lakosok petíciót nyújtottak be az izraeli Legfelsőbb Bírósághoz, hogy visszakapják termőföldjeikhez való hozzáférést. A bíróság úgy ítélte meg , hogy a gazdálkodóktól a védelem ürügyén megtagadott hozzáférés aránytalan, és lehetővé tette számukra a visszatérést bonyolult biztonsági intézkedések mellett, amelyek valójában soha nem védték meg őket.
Yanoun sorsa tükrözi Itamar és terjeszkedési folyosói körüli tucatnyi palesztin falu sorsát. Ezeket a közösségeket földelkobzás, otthonok közelében létesített települések, katonai ellenőrzőpontok, valamint a mezőgazdaság és a legeltetés szigorú korlátozásainak kombinációja célozza meg.
„Minden egyes olajfa, amelynek termését nem lehet learatni, egy újabb lépés a falu lakosainak elvesztése felé” – mondta Ayham Abu Bakr közösségi aktivista a Mondoweissnek. „Yanoun régóta élő példája ennek a stratégiának.”
„A cél a fokozatos megadás” – tette hozzá. „Kimeríteni az embereket, amíg a föld ki nem ürül a tulajdonosaitól.”
Yanoun ma üres. De a története ezzel még nem ért véget.
„Egyszer kénytelenek voltunk elmenni, aztán visszajöttünk” – mondja Murrar. „Most egy régi házban lakom, amit átmenetinek tekintek. A feleségem messze lakik Akrabában. Hamarosan ott kell újra találkoznunk.”
Yanoun nem egyik napról a másikra tűnt el. Lassan, apránként törölték el.
![[Palesztin...]](https://zvedavec.news/images/26/izrael-cini-palestinske-vesnice-2.jpg)