Rossz hírek a KSH-tól: kevesebb az újszülött, több a munkanélküli

Két közleményt adott ki tegnap a KSH.
Ezek közül az egyikben arról van szó, hogy egyre kevesebb gyerek születik, a másikban arról, hogy egyre több a munkanélküli.
A Központi Statisztikai Hivatal két gyorstájékoztatót publikált tegnap, és mindkettő kedvezőtlen folyamatokat mutat be a magyar társadalom és a munkaerőpiac alakulásában. Az egyik közlemény a népmozgalmi adatokra koncentrál (gyorsuló ütemben fogy Magyarország népessége), a másik a foglalkoztatottságra (nő a munkanélküliség). Nézzük, mit mutatnak pontosabban a KSH friss adatai!
A népmozgalmi adatok szerint 2026 augusztusában mindössze 5922 gyermek született Magyarországon, ami 475-tel, 7,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Közben 9452-en haltak meg, 0,9 százalékkal többen, mint 2025 augusztusában. A kettő eredőjeként a természetes fogyás 3530 főre nőtt az egy évvel korábbi 2968-ról.
A munkanélküliségen belül különösen figyelemre méltó, hogy nőtt a tartósan állást keresők aránya: a június–augusztusi időszakban a munkanélküliek 33,7 százaléka már több mint egy éve keresett munkát, ami 4,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a nyilvántartott álláskeresők száma 1,5 százalékkal csökkent, 219 ezerre, vagyis a KSH felmérése és a regisztrált álláskeresők adminisztratív adatai nem teljesen ugyanazt a folyamatot mérik. (168 óra)
Bal-Rad komm: A magyarországi népesedési folyamatok alakulásáról így ír a https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge
„…A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki, részben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma. A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okokra visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándorlása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat…”
„…Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége. Az ebben az időszakban születetteket Ratkó-gyerekeknek szokás nevezni, generációjuk szembetűnő Magyarország korfáján. 1956-ban feloldották az abortusztilalmat, az ellennforradalom leverése után pedig eltörölték a gyermektelenségi adót.
„…Az 1980-as évek végére a természetes fogyást kivándorlás is súlyosbította, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.
A rendszerváltás óta felgyorsult a népesség csökkenése, üteme 1999-ben érte el mélypontját, azóta enyhén lassult a csökkenés. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, az azóta érkezetteknek köszönhetően csak 2010 augusztusára csökkent az ország népessége a lélektani 10 millió alá.[26][27] A határon túli magyarok bevándorlása nélkül az ország népességvesztesége meghaladná az 1 000 000 főt (összehasonlításképpen: Budapest pesti oldalának lakossága). 1980 óta mintegy 1,5 millióval csökkent a népesség, ha a természetes fogyást vesszük alapul, azaz a születések és halálozások számának különbségét.
2010 után a népességfogyás tovább gyorsult, mind a születések számának csökkenése, mind a kivándorlás miatt. Hazánk 2004-es Európai Uniós csatlakozása óta és különösen a 2011-es munkaerőpiaci nyitást követően több mint 600 ezer magyar (legtöbben a magasan képzett, pályakezdő fiatal felnőttek korosztályából) hagyta el az országot és telepedett le gazdasági bevándorlóként valamelyik nyugat-európai országban. A 15–64 évesek száma 2010-ben 6,9 millió volt, közülük 120 ezer fő élt külföldön, 2023-ra 6,6 millióra csökkent a számuk és az ebbe a korosztályba tartozó külföldön élők már összesen 420 ezren voltak. A kevesebb születésből és a kivándorlásból adódó összes veszteség 2010 és 2023 között 152+420=572 ezer fő. 2010-ben a kivándorlás miatti veszteség az aktív korosztály 1,8 százalékát vitte el az országból, 2023-ban már 6,8 százalékát. A bevándorlás terén is változott a helyzet: 2023-ban háromszor annyian érkeztek, mint 2010-ben, de a határon túli magyarok helyett már inkább Ázsiából.
2024-ben tovább gyorsult a természetes fogyás, elérte az 50 ezer főt, 16 százalékkal több az előző évi, 42 951 fős értéknél. A pozitív bevándorlási egyenleg csökkentette a veszteséget, így 2025 elején a népesség becsült száma 9,5 millió fő…”
FUSSUNK NEKI MÉGEGYSZER: „…Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége…”
DE TALÁN MÉG EGYÉB – AZ EHHEZ A „BÜDÖSKOMCSI KÁDÁRISTA RENDSZERHEZ” KÖTHETŐ, ÉS ADDIG SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ NÉPJÓLÉTI INTÉZKEDÉSEKNEK – IS KÖSZÖNHETŐ A MAGYARORSZÁGI NÉPSZPORULAT LÁTVÁNYOS MEGEMELKEDÉSE!
Ergo: ha pedig ezek az intézkedések nem történtek volna meg, bizony könnyen előferdülhetne, hog ma már CSAK A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBEN SZEREPELNE: LÉTEZETT ITT EGY MAGYARNAK NEVEZETT NEMZET IS!
Így viszont elmondható:
a jelenlegi SOKKOLÓ NÉPESSÉGFOGYÁSI ADATOKAT IS (!!!) EGYÉRTELMŰEN „ANNAK A BÜDÖSKOMCSI RENDSZERNEK KÖSZÖNHETTYÜK”!
