• január: 3321,7 milliárd forint;
• február: 4411,5 milliárd forint;
• március: 3040,5 milliárd forint;
• április: 3145,7 milliárd forint;
• május: 3139 milliárd forint;
• június: 3548,2 milliárd forint;
• július: 3141,5 milliárd forint;
• augusztus: 2575,7 milliárd forint.

Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ugyanis

a nyár utolsó hónapjában 414,3 milliárd forintos mínuszt hozott össze a költségvetés.

Az éves mérleg szempontjából még aggasztóbb, hogy a júliusi teljesítmény plusz 213 milliárd forint volt, így ebből a szempontból több mint hatszázmilliárdos a visszaesés.

Önmagában nem fest jól az sem, hogy az augusztusi hiány átlépte a 2800 milliárdos lélektani határt, ugyanis az előirányzat 2514 milliárd forint volt, ugyanakkor tavaly augusztusban már bőven 3200 milliárd forintos mínuszban járt az államháztartás.

A Pénzügyminisztérium (PM) kimutatása szerint az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.

Egyébként az idén augusztusi 436 milliárd forintos áfabevétel nem is olyan rossz, ugyanis

most először sikerült négyszázmilliárd forint fölé jutni ebben a hónapban.

Az augusztust nehezítette ezen felül az is, hogy a dupla (pontosabban előre hozott) családi pótlék kifizetésére, a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában, bár ez összességében 52 milliárd forintos többletet jelent.

Ugyanakkor meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 4281,8 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1781,6 milliárd forintot fordított a kormányzat az év első nyolc hónapjában.

Nagyobb lesz a hiány, mint amit a kormány remél

Az idei év egyik legnagyobb államháztartási rémálma a kamatkiadás, ennek összege augusztus végéig már 2413,8 milliárd forint volt, amely 695,5 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél. Év végére ez az összeg – a tervek szerint –

meghaladja majd a 3103 milliárd forintot.

A PM adatai szerint augusztus végéig 673,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 086,3 milliárd forintot tettek ki.

A Varga Mihály vezette tárca az előzetes közlés alkalmával leszögezte: a kormány elkötelezett a hiány és az államadósság csökkentése mellett, a költségvetési hiányt az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalékra alá mérsékelik.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb becslése szerint

2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

Az elemzők idei évre vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint a pénzforgalmi hiány a kormányzati célkitűzésnek megfelelően 4,5 százalékon teljesülhet, ugyanakkor az ESA-hiány a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz képest 0,8 százalékponttal kedvezőtlenebb lehet, és elérheti az 5,3 százalékot.

Mindeközben az uniós programok bevételeire és kiadásaira adott becslések esetében az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság. A bruttó államadósság 2024 végére a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 73,2 százalékára mérséklődhet. Ez a Századvég szerint egy százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintjénél.                                    (economx)

Saját jelentése alapján a Pénzügyminisztérium hamukázik a rekord augusztusi hiányról

Nem a 2008 óta befagyasztott családi pótlék miatt szállt el az augusztusi hiány, de még csak nem is az államadósság kamatfizetései miatt. Tavaly augusztushoz képest egyebek mellett jóval több kiadás volt közelebbről meg nem határozott minisztériumi előirányzatokon, illetve többet vitt el a határon túli magyarokat támogató Bethlen-alap.

Augusztusban egy hónap alatt az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 414,3 milliárd forint hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. Ez minden idők legrosszabb augusztusi egyenlege.

Eredményeképp a nyolchavi halmozott hiány 2,86 ezer milliárd forintra emelkedett. Ez az eredeti, törvényben rögzített előirányzat 113,6 százaléka. Igaz, a költségvetési törvény már csak papíron létezik, a hiánycélt a minisztérium informálisan a GDP 4,5 százalékára emelte, ez várhatóan 3,98 ezer milliárd forint pénzforgalmi hiánynak felel meg. A büdzsé ehhez viszonyítva sem áll valami fényesen, augusztus végéig összejött a 71,8 százaléka.

A Pénzügyminisztérium az alábbiakat emelte ki, mint a rekord augusztusi hiány mögött álló tényezőket:

• „Az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.
• Ezen felül a dupla családi pótlék kifizetésére,
• a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában.”
• Illetve – szokás szerint – az államadósság finanszírozásának magas kamatkiadásait.

Ezek közül különösen a családi pótlék felemlegetése meglepő. Az állam ugyanis az iskolakezdésre tekintettel hagyományosan előre hozza augusztus végére a szeptemberi folyósítást, így ez nem egyedi tényező. Ráadásul

a – 2008, vagyis a második Gyurcsány-kormány óta – változatlan összegű családi pótlék nemhogy havi, vagy kéthavi, de éves szinten sem olyan összeg, aminek terhe alatt recsegne a költségvetés.

A büdzsének az első nyolc hónapban összesen 228,6 milliárd forint kiadása volt ezen a címen. Vagyis kevesebb, mint az augusztus havi hiány. A családipótlék-kifizetések egyébként trendszerűen csökkennek, adva, hogy a támogatás összege változatlan, a jogosultak száma ugyanakkor a népesség elöregedése miatt egyre kisebb.

tavaly augusztushoz képest az áfa 122 milliárd forinttal több bevételt fialt.

Ez ugyanakkor nem változtat azon, hogy az év egészét tekintve a költségvetés áfabevételei hatalmas elmaradásban vannak – mármint az eredeti tervhez, a törvényi előirányzathoz viszonyítva. Ha van még bármi értelme ahhoz viszonyítani. Az egész idei évre a költségvetés 8,6 ezer milliárd forint bevételt vár áfából – augusztus végéig csak 4,8 ezer milliárd folyt be, a tervezett összeg 56 százaléka.

Bár az áfabevételek jobban alakulnak, mint tavaly, a tervezetthez képest év végére még mindig szűk ezer milliárd forintos lyuk mutatkozik.

Ami a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztését illeti, itt sem látszik olyan kiugrás, ami magyarázatot nyújtana a pocsék augusztusi egyenlegre. Az úthálózat rendelkezésre állási díjak mérlegsor tartalmazza az M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak, valamint a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzatok kiadásait, melynek összege 2024. augusztus végéig együttesen 260,9 milliárd forint volt, ami csak 29,8 milliárd forinttal magasabban alakult a múlt év azonos időszakához képest. Ami önmagában az augusztus hónapot illeti, ezen a címen mindössze 17 milliárd forinttal több kifizetés történt, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

A kiadási oldalon, csak az augusztust tekintve 2023 augusztusához képest ugyanakkor jelentősen nagyobb összegek vannak egyebek mellett a közüzemi szolgáltatások támogatása soron (ez vélhetően valóban a támogatások éven belüli eltérő kifizetéséhez kapcsolódik), az állami beruházásoknál, és a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen-alapján (plusz 10 milliárd forint).

A minisztériumok alá tartozó, „szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” augusztusban 85 milliárd forinttal magasabban alakultak, mint egy évvel korábban – nem derül ki, pontosan milyen előirányzatok felelősek a magasabb költési szintért.

Végül, de nem utolsó sorban megtévesztő a minisztérium magyarázkodásában az államadósság kamatkiadásaira mutogatni. Tény, az első nyolc hónapot egyben tekintve a kiadások – elsősorban az inflációkövető állampapírok hozamfizetései miatt – 674 milliárd forinttal magasabban alakultak, mint 2023 első nyolc hónapjában. De önmagában augusztus hónapban a kamatkiadások kisebbek voltak az egy évvel korábbinál bő ötmilliárd forinttal.                                                                                      (HVG)

Bal-Rad komm: “…2023 augusztusához képest ugyanakkor jelentősen nagyobb összegek vannak egyebek mellett… az állami beruházásoknál, és a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen-alapján (plusz 10 milliárd forint).

A minisztériumok alá tartozó, „szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” augusztusban 85 milliárd forinttal magasabban alakultak, mint egy évvel korábban – nem derül ki, pontosan milyen előirányzatok felelősek a magasabb költési szintért…”

-NEKÜNK! -azért vannak elképeléseink a hiányt illetően! Röviden és tömören: ELLOPTÁK! Hogy kik? Hát az ARRA TÁKOLMÁNYOSAN FELHATALMAZOTTAK! A “magyar” qrmány! Persze tudjuk jól: “AZ A KIFEJEZÉS, HOGY A QRMÁNY LOP! – az Döbrögisztán vajdaságban nem létezik!” Helyette a “magyarok megvédelmezése minden rossztól – bajtól BÁRMI ÁRON!” – dívik.

Arról nem is szólva, hogy a “határon túliak” JOGOS ÉS MEGSZOKOTT ELVÁRÁSAIT IS TELJESÍTENIE KELL A “magyar” qrmánynak!

Mindezeket persze a folyamatosan csökkenő ÁFA -bevételekből (IS!)

Mert mi -magyarok! – HIÁBA ZÚDÍTJA/ZÚDÍTTATJA A NYAKUNKBA A MI QRMÁNYUNK A HÓNAPRÓL – HÓNAPRA EMELKEDŐ FIZETÉSEKET – NEM VAGYUNK HAJLANDÓAK AZT MIND FELÉLNI! Ezért nem folyik be a büdzsébe a qrmány által bekalkulált ÁFA mennyisége!

EGYSZERŰEN CSERBEN HAGYJUK/TUK A MI QRMÁNYUNKAT!