10
A kapitalizmus világnézete, erkölcse, a modern rabszolgaság!
A kapitalizmus világnézete, erkölcse az uralkodó tőkésosztály érdekében alakul. A kapitalizmusban a tőkések érdeke a minél nagyobb saját profit, így ehhez alakul a világnézete és az erkölcse is. Ennek megvalósításához a kapitalizmus működési módja miatt szükséges és elkerülhetetlen a dolgozó proletár bérrabszolgák, a beszélőszerszámok kizsákmányolása, az általuk termelt értéktöbblet elsajátítása. Ez kibékíthetetlen ellentét a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak között. Ezért, ennek érdekében szükségszerű és elkerülhetetlen a kapitalista osztály-önkényuralom, a totális hatalom a dolgozó proletár bérrabszolgák felett.
Mi a különbség a kapitalista és a rabló között?
A bérrabszolgák által létrehozott értéktöbblet kapitalisták által történő az elsajátítása törvényes!
A bérrabszolgák által létrehozott értékek rablók által történő elsajátítása törvénytelen.
Pedig mindegyik tevékenység rablás!
A kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalom, ami valójában törvényes „korlátlan” uralom a beszélőszerszámok életlehetőségei felett, úgy, mint bármely más szerszám, termelési tényező felett (bár a bérrabszolga életét is a törvény védi, de éhen pusztulnia, nyomorognia már lehet). Az igazi korlát csak a kapitalista bérrabszolgák szervezett lázadása miatti félelem. Ezért félnek a kapitalista ördögök a kommunistáktól, úgy félnek, mint az ördög a kereszttől.
Ebben a modern kapitalista rabszolgaságban a dolgozó proletár bérrabszolgák osztályérdekeit a törvények nem tartalmazzák. Milyen joga lehet egy szerszámnak, ha már nincs rá szükség, irány a hulladéktároló. A beszélőszerszám nem mondhatja meg, hogy valójában ö is ember, nem csak termelési tényező!
A kibékíthetetlen ellentétek és a szocializmus térnyerése miatt, a kapitalista bérrabszolgatartó társadalom megvédéséhez szükségszerű a körülményekhez alkalmazkodó különböző formájú fasizmus, a totális kapitalista osztály-önkényuralom.
„Világnézet: a környező világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek rendszere. A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét: a filozófiai, a társadalmi-politikai, az etikai, esztétikai, természettudományos és egyéb nézeteit. Szorosabb értelemben minden világnézet alapvető részét a filozófiai kérdések alkotják. A világnézet legfőbb kérdése a filozófiai alapkérdése. Ennek eldöntésétől függően különböztethető meg a világnézet két alapvetőválfaja, a materialista és az idealista világnézet. A világnézet a társadalmi létet tükrözi vissza, és az emberi tudásnak az adott történelmi korszakban elért színvonalától, valamint a társadalmi rendszertől függ. Az osztálytársadalomban a világnézet osztályjellegű: rendszerint a hatalmon levőosztály világnézete az uralkodó. A világnézetnek nagy gyakorlati jelentősége van: meghatározza az emberek viszonyát a környező valósághoz, és vezérfonal a cselekvés számára. A természet és a társadalom objektív törvényeit feltáró és a haladó erők érdekeit kifejező tudományos világnézet előmozdítja a társadalmi haladást. A reakciós, tudományellenes világnézet az önmagukat túlélt osztályokat szolgálja, gátolja a társadalmi haladást, a kizsákmányoló osztályok érdekeit védi és elvonja a dolgozókat attól, hogy harcoljanak felszabadulásukért.Következetesen tudományos kommunista világnézet a marxizmus-leninizmus, amelynek filozófiai alapja és elidegeníthetetlen része a dialektikus és a történelmi materializmus. Kifejezi a proletariátus és valamennyi dolgozó érdekeit, amelyek egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív törvényeivel.” – Marxista fogalomlexikon
„A munkásosztály létérdekeinek elméleti kifejezése a marxizmus, a tudományos szocializmus, amely teljes és egységes világnézet. A tudományos szocializmus arra tanítja meg a proletariátust, hogyan kell egyesülnie a burzsoázia elleni osztályharcra. A proletariátus osztályérdekei megegyeznek az emberi haladás érdekeivel, egybeesnek a társadalom túlnyomó többségének érdekeivel, mert a proletariátus forradalma nemcsak a kizsákmányolás egyik vagy másik formájának megszüntetését, hanem általában mindennemű kizsákmányolás megszüntetését jelenti.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
Valójában a kapitalizmusban a tőkés az „ember”, a beszélőszerszám az csak a szerszám!
Az emberi civilizáció fejlődésével a kapitalizmusban már hellyel-közzel érvényesülnek az emberi jogok. Ez korlátlanul a rabszolgaságot, az emberek feletti tulajdonjogot nem teszik lehetővé, így közvetlenül csak a vállalkozásokon keresztül teszi bérrabszolgává, alacsonyabb rendűvé a dolgozó proletárokat, a modern rabszolgákat. A lényeg a kizsákmányolás, az élősködés, amihez elegendő a bérrabszolgaság is. Sőt a bérrabszolgaság a szociális demagógiával, a kedvezőbb egyéni érdekeltséggel még hatékonyabb, mint a valódi rabszolgaság. Ehhez alkalmazkodik a kapitalista jog, az erkölcs, a világnézet. Így lesz a kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalmi forma!
„A termelőerők és a termelési viszonyok együtt alkotják a termelési módot. A termelési mód két oldala közül a termelőerőé a meghatározó szerep. A szűkebb értelemben vett termelési viszonyokat (a termelési eszközök tulajdonviszonyait) gazdasági (társadalmi) alapnak nevezzük. Erre épül ugyanis az ún. társadalmi felépítmény, melyen a társadalom politikai, filozófiai, ideológiai, jogi stb. nézeteit és az ezeknek megfelelő intézményeket (állam, párt, bíróság, ügyészség stb.) értjük. Nyilvánvaló, hogy az itt felsorolt nézetek és intézmények jellege, típusa a társadalomban uralkodó tulajdonviszonyok függvénye. A termelési mód és a társadalmi felépítmény együtt a társadalmi-gazdasági alakulatot (formációt) alkotja.” – A kapitalizmus politikai gazdaságtana
A kapitalizmusban a dolgozó proletárokat a beszélőszerszám tudatra nevelik!
„dialektika: általános filozófiai elmélet és módszer, amely modern, materialista formájában a dialektikus materializmus szerves része. A dialektika a „külső világ és az emberi gondolkodás mozgásának általános törvényeiről szóló tudomány” (Marx). A dialektika alapgondolata, hogy „a világot nem mint kész dolgok összességét, hanem mint folyamatok összességét kell felfogni, amelyben a látszólag stabil dolgok … a levés és elmúlás szakadatlan változásán mennek át”… (Engels).” – Filozófiai kislexikon
„Dialektikus Materializmus: tudományos filozófiai világnézet, a marxizmus egyik alkotórésze, filozófiai alapja. A dialektikus materializmust Marx és Engels alkotta meg, s Lenin és más marxisták fejlesztették tovább. … A dialektikus materializmus kialakulásában igen lényeges mozzanat volt a társadalmi fejlődés menetére és törvényeire vonatkozó tudományos szemlélet kidolgozása (történelmi materializmus). … A dialektikus materializmus sarkköve a világ anyagi természetéről szóló tan, az a felfogás, amely szerint nincs a világon semmi más, mint anyag és az anyag mozgásának és változásának törvényei. A dialektikus materializmus engesztelhetetlen ellensége a természetfölötti lényekre vonatkozó különféle elképzeléseknek, bármilyen köntösbe bújtatja is ezeket a vallás és az idealista filozófia. A dialektikus materializmus által kidolgozott dialektikus fejlődéselmélet (dialektika) rávilágít azokra az általános törvényekre, amelyek folytán az anyag mozgásának és változásának, az alacsonyabb rendű formákból magasabb rendű formákba való átmenésének a folyamatai végbemennek.” – Marxista fogalomlexikon
„Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldásában abból indul ki, hogy a szellem, az eszme, a tudat az elsődleges, és az anyag, a természet, a lét, az objektív valóság a másodlagos mind ontológiai, mind ismeretelméleti vonatkozásban. Az idealizmus a materializmussal lényégénél fogva szemben álló, ellentétes filozófiai irányzat.” – Filozófiai kislexikon
„vallás: „… azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződésé az emberek fejben, melyek mindennapi létezésük felett uralkodnak, olyan visszatükröződésé, amelyben a földi hatalmak földöntúli hatalmak formáját öltik.” (Marx—Engels Művei. 20. köt. 309. old.)” – Filozófiai kislexikon
„Vallás: az emberek mindennapi léte fölött uralkodó külső erőnek fantasztikus tükröződése az emberek fejében , amelyben a természeti erők természetfeletti formát öltenek.” – Marxista fogalomlexikon
„vallás: A szellemi létezéssel kapcsolatos tanítás. Olyan elképzelések rendszere, amely azt hirdeti, hogy a szemünkkel látható világon túl létezik egy annál magasabb rendű is, ahol tiszta szellemi lények (például isten vagy istenek, angyalok) léteznek. E szerint az ember is több a testénél, és a halál csak a test pusztulását jelenti.”
A kapitalizmusban a tudományos világnézet kialakulása is a kapitalisták uralmának, profitérdekeinek van alárendelve. Csak addig engedi, addig támogatja a tudományos megismerést, amíg az a profitérdekének, és a hatalmának megfelelő. A kapitalizmus a kapitalisták felsőbbrendűségének, élősködésének elfogadásához az idealizmust, a vallást, a tudománytalan világnézetet is felhasználja.
Ezért a kapitalizmusban létezik egy nagyon veszélyes embertelen tendencia. Ami az emberiség többségének, a dolgozó proletároknak alapvetően a beszélőszerszám tudatra, a jobboldali felsőbbrendű élősködő erkölcs elfogadására, a tudományos és a hamis tudománytalan idealista vallásos világnézet kotyvalékára való nevelése. Alapvetően csak a szerszám kezelésére tanítása. Ez elkerülhetetlen a kapitalizmusban. Így lesz a beszélőszerszám valóban alacsonyabb rendű osztály-öntudatlan kényelmesen kizsákmányolható ember! A kapitalizmusnak ilyen osztály-öntudatlan beszélőszerszám emberekre van szüksége!
A kapitalistáknak a profitjuk létrehozásához a proletár dolgozó beszélőszerszám termelési tényezőre alapvetően szükség van. De az az érdeke, hogy a dolgozó proletárokat kizárólag a szerszám kezelésére kell megtanítani, mint minden szerszámnak csak annyit kell tudnia, mint ami a szerszám dolga, a profithoz csak ennyi kell. Sőt a dolgozó proletárok számára a kapitalizmusban ez a fő cél, kizárólag a szerszám kezelésére kell a beszélőszerszámokat nevelni. Ehhez elkerülhetetlenül szükséges a tudománytalan hamis idealista, vallásos világnézetre nevelés is. Azonban a beszélőszerszámoknak is jobb csak a beszélőszerszám tudat, mert így könnyebb elviselnie az emberi jogainak a megsértését, ami a kapitalizmusban elkerülhetetlen.
Amint azonban a beszélőszerszám osztály-öntudatra ébred, összefog, akkor az élősködő kapitalistáknak csak a fasizmus lehet a menedéke! A marxista-leninista kommunista világnézet ebben segíti a bérrabszolgákat, ezért üldözi a bérrabszolgatartó reakciós kapitalista hatalom a haladó, a kommunista gondolkodókat.
A kapitalizmusban az emberiség tudatát a hamis idealista és vallásos világnézet uralja!
A dolgozó proletárok minden egyéb gondolkodása káros, felesleges a tőkésnek. Ezt segíti elő az idealista, a vallásos tudománytalan világnézetre való nevelés is, ez a valóságos tudományos világnézetet sikeresen elnyomja. A materialista világnézet azonban kihagyhatatlan a sikeres és fejlődő gazdaságban, de ez keveredik az idealista világnézetekkel, ami így torzult hamis világkép. A kapitalizmus érdeke, hogy elnyomja a dialektikus és történelmi materializmus tudományos világnézetet, sőt időnként a következetesen materialista és dialektikus gondolkodást, világnézetet is, helyette a hamis kitalált idealista vallásos tudománytalan világnézet tanítja. Mert ez a kapitalizmus osztályérdeke! De ez nem az emberiség érdeke!
A kapitalizmusban a gondolat (a vélemény) szabadság addig terjedhet, amíg az nem érinti a hatalom, a profit érdeket. Vagyis szinte bármilyen tudománytalan képzelgés is előbbre való lehet, mint a következetesen objektív tudományos világnézet, a dialektikus és történelmi materializmus, a marxizmus-leninizmus. Azonban a tudománytalan úton járás az katasztrófa felé vezeti az emberiséget. A kapitalizmus a működési módja miatt kénytelen a tudományos világnézetet torzítani a tudománytalan idealista, vallásos világnézettel. A polgári demokráciában működő kapitalizmus ezen az úton eljutott a fasiszta-kapitalizmusba.
A kapitalizmusban a dolgozó proletároknak a világ dolgait csak felszínesen, gyakran a valódi összefüggéseik nélkül kell ismernie. A kapitalizmus világnézete nem lehet következetesen objektív dialektikus és materialista tudományos módszerre alapozott, mert ez ellenkezik a tudománytalan idealista, vallásos nézeteivel, érdekeivel. Így a kapitalizmus érdekében a dolgozó proletároknak csak a termeléshez szükséges ismeretekre, a kapitalisták élősködésének elfogadására, az idealista vallásos világnézetre van szüksége. Ez nagyon káros, életveszélyes az emberiség létére.
Az emberiség így képtelen lesz következetesen az objektív tudományos alapokon dialektikusan gondolkodó, a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokratikus öntudatos emberré válni. Ez azonban a kapitalistákra és a híveikre is igaz, a hamis világnézet az ők tudatát is uralja, így gondolkodó emberré ők sem válhatnak, bármilyen hatalommal is rendelkeznek, csak gondolkodó állatok lehetnek, maradhatnak. A kapitalizmus fejlődése által hatalmassá vált termelőerők és a valódi demokrácia hiánya a pusztító erőket is létrehozta, ami azonban nem érdeke az emberiségnek, mert a létét veszélyezteti. De a kapitalizmusban ez másként nem lehetséges.
Lehet, hogy az emberiségnek ez a pusztulását okozhatja, mert a kapitalizmus társadalmi tudata nem képes továbblépni a következetesen objektív tudományos világnézetre és a valódi demokráciára, mert ez nem a kizsákmányoló, élősködő kapitalisták érdeke. A kapitalizmus csak bérrabszolgatartó társadalmi formában működőképes!
A minden emberre, legalábbis a döntő többségre kiterjedő következetesen objektív tudományos világnézet ismerete nélkül lehetetlen a valódi demokrácia megvalósulása. Demokrácia nélkül azonban a kapitalista osztály önkényuralom, a fasizmus a nyerő, amelynek következménye a termelőerők feletti uralom elvesztése, a gondolkodó emberré válás megakadályozása, az emberiség érdekeinek a mellőzése, az emberiség kipusztulása lehet. Vagyis a kapitalizmusban az ember csak gondolkodó állat maradhat, nem válhat gondolkodó emberré!
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!