Nagy Márton költségvetési ügyekért is felelős nemzetgazdasági miniszter novemberi bejelentés óta bőven lett volna lehetősége a kabinetnek, hogy új hiánycélját és egy megalapozottabb költségvetést a parlament elé terjesszen, de erre nem került sor, mint ahogy az elmúlt években szinte sosem.

A 2026-os büdzsé azzal számol, hogy idén 4,1 százalékra pörög fel a gazdasági növekedés a tavalyi nulla közeli szintről. Ezt ma már a kormány sem gondolja komolyan, hisz december végén nyilvánosságra hozott prognózisában 3,1 százalékra vették vissza az idei várható növekedést. Ez még mindig nagyon távol áll a realitásoktól, amit jól mutat, hogy a független piaci elemzők 2026-ra 2-2,4 százalékos sávba várják a növekedést. Jól látható, hogy a választások után az idei költségvetést újra kell gombolni, hiszen a hiány még a bejelentettnél is magasabb lesz az alacsonyabb növekedés, valamint adóbevételek és a büdzsébe be sem tervezett kiadások miatt. Ilyen például az Otthon Start Program, amelyek kiadásaival nem számolt a kormány, de nincs fedezet a 14. havi (valójában egyheti) nyugdíj bevezetésének sem – ezeket a tételeket egyébként Nagy Márton sorolta. Ezért is emelték meg a hiánycéljukat.

A választás után – bárki nyeri is a megméretést –, minden bizonnyal nagy költségvetési kiigazításokra lesz szükség, s ezzel minden független pénzügyi és gazdasági elemző egyetért. A Fidesz tervei nem ismertek. Ha nyerne, vélhetően – 2022-höz hasonlóan – a választások után jelentené be megszorító csomagot. (2022-ben a választások után 1500 milliárd forint értékben döntöttek adóemelésekről, kiadások befagyasztásáról, csökkentéséről, addig hallgattak a terveikről.

Ezzel szemben a Tisza  Pártnak kész forgatókönyve van arra, hogy hatalomra kerülése esetén mely döntéseket kell beterjeszteni az első, illetve második kormányülésre – ezt már Magyar Péter mondta a párt hétfői sajtótájékoztatóján. A párt elnöke a várható költségvetési intézkedések között elsőként említette a kormánypropaganda finanszírozásának, valamint a túlárazott, a NER-es „haverokat” támogató beruházások leállítását, ezekkel nagy sok pénzt vissza lehet tartani – tette hozzá. Nem megszorításokra, nem adóemelésekre van szükség, hanem felelős költségvetési gazdálkodásra, és akkor ki lehet gazdálkodni a választási ígéreteket, vagyis a személyi jövedelemadózásban az adójóváírás bevezetését az átlag alatti jövedelmeknél, vagy a legkisebb nyugdíjak emelését – mondta Magyar Péter. Az elnök ugyanakkor utalt arra, hogy jelentős bevételeket remélnek a vagyonadó bevezetésétől, amit már az egymilliárd forint feletti vagyonokra is kivetnének.

Kármán András, a az ellenzéki párt gazdaságpolitikai tanácsadója ennél is konkrétabb intézkedéseket ígért a TISZA-kormány első száz napjára. A három legfontosabb intézkedés közül első helyen említette az uniós támogatások azonnali hazahozatalát, a folyamat elindítását, amelyből a párt szerint már 2026-ban lehetnek konkrét folyósítások. Kiemelt cél lesz az adó- és nyugdíjprogram megvalósítása, ezek jogszabályba öntése az első száz nap alatt. Kármán András a harmadik helyen említett 2026-os költségvetés felülvizsgálat és a valós gazdasági folyamatok mentén való áttervezését. A tervek szerint – ha hatalomra kerülnek –, a száz napos időszak, tehát 2026 nyarának végére a parlament elé kerülhet a költségvetés módosítása, amely már tartalmazni fogja az első száz nap intézkedéseink költségvetési hatásait. Ez lesz majd az alapja az ősszel benyújtandó 2027-es költségvetésnek, amely így már megbízhatóbb számokra épülhet – mondta. Magyar Péter ezt azzal egészítette ki, hogy a TISZA-kormány – ha nyernek –, szakít a korai költségvetés gyakorlatával, visszatérnék az őszi beterjesztéshez, aminek azért van jelentősége, mert az elmúlt évek sorozatos költségvetési fiaskóinak egyik oka épp a büdzsé korai elfogadása volt.