Republikon: a magyarok többsége jobboldali-konzervatív, de erősödik a liberális tábor
A közvélemény-kutatók szerint a magyar választói értékrend alapján többségben vannak a baloldali-szocialista-liberális-zöld választók, ennek ellenére a két legnépszerűbb párt, a Tisza és a Fidesz.
Úgy tűnik, még a kutatók számára is nehezen megfejthető a magyar belpolitikai élet, vagy pedig, valóban nagyon egyszerű a működési mechanizmus, ami önmagában, szintén nem biztos, hogy jó hír.
A Republikon Intézet felmérte a választói értékrendek alakulását Magyarországon, ugyanis, ahogy azt írták is,
a magyar választók pártpreferenciája gyökeresen megváltozott 2024-ben, a kormánypártok támogatottsága jelentősen visszaesett, és a Tisza Párt felforgatta az ellenzéki szavazói tábort is.
De vajon mi áll a földrengésszerű elmozdulás hátterében?
Érdekes, de a felmérés szerint
- a jobboldali, konzervatív értékrend a legnépszerűbb Magyarországon (39 százalék),
- aztán jön a baloldali-szocialista (18 százalék),
- a liberális (17 százalék),
- a zöld-környezetvédő (13 százalék), akik egyébként kevesebben vannak, mint
- a bizonytalanok (14 százalék).
Az elemzés készítői így arra jutottak, hogy bár közel sem többségi ideológia a jobboldali-konzervativizmus Magyarországon, de láthatóan a legnépszerűbb.
Elmondható tehát, hogy a magyarok körében legnépszerűbb értékrend a jobboldali-konzervatív, ugyanakkor a magyarok többsége nem jobboldali, ugyanis a baloldali-liberális tömb (ha létezik ilyen) közel ugyanakkora, és a zöldek is szép számban képviselik magukat, összességében tehát a jobboldali-konzervatívok csoportja nem többség, hanem kisebbség
– olvasható az anyagban.
Mindenesetre, miközben
az még a Republikon szerint is kérdéses, hogy létezik-e baloldali-liberális tömb,
megállapítják azt is, hogy a válaszok alapján egyértelmű, hogy a baloldali értékek nem csak a magukat baloldalinak vagy liberálisnak valló válaszadókra jellemzőek, hanem a magyar társadalomra általában.
Szintén érzékelhető némi önellentmondás a végső megállapításukban is. Úgy látják, hogy a kormánypárti szavazók értékek szempontjából alkalmazkodóbbak a politikához, az ellenzéki válaszadók értékrendje viszont lassabban mozdul, és a Tisza Párt előretörésével sem változott drasztikusan. Pedig a Republikon szerint a Tisza gyűjtőpártként működik, szándékosan értéksemleges marad számos megosztó kérdésben, míg másokban egyenesen a kormánypártokra hajaz, reménykedve a konzervatívabb, jobboldali szavazatok elnyerésében.
A másik ok, hogy az ellenzéki szavazók évek óta a győztesnek vélt stratégiára kényszerültek szavazni, az Orbán-ellenesség jelenti a közös nevezőt, nem az értékközösség
– írták, hozzátéve:
mindez felveti a baloldali ellenzéki pártok jövőjének kérdését.
- Ez alapján tehát kijelenthető, hogy a baloldali-szocialista, liberális, vagy zöld-környezetvédő értékrendű választópolgár a deklaráltan jobboldali Néppárt-tag Tiszára szavaz, mert fontosabbnak tartja az érdekközösségnél az az Orbán-ellenességet?
- Vagy valami más áll a háttérben, és a fenti hagyományos értékrendi besorolások nem érvényesek már?
Talán utóbbi felvetést erősíti a szintén a Republikon által készített közvélemény-kutatási évzáró, amiben a 2024-es pártpreferencia-mérleget mutatták be.
Eszerint ugyanis december végén a teljes népességben a három jobboldalinak mondott, illetve jobboldali pártcsaládba tartozó politikai erő,
miközben a DK-t 5 százalékra, míg az MSZP-t, a Párbeszédet és a Momentumot 5 százalék alá mérték, 24 százaléknyi bizonytalan mellett (utóbbiak aránya 2024 elején még 34 százalék volt).
Mindenesetre a Republikon Intézetnél úgy vélik, a klasszikus ellenzéki pártok hatalmas erőpróba előtt állnak. Hangsúlyozták, hogy hiába fontosak a választóknak azok az értékek, amelyeket a baloldali pártok történelmileg képviselnek, ha a pártok nem tudják meggyőzni a választókat, hogy hasonló a világképük és van választási ajánlatuk. Szerintük a válaszadók világképe nem változott meg drasztikusan az elmúlt években, ahogyan az ellenzéki pártok képviselt értékei sem, de mégis úgy látják, hogy nehéz kecsegtetőbb ajánlatot tenni, mint az Orbán-kormány leváltásának esélyét, amely a Magyar Péter-vezette Tisza-kampány esszenciája, zárták elemzésüket. (economx)
Bal-Rad komm:
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
„NÉMI ADALÉKKÉNT” EGY ÖT ÉVVEL EZELŐTTI KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS EREDMÉNYEI A
MINT A „LEGFRISSEBB”!
30 évvel a rendszerváltás után döntetlenre áll a Kádár-rendszer és a NER meccse
A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung (FES) reprezentatív felmérésének célja az volt, hogy megismerjük, mit gondol harminc év elteltével a magyar társadalom a rendszerváltásról, mennyire teljesültek az ahhoz fűzött remények, hogyan vélekedünk az anyagi helyzetünkről és a demokrácia állapotáról. A kutatás készítői hangsúlyozzák, hogy a békés átmenetet a diktatúrából a demokráciába az egyik legpozitívabb eseménynek tartják az ország történelmében, ezért
A felmérésből kiderül, hogy a magyarok többsége szerint Kádár János alatt jobb volt az élet, de természetesen nem a diktatúra vagy az ideológiai megbízhatóság elvárása hiányzik az embereknek abból az időszakból, hanem a gyarapodás lehetősége és a kiszámíthatóság.
A megkérdezettek abszolút többsége (54 százalék) úgy ítéli meg, az emberek jobban éltek a Kádár-rendszerben, mint most, és mindössze a válaszadók egyharmada (31 százalék) vélte úgy, hogy ma többet megengedhet magának anyagi értelemben a magyar társadalom többsége, mint 1990 előtt. A legtöbbre az MSZP és a Demokratikus Koalíció szavazói értékelik utólag jóléti értelemben a rendszerváltás előtti időszakot, de még a Jobbik támogatóinak 54 százaléka is így gondolkodik, sőt a Fidesz-szavazók egyharmada is.
Minél idősebb egy korcsoport, annál nagyobb arányban ért egyet azzal, hogy a többség jobban élt a rendszerváltás előtt, és ez a vélemény az alacsonyabban képzett rétegek körében is gyakoribb. Igaz, még a diplomások relatív többsége (45 százaléka) is hasonlóan gondolja.
Az infografika lapozható.
A válaszadók 61 százaléka azt mondta, hogy a Kádár-rendszerben az állampolgárok anyagi boldogulásának feltételei adottak voltak, ezzel még a Fidesz-szimpatizánsok 52 százaléka is egyetértett, ami persze messze elmarad az MSZP-sek (78 százalék) és a DK-sok (75 százalék) körében mért aránytól.
Ezzel együtt a relatív többség azzal is tisztában van, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt, még ha 35 százaléknak nem merültek is fel kétségei a nyugati kölcsönökből is finanszírozott szocialista rendszer hosszú távú működőképességével kapcsolatban. A Momentum szavazóinak 56 százaléka felelte azt, hogy a gazdasági reformkísérletek ellenére fenntarthatatlan volt a rendszer, és a fideszesek 53 százaléka is ezen az állásponton volt.
Azt is negatívumként értékeli a többség (54 százalék), hogy az állampárti időkben azok tudtak karriert építeni, akik politikailag megbízhatónak minősültek. 29 százalék állította, hogy ez nem igaz. A DK-sok esetében kiegyenlítettek voltak a vélemények (47 és 46 százalék), az MSZP-sek többsége (55 százalék) pedig úgy ítélte meg, nem volt olyan fontos az ideológiai megbízhatóság a fontos pozíciókba kerüléshez és a szakmai előmenetelhez.
Bye-bye Szása, helló korrupció!
Míg a kutatás első része a Kádár-korszak megítéléséről szólt, a második fele azt vizsgálta, hogy mennyire teljesültek a rendszerváltás reményei. Az első helyre a magántulajdonon alapuló piacgazdaság megvalósulása került (54 százalék), kicsivel maradt le a sajtószabadság (51 százalék) és a bővülő munkaerőpiac (50 százalék).
Ezen kívül csak a szabad és tisztességes választások esetében kerültek többségbe a pozitív válaszok, a rendszerváltás két legnagyobb kudarcaként pedig a társadalmi egyenlőtlenséget és a burjánzó korrupciót jelölték meg a válaszadók.
A magántulajdonon alapuló piacgazdaság a leginkább a fideszes (66 százalék) és a momentumos (57 százalék) szavazók szerint valósult meg, és messze a kormánypárti szimpatizánsok között a legnagyobb (69 százalékos) annak a véleménynek a támogatottsága is, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon bárki bármilyen véleményt hangoztathat, következmények nélkül.
Egyetlen témában viszont pártszimpátiától függetlenül nagy az egyetértés:
Kösz, Orbán/Kádár!
Az egyik legérdekesebb eredmény azzal kapcsolatban született, amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy pénzügyi szempontból mikor ment a legjobban a családjuknak. Pontosan ugyanannyian (29-29 százaléknyian) nevezték meg a Kádár-korszakot, mint ahányan a 2010 óta működő Nemzeti Együttműködés Rendszerét, míg a rendszerváltást követő húsz év a válaszadók 23 százalékának volt a megélhetés szempontjából a legjobb időszak.
A kutatás rávilágít arra, hogy ebben a kérdésben döntő szerepe van a párthovatartozásnak, ami alátámasztja a Policy Solutions korábbi, általunk is ismertetett kutatását, amely Orbán Viktor elmúlt 10 évével foglalkozott. A fideszesek közel kétharmada jelölte meg a legjobb korszaknak a 2010 utáni éveket, míg a másik két korszak 12-14 százalékot kapott. Az MSZP-sek és a DK-sok számára egyformán volt jó a Kádár-korszak és a rendszerváltást követő húsz év, míg a jobbikosok és a bizonytalanok többsége is a Kádár-érát választotta, azaz ők csalódtak leginkább az 1990 utáni rendszer jóléti teljesítményében.
Míg az alacsonyabban képzettek számára a Kádár-korszak (34 százalék) és a NER (31 százalék) számít „aranykornak”, addig a képzettebb rétegek valamennyivel nagyobb arányban választották az 1990 és 2010 közötti időszakot.
A Kacsamesék-generáció csalódottsága
Szintén döntetlen eredmény született akkor, amikor azt a kérdést tették fel, hogy a rendszerváltás óta melyik kormány alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia:
- 27 százalék valamelyik MSZP-kormányt jelölte meg,
- 27 százalék pedig valamelyik Orbán-kormányt.
A demokrácia állapota Magyarországon mind az Antall József és Boross Péter vezette kormány, mind a Horn-kabinet, mind az első Orbán-kormány idején a megkérdezettek 16-17 százaléka szerint volt a legjobb, a megkérdezettek bő harmada viszont nem érzi közel magához egyik rendszerváltás utáni kormányt sem, vagy nem rendelkezik markáns véleménnyel.
A Policy Solutions és a FES egy két évvel ezelőtti, a 24.hu által is feldolgozott közös kutatásában egyszer már megkérte arra a választókat, hogy a demokrácia szempontjából hasonlítsák össze az elmúlt harminc év kormányait, és a friss felmérésben is szerepelt ez a kérdés.
Vagyis az elmúlt két évben olyannyira felerősödött az 1998 és 2002 közötti korszak iránti nosztalgia, hogy a 2010 utáni Fidesz-kormányokat már csak minden negyedik kormánypárti szavazó tartja a demokrácia legerősebb védelmezőinek.
Ezzel párhuzamosan az Antall-kormány megítélése is javult e téren, amit a kutatók azzal magyaráznak, hogy ha a demokrácia kérdése kerül szóba, akkor a fideszes szavazók a két évvel ezelőttinél jóval nagyobb arányban tartják követendőnek a polgári konzervatív Antall-kabinet és a retorikában 1998 és 2002 között szintén ezt képviselő első Orbán-kormány időszakát, mint a jelenlegi rendszert.
Árulkodó, hogy a 30 évesnél fiatalabb korosztály közel fele (48 százalék) egyetlen kormányt sem tudott elismerően megnevezni, ami nemcsak a politikai érdeklődés hiányát, hanem súlyos bizalmi válságot és a hitelesség hiányát jelzi részükről a rendszerváltás utáni politikai elittel szemben.”
A Bal-Rad komm. folytatása:
„…A megkérdezettek 63 százaléka azt válaszolta, hogy a Kádár-rendszerben kiszámítható rend volt és társadalmi béke, ebben egyetértett a fideszes, szocialista, DK-s, sőt még a bizonytalan szavazók túlnyomó többsége is.
Ezzel együtt a relatív többség azzal is tisztában van, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt, még ha 35 százaléknak nem merültek is fel kétségei a nyugati kölcsönökből is finanszírozott szocialista rendszer hosszú távú működőképességével kapcsolatban.
A Momentum szavazóinak 56 százaléka felelte azt, hogy a gazdasági reformkísérletek ellenére fenntarthatatlan volt a rendszer, és a fideszesek 53 százaléka is ezen az állásponton volt…”
Ez a megállapítás viszont egy félrevezető részigazság! Azon az egyszerű oknál fogva, hogy az CSAK a Magyar Népköztársaság – és az egykori szocialista országokat EGYENKÉNT (külön – külön gazdasági egységként kezeli), ÉS NEM EGY, AZ AKKORI SZOVJETUNIÓ ÁLTAL VEZETETT GAZDASÁGI – POLITIKAI – KATONAI SZÖVETSÉG, a KGST ill. a VSZ. RÉSZE(I)KÉNT! Amely SZÖVETSÉGI RENDSZER PEDIG GARANTÁLT EGYFAJTA POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI FÜGGETLENSÉGET IS!
Ám Gorbacsov színre lépésével, ill. az ő Nyugatbarát árulásának „hála”, az 1917 (a NOSZF – győzelme óta) tartó nyugati fenekedés a SZU – ellen, „MEGHOZTA A GYÜMÖLCSÉT”! A Szovjetunió „belső meggyenítése” majd pedig felszámolása KISZOLGÁLTATOTTÁ TETTE A NYUGATI ÚJGYARMATOSÍTÓ TÖREKVÉSEK SZÁMÁRA a vezető erő nélkül maradt kicsiny Magyarország – és a többi egykori szövetséges országok – EGYMAGUKBAN VALÓBAN AZ ÖNÁLLÓ GAZDASÁGI LÉTRE KÉPTELEN ÉLETÉT!
Mindeközben pedig a volt szocialista tábor MEGMARADT EREJE – A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG – LÁTJUK JÓL: „VITTE AZÉRT VALAMIRE”!
Itt pedig nem árt megjegyeznünk, hogy a Szovjetunió HÁROM MEGMARADT EURÓPAI UTÓDÁLLAMA KÖZÜL KETTŐ – OROSZORSZÁG ÉS BELORUSSZIA – JELENLEG ÉLET – HALÁL HARCÁT VÍVJA A HARMADIK, A NYUGAT ÁLTAL ERŐSZAKKAL MEGKAPARINTOTT UKRAJNA TERÜLETÉN!
És itt azért el kell(ene) gondolkodniuk – mondjuk a Momentum, de talán még inkább a TISZA párt szavazóinak – azon, hogy vajon mik motiválják a jövő héten hétfőn hivatalba lépő új USA vezető adminisztrációjának a Kanadával, Grönlanddal, és Panamával kapcsolatos elképzeléseit? NEM TÁN’ AZ ERŐ HIÁNYÁNAK A PÓTLÁSA? Amely erő (esetleges) hiánya a nyugati gazdasági – politikai – katonai szövetségi rendszerek – az EU és a NATO – széjjelhullásához vezethetnek? Ami pedig ha BEKÖVETKEZNE – akkor mi lesz a nyugati kisebb államok ADDIG VIRÁGZÓ – ám többnyire az ÁLTALUK GYARMATOSÍTOTT TÉRSÉGEK KIFOSZTÁSÁN ALAPULÓ – GAZDASÁGÁVAL?
De főkképpen azon kellene ELGONDOLKODNI A „MAGYAR” POLYTHYKAY ELYTHNEK, hogy egy ilyen – az Ő SZÁMUKRA FÖLÖTTÉBB KELLEMETLEN – ESETLEGESEN MEGVALÓSULÓ – FORGATÓKÖNYV ESETÉN, VAJON MILYEN SORS VÁR(na) RÁJUK?
„…Árulkodó, hogy a 30 évesnél fiatalabb korosztály közel fele (48 százalék) egyetlen kormányt sem tudott elismerően megnevezni, ami nemcsak
a politikai érdeklődés hiányát, hanem súlyos bizalmi válságot és a hitelesség hiányát jelzi részükről a rendszerváltás utáni politikai elittel szemben…”
-ADOTT TEHÁT A FELADAT, AMI PEDIG CSAKIS MIRÁNK – A RENDSZERVÁLTÁS EGYÉRTELMŰEN LEGNAGYOBB VESZTESEIRE, AZ EGYSZERŰ MAGYAROK X – MILLIÓSRA RÚGÓ TÖMEGÉRE, A MINDEGYIKET ÚTÁLÓK TÁBORÁRA VÁR: MEG KELL GYŐZNI A MI GYEREKEINKET ARRÓL, HOGY AZ Ő – A JELENLEGIVEL SZEMBENI! – SZEBB, BOLDOGABB, KISZÁMÍTHATÓBB, ÉS MINDENKÉPPEN EMBERIBB JÖVŐT CSAKIS A SZOCIALIZMUS JELENTI!
És NEM A NER! – VAGY VALAMIFÉLE ÚJKONZERVATÍV VAGY NEOLIBERÁLIS NYUATIAS POLITIKAI BERENDEZKEDÉS!
Még egyszer: EZ A FELMÉRÉS KÖZEL ÖT ÉVVEL EZELŐTT KÉSZÜLT! Egy ragályt, és az ARRA FOGOTT GAZDASÁGI VISSZAESÉST, ÉS AZ AZT KÖVETŐ – MÁIG (és még ki tudja meddig tartó?) INFLÁCIÓS VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN!
„AZÓTA” pedig a helyzetünk komorabbá vált! Sőt! Borítékolható, hogy még komorabb lesz! – DACÁRA a vajda által elénk vetített FANTASZTIKUSAN SZÉP JÖVŐKÉPNEK! AMI PEDIG NEM EGYÉB, MINT EGY FANTAZMAGÓRIA!
Amiről pedig itt https://www.economx.hu/belfold/orban-viktor-kossuth-radio-interju.802808.html – olvashat bővebben az, aki egyáltalán kíváncsi még a vajda szokásos néphülyítő rádijós igehirdetéseire.
„A vajda szerint: keddtől új nap kel fel
A miniszterelnök az idei évben először vett részt a szokásos pénteki reggeli interjún a közszolgálati rádióban. A kormányfő a magyar gazdaság helyzetéről, valamint Donald Trump beiktatásának várható következményeiről is elmondta a véleményét.
Minden meg fog változni hétfőtől. Kedd reggeltől más nap kel fel a nyugati világ fölött, véget ér egy fájdalmas, kudarcokkal tarkított négy év – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, aki csütörtökön érkezett haza kéthetes pihenéséből, Indiából.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy eddig a demokraták kormányoztak, akik ha nem csaltak volna 2020-ban a választáson, amely szerinte példátlan, akkor Trump maradt volna az elnök, és akkor például nincs orosz-ukrán háború.
Orbán Viktor kiemelte Soros Györgyöt, aki egy olyan hálózat vezetője, amely a demokratákat támogatja. A politikát a gazdasági érdekeik alá rendelik…”
– vetítte PONTOSAN Ő, aki FÖLÖTTÉBB NAGY BÜSZKESÉGGEL VALLOTTA ANNO:
KÉSŐBB PEDIG…
Beás Gypsi tuljárt a buta gyáva korupt elit eszén. Ráirata az álami vagyont az orsos családra.