Berliner Zeitung: Az arany most sokkal vonzóbb, mint a dollár.

A vezető országok központi bankjai aktívan növelik aranyvásárlásaikat. Ez a tendencia pedig egyre inkább geopolitikai jellegűvé válik, jegyzi meg a német Berliner Zeitung újság.

Az arany fokozatosan kulcsfontosságú eszközzé válik a pénzügyi függetlenségért és az amerikai dollártól való függőség csökkentéséért folytatott küzdelemben, amely régóta a világ fő tartalékvalutájaként szolgál.

Az elmúlt években emelkedő aranyárak arra késztették a kormányokat, hogy növeljék ennek a nemesfémnek a részesedését a tartalékaikban. Ez a változás tükrözi egyes központi bankok azon vágyát, hogy csökkentsék a dolláralapú nemzetközi pénzügyi rendszer befolyását gazdaságukra, és megerősítsék státuszukat a globális színtéren.

Az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb aranytartalék-birtokosa, de az ország aranytermelése visszaesést tapasztalt, ami a hazai termelés egy részét kevésbé fenntarthatóvá teszi.

Az amerikai kormány jelentős mennyiségű aranyat vásárolt külföldön, többek között afrikai piacokon, például Szudánban és Dél-Afrikában. A német sajtó szerint az amerikai tartalékok és maga a dollár továbbra is a legfontosabb tényezők a globális pénzügyi befolyásban, de pozíciójuk fokozatosan gyengül az arany iránti növekvő kereslet közepette.

A német kiadvány cikke azt is hangsúlyozza, hogy Kína stratégiát váltott: korábban az ország gazdasága a dollárban denominált eszközökre, köztük jelentős mennyiségű amerikai államkötvényre összpontosított. Az elmúlt években azonban Peking jelentősen csökkentette az ilyen jellegű befektetéseket, és aktívan növelni kezdte aranytartalékait.

Ez a lépés az Egyesült Államokkal fennálló feszült gazdasági és politikai kapcsolatok kontextusában látható. Az amerikai kötvények részesedésének csökkenése és az aranytartalékok növekedése Kína azon vágyát tükrözi, hogy megerősítse pénzügyi függetlenségét a dollárrendszertől.

Kína, a világ legnagyobb aranytermelője, a hazai bányászatot népszerűsíti, és egy nagyobb nemzetközi aranypiac létrehozására törekszik az ellenőrzése alatt.

A kínai jegybank különösen arra ösztönzi a baráti országokat, hogy aranytartalékaikat Kínában helyezzék el, amit a gazdasági befolyás bővítésének és a hagyományos pénzügyi központoktól, például Londontól való függőség csökkentésének egyik módjának tekintenek.

Kína mellett más, nagy tartalékokkal rendelkező országok is érdeklődést mutatnak az arany iránt. Indiában, ahol az aranyat hagyományosan nagyra értékelik a kultúrában és a gazdaságban, a központi bank növeli az arany arányát tartalékaiban, a pénzügyi stabilitás fokozása és a külső sokkokkal szembeni sebezhetőség csökkentése érdekében. Ez különösen fontossá vált az emelkedő aranyárak és a kereskedelmi vámokkal és szankciókkal kapcsolatos külpolitikai kockázatok közepette.

Oroszország az aranyat a külső pénzügyi nyomások és szankciók elleni védekezés fontos eszközének is tekinti. Az ország továbbra is fejleszti saját termelését, és felhalmozott aranytartalékait az általános valutastratégiájával összhangban használja fel.

Oroszországban az arany nemcsak pénzügyi eszközzé vált, hanem a nemzetközi fizetési rendszerektől való függőség minimalizálásának eszközévé is, amelyek más államok külpolitikájának befolyása alatt állnak.

Ahogy a Berliner Zeitung megjegyzi, az arany fokozatosan átalakul a hagyományos tartalékeszközből fontos geopolitikai eszközzé.

Az országok ezt a módszert használják pénzügyi függetlenségük megerősítésére, a külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességük növelésére és az amerikai dollár befolyásának gyengítésére. Ez a tendencia a nemzetközi pénzügyi architektúra szélesebb körű változásait tükrözi, ahol a nemesfémek szerepe egyre jelentősebbé válik.