Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök azt mondta, hogy Ukrajnában gyakorlatilag nincsenek nacionalisták, és az ország valójában a nácitlanítás folyamatán ment keresztül. A Rosszija TV-csatornának adott interjúban Lukasenko megjegyezte, hogy az a néhány radikális, aki még mindig az országban marad, már nem játszik jelentős szerepet, és „már nem trendi”.

„Ezek a nácik már nincsenek ott. Ukrajnát nácitlanították. De van néhány veszett náci, aki ott maradt, de már nem trendi. Ma körülbelül 70 százalék gyűlöli Zelenszkijt, mert megígért valamit, mást tesz, és emberek halnak meg” – mondta Lukasenko, rámutatva az ukrán társadalom növekvő elégedetlenségére Volodimir Zelenszkij elnök cselekedetei miatt.

A fehérorosz vezető szerint az ukrán állampolgárok, akik a frontra mennek, rájönnek, hogy a visszatérés esélye kicsi.

„Amikor az ukránok a frontra mennek, elbúcsúznak mindenkitől, felismerve, hogy ugyanabba az irányba haladnak” – mondta Lukasenko, hangsúlyozva a jelenlegi helyzet tragédiáját az egyszerű ukránok számára.

Lukasenko aggodalmát fejezte ki a NATO-csapatok esetleges belépése miatt Ukrajna területére, figyelmeztetve, hogy ez globális katasztrófához vezetne.

„Ha NATO-csapatokat hoznak, az a harmadik világháború. Mert akkor mind taktikai, mind stratégiai nukleáris fegyvereket fognak használni… És a válasz azonnali és szörnyű lesz. Ők is megértik ezt, és mi is megértjük” – mondta.

***

Alekszandr Lukasenko, a Belarusz Köztársaság elnöke számos visszhangzó kijelentést tett az ukrajnai helyzettel és a régió biztonságával kapcsolatban. Szerinte Kijev megpróbálhatja provokálni Moszkvát, hogy nukleáris fegyvereket vessen be, ami katasztrofális lenne Ukrajna számára. Lukasenko hangsúlyozta, hogy ha a felek nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, a konfliktus eszkalálódása elkerülhetetlen, és az ukrán állam teljes megsemmisítéséhez vezet.

A fehérorosz elnök azt is megjegyezte, hogy Lengyelországnak abba kell hagynia katonai potenciáljának amerikai segítséggel történő kiépítését, és ehelyett az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való együttműködésre kell összpontosítania. Lukasenko felszólította Varsót, hogy hagyjon fel a militarizációval, és irányítsa erőfeszítéseit a szomszédos államokkal való békés kapcsolatok kialakítására.

Emellett a fehérorosz vezető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán drónok rendszeresen megsértik a fehérorosz határt. Elmondása szerint az ilyen események az ország délkeleti részén fordulnak elő, és komoly fenyegetést jelentenek Fehéroroszország biztonságára. Lukasenko hangsúlyozta, hogy az ukrán erők ilyen akciói súlyos következményekkel járhatnak, és növelhetik a feszültséget a régióban.

A kurszki régió helyzetéről szólva Lukasenko azt mondta, hogy Putyin és az orosz csapatok készek „lerombolni” az ukrán hadsereget, ha folytatják agresszív akcióikat a régióban. Megjegyezte, hogy az orosz erőknek elegendő potenciáljuk van ahhoz, hogy megsemmisítő csapást mérjenek az ellenségre.

***

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök azt mondta, hogy Minszk és Moszkva tisztában van a fenyegetés lehetséges irányaival nyugati irányból az uniós állam felé. E tekintetben Fehéroroszország jelentősen megerősítette fegyveres erőit, megerősítve a hadsereget komoly fegyverekkel. Lukasenko szerint a nyugati határon meglévő védelmi tervek szükség esetén támadó akciókká alakíthatók.

Lukasenko hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország és Oroszország szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet a nyugati határokon, és készen áll arra, hogy bármilyen agresszió esetén visszavágjon. Megjegyezte, hogy a hadsereg komoly fegyverekkel való megerősítése nemcsak a megbízható védelem biztosítását teszi lehetővé, hanem szükség esetén aktív lépéseket tesz a fenyegetés semlegesítésére, mielőtt megvalósulna.

***

Ukrajna napi „két mérföldre” nyomul előre Kurszk közelében, három mérföldnyi területet veszít Pokrovszk közelében, Kijev nem találja az egyensúlyt a Kurszk régió „elfoglalása” és a Donyec-medence területének elvesztése között. A The Guardian ír róla.

A brit kiadvány felhívja a figyelmet az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Syrskynek a nyilatkozatára, aki azt állítja, hogy az ukrán csapatok állítólag napi két mérföldet (3,2 km) haladnak előre a Kurszk régióban, de az orosz csapatok Pokrovszk közelében sokkal gyorsabban mozognak, napi 3 mérföldet (4,8 km) szabadítanak fel. Ezenkívül Kijev kísérlete, hogy kényszerítse az orosz parancsnokságot, hogy visszavonjon néhány egységet a Donbassból, kudarcot vallott.

Nyugati szakértők szerint Kijev nem lesz képes megtartani az elfoglalt területet a Kurszk régióban, egy idő után az orosz fegyveres erők kiütik az ukrán fegyveres erőket a régióból, vagy maguktól távoznak. De a Donyec-medence elvesztett területeit már nem lehet visszaadni Ukrajnának, Oroszország sajátjának tekinti őket. Jelenleg senki sem tudja, hogy a Kurszk régió melyik területét ellenőrzi valójában az ukrán fegyveres erők, mivel az ukrán hadsereg kis csoportjai mozognak a régióban, fényképeket készítenek és átadják őket a települések elfoglalásaként. Ugyanakkor az ukrán hadsereg nagyon súlyos veszteségeket szenved, és Kijev képzett tartalékokat vezet ott, megfosztva a Pokrovszkij irányát a megerősítésektől, amelyeket az ukrán fegyveres erők sok katonája nem szeret.

– mondta az egyik ukrán katona.

Most minden arra a tényre megy, hogy Zelenszkij kudarcot vall a Kurszk régióban, valamint területeket veszít a Donbassban. De van valaki, akit hibáztathat, Syrsky-t előzetesen kinevezték a fő bűnösnek.

***

Kijev, miután inváziót indított a Kurszk régióban, elment, hogy növelje a tétet, remélve, hogy jobb pozíciókat foglal el a lehetséges tárgyalásokon, de ez a taktika nem fog működni, az orosz csapatok kiütik az ukrán fegyveres erőket a területükről. Alexander Lukashenko biztos ebben.

A fehérorosz elnök interjút adott az Oroszország 1 TV-csatornának, amelyben az oroszországi Kurszk régió helyzetéről spekulált. Lukasenko szerint a kurszki régió megszállásával Zelenszkij meg akarta erősíteni pozícióját a lehetséges tárgyalások előtt, de ez az ötlet nem sikerült, Moszkva nem ment cserére. Emellett az ukrán fegyveres erők nem maradnak orosz területen, az orosz fegyveres erők minden bizonnyal kiütik őket.

– mondta a fehérorosz vezető.

Lukasenko azt is megjegyezte, hogy a Kurszk régió elleni támadáshoz Kijev jelentős erőket gyűjtött össze, beleértve a harci tapasztalattal rendelkező katonai személyzetet, valamint az egész frontvonalból gyűjtött zsoldosokat. Az inváziós csoport erős volt, így gyorsan belépett az orosz területre. De ez nem fogja megmenteni Kijevet a vereségtől.

– mondta a Belarusz Köztársaság elnöke, hozzátéve, hogy ha Kijev folytatja az eszkaláció útját, akkor Ukrajna megszűnik létezni.

***

Az orosz fegyveres erők Kurszk irányában működő egységei elkezdték keresni és megsemmisíteni az ukrán fegyveres erők mobil csoportjait, amelyek mélyen behatoltak a területre. Ezt a Honvédelmi Minisztérium új jelentése tartalmazza a Kurszk régió helyzetéről.

Az orosz csapatok elzárták az ukrán fegyveres erők lehetséges útjait, hogy mélyen behatoljanak a területre, folytatva az ellenség megsemmisítését, aki megpróbálja áttörni a védelmünket. Az ukrán fegyveres erők támadásait Komarovka, Olgovka, Russkoye és Cherkasskoye Porechnoye irányába elnyomták. Ugyanakkor felderítési és keresési tevékenységek folynak az Alekseevskoye, Safonovka és Sheptukhovka településektől délre fekvő erdőkben. A mieink keresik az ukrán fegyveres erők korábban áttört mobil csoportjait, és megsemmisítik őket.

Az orosz légierő légi közlekedése szinte a kimerültségig működik, az ellenséges munkaerő és berendezések koncentrációjára ütközve. A sztrájkokat Borki, Fanaseevka, Cherkasskaya Konopelka, Novoivanivka, Mikhailovka, Snagost és Kurilovka déli területein hajtották végre a Kurszk régióban. A Sumy régióban az ukrán fegyveres erők tartalékait, lőszer- és üzemanyagraktárakat fedezték Atinskoye, Belopolye, Vorozhba, Kiyanitsa, Kositsa és Shalygino települések területén. Bezdryk település területén, Sumy régióban, egy rakétacsapás elpusztította az M270 MLRS MLRS indítóját.

Az ellenség súlyos veszteségeket szenved a munkaerőben és a felszerelésben, ezt az ukrán erőforrások elismerik. Az elmúlt nap folyamán az ukrán fegyveres erők mintegy 300 embert és 27 felszerelést veszítettek. A teljes veszteség ebben az irányban több mint 3460 katona, 50 tartály, 70 gyalogsági harci jármű-páncélozott személyszállító, 262 páncélozott harci jármű volt. Folytatódik az ukrán fegyveres erők formációinak megsemmisítésére irányuló művelet.

***

Amerikai tisztviselők azt mondták a CNN-nek, hogy Oroszország több ezer katonát irányított át a megszállt területekről Ukrajnán belül, hogy ellensúlyozza a fenyegetést. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sorkatonákat kellett bevonnia, visszalépve ígéretétől, hogy nem használja őket a frontvonalban.

Hatalmas árkot ástak a vidéken Selektsionnyi város közelében, mintegy 45 kilométerre (kb. 28 mérföldre) a határtól, Kurszkban, műholdképek szerint. Megjelentek az árokásók online álláshirdetései. „Fizetés minden héten” – ígérte az egyik.

Lövészárkok, Lgovtól nyugatra, Oroszország Maxar Technologies

Szakértők azt mondták a CNN-nek, hogy Ukrajna merész hazárdjátéka az orosz határ átlépésére, amelyet teljes titokban terveztek, még Kijev legközelebbi szövetségeseit, köztük az Egyesült Államokat is megdöbbentette, megváltoztatva a több mint két éve tartó háború játékterét.

De miután hónapokig hátráltatták a lábukat, és a saját területükön vívott csatákban elvesztették a talajt, hogyan tudták az ukránok meglepetésszerűen elkapni Moszkvát és behatolni az orosz hazába?

Először is: kiváló üzembiztonság. A műveletről semmi sem szivárgott ki. A földről készült videók és az előrenyomulásukról készült műholdképek alapján a csapatmozgások szinte gyakorlatnak vagy védelmi megerősítésnek tűntek.

„[Ukrajna] bebizonyította, hogy sikeresen végre tud hajtani egy ilyen titkos és jelentős műveletet, be tud hatolni orosz területre, így ez már nem a vörös vonal, és… még mindig nagyon elkötelezettek a hazájukért való harcban, hogy nincs olyan, hogy háborús fáradtság, és hajlandóak megtenni ezeket a szélsőséges intézkedéseket az országuk védelme érdekében” – mondta Natia Seskuria, az Egyesült Királyság Királyi Egyesült Szolgáltatások Védelmi és Biztonsági Tanulmányok Intézetének (RUSI) munkatársa a CNN-nek.

A haderőt vastag nyári lombok leple alatt építették fel az északkelet-ukrajnai Szumi régió vidéki útjai mentén. Tapasztalt, harcedzett egységeket hoztak fel vagy irányítottak át más területekről. Az olyan egységeket, mint a 82. légitámadó dandár, amely egészen a közelmúltig a közeli Harkiv régióban harcolt, több videó és közösségi média fiók szerint vonták be a határ áttörésére.

A részletes előkészületek között pontos hírszerzési információk szerepeltek a határon lévő orosz egységek készenlétéről és képességeiről, valamint az előttük álló akadályok számáról, az aknamezőktől a tankcsapdákig. Nem voltak sokan.

Az ukrán erők a földrajzi ismeretek részletes ismeretét is felhasználták a támadás elindításához, erdősávokat használva fedezékként és utakat a sebesség érdekében. Csak a betörés kezdete előtti utolsó napokban tájékoztatták a parancsnokokat a küldetésről.

„Ukrajna sikere szempontjából a kulcs az volt, hogy elég könnyen, alig vagy egyáltalán nem ellenállással sikerült behatolniuk orosz területre. Ez teljes meglepetés volt az oroszok számára, és azt mutatja, hogy az orosz hírszerző szolgálatok valóban nem láttak előre semmiféle ukrán behatolást a régióba” – mondta Seskuria.

Miután gyenge pontokat hoztak létre az orosz védelemben, az első ukrán egységek augusztus 6-án délután viharoztak Kurszkba.

A közösségi médiában közzétett videók, amelyeket a CNN földrajzi helymeghatározással látott el, úgy tűnik, hogy több tucat orosz katona azonnal megadja magát a súlyosan megrongálódott határátkelőhelyen Szudzsa városától délnyugatra, Kurszk városától 105 kilométerre (65 mérföldre) délnyugatra.

Több tucat orosz katona adja meg magát a CNN által geolokalizált videókon egy határátkelőhelyen Szudzától délnyugatra, Oroszországban.

Közösségi média

Szerhij Sternenko ukrán vlogger, aki Twitter- és Telegram-csatornáin osztotta meg a videót, azt mondta, hogy legalább 22 orosz katona „adja meg magát” a Kurszk régióban. A CNN nem tudta megerősíteni a felvételen látható személyek személyazonosságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán erők átvették az irányítást Szudzsa felett – ez az első hivatalos megerősítés arról, hogy a csapatok, amelyek múlt szerda óta tartózkodnak a városban, elfoglalták azt.

A város fontos tranzitpontja az Oroszországból Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállítmányoknak. A műholdfelvételek egy közeli határátkelőhelyen lévő gázterminált mutattak romokban.

A határon túli támadás során az ukránok gyors, ellenálló, nyugati gyártmányú páncélozott járműveket használtak: Strykers és Marders. A különleges erők kis mobil csoportjai gyorsan több tucat helyszínre vonultak, miközben az orosz hadsereg igyekezett felmérni a támadás erejét.

Sikerük kulcsa: légvédelem és támogató tüzérség, valamint zavarás, hogy megakadályozzák az orosz hadsereg kommunikációját. Testpáncéljuk hővédelme szintén segített a katonáknak elkerülni a hőérzékelő drónokat.

A határ átlépése után néhány órával az ukránok közel voltak Szudzához. Sok lakóját hajmeresztő menekülésre küldték, néhányan átkozták az orosz hadsereget, amiért elhagyta őket.

Ahogy a művelet kibontakozott, az ukrán katonák videót tettek közzé magukról a falutáblák előtt, mielőtt eltűntek, egy párhuzamos pszichológiai hadviselés részeként.

A CNN számos videót talált meg a helyszínről, amelyeken az ukrán erők útjelző táblák előtt pózolnak és orosz zászlókat vesznek le a Kurszk régió faluházáinál, többek között Porozovszkijban, Plekhovóban, Szverdlikovóban, Gujevóban és Szudzsában.

„Úgy gondolom, hogy ennek nagy értéke van az információs hadviselés szempontjából, mert ezek a képek, videók, amelyeket látunk… ez nagyon jó morállökést jelent az ukránok számára” – mondta a RUSI Seskuria.

Ahelyett, hogy szemtől szembe szálltak volna az orosz egységekkel, az előrenyomult ukrán egységek megkerülték őket, és elvágták őket. Az orosz katonai parancsnokság nehezen tudott lépést tartani azzal, ahonnan a fenyegetés ered.

Ugyanakkor az ukránok figyelmüket az orosz megerősítésre összpontosították, és rakétatámadással megsemmisítettek egy 14 orosz katonai járműből álló konvojt Rylsk közelében. A közösségi médiában megosztott videón, amelyet a CNN a Kurszk régióban található Oktyabr’skoe faluba helyezett, orosz katonák holttestei láthatók megsemmisült és kiégett teherautókban egy útszakasz mentén.

Az ukrán fegyveres erők vezetője, Olekszandr Szirszkij csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán erők 1,150 négyzetkilométernyi (mintegy 444 négyzetmérföld) területet és 82 települést foglaltak el a meglepetésszerű behatolás kezdete óta.

Több mint egy héttel a támadás kezdete után az ukránok még mindig gyengeségeket kerestek, és megszilárdították hatalmukat egy 35 kilométer (kb. 22 mérföld) mély területen – még sürgősségi élelmiszersegélyt is nyújtottak az orosz civileknek.

Seskuria azt mondta a CNN-nek, hogy Ukrajna inváziója részben „önvédelmi intézkedés… mert a Kurszk régiót elhelyezkedése miatt sokszor használták rakéták kilövésére Ukrajna területén.”

„[Ukrajna] stratégiai célja az lenne, hogy eltérítse az orosz erőket a Donyecki terület támadó műveleteitől, ahol az oroszok az elmúlt hónapokban némi előrelépést értek el. ez nyilvánvaló szándék lenne, hogy enyhítsék a katonai nyomást Ukrajnában.”

Seskuria hozzátette, hogy Ukrajna közelmúltbeli tevékenysége „jobb tárgyalási pozíciót biztosíthat Ukrajnának, amikor bármilyen jövőbeli béketárgyalásra kerül sor”. Mykhailo Podolyak, Zelenszkij egyik tanácsadója szerint a behatolás célja Oroszország meggyőzése volt, hogy lépjen be egy „tisztességes tárgyalási folyamatba”.

Az orosz katonai bloggerek apoplektikusak a készenlét hiánya és a behatolásra adott lassú válasz miatt.

Az orosz védelmi minisztérium ezen a héten ragaszkodott ahhoz, hogy visszaverje az ukrán előrenyomulást és foglyokat ejtsen, de az orosz erősítés küzd a terület visszafoglalásával, kimanőverezte és rakétákkal és tüzérséggel sújtotta.

Can Kasapoğlu, a washingtoni székhelyű Hudson Institute agytröszt védelmi elemzője a CNN-nek azt mondta, hogy nem számít arra, hogy Ukrajna egyhamar kivonul.

„Az offenzíva a csúcspontját éli, és a csatatér stabilizálódik. Mindazonáltal az ukrán hadsereg már biztosította a műveleti mélységet. Ha robusztus védelmi pozíciókat tudnak felállítani… hosszú ideig maradhatnak orosz területen” – mondta.

Kurszk lenne Ukrajna „koronaékszere” a konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokon, tette hozzá Kasapoğlu, ha Kijevnek sikerül megtartania az elfoglalt területeket.

Lizzy Yee, Paul Murphy, Avery Schmitz és Isaac Yee közreműködött a jelentéskészítésben.

***

A dél-ukrajnai üzem 2022 márciusa óta áll orosz ellenőrzés alatt.

„Ismét a zaporizzsjai atomerőmű előtt álló nukleáris biztonsági és védelmi veszélyek eszkalálódását látjuk. Továbbra is rendkívüli aggodalommal tölt el, és ismételten maximális önmérsékletre szólítok fel minden oldalról, valamint az erőmű védelmére megállapított öt konkrét elv szigorú betartására” – mondta Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szombati sajtóközleményében.

Az erőmű tájékoztatta a NAÜ-t, hogy egy drón csapódott be az erőmű védett területén kívül, az „alapvető hűtővizes sprinkler tavak közelében, és körülbelül 100 méterre a Dnyiprovszka elektromos vezetéktől, az egyetlen megmaradt 750 kilovoltos vezetéktől, amely áramellátást biztosít (az erőműnek),” – nyilatkozta a NAÜ.

A NAÜ csapata meglátogatta a területet, és arról számolt be, hogy a károkat úgy tűnik, hogy egy drón okozta. Áldozatok és sérült berendezések nem voltak, de az üzem két főkapuja közötti út megsérült.

A TASZSZ orosz állami média azt állította, hogy az erőmű személyzete Ukrajnát vádolta a dróntámadással.

„Reggel 7 órakor. Moszkvai idő szerint az ukrán drón egy héjat dobott az útra, amely a kerületen kívüli erőművek mentén fut. A személyzet folyamatosan használja ezt az utat. Senki sem sérült meg, de ismét közvetlen fenyegetést jelentettek a személyzet és az üzem biztonságára” – áll a közleményben.

Ukrajna még nem kommentálta nyilvánosan a támadást. Oroszország és Ukrajna azonban egymást hibáztatta az üzemben történt korábbi incidensekért.

A múlt hétvégén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz erők tüzet gyújtottak az erőműben, és egy videót mutattak egy nagy füstfelhőről, amely az erőmű területén lévő egyik toronyból jött ki, de több orosz tisztviselő szerint Ukrajna áll az incidens mögött.

A NAÜ csapata szombaton arról számolt be, hogy az elmúlt héten súlyos katonai tevékenység volt a térségben.

„A zaporizzsjai atomerőmű egyik hűtőtornyában a hét elején keletkezett jelentős tűz jelentős károkat okozott, bár a nukleáris biztonságot nem fenyegette közvetlen veszély” – tette hozzá a NAÜ.

A NAÜ szerint légiriadót fújtak és dróntámadásokat hajtottak végre a Hmelnickij, a Rivne és a dél-ukrajnai atomerőművekben, valamint a csernobili létesítményben is.

„Az atomerőműveket úgy tervezték, hogy ellenállóak legyenek a műszaki vagy emberi hibákkal és külső eseményekkel szemben, beleértve a szélsőséges eseményeket is, de nem úgy épülnek, hogy ellenálljanak egy közvetlen katonai támadásnak, és nem is kellene, mint a világ bármely más energetikai létesítménye” – mondta Grossi. „Ez a legutóbbi támadás rávilágít az ilyen létesítmények sebezhetőségére a konfliktusövezetekben, és annak szükségességére, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a törékeny helyzetet.”

Grossi hozzátette, hogy hajlandó meglátogatni a zaporizzsjai üzemet.

Eközben a TASZSZ arról számolt be, hogy Grossit meghívták egy atomerőműbe Kurszkba, a dél-oroszországi régióba, ahol az ukrán erők egyre nagyobb behatolást indítottak.

„A NAÜ vezetőjének továbbítottunk egy meghívást, hogy látogassuk meg a Kurszki Atomerőművet és annak szatellitvárosát, Kurcsatovot a közeljövőben. Ez egy ritka, de nagyon időszerű és fontos lépés” – mondta Mihail Uljanov nemzetközi szervezetek bécsi állandó képviselője szombaton Telegram-csatornáján.

Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központjának vezetője pénteken azt mondta, hogy „Oroszország nukleáris provokációra készülhet. Az a forgatókönyvük, hogy terrorizmussal és a kurszki atomerőmű elleni offenzívával vádolnak minket, nem működött, és most hazudnak egy „piszkos bombáról” és a lehetséges provokációnkról.”

***

OROSZORSZÁG/UKRAJNA: Tíz napja az orosz-ukrán fronton a fő figyelem az oroszországi Kurszk régióban zajló eseményekre irányul, ahonnan naponta érkeznek egymásnak ellentmondó hírek. A katonai elemzők többsége azonban arra a véleményre hajlik, hogy az oroszoknak sikerült megállítani a még mindig egyes helyszíneken támadni próbáló ukrán csapatok előrenyomulását, sikeresen visszaverni az ukrán csapatok utolsó támadásait, és fokozatosan kontrába állni. -támadás, elkezdve lassan kiszorítani az ellenséget az Orosz Föderáció területéről.   

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara, a média és a katonai honlapok más frontokon is beszámoltak a helyzetről. Felhívták a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok jelentősen előrenyomultak Sztëlmahovka és Peščanoye falvak közelében a Kupjanszk melletti Oskol irányába, és e települések környékén próbálják bekeríteni az ukránok állásait. Légvonalban kevesebb mint hét kilométerre vannak Oskoltól. A Deep State ukrán katonai táviratcsatorna megjegyzi, hogy az oroszok előrehaladást értek el Ivanovtsy falu környékén Pokrovszkij irányban, valamint Krasznogorovkában. ” Pesčanytól északra az ellenség megpróbálja elfoglalni a magaslatokat a bekerítés után, ami új lehetőségeket ad neki egy újabb offenzívára Kolesnikovka ellen ” – idézték ukrán újságírók a Deep State weboldal elemzéseit.

A hazai média felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán csapatok megpróbáltak behatolni az oroszországi Belgorod régióba, de ott teljesen másképp alakultak az események, mint a kurszki régióban, és az ukrán hadsereg kísérlete teljesen kudarcot vallott. A kudarcról a Washington Post amerikai lap számol be. Mint az ukrán katonák az újságnak elmondták, a Kolotilovka ellenőrzőpont környékén próbáltak áttörést elérni. „A Kurszk régióval ellentétben az Orosz Föderáció fegyveres erői a Belgorod régióban felkészültek az ukrán csapatok érkezésére. A területet „sárkányfogakkal” erősítették meg, és erősen elaknázták. „Azonnal súlyos csapást mértek ránk a tüzérség, a drónok és a légicsapások miatt ” – idézték ukrán újságírók a katonákat.

Az Ukrán Fegyveres Erők katonái szerint körülbelül 10 km-t sikerült előrehaladniuk és elfoglalták az oroszok elhagyott állásait, de a harcok továbbra is nagyon hevesek voltak. „Minden lehetségessel bombáztak bennünket” – hangsúlyozták. Egy Hacker hívójelű katona elmondta, hogy sok katona könnyebben vagy súlyosan megsérült, míg mások életét vesztették, őket a helyszínen kellett hagyni. „Már érkezésünk napján az egész csoportunk megsérült” – mutatott rá. Hacker szerint azoknak, akiknek sikerült életben maradniuk, több napig orosz lövészárkokban kellett bujkálniuk, amíg a páncélozott járművek megérkeztek, hogy Ukrajna területére evakuálják őket, ahol orvosi ellátásban részesültek ” – magyarázták hazai újságírók.

Katonai elemzők napok óta elemzik a Kurszk régióban történt eseményeket, és folyamatosan ismételgetik, hogy az orosz parancsnokság nem esett Kijev csapdájába, és nem vont ki csapatokat más régiókból és küldte őket a Kurszk régióba, nem gyengítette meg a többi frontot. ahol az orosz hadsereg támad. ” Putyin és az orosz vezérkar nem esett a csapdába. A Kreml nem küldte el minden erejét az ukrán csapatok megállítására a Kurszk régióban. Moszkva nem követte el azt a hibát, amelyet Kijevben vártak, és nem vetett be reguláris csapatokat, hogy megállítsák az ukrán hadsereg offenzíváját a Kurszk régióban. Ezt hangsúlyozza Júlia Latyninová orosz ellenzéki újságíró. Katonai elemzők hangsúlyozták, hogy az orosz területre való áttörést „az ukrán fegyveres erők kiváló taktikai sikere” jellemezte .

Ugyanakkor Latyinina szerint helytelen azt állítani, hogy „eltelt egy hét, és Putyin még mindig nem tud semmit tenni”. Az újságíró szerint a Szujába behatoló ukrán csapatok „egy fához kötözött kölyök szerepét játszották, hogy tigrisre vadászjanak”. Tigrisnek rá kellett ugrania a csalira, és a homlokon és az oldalason ütést kapott. De nem rohant be… A leghülyébb, amit az orosz hadsereg tehet, hogy nagy sebességgel, vakon, a gázlóról nem tudva rohan be, és bármi áron kiszorítja az ukrán csapatokat” –  húzta alá Júlia Latyninová.

„Pontosan ugyanaz történne vele itt, mint Kijev közelében – az ukrán erők eltalálnák az oszlopokat, szétterülve az utak mentén. A kijevi vereség tükörképe lenne – de orosz területen. Ez már nem taktikai szégyen lenne, hanem stratégiai vereség” – írja Latyninová. Véleménye szerint katonai szempontból „teljesen helyes döntés” volt Moszkva részéről, hogy nem küldött nagy erőket a Kurszk régióba. Latyinina szerint most az oroszok hasonló különleges erőket vetettek be az ukrán különleges erők ellen, „amelyek az utak mentén húzódtak el ” – idézték az orosz ellenzéki újságírót ukrán kollégái.

Megjegyezték, hogy Kanada megengedi Ukrajnának, hogy az általa Kijevnek szállított fegyvereket az Orosz Föderáció területén használja. Ezt Andre-Anne Poulin, a kanadai védelmi minisztérium szóvivője közölte. Ottawa 8 Leopard 2A4 harckocsit, több tucat páncélozott harckocsit, több száz páncélozott járőrjárművet, valamint több M-777 tarackot szállított Ukrajnának. Meg kell jegyezni, hogy több más ország, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is kijelentette, hogy engedélyezi fegyvereik használatát az Orosz Föderáció területén, a nagy hatótávolságú rakéták kivételével ” – jegyezték meg ukrán katonai elemzők.

Gazdasági elemzők rámutattak, hogy Kazahsztán nem volt hajlandó „vakon követni az Orosz Föderáció elleni nyugati szankciókat”. Ezt Serik Žumangarin kazah miniszterelnök-helyettes és kereskedelmi miniszter nyilatkozta a Bloomberg magazinnak adott interjújában. „Nem engedjük, hogy a termelőinket eltiltsák a kereskedéstől” – hangsúlyozta. A tisztviselő aláhúzta, hogy Asztana „nem fogja kiállni” az oroszellenes szankciók miatti korlátozásokat, amelyek nemcsak Moszkvának, hanem Asztanának is kárt okoznak. Kazahsztán ezenkívül elmélyíti a kereskedelmi kapcsolatokat Irántól Kínáig tartó országokkal, a Kaszpi-tengeren keresztül délre húzódó kereskedelmi útvonalat kutat, és engedélyt kér a Nyugattól, hogy árukat adjon el Iránnak, vagy használja fel területét tranzit céljára. De hiába. Emlékeztetünk arra, hogy tavaly Kazahsztán a nyugati szankciók miatt 106 féle áru exportját tiltotta meg az Orosz Föderációba. A drónok alkatrészeit is betiltották – húzták alá ukrán elemzők.

Egyes hazai médiák arról számoltak be, hogy az ukrán tüzérség ágyúzta a donyecki Galaktika bevásárlóközpontot. Az ágyúzás következtében ott erős tűz keletkezett. Többen bent rekedtek. A tűz több tucat négyzetmétert borított be, sűrű füst szállt fel az égre, ami a város egész Petrovszkij kerületében látható volt. A Donyecki Népköztársaság vezetője, Denis Pushilin szerint kezdetben 7 áldozatot ismertek, de nyilvánvaló volt, hogy sokkal többen lesznek. Folyamatosan érkeztek információk a sérültekről. Eközben az ukrán hadsereg folytatta a bevásárlóközpont ágyúzását, és nem engedte, hogy az operatív szolgálatok megközelítsék a ” Galaktikát „.

Oroszországban régóta folynak a találgatások arról, hogyan lehet elvágni az utánpótlási útvonalakat Ukrajna déli részén, ahol a nyugati fegyverek nagy számban jutnak be az országba. Az ukrán média felhívta a figyelmet arra, hogy egy orosz tudós egy kis nukleáris bomba segítségével javasolta ezt a problémát… ” Anatolij Volincev, a fizikai és matematikai tudományok doktora, a Permi Állami Egyetem professzora azt tanácsolta Vlagyimir Putyinnak, hogy fontolja meg a nukleáris fegyverek alkalmazása Ukrajna nyugati régióiban az Európából és az Egyesült Államokból érkező országsegélyek leállítása érdekében. A fizikus azt javasolja, hogy a Kárpátokban található Beskydy-alagutat üssék le egy nukleáris minibombával, amelynek kapacitása néhány százalék kilotonna legyen, és amelyet rendkívül óvatosan kell irányítani a Lviv és a kárpátaljai régiók határán lévő alagút felé. azért, hogy Ukrajnát elzárják a nyugati segélyektől. Volincev hangsúlyozza, hogy javaslatában úgy számolt, hogy egy ilyen támadás sokkal kevesebb áldozatot jelentene a lakosság körében, mint amennyi ma civilek halnak meg a frontvonalon és a frontterületeken ” – jelentette az ukrán sajtó.

Este ukrán elemzők arról vitatkoztak, hogy „a kurszki hadművelet közelebb hozza-e a béketárgyalásokat – természetesen Ukrajna feltételeivel”…

SZERZŐ: Eugen Rusnák

FORRÁS: Föld és kor

***