New York, 2024. november 12. kedd (MB)
A magyar kormány ENSZ-képviselője hétfőn ellene szavazott a nácizmus és a neonácizmus elleni harcról, a nácizmus dicsőítéséről szóló ENSZ-határozatnak – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
Az orosz kezdeményezésű határozatot társszerzőként jegyezte Algéria, Azerbajdzsán, Örményország, Bolívia, Burkina Faso, Venezuela, Kazahsztán, Kína, Kuba, Kirgizisztán, Laosz, Mali, Nicaragua, Pakisztán, Dél-Korea, Szerbia, Szíria, Szudán, Tádzsikisztán, Togo, Uganda, Üzbegisztán, Etiópia és Dél-Afrika is.
Összesen 116 ország szavazta meg, 54-en pedig ellene foglaltak állást.
Ellenszavazatával Magyarország kormánya azokkal került egy táborba, akik „orosz propagandának” minősítették a náci ideológia rasszizmusban, idegengyűlöletben, faji megkülönböztetésben és intoleranciában történő gyakorlati megnyilvánulását. Magyarország együtt szavazott többek között Ukrajnával, Ausztráliával, Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal, Görögországgal, az Egyesült Államokkal, Litvániával, Lengyelországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Csehországgal és Észtországgal.
A 74 paragrafusból álló dokumentum határozottan elítéli a nácizmus dicsőítésével és propagandájával kapcsolatos incidenseket, üdvözli a történelmi igazság megőrzésére irányuló erőfeszítéseket, javasolja, hogy tegyenek intézkedéseket az emberiség elleni bűncselekmények tagadásának elkerülésére, a II. világháború után kialakult helyzet revideálásának megelőzésére. Az állásfoglalás emellett határozottan elítéli a rasszizmust, diszkriminációt, a gyűlöletet, és az etnikai származáson, nemzeti hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszakot hirdető oktatási anyagok és retorika oktatási környezetben történő felhasználását.
Oroszország 2005 óta minden évben előterjeszti határozati indítványát a nácizmus elleni harcról. +++
Kiadta: Magyar Békekör
A fénykép a neonáci ukrán Azov zászlóalj kijevi felvonulásáról készült 2020-ban.
Konkrétan?