Halottak napja és mindenszentek – melyik mikor van és mi a különbség?
Munka szempontjából idén nincs említésre méltó, mert szombatról és vasárnapról van szó, ezzel hagyjuk is a gyakorlatot, nézzük a két ünnep hátterét.
Küzdő, szenvedő és diadalmas
A katolikus tanítás szerint az egyházon belül az élő és a már meghalt hívek közösséget alkotnak, együvé tartoznak az úgynevezett szentek egyességében. Ennek lényege, hogy élők és holtak kölcsönösen helytállnak, könyörögnek egymásért, e közösség pedig három elemből áll:
- a földön élő lelkek, azaz a küzdő egyház;
- a meghalt, ám még a tisztítótűzben szenvedő lelkek, azaz a szenvedő egyház;
- illetve a már a mennyekbe jutott, üdvözült lelkek, azaz a diadalmas egyház.
Ebből adódik a mostani két ünnep. Makacsul tartja magát a közvélekedésben az a tévhit, miszerint mindenszentek azon oltárra emelt szentek „emléknapja” lenne, akiknek nem jutott hely a naptárban. Szó sincs róla: mindenszentek a diadalmas egyház ünnepe, mindazon mérhetetlen sokaságú, megdicsőült lelkeké, akik életszentségben haltak meg, vagy a tisztítótűzben megtisztulva megérkeztek a Mennyországba.
Halottak napja pedig a földön küzdő egyház megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.
Halottak hete
A keleti egyházban már 380 körül is megemlékeztek az összes vértanúról közösen, míg nyugaton az ünnep története 609-ben kezdődött, amikor május 13-án Szent IV. Bonifác pápa a Szűzanya és az összes keresztény vértanú tiszteletére szentelte a római Pantheont. A templomszentelés évfordulóit kezdték mindenszentekként ünnepelni, majd III. Gergely pápa idején, a VIII. század első felében átkerült május 31-ére, és ettől kezdve „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett.
A halottakról való megemlékezés ősi időkre tekint vissza, a kereszténységben Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek másnapján emlékezzünk meg az összes elhunytról. Az ünnep 998-ban indult, majd a clunyi bencések hatására gyorsan széles körben elterjedt. Mára halottak napja mellett mindenszentek visszaszorult, előbbi vigíliájává (előestéjévé) vált, a magyar néphagyomány sok helyen halottak hetének nevezi azt a hetet, amelyikre e két ünnep esik. (Forrás: 24.hu)