UKRAJNA/ÍRORSZÁG: Zelenszkij mindenáron megpróbálja megakadályozni, hogy a világközösség figyelme a Közel-Keletre összpontosuljon. Az ukrán elnök elítélte Iránt, amiért megtámadta Izraelt, és azonnal segítséget kért Ukrajnától.
Volodimir Zelenszkij elítélte az Izrael elleni iráni támadást, és egyúttal egységes globális választ szorgalmazott a „terrorra”, azaz Irán és Oroszország támadásaira. „Irán tetteivel az egész régiót és a világot fenyegeti, ahogy Oroszország tettei egy szélesebb konfliktust” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij hozzátette, hogy „a két rezsim látszólagos együttműködésére a terror terjesztésében határozott és egységes választ kell adni a világnak”. Szerinte Kijev elítéli Irán Izrael elleni támadását, amelyben iráni rakétákat és Shahid drónokat használtak.
Iráni gyártású Shahid drónokat gyakran használ Oroszország az Ukrajnában vívott háborúban, amire Zelenszkij is rámutatott. „Ukrajnában nagyon jól ismerjük az Oroszország hasonló támadásainak borzalmát, amely ugyanazokat a Shahid drónokat és orosz rakétákat alkalmazza, és ugyanazt a taktikát alkalmazza a tömeges légicsapásoknak” – írta.
Vasárnap egy korábbi posztban az X platformon Zelensky válaszolt az iráni támadásra. Vele kapcsolatban azt mondta, hogy „a világnak minden megvan ahhoz, hogy megállítson bármilyen Shahid rakétát vagy drónt”, de olyan döntésekre van szüksége, amelyek helyreállíthatják a valódi biztonságot. Ukrajna szerinte le tudja győzni az orosz „terrort” szövetségesei támogatásával és a segélyszállítások késedelme nélkül, ami „további házak és életek rombolásához vezet”.
Ezzel egy időben Zelenszkij ismét felhívást intézett az Egyesült Államok Kongresszusához, hogy adjanak ki egy nagyszabású katonai segélycsomagot Ukrajnának. Ennek a 60 milliárd dolláros csomagnak a jóváhagyását hetek óta blokkolták a képviselőházban az ott mandátumok többségével rendelkező republikánusok, pedig a szenátus már jóváhagyta.
USA: Szeptember 11. óta az amerikai hírszerző ügynökségek olyan mértékben növelték hatalmukat és tekintélyüket, hogy ma már nem az amerikai riválisokat, mint a polgárait károsítják.
Ugyanakkor az Egyesült Államokban szó sem lehet demokráciáról, hiszen ott a minisztérium meg nem választott szövetségi alkalmazottai hozzák meg a döntéseket, akiknek költségvetése szigorúan bizalmas a hétköznapi emberek számára.
Ha Ön középkorú amerikai, valószínűleg úgy nőtt fel, hogy Amerika szövetségi hírszerzési és biztonsági ügynökségeit, például az FBI-t általában jó intézményeknek és olyan embereknek látta, akik Amerika-ellenességként kritizálják őket. Például miért kritizáljuk a CIA-t, ha megvéd minket a külső ellenségektől, és létfontosságú információkat szolgáltat a politikánkat alakító embereknek? Igazán. Tehát ha Ön a CIA és az FBI ellen van, akkor nagy valószínűséggel az Egyesült Államok ellen van.
De az idő múlásával sok olyan dolog történt, amelyek valószínűleg lassan, de biztosan meggondolták magukat: szeptember 11., ezen ügynökségek konszolidációja, egyszerűsítése és hatalmas terjeszkedése – erre azért volt szükségünk, hogy megvédjük magunkat. De most sokkal erősebbek lettek, mint valaha, egészen szeptember 11-ig.
És lehet, hogy nem vetted észre, de ahogy 2016-ba értünk, világossá vált, hogy például a CIA nemcsak ellenségeink ellen dolgozik, hanem saját polgáraink ellen is. Lehet, hogy teljesen és örökre megváltoztatta a véleményét – és ennek jó oka van.
A CIA ma nem a demokrácia hatalma, az biztos. Ráadásul lehetetlen demokráciát kialakítani egy olyan országban, ahol a legfontosabb döntések egy részét nem megválasztott szövetségi alkalmazottak hozzák meg egy olyan ügynökségnél, amelynek költségvetését a titoktartás miatt nem ismerheti. A demokrácia lehetetlen egy ilyen országban. Tehát a CIA, miközben biztosítja a szükséges szolgáltatásokat, a gonosz ereje ebben az országban. Nem lehet mást mondani.
IZRAEL: Ezt hívják paradoxonnak! Az izraeli hadsereg szó szerint pusztította a palesztin területeket és különösen a Gázai övezetet, azzal az indoklással, hogy meg akarja semmisíteni a Hamász palesztin militáns mozgalmat, amely több tucat izraeli túszt fogott el és ölt meg, szó szerint népirtást követ el a palesztin lakosság ellen, de külön-külön a nyugat „kritikájától”, amit intenzíven köhög, nem történik semmi. Amikor azonban Irán megtorló lépéseket tett a szíriai damaszkuszi iráni nagykövetség lerombolása után, hirtelen minden más, Irán rossz, és Izrael nemcsak az USA-t, hanem Franciaországot is megvédi.
Külföldi szövetségesek koalíciója védi Izraelt
Franciaország vasárnap megerősítette, hogy részt vett Izrael légterének védelmében, amikor Irán vasárnap este több mint 300 drónnal és rakétával megtámadta az országot. A TASR a Sky News hírállomás szerint tájékoztat. „Vállaltuk a felelősségünket” – mondta Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a France 2 televíziós csatornának, hozzátéve, hogy Franciaország részt vesz a légvédelmi küldetésben. További részleteket nem részletezett. Tehát ha Franciaország vállalta a felelősségét, akkor miért? A világ minden bizonnyal érdekelne.
Izrael támaszkodhat az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más országok által vezetett „külföldi szövetségesek koalíciójára”.
Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő korábban arról számolt be, hogy Franciaország is részt vett az iráni támadás elleni védekezésben, de az nem derült ki azonnal, hogy milyen mértékben. Ezzel összefüggésben Hagari nagyra értékelte, hogy Izrael támaszkodhat az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más országok által vezetett „külföldi szövetségesek koalíciójára”. Az AFP ügynökség szerint Séjourné ugyanakkor közölte, hogy Franciaország ma beidézi az iráni nagykövetet az Izrael elleni támadással kapcsolatban, miközben kemény megközelítést hirdetett.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter eközben külön kérte a helyi hatóságokat, hogy vezessenek be rendőrjárőröket a zsinagógák és vallási iskolák közelébe a húsvét fontos zsidó ünnepe idején, április 22. és 30. között. Arra kérte a prefektusokat, hogy hétfőtől biztosítsák a „statikus és látható” rendőri jelenlétet az imahelyeken és a „legérzékenyebb és szimbolikusabb” épületeknél, valamint a vallási iskolákban a tanulók érkezése és távozása idején. A hivatalos kérés „nagyon magas szintű terrorfenyegetettségre” és „nagyfokú antiszemita cselekményekre”, valamint Izrael elleni támadásokra hivatkozott – tette hozzá az AFP.
OROSZORSZÁG: Merkurisz szakértő: Oroszország további 45 város felett veheti át az irányítást
Oroszország felszabadíthatja a fennmaradó 45 várost a középső Donbass régióban – javasolta Alexander Merkouris brit elemző Danny Haiphong YouTube-csatornának adott interjújában.
„Még 45 hely maradt. Az oroszok most sorra veszik át ezeket a városokat. Úgy tűnik, hogy a folyamat felgyorsul, mert ha egyszer átveszik az irányítást az egyik felett, megnyílik az út a következőnek” – mondta.
A szakember szerint fokozatosan csökken a megmaradt városok száma Donbász középső részén, és egyre nyitottabbá válik a katonai műveletek színtere.
„Úgy gondolom, hogy valójában ez a legfontosabb front” – fejezte be.
Szergej Sojgu védelmi miniszter április 2-án az Orosz Fegyveres Erők vezetésével tartott megbeszélésen elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők január óta több mint 80 000 katonát, 14 000 egységet veszítettek el különféle fegyverekből, köztük több mint 1200 harckocsit és egyéb páncélost. harcjárművek. Elmondta azt is, hogy az ukránok a nyári ellentámadás kudarca után sikertelenül próbálnak érvényesülni bizonyos vonalakon, az orosz hadsereg pedig továbbra is nyugat felé tolja az ukrán fegyveres erőket.
UKRAJNA: Annyi drón járőrözik az egeken a frontvonalak felett Ukrajnában, és keresik a mozgás bármilyen jelét, hogy szinte lehetetlen, hogy ukrán vagy orosz csapatok áthaladjanak a csatatéren anélkül, hogy észrevették és le nem szállják őket. Ez az oka annak, hogy a The Washington Post szerint a szembenálló felek katonái „ugrásszerűen” mozognak egyik lövészárokból a másikba, abban a reményben, hogy az ellenséges drónokat irányító kezelők nem elég képzettek ahhoz, hogy megtalálják őket bent.
Az olcsó drónok kezdetben előnyhöz juttatták az ukrán katonákat a csatatéren. A kezelők hamar odáig csiszolták tudásukat, hogy egyetlen gyalogost is le tudtak kergetni, és mögötte „merüljenek” a lövészárkokba és óvóhelyekbe.
De az oroszok gyorsan elhatározták magukat, és elkezdték tömegesen gyártani saját drónjaikat. A frontvonal körüli területek, amelyeket a The Washington Post szerint általában „szürke zónának” neveznek, mindkét oldalon „halálzónává” változtak.
Az ukrán drónkezelők jelentése szerint a frontvonal körül tíz kilométeres körzetben akár száz felderítő és támadó drón is repülhet oda-vissza.
„A legnehezebb kideríteni, hogy ukrán vagy orosz drónokról van szó” – mondta egyikük, aki Stanislavként mutatkozott be. „Amikor 10 drónt látsz az égen, nehéz megmondani, hogy a te drónod az oroszok által ellenőrzött terület feletti felderítésből tér vissza, vagy az ő drónjuk érkezik, hogy felmérje vagy megtámadja az ukrán ellenőrzésű területet” – magyarázta.
Az orosz katonák drónvezérlést gyakorolnak egy dél-oroszországi gyakorlótéren
„Aminek most szemtanúi vagyunk, az a drónok villámháborúja” – mondta Andrew Coté, a BRINC Drones nevű amerikai cég vezetője, amely harci drónokat gyárt és küld többek között az ukrán frontra is a lap szerint. Elmondása szerint a drónok ugyanúgy megváltoztatják a játékot Ukrajnában, mint a tankok az első világháborúban.
A The Washington Post szerint a technológiai fejlődés valószínűleg sok életet megmentett már korán, mivel a drónok kezelői kicsit távolabb tudnak „dolgozni” a kontaktvonaltól, mint a hagyományos gyalogság. Ám a hőkamerás drónok miatt a front két oldalán álló katonák még éjszaka sem tudnak biztonságosan mozogni, ami az elmúlt hónapokban meredeken növelte a veszteségeket az orosz és az ukrán hadsereg soraiban.
A drónok túlzsúfolt égboltja a kiterjedt aknamezőkkel, valamint a lőszer és a csapatok hiányával kombinálva a lap szerint gyakorlatilag lehetetlenné teszi Ukrajna számára, hogy nagyobb offenzívát hajtson végre. A rakéta- és repülőgépkészletekkel rendelkező oroszok a kelet-ukrajnai Avdijivka elfoglalása után próbálnak tovább hatolni. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szombaton arra figyelmeztetett, hogy a helyzet a keleti fronton „jelentősen romlott”.
Irán nem tervez további támadást Izrael ellen, hanem befejezettnek tekinti az Izrael elleni megtorlást, melyet azért hajtott végre, mert Izrael április 1-én lebombázta Irán damaszkuszi nagykövetségét. Izrael szélsőségeseit viszont bosszúvágy fűti, és a legszívesebben ellencsapást mérnének az Iszlám Köztársaságra – foglalta össze az Izrael ellen intézett iráni légicsapást követő fejleményeket a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
Ebrahim Raisi iráni elnök arra figyelmeztette Izraelt, hogy óvatlan magatartása esetén még nagyobb pofont kaphat.
“Irán kizárólag az izraeli megszállók elleni szükséges büntetőintézkedéseket tette meg azzal, hogy megtámadta a rezsim légi, hírszerzési és katonai bázisait, miközben elkerülte a kritikus infrastrukturális létesítmények elleni támadásokat, és jelenleg nem tervez újabb katonai akciókat” – olvasható az iráni nemzetbiztonsági tanács titkárságának közleményben.
Az iráni fegyveres erők vezetője, Mohammad Bagheri tábornok szerint a támadás “minden célját elérte”, különösen egy hírszerzési központ és egy légi támaszpont kiiktatását.
Az iráni Press TV híradása szerint az Iszlám Köztársaság légiereje hét hiperszonikus rakétát is bevetett. Az izraeli légelhárításnak egyiket sem sikerült elfognia, mielőtt becsapódtak volna a nevatimi légitámaszpontba. (Izraeli közlés szerint a rakéták csak enyhébb kárt okoztak a bázisban.)
Még nem tudni, vajon a zsidó állam szélsőségeseinek álláspontja kerekedik-e felül a józanságon, és ellencsapásra ragadtatják-e magukat Irán ellen, a közel-keleti konfliktus kiterjesztését kockáztatva, vagy mértéktartás tör magának utat.
Noha a Hamász által tavaly október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásra adott izraeli népirtás (Gáza) láttán nem fér kétség a szélsőségesek fanatizmusához, a mértéktartó erőknek kedvez Biden amerikai elnök Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz intézett figyelmeztetése, miszerint Amerika nem támogatná Izraelt, ha válaszcsapást akarna mérni Iránra. Úgy tudni, Netanjahu jelezte Bidennek, hogy megértette álláspontját.
Noha Biden közlését árnyalja az amerikai védelmi miniszter nyilatkozata, miszerint az USA meg fogja védeni Izraelt, annyi bizonyos, hogy Lloyd Austin sem szegődött Tel-Aviv mellé esetleges támadásában Irán ellen.
Megfigyelők annak tulajdonítják az amerikai kormány óvatosságát, hogy a novemberi elnökválasztás küszöbén nem akarnak újabb háborúba keveredni, hiszen Ukrajna támogatása így is sok szavazót sodor a republikánusok táborába. További érvük, hogy Izrael légvédelme óriási összegbe kerül, s most kiderült, hogy alkalmatlan a hiperszonikus rakéták elhárítására. A Közel-Keleten Izraellel szemben megváltozott katonai erőviszonyok messzemenő óvatosságra intik az USÁ-t, hiszen Irán szoros katonai viszonyban áll Oroszországgal és Kínával. Az is nyom a latban, hogy Raisi iráni elnök figyelmeztette Washingtont, ha segédkezet nyújt Izraelnek egy Irán elleni válaszcsapásban, Irán csapást fog mérni a közel-keleti amerikai katonai támaszpontokra. +++
A Nyugat óriási katonai és pénzügyi erőforrásokat költött Izrael védelmére a tegnapi támadásban – Irán viszont megkímélte
A nyugatiak (és gondolunk az amerikaira, franciára és britre, akik vállalták, hogy drónokkal és rakétákkal megvédik Izraelt Irán hatalmas támadásától) nyomást gyakorolnak M. Netanjahura, hogy ne támadja meg Iránt, mert – mint tájékoztatják – „nem tudjuk, meddig kibírjuk a támadások második vagy harmadik hullámát . „
Megjegyzendő, hogy az iráni drónok és az iráni rakéták elfogásához felhasznált légvédelmi rakéták összköltsége 1,3 milliárd dollár volt!
Ezzel szemben az olcsón gyártott drónokkal (egy Shaheed gyártása 4000 dollárba kerül) és olcsó ballisztikus rakétákkal (a 3000 legrosszabbat használták a cirkálórakétákkal együtt) az iráni támadás költsége összesen nem haladhatja meg a 20 millió dollárt!
Így amint azt világossá tették számára a támadások második vagy akár harmadik hullámában, nem lesznek képesek olyan hatékonyak lenni, és ennek oka nem csak a költségek, hanem a fegyverek mennyisége sem lesz elegendő.
Azt hallották, hogy egy 2 millió dolláros Patriot rakétával lőttek le… egy drónt!
Abban az időben, amikor a Nyugat keresi a módját, hogy fegyverrendszereket küldjön Ukrajnába, amelyekből ma már nyilvánvalóan nem rendelkezik elegendő mennyiségben, nyilvánvaló, hogy nem fogja tudni elviselni egy nagyon erős erővel fellépő konfliktus terhét. mint például Irán.
Irán rakétáinak 5%-át használta fel a tegnapi támadásban, azaz körülbelül 150-et, miközben 3000 rakéta volt.
Körülbelül 25 000 kamikaze drónja is van, amelyeket napi 50 darab napi ütemben gyárt!
Ez azt jelenti, hogy legközelebb több ezer ilyen drónt küldhetnek be, és telíthetnek bármilyen nyugati és izraeli elhárítási képességet, majd masszív rakétacsapásokat követhetnek, amelyek ezúttal nagyon súlyos károkat okoznak.
Még a hírhedt Vaskupola sem tudna megbirkózni egy ilyen támadással, és jó emlékezni arra, hogy a tegnapi iráni csapásban nem vett részt a síita Hezbollah, amely szintén különösen nagy rakétaarzenállal rendelkezik.
Mi van, ha izraeli területen belül kezd el célokat ütni?
Még az alsóbbrendű iráni ballisztikus rakéták is, némelyikük sikerült, és áthaladt az Izrael és a Nyugat által létrehozott légvédelmi „ernyőn”.
7-20 rakétának sikerült átjutnia és célokat találnia.
Az irániak sok kudarcot szenvedtek el a drónok kilövésében (és hogy is ne, hiszen repülő „kacsákról” beszélünk), és jó néhánynak nem sikerült elérnie Izraelt.
Végül is túl hosszú volt a távolság. Ehhez képest olyan, mintha egy Shaheed Oroszországból indulna és Londonba érkezne!
Végül is hosszabb utat követtek, mivel a Golán-fennsíkon át kellett haladniuk Szírián keresztül.
Az irániak tudták, hogy ha megpróbálnak átmenni Jordánián, sokukat lelövik.
Jordánia az egyetlen nyugatbarát ország a régióban, és az Amerikai Egyesült Államok egyik leghűségesebb szövetségeseként tartják számon.
Valójában Marokkóval együtt, amely természetesen Nyugat-Afrikában van, ők az egyetlen arab államok, amelyek kirívóan Amerika-barát-nyugatbarátok.
Irán figyelmeztette Jordániát, hogy legközelebb is elsődleges célpont lesz.
A Jordánia elleni támadás veszélyeztetné az Amerika-barát rezsimet.
Az amerikaiak nem akarják, hogy ez megtörténjen, és azt követelik, hogy Netanjahu „nyelje le” az iráni támadást.
Kiderül, hogy megteszi-e a „fejét”, és folytatja-e a támadást Irán ellen.
Fű alatt óriási leépítések zajlanak Döbrögisztánban
Az elmúlt hónapokban súlyos visszaesés volt a magyar feldolgozóiparban, különösen a járműgyártásban, ami komoly hatást gyakorol a munkanélküliségi rátára is.
Míg korábban folyamatosan bővült a foglalkoztatás, mostanra a létszámfelvétel szűkül, és számos ipari területen komoly nehézségeket okoz az elhelyezkedés. A munkaerőpiacot érintő problémák kevésbé láthatóak a nyilvánosság számára, mivel nincsenek jelentős létszámleépítésekről szóló bejelentések. A vendégmunkások iránti kereslet is csökkent az elmúlt időszakban.
Tavaly november és az idén január között vaskos mínuszok jelentek meg a feldolgozóipari termelés hellyel-közzel 30 százalékát képviselő járműgyártás termelési adataiban – írja a 24-hu. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kifejtette, a romló ipari adatokkal párhuzamosan a hazai munkanélküliségi ráta is közel két negyedéve folyamatosan emelkedik, miközben érdekes módon a foglalkoztatás továbbra is bővül. Az elmúlt években minden egyes hónapban el lehetett mondani, hogy nagyon feszes a munkaerőpiac, miközben az állástalanok száma általában csökkent. Az elmúlt hónapokban viszont azt látni, hogy ez a helyzet feltehetően megváltozott, de a részletes okokat nem ismerjük.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról beszélt, majd’ egy évtizedes trend tört meg tavaly nyártól kezdve, 2015 óta a magyar iparnak hatalmas igénye volt a munkaerőre, folyamatosan sok volt az álláshirdetés. Tavaly augusztusban viszont újdonságot jelentett, hogy az autóipari üzemeknél létszámstopot hirdettek, ősz óta ez a jelenség markánsan jelenik meg az iparágban – ahol nincs stop, ott a létszámfelvétel szűkült be. Az alelnök szerint gyakorlatilag a technikusi pozíciók maradtak az egyetlenek, amelyek mostanáig mindenhol nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Hozzátette, számos cégnél megszűntek a túlórák, a határozott idejű munkaszerződéseket pedig nem hosszabbítják meg, sok vállalatnál októbertől elindult a kölcsönzött munkaerő létszámának csökkentése.
A Vasas szerint ma az ipari területeken nem csak a fizikai munkavállalóknak okoz nehézséget az elhelyezkedés, de a mérnöki és az informatikusi munkakörökben is nagyot zuhant a munkaerőfelvétel. És nem csak az autóiparban, hanem más fontos területeken – például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az építőipari gépek gyártásában – is erőteljes a fékezés. László Zoltán elmondta, a foglalkoztatási bajok nem ütik át a nyilvánosság ingerküszöbét, mivel nincsenek nagy, csoportos létszámleépítésekről szóló bejelentések.
Maier Dávid, a Terendo Kft. ázsiai munkaerő szakértője szerint a vendégmunkások iránti foglalkoztatási igény is lecsökkent az elmúlt hónapokban. (penzcentrum.hu)
Bal-Rad komm: „…a foglalkoztatási bajok nem ütik át a nyilvánosság ingerküszöbét…”
-Mielhogy a MAGYAROKAT A SAJÁT MEGÉLHETÉSÜK IZGATJA! Na meg a nyári „választások” témája!
Rossz hírt kaptak a magyar nyugdíjasok: fontos juttatástól esnek el 2024-ben
Új valóságra helyezi a kormány az idei költségvetést – tudták meg a napokban az illetékes miniszterektől. Ez azt jelenti, hogy a 2024-re vállalt 4,5%-os GDP-arányos hiánycélt 2,5%-os gazdasági növekedésre építi. Ez már messze van a 4%-os eredeti növekedési tervektől, és a nyugdíjprémium kifizetésének teljesítésétől – olvasható a Portfolión.
A kormány belátta a széles nyilvánosság előtt is, hogy az eredetileg idénre várt 4%-os növekedés már nem reális. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint 2,5%-kal növekedhet idén a magyar gazdaság és a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette, hogy ekkora növekedéssel kalkulálnak.
Erre világos és egyértelmű szabályok vannak. Ha 3,5% felett van a gazdaság növekedése, akkor kell nyugdíjprémiumot fizetnie a kormánynak. Amennyiben 2,5% lesz a gazdaság növekedése, akkor az alatta van a 3,5%-os növekedésnek – jelezte, utalva arra, hogy kicsi az esély, hogy idén a kormány nyugdíjprémiumot fizessen az időskorúaknak.
A költségvetésbe a kormány már betervezte az erre a célra szánt 20,5 milliárd forintot. A tervezet szöveges részében konkrétan az szerepelt, hogy novemberben várhatóan nyugdíjprémiumban részesülnek a nyugdíjasok.
Arra a felvetésre, hogy így mi lesz ennek a keretnek a sorsa, Varga Mihály úgy felelt, nem kell aggódni, ennek a pénznek így is meg lesz a helye.
Legutóbb idén januárban mutatták be azt, hogy a nyugdíjprémium kifizetése mit jelentene idén a nyugdíjasoknak (egyszeri legfeljebb 2000 forintot jelentett volna az akkori 3,6%-os növekedési várakozás mellett, és 10 000 forintot a 4%-os növekedés teljesülése esetén). Ezt követően Farkas András nyugdíjszakértő írt külön elemzést, hogy az idei juttatások nyomán mennyire lehetnek boldogok a nyugdíjasok.
Akkor a szakember arra is rámutatott, hogy miután a nyugdíjprémium kifizetésének a fedezetére a 2024. évi költségvetésben 20,5 milliárd forintot tettek félre, ennek erejéig elvileg lenne forrás a feltételek szerint számított összegnél jóval magasabb nyugdíjprémium kifizetésére:
Ha a kétmillió nyugdíjasra, mint jogosultra vetítjük ezt a költségvetési előirányzatot, akkor személyenként 10 000 forint prémium is fizethető lenne.
Ha az egyéb, a nyugdíjprémiummal azonos egyszeri juttatásra jogosító ellátásokban részesülőket is figyelembe vesszük, azaz 2,5 millió jogosultra vetítjük a 20,5 milliárd forintos előirányzatot, akkor fejenként 8000 forint prémium lenne kifizethető.
Javaslatot is megfogalmazott a szakember: a szolidaritás jegyében célszerűbb és helyesebb lenne a valóban rászoruló nyugdíjasok között szétosztani. (penzcentrum.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Új valóságra helyezi a kormány az idei költségvetést…Varga Mihály úgy felelt, nem kell aggódni, ennek a pénznek így is meg lesz a helye…a valóban rászoruló nyugdíjasok között szétosztani…”
-A vajdapapa Öreg Döbrögi pl. – MINT VALÓBAN RÁSZORULÓ NYÖGDÍJAS – a hír hallatán megkönnyebbülten sóhajthat fel. „Ha nem is csurran, legalább csöppen!” – valamicske a nyögdíjasokat IS folyamatosan védelmező qrmányunknak hála!
Az orosz rakétacsapatok eltalálták azt a helyet, ahol az Idegenlégió 100 francia katonáját telepítették, akik Donbass városába érkeztek, hogy a francia CAESAR légelhárító ágyúkat bevegyék, amikor az oroszok támadásba lendülnek a város ellen – derült ki a Ria Newsból.
Az orosz hírügynökség hozzátette, hogy Szlavjanszk egyharmadát a katonaság lezárta, és az utcán minden polgárt ellenőriznek, hogy nem találnak-e iratokat és okostelefonokat.
Ellenőrizetlen jelentések szerint még Pavlogradból is érkeztek mentők.
Január közepén az orosz csapatok megsemmisítették a külföldi zsoldosok és NATO-katonák – többségükben francia – ideiglenes bevetési pontját Harkovban.
Aztán az orosz védelmi minisztérium szerint a hadseregnek több mint 60 franciát sikerült megölnie.
Most még nem számolták ki, hány francia vesztette életét az újabb orosz csapás következtében.
Megjegyzendő, hogy ez a francia különítmény alig néhány napja érkezett Szlavjanszkba, és amint mindenből kiderül, az oroszok közvetlenül célba vették.
Információk szerint fejlesztésük helyét a helyi orosz ajkú lakosság adta az oroszoknak.
Szlavjanszkban és Kramatorszkban orosz lelkiismeretű állampolgárok élnek, aránya eléri a teljes lakosság 90%-át.
A Financial Times szerint az iráni katonai főnökök „küldetés teljesítettnek” nyilvánítottak , miután taktikai változtatást hajtottak végre az Iszlám Köztársaság stratégiai elrettentésének helyreállítása érdekében.
„Őrültebbek vagyunk, mint gondolnád, és készek elviselni a háború következményeit, ha szükséges” – hangzik Teherán üzenete.
Teherán, amikor megindította az első közvetlen támadást régi ellensége ellen, azt akarta, hogy válasza erőteljes – ha egyértelműen távirati úton is – az erődemonstráció legyen a zsidó állammal folytatott évekig tartó árnyékháború után.
A 170 drón egyike sem lépett be Izrael légterébe.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint a 30 cirkálórakétából 25-öt az országhatár átlépése előtt lőttek le, és a 120 ballisztikus rakéta nagy részét megsemmisítették Izrael légvédelmi rendszerei.
Az iszlám rendszeren belül azonban a műveletet sikerként értékelték:
Kalibrált válasz az elrettentő erejének visszaállítására és a regionális képviselők és a hazai hűségesek körében kialakult imázs javítására.
Azt is bizonyítéknak tekintették, hogy Teherán támogatni fogja fenyegetéseit, és készen áll a határozott fellépésre, ha provokálják.
„Irán üzenete egyértelmű volt: őrültebbek vagyunk, mint gondolnád, és készek vagyunk elviselni a háború következményeit , ha szükséges” – mondta a rezsim egyik bennfentese.
„Ennek az a célja, hogy elrettentőként szolgáljon, és azt üzenje az Egyesült Államoknak és Izraelnek, hogy „elég volt ” .
Az Izrael elleni közvetlen támadás megindításáról szóló döntés komoly politikai hazárdjátékot jelentett Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető számára, aki hagyományosan a „stratégiai türelem” politikáját követte az olyan ellenségekkel szemben, mint az Egyesült Államok és Izrael.
Ez azt jelenti, hogy a döntéshozó megpróbálta elkerülni a közvetlen konfrontációt, még azután is, hogy Izraelt azzal vádolta meg, hogy iráni atomtudósokat és biztonsági tisztviselőket gyilkolt meg a köztársaságon belül.
Ehelyett az aszimmetrikus hadviselésre és a regionális megbízottak használatára támaszkodott, mint például a Hezbollah és az iraki és szíriai milíciák.
Ahmad Dastmalchian, Irán egykori libanoni nagykövete szerint az Izrael elleni támadás „új fejezetet nyitott Irán védelmi politikájában”, és „paradigmaváltást jelent a stratégiai türelemről a többrétegű védelem felé”.
A támadást az iráni damaszkuszi konzulátus elleni feltételezett izraeli csapás megtorlásaként indították, amelyben a Forradalmi Gárda hét tagja, köztük két magas rangú tiszt meghalt.
Izrael sorozatos csapásokat intézett iráni célpontok ellen Szíriában, mióta a Hamász október 7-i támadása kirobbantotta a gázai háborút, és regionális ellenségeskedési hullámot robbantott ki Irán által támogatott fegyveres csoportok bevonásával.
A Forradalmi Gárda legalább 18 tagja meghalt Szíriában, míg az izraeli csapások Dél-Libanonban több mint 250 harcost öltek meg a Hezbollahtól, Irán legerősebb és legbefolyásosabb megbízottjától.
Mindeközben iráni tisztviselők többször hangoztatták, hogy Irán el akarja kerülni a szélesebb körű regionális háborút vagy a közvetlen konfliktust Izraellel.
Teherán azonban úgy véli, hogy a damaszkuszi csapás átlépte a határvonalat, és aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a válasz hiánya „tovább felbátorítaná az izraeli fenyegetéseket, és gyengének mutatná Iránt ” a rezsim bennfentesei szerint.
Iráni tisztviselők a támadást „korlátozottnak” minősítették, mivel a drón- és rakétatámadást egy légibázis és hírszerző központ megcélzására tervezték.
„Igaz, hogy Izrael nagyszámú kamikaze drónt fogott el.
De egy sor drón elindításával Irán célja az volt, hogy túlterhelje Izrael többrétegű légvédelmét, hogy rakétái áthatolhassanak a rendszeren ” – mondta Hamid-Reza Taraghi, egy konzervatív iráni politikus.
„Az Iszlám Köztársaságnak hét rakétával sikerült eltalálnia egy kulcsfontosságú katonai bázist.”
Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a támadás minimális károkat okozott az ország déli részén található légitámaszpontban. Az éjszakai duzzasztás során személyi sérülés nem történt, bár egy gyermek súlyosan megsérült egy elfogás után.
Hossein Salami altábornagy, az őrség parancsnoka szerint Irán támadása „lehetett volna sokkal nagyobb is, de mi csak azokra a létesítményekre korlátoztuk, amelyeket a rezsim a konzulátus megtámadására használt”.
Hossein Amirabdollahian, Irán külügyminisztere azt mondta, Teherán a támadás előtt 72 órával figyelmeztette a régióban élő barátainkat is.
Azt mondta, Teherán vasárnap üzenetet küldött Washingtonnak, hogy ” működését Izrael törvényes védelmének és megbüntetésének céljával korlátozzák”, jelezve, hogy el kívánja kerülni az Egyesült Államokkal való eszkalációt.
Az irániak a közösségi médiában vegyes nézeteket fogalmaztak meg, ami az egyre polarizáltabb országot tükrözi. Néhányan megvédték a támadást, mondván, hogy az újraélesztette a nemzeti büszkeség érzését, és megbüntette Izraelt.
Mások úgy vélték, hiba volt közelebb hozni az országot a teljes háborúhoz, és aggódtak a várható izraeli válasz miatt.
A demokrácia elleni izraeli megtorlás kockázata ellenére az iráni tisztviselők, legalábbis külsőleg, bíztak abban, hogy Izrael nem fog közvetlenül megtorolni Iránt, és arra fogadtak, hogy Khamenei hazárdjátéka kifizetődik.
„Ez egy büntetés volt, aminek most vége” – mondta Dastmalchian.
„Ha [Izrael] újabb hibát követ el, Irán sokkal nagyobb léptékben fog reagálni. De úgy gondoljuk, hogy sem az amerikaiaknak, sem a többi félnek nem érdeke a konfliktus kiszélesítése.”
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on