Nyílik a társadalmi olló Döbrögisztánban
Mélyültek a társadalmi rétegek közötti vagyoni különbségek Magyarországon. 2020 után a háztartások héttizedénél csökkent a megtakarítások értéke.
Tovább mélyültek a társadalmi különbségek az anyagiak terén, miközben a már eleve a gazdagok vagyona egyre gyorsuló ütemben gyarapodik, az átlagos családok hozzájuk képest egyre szűkösebben élnek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent Megtakarítási jelentéséből. A magyar háztartások vagyonát és megtakarítási szokásait elemző kiadvány szerzői az egyik fejezetben megállapítják, hogy a pénzügyi vagyon koncentráltsága Magyarországon nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően magas. Ez egy 2023 őszén készült, de csak az idén publikált, a háztartások vagyonát vizsgáló felmérésből derült ki.
A magyar háztartások pénzügyi vagyona az egyik legnagyobb arányban összpontosul a vagyonosabb rétegeknél: a felső tíz százaléknál koncentrálódik a pénzügyi vagyon 72 százaléka. Ezzel szemben a régiós országok közül Szlovákiában 70 százalék alatt, míg Németországban 60 százalék közelében van a felső tíz százalék pénzügyi vagyon részesedése. Magyarországon a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyon csupán öt százalékát birtokolja, amit a német és az osztrák, de különösen a szlovák adat is meghalad. A régiós országok közül egyedül Horvátországban koncentráltabb a pénzügyi vagyon: ott a felső tized a pénzügyi vagyon 83 százaléka felett rendelkezik.
A szegényebb rétegek minden jövedelmüket elköltik
Magyarországon az alsó jövedelmi ötöd, vagyis a háztartások legszegényebb 20 százaléka jóformán egyáltalán nem képes félretenni. A tanulmány szerint az ilyen családok több mint 80 százalékának a rendszeres kiadásai (rezsiszámlák, élelmiszer) meghaladják a bevételeit, vagyis a teljes jövedelmük elmegy hónapról hónapra. A felső jövedelmi tizedben is sokan vannak persze, akik felélik az összes bevételüket, nagyjából 40 százalék így tesz, a maradék 60 százalék viszont többet keres, mint amennyit az alapvető kiadásokra elkölt.
Az eurózónában ennél sokkal jobbak az arányok: a legszegényebb ötödnek csupán a kétharmada költi el hónapról hónapra a pénzét a napi megélhetésre, a legvagyonosabb tizednél pedig 30 százalék körül van ez az arány.
Romlott a helyzet az elmúlt években
Az MNB tanulmánya azt is megállapítja, hogy 2017 és 2020 között még sikerült a szegényebbeknek valamelyest felzárkózniuk a vagyonos rétegekhez, csökkentek a vagyoni különbségek. 2020 és 2023 között azonban megfordult a trend, a járvány és a megugró infláció miatt ismét nyílni kezdett az olló a szegények és a gazdagok között. Az MNB 2014 óta méri fel a háztartások vagyoni helyzetét, a három évente készülő felmérés legutóbb 2023 őszén vette górcső alá a családok vagyonát.
2023-ban a háztartások 33 százalékának nem volt érdemi pénzügyi tartaléka, ez az arány ugyanakkor az alsóbb jövedelmi szegmensekben sokkal magasabb volt. Az alsó tíz százaléknál például 60 százalék körül alakult azok aránya, akik még egyetlen hónapra elegendő tartalékkal sem rendelkeznek. 2020 és 2023 között egyébként minden jövedelmi szegmensben nőtt az olyan családok aránya, akiknek nem volt egy havi tartaléka sem.
A családok 70 százaléka szegényebb lett
Az is kiderült a felmérésből, hogy a likvid pénzügyi vagyon növekedése egyenlőtlenül oszlott meg a háztartások között: csak a háztartások legfelső ötödében ment végbe igazán jelentős növekedés. Sőt az alsó 60 százaléknál jellemzően csökkent a megtakarítások medián értéke, ami a 2022-es, 2023-as extrém magas infláció tükrében különösen elkeserítő fejlemény. A jegybanki tanulmány szerint az infláció nem csak a szegények, de a középosztály adója is lett ebben az időszakban, gyakorlatilag a lakosság alsó 70 százalékának a megtakarításai nem tartottak lépést a pénzromlás ütemével. (mfor)
Bal-Rad komm: Deee..- MINTHA! – a vajda az ő szombati miskolci hakniján a fentebbi cikkben foglaltakkal ELLENKEZŐLEG LÁTTA (ADTA ELŐ) VOLNA A DOLGOKAT!
