A kapitalista profitja alapvetően, leegyszerűsítve: A kapitalista profitja a saját tőkebefektetésén és alapvetően a kizsákmányoló tevékenységén, a „munkáján” felül a proletárok termelésével, a proletárok munkájával keletkező értéktöbbletből törvényes kizsákmányolással származik.
„Értéktöbblet: a tőkés gazdaságban a bérmunkás által megtermelt érték és munkaerejének értéke közötti különbözet, amelyet a tőkés ellenérték nélkül elsajátít.”
Ez az általános séma, bár az, hogy a vállalkozó szellemű ember kapitalistává váljon, gyakran az átlaghoz képest kivételes képességekkel is jár, ez nem is lehet másként, de a kapitalizmus keretében végül is szükségszerűen felsőbbrendű kizsákmányolóvá és élősködővé válik!
A kapitalistának általánosságban, alapvetően nem a munkája értékének megfelelő a jövedelme, hanem a kizsákmányoló tevékenységgel az értéktöbblet elsajátítása (ingyen eltulajdonítása) alapján a kizsákmányolás.
Ezt az elsajátítást (az értéktöbblet törvényes eltulajdonítását) azért teheti meg, mert ő a termelőeszközök tulajdonosa.
A szocializmusban a kizsákmányolás bűncselekmény (a kapitalizmusban ez törvényes jog), ezért ennek megakadályozására kollektív tulajdonformában működteti a termelőeszközöket és az elvégzett munka társadalmi értéke az alapja a dolgozók jövedelmének. A szocializmus megszünteti a kizsákmányolást és az emberiség megosztottságát kizsákmányolókra és élősködőkre.
emlékeztetett arra, amit vasárnap a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján is elmondott: „a magyar gazdaság új korszaka kezdődött el”.
Bejegyzésében pedig fel is sorolta, hogy szerinte mik voltak és lesznek a magyar kormány legfontosabb intézkedései:
„Tejes foglalkoztatottság;
Tartjuk Európa legalacsonyabb rezsiárait;
Növeljük a béreket;
Duplájára emeltük a családi adókedvezményt;
Bevezettük a munkáshitelt;
1400 milliárd forinttal támogatjuk a kkv-kat;
450 milliárd forintnyi állami beruházást indítunk.”
Mint megírtuk, a miniszterelnök vasárnap a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján értékelte a tavaly december 31-én zárult magyar uniós elnökséget, többek között kijelentette: akik a magyar elnökség sikere ellen dolgoztak, azokat vigye el az ördög, azokat a magyarokat pedig, akik ugyanezt tették, dugja a pokol legmélyebb bugyrába. (index)
Bal-Rad komm: A vajda már hétfőn jelezte: „…a magyar gazdaság új korszaka kezdődött el…”
IDEA: Tisza 45, Fidesz 36 százalék
A kormánypártok támogatóinak száma a kegyelmi botrány után nem igazán változott, de az események érezhetően bizonytalanabbá tették a Fidesz-KDNP bázisát. A párt támogatottsága a biztos szavazók körében 7 százalékponttal csökkent az előző év hasonló időszakához képest – ez derül ki az IDEA Intézet év elején végzett, országosan reprezentatív felméréséből.
Az IDEA Intézet eredményei azt mutatják, hogy 2025 legelején minden harmadik felnőtt a TISZA Pártot támogatta, és a felnőtt népesség bő negyede volt a Fidesz-KDNP szavazója. Ha az év elején parlamenti választásokat tartottak volna, úgy nagy valószínűséggel négypárti parlament alakult volna: a biztos szavazók körében a Mi Hazánk és a DK is elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A tavalyi év jelentős változásokat hozott a hazai belpolitikában, de az év utolsó hónapjában már csak minimális, jórészt hibahatáron belüli elmozdulások történtek a pártok támogatottságában. Január elején a biztos szavazók 45 százaléka a TISZA Pártot támogatta, 36 százalékuk a Fidesz-KDNP-t az IDEA Intézet szerint.
IDEA: 2023 óta nem változott a kormánypártok támogatottsága
A kormánypártok támogatottsága továbbra is a „NER” időszakának legalacsonyabb szintjén áll, ugyanakkor az IDEA Intézet adatai azt mutatják, a Fidesz-KDNP szavazóbázisának csökkenése nem a tavalyi évben, hanem jórészt azt megelőzően, 2022 közepe és 2023 nyár vége között történt. Jelenleg a teljes népességen belül megegyezik az egy évvel korábban mért szinttel (26%).
A 2024-es év közéleti történései azonban a Fidesz-KDNP szavazótáborát közel sem hagyták érintetlenül, jól érzékelhető a párt bázisának elbizonytalanodása – állítja az intézet, amely szerint a kormánypártok támogatottsága a biztos szavazók körében 7 százalékponttal alacsonyabb volt 2025. januárjában, mint egy évvel korábban (36 százalék vs. 43 százalék).
Négypárti parlament felé?
Ha az év elején parlamenti választásokat tartottak volna Magyarországon nagy valószínűséggel négypárti parlament alakult volna, mivel a biztos szavazók körében a Mi Hazánk és a DK is elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos parlamenti küszöböt – írja az IDEA.
A bizonytalanok aránya is jelentős mértékben csökkent 2024 és 2025 januárja között (37 százalékról 26 százalékra), azaz az elmúlt egy évben sokan találtak maguknak pártot olyanok is, akik egy évvel korábban még nem tudtak, vagy kérdéses volt a választási részvételük is. Ezen újonnan pártot választani tudó szavazói csoport tagjai között sokan vannak olyanok, akik akár még 2022-ben is a kormánypártokra szavaztak az országgyűlési választáson, de ők, legalábbis a túlnyomó többségük, a kegyelmi botrány által kiváltott politikai turbulenciákat megelőzően sem voltak már a Fidesz-KDNP támogatói.
Adatfelvételi információ
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2024. december 31. és 2025. január 10. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont. – írja az atv.hu.
A kapitalista modellben a kapitalista embert, a felsőbbrendű kizsákmányolót, az élősködőt emberségesnek feltüntető állítás csak szélhámos demagógia lehet.
A kapitalizmus híveinek általában az az illúziójuk, hogy a kapitalista vállalkozó a társadalom számára értékes, mint kapitalista, akinek a célja nem a kizsákmányolás, nem az élősködés, bár vannak olyan elvetemültek, akik a kizsákmányolást jogosnak tartják vagy nem is értik, nem törődnek vele.
A kapitalizmus a működési módja miatt elkerülhetetlenül a kizsákmányolást, az élősködést, a felsőbbrendűséget valósítja meg.
A kapitalista felsőbbrendű a bérrabszolgáihoz képest, mert jogosnak tartja a bérrabszolgaságot, a kizsákmányolást az élősködését, de a kapitalizmusban ez másként nem is lehetséges.
Ezzel megsérti a deklarált emberi jogokat, ami megalázó bűncselekmény a dolgozó emberiség ellen.
De az élősködés, a vállalkozás lehetősége a kapitalizmus motorja! A kapitalizmus nem működik kizsákmányolás, felsőbbrendűség és az erre alapuló élősködés nélkül. Mert a profithoz a vállalkozás valódi céljához csak így juthat hozzá!
Így lesz a kapitalizmus minden formája elkerülhetetlenül világnézeti jobboldal, a felsőbbrendű és alsóbbrendű emberek, az élősködők és az őket kiszolgálók világa!
(idézet: Egy felkelés okai és következményei – Arnold Reisberg)
11
A Dollfuss-kormány
A kormány azonban parlamentáris szinten is egyre komolyabb nehézségeket élt át, végül pedig kénytelen volt lemondani. Amikor 1932. május 20-án a politikusként addig jóformán teljesen ismeretlen dr. Engelbert Dollfuss, az alsó-ausztriai parasztkamara egykori titkára, földművelés- és erdőgazdálkodásügyi miniszter, az Első Köztársaság 18. polgári kormányának szövetségi kancellárja lett, a keresztényszocialistákra és a Heimwehr-képviselőkre támaszkodva mindössze egyetlen szavazattöbbsége volt. De a fiatalabb keresztényszocialista pártgarnitúrához tartozó erőszakos emberke, aki alacsony növését energiával és öntudattal kompenzálta, szentül eltökélte, hogy pozícióját semmi áron fel nem adja, kifogja a szelet a nácik vitorlájából, ugyanakkor pedig tekintélyuralomra épülő, szocialistaellenes rendszert teremt Ausztriában. Máig is találgatja a történetírás, vajon Dollfuss azzal a szilárd eltökéltséggel lépett-e uralomra, hogy „megkezdi és végrehajtja a kormányzat elszakítását a parlamentáris formáktól”, vagy sem. Egész politikája arról a szilárd szándékról tanúskodik, hogy tekintélyuralmi rendszert hozzon létre Ausztriában. Legfeljebb eleinte még nem látta egészen pontosan az ehhez vezető utat. Ő maga és a burzsoázia legreakciósabb rétegei kezdetben elsősorban azt nem tudták, kire támaszkodjanak erőteljesebben: Mussolinira vagy Hitlerre?
Dollfussban erősödött az a meggyőződés, hogy a tekintélyuralmi államrend felé vezető útján a szociáldemokrata pártvezetés részéről, a munkásság nyilvánvaló harcossága ellenére is, inkább csak a lehető legélesebb szóbeli támadásokra számíthat, komolyabb ellenállásra aligha. Bátorította a birodalmi német szociáldemokrácia kapituláns politikájának példája is, jóllehet a birodalmi német testvérpártot az osztrák szociáldemokraták mindig csak gúnyolták, kijelentve, hogy Ausztriában ilyesmi nem történhet. Így például Ausztria Szociáldemokrata Pártjának 1932-es kongresszusán Otto Bauer, a szociáldemokraták vezette porosz kormány 1932. július 20-i kapitulációjáról szólva azt mondta: „Jól tudom én, ha uralkodó osztályaink olyan biztosak lennének benne, hogy az osztrák és a bécsi munkásság is úgy nyugton marad, mint a német munkásság július 20-án, elküldenének talán egyszer egy hadnagyot meg még három embert a bécsi Városházára. (Élénk derültség.) De ezt azért, úgy hiszem, meggondolják.” (Újabb derültség és tetszésnyilvánítás.)
Hadd idézzük itt a szociáldemokrácia 1934. februárhoz vezető útjának kommunista értékelését: „Otto Bauer vígjátéki sikerei után már csak az van hátra, hogy 1933 drámai történetéről beszámoljunk, mert az az év végig egyetlen július huszadika volt; ugyanis az az év 1934 februárjával zárult.”
A Szociáldemokrata Párt kemény szavai csak saját kapitulációját leplezték. Íme egy szociáldemokrata kommentár: „Semmi kétség, az 1932-es pártkongresszuson bőséggel esett szó a munkásosztály harci elszántságáról, de a párt által kitartóan folytatott állandó meghátrálás politikája bebizonyította: hazug szavak voltak ezek, hitelt nem érdemlő és hatástalan fogadkozások.”
Dollfuss és a Heimwehr
A fasiszta fordulat lendítőereje a Heimwehr volt, amelynek szervezetei Starhemberg vezetésével, olasz és magyar támogatással ismét aktivizálódtak. Starhemberg 1932 februárjában Berlinben járt, és találkozott Hitlerrel. Beszélgetésük során hitet tett nagynémet érzülete mellett, segítséget mégis Mussolinitól kért, akit 1932. június 9-én látogatott meg. Starhemberg 150 000 gyalogsági fegyvert és 200-250 géppuskát kívánt „a Heimwehr sikeres kora őszi puccsának végrehajtásához”; félt ugyanis egy esetleges keresztényszocialista-szociáldemokrata koalíciótól. Horthyt is felkereste, aki jóváhagyta terveit. A Heimwehr a lausanne-i kölcsön ellen akart szavazni, s ezért két puccstervet dolgozott ki Dollfuss ellen. Seipel közvetítése révén azonban megbeszélésre került sor Dollfuss és Starhemberg között. A megbeszélés tartalma nem ismeretes, mindenesetre hozzájárulhatott, hogy a Heimwehr végül mégis a lausanne-i kölcsön mellett szavazott.
Amikor 1932 októberében Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke lett, Olaszország és Magyarország fordított kissé a szekér rúdján, és Dollfusst kezdte támogatni. November 9-e és 12-e között Mussolini és Gömbös tárgyalásokat folytatott Rómában. Elhatározták: Dollfussnak minden támogatást megadnak a fasiszta belpolitikai fordulat végrehajtásához. Új tervet dolgoztak ki Ausztria fasizálására, kiindulva „abból a körülményből, hogy közös magyar és olasz érdek az osztrák szélsőjobboldal hatalomra juttatása”. A tárgyaló felek megállapították, hogy „a Heimwehrnek nincs akkora hajtóereje a népben, hogy uralomra juthasson. Ez csak felülről, a kormány által kezdeményezett és végrehajtott erőszakos megoldással történhet … A tett végrehajtása külföldi pénzt és fegyvert nem igényel, hiszen azt az osztrák kormány maga hajtja végre”. (Kerekes Lajos: Id. mű, 122-123. old.)
Olaszország azzal is szorosabban kötötte politikájához Magyarországot és Ausztriát, hogy a stresai konferencián preferenciális vámokkal kedvezett nekik.
Az első szükségrendeletek
Amikor Ottó Bauer az 1932-es pártkongresszuson leszögezte, hogy „e pillanatban egészen más kérdés előtt állunk … a demokratikus szabadság szigetét kell megőriznünk itt és most”, akkor és ott az ilyen demokratikus szabadságot pusztán parlamenti eszközökkel őrizgetni már nem lehetett. Mint a kommunisták hangsúlyozták, ehhez a munkásosztály mozgósítása, parlamenten kívüli szakszervezeti és katonai harci eszközök felhasználása lett volna szükséges. Hasonló nézetet képviselt számos baloldali ellenzéki szociáldemokrata is, ők azonban képtelenek voltak a párt taktikájának revíziójára, fordulat kikényszerítésére. Így például a később, 1942-ben a nácik által meggyilkolt Käthe Leichter a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezeket mondta: „Meg kell állapítanunk, hogy valójában csak az a politika biztosíthatja a demokrácia harci alapját, amely tudatos hatalmi politika, amely újra meg újra kész minden harci eszköz, forradalmi harci eszközök alkalmazására is.” Ebből a szempontból bírálták a baloldaliak a párt vezetőségének kapituláns politikáját. Így szögezte le a Sankt Pölten-i Ferdinand Strasser, aki 1934 után az osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja lett, később pedig szintén a nácik áldozata: „Évek óta beszélünk a proletariátus harcosságáról. De nem biztosítjuk ezt a harcosságot, ha a munkanélkülieket nyomorba, kétségbeesésbe, teljes demoralizálódásba taszítjuk.” Csakhogy a balszárny abban az időben nem volt eléggé következetes, hogy szervezeti konklúziókat vonjon le ebből a bírálatból, és olyan fontos kérdésekben sem volt világosan körvonalazott álláspontja, mint például a kommunistákkal létrehozandó egységfront. A baloldaliak egy része kapcsolatba lépett ugyan Ausztria Kommunista Pártjával, a pártvezetés azonban végső soron a régi politikát folytatta.
Hogy a szociáldemokrata vezetők által vezérelvnek kikiáltott és magasztalt „jog” mit ér, azt maga Dollfuss bizonyította be, amikor időközben létrehozta a parlament nélküli, de az alkotmány forma szerinti megtartásával együtt járó hatalomgyakorlás eszköztárát. Dollfuss az 1917. évi hadigazdasági felhatalmazástörvényhez nyúlt vissza, amely a császári és királyi kormánynak teljhatalmat biztosított avégett, hogy a lakosság létszükségleti cikkeinek biztosítása érdekében a parlament megkérdezése nélkül is szükségrendeleteket hozhasson.
A szociáldemokrata propaganda később megpróbálta azt a látszatot kelteni, mintha ez a törvény „valahol elfeledve aludta volna Csipkerózsika-álmát”. Holott veszélyeire már az első alkotmány megvitatásakor rámutattak. Érdekes módon egy keresztényszocialista volt az, aki – persze hiábavalóan – felhívta rá Renner figyelmét. 1929-ben az osztrák Szociáldemokrata Párt rendkívüli országos konferenciája is csak akkor akarta hozzájárulását adni a tervezett alkotmánymódosításhoz, ha „megegyezés történik a hadigazdasági felhatalmazástörvény megszüntetéséről …” De Ausztria Szociáldemokrata Pártjának vezetősége végül ettől a követelésétől is elállt.
Számító ravaszsággal történt, hogy az első, Schuschnigg igazságügyminiszter által 1932. október 3-án kibocsátott szükségrendelet a tönkrement Hitelintézet ellen irányult, kártalanításra kényszerítve a nagybankot. Ez a rendelkezés, alkotmányellenes formájától függetlenül, általános helyeslésre talált. Amikor pedig első sikeres alkalmazásával átesett a tűzkeresztségen, a hadigazdasági felhatalmazástörvény a fasizálódás álcázójaként is elindulhatott végzetes útján.
Mind a Heimwehr, mind a nácik fokozták terrortevékenységüket a munkásokkal szemben. Ahol a munkások ellenálltak, mindig akadtak halottak és sebesültek is, mint például 1932. szeptember elején Grazban és Leobenben. Miután a Heimwehr megtartotta bécsi „Gau”-napját, a nácik 1932. október 2-re szintén Bécset jelölték ki „Gau”-napjuk színhelyéül. A gyűlésen Göring és az SA vezére, Röhm is részt vett. A kommunisták Bécs munkáskerületeiben egységes munkástüntetéseket szerveztek a nácik ellen, bár a szociáldemokrata pártvezetés visszatartotta híveit. Október 16-án a nácik megrohanták a simmeringi munkásotthont. A munkások ellenálltak; a harc során két náci és egy rendőr vesztette életét. A rendőrség a fasiszták oldalára állt, és 16 schutzbundistát letartóztatott. Röplapjukon a kommunisták azt követelték: „Soha többé fasiszta felvonulást a munkáskerületekben! El a náci laktanyákkal! Űzzétek ki a barna inges gyilkos gyújtogatókat a munkáskerületekből! Harcoljatok a simmeringi munkások kiszabadulásáért!”
A tiltakozó sztrájkra szólító kommunista felhívás olyan heves visszhangra talált, hogy a szociáldemokrata pártvezetők minden erőfeszítésére szükség volt ahhoz, hogy végül, szűk többséggel, a simmeringi üzemi- és pártbizalmi konferencián sztrájkellenes döntést hozhattak.
Dollfuss bevette kormányába a bécsi Heimwehr-vezetőt, Emil Feyt, és rábízta a biztonsági ügyeket. A szociáldemokrata pártvezetőség ismét „fegyvert lábhoz!”-t parancsolt.
1933. január 30-án Hitler birodalmi kancellár lett, a német munkásság tétlensége pedig Dollfuss és Fey polgárháborús előkészületeinek malmára hajtotta a vizet, komoly fellendülést hozva természetesen a náci mozgalomban.
A kormány megtöri a vasutassztrájkot
A kormány számára erőfelmérő próbát jelentett a vasutassztrájk. A gazdasági válság következtében kiürült kasszára hivatkozva a szövetségi vasút igazgatósága úgy rendelkezett, hogy a dolgozók bérét három részletben fizeti. A vasutasok haragját nemcsak az anyagi helyzet romlása váltotta ki. Hasonló súllyal nyomott a latban az is, hogy a dolgozók képviseletének véleményét nem kérték ki a döntés meghozatalakor, s ezzel megkezdődött a szövetségi vasút történetének tekintélyelvi korszaka, amelynek során az igazgatóság a lausanne-i szerződésre hivatkozott. Csakhogy az osztrák munkásosztály szakszervezeti élcsapatához tartozó vasutasok jogaik megsértését nem voltak hajlandók minden további nélkül tudomásul venni. Szakszervezeteik felhívására – és itt közös frontot alkotott a szabad, a nemzeti-német és a keresztényszocialista szakszervezet – a vasutasok 1933. március 1-én kétórás tiltakozó sztrájkot kezdtek. A kormány azonban, Ausztria történetében először, a legélesebb megtorló intézkedésekkel válaszolt. Katonák és csendőrök szállták meg a pályaudvarokat, a vasutas-szakszervezetek vezetőit letartóztatták, a sztrájkolókat a kormány büntetőeljárással fenyegette, s ekképp kikényszerítette a sztrájk feltétel nélküli abbahagyását. A legaktívabb sztrájkolok ellen kíméletlen fegyelmi eljárást indítottak. Az alacsonyabb beosztásúakat négyszázalékos bérlevonással, a középgarnitúrát szolgálatból való elbocsátási indítvánnyal, a nem állandó beosztottakat azonnali elbocsátással büntették.
A vasutasok magukra maradtak harcukban, a szakszervezetek egysége megtört. Láttuk már, milyen áldatlan következménye lett ennek a vereségnek 1934. február 12-én: a vasutasok nem mertek újabb sztrájkot kezdeni, a fasiszta kormány pedig felhasználhatta őket a harcoló munkások ellen.
A parlament kikapcsolása
A vasutassztrájknak parlamenti utójátéka is volt, s ez teljesen váratlanul a parlament régóta tervezett, de végrehajtani mégsem merészelt kiiktatásával végződött. 1933. március 4-én a Nemzeti Tanácsban a vasutasok elleni rendszabályokról tárgyaltak. Mind a szociáldemokraták, mind a nagynémetek bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a Dollfuss-kormány ellen. „Szakítási próbája” volt ez a Keresztényszocialista Pártnak, mert nem minden képviselője akarta megszavazni a vasutasok ellen irányuló elnyomó intézkedéseket. Három nap és három éjjel folyt a pártapparátus általi „megdolgozás”, amíg végre a parlamenti frakció, az ülés megnyitása előtti utolsó pillanatban, egységesnek bizonyult.
Az ülésen a szociáldemokrata indítványt 91:70 arányban elvetették, a nagynémet indítvány azonban 81:80-nal keresztülment. Ekkor azonban kiderült, hogy egy szociáldemokrata képviselő tévedésből két szavazócédulát adott le saját nevével a kormány ellen, padszomszédja viszont egyet sem. Bár a balfogás a szavazás kimenetelén mit sem változtatott, a keresztényszocialista frakció a szavazás érvénytelenítését követelte. Ezt a Nemzeti Tanács szociáldemokrata elnöke, Renner, az ügyrenddel ellentétben álló javaslatként elutasította.
Mármost a szociáldemokrata munkásság régóta elégedetlenül szemlélte, miszerint csak Renner egy szál szavazata hiányzik ahhoz – neki ugyanis mint elnöknek, nem volt szabad szavaznia -, hogy a kormány kisebbségbe kerüljön. A szociáldemokrata vezetés úgy határozott, megragadja az alkalmat e visszás helyzet felszámolására. Mint a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának akkori titkára, a Második Köztársaság későbbi elnöke, Adolf Schärf emlékezéseiben beszámol róla, Otto Bauer és Seitz megbízták őt, bírja lemondásra Rennert. Schärf ezért Danneberggel együtt felkereste Rennert, és közölte vele a javaslatot. Renner a javaslatot elfogadta, és lemondott. Ekkor utóda, a keresztényszocialista Ramek, meg akarta ismételtetni a szavazást. A szociáldemokraták, akik attól féltek, mi lesz, ha csak egy nagynémet képviselő is meggondolja magát, nem egyeztek bele az ismétlésbe. Seitz, az ügyrend legnagyobb ismerője, patetikusan így kiáltott: „Ezt még a jóisten sem rendelheti el!”
Ezután Ramek is lemondott az elnökségről, s ugyanígy tett végül a harmadik, a nagynémet elnök. Az ügyrendben példa nélkül álló, sohasem képzelt helyzet állt elő: ott volt a nemzetgyűlés, de nem volt elnöke. A parlament a legnagyobb zavarban oszlott szét. Normális helyzetben könnyen megoldhatták volna a dolgot, például a három parlamenti párt megegyezése vagy a szövetségi elnök beavatkozása révén. Amikor Renner a szociáldemokrata képviselők klubjának megbízása nyomán Miklas szövetségi elnökhöz fordult kérésével, az elnök kész is volt rá, hogy régi funkciójába visszahelyezze.
De a szociáldemokrata pártvezetés gyáva volt ahhoz, hogy Miklast, elnöki szavának nyilvánosságra hozatalával a sajtóban „megkösse”. A szociáldemokrata képviselők klubja a javaslatot elvetette. Dollfuss viszont elhatározta, hogy maradéktalanul kihasználja ezt az égből pottyant lehetőséget. A keresztényszocialista szövetségi elnök, Miklas, akinek megválasztását 1928-ban a Szociáldemokrata Párt üres szavazólapok leadásával tette lehetővé – állítólag azzal az indoklással, hogy Seipel megválasztását megakadályozza -, most elutasította Renner kérését.
Egyetlen reális lehetősége lett volna a parlamentáris demokrácia megőrzésének Ausztriában: a munkásság mozgósítása. De az osztrák szociáldemokrácia vezetői – a baloldali Otto Bauer csakúgy, mint a jobboldali Karl Renner – ártalmatlannak ítélték a helyzetet, és három értékes napot fecséreltek el, nem mozgósították a tömegeket. Otto Leichter unszolta Bauert: Renner mint a Nemzeti Tanács elnöke, hívja össze a parlamentet még aznap éjszaka új ülésre. Bauer erre azt felelte: „A dolog nem olyan veszélyes, majd csak akad valamilyen kiút.” Eközben az alsó-ausztriai szociáldemokrata vezető, Oskar Helmer már március 6-án tárgyalásokat kezdett Dollfuss-szal.
Dollfuss még megvárta az 1933. március 5-i németországi választások eredményét; a választások a Reichstag-égés utáni kommunistaellenes terror légkörében zajlottak le. Amikor Dollfuss megbizonyosodott felőle, hogy a Hitler-diktatúrával szembeni nyílt ellenállásnak Németországban alig van nyoma, saját helyzetét pedig biztosítottnak látta a környező államok tekintélyelvű rendszerei – Németország, Olaszország, Jugoszlávia és Magyarország – által, nem habozott tovább az államcsínnyel.
Dollfuss rákapcsol
Március 7-ről 8-ra virradó éjszaka Dollfuss bejelentette a szövetségi elnöknek kormánya lemondását, hogy azután a hadigazdasági felhatalmazástörvény alapján kapja meg újbóli kinevezését. „Az osztrák néphez” intézett felhívásában Dollfuss leszögezte, hogy a parlament önmagát iktatta ki, ettől fogva így egyetlen alkotmányos fórum létezik csupán, a szövetségi kormány. A parlamenti válság azonban nem jelentheti az állam válságát, éppen ezért a kormány a szükségállapot láttán, a hadigazdasági felhatalmazástörvény segítségével, egyelőre parlament nélkül irányítja tovább az ország ügyeit. A keresztényszocialista képviselők klubja 1933. március 7-én jóváhagyta Dollfuss terveit, és elhatározta, ideiglenesen tekintélyuralmi kormányzást vezet be, amíg az alkotmány módosítására és a Nemzeti Tanács ügyrendjének szükséges megváltoztatására nem kerül sor.
Az új Dollfuss-kormány első intézkedése szükségrendelkezés volt, amely minden gyűlést betiltott, és bevezette az előzetes cenzúrát. Döntő pillanat érkezett el ismét, hogy a munkásság eltorlaszolja a fasiszta diktatúra útját. Ebben a harcban a legszélesebb – s nemcsak proletár – körök támogatására számíthatott volna, mert a parlament kiiktatása és a megtorló intézkedések a parasztság és a polgárság bizonyos rétegeiben is felháborodást váltottak ki.
Ugyanezen a március 8-án Dollfuss még egy utolsó sakkhúzáshoz folyamodott: magához hívatta Danneberg szociáldemokrata párttitkárt, és felajánlotta, hogy március végéig végrehajtja a parlament ügyrendjének revízióját; vagyis a Szövetségi Tanács Rendi Tanáccsá (Ständerat) történő átalakítására vonatkozó tervet dolgoztat ki, ezt követően pedig újra összehívja a Nemzeti Tanácsot. A szociáldemokráciától egy dolgot kér csupán: lélegzetvételnyi szünetet. A szociáldemokrata vezetés titokban talán örült is ennek a Dollfuss-féle megtévesztésnek.
A szociáldemokrata pártelnökség március 7-i ülésén, amely védelmi intézkedésekről tárgyalt, az öreg Wilhelm Ellenbogen a legerőteljesebb eszközök alkalmazásáért szállt síkra. Emlékezéseiből idézzük: „A párt vezetőségének ülésén leszögeztem: a kormány nem hagy kétséget szándékai felől. Minden eszközzel térdre akarja kényszeríteni, jogainak maradványaitól is meg akarja fosztani a munkásságot; arra törekszik, hogy kimondottan fasiszta jellegű erőszakhatalmat hozzon létre. Ha valaha, most kell a legvégsőkig is elmennünk, meghirdetni az általános sztrájkot. Otto Bauer volt az, aki … indítványommal szembeszállt, mire a javaslatot heves vita után el is utasították.”
Ezúttal szakszervezeti vezetők is akadtak, akik a harc mellett emeltek szót, felvetve a jogos kérdést: ha most sem, akkor mikor? A párt vezetőségének határozata gyakorlatilag teljes kapitulációt jelentett.
A szociáldemokrata vezetés a békés megoldás ködös reményeibe kapaszkodott. Leginkább Otto Bauer 1933. március 10-én, a bécsi pártbizalmi konferencián 2000 funkcionárius előtt elmondott beszédében jutott kifejezésre ez a bizakodás. Bauer erőteljes fenyegetések mellett újra meg újra hangoztatta engedékenységre való készségét. Tanítványa és barátja, Otto Leichter ezt a beszédet nevezte „élete legnagyobb, legszenvedélyesebb, leghatalmasabb beszédének”. De vajon ez a beszéd valóban alkalmas volt-e a munkások harci szellemének és elszántságának felébresztésére? Szellemi mozgósításnak, élethalálharcra való bátorításnak tekinthetjük-e, hogy Otto Bauer így kiáltott: „Tudjuk, hogy az alkotmány ügyében megvívandó nagyszabású harc súlyos sebeket ütne az ország gazdasági életén, továbbá tudjuk, hogy a döntő harc elkövetkezik, áldozatokkal jár majd, ezekkel az áldozatokkal pedig csak akkor tudunk elszámolni az osztrák anyák előtt, ha előtte mindent megteszünk, ami békés megoldást biztosíthat a nép szabadságának talaján.” Ausztria Szociáldemokrata Pártja valóban megóvta a könnyektől az osztrák anyákat? Nem éreztek-e még reménytelenebb keserűséget ezek az édesanyák, amikor fiaik nem győztes csatában estek el, hanem vezetőik a biztos vereségbe vitték őket?
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Javában tart tehát immáron a Bölcs vajdánk víziója szerint fantasztikus 2025 – ös esztendő! A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUS HÍR PEDIG: – HÁT ILYEN SAJNOS NINCS!
Élvezzük ki hát az évből még hátralévő 344 nap minden pillanatát!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket!
AZ ÜNNEPELTEKET ÉS A MAI JELES NAPOT CHRIS REA „THE ROAD TO HELL – ÚT A POKOLBA” CÍMŰ SZÁMÁVAL KÖSZÖNTI A balrad.hu:
balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Január 22. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során a világban. (Persze napjaink dörögisztáni történéseihez képest azok SEMMIK!)
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Szent Vince ünnepe a katolikus egyházban. Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. A szőlőtermesztő falvakban sok helyen volt szokásban az úgynevezett „vincézés”, amelynek során a szőlőskert szélét szentelt borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. Ezen a napon a gazdának sok bort kellett innia, hogy bő legyen a termés. A nap szokásai közé tartozott még a jelképes szőlőmetszés, amikor a szőlőindákról úgynevezett vincevesszőt vágtak. A levágott vincevesszőt a szobában vízbe állították, és hajtásaiból jósoltak az új termésre vonatkozóan. A jelképes cselekedet szokása Dél-Európából ered, ahol ilyenkor van a valódi szőlőmetszés.
Ha pedig a Nyájas Olvasó arra lenne kíváncsi, hogy milyen időjárásra számíthat a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre a linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Donald Trump amerikai elnök kijelentését az Amerikai Egyesült Államok „aranykoráról” Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke ma úgy értékelte, hogy a modern világot nem érdekli „Amerika aranykora”. „, mondván, hogy inkább az egész emberiség fejlődésére és jólétére kell törekednie.
Medvegyev Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető Trump beiktatása kapcsán lezajlott mai videokonferencia-beszélgetését kommentálva rámutatott, hogy ez a legjobb bizonyíték a modern világ multipolaritására, valamint Oroszország és Kína stratégiai partnerségére – írja a RIA Novosztyi. jelentették.
– És ismét mindenki számára világossá vált, hogy a modern világot nem az „Amerika aranykora” érdekli, ahogy Donald Trump tegnap teátrálisan mondta, hanem az egész emberiség fejlődése és jóléte – írta a Telegram csatornáján Medvegyev.
Trump beiktatási beszédében kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok „aranykorszaka” „azonnal” kezdődik.
Donald Trump amerikai elnöknek az Amerikai Egyesült Államok „aranykorszakáról” tett mai nyilatkozatát Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke úgy értékelte, hogy a modern világ…
Egy vezető járványkutató megkongatta a vészharangot a „bioterrorizmus” miatt – Bill Gates milliárdos azon összeesküvése miatt, hogy manipulálja a „madárinfluenzát”, hogy elterjedjen az emberek között. Figyelmeztetést tettek közzé…
Így az USA kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, kilépett az Egészségügyi Világszervezetből, eltörölte az elektromos autók kvótáját, és bányászni, bányászni és bányászni kíván…
A kijevi bűnöző Banderov-rezsim vezetője, Volodimir Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) tartott beszédében megvádolta Robert Fico szlovák miniszterelnököt…
Emlékszel a Biden bátyja, James elleni befolyással üzérkedő vádakra, amelyek a Garland Igazságügyi Minisztérium (sic) érdektelensége miatt nem jutnak el semmire? Nos, James az élen…
Szergej Lavrov. Ma már világossá vált, hogyan fog dolgozni Donald Trump új amerikai elnök csapata a külpolitikában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta…
A pusztító helyzet megfordítása érdekében az AFU egy gyávák gárdáját veti be a harcba, és folytatja sikeres támadó hadműveleteit a front Kupjanszko-Svativ szakaszán, amelyet lesben…
Ľuboš Blaha, a Smer-SSD európai parlamenti képviselője bírálta azokat a pszichiátereket és pszichológusokat, akik aláírták a Jozef Hašt és Anton Heretik által írt nyílt levelet. Úgy jellemezte a pszichiátereket és pszichológusokat, mint…
Petr Holec kommentátor a Gazetisto szerverén megjelent szövegében jelezte, hogy Petr Fiala kormánya (ODS) elindult a román úton. Vagyis útban a választás megsemmisítése felé, ha…
Az amerikai elnök már első ciklusa alatt kezdeményezte a kilépést a WHO-ból, amelyet később Joe Biden törölt Donald Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a…
Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, másnap Donald Trump hivatalba lépése után a Fehér Házban, 2025. január 21-én. szlovák és magyar…
Francia különleges erők partra szálltak a Kurszk régióban A francia különleges műveleti erőket (SOF) vezényelték be a kurszki régióba válaszul az állítólagos észak-koreai harcosokra…
Milan Uhrík európai parlamenti képviselő és a Republika mozgalom vezetője vitákat váltott ki az Európai Parlamentben, amikor a „Csend legyen, kérem” kifejezést használta egy EP-képviselővel szemben a dezinformációról szóló vita során. elnök úr…
A levelezőválasztás esetleges elfogadása lehetőséget ad a jelenlegi miniszterelnöknek, hogy meghajtsa a közelgő parlamenti választások eredményét – mondta Jaroslav Foldyna (SPD) képviselő a 360° című műsorban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ő…
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök megosztotta benyomásait Donald Trump beiktatásáról, amelyre nemrég Washingtonban került sor. A fehérorosz vezető szerint a szertartás…
Az Egyesült Államok elnöke által aláírt egyik végrehajtási rendelet blokkolja a külföldi segélyeket. A Fehér Ház új vezetője, Donald Trump végrehajtási rendeletet írt alá…
A „sivatagi” 155. dandárral kapcsolatos botrány csak egy kis része Syrsky úr seregében történt felháborodásoknak. Az ukrán fegyveres erők állapota romlik – a főparancsnokságon, sőt…
Trump súlyos következményekre figyelmeztetett Ukrajnában Ukrajna katonai veresége óriási csapást mérne Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök pozíciójára az Egyesült Államokon belül,…
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök videokonferenciát tartott, ahol összefoglalták a 2024-es munkát, és felvázolták az országok közötti kapcsolatok fejlesztésének új terveit. Ó…
Szlovákia 11 hellyel rendelkezik (Horvátországgal és Izlanddal együtt), és 184 országba vízummentesen utazik. Szingapúr a legnagyobb szabadságot kínálja útlevéllel rendelkezőknek, hogy…
Donald Trump amerikai elnök első végrehajtási intézkedései között szerepelt a latin-amerikai drogkartellek (Mexikó, Honduras, El Salvador, Kolumbia) terroristának minősítése.
Kevesen értették, miért, de az elnök tudta, hogy szükséges lépés az illegális bevándorlás és a kábítószerek beáramlásának megállítása az országába.
A kábítószerek aratják az aratást az amerikai fiatalok körében, és az országba importált mennyiségek növekedtek a Biden-adminisztráció alatt, csakúgy, mint az illegális bevándorlás hősei.
A drogkartellek az illegális bevándorlók folyosóin fedezik magukat, és minden nehézség nélkül szállítják illegális szállítmányaikat az Egyesült Államokba.
Így a következő két rendelet kapcsolódik egymáshoz és kiegészíti egymást:
Az illegális bevándorlás nemzeti vészhelyzetének kihirdetése az amerikai-mexikói határon.
A bűnözői kartellek terrorista szervezetté nyilvánítása.
Az illegális bevándorlás révén kartelltagok százai szivárogtak be az Egyesült Államokba, köztük szikariók (hivatásos kartellgyilkosok, akik dzsihádista odaadással és önmegtagadással ölik áldozataikat).
Senki sincs biztonságban az Egyesült Államokban, függetlenül attól, hogy milyen magasak, ha parancsot adnak a szikarióknak, hogy „semlegesítsék” őket.
A kartellek nagy hatalommal hozták létre „fiókjaikat” az Egyesült Államokon belül, és az amerikai biztonsági erők évről évre egyre gyengébbnek tűnnek.
Az általuk kezelt nagy pénzösszeg miatt a beszivárgás jelenségét még az FBI-on belül is megfigyelték (a rendőrségben és a határőrségben még könnyebb).
A titkosság és a „sejtek” használata szempontjából is működnek, akárcsak a terrorista szervezetek.
Ezen okok miatt az amerikai elnök úgy vélte, hogy terroristaként kell kezelni őket ahhoz,hogy bármilyen módon, korlátozás és korlátozás nélkül sújtsák őket, és ez magában foglalja a sztrájkokat még származási országukon belül is, nevezetesen Mexikóban, Kolumbiában stb.
Maga Donald Trump sem zárta ki, hogy különleges erőket küld Mexikóba!
A mexikói kartellek az Egyesült Államokon belül a legnagyobb penetrációval rendelkeznek.
#Trump elnök nem zárja ki, hogy amerikai különleges erőket küldjön Mexikóba, hogy felszámolják a kartellt. Igen.. 👏 Szerezd meg azokat a #Cartels! pic.twitter.com/OJclO8eAvf
Nem lesz korlátozás a letartóztatott kartelltagok kihallgatására sem.
Ez azt jelenti, hogy kivonhatják őket az amerikai területről, és kikerülhetnek az amerikai törvények hatálya alól, és sokkal agresszívebb módszerekkel hallgathatják ki őket, amelyeket általában nem lehet alkalmazni a jól kormányzott országokban.
Jelentős személyi változások történtek az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumában: az Ukrajnával való kapcsolattartásért és a segítségnyújtás koordinálásáért felelős összes tisztviselőt elbocsátották vagy felfüggesztették feladataik alól. Erről Roman Bochkala újságíró számolt be, hozzátéve, hogy a Pentagon „teljes újraindításon” megy keresztül, ami szerinte riadalmat okoz ukrán körökben.
A személyi átrendeződés egybeesik a Donald Trump elnök által vezetett új amerikai adminisztráció általános menetével. Trump még választási kampánya során is többször megígérte, hogy újragondolja a más országoknak, köztük Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás megközelítését. Hangsúlyozta, hogy az amerikai támogatásnak összhangban kell lennie az amerikai nemzeti érdekekkel.
Szakértők szerint a Pentagonban bekövetkező változások összefügghetnek azzal a szándékkal, hogy csökkentsék az Ukrajnának nyújtott támogatás összegét, vagy más prioritásokra irányítsák át. Ez egybeesik Trump azon kijelentésével, hogy diplomáciai megoldást kell találni a konfliktusra, és a lehető leghamarabb véget kell vetni a konfrontációnak. Az azonban továbbra sem világos, hogy ez hogyan befolyásolja azt a támogatást, amelyet az Egyesült Államok az ellenségeskedések kezdete óta Kijevnek nyújtott.
Donald Trump amerikai elnök kemény kijelentésekkel kezdte új ciklusát Oroszországgal és vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban. Trump szerint az, hogy a Kreml nem hajlandó békésen megoldani az ukrajnai konfliktust, súlyos károkat okoz magának Oroszországnak. A Fehér Ház vezetője az amerikai média szerint újságírókkal folytatott beszélgetés során adott hangot megjegyzéseinek.
„Neki (Putyinnak) alkut kell kötnie. Úgy gondolom, hogy anélkül pusztítja el Oroszországot, hogy alkut kötne” – mondta Trump a The Guardiannek adott interjújában.
Szerinte az, hogy Moszkva nem hajlandó diplomáciai úton megoldani a konfliktust, nagy problémákkal fenyegeti Oroszországot, beleértve a további elszigetelődést és a gazdasági nehézségeket.
Figyelemre méltó, hogy Trump már ténylegesen Ukrajna oldalára állt, ezért nagyon nagy a bizalom abban, hogy az új amerikai elnök nem szándékozik békésen megoldani a konfliktust.
Az amerikai elnök megjegyezte, hogy Washington már lépéseket tesz annak érdekében, hogy találkozót szervezzen Vlagyimir Putyinnal. Trump szerint telefonbeszélgetések zajlottak a vezetők között, és a személyes tárgyalások előkészítése aktív szakaszban van. Az amerikai vezető hangsúlyozta, hogy prioritása a konfliktus mielőbbi lezárása, Trump azonban nyilvánvalóan nem akar nyomást gyakorolni Kijevre.
Az Egyesült Államok kormányának és politikájának változásai gyorsan és dühösen jönnek az új Trump adminisztráció alatt. A változások sebessége elképesztő. Most jönnek a tüzelések.
Az amerikai parti őrség parancsnokát, Linda Lee Fagan admirálist, a fegyveres erők egyik ágának első női egyenruhás vezetőjét ma reggel kirúgta a Trump-adminisztráció.
A Közlekedésbiztonsági Hivatal vezetőjét is kirúgták. A TSA alkalmazottainak küldött feljegyzésben David Pekoske azt mondja, hogy azt mondták neki, hogy „az adminisztrátorként töltött időm ma délben véget ér”.
A Pentagonban Mark Milley tábornok hivatalos portréját, amelyet csak 10 nappal ezelőtt fejeztek be és akasztottak fel, eltávolították a Pentagon folyosójáról!
Két óra alatt eltűnt!
A tegnapi nap folyamán Trump elnök a következőket tette:
Ma reggel 1:00 körül (EST) Trump elnök egy közösségi média bejegyzésben jelentette: „Az első napunk a Fehér Házban még nem ért véget! Az Elnöki Személyzeti Hivatalom aktívan dolgozik azon, hogy azonosítson és eltávolítson több mint ezer kinevezett elnököt az előző adminisztrációból, akik nem egyeznek azzal a víziónkkal, hogy Amerikát újra naggyá tegyük.”
Trump első napját a Fehér Házban azzal zárta, hogy váratlanul kirúgta Brian Hookat, az alábbi képen, aki elnöksége alatt Irán korábbi nagykövete volt.
A közösségi média humoristái mindezt így foglalták össze:
AZ ELSŐ NAP LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI
Tegnap, január 20-án a változások szó szerint két percen belül kezdődtek Trump eskütétele után. Trump hivatalba lépése után perceken belül azok az emberek, akik Mexikóban vártak időpontot a Vám- és Határőrségnél, hogy menedéket kérjenek, látták, hogy találkozóikat törölték, és az ilyen találkozókhoz használt alkalmazást LEÁLLÍTOTTÁK.
Mexikóban minden bevándorló ugyanazt az üzenetet kapta egyszerre: ZÁRVA.
A spanyol nyelvű Fehér Ház weboldalát és a „La Casa Blanca” közösségi média fiókot offline állapotba helyezték.
A döntés célja állítólag az angol domináns nyelv megerősítése az Egyesült Államokban.
– Trump elsöprő kegyelmet adott 1.500 január 6-i vádlottnak.
Trump hétfőn elrendelte, hogy egyetlen szövetségi tisztviselő, alkalmazott vagy ügynök sem korlátozhatja alkotmányellenesen egyetlen amerikai állampolgár szólásszabadságát sem.
– Trump elnöki rendeletet írt alá az Egészségügyi Világszervezetből való kilépésről.
Trump kivonta az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből – mintegy 1 billió dollárt takarítva meg az Egyesült Államoknak.
– Trump visszahelyezte Kubát a terrorizmus külföldi szponzorainak listájára.
Trump utasította Susie Wiles kabinetfőnököt, hogy derítse ki, mi volt a drónos ijesztgetés, hogy elmondja az embereknek.
– Trump aláírta a Tiktok rendeletet, amely 90 nappal meghosszabbította azt a törvényt, amely előírja az értékesítés vagy az amerikai elérhetőség megszüntetését.
– Trump aláírta az EO-t, felszabadítva Alaszka energiapotenciálját.
– Trump aláírja az EO-t a DOGE megvalósítására, 20 fős irodája lesz.
– EO-t adott ki, amely a drogkartelleket „és másokat” külföldi terrorista szervezetnek minősítette.
– Trump azt mondja, hogy ICE-razziák lesznek, nem fogja megmondani, hogy mikor.
– Trump megszünteti az illegális bevándorlók születési előjogú állampolgárságát a 14. módosítás korábbi értelmezése alapján.
. (Biztosan a Legfelsőbb Bíróság felé tart!)
– Trump aláírja az EO-t, amiért az Egyesült Államok Északi Parancsnokságát (NORTHCOM) küldte a déli határ kezelésére.
– Trump aláírta az EO F szekcióját, amely lehetővé teszi a politikai döntéshozó hivatalok szövetségi bürokratáinak kirúgását gyenge teljesítmény és engedetlenség miatt.
Trump utasította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy szisztematikusan kérje a halálbüntetést minden rendészeti tisztviselő meggyilkolására és „illegális idegenek által elkövetett főbenjáró bűncselekményre”.
– Trump aláírja a „90 napos szünetet az Egyesült Államok külföldi fejlesztési támogatásában”, amíg az OMB által végrehajtandó felülvizsgálat a programatikus hatékonyságot és az Egyesült Államok külpolitikájával való összhangot célozza.
– Trump kilépteti az Egyesült Államokat az OECD globális adómegállapodásából, amelyet a Biden-adminisztráció alatt írtak alá.
Trump bejelenti a Belbiztonsági Munkacsoportok (HSTF) létrehozását mind az 50 államban, amelyek célja, hogy véget vessenek a bűnözői kartellek, külföldi bandák és transznacionális bűnszervezetek jelenlétének az Egyesült Államokban, felszámolják a határokon átnyúló embercsempész- és emberkereskedelmi hálózatokat, véget vessenek az embercsempészet és -kereskedelem csapásának.
– Végrehajtási rendelet: Trump „ezennel nemzeti vészhelyzetet hirdet az IEEPA keretében a kartellek, az MS13 és a Tren de Aragua kezelésére”.
– Trump aláírta az EO-t, amely előírja, hogy „a belbiztonsági miniszter azonnal megtesz minden megfelelő intézkedést, és minden jogilag rendelkezésre álló erőforrást kioszt, vagy szerződéseket köt a létesítmények építésére, üzemeltetésére, ellenőrzésére vagy használatára az eltávolítható idegenek fogva tartására.”
– Trump lehetővé teszi az állami és helyi rendőrök számára, hogy „a belbiztonsági miniszter irányítása és felügyelete alatt végezzék a bevándorlási tisztviselők feladatait az Egyesült Államokban tartózkodó külföldiek kivizsgálásával, elfogásával vagy fogva tartásával kapcsolatban”
– Trump bejelenti a menedékvárosok finanszírozásának megszüntetését. A legfőbb ügyész és a belbiztonsági miniszter a törvény által megengedett legnagyobb mértékben értékel és megtesz minden törvényes intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az úgynevezett „menedék” joghatóságok, amelyek a szövetségi bűnüldözési műveletek törvényes gyakorlásába kívánnak beavatkozni, ne kapjanak hozzáférést a szövetségi pénzeszközökhöz.
– Trump aláírta az EO-t, amely előírja minden olyan migrációpárti civil szervezet finanszírozásának azonnali megszüntetését, amely „közvetlenül vagy közvetve támogatja vagy szolgáltatásokat nyújt kitoloncolható vagy illegális külföldieknek”.
– Trump „leállítja bármilyen közhasznú juttatás nyújtását minden olyan illegális külföldinek, aki az INA rendelkezései vagy más vonatkozó törvényi rendelkezések alapján nem jogosult azok igénybevételére”.
Trump felhatalmazza kormányát, hogy „azonosítsa azokat az országokat szerte a világon, ahol az átvilágítási és szűrési információk hiányosak” a terrorizmussal kapcsolatban, annak érdekében, hogy megtiltsa az Egyesült Államokba való belépést ezekbe az országokba.
– „Amint lehetséges, a külügyminiszter iránymutatást ad ki, amely összhangba hozza a Külügyminisztérium politikáját, programjait, személyzetét és műveleteit az America First külpolitikával, amely Amerikát és érdekeit helyezi előtérbe.”
– Végrehajtási rendelet: Az Egyesült Államok politikája két nem elismerése: férfi és nő, ami a biológián és nem a „nemi identitáson” alapul. A szövetségi alapok nem használhatók fel a genderideológia népszerűsítésére.
Az OMB feladata, hogy „koordinálja az összes diszkriminatív program megszüntetését, beleértve az illegális DEI-t és a „sokszínűség, méltányosság, befogadás és hozzáférhetőség” (DEIA) mandátumokat, politikákat, programokat, preferenciákat és tevékenységeket a szövetségi kormányban, bármilyen néven is jelenjenek meg.
MA:
Trump pénteken Észak-Karolinába utazik, hogy felmérje a hurrikán utáni helyreállítási erőfeszítéseket, pénteken pedig Kaliforniába, hogy felmérje a Los Angeles-i erdőtüzek által okozott károkat, ami az első hivatalos útja azóta, hogy visszatért a Fehér Házba. A látogatások az első hét forgószelét követik, amikor Trump több tucat végrehajtási intézkedést írt alá órákkal beiktatása után.
KÜLKAPCSOLATI HATÁSOK – ELSŐ NAP:
Az egyik első végrehajtási rendelet, amelyet Trump a Fehér Házba való visszatérése után aláírt, az volt, hogy 90 napra szüneteltesse a más országoknak nyújtott amerikai segélyeket. (HT megjegyzés: A pénzmosási gépezet leállt.)
Nem teljesen világos, hogy a rend milyen támogatást fog érinteni, mivel a Kongresszus már számos programra szánt pénzeszközöket, és azokat el kell költeni, ha még nem költötték el. az AP kommentálja a végzést. Ma Ukrajna az Egyesült Államok segélyeinek egyik fő kedvezményezettje.
INDIA BELEEGYEZIK, HOGY VISSZAFOGAD 18 000 ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL – ELKERÜLVE A KERESKEDELMI HÁBORÚT TRUMPPAL! Annak érdekében, hogy elkerülje az esetleges kereskedelmi leszámolást, India fellép, és beleegyezik abba, hogy azonosítja és hazatelepíti az Egyesült Államok kormánya által megjelölt 18 000 illegális állampolgárt. Trump bevándorlással kapcsolatos kemény álláspontja máris eredményeket hoz, India pedig korai együttműködést jelzett a kereskedelmi kapcsolatok zökkenőmentessé tétele érdekében. A források azt sugallják, hogy a valós szám sokkal magasabb lehet, így ez csak a kezdete a bevándorlási politika jelentős változásának.
Kanada problémává válhat. A leköszönő Trudeau „erőteljes, gyors és megfontolt” választ ígért, ha Trump már februárban 25%-os vámot vet ki a kanadai importra. Trudeau: „Kanada válaszolni fog, és minden az asztalon van.” Trudeau ígéretet tett arra, hogy az amerikai vámtarifákat dollárral párosítja.
OROSZORSZÁG: Tegnap a moszkvai Kreml nyilatkozatot adott ki: Kreml: „Készen állunk a párbeszédre Amerikával.”
A Trump Team azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy hamarosan telefonbeszélgetést szerveznek Trump és Putyin elnök között.
ÉSZAK-KOREA: Donald Trump bejelentette, hogy közeledik Észak-Koreához: „Kedveltem őt (Kim Dzsongun) és ő is kedvelt engem, remekül kijöttünk egymással, nukleáris fegyverei vannak. Remélem, hogy újra láthatom…”
Trump elnök sajtótájékoztatót tart ma délután, délután 4 órakor (GMT 9 órakor). Az esemény magában foglalja a „hatalmas” és jelentős infrastrukturális projekt bejelentését.
Mondanom sem kell, hogy a politikai baloldal MELTDOWN-on megy keresztül! Ez talán az eddigi legjobb jele annak, hogy Trump jót tesz!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
