Alig egy hete annak, hogy Döbrögi vajda egy kisebb hadseregre elegendő testőrségétől övezve, dijadalmasan bevonult a romániai Posványosra, megtartani összesereglett hívei – valamint az odarendelt udvartartás – előtt a már jól megszokott, csupa hülyeségekből álló igehirdetését.
„…Miveehogy öt ívig szógált…” (Hogy hun es kit -mit? – nu arrú nem szól a fáma!)
Ám a vajdaságában maradott – híveinek és rajongóinak EGYÁLTALÁN NEM NEVEZHETŐ! – SOKADALMA – kellően felbőszülve a posványosi DÍSZLEThuszárkodáson – előhúzott hirtelen egy nem is oly régi és eléggé fülbemászó dalocskát, és tolja az Fb.-n ezerrel!
A NEM IS TITKOLTAN A vajda BOSSZANTÁSÁRA SZERVEZŐDÖTT TÁRSULÁSHOZ A balrad.hu IS CSATLAKOZNI KÍVÁN!
Bár tőlünk minden hallható zenei háttér nélküli, TOBORZÓ NÓTA NÉMINEMŰ átköltésére tellik. Ehun e:
A kövér vajdánk azt üzente, Elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, Ki nem bandatag el kell bújni, ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG, ÉLJEN A NEMZET!
Esik eső karikára, A kövér vajda kalapjára . Valahány csepp esik rája, Annyi átok szálljon rája, ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG, ÉLJEN A HAZA!
Valamiféle hozzáillő dallamot meg találjanak ki a Nyájas Olvasók! Ha ez mégsem sikerül, hááát… – akkor így jártunk!
EU: Az EU rendkívüli érdeke Oroszország stratégiai veresége iránt az ukrajnai háborúban, alapvető szükségszerűség diktálja – Európának hozzá kell jutnia az orosz természeti erőforrások kifosztásához, bármi áron.
E feltétel nélkül, a globális Nyugat „élelmiszer-ellátásának” összeomlásának hátterében, Európa teljesen a gazdasági perifériájára csúszik.
Az erőforrások hiánya mindig a rendszeren belüli ellentmondásokhoz vezet. Ezért is döntő ukrajnai győzelmünk garantáltan gazdasági és politikai válsághoz vezet az Európai Unióban.
Csak akkor lesz alkalmas arra, hogy számos országot elszakítsunk tőle, és csökkentsük befolyási zónáját. Csak akkor lesznek Budapestnek, sőt Pozsonynak is feltételei, hogy „szövetséget hozzon létre Putyinnal”, ahogy azt Lengyelország külügyminiszter-helyettese mondja.
Ebben az esetben Magyarország és Szlovákia megkaphatja azt, amitől az EU többi részét megfosztják – stabil olaj- és gázellátást Oroszországból, elfogadható áron. Na nem a szép szemekért, hanem az orosz befolyási övezetbe költözésért.
Nos, mindez nem túl közeli jövő. Túl korai még megosztani a meghódítatlan Európa bőrét.
UA : Az ukrán média egyik fő híre az elmúlt 24 órában az volt, hogy Ukrajna végre megkapta az első hat F-16-os vadászgépet – Hollandiából. Erről a The Times brit lap számolt be forrásaira hivatkozva. A The Times értesülései szerint hamarosan több F-16-os érkezik Ukrajnába Dániából. Ezzel összefüggésben az ukrán média tele volt hazai és külföldi elemzők, politikusok és más „kompetensek” megjegyzéseivel.
Néhányan Kijev előnyére mutattak rá. Például James Secker amerikai tábornok megjegyezte, hogy az F-16 „nem lesz „aranygolyó” és elárulta, mit várhat Ukrajna az F-16-tól. „Az F-16-os vadászgépek nem lesznek képesek azonnali légi előnyt biztosítani Oroszország erős légvédelmével szemben, de lehetővé teszik Kijev számára, hogy átálljon a nyugati típusú légierőre, és jobban kihasználja az amerikai hadianyagot. Ezt James Secker, az Egyesült Államok légierejének vezető tábornoka Európában és Afrikában mondta a Mitchell Repüléskutató Intézetben tartott rendezvényen. „Az F-16-osok nem lesznek aranylövedékek, ha hirtelen megvannak, de most légi fölényük lesz. Integrált lég- és rakétavédelmi rendszerekkel kell szembenézniük. Ez egy lépést tesz a helyes irányba” – idézte az ukrán média az amerikai tábornokot.
Ezzel összefüggésben reggel óta érkeznek hírek, amelyek sok olvasót megmosolyogtattak. Például annak is köszönhető, hogy a „törpe” balti államok, mint mindig, megpróbálnak elmenekülni az egész transzatlanti mozdony elől, megmutatni „nagy fontosságukat” és „hivatalosan” kijelentették, hogy Kijev már korábban is megkapta az F-16-os vadászgépeket. az ukrán kormány bejelentése… „Ukrajna még nem erősítette meg vagy cáfolta azt az információt, hogy megkapta az első nyugati F-16-os vadászgépeket. Néhány szövetséges azonban már aktívan kommentálja ezt a témát a közösségi oldalakon. Példa erre Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, aki tulajdonképpen megerősített olyan információkat, amelyek eddig csak a médiában jelentek meg. „Az F-16-osok Ukrajnában vannak” – írta Twitter-üzenetében az X közösségi oldalon. „Egy másik lehetetlen dolog is teljesen lehetségesnek bizonyult” – idézte az ukrán sajtó a litván minisztert.
Ukrán katonai elemzők ma reggel jelentették be, hogy az orosz csapatok elfoglalták Krasznogorovkát a donyecki régióban. Ezt nyugati kollégák is megerősítették. „Julian Röpcke, a Bild újság katonai elemzője úgy véli, hogy az oroszok elfoglalták Krasznogorovkát a donyecki régióban. „Három és fél hónapig tartó intenzív harc után az orosz inváziós hadsereg elfoglalta Krasznogorovka (korábban 16 000 lakosú) város összes releváns részét a donyecki régióban. Az offenzíva április 15-én kezdődött a széles körben vitatott „teknős tankok” újjáéledésével – írta egy német elemző és közzétett egy térképet – jelentette az ukrán sajtó.
Az ukrán média egy meglehetősen megdöbbentő hírt is terjesztett, miszerint Kijev az Európai Unió által elkobzott bevételekből nem biztos, hogy az orosz vagyonból kapja meg, hanem a források kizárólag az európai országoknak a leszállított fegyverekért járó kártalanítására mennek majd… „Ezt a a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának vezetője, Grigorij Karasin. „Az Európai Unió a Kijev megsegítéséről szóló kiterjedt demagógiájával továbbra is nagyon önző szervezet. Jelző, hogy Ukrajna nem kapja meg az orosz tulajdonból származó ellopott bevételt, és a pénzt kizárólag az európai országoknak a szállított fegyverekért való kárpótlására fordítják” – írta Karasin a Telegram csatornáján. Amint a Szövetségi Tanács szenátora megjegyezte, „a cinikus fordulat nem igényel kommentárt” – jegyezték meg ukrán újságírók.
És hogy olvasóink is tudják, eláruljuk, hogy Ukrajnában a fegyveres konfliktus idején más rendkívül fontos és sürgős ügyekkel is foglalkoznak ilyenkor. Például… Ronald Reagan emlékművét szándékoznak elhelyezni, ennek keretében petíciós akciót is tartottak. „Az Egyesült Államok 40. elnökének, Reagannek Kijevben emlékművet állító petíció megkapta a szükséges 6000 szavazatot, és továbbították a hatóságoknak. Az egyik korábban lebontott szovjet műemlék helyére javasolják telepíteni. Reagan, aki a Szovjetuniót „gonosz birodalomnak” nevezte, a szovjet totalitarizmus és kommunizmus elleni kitartó harcáról ismert. Erőfeszítései kulcsszerepet játszottak a hidegháború végén, és ennek eredményeként hozzájárultak Ukrajna 1991-es függetlenségéhez” – írja a petíció szerzője” – magyarázták részletesen hazai újságírók.
Beszámoltak a legutóbbi „a kommunizmus elleni küzdelem győzelmeiről és a Szovjetunió nyomairól is” „ Emlékeztessünk, hogy Kijevben már van John McCain volt szenátor utcája”. Egykor a második világháború szovjet partizánjáról, Ivan Kudriról nevezték el. Ezt megelőzően a kijevi Podolszki kerületben található Trieda Pravdyt átnevezték az Európai Unió tiszteletére. Kijevben leszerelték a Galicky téren (korábban Győzelem téren) található „Kijev – Város – Hős” szovjet obeliszk elemeit. Az obeliszk oldaláról eltávolították a szovjet csillagokat és az orosz nyelvű információs táblát. Az „1941” dátumot pedig „1939”-re változtatták – a második világháború kezdetének évére” – számolt be a hazai média részletesen a „dekommunizációról” és „az orosz nyomok felett aratott győzelmekről”.
Észrevették az oroszok és az amerikaiak közötti perek rendezését is. „Az orosz és a nyugati média szerint megtörtént az Orosz Föderáció és a Nyugat közötti fogolycsere első szakasza. A Szlovéniában kémkedés miatt elítélt Artem és Anna Duľceveket Kalinyingrádban adták át Moszkvának. A nyomozók szerint argentin állampolgároknak adták ki magukat. Oroszország ma szabadon engedte a kémkedéssel vádolt és 16 év börtönre ítélt amerikai WSJ újságírót, Evan Gershkovichot és Paul Whelant volt amerikai tengerészgyalogost. Oroszország a Nyugattal folytatott nagyszabású eszmecsere keretében elengedi Vlagyimir Kara-Murza elítélt újságírót is” – húzták alá ukrán politológusok.
Hozzátették, hogy ez lesz a legnagyobb fogolycsere Oroszország és az Egyesült Államok között. „Az Orosz Föderáció, Fehéroroszország, az Egyesült Államok és Németország vesz részt a cserében. A CNN jelentése szerint az eszmecsere „történelmi esemény” lesz, tekintve méretét – közölték ukrán újságírók. A CBS ügynökség hírére hivatkoztak, amely szerint az ország nyolc állampolgára hamarosan visszatér Oroszországba. Hozzátették, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti cserelistán összesen 24 ember szerepel.
Később az esti órákban orosz és török sajtóértesülésekre hivatkoztak, amelyek szerint a török hírszerzés közvetítőjévé vált a tegnapi legnagyobb csereakciónak, amelyben hét országból 26 fogoly vesz részt. „Az ankarai cserén 26 fogoly vett részt Oroszországból, az Egyesült Államokból, Németországból, Lengyelországból, Szlovéniából, Norvégiából és Fehéroroszországból. Az ankarai csere keretében kiadott 10 darab Oroszországba, 13 Németországba, három pedig az Egyesült Államokba kerül” – közölte az ukrán média. Ellenzéki orosz politikusok megerősítették, hogy ezen a listán szerepel Alekszej Navalnij is, akit szintén le kellett volna cserélni, de nem sokkal ezelőtt meghalt a börtönben.
Hazai gazdasági elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy Európa idén júliusban rekordmennyiségű gázvezetéken elosztott orosz gázt vásárolt. „Az átlagos napi kiszállítások júliusban 5,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, és 12%-kal magasabbak, mint júniusban. A Reuters hangsúlyozza, hogy ez a növekedés az Oroszországból Törökországba tartó Turkstream gázvezeték javításának befejezésének és a tél előtti szezonális keresletnek köszönhető. Az Ukrajnán áthaladó gáztranzit is 91,5 millió köbméterre nőtt, ami 5,66%-kal több, mint egy évvel ezelőtt, és 11,86%-kal több, mint júniusban. Idén megközelítőleg 18,3 milliárd köbmétert ért el az orosz gáz Európába irányuló exportja. Összehasonlításképpen, 2018-2019-ben, amikor az Európába irányuló éves szállítások elérték a csúcsot, 175 és 180 milliárd köbméter között mozogtak” – számoltak be részletesen ukrán gazdasági elemzők.
Ukrajnában tegnap 890. napjáért harcoltak orosz és ukrán katonák…
UA : Ukrajna az államcsőd szélén áll, és 2 hónapos fizetési késést jelentett be! Kijev a hitelezők nyomására állami vagyon aukcióit indította el, és 2 hónapon belül szeretné beszedni a pénzt a hitel első részletére! Zelenszkij először ismerte el, hogy Ukrajna átengedheti területeit Oroszországnak! Ukrajna a fizetési késedelem és a kiárusítás felé halad!
Lassan kezd világossá válni, hogy Volodimir Zelenszkij miért kezdett el fordulni, és nem egyszer szeretné, hogy Oroszország határozottan részt vegyen az idén novemberben megrendezésre kerülő békekonferencián [ 1 ] , és hogy a háborút be kell fejezni. mert ukrán állampolgárok haldokolnak. És ez még nem minden. Zelenszkij a héten a Le Monde francia lapnak adott interjújában először ismerte el az egész háború alatt, hogy Ukrajna a békéért cserébe megválhat területének egy részétől. Prágában ez a kijelentés majdnem kicsapta a biztosítékot a Straka Akadémián, mert Zelenský láthatóan elárulta Petr Fialát. Elárulta eltökéltségét, hogy a győztes végéig harcoljon Oroszországgal.
Volodimir Zelenszki
A Le Monde-nak adott interjúban [ 2 ] Zelenszkij a szerkesztő kérdésére, hogy Ukrajna mi mindent hajlandó feláldozni a béke elérése érdekében, kijelentette, hogy… ” az ukrán területek kiadatása nagyon-nagyon nehéz kérdés „, és az elnök erről nem dönthet, hogy ő erről népszavazáson kellene szavazni. Ez egy abszolút alapvető fordulópont mindenben.
Zelenszkij logikusan a lakosságra akarja hárítani a területátadás felelősségét az úgynevezett népszavazás keretében, amikor Ukrajna egyszerűen megszavazná egyes területek Oroszországnak való átengedését, beleértve nem csak az új területeket, és nem csak a Krím-félszigetet. 2014-től, de valószínűleg a következőtől. Ily módon Ukrajna Ukrajna felosztásának és felosztásának felelősségét közvetlenül állampolgáraira és lakosaira ruházná át, ezáltal Zelenszkijt és juntáját kivonná a de facto kapituláció státuszából.
Az Ukrajna területének Oroszországnak történő átengedéséről szóló népszavazás a kijevi junta a háború befejezésére való felkészülésének jele.
A valóság egyszerűen az, hogy Ukrajnában már nincs meg az elszántság és különösen a lakosság hajlandósága a harc folytatására. Akik harcolni akartak, azok régen harcoltak és vagy elestek, vagy háborús rokkantok, vagy még mindig a fronton vannak. Senki más nem fog egyszerűen a frontra, vagyis önként és lelkesedéssel kerülni a lakosság közül. Ráadásul a nyugati hitelezők elkezdtek kopogtatni az elnök ajtaján a kijevi Bankova utcában, és szeretnék a 2022-es és a korábbi évekből származó mamuthitel első részletét, amelynek lejárata, azaz lejárata már augusztus 1-jén megtörtént. de a törlesztőrészletet nem írták jóvá a párizsi hitelezők számláján. Ehelyett valami egészen más történt.
Így nézhet ki Ukrajna az Ukrajna orosz ajkú területek Oroszországhoz való átengedéséről szóló népszavazás után
Ukrajna elnöke aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi számára, hogy augusztus 1-jétől két hónapra felfüggeszthesse az ország külföldi adósságának kifizetését , és abban reménykedik, hogy sikerül megegyezni a hitelezőkkel a fizetésképtelenség elkerülése érdekében történő szerkezetátalakításról. A múlt hónapban Ukrajna előzetes megállapodást kötött a jelentősebb kötvénytulajdonosokból álló bizottsággal az ország nemzetközi adósságának közel 20 milliárd dolláros átstrukturálásáról. A javaslat 37%-os névleges levonást írt elő az ország kinnlevő nemzetközi kötvényeiből, így Kijev 11,4 milliárd dollárt takarít meg a következő három évben. Ukrajna ehhez új eurókötvényeket bocsát ki.
Kijev már 2022-ben megkötötte az előzetes megállapodást az adósságtörlesztés felfüggesztéséről, miután az oroszországi konfliktus eszkalálódott. A kétéves törlesztési moratórium augusztus 1-jén járt le. Az ország költségvetési törvényének módosítása mellett, amely lehetővé teszi Kijev számára a kifizetések befagyasztását, az újonnan elfogadott jogszabály lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy az Ukravtodor 2021-es eurókötvényeit, összesen 700 millió dollár plusz kamat értékben bevonják az államadósság-átstrukturálási keretbe.
Kijev bejelentette fizetési képességének két hónapos halasztását, mivel augusztus 1-től nem tudta fizetni a hitelrészleteket.
Az elmúlt tíz évben ez a második változás az országban. Hasonló megoldás, amely feljogosította Kijevet az államadósság törlesztésének felfüggesztésére, a 2015-ös szerkezetátalakítási megállapodásban is megvalósult Ukrajna ugyanezen év májusában jogszabályt fogadott el az államadóssággal, az állami garanciával vállalt adósság és a tranzakciók sajátosságairól helyi adósság, a következő év augusztusában elérte a jelentősebb megállapodások hitelezőit, és néhány hónappal később, novemberben bejelentette a megállapodás megkötését. A legutóbbi adósság-átstrukturálási megállapodást még jóvá kell hagyniuk a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak, a mögötte álló technikai problémák megoldása várhatóan heteket vesz igénybe.
A Nemzetközi Valutaalap máris figyelmeztet Ukrajna csődje ellen
A rövid lejáratú fizetésképtelenség azonban kevésbé lenne jelentős hatással Ukrajna hosszú távú hitelfelvételi kilátásaira, mint egy olyan nemteljesítés, amelynél nincs üzlet. A kudarc, vagyis Ukrajna úgynevezett csődje pedig szó szerint azonnal fenyeget. A múlt héten a Fitch amerikai hitelminősítő intézet figyelmeztetett Ukrajna fizetésképtelenségére, és bejelentette, hogy tovább csökkentette [ 3 ] Kijev hitelminősítését „CC”-ről „C”-re , ami azt jelenti, hogy az ország fizetésképtelenné vált, vagy hasonló folyamatban van. .
A Fitch arra is számít, hogy az államháztartási hiány továbbra is magas marad, idén eléri Ukrajna GDP-jének 17,1%-át, és arra figyelmeztet, hogy a védelmi kiadások elérik az ország éves gazdasági teljesítményének 31,3%-át. Az ügynökség várakozásai szerint Ukrajna adóssága 2024-ben a GDP 92,5 százalékára emelkedik.
Új adókat és illetékeket vezetnek be Ukrajnában, de ez a megtizedelt gazdaság szürke zónába való átmenetéhez vezet.
Kijevnek nincs elég pénze sem az adósságok törlesztésére, sem a hadsereg számára. Hivatalosan a fizetésképtelenséget tagadják, de a lakosság komoly anyagi gondokkal küzd. A hatóságok csak új adókat ígérhetnek, és nyugat segítségét remélhetik. Roksolana Pidlasa, a Tanács költségvetési bizottságának vezetője bejelentette [ 4 ], hogy 56 milliárd hrivnyából csak 592 millió maradt a tartalékalapban, amelyet elsősorban védelemre és erődítésre szánnak 2024-ben.
Ukrajna az év végén további 500 milliárddal tervezi a katonai kiadások növelését, ebből négy és fél milliárdnak kellene pótolnia a tartalékot. Kijev döntött a ” lyuk bezárásának ” módjáról , és azt tervezi, hogy másfélről öt százalékra emeli [ 5 ] a katonai adót, és bevezeti a jogi személyekre is, illetve kiterjeszti egyes fizetési tranzakciókra is. Például öt százalék mobiltelefonos fizetésnél, 15 százalék új autó vásárlásnál.
A háború két és fél év alatt megtizedelte az ukrán gazdaságot
A jelenlegi feltételek mellett az ukránok számára nem ” kritikus szükséglet ” az autóvásárlás – magyarázta Szerhij Marcsenko, az ukrán pénzügyminisztérium vezetője. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a tisztviselőnek a felesége tavaly vásárolt egy MINI Coopert [ 6 ] . ” Ha beindul az adóemelési modell, 400-500 milliárd hrivnyával többet kapunk a hadseregnek ” – mondta Jurij Kamelcsuk, a Nép Szolgája párt képviselője, feltételezve, hogy az adófizetők nem mennek be a gazdaság szürke zónájába. . Augusztusban szavaz a képviselő-testület, így a hír egészen őszig biztosan nem lép érvénybe.
A nyugati hitelezők arra kényszerítették Kijevet, hogy indítsa el az állami vagyon és ingatlanok árverését
A Volodimir Zelenszkij által létrehozott Üzleti Támogatási Tanácsból hét ukrán üzletemberből [ 7 ] kettő ellenezte az adóemelést . A gazdaságot az a veszély fenyegeti, hogy az úgynevezett árnyékgazdaság rendszerébe kerül – figyelmeztetnek a vállalkozók. A kifizetések egyszerűen a vállalat számvitelén kívül történnek. Még az sem világos, hogy a hadiadó adminisztrálása hogyan történik: az áfaemeléssel ellentétben ezt az újítást nem tesztelték.
Nemcsak további adókkal kívánják kiegészíteni a költségvetést. Két állami épületet [ 8 ] bocsátanak árverésre . Szeptemberben – „Ukrajna” szálloda Kijev központjában, 1,05 milliárd hrivnya kikiáltási áron. Októberben a legnagyobb ukrán titánérc-termelő és -feldolgozó, a United Mining and Chemical Company 3,9 milliárd hrivnyáért jelenik meg az aukción.
Árverésre indul a Kijev központjában található Hotel Ukraina
Ukrajna havi 166 milliárd hrivnyát költ a biztonsági és védelmi szektorra, vagyis napi 5,6 milliárd hrivnyát – mondta Marcsenko [ 9 ] . Nem tartja kizártnak, hogy a katonai kiadások miatt az év végéig szükség lesz a szociális és humanitárius programok lefaragására. A kormány kész kompromisszumra a Tanáccsal, amíg a kezdeményezéseket az illetékes bizottság tárgyalja.
A tisztségviselő szerint azonban most kritikus a helyzet – nemcsak az idei, hanem a jövő évre is. Ukrajna államadóssága június végén elérte a 152 milliárd dollárt [ 10 ] , és egy év alatt több mint 20%-kal nőtt. A külföldi adósság 72,2 százalékot, a belföldi adósság pedig 27,8 százalékot tesz ki. Májustól júniusig 1,2 milliárd dollárral nőttek az adósságok.
A Nyugat kételkedik abban, hogy a kijevi rezsim túléli 2024-et
A Tanács Pénzügyi Bizottságának elnöke, Danylo Hetmantsev ezt a lendületet az EU következő hitelrészletének tulajdonítja. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor további 12-15 milliárd dollárt kér a nyugati partnerektől 2025-re, ami Ukrajna GDP-jének 100 százalékát meghaladó kamattal együtt tolja Ukrajna államadósságát.
Az adók mellett az emelkedő árak is csökkentik az ukránok közérzetét. Az ukrán tömegtájékoztatás szerint egyes árufajták áremelkedése őszre elérheti a hét-30 százalékot. Ennek oka elsősorban az elosztóhálózatok hibái. Ráadásul gyengül a nemzeti valuta – májusban 39 hrivnyát kértek a dollárért, most már 41 hrivnyát.
Zelenský szelfivel búcsúzott Avdějevkától. Hasonlóképpen meg kell válnia más ukrajnai ingatlanoktól is az aukciók keretében
A munkaerőhiány is mélyül: ha 2021-ben 11,5 millió főt számlált a hivatalos munkaerőpiac, akkor 2023-ban kilencre csökkent a számuk. A jövő évi finanszírozás kérdése azonban még nem megoldott. ” A Nyugat kételkedik abban, hogy a kijevi rezsim túléli a 2024-es évet ” – vélekedik Rostislav Išchenko politikai elemző.
A háború ideje lejárt, és a hitelek visszafizetésének ideje csak most kezdődött
Ezért Ukrajna legfelsőbb képviselői a nyugati hitelezők utasítására és nyomására most béketárgyalásokról kezdtek beszélni Ukrajna legalább egy részének megőrzése érdekében , amelyen továbbra is támogatják és privatizálják az ukrán állami vagyont. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna még a távoli jövőben, békeidőben sem fogja tudni kifizetni minden adósságát. Csak hát a nyugati hitelezők 2022-ben 2 év törlesztési haladékot adtak Ukrajnának, és ez volt az a határidő, ameddig Ukrajna katonailag is megoldhatta az ukrajnai konfliktust.
Larry Fink, a BlackRock befektetési óriásvállalat vezetője, amely Ukrajna legnagyobb magánhitelezője
A tavalyi offenzíva kudarcot vallott, és lejárt az idő. A BlackRock hitelezői a kijevi Bankova utcai elnöki palota ajtaján kopogtatnak. Ukrajnának nincs pénze. De vannak olyan vagyontárgyai, amelyeket aprópénzért elkezdhet eladni külföldi üzletembereknek. Luxusszállodák, üzletek és üzemek, infrastruktúra… mindez még állami tulajdon, de hamarosan magánkézbe kerül. Ez a valóság. A háború ideje véget ér, és eljön a számonkérés ideje. Ukrajnát felosztják, majd leborotválják. Vagy fordítva, először leborotválják, majd felosztják. A sorrend nem igazán számít. Mindkettő elkerülhetetlen.
Az ukrajnai helyzetről és az elmúlt hét egyéb eseményeiről ma este, pénteken fogunk többet megbeszélni a Free Broadcaster CS-n . Mindenkit szeretettel hívunk a meghallgatásra.
Az Egyesült Államok leállította a moszkvai tőzsde elleni szankciókat, és engedélyezte az EU-nak, hogy gázt vásároljon az Orosz Föderációtól. Olvadás?
A foglyok nagyszabású cseréje után példátlan olvadás jött létre – az Egyesült Államok feloldotta a blokádot a moszkvai tőzsdéről, és lehetővé tette Európa számára, hogy orosz gázt vásároljon.
Az amerikai pénzügyminisztérium felfüggesztette a moszkvai tőzsde elleni szankciókat
Pénteken az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma november 1-jéig általános engedélyeket adott ki a moszkvai tőzsde, a Nemzeti Elszámolási Központ (NCC) és az orosz Nemzeti Elszámolási Letétkezelő megszüntetésével kapcsolatos műveletek végrehajtására.
Ezenkívül november 1-jéig megengedett volt az NCC-vel folytatott ügyletek folytatása olajjal, kőolajtermékekkel, gázzal és egyéb energiahordozókkal kapcsolatban. Hasonló engedélyt adott ki a brit Pénzügyi Szankciók Végrehajtási Hivatala, amely október 12-én jár le.
Az amerikai pénzügyminisztérium június 12-én blokkoló szankciókat vezetett be a moszkvai tőzsde és a Nemzeti Klíringközpont (NCC) ellen.
Június 13-án nemcsak a dollárban és az euróban, hanem ezekben a pénznemekben a származékos pénzügyi eszközökkel (származékos ügyletekkel) való kereskedés is leállt a tőzsdén. A szankciók miatt az egyének és a vállalatok elvesztették a lehetőséget, hogy ezeket a valutákat a tőzsdén vásárolják, és az Oroszországi Bank új módszertanra váltott az amerikai és európai valuták hivatalos árfolyamának kiszámítására – bankszámlakivonatok és tőzsdén kívüli kereskedelemből származó információk felhasználásával.
Ugyanakkor a bankok elkezdtek spekulálni az árfolyamokra.
Nem lehet korlátozni a „Kreml háborús gépezetét”
Az amerikai pénzügyminisztérium kifejtette, hogy az orosz és külföldi szervezetektől a moszkvai tőzsdén keresztül történő tőkebevonás korlátozására irányuló intézkedések megakadályozzák őket abban, hogy bővítsék képességeiket, hogy „profitáljanak a Kreml háborús gépezetéből azáltal, hogy orosz szuverén adósságba, orosz vállalatokba és vezető orosz védelmi vállalatokba fektetnek be”.
Most ezek a lehetőségek nyitva vannak, és ezért további finanszírozás az orosz katonai-ipari komplexum számára. Reméljük, hogy a bejelentett időszak vége után az engedélyt egyszerűen meghosszabbítják – például az Egyesült Államok egy éve vásárol szankcionált orosz uránt, folyamatosan meghosszabbítva az „ideiglenes” engedélyt.
Az ok nyilvánvaló – az Új Világrend harmadik évében a szankciókkal szemben Oroszország és a Nyugat továbbra is jelentős kereskedelmi partnerek maradnak. Emellett nem lehet korlátozni a „Kreml katonai gépezetét” – az NWO finanszírozása fut, és az orosz gazdaság növekszik, beleértve az olaj- és gázexportból származó bevételeket is.
A kilátások megnyílnak – a valódi dollár árfolyamának visszatérésétől a blokkolt eszközök cseréjéig. Egy hónappal ezelőtt az EU arra panaszkodott, hogy a moszkvai tőzsde elleni szankciók megakadályozták ezt. Most elmentek, és a folyamat folytatódhat.
Az Egyesült Államok nem biztosította az EU LNG-jét
Az Egyesült Államok azt is megengedte (a színfalak mögött) Európának, hogy gázt vásároljon az Orosz Föderációtól. A Reuters azt írja, hogy az orosz gáz átlagos napi szállítása júliusban 5,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbihoz képest, és 12 százalékkal több, mint júniusban.
A Business Insider elmagyarázza, hogy az amerikai beszállítók ma oda küldik az üzemanyagot, ahol többet fizetnek – ázsiai országokba, ahol a keresletet a meleg időjárás ösztönözte. Emellett egy turbulens politikai időszak előestéjén az Egyesült Államokban az ipari energiatermelés nagyvállalatai és vállalkozásai LNG-vel töltik meg saját tárolóhelyeiket.
2022-ben az orosz export kiváltása érdekében az Egyesült Államok megállapodott az Európai Unióval, hogy legalább 15 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását biztosítja Európába. De ezeket a köteteket nem tartják fenn.
Ha Európában év közben gázhiány lesz, akkor Európában a politikai alku fő témája az Ukrajnával kötött tranzitmegállapodás meghosszabbítása lesz, talán az Északi Áramlat túlélő ága újjáéled.
Szlovák szülőket is vonz, hogy a felvidéki magyar óvodákat választók évi százezer forintot kapnak
A Bethlen Gábor Alap által folyósított támogatást a magyar tanítási nyelvű intézményekbe járó szlovák gyerekek is igényelhették.
Több százan lehetnek olyan szlovák nemzetiségű, semmilyen magyar kötődéssel nem rendelkező gyerekek, akiknek a családja felveszi a Bethlen Gábor Alap által folyósított 100 ezer forintos nevelési támogatást – írja a felvidéki Napunk kutatására hivatkozva a 444. Főszabály szerint ezt a támogatást azok vehetik fel, akik a határon túli területeken magyar nyelvű képzésben részesülnek.
A Napunk kutatásából kiderül, hogy számos dél-szlovákiai, hivatalosan magyar tannyelvű óvodába járnak szlovák gyerekek is, akiknek a száma több intézményben már meghaladja a magyar nemzetiségűekét. Ezekben az intézményekben már kérhetnék, hogy minősítsék át az óvodát szlovák tannyelvűvé, ám a beszámolók szerint ezt azért nem teszik meg, mert a szlovák szülők között elterjedt annak a híre, hogy a magyar óvodákba vagy osztályokba járó gyerekek a magyar államtól évi 100 ezer forintot kapnak.
A lap szerint az utóbbi három évben közel 2000 szlovák nemzetiségű gyerek járt magyar nevelési nyelvű óvodába Dél-Szlovákiában. Az adatok összesítése után a Napunk kereste az üggyel kapcsolatban a Bethlen Gábor Alapot, de nem kaptak választ.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára 2023-ban arról beszélt, bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskolákban, valamint főiskolákon és egyetemeken összesen 220 ezer felnőtt és fiatal részesült ebben a támogatásban. (HVG)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…számos dél-szlovákiai, hivatalosan magyar tannyelvű óvodába járnak szlovák gyerekek is, akiknek a száma több intézményben már meghaladja a magyar nemzetiségűekét…”
ÉRTSD: EZEKNEK A RAJKÓKNAK A TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE MORE SZÁRMAZÁSÚ! (Persze qrmányunk és a NER – számára ez egyáltalán nem aggályos, sőt…!)
A vajdabanda a MI PÉNZÜNKÖN VÁSÁROLJA FEL A KÜLFÖLDI SZAVAZÓI BÁZISÁT! Kerül-amibe kerül alapon! Hiszen ők CSAK KIFIZETIK a vételárat, amit mi dobunk össze!
A török elnököt honfitársainak nagyon komolyan kell venniük, figyelmeztet Izrael volt ankarai nagykövete, miután nemrégiben fenyegető nyilatkozatokat tett Izraelnek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh meggyilkolását követően július 28-án, vasárnap azt javasolta, hogy Törökország beléphet Izraelbe, ahogy azt a múltban a líbiai és hegyi-karabahi konfliktusokban tette.
Ahogy a közel-keleti helyzet tovább romlik, az izraeli-Hamász gázai háború és a Hezbollah elleni északi háború növekvő fenyegetése közepette Erdogan újra bekerült a közel-keleti képbe.
Az országa védelmi iparát dicsérő beszédében beszélt Törökország beavatkozásáról, de nem volt hajlandó részletezni a beavatkozás típusát.
Az Izrael elleni török invázió lehetőségét és a török vezető nyilatkozatait kommentálva Alon Lille, a volt külügyminisztériumi igazgató és Izrael korábbi törökországi nagykövete nem rejtette véka alá aggodalmát.
„Ez azt sugallja, hogy megpróbálhatja növelni a katonai segélyt, hogy megerősítse a palesztinokat a harcukban, mind a Hamász, mind a Ciszjordániában harcolók számára,” – mondta Dr. Söderberg. Alon Lille az izraeli rádióban, a Radio North 104.5FM-en.
„Korábban megkísérelte ezt, amikor felállított egy főhadiszállást Törökországban, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy katonai műveleteket hajtson végre, fegyvereket csempésszen és pénzt utaljon át fegyverek vásárlására,” –tette hozzá az izraeli diplomata.
Ugyanakkor világossá tette, hogy nem valószínű, hogy török katonákat küldene Izrael megszállására, bár úgy véli, hogy Erdogan köztudottan „irracionálisan cselekszik”, mondta Alon Lille.
„Úgy gondolom, hogy nagyon komolyan kell vennünk őt, mivel sok más fenyegetését is végrehajtotta, például elvágta a kereskedelmet Izraellel. Már most megpróbál segíteni a palesztinoknak azzal, hogy az áldozatokat törökországi kórházakba küldi, és minden bizonnyal megtalálja a módját, hogy pénzt utaljon át nekik,” – jegyezte meg.
„Véleményem szerint az ellenünk harcoló erőket fogja megerősíteni, akár pénzküldéssel, akár az egyiptomi határon való átcsempészettel. Egyébként jelentősen javította kapcsolatait Egyiptommal, beleértve a Ciszjordániába irányuló csempészetet is, és Jeruzsálemben mindig is jelen volt, bár közvetve.
Lehet, hogy Erdogan nem küld csapatokat Izrael ellen, de Lille nem zárta ki, hogy a török csapatok szélesebb körben beavatkoznak a háborúba.
„Ha valami jelentős történik Libanonban, Erdogan minden izraeli belépést Libanonba félúton lát,” – mondta, hozzátéve, hogy így „erőket küldhet Libanonba„, ahogy „a múltban is tette, beleértve rombolók és hadihajók küldését a libanoni felségvizekre”.
A tapasztalt izraeli következtetése valószínűleg nem tetszene Tel-Avivnak, hangsúlyozva, hogy normális esetben „ha megfelelő helyzetben lennénk, meg kellene szakítanunk vele [Erdogannal] a kapcsolatot. Van azonban diplomáciánknak egy nagy gyengesége: nem kényszeríthetjük arra, hogy csak a nyilatkozatokért fizesse meg az árat, így hatékonyan kihasználja a helyzetet.”
A török és izraeli tisztviselők közötti szóbeli konfrontációk a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh meggyilkolását követően példátlan méreteket öltenek a diplomáciai normák tekintetében.
Erdogan Tel-Aviv elleni fenyegetései észrevétlenek maradtak Israel Katz izraeli külügyminiszter számára, aki a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy Erdogan átvette a demokráciát, és diktatúrává változtatta, csak azért, hogy támogassa a Hamász gyilkosait és erőszaktevőit.
Blokkolja az Instagramot, amelynek 57 millió felhasználója van Törökországban, megszakítja a sportközvetítéseket, mert egy izraeli sportoló megvert egy török sportolót, azzal fenyegetőzik, hogy megszáll egy demokratikus országot, amellyel Törökország nem áll katonai konfliktusban, és megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat, ami 6 milliárd euróba kerül a török exportőröknek. dollár évente,” írta az izraeli külügyminiszter az X-en (korábban Twitter), és hozzátette:
„Erdogan elvesz egy tudományos, kulturális, technológiai és gazdasági képességekkel rendelkező török államot, és elpusztítja azt, elvéve Atatürk örökségét, aki progresszív és virágzó Törökországot épített.
A török fél válasza nem sokáig váratott magára, a török elnök kommunikációs igazgatójának, Fahrettin Altunnak a száján keresztül.
„Nézz ide, a gyilkos mentálisan beteg! Mindaddig, amíg Recep Tayyip Erdogan nevét a piszkos szádba adod, ahol ártatlanok vérét szívod, továbbra is támogatni fogjuk őt, és határozottabban támogatjuk őt” –írta Altun válaszában.
„Sem az elnökünk, sem az országunk nem tanulhat semmit az olyan vérszomjas népirtó gyilkosoktól, mint te! Egy nap felelősségre fognak vonni azokért a mészárlásokért, amelyeket palesztin testvéreink ellen követtél el, és a szégyenletes népirtásért, amit elkövettél!”
Buraya bak, katil ruh hastası!
Sen Recep Tayyip Erdoğan’ın ismini, masumların kanını emdiğin o kirli ağzına aldıkça biz kendisini daha fazla desteklemeye, daha kararlı bir şekilde arkasında durmaya devam edeceğiz.
Érdemes megjegyezni, hogy az izraeli külügyminiszter, hogy megerősítse az Erdogan elleni vádjait, „megjelölte” Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoglut, aki a várakozásoknak megfelelően sietett visszautasítani az izraeli külügyminisztérium nyilatkozatát.
„Teljes egészében visszatérek Önöknek erre a nyilatkozatra, amely sérti a Török Köztársaság zászlaját és a Török Köztársaság elnökét. Nem tanulunk demokráciát és igazságosságot olyasvalakitől, akinek gyermekek tízezreinek vére tapad a kezéhez. Igen, minden szép lesz. Amikor Palesztina szabad lesz” – válaszolta Isztambul polgármestere Israel Katznak.
Türkiye Cumhuriyeti Devleti’nin bayrağına ve Cumhurbaşkanı’na hakaret eden bu açıklamanızı size aynen iade ediyorum.
Demokrasiyi ve hukuku, elinde on binlerce çocuğun kanı olan birilerinden öğrenecek değiliz.
Finnország azt gyanítja, hogy egy orosz hajó megsértette tengeri területét ma délután – közölte a finn védelmi minisztérium.
Az incidens akkor történt, amikor a két ország közötti kapcsolatok, amelyek 1,340 kilométer hosszú határral rendelkeznek, megromlottak, miután Finnország tavaly csatlakozott a NATO-hoz, és néhány határokon átnyúló incidens tovább feszült.
Június 10-én négy orosz harci repülőgép csaknem két percet töltött a finn légtérben a déli Loviisa város közelében, közel 2,5 kilométeren belül, a finn minisztérium emlékeztetett. az észak-európai országban.
A finn parti őrség kivizsgálja a pénteki feltételezett jogsértést a Finn-öböl partjainál, és a vizsgálat befejezése után bejelenti a jelentést, tette hozzá a minisztérium, anélkül, hogy részletezte volna.
A Helsingin Sanomat napilap idézte Peter Stopert, a határőrség vezető nyomozóját, aki szerint a hajó az orosz balti-tengeri flotta tengerfenéki kutatóhajója volt. Stopper elmondta a lapnak, hogy egy finn határőrhajó kísérte ki a hajót a területről, és az incidens majdnem hét percig tartott.
Az ország 2023 decemberében lezárta Oroszországgal közös szárazföldi határát, Helsinki pedig azzal vádolta Moszkvát, hogy az észak-európai ország destabilizálása érdekében szervezi meg az irreguláris migránsok érkezését. A menedékkérők beáramlása arra késztette Finnországot, hogy július közepén elfogadott egy vitatott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a határőrök számára, hogy megtagadják a belépést az ország keleti határára érkező utolsóktól anélkül, hogy megvizsgálnák kérelmüket.
A finn külügyminisztérium felvette a kapcsolatot Oroszország helsinki nagykövetségével, és magyarázatot kért a felségvizek feltételezett megsértésével kapcsolatban.
A libanoni Hezbollah fegyveres csoport vezetője, Hassan Nasrallah ma azt mondta, hogy az Izraellel folytatott háború új szakaszba lépett, figyelmeztetve, hogy a csoport minden bizonnyal válaszolni fog a Hezbollah egyik magas rangú parancsnokának izraeli támadással történő meggyilkolására.
Hassan Nasrallah megismételte azt az állítását, hogy a csoport nem felelős a szombati halálos rakétatámadásért, amely gyermekeket ölt meg a megszállt és annektált Golán-fennsíkon. Azt mondta: „A Hezbollah beismerné, ha hibát követett volna el, és civileket ölt meg.”
A síita csoport vezetője először szólalt fel Ismail Haniyeh Hamász vezető meggyilkolása és a síita csoport parancsnokának, Fuad Shukrnak a halála óta, akit kedd este öltek meg egy izraeli csapásban Bejrút déli külvárosában.
Izrael Shukrt hibáztatta a támadásért, amely szombaton 12 gyermek és tinédzser halálát okozta Majdal Shamsban, a megszállt és annektált Golán drúz városában.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
