A közlemény szerint egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll.
“Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek” – fogalmaztak.
Hangsúlyozták, hogy az uniós országokban nem létezik a magyarhoz hasonló garantált bérminimum rendszer, ezért az összehasonlítást megfelelő módszertan alkalmazásával érdemes megtenni, így a minimálbér mellett a garantált bérminimumot is szükséges figyelembe venni, különös tekintettel arra, hogy garantált bérminimumban több mint kétszer annyian részesülnek, mint minimálbérben.
Kifejtették, hogy mára hazánkban a legkisebb keresetek 2010-hez képest több mint 3,6-szorosukra emelkedtek, amelynek köszönhetően Magyarországon a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimum pedig 326 ezer forint, az effektív minimálbér összege pedig mintegy 306 ezer forintot ér el.
A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát – áll a közleményben. – írja a tudas.hu.
„Az óvatossági motívum lassabban oldódik, még akkor is, ha reálbérekben növekedés könyvelhető el. Ezt mindenki láthatja a kiskereskedelmi forgalomban, nem olyan felpattanás történik, mint ahogy azt korábban vártuk. Megjegyzem: ezt az ipari termelés legutóbbi adatai alá is támasztják, a magyar lakosság teljesen racionálisan viselkedik, az óvatosság indokolt” – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter július derekán nyilatkozta az Indexnek.
Kedden pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismét fontos adatokat publikált: júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,7, naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Ugyanakkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. Ebből egyértelműen látszott, hogy a felpattanás még várat magára, az óvatossági motívum pedig tényleg lassabban oldódik.
Megtakarít a magyar lakosság
Érdemes a kiskereskedelmi adatokat kontextusban, az egész gazdaságot figyelembe véve megvizsgálni. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a tények azt mutatják, hogy a gazdaság tudna növekedni, de egyes tényezők visszafogják. A külső kereslet hosszabb ideje gyengélkedik, amely visszatükröződik egyrészt az exportadatokon, másrészt az ipari termelésen keresztül, de közvetve az ipari beszállítókat és az ipart támogató szolgáltatószektort is korlátozza.
Ezen felül a béremelkedés és a jövedelmi helyzet javulása is csak kis részben csapódik le a fogyasztási adatokban a háztartások óvatossági motívuma miatt. A másik oldalról viszont ezen tényezők rejtik a növekedési potenciált is, a hírek alapján az iparban a kapacitáskihasználtság csupán 70 százalékos, vagyis a külső kereslet pozitív fordulata hamar le tudna csapódni a vállalatoknál, illetve az óvatossági motívum gyors oldódása is érdemi lendületet tudna adni a gazdaságnak.
Az elemző szerint ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem akar magára találni, éves bázison kismértékben, 2,6 százalékkal nőtt a forgalom volumene, ugyanakkor a havi adatok ismét csak stagnálást jeleznek. Bár éves szinten nőtt az élelmiszer-forgalom és a nem élelmiszer-kiskereskedelem is, havi alapon előbbi csökkent, utóbbi pedig növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül éves szinten eltérő folyamatok látszódnak: a csomagküldő és internetes forgalom húzza továbbra is ezt a szegmenst, amely mellett a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer forgalmát kell kiemelni, de már a ruházati cikkek és bútorok, műszaki cikkek forgalma is növekedést jelez éves alapon. „Ez arra utal, hogy még ha lassan is, de fokozatosan oldódik az óvatossági motívum, a háztartások növelik nem létfontosságú kiadásaikat, azonban még ezzel együtt is, a kereslet összességében visszafogottnak tekinthető” – összegezte Molnár Dániel.
Az elemző szerint A háztartások a fogyasztás helyett jelentős részben megtakarításaikat növelik.
A háztartások pénzügyi vagyonát illetően egyelőre csak első negyedéves adatok állnak rendelkezésre. Az első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 4019 milliárd forinttal emelkedett, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint elérte a GDP 113,2 százalékát.
Molnár Dániel szerint a növekedés két részből áll: egyrészt átértékelődésből, másrészt tranzakciókból. Utóbbi a lényegesebb, a háztartások a megelőző negyedévhez képest 1602 milliárd forinttal növelték pénzügyi eszközeiket, elsősorban részvényeket, részesedéseket vásároltak, azonban 500 milliárd forint értékben növelték betét- és készpénzállományukat, és 200 milliárd forintot meghaladóan kötvényállományukat is.
Csak viszonyításképpen az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el júniusban. Vagyis az első negyedévben a háztartások nagyságrendileg annyival növelték pénzügyi vagyonukat, amekkora összeg egy hónap alatt elköltésre kerül a kiskereskedelemben.
Molnár Dániel véleményét Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője is osztja. Szerinte a kiskereskedelem mutat egy stabil éves alapú növekedést, ugyanakkor havi alapon most inkább stagnálás látszik.
A kétoldalú magyar gazdaság
A Gránit Alapkezelő elemzője szerint, ha figyelembe vesszük a keresetek értékének emelkedését – amire még később visszatérünk –, illetve hogy a nyugdíjak reálértéke is nőtt, akkor lehetne erőteljesebb a növekedés. „A kiskereskedelmi forgalom volumene az első félévben 2,7 százalékkal bővült, miközben a keresetek reálértéke tizedével emelkedett. Ennek azonban a háztartások nagyjából a felét inkább megtakarítják, részben visszapótolva azt, amit a korábbi magas infláció elvitt, részben pedig óvatosak. Tegyük hozzá: ha van megtakarítás, az önmagában nem rossz, csak a gazdasági növekedést nem segíti, amire pedig a mostani helyzetben szükség lenne” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.
Regős Gábor szerint vannak biztató adatok a mostani kiskereskedelmi adatokban: a magas infláció idején kialakult lefelé vásárlás mérséklődik, a jelek szerint valamelyest elkezdjük keresni a jobb minőségű termékeket is. Erre utal, hogy a júniusi adatok szerint az élelmiszer-forgalom 3,2 százalékkal nőtt, miközben a nem élelmiszerek között a használt áruk forgalma 5,2 százalékkal csökkent.
Egyébként a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a gazdaság helyzete a közgazdaságtanban gyakran alkalmazott „egyfelől-másfelől” értékeléssel írható le. Vannak kétségkívül pozitív fejlemények: míg tavaly még az volt a kérdés (és sokan kételkedtek benne), hogy az infláció az év végére eléri-e az egy számjegyű szintet, addig most tartósan a jegybanki célsávban van. Szintén jó hír – és a várakozásokat meghaladja – a reálkeresetek növekedési dinamikája: december óta folyamatosan 10 százalék körüli reálbér-emelkedést látunk éves alapon, ami segít a fogyasztás növekedésében.
Azonban a második negyedéves GDP-adatok a várttól elmaradtak, emiatt a kormányzat – jogosan – a korábbinál alacsonyabb GDP-növekedést vár az idei évre, ennek mértéke 1,5 százalék körül, jó esetben némileg e felett alakulhat. Igaz azonban, hogy az éves alapú növekedés meghaladta az uniós átlagot és a jobbak között van, de a negyedéves alapú 0,2 százalékos visszaesés semmiképpen sem jó adat. „Ugyanakkor ezek a számok rámutatnak a probléma egyik forrására is” – összegezte Regős Gábor.
Európa szenved a háborútól
Az Európai Unió gazdasága negyedéves alapon mindössze 0,3, míg éves alapon 0,7 százalékkal nőtt, ami bár az elmúlt negyedévekhez képest nem rossz adat, de az Egyesült Államokban mért negyedéves alapú 0,7, illetve 3,1 százalékos bővüléséhez képest eléggé harmatos – és még az Egyesült Államokban vannak felerősödött recessziós félelmek. Regős Gábor szerint külön kiemelhetjük Németországot, ahol a gazdaság negyedéves és éves alapon is 0,1 százalékkal csökkent.
márpedig Magyarország a német gazdasághoz ezer szállal kötődik, így az ipar teljesítményét is korlátok közé szorítja.
És itt érdemes megjegyezni, amire Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza hívta fel lapunk figyelmét, aki úgy véli, „óvatos kilábalás látható”. Szerinte minden feltétel adott, hogy magasabbra kapcsoljon a fogyasztás. „A kereslet eltolódott a szolgáltatások felé, ezért nem árucikkeket vásárolnak az emberek, ez viszont hátráltatja az ipari szektort.” A tárca vezető elemzője kiemelte, hogy ez a trend nem magyarspecifikus, európai szinten is megfigyelhető. „Most kevésbé a boltokban, inkább szolgáltatásokat vásárolnak az emberek” – összegezte az Indexnek Suppan Gergely.
De miért mondja a kormány, hogy az igazi helyreállításhoz békére van szükség? A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint azért, mert a háború lezárása egyrészt rögtön javítaná a bizalmi indexeket és így végül a fogyasztást. Másrészt a magas nyersanyagárak versenyképességi problémákat eredményeznek. Ha lezárulna az orosz–ukrán konfliktus, akkor a kockázati felárak kiesnének a termékekből és természetesen az energiaárakból. Így végül alacsonyabb árszintek mellett a természeténél fogva többet költenének az emberek, azontúl, hogy kevésbé spórolnának egy esetlegesen negatív jövőkép miatt.
Suppan Gergely arra is rávilágított, hogy Európa és azon belül Németország, Ausztria és Spanyolország szintén „köhög” és bajlódik a fogyasztással: az euróövezet kiskereskedelmi forgalma 2024 júniusában havi szinten – a májusi 0,1 százalékos növekedés után – 0,3 százalékkal csökkent, ami meghaladta a 0,1 százalékos elemzői előrejelzéseket. Éves szinten a kiskereskedelmi forgalom 0,3 százalékkal csökkent, ami a piacot is meglepte; a konszenzus ugyanis 0,2 százalékos növekedés volt.
Elképesztő bérdinamika látható
Mind a három elemző kiemelte, hogy a bérekben Magyarországon óriási emelkedés látható. Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el, 16,9, illetve 17,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Molnár Dániel szerint a bérek jelentős mértékben nőttek az elmúlt időszakban, az idei év első 5 hónapját tekintve az átlagbér szintjén 14,2 százalékkal, ebben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a munkavállalók javuló alkupozíciója, valamint a költségvetési szférát érintő bérfejlesztések (pedagógus, egészségügyi szakdolgozó) játszottak szerepet. Mindeközben az infláció 4 százalék alatt alakult, vagyis jelentős mértékben növekedett a fogyasztók vásárlóereje is.
A béren túli jövedelmek, mint a tulajdonosi jövedelmek vagy a nyugdíjak ennél ugyan kisebb ütemben emelkedtek, de ezzel együtt is a rendelkezésre álló jövedelmek is 10 százalék feletti bővülést mutatnak. Vagyis lenne miből költenie a háztartásoknak, azonban egyelőre ezt nem teszik meg, továbbra is óvatosak és a fogyasztás helyett inkább megtakarítanak, visszaépítik az elmúlt időszakban részben felélt tartalékaikat. Ez abból a szempontból kedvező, hogy válság idején a háztartások megtakarítása jelenti a legbiztosabb védőhálót, viszont a kilábalás időszakát elnyújthatja
– összegezte a Makronóm Intézet elemzője. Azonban hangsúlyozta, a háztartások fogyasztási kiadása adja a GDP-nek nagyságrendileg a 60 százalékát, így a növekedés szempontjából kiemelten fontos, mennyit költenek a fogyasztók és így mekkora keresletet teremtenek a magyar vállalatoknak, amely végeredményképp a munkaerőpiaci helyzetre is hatást gyakorol.
A költségvetés egyik legfontosabb bevételi tétele az általános forgalmi adó, amely erőteljesen kapcsolódik a fogyasztáshoz, de ha az óvatossági motívum miatt lassul a növekedés, az a többi tételsoron kiesést eredményezhet, amely amellett, hogy növeli a hiányt, korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét is a gazdaság ösztönzésére.
Regős Gábor szerint a lakosság konjunktúraérzete az elmúlt időszakban határozottan javult, akár a 2022-es háború kitörését és az energiaárak elszabadulását követő, akár a 2023-as magas inflációs időszakhoz képest. Azonban a helyzetmegítélés továbbra is inkább negatív, csak már nem annyira negatív, mint korábban – a különböző konjunktúrafelmérésekben a legtöbb kérdésre több negatív, mint pozitív válasz érkezik.
Összességében a hangulat javul, de van még tér a javulásra.
A Makronóm Intézet elemzője szerint a különböző felmérések szerint a fogyasztói bizalom habár a 2022-es mélypontja óta érdemben javult, továbbra is jelentősen elmarad a 2019-es szintjétől. „Ez ugyanakkor nem jelent meglepetést, a magyar fogyasztók kapcsán hosszabb időtávon is megfigyelhető, hogy a bizalom válságok idején érdemben bezuhan, majd azt követően csak lassan áll helyre, akár régiós összehasonlításban is nézve” – összegezte Molnár Dániel. „Vagyis nálunk a fogyasztók emlékezetében hosszabb távon is fennmarad a bizalmatlanság a gazdasági kilátásokat illetően, amely így lassítja a kilábalás folyamatát is” – pontosan, ahogy arra Varga Mihály is felhívta a figyelmet.
– írja terjedelmes, MINDENT MEGMAGYARÁZÓ CIKKÉBEN az index.hu.
