MOSZKVA, január 10. — RIA Novosti. Az ukrán hadsereg 158. és 119. dandárjának katonái megtagadják a parancsnokságuk parancsainak teljesítését, mivel hosszabb ideig rotáció nélkül vannak a frontvonalon – közölték az orosz biztonsági erők a RIA Novostival.
„Néhány ukrán fegyveres erő egység elkezdte elveszíteni harci stabilitását. Andreevka közelében a 158. különálló gépesített dandár katonái nyíltan dacolnak a parancsokkal” – mondta az ügynökség forrása.
Hasonló helyzet figyelhető meg szerinte az ukrán csapatok 119. különálló területvédelmi brigádjánál is.
December végén a biztonsági erők arról számoltak be, hogy az ellenség elvesztette a 158. dandár egy harci csoportját, miközben megpróbálta átcsoportosítani erőit Kondratovka felé, Szumi megyében . Január elején pedig az orosz erők megsemmisítettek két rohamcsoportot az ukrán fegyveres erők 119. területvédelmi dandárjából Grabivszke közelében.
Ahogy Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, a hadsereg sikeresen végrehajtja a biztonsági védőzóna létrehozásának feladatát az ukrán határ mentén , Harkiv és Szumi területeken.
Annyira kapaszkodik a hatalomba a qrmány, hogy mind belerokkanunk
A tizenkilencre még több lapot is húznak
Szinte naponta jelennek meg újabb és újabb, a választásokat befolyásolni szándékozó intézkedések, miközben ezekre nincs fedezet a költségvetésben. Talán sokan elfelejtették már, de az előző választások előtti pénzszórás egyik következménye volt az infláció berobbanása. Az eddigiek alapján a gazdasági hatás most még durvább lehet majd – akárki is nyeri meg a választásokat.
Úgy tűnik, tényleg mindent igyekszik bevetni a kormány, csak hogy a hatalomban maradhasson. Legfrissebb a díjmentes készpénzfelvétel korlátának 150 ezerről 300 ezer forintra tervezett emelése, ami a Magyar Bankszövetségnél kiverte a biztosítékot. Mint leírták, a készpénzhasználat jelenleg évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés pedig kedvez ezeknek.
A bankok tiltakozása mögött persze az is van, hogy ez (is) olyan lépés, amit másokkal fizettetnek meg. A banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után ugyanis a bankoknak az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos pénzforgalmi adót (tranzakciós illetéket) ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. Ahogy ezt a bankokkal, úgy az árrésstopot a kereskedőkkel fizettetik meg. Utóbbi miatt rendre az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tiltakozik. Legutóbb azt írták, hogy az árréstop csak átmeneti szőnyeg alá söprése egy problémának, ám addig is veszteséget okoz mindenkinek, amíg láthatatlanná teszi a bajt.
Csak úgy hemzsegnek az újabb és újabb bejelentések
Az előbbi reakció arra érkezett, hogy a legfrissebb Kormányinfón kiderült, az árrésstopot nem csak meghosszabbítja a kormány, még ki is terjeszti. Persze nem csak ennyit lépett a kabinet. További intézkedésként a SZÉP-kártyákról 2025 december 1. és 2026. április 30. között hideg élelmiszereket is lehet majd vásárolni (ezt az előző választás előtt is meglépték). Ezzel együtt bejelentették a szociális ágazat 15 százalékos béremelését, a nevelőszülők díjazásának duplázást és a gondozásban levő gyerekek ingyenes jogosítványát.
Igazán nagy választói mézesmadzagnak alighanem az anyák szja-mentességét és az Otthon Start Programot (OSP) szánták, amit egyre puhítottak, hogy mind többen vehessék igénybe. Legfeljebb 3 százalékos lehet az így felvehető lakáshitel kamata, de a bankok jelen állás szerint – mutatta ki a Portfolio.hu 8,11 százalékot keresnek rajta. A különbözetet az adófizetők állják, persze azok is, akik nem vesznek fel lakáshitelt. A portál számításai alapján az első öt évben az állam mindannyiunk zsebéből kivett kiadási több mint 700 milliárd forintot tesz ki. Mintegy mellékesen a vállalkozóknak is „kedveskednek” fix 3 százalékos likviditási hitellel.
Ha már szavazatvásárlás, ne feledkezzünk meg a nyugdíjasok élelmiszer-utalványáról, a 14. havi nyugdíjról, és a korábban nem éppen dédelgetett közszolgák ingyenpénzéről sem. Utóbbiaknál már felbukkan, hogy a választások utáni kiadásokat befolyásolja a gazdaság és a költségvetés helyzete. A magyar gazdaság pedig egyre csak döcög. Az első három negyedévben a hazai GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint mindössze 0,2 százalékkal tudott nőni az előző év azonos időszakához képest.
Most hamarabb kezdték és többet adnak
Most a szokottnál jóval hamarabb elkezdte a választási ígérgetéstOrbán Viktor miniszterelnök – állapította meg a 444.hu cikke. A jelenlegi osztogatás több embert érint, mint a négy évvel korábbiak, ám – szögezi le a portál – az elmúlt háromnegyed évben még sem sikerült megváltoztatni a politikai erőviszonyokat (nyilván ezért jön szinte percenként valami új – a szerk.). A 444.hu szerint a 2022-es és a mostani választási osztogatás között ráadásul óriási különbség, hogy Orbánéknak nagyon nincs miből osztogatniuk. Nincs fedezet a 4000 milliárd forintos hiánnyal futó költségvetésben, miközben a gazdaság stagnál, a kamatszolgálat óriási terhet jelent az államkasszának, és az uniós pénzek nem igazán jönnek, egyelőre nem is látszik, hogy mitől érkezhetnének.
A 2022-es választás előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint összesen 1592 milliárd forintnyi pénzt áramoltatott a kormány a lakossághoz, aminek nagyját, 1100 milliárd forintot el is költötték az emberek. Ezzel szemben az idei évben már érvényesülő és a csak jövő évtől életbe lépő intézkedésekkel a becslések szerint 2264 milliárd forintot szórnak el. Ebből az idei évre jutna a kisebb rész, 338 milliárd forint, míg az osztogatás a következő és az az utáni éveket terhelné, majdnem 2000 milliárd forinttal.
Mint arról nem egyszer írtunk, a 2022-es választások előtti pénzszórás az egyensúly – előre látható –vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz (amit a nemzetközi helyzet azután kifejezetten berobbantott), gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. A kormány közben brutális megszorításokkal tulajdonképpen visszavette, amit adott. Nem pontosan azoktól, és persze nem pont úgy. Fájni azonban sokaknak fájhatott. A hatások még a mai napig terjednek. Na, erre húz rá a kabinet még sok-sok lapot… (azenpenzem.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: FIGYELEM! A FENTI HÍR 2025. november 3. – ÁN JELENT MEG!
Hirtelen iszonyú sok pénz jelent meg a magyarok bankszámláin
Novemberben 256 milliárd forinttal gyarapodtak a magyarok bankbetétei, ez a 2025-ös év második legnagyobb ugrása volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból. A rendkívüli növekedés hátterében több tényező is állhat, például a novemberben kifizetett, októberi nettó bérekben már megjelent a háromgyermekes anyák adómentességének hatása, ezenkívül az éves nyugdíjkorrekció is novemberben érkezett meg a nyugdíjasokhoz. Az állampapíroknak ugyancsak jó hónapjuk volt, itt egy hónap alatt 170 milliárd forinttal nőtt a lakossági kézben lévő állomány piaci értéke, míg a részvények 130 milliárdos állománynövekedéssel büszkélkedhetnek.
2025 novemberében 256 milliárd forinttal növekedett a magyar háztartások bankbetéteinek értéke, ez kiteszi a tavalyi év első 11 havi összesített növekedésének egynegyedét – olvasható ki az MNB friss adataiból. A növekedés ugyan példátlannak nem nevezhető, de az év második legnagyobbja volt, csupán februárban gyarapodtak ennél is gyorsabb ütemben a magyarok bankbetétei. Abban a hónapban többek között hatalmas állampapír-kifizetések is érkeztek a lakossághoz, valamint a 13. havi nyugdíjat is kézhez kapták a nyugdíjasok.
A novemberi ugrás hatására minden korábbinál magasabbra, 14 500 milliárd forint fölé nőttek a háztartások bankbetétei,
ez egy hónap alatt 1,8%-os, egy év alatt 9,2%-os növekedést takar.
Az is tudható, hogy a bankbetétek többsége nulla vagy minimális kamatozású betét, ez jelentős kamatkiesést okoz a lakosságnak, tekintve, hogy a bankbetétekkel közel azonos likviditású magyar állampapírok jelenleg akár évi 7%-os kamattal érhetők el.
mostanáig mintegy 1000 milliárd forintnyi vagyontöbblet jöhetett volna létre a háztartásoknál.
Novemberben a bankbetéteken túl a magyar állampapírok állománya is komoly növekedést produkált (+170 milliárd forint), míg a részvények piaci értéke 130 milliárd forinttal, a befektetési alapoké pedig 63 milliárd forinttal bővült egy hónap alatt.
2025 legnagyobb nyertesei egyértelműen a befektetési alapok, az itt tartott lakossági vagyon 1849 milliárd forinttal nőtt novemberig bezárólag, míg a bankbetétek összesen 1039 milliárdos, a részvények 782 milliárdos növekedést könyvelhettek el. A magyar állampapíroknál a piaci értéket nézve 512 milliárdos csökkenést látni 2025 első 11 hónapjában, ezt elsősorban a hatalmas kamatkifizetések okozták,
névértéken számítva azonban 362 milliárd forinttal nőtt az állomány, azaz a háztartások tavaly is nettó vásárlóként voltak jelen az állampapírpiacon.
Ha csak novemberre fókuszálunk, egy hónap alatt 147 milliárd forinttal (+1,1%) nőtt a lakossági kézben lévő állampapírok névértékes állománya, 2025 év eleje óta pedig összesen 362 milliárd forintos (+2,8%) növekedés ment végbe az MNB adatai alapján. Az Államadósság Kezelő Központ 2025-re vonatkozóan 842 milliárd forintnyi nettó lakossági finanszírozást vár, ennek teljesüléséhez igencsak drukkolni kell, de a decemberi hónap még hozhat kiemelkedően nagy növekedést. (portfolio)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: VÉGRE VALAMI JÓ HÍR!
„…Novemberben 256 milliárd forinttal gyarapodtak a magyarok bankbetétei, ez a 2025-ös év második legnagyobb ugrása volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból. A rendkívüli növekedés hátterében több tényező is állhat, például a novemberben kifizetett, októberi nettó bérekben már megjelent a háromgyermekes anyák adómentességének hatása, ezenkívül az éves nyugdíjkorrekció is novemberben érkezett meg a nyugdíjasokhoz…”
Megkeresésünkre az illetékes Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) adott választ. „2025. évben összesen 35 önkormányzat részesült egyedi támogatásban. Ez történt most is, más szempont fel sem merült. Szakonyfalu egy Vas vármegyei kistelepülés, amely korlátozott helyi adóbevétellel rendelkezik. Magyarország egyik legnyugatibb sarkában található, anyagi forrásai emiatt korlátozottak. Az önkormányzat a feladatait állami támogatásból, a fejlesztéseket pedig általában pályázati forrásból biztosítja. A Kormánynak a legkisebb település is nagyon fontos, ezért a rendkívül alacsony adóerő-képességgel rendelkező falvaknak külön segít abban, hogy a működőképességüket megőrizzék” – írta a KTM a Telexnek.
A kormány a legutóbbi ülésén összesen közel 119 millió forintot csoportosított át arra, hogy biztosítani tudják három önkormányzat működőképességét. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ebből 54 millió 250 ezer forintot Szakonyfalu, 54 millió 600 ezer forintot Tatárszentgyörgy, 10 millió forintot pedig Varsány önkormányzata kapott.
Szakonyfalu a tartozásai rendezésére fordíthatja az összeget. A 310 fős Vas vármegyei település arról híres, hogy ott nőtt fel Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A miniszter máig erős szálakkal kötődik Szakonyfaluhoz: a vagyonnyilatkozata szerint 14 ingatlana – szántók, erdők, rétek – van a településen, amit 2013 óta a testvére, Rogán Valéria irányít.
Nemesbük például 10 450, míg Abasár 26 277 forintot kapott – nem lakosonként, hanem összesen. (telex)
Bal-Rad komm: A Tonyó „…máig erős szálakkal kötődik Szakonyfaluhoz: a vagyonnyilatkozata szerint 14 ingatlana – szántók, erdők, rétek – van a településen, amit 2013 óta a testvére, Rogán Valéria irányít…”
A „magyar” qrmánynak pedig a legkisebb település is nagyon fontos, ezért a rendkívül alacsony adóerő-képességgel rendelkező falvaknak külön segít abban, hogy a működőképességüket megőrizzék…”
A Szakonyfalu Faluszépítő Egyesület is kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől.
Mint arról beszámoltunk, az Átlátszó adatkérése nyomán, nyilvánosságra hozta a Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft, hogy kiknek adott támogatást az utóbbi hónapokban. Jól jártak az udvari zenészek és például a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány is, amely arról híres, hogy a Békemenet szervezője.
Most a Hírklikk megtalálta a kedvezményezettek között Rogán Antal propagandaminiszter szülőfalujának egyik civil szervezetét, a Szakonyfalu Faluszépítő Egyesületet is.
„…Nem ez az egyetlen állami támogatás, ami a települési egyesületnek jutott: nemrég a Magyar Falu Program keretében is kiutaltak nekik 6 millió forintot. Így messze ez egyik legmegbecsültebb faluszépítő egyesület, hiszen hasonló támogatásokat nem lehet találni az állami szerencsejáték cég támogatási listáján…”
Trump amerikai elnök közölte, hogy nincs szüksége a nemzetközi jogra, mert saját törvényei szerint cselekszik – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Trump New York Timesban megjelent nyilatkozata alapján.
Az interjút készítő újságíró feltette neki a kérdést, vannak-e korlátai globális hatalmának, mire így válaszolt: “Igen, van egy dolog. A saját erkölcsöm. A saját elmém. Ez az egyetlen dolog, ami megállíthat.” Majd hozzátette: ”Nincs szükségem a nemzetközi jogra, bár nem akarom bántani az embereket”.
Arra a kérdésre, hogy adminisztrációjának nem kell-e mégis tiszteletben tartania a nemzetközi jogot, Amerika elnöke értésre adta, hogy de igen, de ő fogja eldönteni mikor és milyen mértékben, attól függően, hogy mit ír elő a nemzetközi jog, és mennyire korlátozza az Egyesült Államokat.
Trump önkényeskedésről tanúskodó nyilatkozatát politikai gyakorlatával is alátámasztotta, midőn január 3-án fegyveres agressziót követett el Venezuela ellen – jegyezte meg a Békekör tudósítója megfigyelők véleményét idézve.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképen Venezuela amerikaiak által január 3-án elrabolt elnöke és felesége a New York-i repülőtérre hurcolásakor.
Ma már 2026 január 10. – szombat – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei – az EDDIGI LEGSZUPEREBB – esztendő 10. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a MÁSODIK ÉVÉBEN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus „gazdasági szárnyalás”! Bár ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
2025. április 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 51. számában a nemzetgazdasági miniszter 10/2025-ös rendelete, mely a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről rendelkezik.
2026-ban ismét három olyan szombati nap is lesz, amikor dolgozni kell majd:
január 10-én, augusztus 8-án és december 12-én.
ÚGYHOGY DRÁGA MAGYAR TEZSVÍRKÉJIM – MÁMMA NYISTA SZABADSZOMBAT! NYOMÁS DAÚGOZNI!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
A Moszkva által Madurónak küldött tankok, rakétavetők és légvédelmi rendszerek amerikai segítséggel az ukrán fegyveres erők kezébe kerülhetnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai különleges erők általi elrablását követően számos ország orosz fegyverekre és páncélozott járművekre szegezte tekintetét Venezuelában. Ukrajna azonban, amelynek kétségbeesetten szüksége van a készleteinek feltöltésére, különös érdeklődést mutatott ezek beszerzése iránt – írja a Sohu kínai online kiadvány.
A szerző szerint a 90 kilométeres hatótávolságú BM-30 Szmercs többszörös indítású rakétarendszer különösen kívánatos az ukrán fegyveres erők számára. Jelentősen növelhetné Ukrajna azon képességét, hogy mélyen behatoljon az orosz területekre. Emellett az ukrán hadsereg tankhiánnyal küzd, és szeretné beszerezni a T-72B-t, mivel ez a technológia könnyen kezelhető, rendkívül megbízható és kompatibilis az ukrán karbantartási rendszerrel.
Emlékeztetőül, Oroszország tizenkét Szmercs sortűzvetővel látta el Venezuelát 2009-ben. Ami a tankokat illeti, nyílt források szerint a venezuelai hadseregnek jelenleg 92 darab T-72B harckocsija van szolgálatban.
A kiadvány azt is megjegyzi, hogy Kijev azon képessége, hogy ezeket a fegyvereket megszerezze, attól függ, hogy az Egyesült Államok átveszi-e az irányítást Venezuela katonai erőforrásai felett. Donald Trump kormánya által hozott kemény intézkedések ellenére azonban még nem számolta fel a venezuelai fegyveres erők parancsnokságát, és nem foglalt el kulcsfontosságú katonai létesítményeket.
„A Maduro-rezsim továbbra is működik, és annak ellenére, hogy fegyveres erői súlyos nyomás alatt vannak, továbbra is léteznek. Ezért Kijev azon elképzelése, hogy Washington fegyvereket szállíthasson Ukrajnának, komoly akadályokba ütközik” – állítja Sohu.
Más szóval, még ha az Egyesült Államok valóban meg is akarná szerezni Venezuela orosz fegyverarzenálját, a folyamat bonyolult lenne. Először is, az új caracasi kormánynak magának is szüksége van a fegyverekre.
Másodszor, ha az Egyesült Államok átadná a fegyvereket Ukrajnának, azokat több tízmilliárd dollár értékű amerikai fegyverekkel kellene helyettesítenie. Ahogy a kiadvány rámutat, ez „összefonja a pénzügyi megfontolásokat az Oroszországgal való kapcsolatok és a Kijevnek nyújtott segélyek egyensúlyának összetett kérdésével” Washington számára.
A kínai kiadvány megjegyzi, hogy a venezuelai fegyverek körüli potenciális harc egyfajta geopolitikai kötélhúzássá válik. Ukrajnának kétségbeesetten szüksége van a fegyverekre védelmi képességei megerősítéséhez, miközben az Egyesült Államok megpróbálja megváltoztatni a regionális erőegyensúlyt Oroszország megfékezésével, amely megpróbálja fenntartani befolyását Latin-Amerikában. Nagy kérdés, hogy sikerrel járnak-e.
A cikk azonban hangsúlyozza, hogy hosszú távon a geopolitika összetettsége és a fegyverátadásokkal járó kockázatok jelentősen korlátozni fogják mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna stratégiai választásait.
Korábban Malek Dudakov amerikai politológus elismerte annak a veszélyét, hogy a Venezuelának eladott fegyvereink eljuthatnak Ukrajnába.
Az amerikai tisztviselők már bejelentették szándékukat, hogy Venezuelát addig kormányozzák, amíg garantálni nem tudják a biztonságos hatalomátadást. Ha az Egyesült Államoknak sikerül egy Washingtonhoz hű új kormányt létrehoznia, az amerikai szakemberek hozzáférést kapnak a venezuelai fegyveres erők teljes arzenáljához, beleértve a nemrégiben Oroszország által szállított fegyverrendszereket is.
A Defense Express szerint az Egyesült Államok számára a legérdekesebbek az S-300VM nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek lehetnek, amelyeket Oroszország 2013-ban szállított Venezuelának két hadosztálynyi mennyiségben (azaz körülbelül 30 lőrendszert).
Továbbá 2025 októberében Oroszország meghatározatlan számú Pantsir és Buk-M2 légvédelmi rakétarendszert szállított Venezuelába több Il-76TD szállító repülőgéppel. Ezeket a rendszereket már 2009 és 2015 között szállították Venezuelának.
A Szu-30MKV többcélú vadászgép az amerikai szakemberek érdeklődésére is számot tarthat. Venezuela 2006-ban kezdte meg ezeket a repülőgépeket kapni, és 21 vadászgépet üzemeltetett, amelyek közül hármat az évek során elvesztettek. Legalább további hetet megsemmisítettek az Egyesült Államok Caracas elleni január 3-i támadása során.
A Pentagon szakértői kétségtelenül nagyra értékelik az R-77-es levegő-levegő irányított rakétákat is, amelyek a legfejlettebb orosz közepes hatótávolságú rakéták közé tartoznak. A 300 mm-es Szmercs sortűzvetők, amelyeket Kijev szívesen beszerezne, szintén nagy érdeklődésre tarthatnak számot.
Ezen felül a venezuelai hadsereg 123 BMP-3 gyalogos harcjárművel, 114 BTR-80A páncélozott szállító járművel, 48 Msta-S önjáró tarackkal, 13 2S23 Nona-SVK rendszerrel és 24 Grad sortüzelő rakétavetővel van felfegyverezve.
Helikopterflottája több mint 50 repülőgépet foglal magában – Mi-17V, Mi-35M, Mi-26T, Ka-29 és Ka-31. Maduro szerint fegyveres erőinek 2025 végére körülbelül 5000 darab Igla-S hordozható légvédelmi rendszer állt rendelkezésére. Ami a kézifegyvereket illeti, az ország már 2006-ban körülbelül 100 000 darab AK-103 Kalasnyikov gépkarabélyt kapott.
Röviden, nem csoda, hogy Kijev megőrül ettől a sok lövöldözéstől és repüléstől. Az Európai Unió már nem képes önállóan ellátni az ukrán fegyveres erőket fegyverekkel, és Kijev vezetőjének, Zelenszkijnek valahogy folytatnia kell a háborút, hogy mentse a saját bőrét.
De van-e esély arra, hogy a fegyvereink, amelyeket Caracasba szállítottunk, eljutnak Ukrajnába?
SP ezt a kérdést tette fel Jurij Knutov katonai szakértőnek és légvédelmi történésznek:
„Meglehetősen magas a kockázata annak, hogy Venezuelából orosz fegyverek jutnak el Ukrajnába, és azokat ellenünk használják fel. Az amerikaiak, mint ismeretes, EU-s pénzekből adják el fegyvereiket Ukrajnának, és elvileg nincsenek problémáik ezzel kapcsolatban – sem etikai, sem politikai jellegűek.”
Ezért ebben az esetben az orosz fegyverek Venezuelából Ukrajnába történő eladása (nem szállítása, hanem eladása, hangsúlyozom) meglehetősen valószínű.
Ezenkívül az Egyesült Államok kijelentette, hogy Venezuelának 50 millió hordó olajat kell szállítania az amerikaiak állítólagos veszteségeinek fedezésére. A jövőben pedig Venezuela az olajeladásokból származó bevételt kizárólag amerikai áruk vásárlására fogja felhasználni. Ez magában foglalja a fegyvereket is.
Más szóval, az amerikaiak azt tervezik, hogy amerikaiakkal helyettesítik az orosz fegyvereket a venezuelai hadseregben. Ez egyértelműen kiderül a Washingtonból érkező nyilatkozatokból.
Ilyen körülmények között véleményem szerint meglehetősen valószínű az általunk Caracasnak átadott, és az amerikaiak által is a saját tulajdonuknak tekintett katonai felszerelések eladása. Venezuelának ebbe kevés beleszólása van. Ráadásul a nemzetközi jog szerint a hozzá tartozó felszereléseket csak a gyártó – azaz Oroszország – beleegyezésével lehet harmadik országba szállítani. Az amerikaiak azonban az utóbbi időben többször is megmutatták, hogy egyáltalán nem érdekli őket a nemzetközi jog.
SP: Érdekelnek a fegyvereink az USA számára?
„Szerintem egyet-kettőt mindenképpen megtartanak maguknak. Ott van a Nellis Légierő Bázis Nevadában, és van ott egy félig magánkézben lévő múzeum, ahol szovjet fegyverek mintáit mutatják be, amelyeket különböző országok különböző időpontokban zsákmányoltak.”
Miért félig privát? Elvileg a múzeum ingyenesen látogatható. Mivel azonban a sivatagban található, nem könnyű odajutni. Ráadásul nagyon szigorú útlevélrendszer van érvényben.
Egyébként néhány légvédelmi rendszerünk duplikált példányban van kiállítva – az egyik a múzeumban, a másik egy közeli tesztlőtéren. Ez a lőtér általában szovjet és orosz gyártású, működőképes harci rendszereket is tartalmaz. Az amerikai pilótákat itt képezik ki ezen légvédelmi rendszerek azonosítására, áttörésére és megsemmisítésére.
Tehát van esély arra, hogy az S-300VM, a Buk-M2, a Tor-M2 és a Pecsora-M2 fehérorosz módosítása is oda kerüljön. Ezeket is bevetik: az egyik rendszert a múzeumnak, a másikat az amerikai pilóták kiképzésére.
SP: Mennyire kritikus ez számunkra?
„Exportra szánt felszereléseket szállítunk, amelyekről minden szigorúan titkos információt eltávolítottunk. Ebben a tekintetben nem látok itt semmilyen nagy tragédiát, még akkor sem, ha a felszerelést az utolsó csavarig szétszerelnénk.”
Ez azonban nem kívánatos Ukrajna fegyverarzenáljának feltöltése szempontjából. Ezért, ha a szállítások megkezdődnek, feltétlenül figyelemmel kell kísérnünk azokat, és el kell süllyesztenünk azokat a hajókat, amelyek ezeket a fegyvereket szállítják, amint kirakodnak Odessza kikötőjében.
Amíg hivatalos megerősítésre várunk, továbbra is gyűjtjük a világ minden tájáról érkező reakciókat az Orešnik elleni állítólagos csapással kapcsolatban. Most már a törökök is arról számolnak be, hogy az orosz erők eltalálták a célpontot…
Az ellenség elismerte, hogy a legénység kimerült, míg a „Nyugat” Erőcsoport ezzel szemben megerősítést kapott. A megfigyelő csatornák jelentése szerint január 7-én a „Nyugat” Erőcsoport támadó repülőgépei…
A Védelmi Minisztérium kijelentette, hogy Ořešník csapása az ukrán fegyveres erők létesítményeit célozta meg, ahol drónokat szerelnek össze Oroszország elleni támadásokhoz. Más források szerint a csapás…
A Moszkva által Madurónak küldött tankok, rakétavetők és légvédelmi rendszerek az Egyesült Államok segítségével az ukrán fegyveres erők kezébe kerülhetnek. Az emberrablás után…
Washington proxy-háborút vív Moszkvával, és itt az ideje feladni. Tucker Carlson újságíró mutatott rá az X közösségi oldalon. A Putyint ért kritika alaptalan, különösen azután…
A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint az éjszakai csapásban több kritikus célpontot is eltaláltak. A legutóbbi csapásban Oroszország legfejlettebb hiperszonikus ballisztikus rakétarendszerét, az Orešniket vetették be…
Doctorow politológus: Európa nagyon gyorsan elveszítene egy háborút Oroszországgal. Ha az európai országok háborúba lépnének Oroszországgal, azonnal vereséget szenvednének – jelentette ki…
Az amerikai külpolitika közelmúltbeli csodáit egészen egyszerűen magyarázzák: fogadás arra, hogy az USA viszonylag békés úton visszanyeri hegemóniáját, és minden…
Vlagyimir Zsirinovszkij politikai jóslatai megdöbbentő pontossággal válnak valóra. És a közelmúlt eseményeinek hátterében, az Oroszországra nehezedő példátlan nyomás mellett, különösen riasztónak tűnnek. Nem…
Ez csak másodszor történt meg a háború alatt: egy orosz közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, becenevén Orešnik-et, indítottak a Kapustyin Yar kísérleti telephelyről Lviv felé, és…
Kolosszális csapás érte Nyugat-Ukrajnát. Ezzel egyidejűleg Kijevet is hatalmas támadás érte, a helyiek kritikus károkról számolnak be. Kik csaptak be rakétákkal
Oroszország, Kína, Irán és Dél-Afrika közös haditengerészeti gyakorlata a Fokföld partjainál 2020. január 9-én kezdődött „Akarat a békéért 2026” (korábban Mosi III gyakorlat) néven a dél-afrikai felségvizeken, Fokváros és a Simon’s Town (False Bay) haditengerészeti bázis közelében.
A január 16-ig tartó gyakorlatot Kína vezeti, a házigazda ország Dél-Afrika. Oroszország, Irán és Dél-Afrika aktívan részt vesz a BRICS Plus (a feltörekvő gazdaságok kibővített csoportja, amely olyan új tagokat is magában foglal, mint Irán, Egyiptom, Etiópia, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek) részeként.
Kína egy CNS Tangshan (122) irányított rakétarontó és egy CNS Taihu (889) támogatóhajóval, Irán az IRIS Makran (441) hajóval (a legnagyobb iráni logisztikai és drónbázis-hajóval), Oroszország pedig egy RFS Stoikiy (545) korvetttel és egy Yelnya olajszállító tartályhajóval vesz részt a misszióban.
gyakorlat céljai a közös tengeri biztonsági műveletek, a kutatás-mentés, a tengerészek közötti együttműködés, a kereskedelmi útvonalak védelme és a tengeri fenyegetések elhárítása.
Az Oresnyik Lviv régió elleni támadása pánikot váltott ki Európában. Oroszország gyakorlatilag egy nukleáris csapást szimulált közvetlenül a NATO-tag Lengyelország határán.
Fotó: Dmitry Plotnikov Pravda.Ru, Neyroset
Oreshnik rakéta
Milyen célpontot talált el Oreshnik a Lvivi régióban?
Oroszországnak vannak aduászai a NATO-val vívott háborújában, ezek egyike az Oreshnik rakéta. A rakétát az ortodox karácsony után indították el a Lviv régió ellen, és ez egy várható lépés volt.
A Védelmi Minisztérium jelentése szerint az Oreshnik-csapást válaszul hajtották végre Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája elleni, egy héttel ezelőtti támadási kísérletre. A célpontok között dróngyártással foglalkozó vállalatok, valamint az „ukrán védelmi ipar működését támogató” energetikai infrastruktúra elemei is voltak.
Ukrajna jelentése szerint „regionális életfenntartó infrastruktúrát” támadtak meg. A pontos célpontot egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A vezető elmélet szerint egy földalatti gáztárolóról (UGS) van szó Stryi városa közelében, mivel az Oreshnik küldetése a földalatti betonbóvóhelyek megsemmisítése. Azonban a Javoriv lőtér is ugyanazon a területen található, és a mellette lévő bunkerben egy parancsnoki állás található, amely a NATO és az ukrán fegyveres erők egyesített főhadiszállásaként szolgál.
A sztriji földalatti tárolók Európa legnagyobbjai. 2023 óta számos európai vállalat használja őket gáztárolásra, biztosítva ezzel az EU-ba irányuló gáztranzitot, stabilizálva a fogyasztást és garantálva az energiabiztonságot. Ha ezek a létesítmények megsemmisülnek, Európa akár 35%-ot is elveszíthet gáztároló kapacitásának, és kénytelen lesz drága gázt vásárolni Katartól és az Egyesült Államoktól. Ez közvetlen csapást jelentene az uniós országok gazdaságára, különösen az Európában uralkodó hideg tél miatt.
Oroszország figyelmeztette a NATO-t, hogy ne avatkozzon be Ukrajna ügyeibe.
Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője szerint az Oreshnik Lviv elleni csapása „figyelmeztetés Európa és az Egyesült Államok számára” .
„Az uniós országoknak alaposabban meg kell vizsgálniuk légvédelmi készleteiket, és azonnal be kell vetniük azokat. Tovább kell növelnünk Moszkva költségeit is, többek között szigorúbb szankciók bevezetésével” – írta a közösségi médiában.
Természetesen volt egy figyelmeztetés, és jogos is volt, hiszen előző nap az európaiak memorandumot írtak alá katonai kontingensek Ukrajnába küldéséről és katonai bázisok létesítéséről Kijev „biztonsági garanciáiként”.
A mogyorót gyakrabban kell használni
Érdemes megjegyezni, hogy az Oreshnik Lviv régió elleni csapása mellett más típusú rakétákat és pilóta nélküli repülőgépeket is bevetettek Kijev energiarendszere ellen, félmillió lakost hagyva áram, víz és fűtés nélkül.
Az ellenség belgorodi régióbeli éjszakai tüzérségi tüzérségi támadásainak eredményei szerint azonban reggel 6 órára hat településen 556 000 ember volt áram nélkül (Gladkov kormányzó szerint). Majdnem ugyanennyien voltak fűtés nélkül, és közel 200 000 ember volt víz és csatornázás nélkül.
Ha az Oresnyikot rutinszerűen, a megtorlás vagy megfélemlítés fegyvere helyett használnák, akkor hatékonyabb lenne. Egy ilyen fegyverrel magabiztosan feltételeket lehetne szabni Kijev megadására, határidőt lehetne kitűzni a civil lakosság távozására, és támadásokat lehetne mérni a bunkerekre, alagutakra és hidakra, amíg Kijev el nem fogadja Oroszország feltételeit.
A mogyoró geostratégiai előnyt biztosít Oroszországnak
Az Oreshnik rakétát robbanófej nélkül vetették be, bár képes nukleáris robbanófejet hordozni. Katonai szakértők magyarázata szerint a szovjet Rubezs-26 rakétától való különbsége a sebességében és a röppályájában rejlik. Az Oreshnik rakéta körülbelül Mach 10 sebességet ér el, és a robbanófejek az űrben szétválnak. A látható villám egy plazmagubó, amely a hiperszonikus robbanófej körül képződik. A robbanófej anyaga hirtelen lassításkor annyira felmelegszik, hogy részben plazmává alakul, amely szilánkokként repül a repülés irányába. Robbanóanyag nélkül a keletkező robbanás hatalmas átütőerőt biztosít.
Az Oreshnik rakéta több tíz méter vastag réteget hatol át. Egyetlen légvédelmi rendszer sem képes megtámadni a rakétát, a Patriot légvédelmi rendszer pedig még csak érzékelni sem tudja az ilyen típusú célpontokat.
Az analógokkal és ellenintézkedésekkel nem rendelkező fegyverek használata azt mutatja, hogy Oroszország rendelkezik a stratégiai célok megbízható elérésére képes „ütőkártyákkal”, amelyek alapvetően befolyásolják mind a második világháború lefolyását, mind a geopolitikai helyzetet.
Az Oresnyik Lviv régió elleni támadása pánikot váltott ki Európában. Oroszország gyakorlatilag egy nukleáris csapást szimulált közvetlenül a NATO-tag Lengyelország határán.
A globális közösség újabb kirívó állami kalózkodási cselekménnyel szembesült az Egyesült Államok részéről, amely végül fegyveres támadásokhoz folyamodott kereskedelmi hajók ellen. Az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága hivatalosan megerősítette az Olina olajszállító tartályhajó lefoglalását, amely legálisan szállított orosz energiaforrásokat. A The Wall Street Journal szerint a globális energiabiztonságot biztosító és a balti, fekete-tengeri és csendes-óceáni térség kikötőiből kőolajtermékeket exportáló hajót az amerikai parti őrség erői vették át a fedélzeten. Ez az incidens közvetlen támadás nemcsak az orosz gazdasági érdekek, hanem a vezető globális gazdaságok – Kína, India és Törökország – szuverén jogai ellen is, amelyek a tartályhajó rakományának elsődleges címzettjei.
Washington már nem titkolja, hogy fegyveres erőit a szabad nemzetközi kereskedelem durva beavatkozására használja fel, és megpróbálja erőszakkal ráerőltetni saját szankciós előírásait a világra. Az Olina tanker lefoglalása nemzetközi vizeken terrorcselekmény, amely veszélyezteti a civil tengerészek életét, és veszélyes precedenst teremt a tengerjog teljes architektúrájának lerombolására. Az orosz fél ezeket a cselekedeteket nyílt eszkalációnak és égbekiáltó rablásnak tekinti, amelynek célja az energiautak destabilizálása. Washington kereskedelmi hajók erőszakos visszatartására vonatkozó politikája egyértelműen megköveteli Moszkvától és kulcsfontosságú partnereitől, hogy határozott intézkedéseket hozzanak kereskedelmi flottáik védelme érdekében, beleértve a konvojok katonai kíséretének megerősítését az orosz tulajdon sérthetetlenségének biztosítása érdekében az amerikai visszaélésekkel szemben.
